Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-14 / 38. (1961.) szám

1929 február 14, caMgrttfc. tonhid mellett érdekes természeti tünemény­nek voltok szematoui a közeli község lakói. A Duna felületét séma jégtükör borkotta, amelyre újabb víztömeg zudult. Ennek felüle­te is hamarosan befagyott, de a két jégréteg közök megmaradt vízben Számos hal rekedt. A halak mint egy jeges ka*váriam úszkálnak csaknem másfélkilométeres hosszuszágban. Az országos hivataliban ma délben ör- szágh József országos áléin ők elnökletével megalakult az úgynevezett ?nagy árvizbi­t gyálásokat Varsóval is közvetlen rádiókapcso- latok felvételéről. A prágai iskolák, kaszárnyák ( és fogházak A tartós fagyra való tekintettel a közoktatásügyi minisztérium felhatalmazta az összes iskolák vezetőségét, hogy ahol erre szükség van, a tanítást szakítsák félbe, vagy korlátozzák. Az iskolák vezetőségének a tanítás félbeszakí­tásáról és újból való megkezdőiéről a felettes hatóságokhoz jelentést kell tenni. A prágai kaszárnyákat és barakolcat jelen­tékeny mértékben fűtők. Minden katona öt pokrócot kpaotl ás a hideg mértéke szerint nagyobb adag rumos teát és naponként me­leg vacsorát. A szabadban való gyakorlatokat beszüntették és házi oktatással helyettesítik. Az őrök vastag prémeket kapnak és a szo­kásos két óra helyett harminc percenként váltják őket Azokban a fogházakban, amelyeknek köz­ponti fűtésűk van, a cellákat éjjelenként is mérsékelten fűtők. Ahol központi fűtés nincs, ott a íogházi orvos véleménye alapján ki­adott fogiházigazgatói rendelet szerint fűtő­nek. A pénzügyminisztérium rendeletét .adott ki hogy a pénzügyi őrségek és a határ őse­gek szolgálati viszonyait úgy rendezzék, hogy az alkalmazottak a fagy következtében ne szenvedjenek. Németország túl van a fagy kuimináciáján Berlin, február 13. A meteorolog'ái intéze­tek véleménye szerint Németország átlépte a fagy kuhmiűációs pontját. A hideg légtömegek az elmúlt éjszakán is megszakítás né.kiil dél­nyugat felé vándoroltak. Ámbár helyenként rendkívüli hidegeket mérték, így’ Sziléziá­ban —27 fok volt a legmélyebb németorszá­gi hőmérséklet az elmúlt éjszaka, mégis min­denütt megáilapátották, hogy a fagy’ bizonyos mértékben csökkeni Azzal számítanak, hogy csütörtökön Szél következik be, az égboltozat befelhősödik, mert egész délkeleti Európa fe­lett nagy felhőtenger terül el. Azért nem vár lószínü, hogy nagyobb hőmennyiség essen, az erősebb felhőzés azonban a fagy visszafej­lődését fogja okozni, mert megakadályozza a hótakairó annyira intenzív meleg kisugárzá­sát és a föld felszínének ezzel kapcsolatos hü- lé&áL zott$ág“, amelynek hatásköre egész Szlo- veiuzkó területére kiterjed. Ugyancsak meg fog alakulni Pozsony város áj-vizibizottsága Is. Az influenzás megbetegedések száma is egyre emelkedik a városban. A járványfcór- ház és a város valamennyi kórháza tömve van betegekkel. Érdekes, hogy a városi egész- légügyi osztályának referense, Pallós Antal dr., sőt Ökáiiik polgármester is megbetege­dett A szibériai hideg súlyos következményei Ruszinszkóban Götham német egyetemi tanár véleménye szerint föltehető, hogy a föld most egy újabb jégkorszakba kerül. A tanár véleményé sze­rint több jégkorszak volt, s az egyes jégkor­szakok közötti idő mindig több fcizezer eszten­dőig tartott. Az ilyen közbeeső korszakokban alakultok ki a hatalmas turfatelepek, kavics-, homok- és agyagrétegek. Az egész jégkorszak idejét Észaiknémeftorszánra nézve egy millió évre becsüli, vagyis emberileg alig elképzel­hető időre. A jég legutóbbi visszahúzódása óta körülbelül 30.000 év telit el és ennek a 30.000 évnek csak egy töredékét, az utolsó 10.000 esztendőt ismerjük. Ember volt a jég­korszakban is, de a történelem csak a szer­számait ismeri és mitseni tud az akkori em­beriség történelméről. A tanár szerint föltehető, hogy most mi is egy ilyen közbeeső korszak vége felé já­rónk. Ezt a következő tény igazolja: Tudjuk, hogy a jégkorszakok közötti idők éghajlata vissza­tükröződik az illető korszak növényvilágában. Eleinte hírfa, alpesi és északi növényzet je­lentkezőik és tundra-vegetáció. Azután jön­nek. a nyírfák és a lucfenyők. Legutoljára a. tölgv és az éghajlati szempontból uagyigónyü bükk. (Mindezek megmaradnak a kőzetek­ben.) A jégkorszak vége óta máris hasonló fejlődést látunk a mi növényzetünkben. Most vagyunk a bükkfa uralmának, a közepén. So­kan azt hiszik, hogy a jégkorszak óta napjain­kig az éghajlat javult Éz azonban nem Így van. A múltban melegebb volt, mert a mo­gyoró, a tölgy és a bükkfa sokkal északabbra is előfordult, mint ma. A magas hegységek­ben, ahol most csak törpafenyő él, tölgy- és bükkerdők voltak. Azóta a kiírna folytonosan rosszabbodik és ha mi nem is, de déduno­káink már inkább fogják tapasztalni az elkö­vetkezendő üj jégkorszak hatását Eltér a Golf-áram Európától? Tapasztalatból tudjuk, hogy a háború előtt enyhébb teleink, kevésbé forró nyaraink voltaik, szép tavaszaink és szép őszeink. Ez megváltozott. Télen esrvre zordonabb a hideg, nyáron egyre nagyobb a meleg. A tavaszt mintha el fújták volna, a hidegről egyszerre ránleszakad a kánikula. Minden jel arra mutat, hogy a Golf-áram, mely Európának ezt a kiváltságosán kedve­ző éghajlatot megteremtette, eltér irányától. Ne feledjük el, hogy ahol a Golf-áram, vagy más hasonló tengerára mlás kiegyenlítő hatá­sa nem érvényesül, ott velünk egy szélességi fokon is zordon tél, túlságosan forró nyár, szóval tovasztoilan, átmenetnélküli -száraz­földi^ kiima uralkodik, például Vladivosztok- ban, vagy* Newy ónkban, melyek Budapestnél délebbre feküsznek. Mi a Golf-áramnak kö­szönhetjük „tengeri*4 klímánkat A mexikói öbölből hozta maróval a meleget s széf árasz­totta Európa partjain. Egyes tudósok vélemé­nye szerint a Golf-áram egyenletessége meg­változóit A Golf-áram ingadozik. Még nem lett egészen hűtlen, de már ingadozik. Egy­szer közelebb jön, máskor elitét. Ezzel függ össze, hogy Európának egyszer hidegebb, másszor melegebb tele van. Mindezideig nem sikerült a Golf-áram in­gadozásának a szabályát és törvényszerűsé­gét megállapítani. Azt sem tudják kétségtelenül, hogy vájjon az az ága, amely föl egész Norvégiáig Európa partjait érintette, merre veszi az uj irányt. Kétségtelen azonban, hogy a Golf-áram nem az a megbízható, jó barát* aki a háború előtt volt és a meleg tengervíz áramlásában nagy zavarok tapasztalhatók. öltözködjünk szibériai módra! A hideg csak addig hideg, amíg nem véde­kezünk ellene. Persze, ha a divat és a külső csinosság fontosabb, mint az, hogy ne fázzunk, akkor a hideg elviselhetetlen és sokszor egészségünkre is káros hatással van. Most, hogy eljött a szibériai hideg s a „hő“-mérő a mínusz harminc fok felé kalandozik, fontoló­ra kellene venni azoknak a. népeiknek a téli öl t özködésm ódját, amelyek az elajto hideghez hozzá vannak szoíkva. Lássuk teháit, hogy kell föíöltözködná Szi­bériában. Nem orvosi tanácsokra, hanem aminit az évszázados tapasztalat megtanította az embereket. Legfontosabb az ember fejé­nek megóvása­A Szibériai hidegben a mi kalapjaink — különösen a kemenykalapok — fölmondják a szolgálatot. különböző fülcsontok. Hasonlóképpen érzé­keny z ember fogidagrendszere, melyek áit- h ülése gennyedést is előidézhet. Ebből a leg­fájdalmasabb és a legbonyolultabb esetek for­dultak elő Szibériában. Az enyhébbek közé tartozott, miikor valakinek a kivülről teljesen jó fogait kellett kihúzni, mert a gyökerük gennyesedéit, és csontbártyagyotladást oko­zott. Tehát fülvédőről kell gondoskodni, vagy egy kendövei a fülünket föl kell kötni, kij vülről pedig a mákunkra és a szájunk elé sált, kendőt kell csavarni, melynek felső széle érje cl az orrot. Ennek előnye, hogy így a- ember az orrán keresztül vesz lélegzetet és sem a tüdőnk, sem a fogsorunk nem bül le hirtelen. Testüu- kat könnyű melegen betakarni, de a bunda., vagy kabát mindenesetre hosszabb legyen, mint özeké a hölgyeké, akik súlyt helyeznek, rá, hogy a térdük a 30 fokos hidegben is szembetűnő legyen. Hasonló vétek — 30 fok mellett — Urasáéból vékony selyemharisnyá- ban, hócipő nélkül járni. A férficipő se meg­felelő, ment szűk, nem lehet benne a haris­nyára meleg flanelIt csavarni. Voltaiképpen, csizma kellene, vaoy nagyobb, vasto'toőrü cipő, melybe beleférne a lábfejre csavart kapca is. (Ezt még mindig így hívják madá­rul.) De ha már csizmát nem akarunk és nem tudunk fölhúzni, két harisnyát fölvehetünk, térjünk vissza a hosszú „Mmcndhaitoélaü**- hoz, vagy pedig hordjunk térdnadrágról me­leg lábsrárvédővel. Könnyű kinevetni a muszkákat, hogy esetlenek, mint a medvék, —- de a tartós hideg kény szeritette őket a sző­rös bundákra, az óriási csizmákra és a med­ve mancsokhoz hasonló keztyükre. A keztyünél is az az elv érvényesül, hoay minél zártabb és bővebb, annál melegebb. Legjobbak az állaitbőrbél készült, szőrmével befelé fordított egyujjas nagy keztyük, ame­lyek szijjon lógnak. A nők pedig vegyék elő a muffotl Szibériában télen fölteszik a belső ablakot, ott, ahol az ablakfával és ablak deszkával érintkezik, körülitömik kóccai, a réseket mind bedugjáik, aztán külön még le is ragszti-áík. Csak az ablak felső — rendszerint jobboldali — ablakszeme nyílható, de ennek a szegélye köré szintén filcet szögeznek. Ezen át szellőz­tetnek. Ha ezt kinyitják, tejszerü. eürü masz- sza gyanánt esik be a friss levegő. Minthogy ott a tél során állandóan 20—40 fok hideg van. Szibériában ez a szeli őzt etési mód meg­felel. Nálunk azonban nem volna higiénikus, mert — reméljük — ez a szibériai hideg csak rendkívüli állapot. De az orosz szokás tanul­ságos abból a szempontból, hogy mennyire lehűti szobánk hőmérsékletét a mi ablakaink résein ilyenkor nagy erővel benyomuló lég­áramlás. Kályháink se olyan praktikusak, mint az oroszoké s nálunk voltaképpen nagy szén pazarlás folyik. Aki Szibériában járt. az láthatott falba beépített óriási kályhákat, melyek a padlótól a mennyezetig érve, egy­szerre két szobát melegítettek. Olyan elmé­sen elhelyezett, bonyolult csőjárat volt ben­nük, hogy elég volt kétszer megrakni (hozzá még csak fával, mert szén nem volt) s azután mindenféle hermetikusan működő csavarok segítségével elzárni — s a kályha egy napra, való meleget adott s még másnap s harmad­nap is tartotta is a hőt. Mi pedig itt ülünk cserre vész vaskályháink, vagy kiégett, agyag­ja-veszített cserépkályháink mellett és sí­runk, hogy mennyi szén kell s amellett izza­dunk, vagy didergőnk és nem vagyunk egyen­letes melegben. Bizottsági ülések a parlamentben Nemcsak áráért, mert könnyűek s nem eléggé vastagok, hanem azért, is, ment nem simulnak eléggé a homlokhoz s beeresztik a hideg le­vegőt. Sokkal megfelelőbb a prémsapka. Minél magasabb, annál jobb, annál melegebb, mert az alatta lévő levegő átmelegszik és szintén bőt tart. Ezért látunk Oroszországban oly magas süvegeket. Természetesen máról- holnapra senki se vehet magának prémsap- kát. Ajánlatos tehát valami vékony flanellal, vagy kendővel betakarni a homlokunkat s a koponyánkat, mert a hideg megtámadja a csontokat s neuralgikus fájdalmat okoz ben­nünk. Még az ember fejbőre is átliülhet, any- nyi.ua, hogy ha az ember a hajához nyúl, úgy érzi, mintha a baja fájna. Éppen ilyen kényes az ember füle te. Elsősorban nem azért, hogy lefagyhat, hanem azért, mert átülhetnék a Prága,, február 13. A koalíció nyolcas bi­zottságának mai ülése elmaradt s azt holnop délelőtt fogják megtartani. Holnap egész nap élénk lesz a parlament, mert délelőtt ülésezik a házelnökség, az oszmicska ós dél­előtt tizenegy órakor kezdődik a képviselő- ház plénumának ülése te. Ma délután öt órakor a képviselőbáz al­kotmányjogi bizottsága tartott ülést Mio*ura cseh néppárti képviselő elnöklete mellett. A bizottság a polgári ügyekben való bírósági eljárásról szó’ó törvény módosításáról tár­gyalt. A novellának célja a birósáeok, kíi’ö- nösen a törvényszéki tanácsok tulierb ettsé- gét csekkenfeni és nagyobb hatáskört adni polgári ügyeikben az egyes bíráknak. A ja­vaslat fölötti vitában részt vett Me ismer és Dérer dr. szoci áldom okirata képviselő. Való­színű, hogy a javaslatot albizottságnak fog­ják kiadni részletes tárgyalás oé^ábóL A szenátus költségvetési bizottsága te ülést tartott ma. A bizottság letárgyalj a miagán a ük * Tm azottak nyugdíj 1 * i zt f á ről szóló törvén y ja vasi a tol s azt a késő esti 1 órákban el is fogadta. Alaplttatott 1796 évben Honi Lajos óla kSijargiMp Baőská- Bystr/ca Készítés szállít: síremlékeket, minden köriemben. Bútor- márvány lapokat. Mái vány kapcsoló táblákat. Járvány csillárokat. IparicC vészét! munkákat, stb. munka, mivel a gyár munkásainak nagyobb- részse a közeli Domonya községiből jár be mimikára. A szerencsétlen embereknek ha­zamenet kezüik-lábuk lefagyott. A közlekedési viszonyok is igen meg­nehezedtek. Az autóbuszok a nyilit ország­úton megáManaik, mert a nagy hidegben a vízhűtő készüék meg a motor felmond ja a szolgálatot Az Utasoknak sokszor 5—10 kilométert kell gyalogoíniíok, mi’g községbe érnek. A fagy az erdős-ég vadjaiban is nagy kárt okozott. A sekély hó miatt a vadaiknak nincs hová me-neküIniök a deirtneiszlő szél ellen. A legutóbbi alvadásos napokban a hó teteje megolvadt és most jéggé fagyott. A gyűrne''esö'dkb&o te sok kár okozott a fagy, amennyiben a fiatalabb ültetések megfagytak. A nagy hideg következében az erdő fáinak kérge megrepedt. A. fafeldo1goző üzemek is megadottak és sokhelyütt napok­ig nem dolgoztak. A vernatköztekedékben beállott zavarokat többek között az is ehrdézbes hogy a Péke- zők kezei lefagytak. Eddig három vasutast szállítót tok kórházba súlyos fagyási sebeik­kel. A tanügyi réferátus - látva az iskolák el­néptelenedését —■ az összes iskolákat hat napra bezáratta. A hegyek közül a legnagyobb hideget Kőrösmezőről jelentették, ahol 39.4 fok volt. uiigvad-, löDiuar io. (Ruszin szlto szer kész tőségünk tői.) ötödik napja tart Rujszimszkószerte a 28—30 fokos hideg, /melynek katasztrofális következmé­nyeit csak tavasiszal fogja énnek a szegény területnek lakossága igazában tapasztalni. Amíg Ugyanis a nyugati országrészekben a nagy hóesések következtében a vonatok el­akadtak, addig Ruízl’öszkóban, különösen a diéli részeken, alig van pár centiméter ma­gas hó. Ungvár és Beregszász környékén például a szántóföldek csupaszon állanak, ügy hogy ez a 3Ö fokos fagy hullám minden őszi ve­tésit kipusztitotL óriási károkat tett a fagy az ungvári, be­regszászi, szerednyei és munkácsi szőlőkben is, úgy hogy az eljövendő tavasz siralmas képet fog nyújtani ezen az amugyls toszegé- nyedett területein. A f&gyhullám egyébként a legalacsonyabb hőmérsékletet Umgvátron és környékén eredményezte, ahol éjjelenkint — 33 fokot mulatott a hőmérő, rni.g nappal, a déli órák­ban — 20 fokra „melegedő tt“ fel a levegő. Két napón keresztül a város valósággal nép telem volt. Embert alig lehetett felfedezni az utcákón. Úgy az elérni, mint a középiskolák telje­sen elnéptelenedtek, úgy hogy az előadá­sokat nem lehetett megtartani. Az ungvári fabutorgyárbam te megállt a Egy német tudás szerint a világra uj jégkorszak szakad? Tovább tart a szibériai Idő Pozsonyban Pozsony, február 13. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk teiefonjeleutiése.) A szibériai fagy a városban ós környékén még tovább tart Po­zsonyban az elmúlt éjszaka húsz, ma reggel tizenhét, a dóid órákban pedig ismét húsz fo­kot mulatott a hőmérő nulla alatt. A Duna felületét oly vasag jégpáncél borítja, hogy a legenéhezebb teherautók te átmehetnek raj­ta. Ezzel szemben a vizszínfcje egyre csikken. A hivatalos jelentések szerint ma reggel Po­zsonyban a Duna vízállása 170 eentméterre apadt. Ez a vizapadás örvendetesnek mond­ható, mert esetleges hirtelen beálló olvadás esetén Pozsony városát nem fenyegeti árvíz- veszedelem. Pozsonyban és a környékén tegnap és ma hó esett, de a nagy hidegben a leesett hó ösz- szefagyott s az utcák síkosak. A hó eltakarítá­sa újból nagy gondot okoz a városnak, amely már eddig 1,150.000 koronát költött hóeltaka- citásra annak ellenére, hogy a költségvetés­ben erre a célra csak egymillió koronát irá­nyoztak elő. Ma délután újabb erős havazás és hófúvás volt Pozsonyban. A víz- és gáz- fogyasztásban, valamint a villamosok él autó­buszok közlekedésében kisebb-uagyobb za­varok mutatkoznak. A városi villamostársa­ság igazgatósága a forgalomban levő kocsik alkalmazottainak a Savoy-száJlónál, a Köztár- } saság-téren és a főpályaudvaron forró teát j ad. A lakosság körében különösen nagy- izgal­mat kelt az a körűim ény, hogy nagyon neh éz tűzi anyagot kapni. A tüzelőanyag hiánya ai állami kórházban is érezteti hatását, amely­nek csak nagyon kevés készlete van. Ezért Ludwig helyettes polgármester elrendelte, hogy a gázgyár szenéből naponta negyven métermázsát juttassanak az állami kórház számára. A nagymennyiségű hó újabb forgalmi aka­dályokat idézett elő. A vonatok késése egyre nagyobb. A vasutigazgatóságon tegnap és ma egész nap tanácskozások folytak a forgalmi akadályok megszüntetése tárgyában. A kon­ferenciáról kiadott hivatalos jelentés sze­rint a pozsonyi igazgatóság területén harminc, nagyobb ára helyi vonat forgahrtM szüntet* $áh be ideiglenesen, ' «*túg a hideg nem enged. b Pozsony környékén a Ktedunát átszelő be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents