Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-12 / 36. (1959.) szám
M*rv&r 12, kedd. rpiix<3aJVSA&xR-miaiA& WMBUje 5 A bukaresti tárgyalások Buka restben ma dté Lelőtt- kend lék üveg a kisautóm t gazdasága sza k értői edd készí tő koaPerenciájukiat a gazdasági kisaníaint megátDervecése ügyében. Az eszmét néhány héttel ezelőtt Marinkovics, a szabadságion le»vő jugoszláv külügyniiniiszber ve>bette fed. mir ntán az uj jugoszláv kormányrendszerre küApoTrli kiai szempontból p neszt izskérd'ést je- ’tent vadam ilyen sikerült külpolitikai kezdeményezés akkor, amidőn az Olaszországgal kötött római barátsági paktum lejárta után semmi kilátás nem volt arra, hogy az Adrián érdekelt két szomszédos állaim között ezt a roerződést meg lehessen újítani. Románia és Csehszlovákia külpolitikájának irányilói már csak tiszta udvariassági okokból is készséggel adták hozzájárulásukat az uj koncepcióhoz, amelynek célja az, hogy a három állam között eddig fennállott politikai érdekházasságot a gazdasági élet érdek- szá!a.iv«’l még jobban összefűzz^. A jugoszláv külügyminisztert erre a koncepcióra az a tény vezette, hogy a nyugat-európai nagy áBliainok gazdasági tekintetben önálló rendszert építettek iki és függetlenítették magúik a. t mezőgazdasági tekintetben is a közéj>európai és keleleurópa] áilllamok mezőgazdasági termelésétől. Úgy Németország, mint Franciaország is az utóbbi évek folyamán intenziven fejlesztette mezőgazdaságát és ezeknek a fejlődésben levő agrár izmusoknak érdekében áll, hogy védvámokka] igyekezzenek saját belső erejüket növelni, belső piacukat megvédelmezni a középeurópai és keleteurópai agrárizmueok konkur- franciájával szemben. A jugoszláv agrikulturámak mindig legfontosabb problémája volt az export kérdéssé. A nyugati piacok elvesztésével természetesen kézenfekvő az a gendo-laf, hogy a politikai tekintetűben egymásra utalt országok igyekezzenek egységéé gazdasági rendszert létrehozni és a jugoszláv mezőgazdaságnak mindenesetre nagy előmyt jelentene, ha a osehszloválkiai piacot megszerezhetné. Marinkovios koncepciója tehát valamelyes közép-európai goindolatot jelent, mándenesetre torz képét annak, amit a háború ideijén •egész Középen r ópár a vonatkozólag felvetették Nauman eszméjének képviselői. A középen rópai gazd a sági egység gondolata azóta sem szűnt meg véglegesen, sőt hatalmas protektorai is támadtak, így különösen fra.i- cia politikai és gazdasági körök sziivesen látták volna, ha a dunaimenti országok valamiül vem gazdocági rendszeriben megierve zésre jutnak. Ebben az irányban különösen Seydoux, a Quai d'Orsay volt igazgatója fejtett ki tevékeny propagandát, amikor cikkeiben és tanulmánya'íban állandóan azt hangozhatja, hogy a monarchia széttört gazdasági egységét az utódállamok uj gazdasági rendszerével kéM helyet leérteni. Marinikovies eszméje azonban ebben az ifányban nem jelent elő reli álad ást, mert világos, hogy a gazdasági kiisanlamt, éppen úgy, mint a politikai, nem a dunaimenti országok gazdasági egységéhez vezet, hanem a célja Magyarországnak és Ausztriának gazdasági bekerítése, amikor a politikai izoláció legalább egy időre sikerült. Ez a koncepció, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy annak a félkaréjnaik, amelyen a kbsnntant államai Prága és Laiba-ah között elterü’nek, geográfiai centrumában van a Duna legfontosabb medencéje, a kárpáti útvonalaknak és a Balkánról nyugat felé törő utóiknak egyesülője, életképes nem lehet. A gazdasági élet nem tűri meg a vákuumokat, már pedig az olyan gazdasági rendszerben, amely Magyarország knkapcsio’ásávaQ szeretne pozitív eredményekhez eljutni, a magyar terűdet közlekedési vákuumot jelenít és a jugoszláv mezőgazdasági termények maximál! is kedveimén vek megszerzésével sem érhetnek olyan árban csehszlovák területre, hogy versenyképesek legyenek. Magyarországot éppen a kisamtamt ellenséges politikája kényszerttette arra, hogy gazdasági életét lehetőleg úgy rendezze be, hogy szomszédaitól a lehető legnagyobb függöttemégien élhessen. Amig a kieantainl Benes iránvitására Magya-rország-ellenes politikái folytatott, a csehszlovákiai ipar elvesztette egyik legjelentősebb piacát és a magyar ipar honi termelésre rendezkedett be. A szilovenszkói ipar pusztulása volt ennek a politikának súlyos következménye. A gazdasági kisantant egyáltalán nem olyan koncepció, amely a Dunamedemcében a gazdasági életet háború ölő'ttá kapacitására emelhetné. A • csehszlovákiai iparnak a Balkánon komoly versenytársa a német ipar, viszont a jugoszláv és román agrár izmus előretörése Csehszlovák iába/n komoly belpolitikai akadályokba ütközik, hiszen ebben Merénylet Portes Gll mexikói köztársasági elnök vonata ellen Torai kivégzésének következményei - Az elnök nem sérült meg Uccai harcok Mexikó-Cüyhen? - Újra fellángol a mexikói forradalom Mexikó City, február 11. Az United Press' jelentése szerint Portes (ül, a mexikói köz- | társaság elnöke ellen merényletet követtek el s csak a véletlenen múlt, hogy az elnök megmenekült. Guanajuata államban, San Miguel AHendo közelében, Mexikó City tői j 230 kilométerre, egy hídon dinamittölícnyt ! helyeztek el, mert tudták, hogy a köztársa- j sági elnök vonatja még aznap átmegy ezen a hídon. A töltény tényleg felrobbant a köztársasági elnök rónaijának mozdonya alatt. A gép s a vonat első kocsija a mélybe zuhant a többi kocsiban a vasúti személyzet idejében meghúzta a vészieket, úgyhogy itt különösebb baj nem történt. Az elnökön kívül Amaro tábornok hadügyminiszter és í számos más kiváló politikai egyéniség utazott a vonaton. Az a katonai vonat, amely a köztársasági elnök őrzésére ugyancsak a vonaton utazott, azonnal parancsot kapott, hogy megkezdje a merénylők utáni nyomozást. A környékező helyőrségeket, rendőri hivatalokat cs cseiidörorsöket nyomban értesítették a merényletről s a nyomozás máris nagy apparátussal folyik. A hatóságokat felhatalmazták, hogy a tetteseket, amennyiben elfogják őket, azonnal agyonlöhetik. Az elnök elleni merényiét természetesen az egész országban óriási izgalmat keltett. Beavatott körök véleménye szerint a merénylőt összefüggésben van Toraidé Lcon- nak, Obregon elnök gyilkosának kivégzésével. Torait ugyanis tegnap reggel lőttek agyon n mexikói fegyházban. A La Premsa újság értesülése szerint Portes Gil elnök, aki napáik óta inspekciós utón van. egy nappal a merénylet előtt selyemre irt figyelmeztető levelet kapott, amelyen csak a következő szavak állottak: — Rabszolga, ajánld lelkedet Istennek. Mexikó Cityt nem éred el élve! Általános vélemény szerint Torai hívei még más represszáliákkal is élni fognak. A gyilkos temetése is élénk tüntetéssé fajult s a hivatalos jelentések szerint a temetés alatt többször összeütközésre került a sor a rendőrség és a tömeg között. Három embert agyonlőttek, többet súlyosan megsebesítettek. A rendőrség többnyire tulgyöngcnek bizonyult, úgyhogy a tűzoltóság is kény* télen volt közbelépni. A zavargások Mexikó City uccuin a késő esti órákig tartottuk • csak a katonaság igénybevételével sikerült a rendet helyreállítani. A fegyháztól a lőni Kőbe vezető öt kilométer hosszú útvonalon körülbelül százezer ember gyűlt össze* hogy lássa a halottaskocsit. Merényletsorozat Mexikó City, február 11. A Guadalaja- rából érkezett jelentések szerint a lázadók egy másik merényletet is elkövetlek. Gua- dalajarából Colima kikötővárosba vezető vasutvágányra bombát helyeztek, amely or op'vjk vonat mozdonya alatt fölrobbant. Több utas súlyosan megsebesült. Haláleset nem történt. A szomszéd állomásról orvosokkal és munkásokkal telt segélyvonat indult a merénylet helyszínére. Mexikó City, február 11. Ma reggel Aaron Sacnz szenátor lakásán bombát találtak, amely szerencsére nem robbant fel. Sneuz Nnevo León tartomány kormányzója és • forradalmi párt elnök jelöltje. Európa legújabb simáról állama Hétfőn délben ünnepélyes keretek között aláírták a Vatikán és a Quirinál kiegyezési szerződését ünnepi ceremónia a Eaterani palota legszebb termében — & megegyezés szövege /Az Osservatore Roiaano felvilágosító cikke — A Citta dél Uaticano pontos határai — Mussolini és Gasparri aranytoUai — Róma, február 11. Az apostoli Latorán- palotában ma délbon tizenkét órakor irta alá Gasparri bibornok-áliajntitkár, a pápa teljhatalmú megbízottja, ég Mussolini mi- . njszterelnök, az olasz király tolj hatalmú megbízottja, a Vatikán éa a Kvirinál kiegyezési szerződését ég az olasz konkordátumot. As utóbbi az Egyház és Olaszország viszonyát szabályozza. A két fontos politikai jellegű okiraton kívül a megbízottak ogy harmadikat is aláírtak, mely a Szentszék és ax olasz kormány pénzügyi viszonyait rendezi és az 1870-os esemény ok be kapcsolódik. Az aláírási szertartásokon a két Iőmegbizotton kívül a pápa jogászai Is resztvettek, valamint Roeoa olasz igazsgiigymittiszter, Grandi olasz külügyi államtitkár és sok más előkelő római diplomáciai személyiség. A Szentszék szokásaihoz híven ezt a nemzetközi} szerződést sem hozzák addig nyilvánosságra, amig nem mutatták be azt a törvényhozó gyülekezeteknek. A megegyezés szövegét igy cgyolóre csak kivonatokból ismerhetjük. Az aláírás rendkívül ünnepélyes formák között történt meg. A terem, ahol a megbízottak összegyűltek, Róma művészi kincseinek egyik legértékesebbje. Az öt méter hosszú asztal mellett nyolc aranynyal díszített széken ültek az aláírók. A történelmi értékű palota bejáratánál a pápa házi prelátusa és a latoráni muzeum őre fogadták az olasz kormány kiküldötteit, akiket a svájci gárda sorfala között az országban az ipari és mezőgazdasági érdekel tség'elk körülbelül egyensulytam tartják egymást, s az agrárius körök, amelyeknek páriáimén ti reprezentánsa a csehszlovák agrárpárt, egyáltalán ellené fognak szegülni olyan megoldásnak, amely a csehszlovákiai agrár érdekeket veszélyeztetheti. A Právo Lidii á meginduló tárgyalásokat klbővillendőknek tartja a szociális irányú problémáik közös nevelőre hozásával, azonban a kiisantant álltaim aj gazdaságii és szociális' tekintetben annyira heterogének, hogy ez az eszme ie csak jámbor ábránd lehet. A gazdasági kisantárni uitja tehát nem vezethet el a kő- zépeurópai probléma megoldásához és az idő bennünket fog igazolni, amikor a legna-1 gyobb peeszimii7imusi?ail nézünk a ma meg- j kezdett tárgyalások k meneted© elé. fölkísértek az ünnepi terembe. A délelőtti órákban a kül- és belföldi sajtó megbízottai megjelentek az olasz miniszter- elnökség sajtóosztályán, ahol megfelelő instrukciókkal látták el őket az aláírás programjáról, a római kérdésről és a k ónk oirdá tumról. A kiegyezés előzményei A délután megjelent Oseervatore Ramomo hosszabb cikkben méltatja a nap jelentőségét és knvonatokban közli a megegyezés szövegét. Minden-ekelő ti a római kérdés történetét mondja el. XIII. Leó pápa 1887 junius 12-én Rampolla biboriiokhoz intézett levelében a rémei kérdést tisztán vallási kérdés- | ként kezelte. A cikk szerint, amikor XI. Fiús mégvá- tasztásának napján megjelent a Szent Péter templom külső loggiájában, ahol & vatikáni rabság ideje alatt egyetlen pápa sem jelent meg, beavatottak már tudták, hogy XI. Pius Föltétlenül sietteti a római kérdés megoldását. Ugyanakkor azonban szokásos módon tiltakozott a.z olasz kormány egyházi póliliikája ellen. Később a pápa 1922 december 23-án kelt énei kuká jában jelezte, hogy elérkezel t az egyház és az állaim kibékülésének ideje. Mussolini indítványára a Vatikán és a Kvárinál két év óta tárgyal. Az összes bibotrno- kok meghallgatása után a pápa megengedte, hogy magánjellegű és ideiglenes tárgyalások kezdődjenek a Vatikán és a Kvirinál között. A bíborn okok egyhangúan helyeselték a tárgyalások megkezdését s igy . néhány év alatt a pép®, és a király megbízottai több mint kétszáz ülést tartottak, amelyen az ö-szes pontokat körülirrfényesen meeibesziél- ték. A pápa kezdettől fogva azit kiivánta, hogy a szerződés létrejöttekor az egyház és az állam konkordátumot kössön, úgy hogy ennek a konkordátumain ?ik megkötése azonnal esedékeseié vált. amint az egyházi kérdések rendeződtek. A kívánt megoldás a következő, bázison történt: Az olasz álltam aláírja azt a szerződést, amely a régi gana nciatö rvén yt megszünteti és elismeri a pápa elvi és effektiv hatalmát, vataimint szuverén jurászdikdó- ját a Citta de] Oatira.no nevű területen. Olaszország a régebbi egyházi tartományok fejében bizonyos összeget fizet a Vatikánnak. Ugyanekkor a konkordátum megkötése m megtörténik. A Szentszék A maga ii óvó hon egyszer s mindenkorra elintő zott nek jelenti ki a római kérdést és az olasz királyságot elismeri mai formájú bon és mai alkotmányával. A lap szerint a Citta dél Vaticano megteremi lése föltétlenül szükséges volt, hogy ezzel is jelezhessék a pápa abszolút szabadi-ára é- függetlensége. A pápai állam a szuverenitás láthat íó jele, amire szükség vau. Az öseervatore itorna no már 1924-ben bejelentette, hogy e te-likÉ megadása nélkül szó sem lehet a megegyezés- töl. Természetesen az uj pápai ál am semmi'yea világi hatalmat nem jelent, mert senki sem ál- lithatja. hogy a Villa Panfili baizsamos árn\ó- ka, vagy a Vineta Sachotti erdős szakádéi-ai, a Monté Mario dombjai, vagy pe dg egy-két tér ts ucca bekebelezése világi hatalmat bizt* silónak a pápának. Védekezni egy esetleges külső támadás ellen ezen a területen amúgy sem lehet Európa legújabb államának határai A római lapok ma közük az uj vntikám állam területéről kiadott hivatal- s jelentén A -zent Péter-tér és a dóm oszlopcscrnoka tértnél szelesen hozzátartozik a pápai tentoriumhrz. de a szerződés szerint ez a terület kö/ös birtok, amennyiben a pápa nem zárhatja el a rómaiak előtt. Az állam határa az oszlopfolyósó külső vonala mentén fut végig s a Ca^alaggiere kapuig ér. Ettől a kaputól a határt az úgynevezett vatikáni hegy körüli magas fal alkotja, Később nagy ivet ir le, magába foglalja a Vatikán kertjeit és épületeit, a Valié dél Inferno mellett fut el, anélkiilLhogy ez a völgy is az uj államba esne. Innét a határ a vatikáni faiak mellett a Piazza dél Riscordiniento magaslatáig emelkedik s magába zárja a Porta Angeiicatól a második kapuig terjedő területet, s az e területen lévő épületeket, köztük az úgynevezett Tonderiát is. így a vatikáni városhoz tartozik a Santo UI- ficio palotája, a Santa Marta kórház, az ősz- szes környékező uccákkal és terekkel együtt, A Campo Santo Teoronico szintén a pápa birtokába kerül. Ezenkívül azt a hirt is megerősítették, hogy a lateráni házkomplexum, valamint azok a villák, amelyek Róma környékén a pápa birtokai, köztük a híres Casteíl Gaudolío, az uj egyházi állam területére esnek. Olyan területek, melyek nincsenek összefüggésben a vatikáni komplexummal és mégis a pápa birtokai, ezentúl exterritoriális jogokat fognak élvezni. San Pietro ősi elővárosának fes öi uecáin ezen az éjén itt is, ott is munkások jelentek meg, akik a pápai területre eső házakról eUávo’itot- ták az 1870-es olasz győzelem utolsó enüékeilt
