Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-05 / 4. (1927.) szám

THWGAhMA<&ARHlRT.AP ItW január 5. szombat. 7 Karácsonyi János halála ■ ' - Nagyvárad, január 4 Mindenkit megdöbbentett Karácsonyi János dr. nagyváradi nagyprépost, címzetes püspöknek, a kiváló történelemtudósnak, az erdélyi magyar­ig egyik nagy vezérének váratlan halála. Kará­csonyi János pár hét előtt ünnepelte hetvenedik születésnapját, amikor Nagyvárad társadalma nagy lelkesedéssel ünnepelte a kiváló főpapot. A legutóbbi Jánosnapot is friss egészségben ünne­pelte meg és fogadta nagyszámú barátai üdvöz­lését. Karácsonyi nagyprépost újév reggelén korán kelt és friss egészségben ment át a székesegyház­ba reggeli misemondásra. A mise után Íróasztalá­hoz ült, de alig töltött ott néhány percet, amikor hirtelen rosszullét fogta el. Ágyba fektették, or­vost hivattak, aki érvágással próbálkozott segíteni a már eszméletlen főpapot. A zorvosi beavatkozás azonban nem segített, Karácsonyi Jáno9 anélkül,- hogy egy percre is visszanyerte volna eszméle­tét, több órás nehéz agónia után estefelé kiszen­vedett Az orvosi megállapítás szerint agyvérzés okozta halálát Karácsonyi nagyprépost halála Nagyvárad egész társada’mát gyászbaboritolta Szorgalma, egyenes keresetlen természete közmondásos volt Ahol segíteni kellett, mindenütt ott volt, minden ember­baráti egyesület áldozatkész pártfogót talált benne és mindig tudott magának időt szakítani nagy tudományos munkássága mellett, hogy részt ve­gyen a különböző nevelésügyi és karitatív intéz­mények munkálkodásában. Az elhunyt főpap büszkesége volt a tudományos életnek. Már kispap korában tudományos műkö­dést fejtett ki. Pappá szentelése után Békésen vo’í káplán, majd a nagyváradi katolikus li- j eeumban a történelem tanára lett. 1896-ban le­velező tagja, 1901-ben rendes tagja lett a Magyar j Tudományos Akadémiának. Ugyanebben az év-! ben a budapesti Tudományegyetem hittudományi j kara hívta meg tanárnak. Két évig volt az egyetem kiváló professzora, majd 1905 végén a király a nagyváradi székeskáptalan irodalmi kanonoki szé­két adományozta neki. A kanonoki stallumban za­vartalanul folytathatta történetírói és kutató mun­kásságát. Nagyszámú történelmi müvet irt, amelynek egyi­két, A Szent Ferenc-rend története Magyarorszá­gon cimüt az elmúlt évben adta ki s ezért a Szent István Akadémia neki ité'te oda a Fraknói- nagydijat.. Főbb müvei: Magyarország és a nyu- ! gáti nagy egyházszakadás, Szén! Gallért élete, j Történelmi hazugságok, Szent István oklevelei, J Kik voltak az első magyar érsekek? Békés vár­megye története, A honfoglalás és Erdély, A pusztaszeri monostor kegyurai, Az aranybulla ke­letkezése. Árpádkcri családók története. 3 kö'et. Szent István élete, A székelyek eredete, A Ló- nyayak ősei. Életművét a magyar nemzet történetének egy j nagy összefoglaló műben való megírásával akarta í befelezni. Az első két kötet a magyarok őskorá- j ró! és a honalapicás koráról meg is je'ent és j ezekben is az eredeti fölfogásu Karácsonyi telje- j sen átértékelte az erre a korra vonatkozó tudo­mányos kutatás anyagát. A ha1 ál azonban meg­hiúsította ennek a nagyjgéretü tudományos mű­nek az elkészítését. Magyar szempontból különösen értékes mun­kásságot fejtett ki Karácsonyi a román impérium utóbbi éveiben, amennyiben nagy bátorsággal szállt szembe azokkal a román történetírókkal, akik politikai érdekből azt igyekeznek kimutatni, hogy a magyarságnak és a székelyeknek nincs történelmi joga Erdély íö’djébez akik azt vitatják, hogy a székelyek voltaképpen románok és nem magyarok. Karácsonyi János a tudós fensőbbségé- vel, nagy tudásával megdönthetetlen történe’nii adatokkal cáfolta meg ezeket a tendenciózus beál­lításokat. Bátor íellép'ésével a román hatóságok ellenszenvét vonta magára, de ö rendíthetetlenül és megadással állott magas posztján magyar test­vérei védelmében. Az elhunyt nagyprépost végakarata az vök, hogy szülőföldjén, Békésgyulán temessék el, ahol hetven esztendővel ezelőtt egy szegény kis ipa- ; roscsalád házában látta meg a napvi’ágot. Ezért tetemét a nagyváradi székesegyházban farto't ün­nepélyes beszentelés után tegnap délelőtt elszállí­tották Békésgyu'ára. A magyar tudományos álét gyásza Budapest, január 4. Karácsonyi János püspök halálhíre Magyarországon széles körökben keltett mély részvétet. A magyar tudományos élet vezetői siettek kifejezést adni gyászuknak a veszteség felett. Klebe’sberg Kunó gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter részvéttáviratot intézett Lányi József tinnini püspökhöz, a nagyváradi káptalan magyar részen levő tagjainak rangidős vezetőjé­hez. A miniszter egyben megbízta Madarász István pápai kamarást, a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium miniszteri tanácsosát, hogy őt a Békésgyu­lán végbemenő temetésen képviselje. — Zsolnára és TJngvarra helyezik át a kas­sai államnyomda legnagyobb részét. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai állam­nyomdát a közeljövőben három részre oszt­ják. A nyomda egy része a Slovensky Vychod cimü lappal együtt Zsolnára fogja áttenni székhelyét, így a Slovensky Vychod nem fog Kassán megjelenni, hanem Zsolnán uj cim alatt folytatja megjelenését. A kassai állam­nyomda másik részét Ungvárra helyezik ál és a nyomdának csak egy jelentéktelen része marad Kassán, hogy a kassai állami hivatalok nyomtatványszükségleteit elláthass*. A kassai tavaszi esküdtszéki ciklus egyetlen tárgya a szepsi cigányok bűnügye lesz — Három hétig fog tartani a tárgyalás — Kassa, január 4. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Rostán törvényszéki el­nök ma kassai újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a tavaszi esküdtszéki ciklus egyet­len tárgya a szép síi cigányok bűnügye lesz, amelyet elörelátható’rg három héten keresz­tül foginak tárgyalni. A törvényszék tanácsának valamennyi tagja oly biró lesz, aki ma­gyarul is tud és az esküdteket is a magyarul tudók sorából sorsolják ki. Egyedüli gondot csak az okoz, hogy a törvényszók esküdtszéki tárgyalóterme oly szűk, hegy nem tudja be­fogadni az érdeklődőket s a vádlottakat, úgy hogy ezért a törvényszék elnöke tárgyaláso­kat folytat az Ítélőtábla elnökével, hogy a táb la nagy tárgyalótermiében tarthassák meg az esküdtszéki tárgyalást Az iparospáll a züllés lejtélén Szlovenszkőn Megindult a kijózanodás! folyamat a kassai párttagok Elégedetlenek Kassa, jan. 4. A cseh iparos- és kereskedő­párt szlovenszkói kirándulásain mindig álar­cot öltött és türelmetlen nemzetiségi politiká­ját és antiszemita -velleitását letagadva, mé- zes-mázos ábrázatal igyekezett a megtévesz­tett magyar és zsidó szavazatokat elhalászni. Kassán 1925-ben még 982 szavazatot szedtek ilyen módon össze, de a tartományi választá­soknál rájuk csapott a kudarc első szele: mindössze 480 szavazatot kaptak. Ebben nagy része volt annak is, hogy egyik póttagjuk a városi közgyűlésen ma­gyar zsidó volta dacára cseh nyelven tett esküt, holott csehül nem is tud és ugyancsak ez a póttag egy városi főtiszt­viselő egyetemi hallgatófiának nevelési pót­léka ellen szavazott, mert ez a fiú Budapes­ten tanul. Beszéltünk a kassai pártszervezet egyik ve­zető tagjával, aki elégedetlenségét nem tit­kolva, ezeket mondotta: — Kudarc és kudarc egymásután ... Leg­utóbb nagyban dicsekedtek vendéglőseink előtt, hogy a választási alkoholtilalmat meg­szüntetik és ime, most olvassuk, hogy Ma- saryk elnök megtagadta a javaslat szentesí­tését. — Maxon Milán is erősen verte a mellét, hogy nem baj. akárhány szavazatunk is lesz, meri garantálja, hogy a taríománygyülcsen legalább annyi képviselőt kapunk, mint az országos kereszícnyszoeiaüsta párt, vagy a magyar nemzeti párt. A kinevezések most megtörténtek és ime, a pártnak csak egy emberét, a pozsonyi kamarai titkárt talál­juk a kinávezettek között. Maxon Milán hiába reménykedett, ö sincs közűik. Ilyen körülmények között, azt hiszem, jobb lesz becsomagolni, mert a jövő választáson 40 szavazatot sem kapunk ... Polgártársunknak igaza van.’ Najman— MIcsochék eljátszották kisded játékaikat min­den józan magyar iparos és kereskedő előtt. BÁLI PALAIS THEATRE ALHAHBRA Praha, Václavské rtárn. Telefoni 29641. Naponta világvárosi attrakciók 12 R ACHM A NI N O F F a nagy orosz szimfonikus jazz orchester Előkelő magyarok találkozóhelye Küzdelem a fj náthaláz ellen g Legjobb védekezés á náthaláz ellen, pl ha a száj és orrüreg, torokj vala= mint légzőszerveket > alpa! iMtíaath®! s6sbdr»cisss«l ^ fertőtlenítjük. Öblögesse gyakran torkát és szá~ ját vízzel hígítóit „AIpa“ sósbor- ||§ szesszel. Néhány csepp elegendő $1$ egy vizespohárra. A tömény „Al- ||i pa“ sóst orszesz belélegzése ragy- fii szerű. Hintsen szét „A pát“ laká- §|sj sában. Ez a legjobb fertőtlenítése pl a levegőnek. fi Kérjen „Alpát“ kizárólag eredeti pl csomagolásban sértetlen ólomzáira! ||| erejének gátlására óriási hullámtörőkel akar építeni. Híd a La Manche-csatornán? Hét évi nmnha 70 millió iont költséggel A híd összes építési költségei 70,000.000 font sterlingre vannak meghatározva, mg egy alagút építése majdnem háromszor annyiba, vagyis 200,000:000 fontba kerülne. '•**> Hollandiában igen sokat vitatkoznak inost.e' Hága, január 4. Röviddel ezelőtt az Intran- sigeant cimü párisi lap hirt adott arról, hogy a La Manche alatt építendő alagut-pályázatra beérkezett tervezetek közül Sartiaux francia mérnök pályázata a legkomolyabb, amennyi­ben kettős alagutat akar a tengerfenék alatti krétarétegben építeni. Az alaguton keresztül a» Paris-London utat három óra alatt lehetne megtenni. A famoia és angol kormányok azon­ban véglegesen még nem döntöttek e terv mellett, mert időközben egy S. Ten Bőkkel ne­vű holland mérnök egészen különleges, érde­kes és praktikus tervvel állott elő. Ten Bőkkel nem alagutat, hanem sajátos módon tengeri hidat akar a két pari között építeni. E terv szerint a híd a legnagyobb viharoknak is ellen tudna állni. A hid alapja a tenger fe­nekén lenne s a krétaráteg szilárd alapot nyújtana. Az alsó részt a tengerfenéken 136 méter átlagos szélieségüre építenék, A felső rész messze klmagasíana a tenger fölött, oly­módon, hogy a legmagasabb hullámok sem tudnák a tetejét elérni. A hid a két part között negyvennégy kilomé­ter hosszú lesz és tetején, amely negyven- méteres áltagos szélességre van tervezve, veszélytelen vasút- és autóközlekedés volna lehetséges. Ten Bőkkel mérnök nyomatékosan biztosítja az illetékes kormányokat, hogy a két part’ kö­zött létesítendő töltés építése minden különle­ges kockázat nélkül fog járni, a a töltés mind­két oldalán levő víztömegeket egyenlő nívón fogják az építés tartama alatt tartani, hogy az erős és gátló hullámveréseket elkerüljék. Ez lenne az egyedüli, komoly nehézség, amit szisztematikusan le lehet gyűrni. Hogy azonban az Északi-tenger kikötőinek szabad, hajóforgalmát ne gátolja-ez a hid, to­vábbá, hogy a tenger áramlatai ne rongálják a töltést, Bőikkel mérnök a francia és angol part .melletti részen ha­talmas zsilipeket és a tengeri áramlatok hatalmas tervről s biztosra veszik, hogy amennyiben Ten Bőkkel mérnök szabadalma­zott módszerét alkalmaznák, akadály és ve­szély nélkül fog a világ első földközi hídja felépülni. És az, aki ismeri a hollandi mérnök alkotó zsenijét, aki tisztába jöhet azzal, hegy mit jelent egy négyszázezerhektáros terület, a Zulder Zee lecsapódása és kiszárítása, amely most javába folyik, az nem fogja fan­tazmagóriának találni e hét évre tervezett grandiózus munka kivitelét. Az égő Paul Leoat óceán jár ót a marsé liléi dacára tudták megmenteni .(€,). k iM>űibei» a tűzoltóság legnagyobb eröíeszitá­SbrfB MSia miglréfálta ffíSirá! Kassa, január 4. A szokásos’ évvégi ügyvédi és bírói vizsgák nemrég zajlottak le a kassai Ítélőtábla épületében. A vizsgálatot maga a nagyhatalmú Micsura Márton szabadságolt táblai elnök vezette és nyilván Natgybiccséről magával hozott magas jogászi igényeit érvé­nyesítve ismét egy csomó.,,fiatalember előtt zárta el az önállósítás kapuját. Akiket a mi- j nisztorvíseól jc.gludps’ könyörtelenül megbuk- {látott, természetesen él várinak késeredve és j bánatukat aligha csibepitja, hegy egyik tár- ! suk alaposan, mcgkélálta -á szigorú vizsgael- ; nők Öt.' ■ v ■■ I?; j A tréfás kedvű iíju bem volt senki más, mint Zibriiy Misa, a jól ismert népgyülési felszólaló, aki nemrégen Nagy mlhál you őrö­ld tette meg a nevét egy .szabályszerű magyar­ellenes és antiszemita kirohanással. Ennek alapján ugyan, Zibrin bizonyára arra számí­tott, hogy az ügyvédi vizsgát legalább is ki­tüntetéssel teszi le, de az ólét nagy bohózat- író és igy tölt ént, hogy a lii'ihü szlovák Zi'b- rin Mihály is a magyar és zsidó bukott jelöl­tek sorsára jutott. Az írásbeli vizsgák, során Zik ropnék egy büntető Ítéletet’ keilett1 "megszerkesztenie. ! Zi'brin a fél ad alól’ megoldotta és forma sze­rint is eleget akart ténri'i á követelmények­nek, tehát aláírásokkal 'is e1 látta az ítéletet. Biztos kézzel Qdakapyair 1 tolta, az ítélet vécé­re, ho^v ,.D. Miohál Zib-rió predseia será’u, Mariin Mi fura áspisévá! el “ —’ vagyis okol Zibriin Mihály tanácselnök, ölt Miorura csak jegyzőkönyvvezető lehet, v A . célzás szép ve it és félre érthetetlen, Micsurál egybe szelek ke­rülgették és, amikcr. szót)éli vizsgára került a j sor, kímélet nélkül megbuktatta a heveskedq j csehszlovák ifjak eevik vezérét. esete® é | kassai jogásztársadalom még

Next

/
Thumbnails
Contents