Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-13 / 37. (1960.) szám

1923 február 13, szerda. ^RAGAI-A\\OtePL-HÍT>I»AI> 5 9 Barna emberietek a trencséni Nem Fáraó füstös ivadékai4' s nem „gádzsók" s nem „úcsik44: gúny, rühéj vagy alázó úri jóindu­lat itt lepattant szélfutta, kiéserísctt, sárga ar­cukról, mint megrázott korhadt fáról a százados kéreg. Már ahogy esetlenül fölfelé törtettek a törvényszék széles lepcsőjé:-. látni lehetett, hogy öntudatot és biztonságot szeretnének parancsolni a lábaikba. Síért ezek a lábak a törvényszék eme­leteire vagy az urak téglatiázniha mindig vsak rettenve csúsztak, lopva csúszkáltak vagy titkon suhantak, de sohasem lépkedtek. A folyosókon és ■i szobákban fegyveres, sisakos emberei a rendnek állottak őrt s nagy fekete szembogarak először fordultak meleg, bizalomtól! tekintettel a sisak és % fegyver felé, méla mosollyal s csaknem össze- kacsintva mint egy közös titok bizományosai, egy nagy iigy össze játszó cinkosai. Ez az egyetlen dolog, ez a hallatlan élménye a Harminc bús emberfejnek: adja meg kizárólagos érdekességét az unalmas, tárgyalásnak. A vasnia- rokka! leszorított, konyáit, barna emberfejek fel- szegődtek s harminc fehér, szőke fej fölé került, leinéfheteílen magasságba. Ahogy a tanupad biz­tonságából barátságosan felnéznek a taláros bí­rákra s igen-igen messziről, a fájdalom és meg­bocsátó fölény tanúságának padjáról lenéznek a merev, szóíukar vádlottakra: a tekintetük lenyü- íöző mint egy niszülbífé. amiké;- rányitia a világra a szemét A vád'otíakkal iigy beszélnek, mint csinytovő értelmeden gyerekekkel, szuperioritást éreztetnek velük, ők, az inferjeírisak. A bírákra ugy tekintenek, mini bajbakerült nagyurakra akikkel most közösen kel! valamit megcsinálni, kö'csönös segítéssel és kiküszöbölve minden bi­zalomromboló aggályt A hangnem, amelyben beszélnek, közvetlen s minden színezetében em­beri árnyalatot hangsúlyoz, a Törvény előtti ni­vellálódás érzetének színfoltjaival szórja tele a tárgyalást. Miért nem jött cl Hérák Anna. — kér­di az elnök s Hérák Kaía'in amelyben benne van az emberi élet szentségének tisztelete, feleli: „Telia bűzött, igonis, éppen most babázott le, ugyebár'4. Hérák Katalin, ez a negyvenév leorfíü cigány- asszony. aki gyermekét vesztette el október 2-árt, nem tudja, mit kezdjen el a kettős élménnyel, gyermekét vesztette el, de visszanyerte évezre­dekkel ezelőtt elrabolt emberi mivoltát. Amikor vall, aílg-alig siria el magát, tekintetét csak oly­kor sz'kráztníia rá arra az emberre aki hite sze­rint gyermekét megölte. Inkább a birákhoz sze­retne beszélni, segíteni akarna nekik, az ember az embernek, mert ugy látja, hogy a nagytiraknak szükségük van rá s tőle is elvárja a törvény, óh istenem, a törvény tőle várja el hogy segítségére legyen. Hát segit az urakon, előbb az urak dolga következik, gyermekét siratni azután is ráér, ott­hon* a kalvibában. éjszaka. Most az igazmondásá­ra van szükségük az uraknak, néni a fájdalmára, erre az anyai fájdalomra, amely a cigányanyánál a legnagyobb. í)e ha mégis akad ember a zsúfolt fényes teremben, aki részvéttel néz rá. amikor a tanupadon ü'dögél el. láthatatlan gyermeke kezét tartva a kezében, egyszeriben írtéivá Hősik. Fony- nyadt melleire szorítja kezeit, halott és láthatat­lan gyermeke fejét vonja kebléhez 8 azután ezt a gyermekfelét simogatta a mellén olyan mozdulatok­kal, amelyek animáüsaknák tetszenek. Szemeit forgatja, furcsán, sebesen, mint a négerek az ame­rikai filmeken, amikor a fehér rendező utasítá­sára egyetlen szemforgató ssa! belökik a kamerába s a néző szemeibe verik inferioritásuk tragé­diáját. És Torács István is, hatvan év körüli, tarkopo- nyáju, kajlabajszu öreg a seszinü bőrkabátban, több lett. felmérhetetlenül főbb ezen a tárgyalá­son. Amikor a csendőr, Pobedcny őrmestere, val­lani kezd. az öreg felszegi a fejét s a csendőrre irányítja szcmepiliantását. Eleinte nem akar hin­ni a fülének, tenyeréből tölcsért formál, ugy hall­gatja hogy a csendőr íme a cigányok emberi jo­gosultságának a pártját fogja, a falusiak ellen vall, kijelenti, hogy ebben az évben nem érkezett be a pobedényi csendőrőrsre följelentés a cigányok el­len, ami ugyan később nem bizonyul valónak, mert más őrsön tették meg a föfie’enlést ellenük. A csendőr már-niár meggyőzte öreg Hérák Istvánt arról, hogy amit tesz. igaz emberként teszi, hogy szüksgécs lény s intézmény, még akkor is talán, véli a» öreg escndőrkiséríette élete alkonyán, amikor őket csukja le. De a csendőr a végen el­rontja a dolgát az öreg Hérákkal s minden ci­gánnyal. Arra a kérdésre, hogy a parasztok mi­lyen viszonyban éltek a cigányokkal, természetes hangon feleli, hogy hát rossz viszonyban, mert a paraszt nem szívleli a cigányt, amint ő sem ked­veli, mert mindig dolgot ad neki. Hérák István szeme, amely hatvanéves korában egy más világra gyűlt ki. egyszeriben kialszik, a tölesércs tenyér lehull a bőrkabátra és kicsit elreszket rajta. A mellette ülő asszonyok is megmozdulnak a pádon, amely egyszerre keményebb lett, mint a szemben­iévé pad, a vádlottak padri, némi sóhajtás haitik, azután az is elszáll, e«önd lesz és minden a régi­ben marad. S a csendben, téli alkonyaiban, a me­leg helyiség tulfütott-sé^ében egyszeriben világí­tani kezdenek a pobedénvi halottak testei s fosz- foreszká'nak, mint a mártíroké a megváltó hit legendájában. ÁRVA PÁL. Az első jogászié* fenvártiajő a „Sssszisáfó" nettel kapja I Bolgrád, február 12. Nanlesben február 14-én vízre bocsátják az első jugoszláviai tengeraln ti járót, amel irnek „Bosszúálló*' . ne-! ?et adták. 1 Csernoch halála éta Csehszlovákia egy fillért sem utalt át Esztergomnak az érsekség! birtokok iövedeEmébfil — Az iskofaBgyi minisztérium nyilatkozata — Prága, február 12. Az utóbbi időben ólónk | sajtóvita folyt a körül, ho"y a csehszlovák j kormány 23 millió koronát fizetteti ki az esz- ! tengerní érsekségnek kárpótlás címén. Gyu- • riss dr., az esztergomi érsekség szlovenszkói Ügyvéde, 'kijeleniteíite, hogy a kárpótlás arz el- i hunyt Csernoch hercegprímás átvett magán- : tulajdonának ellenértéké. A P rager Tagjhkutt közlése -szerint m esztergomi érsekség gaz­dasági hivatala nevében Drahos kanom ok ki- ] jelentette, hogy a-z érsdksőg* előlegekről sem- j mi't sem tud. Ezzel szemben tény m, hogy az| érsekség a csehszlovák álílam ellen a hágai i dönlő-básrósáiguál panaszt emelt és a por aj csehszlovák—magyar döntőbíróság előtt fék- j szik, elintézése azonban még egyelőre késik. J Az iakolaügyi minisztérium ma e nyila, tko-1 autókra az alábbi hivaitoiloe közleményt ad­ta ki: — At esztergomi érsekség gazdasági hi­vatalának kijelentése, amelyet a Prager Tagblatt február 12-iki számában közölt 8 amely azt az állítást tartalmazza, hogy az esztergomi érsekség szlovenszkél tulajdo­náért kifizetett előlegekről semmit sem tudnak, egyezik a valósággal annyiban, amennyiben ez Scrédi jelenlegi hereegpri- másra vonatkozik, mert ö semmiféle előle­get pem kapott. Ezzel szemben kétszer egy­másután, utoljára 1027 júliusában. Serédi elődének, az 1927 júliusában meghalt Cser­noch érseknek kifizettek előlegeket éspe­dig a. magántulajdonát képező beruházások visszatérítése elmén bejelentett követelései alapján. A nyugták az összegek kifizetésé­ről az iskolaügyi minisztériumban vannak. Serédi hercegprímás azért nem kapott elő­leget, jóllehet ő is igényelt, mivel őnála a saját beruházásaiból eredő követelésekről szó sem lehet, amennyiben a kérdéses bir­tokokon semmiféle beruházást nem eszkö­zölt. Hivataibalépésének idejére esik a csehszlovák kormány és a Vatikán közötti modns viveudi megkötése, amely az állam egyházi kérdéseit, tehát a hercegprímás szlovenszkói birtokainak a kérdését is ren­dezi és elvben kijelenti, hogy a kérdi » s birtok teljesen, tagy részben nz uj szloven­szkói érsekség tulajdonát fogja alkotni. Mindaddig tehát, amis: a modus viveudi végre nincs hajtva, Serédi hercegprímás kívánságát sem lehet elintézni. Az eszter­gomi érsekség gazdasági hivatalának azon kijelentéséhez, hogy jelenleg a hágai dön­tői) Íróságnál pör folyik, kijelenti az iskola- iigyi minisztérium, hogy ez a pör az előle­gek kifizetésének idejében nem volt folya­matban és most a modus viveudi következ­tében nem is szorgalmazható a pör mind­addig. amíg a modus viveudi végre nena lesz hajtva. 1 londoni szocialista kongresszus messzemenő is llliliüs kisebbségi védelmet követel i nagyhatalmaktól Kisebbségi autonómia — itóaiuSá népszővetséglkisebbségi Eiizattsig Londoni, február 12. A s'sooi'alMa konferen­cia tegnapi ülésén elsősorban a lefegyverzés kérdésével foglalkoztak és egy bizottságot küldőt:tek ki, hogy ezt a kérdést, áttanulmá­nyozza. A tárgysorozat második pontjaként a kisebbségi probléma szerepelt, amelynek előadója Ottó Dauer osztrák delegátus volt. A konferencia határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti gyűlölködés és a béke állandó fenyegetésének egyik legfőbb oka a kisebbségek e 1 nernze!lenilésére irányu­ló törekvésekben keresendő. A küszöbönálló néjps^yetség’í kisebbségi vitára való tekiillet­tet á kongresszus a következő követeléseket állítja fel: A nemzeti kisebbségek nemzetközi védel­mét valamennyi kisebbségre ki kell ter­jeszteni, azaz Olaszország német és szláv kisebbségeire is, amelyek mindmáig nem részesülnek nomzetiíöri védelemben. 2. A kisebbségek nemzetközi védelmét oly érte­lemben kell kibővíteni, hegy homogén ki­sebbségi csoportok, amelyek bizonyos zárt területet laknak, demokratikus helyi ön- kormányzatot kapjanak, míg a szétszórtan élő kisebbségek nyelvük használatában ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint aj többség. 3. A népszövetség módszereit, mc- j lyek a nemzeti kisebbségek nehézségeinek j orvoslására irányulnak, hafchatósabhá kell tenni az állandó népszövetségi kisebbségi szerv megalakításával. & irépszflvetségi ligák HlseSalsséfsi tárgyalásai Brüsszel, február 12. A népszövetségi ligák uniójának kisebbségi bizottsága Sir Wii- loughby DiokLnson vezetésévé! tegnap kezd­te meg munkáját a belga fővárosban. Javas­latot terjesztetlek elő arra vonatkozólag, hogy a népszövetségnél állandó kisebbségi szakér­tőbizottságot alakítsanak, amely Európa or­szágai kisebbségi kérdésének objektív meg­vizsgálásával foglalkoznék. Egy másik javas­lat a népszövetségi tanács mellé beosztott bi­zottság kiküldését kérte. A vita folyamán a delegátusok egy része hevesen támadta eze­ket az indítványokat. Egyesek szerint a nép- szövetségi tanács mint politikai szervezet nem vizsgálhatja felül kellő objektivitással a nem­zeti kisebbségek panaszait. A vitát ma foly­tatják. Gyerekes Idealizmusnak sinia Iranár a keleti Svájc álmát Kramár előadása a csehek és németek viszonyáról — „Etjüket az az idd, amikor a németek nélkül kell kormányozni" Prága, február 12. Kramár Károly dr. nem­zeti demokratíipárt-vezér tegnap a népneve­lési intézet előadássorozatában a cseheknek a németekhez való viszonyáról tartott elő­adást. Kramár történelmi visszapillantásá­ban ecsetelte a cseheknek a régi Ausztriában való helyzetét. A németiek eJőtörése miatt a csehek kelet felé orientálódtak. A prevrat után, amikor azt a kérdést vetették fel, vájjon a németekkel szemben könyörtelen győztes politikáját folytassák-e, avagy pedig azt a po­litikát, amely a cseh nemzet ujjáéledési tradí­ciójának megfő lett: a csehek nem az el9ő, ha­nem a második utat választották. Kramár ezután a kisebbségvédelmi szerző­désről beszélt. A párisi konferencián már előre látták azt az időt, amikor Németország, mint a népszövetségi tanács tagja a csehszlo­vákiai németek pro lektoraiként fog fellépni. Ez a lehetőség sokkal gyorsabban valósult meg, minit ahogy maga Kramár várta. Most, amikor a német politika arra törekszik, hogy a népszövetség a kisebbségi kérdéssel foglal­kozzék, Csehszlovákia is kénytelen arra a megalázó feladatra vállalkozni, hogy bebizo­nyítsa, hogy többet adott a németeknek, mint amennyit a szerződ és előí r. A feladat megol­dása azonban megkönnyebbült azzal a tény­nyel, hogy a németek a csehszlovák, kor­mányban ülnek. Azt az eszmét, hogy Csehszlovákiából egy második Svájcot csináljanak, Kramár gyerekes idealizmusnak neveai, mórt Meríti be OehaaaUyváddá nák nem­zeti államnak kell maradnia. A csehek az el­múlt tiz évben bebizonyították, hogy képe­sek államaik olásra. Hogy erről meggyőzzék a külföldet, a csehek már Becsben is arra töre­keditek, hogy saját embereiket a legmagasabb hivatali állásokba juttassák és az állam veze­tésbe begyakoroltassák. Meg nem gondolt ábránd Svájcról beszélni. Ennek az eszmé­nek a megvalósításához elegendő lett volna egy föderalista Ausztria. Krannár ezután részletesen foglalkozik a nyelvtörvénmyel, amely szerinte nincs kellően részletezve. Ha nem volna csak keretes tör­vény, ugy az összes rendeletek fölöslegesek­ké váltok volna, amelyek most a németek részéről oly sóik vitának a forrását képezik. Nem hiszi, hogy egy normálisan gondolkodó német csodálkozhasson a nyelvtörvényen, amikor a régi Ausztriában a németek a cse- hekre ráoktrojálták az akkori nyelv rend ele­tet. A németeknek — szerinte — az iskola- ügy terén sincs okuk panaszra. Visszauta­sítja a németek azon szemrehányását, hogy a központi hivatalokban nincsenek képviselve, mert hiszen a németek 1926-ig negoitivisták voltak. A cseh-néinet koalíció jelenlegi helyzetét érintve kijelentette Krannár, hogy a német kormánypártok minden dicséretei megérdemelnek feltétlen lojalitásukéit. Tisztában vannak azzal, hogy semmi olyat nem kaphatnak, ami az állam nemzeti jel­legót megbolygathatná. Más xéözröl viszooti a csehek tilda tálban tan­unk annak, hogy mindent k erű Intők kell, ami a németek érthető érzékenységét érinthetné. A németeknek a nyílt ,4gen“ vagy „nem* kedvesebb lehet, mint filozófiai toorelizáláá afölött, hogy mit érdemelnének meg és mit nem kapnak. Szó sem lehet territoriális, de személyi kü­lön autonómiáról sem. Ha a németek aktív elemek akarnak lenni, ugy a változhakatlanba t>ele kell lörődiniök. Aki a németek közül belenyugodott a ver. saiJIesi szerződésbe, annak nem lesz ne hói Csehszlovákiában „aktív elemként" szere­pelni. Amióta a koalíció fennáll, semmi sem történt, ami az állam nemzeti jellegét sértené. Az te leni bor egkeresztesckét meggyőzni természe­tesen lehetetlenség, éppen ugy, minit ahogy & németországiakat sem lehet. A horogkeresz­tesek bel- és külföldi panaszaival szemben elég rámutatni a németeknek a kormányban való képviseletére. A németek kormánybalé" pésével megtört a jég és cseh részről is ezt a tényt kellően értékelni is tudják mindaddig, aimig a németekkel való együttműködést tűi drágán nem kell megfizetni. Eljöhet ugyanis az az idő, amikor a németek nélkül kell kor­mányozni. 1 nemzetgyűlés csütörtöki lésének előkészítése Prága, február 12. Ma rendkivüii minise tenfcanács volt, amelyen megszövegezték és elfogadták a kormánynyilatkozatot, amelyet UdrzaJ miniszterelnök a nemzetgyűlés mind­két házában föl fog olvasni. É nyilatkozat alapját az a minimális munkaprogram fogja képezni, amelyet a kormány a parlament leg­közelebbi ülései számára bejelent. A munka­programot az egyes minisztériumok javasla­taiból, másrészt azokból a koalíciós párti ja­vaslatokból álilitják össze, melyeket a pártok miniszterei a mai miniszitertanácson előter­jesztenek. Szerdán délután összeül a képviselőház al­kotmányjogi bizottsága, hogy a polgári pör- rendtartásról szóló törvény egyes módosítá­sát letárgyalja. Ezt a törvényjavaslatot a kép­viselő ház plénuma a jövő héten fogja tár­gyalni. A képviselőház kulturális bizottsága csütörtökön ül össze, hogy a gyöngeolniéjü gyermekiek részére szervezendő kisegítő isko­láikról szóló törvényjavaslatot letárgyalja. A' javaslattal már foglalkozott a szenátus is, de még pénzügyi nehézségek vannak útjában, melyeket el kell hárítani, hogy az uj iskola­típus bevezetése ne a községeket terhelje. Kémkedésért elitéit levente BrUnn, február 12. A britem törvényszék tegnap foglalkozott másodízben Demeter Ká­roly tizem kilencéves, magyarországi Illetősé­gű fiatalember kémkedési bűn pőrével. De­meter Ausztrián keresztül jött a köztársaság­ba. Lekartóztatásakor leventeigazolványt ta­láltaik nála. Tavaly október 31-én a briinni bíróság fölmentette Demetert. Az ügyész sem miségi panasza folytán a legfelsőbb bíró­ság megsemmisítette az elsőfokú Ítéletet és újabb tárgyalásit rendelt el. Demetert, akti az állam ügyéé® indítványára a fölmentő Ítélet után is fogva tartottak, tegnap bűnösnek is­merték el és egyévi súlyos börtönre Ítélitek. — Társadalmi akció Bmlape&fen a nyomorgók íelseg-Eyezésére. Budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja: Horthy Miklósné, a magyar kormányzó felesége és Vass József népjólé'i miniszter tár­sadalmi akciót indítottak a nyomorgók felsegé- lyezésére. Az akció célja az. ’mgy ingyen szenet ó« mákig ételt kapjanak Budapest szegényei

Next

/
Thumbnails
Contents