Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-14 / 38. (1961.) szám

6 19*9 Mfmár H, e«W»r«t AZ OLASZ TEL Mas GYŐRYDEZSŐ gtsm, február «d«3pe. Aaért snerem Hiegiorni, mert nemcsak ón Prtam meg’- Az össze® ismerőseim, akik asoetanába® Jöttek. Az újabbakat már szinte gúnyosa®, fogadijuk, mi ér®gs egyhónapos rómaiak. — Hol a SélüraMS, barátom? Nknes? Hiba fess;... Mert szó. ami sm, pöraljárfornlk vaiamerny- ayie®, akik nem hoztuk ©1 a téliikafoátunkat, ki azért, mert otttiom hagyta, ki meg, mert awaos m neki. A tájékozatlanság mindig areegbünhödlk. Most ae vagyunk kivételek. Így jár az, aki nem tamilja meg jé! a föld­rajz! és latin régiségtant, lám, mégis csak ram valami baszna még a gimnáziumnak is, pedig saegénytől újabba® nagyon ©1 akarják tagaddá. Tudnunk kellett volna, hogy itt, az örök túrán hazájába® is ismerik a telet. Ismerik, határozóita®. D© következetesen leragadják. Nem engedi az felet. Itt örök tavaszt árateafk, arra rendezkedtek be, elég JA! is megy a bolt, a vevőnek Isten ments ettfufói, hogy akses mindig raktáron... # Mórt pékléal atom. Én i® elfelejtettem, Ssagy a régi rómaiak nagy tálakba® parazsait tartottak & fflohájt&ba®, ami! illatos füvek­kel szórlak be, ©liteítej tettem, hogy bár a SrtáéfiMméhséfcM üt évi J5 fok, negyei Mbb, 2®ÍBt nálunk, mégis mindig vannak fa­gyó® napok, sőt Sraciliara 2® évi három ha- 'fm ampot «sám? tanaik, fagypont alatti hő- anérséMettel « .pláne az adriai tavasa után t *saég a legkisebb gondom lg nagyobb volt aaaáJ, hogy mikor szobát vészeli, kályhát Is keressek be®®©. Még a szállóba® sem volt. Jobb házakba® sincs. Ilit csak a luxushote- üétoiek és a képtáraknak va® fűtésűk. Azok megkövetelik. D© a rómaiak? Minek, mikor asovemberbe® virágzik a Cámipágna s febru­ár végé® megint mák tavas® van. IK mindig öföfe tapasz wn. így a reklám. Sajnos, most befőttem m fotelbe, tavasz nincs, fásunk, fóaafapfl nem lékét, meg kell várni, míg megérkezik-a friss áru. A tavasai tavas®, így hát várok és fagyoskodom. Ha irai akarók, meg kell huhuk aljam a kezem, él va® gémberedye. Mire ©%n teszik a szaftos, makarónit vissza kell, küktenesn:, odafagyott * zsírja, azaz dehogy is asár, valami isten- irmMfs. rajta; Reggel nem mérek felébredni, mert az ablakom jégvirágé© és még kályh-a- lyuk sincs, Azaz, pardon, két nap óta van egy finom, kis, fekete petróteumMlybám. Nagyoo drága volt, nagyon keveset melegít, de legalább nagyon; füstöl és büdös. A meleg illúzióját ipankodák kelteni. Kicsit sok ola­jait fogyaszt ez az iparkodás. D© már mind­egy, igy már mégis csak jobb, vas mivel babrálni, — ®x összes magyarok ilyennel babrálnak. Hát ige®, iél vm, itt is, Olaszországban. Sőt, még itt csak hagyná®. Itt éjjel csak 8 fok teli a hideg, de Havannából 14, Modenából 15. Pármából 16 fokot jelentenek, a Fő ke­resztül fagyott hogy gyalog járnak át rajta, •az Árno befagyott Triesztben 22 év óta nem emlékeznek ilyen télre és ezáztiizikiilo- snéferee a bóra, de miikor Velencében is 10 fok a hideg e a kikötő ©lőtt két hajé el re­kedt;, mert a lagúnák befagytak 9 a jégtől nem tudott bemermé. Ige®, nemcsak a szo­báiba® érezni nagyon a hideget, az újságok­ba® még erőtebbe® 'érezni: nagybetűs nagy rovatok jelentük a SagySraillámppsztiitésáf. Szte-Há/baiö hő van. Meesima lakóinak -— szól a hír — ritka ás szokattam kénét nyújt a rendkívüli és pH toros zk hátak® ró, amely mindent belep. A telefon zavarokkal küzd. Ta re®tó környéké® a kocsi- és autóközléke- dés megakadt a havat nem bírják ©ttateri- tátti, négy ?ók van null állati. — Mintha meö leget öznéibeik', mindé® fegyoükík végén ott a küllőd is: Pesten, Prágáiban buszon felül. Szezon űribe® 7 fok, még Korfuban is 4 fok a hideg, sőt K onsta n ti nápolyiban te hó­vihar du-1. Kérem, mi nem tehetőnk róla, most mindenütt bag van, még itt & légisévé- mWk. , Va® valami IgöSEuk. íwert itt hé níitiös a váropiban, csak az Albánt és Sálé ni begyek bóriipkáta csillog be, viszont a kedélyesen m?fe a házaik külső falán vezetett vízcsövek befagytak, megrepedték s most a ruhaszárí­tó köteléke® csöggő jégceapok a hátsó udva- zokte egész jérzosepp-barkamggá alakítják. Egyetlen szép, amit a fagy üt produkált: a jégűBapos szökőkút, amiből itt annyi van, amint a templom, az meg van vagy négyszáz. 'A didergő pálmáik és komor babérbokrok Jköat, a sötet moháé szökőkutak festői lát- uényí a^altas&ak: ssakréaé.toa­tasztiikus jégd'isziökikeíi. Rengeteg bámutógá is van. Én is nézem. Itt fedeztem fel a jeget: szép a jiég. Nem sok van belőle, csak itt, amott, szökokulakon, kimondhatatlan alako­kat vesz te! és ki ragyog a Irópikus növény­zet zöldjéből Határozottan szebb,, autóút észa­ki rokonai Kór, hogy hideget jefeat. # Mert erről azért nem lehet elfeledkezni. Én nem vagyok olasz, nekem nem érdékem, hogy re-klámot csapjak a tar^aszn'áik és nem veszek magamra, minit ők, két kötött alsóru­hát, két inget, nem ülök vörös kézzel kabát­ban- a iSEobábam, sose voltam télé® kávéház- ban, ahol nem fűtöttek, csak üt, ahol a jobb kávéháziéi ék előtt most is kinn állnak az ut­cán az asztalok e a székek, sőt láttam em­bert is, aki leülit hozzá, én nem szeretem, hogy mikor elmegyek otthonról, akkor egy nagy vödörben büdös parazsat visznek a szobájukba s mig fejfájást kapnak, addig azt hiszik, hogy ezzel rendbe® is van, — én szeretem a tetet, de élvezni szeretem és nem fagyoskodani, egy hiú, önző, nyereség­vágyó fikcióból. Még ha ilyen hideg negyed­század óba nem te volt üt. De van hetekig három-négy fokos, az mindig vám. Ama! mit csinálnak? Egyszerű: Letagadják, Leragadják dWSfted,. aM ide­ge® vagy és aki ide hozod a jó külföldi pénzt, hogy még érte a© kell nyúlni, leta­gadják előttem, aki már üt vagyok, már be­jöttem a boltba, véteikötelezebteéggei, nincs kiút, most már mindent tudok, fázom, ne­kem .is letagadják: lám, mi nem fütűnik, nem fázunk, a. vörösség a kezemen? egy ki­csit megifujte a szél, semmi, — de letagad­ják maguk előtt is: annyit mondták, hogy örök tavasz, örök tavasz, örök tavasz, hogy most, most nem merik azt mondani: pardon, tévedtem, van két tavaszunk, az van,, de közbe® van egy kis tél is. Nincs, kérem, tél. Ez ritkaság, bizonylaté® az, tavaly ilyecukor kabát rtefJkü! jártunk, ha­vai se lát tűnik, itt november tavasz, február tavasz, —- szegény pecsenye kezű háziuram is igy beszél és közibe® nem veszi észre, hogy minket, a tél jóbarátait, nem lehet be­csapni, mi tudjuk, hogy ha jön a fagy, fűteni muszáj, és nem veszi észre, hogy miagát is becsapja, de már nagy, okos és vörös kezét nem tudja becsapni. Mindjárt itt az áru, töretem. Közibe® a mai lapok Nápolyiból jelentik, hogy három ember a hideg következtében meghalt. Esy a vá­rosban, egy az országúton, egy a kikötőben, a hajón. Ezt a szót, megfagytak, következe- teeen elkerüli. Ce?k annyit ir: „a hideg kö- vettee^tében betegek lettek s meghaltak". Ilye® összetenulsást! A cég jő hírneve. Nincs rajta falt Nem is­meri, ma a tél. A hótakaró: pittoneezik. De egy két kiszolgáló személy közben „a hideg követikeztébeffl meghal". Patau álomszerű csipkeruhája, Doily-nővér púdere és a csodatevő kéz­krém Miss Európa szépségarzenátfában Dotíy Jancsi iztése és kozmetikai művészete segítette eto Simon Böske győzelmét — A párisi diadal kulisszatitkai Budapest, február, 13. Vasárnap érkezett haza a párisi szépségápolásról Incze Sándor, aki a kekszensü Miss Európáról, a kis keszt­helyi leány friss dicsőségéről sok kedves részletet mondott el. — Amikor kifelé utaztunk, Simon BSsk© nagyon komoly volt. Nem bizo-tt abban, hogy ott kint szerencséje lesz. Még Pesten látott világoskék selyemmajmot —■ „Bimbo"-t —, amilyennel Vértes csinált furoret PárisM®. A majom nagyon tetszett a kislánynak s erre megígértem neki, hogy Párteban szerzek ne­ki egy ilyet A vonaton folyton ezt hajtogatta: — Az egész párisi útnak az az egy értelme lesz. hogy Bimbo-niajmot kapok ... Most, miután ez, — ahogy azt az egész vi­lágsajtó megírta azóta — másképp történt, beválik atom: ... & kis Simon Böskének határo®o4Í8tii sserea- cséje volt Szerencséje mér itt keadődött Budapeeten, amikor valamennyi magyar jelölt közül S tetszett legjobban de Waleffenek. — De Waleff© ugyan pártatlan elnök volt, aki sem Budapesten, sem Páriába® nem sza­vazati, de már itt is észre lehetett venni, hogy neki Simon Böske tetszik a legjobba®. Simon Böske második szerencséje Dolly Jancsival való találkozása volt. Már legelső napon, héttő® fölkerestük őt (Lénk©ffy Icát is kerestük, de az nem volt Pá­riában), hogy a toüette-kérdéseikro nézve ki­kérjük a tanácsát. Dolly Jancsit betegágy­ban és szanatóriumban találtuk, öt nappal egy súlyos vakbóloperáció után. Ennek dacá­ra a legnagyobb lelkesedéssel karolta fői Ma­gyarország legszebb leányának ügyét, ő maga tervezte ki Patouv*!, lilik less a megfelelőbb, hogy Bözsi a legelőnyösebbem jelenjem meg « zsűri előtt. Egy áranycsipkeruhábaji '(álom­ban és költeményben) állapodtak meg, amely testszinü georgette-el volt bélelve, mélyen ki­vágott volt és ujjatlan, ellenben velejárt, ki­egészítőül egy hosszuujju aranycsipkekabáit. Fórfiléteimire nem tudom részletez®! ennek a ruhának báját, de Dolly Jancsi kijelentését megjegyeztem magamnak. ,,E« egy hosszatávruh&, amely háteawi étán U kiállja » nézést". És erre magyarázta Dolly, hogy vnnmalt ru­hák, amelyek első pillanatra falé® jobbam frappiro7nak, mint ez, de tíz perc múlva elfá- rasztanaik s azontúl nincs bennük semmi ér­dekes. A szépségverseny a zsűri. ©lőtt pedig liárom óránál is tovább tartott..'. Anitán elhivatta Dolly a manikűrjét és adatott Bö­zsinek olyan kézkrémet, amely huszonnégy óra alatt alabástromszeirüre változtatta a bizony egy kissé pirosra tojt fiatal leány­kezei, ; Dolly coiffeurje a beíegszóbábavi próbálta ki a különbőzé „fejekeT. Xte WíileSfena^, ató aafawtdia a W*» kesedéssel asszisztált valamennyi jelölt toi- lettambiciónál és jóakarattal segített minde­nütt, Bözsinek azt tanácsolta, hogy olyan fri­zurát válasszon, amely a fülét szabadon hagy­ja. Dolly Jancsi másképp látta a dolgot. Olyan frizurát diktált a fodrásznak, amely a fülét szabadon hagyja — és uém is. Hol él vám takarva a fül, hol rásimtil a haj — a fürtök természetesen esnek. És valóban igaza lett, mert e* a fej, ahogy « isüri előtt megjelent, tö­kéletes volt. Kifestést sem tanácsolt Dolly —- ellentétben a többi jelölt tanácsadóival, akik buzgal­mukban túl preparálták az arcokat. A tuljó- szándéku kozmetika a legtöbb fiatal leány arcát idegenné, színpadiassá tette... például, egészen szerencsétlen ötlet volt, hogy & virulóan szép és tökéletes francia jelölt az utolsó huszonnégy érában világos barná­ról ezüstszőkére festtette a haját. Simon Bözsin semmiféle festék és ken- dözés nem volt, csupán egy kis púder —- Dolly Jancsi legszemélyesebb keveréke, amelyet fehérből, rózsaszínből és világosbar­nából állított elő s amely a napsütött bőr szá­nét markirozza. Ez is csak azért kellett, ne­hogy a nagy izgalomtól kifényesedjék az arca... Az aranyszőke ruhához testszinii ha­risnyát húzott, aranybőr cipőt arányosattal és Sóheremotivummal és a kezébe pontosan ab­ból a bőrből készült, esafctos lóberemotivumos kézitáskát. Az arca kipirult, a szeme ragyo­gott, amikor belépett a zsűri elé, ahol neki Is, mint a többi jelöltnek állnia, sétálnia, moso­lyognia és — tetszenie kellett. Mindez meg­történt és Mr nem tudhatom, kik szavazlak ellene, de az föltétlenül meglátszott, hogy a három legfontosabb francia lelkesedik érte: de Walcffe, Albert Besnard és a híres Va* Dongom, « mondáin Páris érdekes festője, alki a mü- vészasöri elnöke volt. Miután kijöttek a je­lölteik-a zsűrit ©remiből, átvitték őket a szín­házterembe, ahol pezsgés uzsonna és renge­teg művész, riporter, az egész világsajtó és egy csomó nevezetes ember várta őket. Töb­bek között Mtetinguett is ott volt, aki beszél­getett Simon Bözsivel. Itt jegyzem meg azt te hogy & keddi Opera bálon Pofa Nesjri akart meg­ismerkedni „as elragadó*4 Miss Hungáriá­val. Hogy Misttnguettel milyen nyelven kon ver­zált Bözsi, nem tudom: csak azt tudom, hogy németül és angolul kitűnően beszél, viszont franciául egy szót sem ... Azaz, hogy igen ... annyit mégis tud, hogy ,.Vive la Francé!" Amikor pénteken kinn álltunk az „Intransi- geamt" dászreggelij© után © ház erkélyén és az egész uceán végig, 5 fokos hidegben, feke- téilett a tömeg, I olyan emberáradat, .Tárkié s Chap­ll1. lin sem értek meg Párisban l| és ez a nagy közöneégtenger fölhoirsogta a kis keszthelyi leánynak: 1® üoicriar —, akkor Bözsi spontán ée magától kiáltotta az uocára: „Vive la Framye!" Senki sem súgta neki! És a párisi neon megbolondult érte... Még csak azt monda­nám el, hogy történt az, amikor megtudtuk,' hogy Bözsi lei — Miss Európa. A zsűri tér ern-i bői negyed 7 órakor kijött egy percre Mada­me de Waíette. Odajött hozzám, az arca ra­gyogott, nem szólt egy szót sem, megszorí­totta a kezem. Még nem volt szabad szólnia, — de nekem elakadt a lélegzetein, mert megértettem, hogy nyertünk. Negyedórával ké­sőbben kihirdették az eredményt. Bözsi ne­vetett és boldog volt, de amikor anyjához és hozzám jött, csak ennyit mondott: — Tulajdonképpen nem tudom elhinni. Erre a f 'ni kell. Holnap talán már elhiszem... Ilyen nyugodt, szerény és komoly ez a kis­leány. A föllépése is tetszik az embereknek, az okossága is. Mindenki ©litalmozza ajándé­kokkal. Egy török hercegnő például értékes fülbe­valót adott neki. Neki magának a nagy nap után két kívánsá­ga volt. A Vértestől ajándékba kapott Bimbo- majmot — a legkedvesebbjét! — hálából ki­tenni Dolly Jancsinak. És minden egyes fény­képből hazaküldoni a papának ... ,.La Féc du la Balaton*, ahogy a párisi lapok elnevezték, más kívánni valót, királynői méltóságában, még nem ta­lált. La Fée du la Balaton... Valóba®,-tündér­mese az egész. Egy kis szőke, szende bajlatom leányt máról-holnapra az a boldogság éri. hogy Európában ő a szépség királynője. Ez az öröm, amit a mai világ egy fiatal leánynak még tud és akar okozni — ez a legszebb az egészből. Az amerikai fólia ui csodái London, február 111 A legújabb amerikai tengerészeti költségvetés összesen 384 millió dollárt tesz ki, ami az előző i évinél 15 millióval kevesebb A költségvetési ja* | vaslat többek között felveti annak valószínűségét, hogy. az amerikai hajóhad két legeujabb repülőgép I anyahaió’át rendkívül magas üzemi költségük miatt szolgálaton kívül helyezik. Az Amundsen nevű hajó valóságos csodája a modern lenge részeinek. Harmincháromezer tonna súlya van és legnagyobb sebessége 341^ csomó óránként. A hajó nem kevesebb, mint 72 repülő­gépet vihet magával. Az üzemi költség nagysá- 1 gát mutatja az a tény, hogy a hajó teljes sebes- 1 séggel haladva, kétezer tonna fűtőanyagot fo­gyaszt. . Ennek alapján a legújabb repülőgépanyahajókat jóval kisebbre tervezik és súlyúk 'valószínűleg, dsák 14.000 fonna lész. ezzel szemben mégis rémé* Ük. hogy egy-egy ilyen hajó hetvenkét repülögé*> pei vihet magával. A hajó páncélzata jóval köny- nyebb lesz. Ezenkívül kizárólag támadó célokra tizenöt uj cirkálót terveznek, amelyek rendkívül erős tüzérséggel rendelkeznek ás nagy sebesség­gel haladhatnak, de gyenge páncé'zatüak lesznek. Umberto olasz trónörökös és a belga királyleány szerelmének nincs többé akadálya Brüsszel, február 12. A Vatikán és Olasz- ország kib-ékülésének nai<r" történeti jelen­tőségé® kívül egyéb következményei is lesz­nek. Ennek a kibékülésnek ezekben a na­pokban a legjobban örül Umberto herceg, as olása trónörökös, aki évek óta szerelmes & belga király leányába, Mária Jósé herceg­nőbe. Jóideje nyi'lit titok, hogy Umberto her­ceg és Mária Jósé házassága elé szinte le* küzdhet etilen akadályokat áJJátott a katolikus egyház. Hirtelen talán nehéz is átfogni a kérdés egész jelentőségét és nehezen lehet megvilágító®i, hogy a katolikus papságnak miért áltllt érdekében a hercegi esküvő meg­akadályozása. Annyi bizonyos, hogy Umberto herceg gyakran megfordult Brüsszelben, megkérte a belga király leányt és úgy a® ólaik:, mint a belga király saivesen adta be­leegyezését az esküvőhöz. Az esküvő megtar­tása azonban egyre húzódott, mégpedig & katolikus papság akciója miatt. Az olasz- trónörökös is és Mária Jósé hercegnő is be­letörődött abba, hogy egyelőre \7árniok keli. Umberto és Mária Jósé házassága nem is annyira magas politikai érdekből történik, mint egyszerűen azért, mert a fiatalok szere­tik egymást. Legutóbb, amikor a herceg Af­rikában vadászott, állandóan szerelmeik?ve­teket írogatott menyasszonyának. A nyilvá­nosság vajmi keveset tudott arról, hogy mi az oka a házasság halogatásának. Az történt, hogy Mecheln, Lüttich és Ant­werpen főpapjai akcióba léteek és azt hang­súlyozták, hogy az egyház nem adná áldását olyan házasságra, amelyben a férj annak az Olaszországnak a trónörököse, amelynek ki­rálya még mindig fogságra kényszerei a pá­pát és nem állLiitja vissza az önálló pápai álla­mot, Most az!án, ho'w meteörtént a kibékü­lés a Vatikán és a Quirínál között, egyszeri­ben elhárult a házasságkötés akadálya. Udvari körökben már készülnek is az es­küvőre és az a hír járja. ho^. Mussolini fe-*? Umberto h °rceg tanúi a az osküvőn te a pána a VattkáTibam fogja megáldani a fia­tal pér hégawácát -4

Next

/
Thumbnails
Contents