Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-06 / 5. (1928.) szám

¥929 J»mráx 6, msármap. ^IW<^MAGfe®:HIRLAE> Volt ön m < ön azt hiszi, hogy legtöbb kulturállamban to miniszterség és államtitkárság a karriér tervitjét jelenti? Micsoda tévedést A miniszterség és államtitkárság nem az ál­mok beteljesedése, nem az a stáció, amely után már semmi sem következhetik, nem Ná­poly, amelyet látni akkora gyönyörűség, hogy ezután már cmk a halál lehet kívánatos. A miniszterség és államtitkárság csak kez­dete a karriernek. Kezdet, amelyet min­denki azért vállal, mert enéikül lehetet­len valami jobbat, kényelmesebbet, jövedel­mezőbbet elérni. Nem emlékeznek? Valamikor az emberek azért álltak be .katonának és azért szolgáltak tizenkét évig, hogy a szolgálati idő letelte után valamilyen állami hivatalban altiszti ál­lást kapjanak. Ezekben a hivatalokban idő­vel csupa ilyen katonaviselt emberből ál­lott az altiszti személyzet. Tizenkét esztendő sok idő, sok önfeláldozással és önmegtagadás­sal járt. Az újonc irigyelte ezeket a zupás őr­mestereket, mert az ő szeműkben nem volt nagyobb ur az őrmesternél. Be az őrmester­nek az egész tizenkét esztendő alatt mégsem az őrmesteri rang volt a legnagyobb öröme, hanem az a tudat, hogy az őrmesterség a kan riér kezdete, amely után az altiszti állás kö­vetkezik, kissé kevesebb izgalommal és még­is több jövedelemmel. ' Európában ilyesfélére lett a miniszterség és államtitkárság. Átmenetnek veszik, amely előnyöket és jogokat biztosit ugyanolyan kva­litású versenyzőkkel szemben. Mert ahogyan régebben azt kérdezték a pályázóktól: volt ön katona, ma ugyanúgy azt kérdik az aspi­ránsoktól: volt ön miniszter, volt ön államtit­kár? Tagadó válasz esetén a hivatal főnöke vagy a vállalat vezérigazgatója csodálkozó ar­cot vág és elfintorítja az orr ál: Még miniszter se volt? Koltz francia pénzügyminiszter el­ment bankigazgatónak, mikor kibukott a kabi­netből. V. J., az egyik középeurópai állam ke­reskedelmi ninisztere a jóléti intézmények központi hivatalában vállalt elnökséget. 'ArmfesA német légügyi miniszter az ottani exporthivatcdnak lett a vezetője. Hogy ráter- mettek-e ezekre az állásokra? Ilyet senki sem kérdezeti tőlülc. Miniszterek voltak. És mer­jen valamilyen hivatal rosszul funkcionálni, ha minisztereiseU férfi irányiíja. Az ilyen hi­vatalt azzal büntetik, hogy a vezéréi más ve­zető állásba helyezik. Meri miniszterek számára mindig akad ál­lás. Csak dijnokok, kezelő tisztek, számtisz- tek, rovancsolók, inkas számok nem tudnak álláshoz jutni. Nem azért, mintha többen vol­nának, mint a miniszterviselt polgárok. Szó sincs róla. De egy kezelőtiszttől, rovancsoló- tól, adóperét árostól bizonyítvány okát kémek. Érettségit vagy valamilyen végbizonyítványt. Mert egy blanketta rovatainak kitöltéséhez matematikai, kémiai, irodalomtörténeti és esztétikai ismeretek kellenek. De egy bank­vezéri álláshoz csak miniszteri szolgálat. Amely szolgálat, mint tudni méltóztainak, se- ho la világon nincs kvalifikációhoz kötve. Az ember nem is érti, miért neveli a szülő tanárnőié, orvosnak, vegyésznek vagy mér­nöknek a gyermekét. Manapság annyi, minisz­terre, államtitkárra van szüksége minden or­szágnak, hogy már csak abból nem lesz mi­niszter, vagy államtitkár, aki nem akar ilyen előkelő pozíciót elvállalni. És ha a miniszter­ség nem is nagy karriér, arra mégis jó, hogy az ember később jobb póz ivóba jusson. A legtehetségesebb ifjú egyszer és mindenkor­ra bevágja maga mögött az ajtót, ha olyan könnyelmű, hogy szubaltern állást vállal. So­hase lesz belőle vezér, elnök. Mert nem tud kedvező választ adni erre a kérdésre: Volt ön m,ár miniszter? (Budapest.) m. s.' Antiszemita zavargás RsmáiiiáSisa — egy iisláSes ágazattal A Dupla értesülése szerint Búzádban le­tartó zilálták egy bandát, amely az ottani zsidó Lakosságot terror alatt tartót [a. A banda tagjai, Neiguiesou, a vízmüvek tiszt­viselője, Dragamiresüu, pályaudvari pénztá­ros, Balanesou, CFR raktáros, D.iimadae, a buzaari líceum titkára. A letartóztatottaknál revolvereket, kése­ket, izgató rüpiratokat találtak. A társaság tagjai a legutóbbi napokban több zsidó házat kövekkel megostromoltak, teg­nap este pedig egy szabó lakását támadták meg s mikor a szomszédok segítségül jöttek, revolverekkel rájuk lőttek és megölték Foftaohe cipészt és más két román keres­kedőt megsebesítettek. Az országos képvisetőfestüSsi Hifit ta§jai csipási a kvalifikált magyar Hsobbségfi sirások ügyeiben szólalhatnak föl astpüfiliilia Megjeleni az önkormányzati testületek kisebbségi nyelvhasználatáról sióié fegrsiásif- rendeiet — A német sajtó tiltakozása, a kétféle állampolgár megJtöfönbözteiése eben Prága, január 5. A törvények és rendel etek gyűjteményében megjelent a 229. számú 1928 december 29.-én kelt kormányrendelet, amely az országos képviselőtestületeik és választmá­nyok nyelvhasználatára vonatkozó rendelke­zéseket tartalmazza. A rendelet a következő­képpen hangzik: A kormány az 1920 február 29.-én kelt 122. számú törvény alapján a Csehszlovákia szá­mára hozott nyelvjogi alapelvek alapján el­rendeli : 1. §. Az országos és járási képviselőtestü­letekben, az országos és járási választmá­nyokban és azok bizottságaiban a tárgyalások a hivatalos államnyelven folynak, a többi nyelvekre vonatkozólag a 2.—8. és a 11. §§.- ok rendelkezései érvényesek. 2. §. Az országos kép visel étestül et ekben és bizottságokban, melyeknek hatásköre olyan bírósági járásra terjed ki, amelyben a leg­utolsó népszámlálás szerint legalább 20%' ugyanolyan ajkú, de nem csehszlovák nyelvű állampolgár él és a bizottságokban olyan képviselőtestületi (választmányi vagy bizott­sági) tagjai ülnek, akik ezen kisebbség nyel­véhez tartoznak, a tagok azokban az ügyek­ben, amelyekkel a képviselőtestület azért fog­lalkozik, mert hatálya erre a bírósági járásra vagy erre a bírósági járásra is kiterjed, sa­ját nyelvükön tesznek nyilatkozókat, terjesz­tik elő javaslataikat és kérdéseket, valamint panaszukat s a névszerinti szavazásnál is ezen nyelven szavaznak. Az elnökök, valamint ezen testületek szer­vei, amelyek ezeknél a tárgyalásoknál külön­leges funkcióval vannak megbízva, továbbá az országos hivatal, vagy az ország valamely más hatóságának az üléseken résztvevő tiszt­viselői fölvil %ositásaikat a jelzett esetekben az illető kisebbségi nyelvre lefordíthatják. Ha ezek ilyen alkalommal a vitáiban is föl­szólalnak, úgy közülük azok, akik egyúttal a testület tagjai, vagy akiket a polgárság kö­réből hívtak a bizottságba, a saját kisebbsé­gük nyelvét használhatják. Ha ilyen esetben az országos elnök kér­désre, vagy panaszra válaszol, amelyet ki­sebbségi nyelveli nyújtottak be, a válasz a kérdező vagy panaszttevő nyelvén való for­dításban is csatolta tik. 3. §. Ha abban az országban, amelyre az országos képviselőtestület hatásköre kiterjed, az utolsó népszámlálás szerint államipolgárok legalább 20 % -ra ugyanazon nyelvű, de nem a csehszlovák ajkú, a testület, a választmány, vagy a bizottságok tagjai, akik ezen kisebb­séghez tartoznak, saját nyelvükön tehetnek nyilatkozatokat, intézhetnek javaslatokat, vagy kérdéseket, terjeszthetnek elő panaszo­kat, valamint a névszerinti szavazásnál ezen a nyelven szavaznak. Az elnökök, valamint a testületek szervei, amelyek a tárgyalásnál különös funkcióval vannak megbízva, az országos hivatalnak, vagy az ország valamely más hatóságának tisztviselőd, akik a tárgyaláson résztvesznek, amennyiben a második paragrafus föltételei nem vonatkoznak rájuk, az országos elnök engedélyével a kisebbségi nyelvet is hasz­nálhatják, amennyiben ezt a tárgyalás mene­tének meggyorsítása és az államnyelv nem- tudásából eredhető károk elhárítása ezt meg­követeli Ha ilyen esetben a vitában fölszólal­nak, úgy közülök azok, akik egyúttal a testü­let tagjai is, vagy akiket a polgárság köréből hívtak a bizottságba, annak a kisebbségnek a nyelvét használhatják, amelyhez tartoznak. Ha ilyen esetben az országos elnök egy kérdésre vagy panaszra válaszol, úgy a má­sodik paragrafus harmadik bekezdésének rendelkezései érvényesek. 4. §. A 2.-dk vagy 3.-dik §. szerint a kisebb­ségi nyelven megszövegezett javaslatokhoz, kérdésekhez, vagy panaszokhoz a javasla- tottevőnek jogában áll államnyelven irt for­dítást mellékeim. Ha ezt nem teszi meg, úgy a fordításról az országos hivatal gondoskodik. Ha ezek a ja­vaslatok rövidek és egyszerűek és emiatt a tárgyalás menete nem szenved, az elnök saját belátása szerint maga azonnal lefordíthatja, vagy7 pedig lefordi titathatja. A tárgyalás alap­ját, amennyiben az a válaszra vonatkozik, a csehszlovák szövegezés képezi. Az országos képviselőtestületi tagok eskü- formáját a kisebbségi nyelv hozzátartozói ré­szére, akiikre a 2.-dk és 3.-ik §. vonatkozik, saját nyelvükön is felolvassák s az illetőknek jogukban áll az esküt saját nyelvükön leten­ni. Azon tagok felszólalásai, akik valamely ki­sebbségi nyelvhez tartoznak és saját nyelvü­ket használták a jegyzőkönyvbe, föltéve, hogy a felszólalások jegyzőkönyvezés tárgyát képezik, csehszlovák nyelven vezetendők be a jegyzőkönyvbe, a fordításról az országos hi­vatal gondoskodik, amennyiben maga a tag 24 órán belül nem nyújt be fordítóst. Ha gyorsír ói jegyzőkönyvet vesznek fel, altkor a felszólalásokat azon a kisebbségi nyelven is felveszik, amelyen elhangzottak s ezt mellék­letként füzük a jegyzőkönyvhöz. Az országos képvisel őtestület elnöke ren­delkezik a kötelező fordítások elkészítése fe­lől. Jogában áll a tag által benyújtott fordítá­sokat felülvizsgáltatni és szükség esetében ki- j avíttat ni. A járási képviselőtestületek és bizottsá­gok részére, olyan járásoknál, ahol húsztól ötven százalékáig erős kisebbség él, a nyelvi rendelkezések megfelelő értelmi rámódosi- tással megegyeznek az országos képviselőtes­tületekre vonatkozó nyelvi rendelkezésekkel. Olyan közigazgatási járásoknál, ahol a kisebb­ségi lakosság meghaladja az ötven százalé­kot, a következő rendelkezések érvényesek. 1 magyar is néma! többségű járások nyeivjoga 8. §. Olyan közigazgatási jrásban, amely­ben a legutolsó népszámlálás szerint az ál­lampolgároknak több mint ötven százaléka ugyanegy ajkú, de nem csehszlovák nyelvű, a következő eltérések érvényesek: a) Az országos képviselőtestület, a választ­mány és a bizottságok tagjai által államnyel­ven benyújtott jelentések, indítványok és pa­naszok az illető kisebbség nyelvére lefordi- tandók. A fordítás a benyújtott szöveg mel­lett alapját képezi a tárgyalásnak. b) A képviselőtestület, a választmány, vagy a bizottságok tagjai által benyújtott kisebbsé­gi jelentések, indítványok, kérdések és pa­naszok, a csehszlovák fordítás mellett alap­ját képezik a tárgyalásnak. c) A jegyzőkönyv a kisebbség nyelvén is vezettetik. d) A jegyzőkönyvek hitelesítését olyan hi­telesítők, akik a kisebbségi nyelv hozzátarto­zói, saját nyelvükön is megejthetik. Olyan közigazgatási járásban, amelyben a legutolsó népszámlálás szerint több mint !\ magyar telüíjen- ch irélJífííözhcíelIen barátja a Képes Bét UlilllIllllllUllUiülUllllllillllllllllilllillllilllll 75% ugyanazon ajkú, de nem csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, a kisebbségi nyel­ven beynujíott indítványok, jelentések, kér­dések és panaszok államnyelvre való lefor­dításától el lehet tekinteni, kivéve, ha egy tag a fordítást kéri, vagy az elnök ezt szük­ségesnek tartja. Az előbbi paragrafusok rendelkezései el­vesztük érvényüket, ha a kisebbség száma megváltozik, úgyhogy az az illető járás ösz- szes polgárainak 50, vagy 75%-ánál keveseb­bet tesz ki. 9. §. Ott, ahol a fent említett rendelkezé­sek értelmében a kisebbségi nyelv használata az államnyelv mellett meg van engedve, első helyen az államnyelv használandó. A 2—7. §.-ok rendelkezései, amelyek a kisebbségi nyelv használatát megengedik, nem zárják ki az államnyelv használatát. 10. §. Arról, hogy az országos vagy járási képviselőtestületekhez (választmányokhoz) és azok különleges közigazgatási szerveihez a beadványok milyen nyelven nyújthatók be és az elintézések, hirdetmények és külső megje­lölések miiyen nyelven adandók ki, ugyan­azok a rendelkezések érvényesek, mint az or­szágos és járási hivatalok számára, azzal az eltéréssel, hogy a 8.-dik §.-ban említett járá­sokban az említett különleges közigazgatási szervek a kisebbségi nyelven benyújtott kér­déseket csakis ezen a nyelven fogják elintéz­ni. A hirdetményekre vonatkozó rendelkezé­sekhez igazodik az országos és járási utakon való utbaigazitó felírások nyelve is. 11. §. Mindaddig, amíg Ruszinszkó nyelv­kérdését annak képviselete nem rendezi, a jelen rendelet erre az országra is vonatkozik, azzal a hozzátoldással, hogy az orosz nyelv mindig használható és hegy az e nyelven be­nyújtott javaslatok, kérdések és panaszok mindig a tárgyalás alapját képezik. 12. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép érvénybe. Végrehajtására a belügymi­niszter kap megbízást. A német sajtó tiEiatalk Az országos és járási képviselőtestületek nyelvrendelete a szudétanémetség politikai köreiben nagy megütközést váltott ki. A Bo­hémra azt iria, hogy az uj rendelet ismét csak kétféle állampolgárt különböztet' meg abban az értelemben, hogy a cseh minden esetben használhatja anyanyelvűt, a német csak ak­kor, ha olyan ügyben szólal föl, amely egy kvalifikált német kisebbségü járásra vonat­kozik. A német képviselőtestületi tag a prágai vagy jrmgbunzlaui állapotokról csakis cseh nyelven beszélhet. Ezzel súlyosan megsértik a demokrácia legfontosabb alapelvét, az egyenlőséget. Lebetetenség a választott nép- képviselőket egy sorba helyezni nyelvjogi szempontból olyan magánfelekkel, akik vala­mely hatósághoz beadvánnyal fordulnak. A német világnyelv használatának Prágában és Brünnben ezek szerint meg kell szűnnie. Ha a kereskedelem és közforgalom terén ez nem volt keresztülvihető, úgy legalább az országos képviselőtestület üléstermében kell a német nyelvnek elnémulnia. A fordítási rendszer újabb mesterséges fölvirágozását segítették elő, hogy éreztessék, hogy kétféle állampol­gár létezik: nyelvi jogokkal, illetve nyelvi kö­telességekkel bíró állampolgár. A Prager Tagblatt különösen a rendelet azon intézkedéseit kifogásolja, amely szerint olyan járásokban, ahol a kisebbség többség­ben van, az államnemzet egyetlen akadékos­kodó tagja is megkövetelheti a német nyelvű vitának cseh nyelvre való fordítását s ezzel a tárgyalás menetét megakaszthatja. A for­radalmi nemzetgyűlés híres nyelvtörvényé­nek e rendelet egy újabb sarjadéka, jóllehet a régi nyelvtörvény a kutforrása minden nyelvi nehézségnek s végrehajtása nemcsak provokálja a nemesek nemzeteket, hanem a hivataloknak és a testületeknek is számos kellemetlenséget okoz. Az 1920-as szökőév, amelyben ez a törvény született, olyan dátum, amelyre a cseh nacionalizmus sem gondolhat hálával. EMC ÉTI I eumig-hartleyi mis ftfr I llgllg a legideálisabb háromcscves rádiókészülék, gramofonátvitelre is berendezve. Ara három csövei, össze! ötöz- mórokkal és szabadalmi diijal együtt Kíü 8©®'­Kapható minden johh rádióíiz'etfeen 'HHPÉRS ❖ V 1VLALLALATGI 1 B aSIsSawa, GrSssIifEfi ss* US ISoüsáce, 8F;ö £P

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents