Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-06 / 5. (1928.) szám
esa’ stámita% £© ©ítíal ^ ^ Ma" ssámunk &© oS«Sal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és rUSZlTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága O^ Panska uhce évente 450* félévre 226 necyedévre 114 Főszerkesztő-. politikai napilapja hivatal: Prága II, Panská u! 12/lt). - Te- havontaM Kt DZURANZ1 LÁSZLÓ ^ ^ ^ FORQACH 6EZA lefon:3031^.--Sürgön^im:Hirlap. Praha Irta: RSSfiBMTSl EBMŐ dr. Prága, január 5. Már csak néhány naip választ el a szloven- ezkói és ruszimszikói országos képviselő tes- tüiMek alakuló üléséből. A deceanbe r 2-án megválasztott tartománygyülési képviselők rövid időn belül el fogják foglalni helyüket a pozsonyi és az ungvári országos képviselőtestületiben és bizonyosan már az első alkalmait meg fogják ragadni, hogy messzire hallható hangon kinyilvánítsák magyar, német, szlovák fás ruszin választóiknak az uj közigazgatási rendszerrel szemben érzett elégedetlenségét és a hatalmon levő kormánypártokra hárítsák a felelősséget mindazokért a káros következményekért, amelyeket a keJllőképpem át neim gondolt törvény Szflovenszkó és Ruszinsakó lakosságára Budit Ugyanakkor azonban tartomány gyűlési képv kelőinknek tiltakozniok kell a képviselőtestület darabon ttag jainak kinevezése alkalmával igénybe vett módisaeuek, valamint az országos és járási képviselőtestületek nyelvhasználatát szabályozó uj rendelet ellen is, mert a kormánynak ez a két intéeikeidége megkoronázása és r betetőzése annak az épületnek, amelynek alapjait két évvel ezelőtt KramáT és Hlinfca, a. cseh és ezüovák ©ovinizmaié e két legjellegzetesebb képviselőjének' együttes munkája vetette meg. A közigazgatás szervezéséről szóló törvény 12. szakasza világosan és minden félreértést kizáró módon kimondja, hogy az országos képviselőtestület nem választott tagjait „a kormány a szakemberek sorából nevezi ki, figyelembe véve a gazdasági, művelődési, nemzetiségi, társadalmi viszonyokat". A törvény eme rendelkezéséből logikusan következik, hogy a kinevezett tagoknak a) szakembereknek kell , lenniük és b) a kinevezéseknél tekintet tel kell lenni az illető országban uralkodó nemzetiségi viszonyokra is. Ez. pedig azt jelenti, hogy a kormánynak, amikor a kinevezéseket megejtette és a pozsonyi tartománygyülésbe 18, az ungváriba pedig 6 tagot küldött ki, nem lett volna szabad megfeledkeznie a kisebbségekről, amelyek a csehszlovák népszámlálás szerint is Szlovenszkón 31.93, Ruszinszkóban pedig 34.54 százalékát, vagyis kerekszámban egylharmad'át alkotják a lakos- sárnak, hanem nekik, is megfelelő számú helyet kellett volna biztosítania a kineve-, se ti tagok .sorában, mint ahogy Csehországban, valamint Morvában és Sziléziában, ha nőm is egészen a nemzetiségi számaránynak megfelelő, de mégis tékántélyes számban németeket is delegált a tartománygyülésbe. De nem áll összhangban a kinevezés a törvénnyel azért som, mert a ta r tornán ygyü- lésbe bekerült „szakemberek" kijelölés ériéi nem a gazdasági és egyéb érdekképviseletek véleménye, még kevésbé az elismert szakképzettség, bánéra megint csak a pártpolitikai szempont és a koalíció meg egyes „gui gesinnt" ellenzéki pártok kívánsága esetit döntő sudyart a latba. A mi jártjaink jelöléseit figyelemébe sem vették és a magyarságot, valamint a szlovénekéi német- eéret egészen mellőzték. Ez az eljárás nemcsak politikai, de jogi szempontból is alapos kifogás alá esik és ezért felmerni az a kérdés, hogy a kormány intézkedése ellen van-e jogorvoslatnak bel ve vagy nincs. Véleményem szerint van. Már „a közigazgatás szervezéséről] és az országos, valamint a járási választásokról széló törvények ismerteilsiiftilifflsig Varsóban — Amerifea sstrajsa útmmmé® MltAiyAbaa — Oíosi- erssis diplomáciai iisislittetlsslet keres — Útban Ii§»!áta is Cssfesie^áSla megnyerése feli! Varsó, január 5. Az európai politikai értei legújabb szenzációja kétségtelenül a Len- gy©torszáignaik tértit orosz bákea janiiéit, ameily- iyefl. ma nemeseik a keleteurópai, hanem a uyuigateurópai és az ameiiikad sajtó is behatóan foglalkozik. Az angol lapok észrevették, hogy a szovjet külön Kelogg-paktum-ajánlnta nem elsaigetertt politikai akció, hanem olyan nagyjeileníőségü diplomáciai tértit, amelynek Eurőpaszerte súlyos íköveitíkezményeá lehetnek. Valószínű ugyanis, hogy Litvinov váratlan békeajánlatával a közelmúltban kiépült lengyel—román jóviszonyí akarja destruál- ni és Lengyejlország magáhozédesgetésével Romániái: elszigetelni. A lengyelek- súlyos dilemma előtt áManaík. Litvinov aijánílalta, amelyben — minit ismeretes — arra szállítja föl a varsái kormányt, hogy még az általános európai és amerikai K eJdogg-paktum elfogadása és rartrtfifcállása értőit a két állam — Lengyelország és Oroszország — spontán elhatározásból fogadja el és ismerje el egymás között kötelezőnek a nagy békemanifesztu mot, veszedelmes és kétélű. fegyver. Lengyelországot állandóan fenyegeti az orosz veszedelem s így érthető, hogy Litvinov ajánlata az első pillanatban rendkívüli kecsegtetőnek látszik. Viszont, ba Lengyelország a saját határaira nézve megegyezik Oroszországgal, kiszolgáltatja Romániát Moszkvának, mert nem igen látszik valószínűnek, hogy Szoyjei- oroszország ajánlatánál bizonyos, Romániára tekintettel lévő klauzulákat alkalmaz. Mint tegnapi és tegaa perlőiéi «za " A ; . ‘ ,«*• leütöttük, a lengyel kor mán ysaji^ hév es en támadja az orosz ajánlatot, m ellenzéki sajtó azonban csaknem százszázalékosan elfogadja azt. A kormánysajitó véleménye szerint Oroszország Lengyelországot is el akarja saiigeteíl- ni. Az ajánlott paktumot tehetetlen elfogadni, mert ansrafk köveiSkezménye Lengyel ország Leszerelése volna, miig Oroszország közismert meigbizhartaitilauieágávail sohasem teljesítené a szerződésiben vállalt kötelezeí'. érékért s egy szép napon meglepeiéssz n llo u megtámadná Leiigyeftore.zágoL Az aj ón l->t amugyis disakreditélja a varsói kormányt. Szovjetoroíizorsaág nagy bevásérrtésokat tervez Amerikában, kölcsönt is szeretne fölvenni a Walilstreeten, sőt az is Lehetséges, hogy Iloover egy-két elejtett nyilatkozatára építve, a diplomáciai viszony fölvételét sem tartja kizártnak Amerikával. A paktumajánlattal Szovjetoroszország könnyen idegenkedést keltbei Amerikában Lengyelországgal szemben. Washingtonnak szívügye a Kellogg-paktum s mindenesetre örömmel fogadná, ha Szovieí- oroszország is részt venne benne. Amennyiben Lengyelország nem fogadja el az orosz ajánlatot, közvetve Amerika-ellenes magatartást tanúsít és kiprovokálja a WaMstreet hartése" című kommentáiromban is rámutattam arra, hogy a védekezés egyedül képzelhető módja a közigazgatási bírósághoz benyújtott panasz, amelynek előterjesztésére hat választott tagiunk hivatott. A legfelső közigazgatási bíróság feladata, hogy a panasz alapján felülvizsgálja a kinevezések törvényességét abból a szempontból, vájjon a kormány valóban szakértőket nevezett-e ki és tekintettel volt-e az országban uralkodó nemzetiségi viszonyokra. Lehet, bár nem tartom valószínűnek, hogy a közigazgatási bíróság a panaszt el fogja utasítani, de hasonló eseteknek a jövőben vartó megismétlődését csak úgy zárhatjuk ki, ha módot nyújtunk a bíróságnak, hogy állást foglaljon, vájjon a kormány törvényesen járt-e el, vagy pedig kinevezései a törvény megsértéséivel jöttek létre. A kormánynak a mai reggeli lapokban közzétett rend'eiete az országos és járási képviselőtestületek, választmányok és bizottságok nyelvhasználatáról majdnem szóról-szór a megegyezik a szloveruszkó.i nagy- megyékben és járásokban eddig érvényben vo’lt nyertviogi szabályokkal. A kisebbségi közvéleménynek az a reménye, hogy a kormány a régi rendeletek hiányait és sérelmes intézkedéseit ki fogja küszöbölni, nem teljesedett be. A régi rendelet szerint a magyar tagok csak két feltétel alatt beszélhettek magyarul: a) ba egy 'legalább húszszázalékos magyar kisebbséget felmutató bírósági járás olyan ügye került szóba, amelynek tárgyalására a képviselő testület azon az alapon bírt illetékességgel, hogy hatáskörre arra a járásra kiterjed, vagy b) ha az illető nagymegyében a lakosságnak legalább busz százaléka tartozott a magyarsághoz. Az uj rendelet is e Peltlétertekbez köti a magyar nyelvhasználati jogokat, ami azt jelenti. hogy a pozsonyi tartomány gyűlés magyar tagjai ugyan szabály szerint magyarul beszélhetnek, mert Szlovenszkón a lakosságunk több mint busz százaléka magyar, de már az ungvári tartományi gyűlés magyar tagjai nem, mert az 1921. évi népszámlálás szerint a .magyarság Ruszinszkóban nem üti meg a rendelet álltai megkövetelt mértéket. Ruszinszkóban ezek szériát a magyar képviselőtestületi tagok magyarul csak akkor beezéJuebnek, ha a beregszászi, nagyszőlllősi, munkácsi vagy ungvári járás ügyei kerülnek szőnyegre, ellenben a többi hét járást, vagy pedig az egész országot érdeklő kérdésekben csak csehül, szlovákul vagy oroszul szólalhatnak fel. Ez az intézkedés annál sérelmesebb, mert a saimt-germainíi szerződés érrtélmébem Ruszinszkó autonómiája a nyelvkérdésre 'kiterjed és igy e kérdés szabályozása a szóján hatásköréibe tartozik. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a szojm a magyar nyelvnek rtegailább is ugyanazokat a jogokat biztosítaná, amelyekkel a prágai parlamentben bir, mig a most kibocsátott kormányrendeletnek az a furcsa állapot lesz a következménye, hogy a százezer lelket saáimfiártó ruszinszkói magyarság nemetgyülési képviselői szabadon fognak bőszéinélni magyarul, a tartó.mánygyülési képviselői elleniben csak bizonyos, szorosan körürtlhatároflit esetekben. A magyarságnak ezen a legújabb nagy sérelmén semmit sem változitat a kormán yiendeletnek az az imtézr kedése, amely az országos elnöknek és referensednek egészen kivételes esetekben megengedi, de nem teszi kötélességükké, hogy előterjesztéseiket a kisebbségi nyelvekre is lefordithassák és lehetővé teszi, hogy a magyar tagok, mint előadók, anyanyelvükön is referálhassák az ügyeket. És a kormányrendeletnek ezt az élét nem tompítja az eddigi állapottal szemben bekövetkező ama kis módosítás sem, hogy a jövőben nemcsak annak a járásnak képviselőtestülete határozhatja ért, hogy a magyar nyelven beadott jelentéseket, indítványokat, kérdéseket és panaszokat — persze Csak akkor, ha azt valaki kifejezetten nem kéri — nem kell az állam nyelvére fordítani, ahol a laltoseág legalább 80 százaléka magyar, ha^em ezt a jogot biztosítja mindazoknak a járásoknak, aiholl a lakosság 75 j százalékát alkotja a magyarság. Nagyon gyenge vigasz ez számunkra, .mert a darabontok gondoskodni fognak arról, hogy a képviselőtestület ilyen határozatát a gyakorlatiban tárgytalanná tegyék. Rossz auspiciumok előzik meg az országos s járási képviselőtestületek megalakulását. Magyar tartománygyülési képviselőinknek nehéz harcokat kell majd vívni ok a magyarság érvényesüléséért és nyelvi jogaiért úgy a képviselőtestületben, mint pedig a választmányban. Ezt a harcot sikeresen csak úgy vívhatják meg, ha a poszonyd és ungvári tartomány- gyűlésen nem egy párt, hanem az egész magyarság és az őslakosság érdekeit tartják szem előtt, össze kell tartaniok és már az első ülésén, amikor az országos válasz/tmány megválasztása napirendre került, kapcsolniuk kerti, úgy amint pártjaik a december 2.:-iki választások alkalmával is kapcsolták listáikat. A választási szám öt lesz és ha nem szavaznak együtt, egyetlen képviselőnk sem kerülhet be a szlovenszkói országos választmányba, ha ellenben összeállanak, nincs kizárva, hogy a maradékszavazatok révén esetleg még egy további helyet biztosítanak maguknak. Ez a gyakorlati szempontból fedetlenül szükséges lépés legyen az ouverturje tartománygyülési képviselőminik vállvetett együttműködésének és pártjaink harmonikusabb politikai ossz játékának. _ I ^||pPP^ J LAUFER $., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. í I ..................-- ------ ■
