Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-05 / 4. (1927.) szám
T^GAI-Mag^ATJ-HIRIiA? 1929 január 5, szombat Milyen pályára lépjünk? Pszihotechnikai vizsga a bécsi kereskedelmi akadémián Bécs, január eleje. Alig van fontosabb gyakorlati kérdés, mint annak jóelőre való helyes megitéséle: milyen pályára alkalmas valaki? A pályaválasztó ifjú legkevésbé ismeri önmagát 8 kénytelen dönteni, hogy milyen pályára lépjen. Későn eszméi rá, hogy rosszul választott. De azonnal nem mer szakítani, tétovázik, attól tart, másodszor is pórul jár. Mesterségét csak kti’eő vonásokban ismeri, lényegét nem. Sokszor a kenyérkereset kérdése irányítja a pályaválasztást, a tehetség, vagy hajlam ellenére. Igen sokszor a szülők szeme előtt is ez a szempont lebeg. Jól mondja egy francia író: „Sok szülő több gondot fordít egy toiletteszövet kiválasztására, mint saját gyermekének pálya válasz! ására“. Minden egyénben vannak olyan tulajdonságok, ame'yek megkülönböztetik a másiktól. A természet — Írja Caslellar — hisz a munkamegosztás elvében s változatosan csoportosította az emberi hivatásokat. A tevékeny, cselekvő embert nem ruházta- fel a gondolkodó ember képességeivel s viszont a gondolkodót nem a tevékenyével. A gondolkodó szereti a magányt, a tevékeny a társaságot; az előbbi a lélek békéjét, az utóbbi a harcol; az első vaskos könyvekről álmodozik, a másik a szenvedésekre szomjazik. Csakhogy éppen ez az, amit homály fed; ki a gondolkodó, ki a cselekvő? A véletlenre bízott pályaválasztás az oka, hogy annyi értéktelen, a munkát szivén nem viselő ember leng pályáján. Ha valakinek hajlama van a íes’ószetre, a vasutasságra vagy tengerészeire, de dalícn’zmusban szenved, az előbb-ufóbb kiábrándul. A vé’etlenre bízott plTyaválasztásbő! eredő bajok kiküszöbölésével foglalkozott az amerikai | Parson. Parson volt az, aki Bostonban felállította j az úgynevezett választási tanácsadót ő azonban * 1 csak az elméle're támaszkodott, Lehat miudtn j jóakarata dacára a levegőben mozgott. Komoly ak-pra. az úgynevezett kísérleti alapr* Munster- berg Bineth, Lami terelték ezt a mindenkit érdeklő problémát, amely mint pszihotechnika lép a tudomány tárgyai közé. A pszihotechnikával szóval lépten nyomon találkozunk. Ezek kísérletek, próbák, részb-n az em é- kezeí, részben az ügyesség, kézügyesség találékonyság, precizitás, türelem, gyors fejszámolás, írásbeli számadás megitélésére. Ezek a kísérletek felölelik egyrészt a pályaválasztást az ifjúkorba.*, másrészt a mesterségválasztást felnő't korban. A kocsivezetők, mozdonyvezetők előzetes pszihotecb- sikai vizsgán mennek keresztül. De vannak már kisér'etek, amelyek a kereskedői pályára va.'ó irányítás szolgálatában állanak. Bitesben alkalmam volt a Kereskedő.mi Akadémia épülelében meghallgatni Hackl márnák ilynemű előadását a pszihotechnikai kísérletekről. Hackl mérnök e’őadásában kitért *a árusító tanfolyamokra való felvételt megelőző pszihotechní- kai vizsgálatokra is. E vizsgálat sikere dönti el, hogy a jelölteket felveszik-e vagy sem. A jelentkezők között olyanok is volltik, akiket a kíváncsiság vagy érdeklődés vezetett oda mert hiszen Bécsben is sokan vannak, akik ezt az újabb tudományt csak hírből ismerik. Nem tudják, hogy a pszihotechnika a gyakorlati lélektan egyik ága, amely az ember lelki és szellemi képessegeit, továbbá a testi ügyességet igyekszik megállapítani. A megítélésnél sokszor kézzelfogható esetek is áfianak rendelkezésünkre; például ha két szaladó ember elé egy kifeszitett kötelet huzna,k amit azok nem vesznek észre, egyszerre bukik fel mind a kettő. De már nem egyszerre állanak fel. egyik feltétlenül ügyetlenebb, lomhább. íme, egy példa az ügyesség megítélésére. A vizsga hét kérdése MieMtt az előadó munkájához fogott, kijelentette a hallgatóknak, hogy egymáshoz beszélniük, vagy egymás gyakorlatát megnézniük nem szabad. Ez csak elővigyázat volt, mert hisz a gyakorlatok végrehajtására szánt néhány perc alatt erre idő 6em maradt. Hét esetet mutatott be az előadó. Vegyük egyenként őket. 1. Háromszor egymásután elmondott egy-egy összetett mondatok Ezt emlékezetéből kellett leim iok a pályázóknak. Például: Az iroda a Hí. emeleten egy északnyugaton levő nagy áruházban van. — A maga küldeménye, sajnos, rossz csomagolás miatt sérülten érkezett ide, kérem gondoskodjék pótlásról. — A zálogházban a következő áruk kerültek árverésre: két zongora, öt íróasztal, egy könyvszekrény, két szék és egy dívány. Ezek voltak az emlékezőtehetség megviaspálásá- ra szolgáló példák. 2. Tizenkét mondat volt teljesen felcserélt szórenddel egy lapra felirva. Ebből egyenként r.égyet kijelölt az előadó. A jelölteknek a mondatot helyes szórendbe kellett foglalni. Például: M.»ment noch ím letzten Autó das bremste Chauffeur der konnte gereítet werden das Klnd. Megoldani :gy ke'lett; Noch im letzten Moment brenw’e dér Chauffeur das Autó, so konnte das Kind gerottet werden. 3. Egy Íven három oszlopon álltak különböző nagyságú számok, két,- három- és négyszá aljegyek vegyest. A feladat az volt, meg kellett •dvasr.i, hány volt kétszámjegyű, bárom- és nogyszámje* gyli? Hány volt ezer és hány volt tízezer alatt? Ez a példa a pontosság, a józanság megismerésére való. 4 Kis papíron fűszeráruk nevei voltak, az előadd egymásután megmondja a leiirt árucikkek (árait, eze'att papirt és ceruzát félre kellett tenni A számok elmondása után emlékezetből kellett leírni az árakat, arra kellett ügyelni, hogy a tea árát ne írja a só árához a vizsgázó. 5. Nyomatott papírlapot kapnak hiányos mondatokkal: a hiányzó mondatrészt a helígatóknek kell megfelelő szavakkal póto’ni. Például: dokkal jobban bírják... mint a nyár melegét. A sas... j Ez a feltaláló képességet jelzi. ! G. Az előadó mérnök hat számot ir fel egymás melló; ezek állandó számok ezek alá nvjgint számokat ir, de ezeket a megfejtés után letörli és újakkal pótolja: Például: 2, 1, 4, 1, 3, 5, 1, 3, 2, 1, 2, 1, A fe’adat az volt, hogy az egymás felett álló számokat meg kellelt szorozni és az eredményt az e’őzőhöz hozzáadni. Itt az eredmény 25. Ez példa arra, hogyan kell gyorsan fejben szorozni és ősz- szeadni. A kereskedőnek erre van legtöbbször szüksége. Ez * kísérlet volt szinte a legnehezebb. 7. Ha a szomszéd szobában ketten beszelnek, de nem értünk a beszédből csak néhány elejtett szót, következtetni ke’l a bcszé’getós egész tárgyára. Kiváltképpen fontos ez, ha idegen nyelvű vevő kerül az üz’etbe, aki nem tudja magát összefüggően kifejezni, csak ewes szavakat mond. Az ügyes kereskedőnek fel kell találnia magát, például ha 39-es számot hall, c* csak gallér vagy ing lehet, ha 7>»-es számot, ez csak keztyü vagy harisnya. Három szót irt fel a táb'ára a vizsgíz- tató: ház. kő, ut. Ebből mondatokat ke’lett alkotni. Ez kimutatja a je'ölt értelmi fejlettségét, gondolkodása gyorsaságát A vizsga befejeztével az utolsó lapokra mindenki felirta a nevét, foglalkozását, anyanyelvűt. Meg kellett okolni, miért választotta pályáját es ha más szere’ett volna lenni, miért nem lett az? Az előadó az e’őadás befejezővel magával vitte a lapokat és felkérte a hallgatókat, egy hétre rá szíveskedjenek megjelenni az eredmény kihirdj- tésére. Négyszemközt fogja tárgya’ni az eseteket, mert egyesek gyengeségei nem a nyilvános- ’ ság számára valók. 0. G. Mary angol királyné, az ország első szolgája irta: P. W. IVJLSON, az angol parlament volt tagja A királynék manapság ritkák és olyan világban, amikor a személyiségnek a súlya egyre nagyobb, mint a rangé, annál különösebb, hogy Mary angol királyné, aki a világ leghatalmasabb trónján osztozik, hatvankettedik életévét elérte anélkül, hogy saját népe ismerné. Alig múlik el nap, amikor egy-egy újsághír ne jelennék meg a walesi hercegről, de édesanyját csak szigorúan konvencionális fényképeken láthatjuk. Igaz, hogy a drága királyi ékszerek, ame’yek a királyné karján és nyakán csillognak, a figyelmet felséges megjelenésére irányítják, de 6 úgy viseli fej- díszét, fülbevalóit és karkötőit, mint a katona az egyenruháját. A t szruhák a divatnak, a szokásoknak és a pompának reflektorai, ame’yek körülveszik a királynét, de elrejtik az asszonyt. A bril- liánsok és rubinok mögött él az egyéniség, aki nem árnyalak, nemcsak feleség, hanem egyike a leglehelségesebb és legnagyszerűbb asszonyoknak, akik valaha egy királyságban szerepet játszottak. A címeknek a Wlndsor-bázban történt uj megállapításával Mary királyné testvérei csupán Marquis of Cambridge és gróf Athlore, de akárcsak a királyné, ők is királyi vérből valókul. György király gyakran mondogatta, hogy fiai közül Cambridge hercegéért aggódik legkevésbé. A herceg gyermekei közül főleg a fiatalabbik volt nevezetes, aki főparancsnoka volt a brit hadseregnek é® Viktória királynőt sokat bosszantotta azzal, hogy a templomban mindig önmagával beszélgetett. Miközben a rabokért könyörgő litániát mondották, bizonyára zavaróan hatott, hogy egy mély hang megszólt: „Nem, egyáltalában nem. ügy kell nekik!" A herceg testvére, Mary Adelaide, aki 1833-ban született, volt az édesanyja Mary királynénak. Mary Adelaide, aki fehér ruhát és kék szalagot viselt, igazi vadóc volt. Gyakran elszökött az óráról és amikor visszahozták, így szabadkozott: , Erről a világról már eleget tudok." Néha erélyesen tiltakozott: „Azzal a gyilkossal, VIII. Henrikkel, nem akarok az égben találkozni!" Egy napon a mellére ütve igy szólt: „Én Mary Adelaide vagyok, Nagybritannia és Írország királyi hercegnője, — itt érzem belül." Egyszer rajtakapták, amint a kertben a virágágyak körül szaladgált. , Miért fut annyira, hercegnő?" — kérdezte egy látogató. „Hogy megszökjem az etikett elől", ■*— volt a válasz. A hercegnő 83 éves koráig hajadon maradt és akkor férjhez ment Hohenstein grófhoz, aki négy évvel fiatalabb volt nála. Férje, akit Teck hercegévé neveztek ki, a württembergi királyi családból származott, szép férfi volt és a szó társadalmi értelmében nem volt vagyonos. Victoria királynő a házaspárt a Kensington palotában szállásolta el. ahol valamikor ő töltötte leányéveit. Itt született Mary Viktória hálószobájában és erről soha nem feledkezett meg. May hercegnő ifjúsága Még ma is sokan emlékeznek rá, hogy Teck hercegasszony volt Angliában egyike a legnépszerűbb hercegnőknek. Kü’önöeen jóságával szerzett magának megbecsülést. Egéé* idejét arra áldozta, hogy másokon segítsen és ezt lehetőleg úgy tette, hogy senki ne tudjon róla. A ki* „May" megismerkedett a dolgon) nép életével, tudta, hogy hogyan étkeznek, lemerte bajaikat é$ lakásaikat olyan korban, amikor a benyomások feledhetetlenek maradnak. Azok a legendák, amelyek arról szólnak, hogy az anya és leánya a ricbmondi parkban egy öreg asszonynak segítettek gallyat szedni és fáradt anyák he'yett a gyermekkocsit tolták, nem kitalált történetek. May hercegnő személyesen ápolt egy tüdővészet fiút, akit — a veszéllyel mit sem törődve, — halála napjáig gyakran meg'átogatott és búcsúzóul megcsókolt. A Teck-családnak kevés pénze volt, de May hercegnő karácsonyi képeslapjait, szalagjait, amelyeket bá’okban kapott, játékszereit, mindezeket az apróságokat arra használta fel, hogy a kevősbbó szerencsés gyermekeket boldogítsa. Mary királyné többször mondogatta, hogy tudását ezeknek a korai tapasztalatainak köszönheti. Ha valahol ui kertvárost alapítanak, 6 bizonyára j megjelenik, hogy a lakások terveit megtekintse, és ! az építendő lakóházaknál részletesen érdeklődik i a szekrények és konyhák iránt. ! Mary Mac Arlhur, az elhunyt szocialista és ' pacifista agilátornő, aki a do'gczó nők nagy elő- j harcosa volt, a háború a’att hűséges segítőtársra i Laláit Mary királynéban, akinek befolyása a mun- | kaadekat üzemeik rendes vezetésére kényszeri- tette. A tőke nem szállhatott szembe a királynéval, aki ismerte a viszonyokat és gondoskodni kívánt arról, hogy a nőket gazdasági téren ne érje igazságtalanság. De ez még nem minden. Több királyi herceg és hercegnő számára a protestantizmus nem jelentett többet politikai és egyházi formalitásnál, de senki sem vonta kétségbe azt az igazi vallásosságot, ame’y Teck hercegnőjét eltöltött®. Nem múlt el nap ájtatosság nélkül, amelyeken a hercegnő is résztvett leányaival és igy Mary királyné vallásos légkörben nevelkedett. Eltekintve könnyebb természetű betegségektől, egészsége mind!g kifogástalan volt. Teck hercegnő nem volt barátja annak, hogy a fiatal leányok sokáig szórakozzanak. Egyik levelében ezt irta: „Ma nagyon sok a felnőtt gyermek. A leánynak az a kötelessége, hogy megszokja az engedelmességet, betartsa óráit, de nem kell sokat járnia társaságba ás későig fennmaradnia, mert ez megfosztja a gyermeket üdeségéfől." Mary királyné nagyanyja Rbédey Claudina volt Egy osztrák csapatszemle alkalmával lezuhant lováról és az utána vágtató lovascsapat halálra tiporta. Ezért nem csoda, hogy fia, Toek herceg, szigorú határvonalat vont a férfiúi sport és a nőiesség között Leányának megengedte ugyan, hogy kocsit hajtson, de vadásznia nem volt szabad és mindig nyugtalan volt, valahányszor a Walesi herceg lovagolt Mary királyné ellensége a nők túlságos emancipációjának Leánykorában jól kriobettezett, kitartóan gyalogol, de sohasem téveszti össze a mozgást az atlétikával. A Teck-család három fiúval és egy leányával állandóan pénzzavarban szenvedett. Londonban nagyon drága volt az élet és ezért két éven át Svájcban ée Firenzében takarékoskodtak. Mary hercegnő az angol, francia és német nyelv melleit megtanu’t olaszul, énekleckét vett Tostinál, megszokta a háztartási teendőket, de különben szabadon rendelkezett idejével és önálló egyéniségé fejlődött. Igen sokat olvasott és pedig csakis jó könyveket. Tennyson, Carlyle, Emerson, George Eliot, Macanlay, Froude, Lambe, Motley, Moliere, Goethe ó® Dante válogatott müvei alapozták meg nem felületes, hanem igazán benső képzettségét Ebben a tekintetben sem Victoria, sem Alexandra nem vehették fel a versenyt Mary kirá’y- néval. Sok időt töltött a Palazzó Pittiben és az Uffizi-képtárban, hogy az ott látott képeken és bútorokon fejlessze Ízlését. Különösen mint porcéi lánszak ér tő tett szert nagy gyakorlatra és ezt a képességét gyűjtők és kereskedők egyaránt elismerik. Olaszországban kifejlődött a látványosságok iránti fogékonysága. Szívesen látogatja meg a régi kastélyokat, székesegyházakat, hogy gyönyörűségét lelje bennük. May hercegnő gyermekkora nem kerülte el az öreg királynő éles tekintelét. Hogy Tcckék szegények voltak, az nem Jelentett hátrányt, hiszen Victoria maga is hasonló körülmények között nőtt fel. Egészség és jellem volt elölte a legfontosabb és May hercegnőnek mindkét jótulajdonsága megvolt. Sohasem volt beteg, mindig idejében Jelent meg a reggelinél, vacsoraidőre pontosan fel volt öltözve, szorgalmasan válaszolt a levelekre és Íróasztalán soha nem volt rendetlenség. Victoria királynő egy alkalommal állítólag igy szólt hozzá: — Kedvesem, azt akarom, hogy Anglia királynéja légy. Edward királynak két fia volt. Talán érthető, hogy az érte'mes leány miárt szerette jobban az idősebbik fiút, mint a fiatalabbikat. „Eddle", —- így hívták Clarenoe hercegét — szelid, kedves, de jelentéktelen ifjú volt, aki árnyékként tűnt el a színpadról 1 — Kedvesem, — mondotta az öreg királynő — bízd csak rám, majd én gondoskodom róla, hogy te Ang’la királynéja légy. I May hercegnő neje lett György yorki hercegnek és Sandringham közelében, York Coltage ben nyitotta meg udvartartását. A házasságból öt fiú és egy leány szü’.ete'.t. Edvárd király és e nyugodt, kötelességtudó szülők között a viszony nem nyugodott kölcsönös megértésen. Mary királynénak mindig volt valami mondanivalója a gyermekeiről, de az üres társalgás nem volt kedvére. Egyszer megmondotta: , Szeretem a könyveket, mert azok nem beszélnek." | Hercegnő korában a fiatal asszony Victoria ée Alexandra mögött a háttérbe kerü’t, mint nők Í túlragyogták ő:, nem annyira szépségben, hanem inkább öltözködésben. Arca üde rózsaszínű volt, a’akja pedig hosszú időn át majdnem olyan karcsú maradt, mint A’exandra kirá’ynéé. Ruháit és fő'eg kalapjait azonban nem tud'a jól megválogatni, holott Alexandra mindig ügyesen cs modernül öltözködött. Mary királyné a trónon | Mikor Mary királynét férje a trónra ültePe, egy cinikus ember megjegyezte: „Gyermekszoba- ura’om következik." A gúnyos megjegyzés mögött rejlett némi igazság. A királyné Íróasztalában, ame'ye! férjétől kapott ajándékba, az egyik fiókban őrzi Edward .Vbert Christian George Andrew Palrick Dávid őfensége, Wa'.es hercege, Chester grófja, Cornwall hercege. Garrick grófja, Renfrew bárója, stb., stb. első tejfogait és a szerető anya ezeket az erek’yéket aranyba foglaltatta. Természetes, hogy a királyné gyakran részesül bírálatban és ez a bírálat annál epésebb, mert nem hangzik el nyilvánosan. György király és Mary királyné nem éltek visszavonultan. Gyakran jártak színházba, mulattak a világjátékokon, meg- je’en'.ek a lóversenyeken és a királyné pincéjében pezsgő is akad. De a királyné ragaszkodik bizonyos illemszabályokhoz, ame'yekre vigyázni kötelesek azok. akik az udvarnál megfordulnak. A hölgyek, akiket bemutatnák, hosszú szoknyában jelennek meg. Gyűlöli a rövid hajat és ragaszkodik ahhoz, hogy az udvarnál bemutatott hölgyek, ha a hajuk rövid, tolldiszt vise’:enek. E:’*n- sége a jazznek és erélyesen tiltakozik az e'len, hogy Asco'ban a királyi páholy közelében nők cigarettára gyújtsanak. Érdekes, hogy György király támogatja a királynénak konzervatív társadalmi törekvéseit. A fiaival azonban már nem mindenben ért egyet Mary királyné. A walesi hercegben ugyanolyan erős a kötelességtudás és a dolgozók iránti rokonszenv, mint édesanyjában, de öltözködésben és tánc dolgában már túlságosan modern hozzá képest. Innen erednek a mende-mondák. hogy a trónörökös nem érzi jól magát azokon az összejövele- leken, ame’yeken barátai nem vehetnek részt. Ha a nemzedékek és a vérmérsékletek közötti eltéréseket számbavesszük, megállapíthatjuk, hogy a Windsor-házbnn minden fontos kérdésben megvan ugyanaz az összhang, mint bármely más családban. György király trdnralépésével nehezebb idők következtek Mary királyné életében. Alexandra, az özvegy királyné nehezen él!® magát bele, hogy e’sőbbségéről lemondjon és csak Mary királyné szerencsés tulajdonságainak köszönhető, hogy elkerülte a súrlódásokat. Ezenkívül szükség volt az egész udvar újjászervezésére. Victoria hosszú uralkodása alatt szokássá vált, hogy sohasem bocsátottak el egyetlen alkalmazottat sem, de gyakran fogadlak újakat. Edvárd király nem volt az az ember, aki a költségeket korlátozni akarta vo’na. Alexandra királyné pedig sohasem tartotta az udvartartást hivatásának, hanem csupán szórakozásnak. A fölösleges kiadások napirenden voltak és pazarlás folyt. Más oka is volt a kiadások állandó emelkedésének. A brit világbirodalom fejlődésével kiszélesedtek a szertartások és a levelezés keretei, a palotában egyre több látogató fordult meg. Ha a vezetés nem lett volna óvatos, deficit és zavar lett voTna belőle. Mary királyné vállalta a feladatot, hogy at udvart üz’eti alapon szervezze át. Minden tisztviselőre kötelességeket ruháztak és akinek nem volt dolga, az lassanként eltűnt. Pontos leltár készült a berendezési tárgyakról, élelmiszerekről és ruhákról és kőltségve’ést dolgoztak ki. „Alexandra királyné tízszer annyit ért, mint Mary" — panaszkodott egy póruljárt tisztvise’ő, de ez a megjegyzés alapjában véve elismerés volt. Maga az a tény, hogy a királyné nem politikai szerepet játszott, annyit jelentett, hogy a háztartásával akar törődni. Amikor Alexandra meghalt, Mary Sandringhambe utazott, háziruhát vett fel, feltürte ruhájának ujjait és alapos tisztogatáshoz látott. Ez nagyon hálátlan feladat volt. De tekintettel a háború okozta nagy drágulásra, amely az arisztokrácia egy részét arra kényszeri'etle, hogy műkincseit, házait és földjeit eladja, és akkor, amikor a munkáspárt befolyása az a'sőházban egyre nagyobb jelentőségre telt szert, nagy előnyt jelentett a trón számára, hogy a király és királyné a szertartások csökkentése nélkül nem lépték túl a civillista kereteit. Victora királynő uralkodott, Alexandra kirá’y- nö megnyerő volt. Mary királyné szo’gál. Az uralkodók számára válságos időkben csak előnyös lehet, hogy sokkal nngyobb a befolyása, mint e’ő- deié volt. Hogy tanácsai bizalmasak voltak, az nem von le semmit értékükből és nem jelenti azt, hogy nem fognd’ák volna meg azokat. Csehszlovákia ecyetlen szépirodalmi képes hetilapba a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén
