Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-13 / 37. (1960.) szám
1923 február 13, szerda. ^RAGAI-A\\OtePL-HÍT>I»AI> 5 9 Barna emberietek a trencséni Nem Fáraó füstös ivadékai4' s nem „gádzsók" s nem „úcsik44: gúny, rühéj vagy alázó úri jóindulat itt lepattant szélfutta, kiéserísctt, sárga arcukról, mint megrázott korhadt fáról a százados kéreg. Már ahogy esetlenül fölfelé törtettek a törvényszék széles lepcsőjé:-. látni lehetett, hogy öntudatot és biztonságot szeretnének parancsolni a lábaikba. Síért ezek a lábak a törvényszék emeleteire vagy az urak téglatiázniha mindig vsak rettenve csúsztak, lopva csúszkáltak vagy titkon suhantak, de sohasem lépkedtek. A folyosókon és ■i szobákban fegyveres, sisakos emberei a rendnek állottak őrt s nagy fekete szembogarak először fordultak meleg, bizalomtól! tekintettel a sisak és % fegyver felé, méla mosollyal s csaknem össze- kacsintva mint egy közös titok bizományosai, egy nagy iigy össze játszó cinkosai. Ez az egyetlen dolog, ez a hallatlan élménye a Harminc bús emberfejnek: adja meg kizárólagos érdekességét az unalmas, tárgyalásnak. A vasnia- rokka! leszorított, konyáit, barna emberfejek fel- szegődtek s harminc fehér, szőke fej fölé került, leinéfheteílen magasságba. Ahogy a tanupad biztonságából barátságosan felnéznek a taláros bírákra s igen-igen messziről, a fájdalom és megbocsátó fölény tanúságának padjáról lenéznek a merev, szóíukar vádlottakra: a tekintetük lenyü- íöző mint egy niszülbífé. amiké;- rányitia a világra a szemét A vád'otíakkal iigy beszélnek, mint csinytovő értelmeden gyerekekkel, szuperioritást éreztetnek velük, ők, az inferjeírisak. A bírákra ugy tekintenek, mini bajbakerült nagyurakra akikkel most közösen kel! valamit megcsinálni, kö'csönös segítéssel és kiküszöbölve minden bizalomromboló aggályt A hangnem, amelyben beszélnek, közvetlen s minden színezetében emberi árnyalatot hangsúlyoz, a Törvény előtti nivellálódás érzetének színfoltjaival szórja tele a tárgyalást. Miért nem jött cl Hérák Anna. — kérdi az elnök s Hérák Kaía'in amelyben benne van az emberi élet szentségének tisztelete, feleli: „Telia bűzött, igonis, éppen most babázott le, ugyebár'4. Hérák Katalin, ez a negyvenév leorfíü cigány- asszony. aki gyermekét vesztette el október 2-árt, nem tudja, mit kezdjen el a kettős élménnyel, gyermekét vesztette el, de visszanyerte évezredekkel ezelőtt elrabolt emberi mivoltát. Amikor vall, aílg-alig siria el magát, tekintetét csak olykor sz'kráztníia rá arra az emberre aki hite szerint gyermekét megölte. Inkább a birákhoz szeretne beszélni, segíteni akarna nekik, az ember az embernek, mert ugy látja, hogy a nagytiraknak szükségük van rá s tőle is elvárja a törvény, óh istenem, a törvény tőle várja el hogy segítségére legyen. Hát segit az urakon, előbb az urak dolga következik, gyermekét siratni azután is ráér, otthon* a kalvibában. éjszaka. Most az igazmondására van szükségük az uraknak, néni a fájdalmára, erre az anyai fájdalomra, amely a cigányanyánál a legnagyobb. í)e ha mégis akad ember a zsúfolt fényes teremben, aki részvéttel néz rá. amikor a tanupadon ü'dögél el. láthatatlan gyermeke kezét tartva a kezében, egyszeriben írtéivá Hősik. Fony- nyadt melleire szorítja kezeit, halott és láthatatlan gyermeke fejét vonja kebléhez 8 azután ezt a gyermekfelét simogatta a mellén olyan mozdulatokkal, amelyek animáüsaknák tetszenek. Szemeit forgatja, furcsán, sebesen, mint a négerek az amerikai filmeken, amikor a fehér rendező utasítására egyetlen szemforgató ssa! belökik a kamerába s a néző szemeibe verik inferioritásuk tragédiáját. És Torács István is, hatvan év körüli, tarkopo- nyáju, kajlabajszu öreg a seszinü bőrkabátban, több lett. felmérhetetlenül főbb ezen a tárgyaláson. Amikor a csendőr, Pobedcny őrmestere, vallani kezd. az öreg felszegi a fejét s a csendőrre irányítja szcmepiliantását. Eleinte nem akar hinni a fülének, tenyeréből tölcsért formál, ugy hallgatja hogy a csendőr íme a cigányok emberi jogosultságának a pártját fogja, a falusiak ellen vall, kijelenti, hogy ebben az évben nem érkezett be a pobedényi csendőrőrsre följelentés a cigányok ellen, ami ugyan később nem bizonyul valónak, mert más őrsön tették meg a föfie’enlést ellenük. A csendőr már-niár meggyőzte öreg Hérák Istvánt arról, hogy amit tesz. igaz emberként teszi, hogy szüksgécs lény s intézmény, még akkor is talán, véli a» öreg escndőrkiséríette élete alkonyán, amikor őket csukja le. De a csendőr a végen elrontja a dolgát az öreg Hérákkal s minden cigánnyal. Arra a kérdésre, hogy a parasztok milyen viszonyban éltek a cigányokkal, természetes hangon feleli, hogy hát rossz viszonyban, mert a paraszt nem szívleli a cigányt, amint ő sem kedveli, mert mindig dolgot ad neki. Hérák István szeme, amely hatvanéves korában egy más világra gyűlt ki. egyszeriben kialszik, a tölesércs tenyér lehull a bőrkabátra és kicsit elreszket rajta. A mellette ülő asszonyok is megmozdulnak a pádon, amely egyszerre keményebb lett, mint a szembeniévé pad, a vádlottak padri, némi sóhajtás haitik, azután az is elszáll, e«önd lesz és minden a régiben marad. S a csendben, téli alkonyaiban, a meleg helyiség tulfütott-sé^ében egyszeriben világítani kezdenek a pobedénvi halottak testei s fosz- foreszká'nak, mint a mártíroké a megváltó hit legendájában. ÁRVA PÁL. Az első jogászié* fenvártiajő a „Sssszisáfó" nettel kapja I Bolgrád, február 12. Nanlesben február 14-én vízre bocsátják az első jugoszláviai tengeraln ti járót, amel irnek „Bosszúálló*' . ne-! ?et adták. 1 Csernoch halála éta Csehszlovákia egy fillért sem utalt át Esztergomnak az érsekség! birtokok iövedeEmébfil — Az iskofaBgyi minisztérium nyilatkozata — Prága, február 12. Az utóbbi időben ólónk | sajtóvita folyt a körül, ho"y a csehszlovák j kormány 23 millió koronát fizetteti ki az esz- ! tengerní érsekségnek kárpótlás címén. Gyu- • riss dr., az esztergomi érsekség szlovenszkói Ügyvéde, 'kijeleniteíite, hogy a kárpótlás arz el- i hunyt Csernoch hercegprímás átvett magán- : tulajdonának ellenértéké. A P rager Tagjhkutt közlése -szerint m esztergomi érsekség gazdasági hivatala nevében Drahos kanom ok ki- ] jelentette, hogy a-z érsdksőg* előlegekről sem- j mi't sem tud. Ezzel szemben tény m, hogy az| érsekség a csehszlovák álílam ellen a hágai i dönlő-básrósáiguál panaszt emelt és a por aj csehszlovák—magyar döntőbíróság előtt fék- j szik, elintézése azonban még egyelőre késik. J Az iakolaügyi minisztérium ma e nyila, tko-1 autókra az alábbi hivaitoiloe közleményt adta ki: — At esztergomi érsekség gazdasági hivatalának kijelentése, amelyet a Prager Tagblatt február 12-iki számában közölt 8 amely azt az állítást tartalmazza, hogy az esztergomi érsekség szlovenszkél tulajdonáért kifizetett előlegekről semmit sem tudnak, egyezik a valósággal annyiban, amennyiben ez Scrédi jelenlegi hereegpri- másra vonatkozik, mert ö semmiféle előleget pem kapott. Ezzel szemben kétszer egymásután, utoljára 1027 júliusában. Serédi elődének, az 1927 júliusában meghalt Csernoch érseknek kifizettek előlegeket éspedig a. magántulajdonát képező beruházások visszatérítése elmén bejelentett követelései alapján. A nyugták az összegek kifizetéséről az iskolaügyi minisztériumban vannak. Serédi hercegprímás azért nem kapott előleget, jóllehet ő is igényelt, mivel őnála a saját beruházásaiból eredő követelésekről szó sem lehet, amennyiben a kérdéses birtokokon semmiféle beruházást nem eszközölt. Hivataibalépésének idejére esik a csehszlovák kormány és a Vatikán közötti modns viveudi megkötése, amely az állam egyházi kérdéseit, tehát a hercegprímás szlovenszkói birtokainak a kérdését is rendezi és elvben kijelenti, hogy a kérdi » s birtok teljesen, tagy részben nz uj szlovenszkói érsekség tulajdonát fogja alkotni. Mindaddig tehát, amis: a modus viveudi végre nincs hajtva, Serédi hercegprímás kívánságát sem lehet elintézni. Az esztergomi érsekség gazdasági hivatalának azon kijelentéséhez, hogy jelenleg a hágai döntői) Íróságnál pör folyik, kijelenti az iskola- iigyi minisztérium, hogy ez a pör az előlegek kifizetésének idejében nem volt folyamatban és most a modus viveudi következtében nem is szorgalmazható a pör mindaddig. amíg a modus viveudi végre nena lesz hajtva. 1 londoni szocialista kongresszus messzemenő is llliliüs kisebbségi védelmet követel i nagyhatalmaktól Kisebbségi autonómia — itóaiuSá népszővetséglkisebbségi Eiizattsig Londoni, február 12. A s'sooi'alMa konferencia tegnapi ülésén elsősorban a lefegyverzés kérdésével foglalkoztak és egy bizottságot küldőt:tek ki, hogy ezt a kérdést, áttanulmányozza. A tárgysorozat második pontjaként a kisebbségi probléma szerepelt, amelynek előadója Ottó Dauer osztrák delegátus volt. A konferencia határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti gyűlölködés és a béke állandó fenyegetésének egyik legfőbb oka a kisebbségek e 1 nernze!lenilésére irányuló törekvésekben keresendő. A küszöbönálló néjps^yetség’í kisebbségi vitára való tekiillettet á kongresszus a következő követeléseket állítja fel: A nemzeti kisebbségek nemzetközi védelmét valamennyi kisebbségre ki kell terjeszteni, azaz Olaszország német és szláv kisebbségeire is, amelyek mindmáig nem részesülnek nomzetiíöri védelemben. 2. A kisebbségek nemzetközi védelmét oly értelemben kell kibővíteni, hegy homogén kisebbségi csoportok, amelyek bizonyos zárt területet laknak, demokratikus helyi ön- kormányzatot kapjanak, míg a szétszórtan élő kisebbségek nyelvük használatában ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint aj többség. 3. A népszövetség módszereit, mc- j lyek a nemzeti kisebbségek nehézségeinek j orvoslására irányulnak, hafchatósabhá kell tenni az állandó népszövetségi kisebbségi szerv megalakításával. & irépszflvetségi ligák HlseSalsséfsi tárgyalásai Brüsszel, február 12. A népszövetségi ligák uniójának kisebbségi bizottsága Sir Wii- loughby DiokLnson vezetésévé! tegnap kezdte meg munkáját a belga fővárosban. Javaslatot terjesztetlek elő arra vonatkozólag, hogy a népszövetségnél állandó kisebbségi szakértőbizottságot alakítsanak, amely Európa országai kisebbségi kérdésének objektív megvizsgálásával foglalkoznék. Egy másik javaslat a népszövetségi tanács mellé beosztott bizottság kiküldését kérte. A vita folyamán a delegátusok egy része hevesen támadta ezeket az indítványokat. Egyesek szerint a nép- szövetségi tanács mint politikai szervezet nem vizsgálhatja felül kellő objektivitással a nemzeti kisebbségek panaszait. A vitát ma folytatják. Gyerekes Idealizmusnak sinia Iranár a keleti Svájc álmát Kramár előadása a csehek és németek viszonyáról — „Etjüket az az idd, amikor a németek nélkül kell kormányozni" Prága, február 12. Kramár Károly dr. nemzeti demokratíipárt-vezér tegnap a népnevelési intézet előadássorozatában a cseheknek a németekhez való viszonyáról tartott előadást. Kramár történelmi visszapillantásában ecsetelte a cseheknek a régi Ausztriában való helyzetét. A németiek eJőtörése miatt a csehek kelet felé orientálódtak. A prevrat után, amikor azt a kérdést vetették fel, vájjon a németekkel szemben könyörtelen győztes politikáját folytassák-e, avagy pedig azt a politikát, amely a cseh nemzet ujjáéledési tradíciójának megfő lett: a csehek nem az el9ő, hanem a második utat választották. Kramár ezután a kisebbségvédelmi szerződésről beszélt. A párisi konferencián már előre látták azt az időt, amikor Németország, mint a népszövetségi tanács tagja a csehszlovákiai németek pro lektoraiként fog fellépni. Ez a lehetőség sokkal gyorsabban valósult meg, minit ahogy maga Kramár várta. Most, amikor a német politika arra törekszik, hogy a népszövetség a kisebbségi kérdéssel foglalkozzék, Csehszlovákia is kénytelen arra a megalázó feladatra vállalkozni, hogy bebizonyítsa, hogy többet adott a németeknek, mint amennyit a szerződ és előí r. A feladat megoldása azonban megkönnyebbült azzal a ténynyel, hogy a németek a csehszlovák, kormányban ülnek. Azt az eszmét, hogy Csehszlovákiából egy második Svájcot csináljanak, Kramár gyerekes idealizmusnak neveai, mórt Meríti be OehaaaUyváddá nák nemzeti államnak kell maradnia. A csehek az elmúlt tiz évben bebizonyították, hogy képesek államaik olásra. Hogy erről meggyőzzék a külföldet, a csehek már Becsben is arra törekeditek, hogy saját embereiket a legmagasabb hivatali állásokba juttassák és az állam vezetésbe begyakoroltassák. Meg nem gondolt ábránd Svájcról beszélni. Ennek az eszmének a megvalósításához elegendő lett volna egy föderalista Ausztria. Krannár ezután részletesen foglalkozik a nyelvtörvénmyel, amely szerinte nincs kellően részletezve. Ha nem volna csak keretes törvény, ugy az összes rendeletek fölöslegesekké váltok volna, amelyek most a németek részéről oly sóik vitának a forrását képezik. Nem hiszi, hogy egy normálisan gondolkodó német csodálkozhasson a nyelvtörvényen, amikor a régi Ausztriában a németek a cse- hekre ráoktrojálták az akkori nyelv rend eletet. A németeknek — szerinte — az iskola- ügy terén sincs okuk panaszra. Visszautasítja a németek azon szemrehányását, hogy a központi hivatalokban nincsenek képviselve, mert hiszen a németek 1926-ig negoitivisták voltak. A cseh-néinet koalíció jelenlegi helyzetét érintve kijelentette Krannár, hogy a német kormánypártok minden dicséretei megérdemelnek feltétlen lojalitásukéit. Tisztában vannak azzal, hogy semmi olyat nem kaphatnak, ami az állam nemzeti jellegót megbolygathatná. Más xéözröl viszooti a csehek tilda tálban tanunk annak, hogy mindent k erű Intők kell, ami a németek érthető érzékenységét érinthetné. A németeknek a nyílt ,4gen“ vagy „nem* kedvesebb lehet, mint filozófiai toorelizáláá afölött, hogy mit érdemelnének meg és mit nem kapnak. Szó sem lehet territoriális, de személyi külön autonómiáról sem. Ha a németek aktív elemek akarnak lenni, ugy a változhakatlanba t>ele kell lörődiniök. Aki a németek közül belenyugodott a ver. saiJIesi szerződésbe, annak nem lesz ne hói Csehszlovákiában „aktív elemként" szerepelni. Amióta a koalíció fennáll, semmi sem történt, ami az állam nemzeti jellegét sértené. Az te leni bor egkeresztesckét meggyőzni természetesen lehetetlenség, éppen ugy, minit ahogy & németországiakat sem lehet. A horogkeresztesek bel- és külföldi panaszaival szemben elég rámutatni a németeknek a kormányban való képviseletére. A németek kormánybalé" pésével megtört a jég és cseh részről is ezt a tényt kellően értékelni is tudják mindaddig, aimig a németekkel való együttműködést tűi drágán nem kell megfizetni. Eljöhet ugyanis az az idő, amikor a németek nélkül kell kormányozni. 1 nemzetgyűlés csütörtöki lésének előkészítése Prága, február 12. Ma rendkivüii minise tenfcanács volt, amelyen megszövegezték és elfogadták a kormánynyilatkozatot, amelyet UdrzaJ miniszterelnök a nemzetgyűlés mindkét házában föl fog olvasni. É nyilatkozat alapját az a minimális munkaprogram fogja képezni, amelyet a kormány a parlament legközelebbi ülései számára bejelent. A munkaprogramot az egyes minisztériumok javaslataiból, másrészt azokból a koalíciós párti javaslatokból álilitják össze, melyeket a pártok miniszterei a mai miniszitertanácson előterjesztenek. Szerdán délután összeül a képviselőház alkotmányjogi bizottsága, hogy a polgári pör- rendtartásról szóló törvény egyes módosítását letárgyalja. Ezt a törvényjavaslatot a képviselő ház plénuma a jövő héten fogja tárgyalni. A képviselőház kulturális bizottsága csütörtökön ül össze, hogy a gyöngeolniéjü gyermekiek részére szervezendő kisegítő iskoláikról szóló törvényjavaslatot letárgyalja. A' javaslattal már foglalkozott a szenátus is, de még pénzügyi nehézségek vannak útjában, melyeket el kell hárítani, hogy az uj iskolatípus bevezetése ne a községeket terhelje. Kémkedésért elitéit levente BrUnn, február 12. A britem törvényszék tegnap foglalkozott másodízben Demeter Károly tizem kilencéves, magyarországi Illetőségű fiatalember kémkedési bűn pőrével. Demeter Ausztrián keresztül jött a köztársaságba. Lekartóztatásakor leventeigazolványt találtaik nála. Tavaly október 31-én a briinni bíróság fölmentette Demetert. Az ügyész sem miségi panasza folytán a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az elsőfokú Ítéletet és újabb tárgyalásit rendelt el. Demetert, akti az állam ügyéé® indítványára a fölmentő Ítélet után is fogva tartottak, tegnap bűnösnek ismerték el és egyévi súlyos börtönre Ítélitek. — Társadalmi akció Bmlape&fen a nyomorgók íelseg-Eyezésére. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Horthy Miklósné, a magyar kormányzó felesége és Vass József népjólé'i miniszter társadalmi akciót indítottak a nyomorgók felsegé- lyezésére. Az akció célja az. ’mgy ingyen szenet ó« mákig ételt kapjanak Budapest szegényei
