Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-08 / 6. (1929.) szám

6

1929 január 8, kedd.

bon, szenfcképek és gyertyák közé ti íeravata- iMták. Mellén «, Sasent-György-reud mind a három fokának érdomkerosatje csillog. A líisiorségot egykori kozáktisztek és altisztek tartják. A halotti imákat Theodosiits archi- mandrita végzi a ra vatalnál. Héttőn délelőtt koporsóba tették a holttestet és a koporsót kedden a eannesi orosz templomba szállítják. Itt tartják meg a gyászistentiszteletet. A nagyherceget Ajnibesben, a montenegrói fejedeImi család kriptájában helyezik örök nyngalomm. A temetés napját még nem határozták meg. Az elhunyt családja a világ minden részéből részvéttáriraiofeat kap.

URÁNIA Harc a relten

Blumenthal professzor, a berlini rákkutatóintézet világhírű igazgatóin a rák terjedéséről, kóroktanárót, megelőzéséről

és gyógyításáról

j A nemzetközi rákkutató tudomány egyik legna: gyobb tekintélye, a berlini „Krebsforschungs-InB- ; tifcut“ igazgatója, Ferdinand Blumenthal dr. professzor, titkos tanácsos adott most interjút egy osztrák újságírónak a rákprobléma mai állásáról, j Blumenthal professzor kijelentései, megállapításai ez alkalommal a nagyközönséghez szólnak.

Mi a rák?

— Huszonöt év óta — mondotta a világhírű

tudós — állandóan szaporodik a rákbetegek száma. Éhez még hozzájárul az is, hogy a rákot a nagyközönség és sok orvos is gyógyíthatatlan betegségnek tartja, úgy begy egész rákprobiéma

a legnagyobb mértékben aggasztja a közönséget. Természetesen minden országban nagy erővel folynak a kísérletek a rák gyógyításának megvalósítása érdekében. Ma már alig van kultúrál*

| lám. amelynek ne volna rákkutató intézete. Németországban például Frankfurtban. Hamburgban,

! Berlinben ég Heidelbérgben vaSnak rákkutató ái- i lomások. Ezek nemcsak az elméleti kísérletek ál- j lomásai, hangm a betegek gyógyitóhelyei is. Kö- j videsen Becsben is felállifonak egy rákkutató in- | tézetefe.

— Csaknem mindennap bejárja valami szénzá- í ció a világsajtót a rákkal kapcsolatban. Egyik i nap uj csodaszert találnak fel a rák gyógyítására,

\ a másik nap az eddiginél pontosabban kiderítik é«

meghatározzák a rák kórokozóját. Tekintettel arra, hogy a rák lefolyásának van némi hasonlatossága a fertőző betegségek lefolyásával, sokan úgy tekintik a rákot, mint egy bizonyos . mikroba következményét. Eddig azonban még nem sikerült egyetlen egy specifikus kórokozót találni az ősz- szes rákesetek számára. Mindenesetre a rákdaga- natokban a legkülönbözőbb élő lényeket találtuk már meg, ezelAel az élőlényekkel kísérletképpen beoltottak állatokat és az oltás rosszindulatú daganatokat, okozott. Gyakran találtak az emberi rákdaganatokban olyan kórokozókat, amelyek a növények testében kelthetnek ilyen rosszindulatú daganatokat. Fibiger dán professzor, aki nemrégiben halt meg, egy bizonyos fóregfajtával patkányokat, oltott be és ezek a patkányok gyomorrú- kot kaptak. Mindezek azt bizonyítják, hogy egységes élősdi rákkórokozóról nem lehet szó és nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy amikép a kolerát a kolerábacillus okozza, a diftériát a díftériabacillus, úgy a rákot valami egyetlen egységes rákokozó.

Ezer ok — egy betegség

Bőrrel francia tudós azon a* állásponton van,

hogy azok a különböző élőlények, amelyeket a rákdaganatban találnak, valami láthatatlan (mérget hordanak magukban. Gye és Barna* angol kísérletezők néhány évvel ezelőtt azt állították, hogy sikerült kitenyészteniök ezt a láthatatlan vírust, és ezzel sikerült megoldaniuk a rák problémáját. Később azonban kiderült, hogy tévedés áldozatai lettek. Komplikálja a helyzetet az, hogy szervetlen anyagok is okozhatna.!? rákmegbetegedést. így például rákot kaptak azok a nyulat és egerek, amelyeknek fülébe kátrányt kentek * kísérletezők. Az pedig teljesen kizárt dolog, hogy a kátrányban, ebben az antiszeptikus anyagban bármiféle élőlény lehessen. Azok, akik feltétlenül ragaszkodnak egy rákokozó élősdi létezéséhez, ngy magyarázzák ezt a jelenséget, hogy a kátrány a testbe már régebben bekerült vírus számára tápanyagot, nyújt és ezért fejlődik V.i a betegség. Ez azonban olyan rettenetesen csavaros okoskodás, aminek a legcsekélyebb tudományos alapja sincs.

Mindezek a körülmények arra az eredményre vezették a gondolkozókat, hogy egészen különböző kémiai és fizikai behatások okozhatják a rákot. Újabban a különböző foglalkozási ágakban előforduló rákbetegségeket tanulmányozzák, mert hiszen az egy szakmában dolgozó munkáso- I kát rendszerint ugyanazok a kémiai és fizikai beZür zavar az orosz emigránsok táborában

Níkolagevios Nikolaj nagyherceg halála súlyos helyzet elé állította az amugyis ezernyi baj jaj küzdő orosz utonarchista emigrációt,

amely a n&gyiheraagben az elárvult orosz, trón egyedüli Jogos betöltőjét látta. A Franciaország területén élő nagyherceg tevékeny résst- vett az orosz emigránsok politikai irányifásának munkájában és általában

őt tartották az a ntibolsensta mozgalom ve- seto jenek.

Az Echo de Paris a nagyherceg halála alkalmából interjút folytatott az elhunytnak egyik legnagyobb személyi ellenségével, Kokovzov volt orosz miniszterelnökkel, aki az újságírónak arra a kérdésére, hogy a jövőben ki veszi át az orosz emigránsok vezetését, kategorikusan ezt felelte: Senki. A Petit Párisién is megemlékezik arról a zűrzavarral, amely az orosz emigránsok táborában uralkodik a nagyherceg halála következtében. Valószínű, hogy személyes ambíciók, intrikák veszik ált a szerepet

• Az egykori Wramgél-foadsereg katonai szövetségének feje szintén a nagyherceg volt. A halott végrendeletében megtalálták azt az utasítást, hogy ezt a tisztséget Kntepov kozák tábornok 'vegye át.

A párisi sajtó részvéte

A párisi sajtó nagy részvéttel emlékezik meg a nagyhercegnek, Franciaország igaz barátjának haláláról. A lapok legnagyobb része kiemeli a világháborúiban betöltött szerepének nagy jelentőségét Különösen a hadviselésben való elhatározottságát említik fel. A Temps megállapítja, hogy senki jobban nem értette meg az orosz katonának a lelkét az orosz nagyhercegnél.

Ha követték volna aet a tanácsát, hogy a harctéri szolgálatot teljesítő katonának földet kell ígérni, Oroszországot talán meg lehetett volna kwneJns m forradalom borzalmaitól.

A hercegnek azonban a háború kitörésének pillanatától kezdve mindvégig küzdenie kellett az udvar intrikáival és nemcsak a németeket és osztrákokat kellett legyőznie, hanem a császári bürokráciával! is meg kellett mérkőznie. Á történelemnek kell eldöntenie azt a kérdést, hogy a legmagasabb körök szabotázsa bénította-e meg az óriási orosz hadsereg harci erejét.

Az összes lapok Franciaország nagy háláját fejezik ki az elhunyt, személye iránt azért az áldozatkészségért és ön megtagadásért, amelybe1

a nagyherceg nte^yőződése ellenére, sőt saját hazájának kúrám Franciaorsrág segítségére sietett,

A szövetségesek kérésére elrendelte az északi orosz seregek Keletporoszország ellen irányuló offenziváját, bár tudta, hogy ez az offenzívat elhamarkodott. .Az orosz hadseregnek ez a támadó fellépése gyöngítette Németország erejét,a francia fronton és ezzel nagyban hozzájárult a maiméi győzelemhez.

hatások, érik. A vizsgálók megállapították, hogy a kémiai gyárakban, fémbányákban, briketbányák- ban ófi textilüzemekben működő munkások bizonyos meghatározott szakmaszerü bántalmak következtében könnyen rákbetegek lesznek. Németországban most nagy erővel folynak ezek a kísérletek ópugy mint Angliában is. Angliában a bányákban és gyárakban hasonló eredményekre jutottak a tudósok, mint Németországban. Ennek alapján könnyen lehetséges rájönni a rák profilaxisára, annál is inkább, mert hiszen annyi bizonyos, hogy a különböző parazitáknak, főképpen a férgeknek nagyobb szerepük van a rák előidézésénél, mint ahogyan eddig hitték. Ismeretes dolog, hogy Egyiptomban vagy más trópusi országokban a fürdőzők testébe egy vizeseppen a szájukon át bejut egy féreg és ez azután a belekben vagy a hólyagban letelepszik és ott krónikus gyulladásokat, okoz, amelynek 10 százaléka később rákká fajul. De nemcsak a trópusokban fordul elő. A kurlaudi tengerparton négy halász pájrákban halt meg. A betegséget úgy szerezték, hogy nyersen ették a halat és a hallal együtt valami féreg is bejutott a testükbe.

Hogyan öl a rák?

A legtöbb esetben a/ónban a rákmegbetegedés oka teljesen ismeretlen. Sokan azt tartják, hogy a rák keletkezésének belső okai is vannak, így példán! a-s általános anyagcserezavarok, Saib? japán tudós, Erdmann és Haagen berlini professzorok állatoknál olymódon okoztak rákmegbete- gedést, hogy a kísérleti állatok táplálékából elvontak bizonyos vitaminokat. Lipschütz bécsi tanár a 'kátrányokozta rákeseteknél jött rá arra, hogy ilyenkor rendszerint a szövetrendszernek általános súlyos elváltozás^ is fellépnek előzőleg és ezek tették azután lehetővé a rák képződését. A ráksejtek megismerésének kérdését nagy lépésekkel vitte előre Carel, valamint Rboda Erdmann és A. Fischer. akiknek sikerült egerek, patkányok é« tyúkok szervezetében a ráksejteket kitenyészteni. Fischer d&hlemi tanár rákos sejteket hosszú generációkon át tudott élő virulens állapotban megőrizni.

Az ilyen sejtkisérletek során kiderült, hogy a ráksejtek ojyan kémiai változásokon mennek keresztül. amelyek következtében erősen erjesztő tulajdonságra tesznek szert. Ez nagyon megmagyarázza ezeknek a ráksejteknek ' veszedelmes, rosszindulata hatását. A ráksejt erjedése elpusztítja a fehérjét. Iiymódon a ráksejt erjedése egyre jobban terjed és a környező szövetet valósággal feloldja. Ottó Warburg pedig azt állapította meg. hogy a rákos szövet legalább tízszer annyi tejsavat termel, mint a normális szövet. Ez magyarázza meg a rákszövetek bámulatos rohamos növekedését.

A ráksejtek vizsgálata megvilágítja a' rák át- öröklődés! problémáját is. A ráksejtekből származó újabb sejtek szintén rákosak. Több tudósnak sikerült bizonyos kémiai behatás segítségével a tyukembrió normális sejtjeit ráko* sejtté átalakítani. Murphy newyorki tudós legújabban kakasok normális sejtjeiből olyan kémiai hatóanyagot állított elő, amely tyúkoknál rosszindulatú daganatokat okozott

Ezek a kísérletek azt sejtetik, hogyha a normális szövetben bizonyos sejtek olyan erjedési állapotban vannak, amelyek rákot, oko/hatnak, ezeket a sejteket el lehet különíteni. Ebből az következnék, hogy tulajdonképpen minden sejtben van már egy bizonyos rákszerü erjedés, ezt azonban először még akcióba kell hozni. A rákmegbetegedés lényege tehát az, hogy a különböző külső ; behatás és ingerek, amelyekről már előbb szóltunk, a sejtben lévő erjedési készséget működésbe hozzák.

Minthogy a ráksejtet át lehet vinni az állatfaj egyik egyedéről a másikra, sokan azt hitték, hogy a rák ragályos betegség. Erről azonban gyakorlati

—- Béketérgyadások ag ImmertreK és a Ham- bnrgi Ácsok között. Berlinből jelenti tudósítónk: Miközben a berlini bűnügyi hatóságok még mindig többé-kevésbé hiába próbálják kideríteni, hogy tulajdonképpen kik követték el a Hamburgi! Ácsok egyesületében a vérengzést, miközben a! rendőrség és a vizsgálóbíró összetűztek azon, hogy joga volt-e a vizsgálóbírónak szabadlábra helyezni a rendőrség által letartóztatott 21 Immertreu- tagot, a* Immertreu Klub és a Hamburgi Ácsok között csöndesen megkezdődtek a béketárgyalások. Az érdekes az, hogy nem az Immertreu közeledett bocsánalkérően az ácsokhoz, akiknek több tagját megöltek, hanem fordítva. A Hamburgi Ácsok, szervezetének vezetője levelet irt a testület nevében az Immertreu Klub elnökségéhez. A levélben a Hamburgi Aceok sajnálkozásukat fejezték ki a „súlyos félre értés*4 fölött. Valószínűnek tartják, hogy a* Immertreu emberei a Hambnrgi Ácsokat össze tévesztették egy másik áce-szerve- mttel, melynek tagjai „sötétkék cookor-nyakken- döt“ hordanak. Az ácsok levelére a* Immertreu- isták igen diplomatikusan megfogalmazott írással válaszoltak. Válaszuk lényege az volt, hogy hajlandóak tárgyalásba bocsátkozni az ügy békés elintézése érdekében. A béketárgyalások először igen udvariam formák között indultak meg, később azonban a delegátusok fenyegető szitkokat vágtak egymás fejéhez és félre nem érthető mozdulatokat tettek. Már éppen válságosra fordult a helyzet, mikor az Immertreu '-m herei értesítést kaptak, hogy a rendőrség figyeli a tárgyalásokat és erre a békekonferenciát fölfüggesztették. A. béke tárgyú • <áv)k tovább i- folynak majd. Általában az ímmer- t.rennek az a véleménye, hogy az egész ügynek a Hamburt.fi Ácsok az okai és az lormertren embe *rmk ö*rré<t<o|«rr»Mil otelefcedtok.

Legnagyobb választék, karácsonyi-és újévi- ajándékokban garantált

legolcsóbb bevásárlási forrás.

Szükségletének beszerzésénél 50 %-ot takarít meg, ha az

//

*

i •

Első szlovák ékszer-, arany-ős ezüstánigyámál Hősiig Testvérek, Bratislava

Mihály utca 6. vásárol

szempontból szó som Jöhet. Ezeket a rákos sejteket csak olyan nagy tömegben lehet átvinni az egyik egyénről a másikba, ami természetes fertőzésnél sohasem fordul elő.

Igen fontos kérdés még az is. hogy örökölhető-® a 'rák. Maga a betegség nem örökölhető, mert »■ ráksejtek írnia kerülhetnek az anyától a magzatba. Csupán egy általános rákra hajlamos állapot örökölhető. Ezt mesterséges utón, & rák bt cg állatok utódainak különböző ismételt kereszteződéseivel olyan erősen lehet kitenyészteni, hogy végül felnő egy olyan állatgeneráció, amelynek úgy- • szólván minden egyes tagja rákban szenved. Az ember rákbetegségénél az átöröklésről c«ak egészen csekély mértékben lehet szó. Amiért va.aki- nek az apja vagy az anyja rákban halt meg, még nem következik, hogy neki is hajlandósága van erre a betegségre. A berlini rákkutató intézetben megfigyeltük, hogy egyes családok számos tagja szenved rákban. Ezek a beteg családtagok rendszerint fiatalkorúak és rendszerint egyneműek. Az is érdekes, hogy az egyes családoknál minden betegnél ugyanazt a szervet támadja meg a rák, csak a mellet, a gyomrot, stb. Szóval a rákbete- gek számának nagy szaporodását nem lehet sem valami járványra, sem az átörökölésre visszavezetni, ennek olyan okai vannak, amelyeket még nem ismernek és amelyek tal4& az egyes emberek életmódjában rejlenek. De lehet, hogy csak azért van az egész, hogy manapság több ember éri el a rákra inklináló kort mint régebben.

A statisztikákból kiderült, hogy egyes városokban a 45 éven felüli halálesetek 50 százalékának az oka rák volt. Németországban minden tízezer emberre tizenegy Tákokozta halál esik. Ez még felülmúlja a tuberkulózis arányszámát is. Mennél jobban meg tudja hosszabbítani a tudomány az emberek életét, annál több ember éri el azt a magas kort, amelyben a szervezet már erősebben inkáinál a rákra. A múlt ezázad végén az emberiség átlagos életkora a 40 év volt, ma pedig 48 esztendő. Ezzel szemben kénytelenek vagyunk beismerni azt is, hogy a' fiatalemberek rákos megbetegedései is egyre jobban szaporodnak. Nem ritkaság, hogy 20—25 éves embereknek is van rákjuk, sőt gyermekeknél is találni néha rákos megbetegedést.

Operáció és gyógykezelés

Eleinte azt hitték, hogy a rák helyi megbetegedés, később az az álláspont nyert teret, hogy a rák az egész szervezet megbetegedése. Ha ez egy volna, akkor az operáció sohasem segítene, holott a rákbetegségek nagy számánál a daganat operatív eltávolítása igenis használt. Igaz, hogy vannak esetek, amikor a rák újra és újra kiujul. Az operatív módszernek addig nem lest teljes sikere, amíg nem kombináljuk olyan módszerekkel, amelyek a szervezetet, hogy ugymonüjuk „áthangol- ják“. A szervezetnek ezt az áthangolását megkísérelték már jóddal és arzénnal, azonban minden biztos eredmény nélkül. Általában a rák gyógyítás ss, ma még csak arra szorítkozik, hogy * ráksejteket megölje és a rákos daganatot eltávolítsa A! rákos daganat részben következmény, a rák kórokozójának következménye. De a daganat egyben ok is: különböző súlyos és fájdalmas elváltozásokat okoz a szervezetben. A rák kezelésének tehát két iránya van: először is a rákos daganat kórokozóival, másodszor pedig a rákos daganat következményeivel kell foglalkoznia.

De maga az operáció még nem elég. A legnagyobb hibát akkor követik el az orvosok, amikor az operáció után befejezettnek tekintik a kezelést és nem tesznek meg semmi óvóintézkedést, hogy visszaesés ne történhessék. Mindenesetre ma még az a helyzet, hogy az operáció a rák gyógymódja . Ez hozza a legjobb eredményeket és semmiképpen sem szabad tőle egyelőre eltérni.

A rák röntgenei és rádiumos kezelése is tulajdonképpen helyi kezelés, bár itt már megvannak ai lehetőségek, hogy a besugárzások a szervezetre bizonyos átalakító hatást gyakorolnak. A rádium- sugarak és a röntgensugarak lényegében ugyanazok és hogy az egyes eseteknél melyiket alkalmazzuk. az rendszerint célszerűségi kérdés. Gyakran a rádiumkezelést helyesebbnek tartják, ejyan esetekben, amikor a rádiumot közvetlenül a rákos daganatra bocsáthatjuk. Mindkétfajta kezeléshez igen nagy szakavatottság kell. Sajnos erre ma még nem helyeznek elég nagy súlyt. Igen fontos lenne, hogy minden nagyobb egyetemen ée klinikán tapasztalt, szakképzett röntgen- vagy rádium-kezelőorvosok legyének.

A rák nem gyógyíthatatlan

Kémiai eszközeink, amelyekkel a rákot gyógyítani lehetne, egyelőre sajnos még nincsenek. — Ajánlják egyesek a fémsókat vagy az ólmot, de ezek egyelőre még nem mutattak kielégítő eredményt. Szérummal sem lehet kezelni a rákot.

De azért a rák nem gyógyíthatatlan betegség. Ha idejében orvosi kezelés alá vesszük, meg lehet gyógyítani. Csak persze a beteg számára hozzáférhetővé kell tenni az összes ma ismert, bevált gyógymódokat. Sok bajt okozott az. hogy az orvosok nem akarták megijeszteni a betegeket s ezért titkolták előttük, hogy rákjuk van. Ez súlyos hiba. Inkább azt kellene megértetni a nagyközönséggel, hogyha valakinek rákja van, ez még korántsem joienti a biztos halált, ennél a betegségnél is elérhető a gyógyulás, ha idejében fognak hozzá a kezeléshez. Sajnos igen sok beteget csak későn kezdenek helyesen gyógykezelni, mert betegségét hosszú ideig nem ismerik fel. A különböző rákkutató bizottságoknak és intézeteknek egyik legfontosabb feladata, hogy népszerű elő- : adásokon ismertessék meg a nagyközönséggel a í rák kezdeti tüneteit. Mindent összevetve: a rák* j problémát, még mindig nem sikerült megoldani, azonban a • utolsó fi/, évben olyan hatalmas lopó sekben haladt előre a tudomány, bőgj ni:u - mar messze az m idő, amikor az eddiginél sokkal biztosabb hatású gyógymódok lééinek lehet- , ségeseük.