Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-04 / 3. (1926.) szám
10 — Gyilkolt a villamosáratn. Gloggnitzból táviratozzál*: Tegnap rémes szerencsétlenség történt a városban. Négy munkás egy földíelet- ti erős áramvezeték közelében magas antennát akart felszerelni. Az antenna drótja az erős áram vezetékével érintkezésbe került, mire az áram két munkást nyomban megölt, a harmadikat súlyosan megsebesítette, mig a negyedik mintegy csodaképen sértetlenül szabadult. xx Umlauf Rudolf, Bratislava—Pozsony, speciális parfőmraktára a legjobb francia, angol, amerikai és német gyártmányok, valamint gumimi és kozmetikai szerek lerakata. — Mikor a cigányok agyon akarják verni a csendőröket. Komáromi tudósitónk jelenti: Csatán november hóban két németországi oláhcigány, Rajnuni Gusztáv és Szabin utazott keresztül, akiket a csendőrség igazolásra szólított fel. MivG a cigány még nem szokott hozzá az utlevélyá'tás- hez, természetesen nem tudták magukat igazolni, mire a csendőrök a községházára akarták kísérni őket A cigányok azonban ebbe nem nyugodtak j bele és támadásba mentek át, a csendőröket agyon akarták verni. A komáromi törvényszék 'őU ittas voltukkal védekeztek és az enyhítő szakasz alkalmazásával hatheti fogházra ítélték őket. Az Ifjúság kedves könyvei Utazások, földrajzi könyvek Berzeviczy Albert: Italia I—II. 260 Bonsels: Indiában 38.80 Hédin Sven: Pekiiigtől Moszkváig 65.— Ossendowski: Állatok, emberek és Istenek 65.— — Ázsiai titkok, ázsiai emberek 65.— — Véres napok, cári rabok 65— — A sötét kelet árnyéka 52.— Przsevaiszkij: Zajzánból Tibetibe 55.50 Williams: Hires utazók 78.— Világjárók. Utazások és kalandok Gilder W. H.; A „Jaeunette" pusztulása 41.6.0 Nacbtigal G.: Szahara és Szudán 41.60 Philip A.: Ausztrália honalapítói 41.60 Schweinfurth G.: Afrika szivében 41.60 Carter Mace: Tutankliamen sírja. Az angol kiadás 63 eredeti mümellék- letével. Kötve 80.60 Carter H.: Tutankliamen koporsója és múmiája. Az angol kiadás 75 eredeti miimellékletével. Kötve 122.20 London Jaok: A vadon szava. Diszköt. 26— — Jeromos és Mihály. Diszkötésben 55.60 May Károly müvei 'A félelmetes. Diszkötésben 39.— 'A rabszolgakaraván. Diszkötésben 39.— A Kordillerákon. Diszkötésben 39.— A Rio de la Plata mentén. Diszkötésben 39.— A szkipetárok földjén. Diszkötésben 39.— Az olajkirály. Diszkötésben 44.20 Az ezüstté országa. Diszkötésben 44.20 A fekete táltos. Diszkötésben 44.20 A Csendes-oceánon. Diszkötésben 44.20 A sivatagon keresztül. Két kötet. Diszk. 88.40 A vad Kurdisztánon át. Diszkötésben 44.20 A datolya honában. Diszkötésben 44.20 May Károly: Winnetou. 3 kötetben. Diszkötésben 286.— Verne Gyula regényei Franklin kiadás Az üsző sziget 42.30 Az úszó város 26.— Dél csillaga 29.30 Egy sorsjegy 9672-ik sm 29.30 Fekete indiák 26.— Grant kapitány gyermekei I—II. 55.30 Három orosz és három angol kalandjai 38.— Hatteras kapitány 39.— Kéraban a vasfejü 48.80 Két évi vakáció 42.30 őt hétig a léghajón 39.— Rejtelmes sziget 43.30 Sándor Mátyás 55.30 Senki fia 42.30 Servadec Heetor 32.50 Strogoff Mihály utazása 32.50 Tizenötéves kapitány 32.50 Utazás a föld körül 80 nap alatt 32.50 Utazás a föld központja felé 29.30 Utazás a holdba 29.30 Utazás a hold körül 26.— Utazás a tenger alatt 32.50 Várkastély a Kárpátokban 32.50 Világfelfordulás 29.30 A föld felfedezése I—IV. 234.— A bundák hazája 32.50 A chancellor 26.— A „Cynthia“ hajótöröttje 32.50 A hódiló Robur 32.50 A Robinsonok iskolája 29.30 A zöld sugár 26.— FIGYELEM! Késedelme* szállítás elkerülése céljából pótrendelés csatolását kérjük a netán hiányzók azonnali kiegészítésér'' Kapható én megrendelhető a Prágai Magyar 11ir’ap híjnyvosztályában, Praha II, Paoská 12, III. Portó K 5.-, 7.—. p—a——w—mmm.———« SzmHÁzKönWKmragA. fflTT~----rrffl-----------T~ Id a regénye Gárdonyi dramatizált regénye a Magyar Színházban Ma: MOLNÁR JENŐ Budapest, január 3. I. Egy kis párbeszéd a dramatizálásról Az olvasó (ez esettben a néző): Én nem merek hozzászólni ehhez a kérdéshez, de ön hivatottig hozzáértő em ber ... Magyarázza meg nekem, kérem, miért dolgoznak át színpadra annyi regényt az utóbbi időben? ... Tudtommal a regény és a dráma nemcsak más-más műfajt jeleni, hanem az elgondolás, a témavezetés, a kidolgozás más-más irányát is. Regényolvasás köziben úgy érzem magam, mintha valami érdekes vidéken sétálnék, ahol merengve és elbüvöMen állok meg a táj szépségei előtt. Ha pedig drámát nézek, az az érzésem, mintha hívatlan tanúja lennék az élet valamelyik különös, izgalmas mozzanatának. A kritikus: Nagyon helyes a disztinkció, kedves olvasó. Mas a regény az ő szélesen hömpölygő mese-áramlásával és más a dráma az ő nyugtalan, cikk-cak.kos, hirtelen áradó, hirtelen szűkülő hegyi patak-sodrával. Ami a regényben tiiz-huszöíLdiaiias leírás, az a drámában: díszlet. Ami a regényben körülményes lélekrajz, az a drámában: cselekvés, olykor csak-egy gesztus, vagy egy maszk. A regényíró a maga fantáziáját szinte maradéktalanul beoltja az olvasóba, a drámairó szabadon működteti a néző fantáziáját. Ami a regényben fontos, az a drámában mellékes és megfordítva. Mi hát akikor a közös vonás, az érintkező pont regény és dráma között? Az élet. Az élet ezernyi apró és nagy jelensége s köztük a leghatalmasabb: az ember. A regény az élet és az ember drámája. A dráma az élet és az ember regénye. Dicsőség és kudarc, emelkedés és bukás, bánat és öröm, gazdagság és nyomorúság, egészség és betegség, szerelem és csalódás, barátság és gyűlölet a regényes mesének épp úgy hajtékere- fce, mint a drámai cselekménynek. A különbség csupán a „miként‘*-en van. Azon: hogyan írja meg az elbeszélő és hogyan a színpadi szerző. Az olvasó: De én úgy gondolom, hogy a drámaíró az élet más vonásait, más eredményeit méltatja nagyobb figyelemre, mint a regényiró. Hogy úgy mondjam: vannak született színpadi és vannak született regény- témák. A „Hamiet"-et, vagy a „Bánk bán“-t például ed sem tudom képzelni regényben. A kritikus: Azért, mert a Hamlet-problé- mát és II. Endre korát nem kapta ilyen tökéletesen regényben. Egyenrangú költöd imgé- nium épp oly művészi regényt tudott volna csinálni belőlük. De hiszen mi elkalandoztunk a fölvetett témától, ön azt kérdezte tőlem, miért dramatizálnak annyi regényt az utóbbi időben, vagyis: mért nem írnak inkább eredeti színdarabot? Nem olyan köny- nyü a válasz, mint amilyennek látszik. Lássuk csak, hogy áll a mai színház a mai élettel. A történelemnek talán egyetlen szakában sem termelődött ki annyi és annyiféle kérdés, mint ebben a mozgalmas, vulkanikus robban ásóiktól és tektonikus megrendülés ektől feszülő században. És csodálatos, a problémák mégsem kívánkoznak a színpadira. Hanem odamenekülnek a nyilvánosság parlamenti fórumaira: törvényhozód csarnokokba, gazdasági és társadalmi tanácsokba, sajtóba. Azt a bátor írót, aki drámai motívumnak ragad ki egy időszerű kérdést, rögtön elnémítják, mint vexórcifckfrázis gyártót, vagy elfogult pártpolitikust. A színházak kassza- jelentése éles graíikónját mutatja a tisztán szórakoztatásra szánt darabok nagy bevételeinek és a — mondjuk — komoly darabok siralmas bevételeinek. Halomszám feküsznek problémás darabok előadaitlanui a színházak könyvespolcain. Mit csináljon hát a szegény drámaíró? Újra, meg újra eflőcibálja a szerelmi problémát, házassággal és anyagi dolgokkal kombinálva? Csakhogy ezt a témát a francia drámaiirodalom a tizenkilencedik században végképpen lezárta. Egyszerűen nincs több variánsa a problémának, mint amennyit a francia színpad mestered Meszeltek. A színházak túlhaladottnak, naiv annchironiz- musnafc mondják a szerelmi játéknak problémás alapon való bonyolítását, de ugyanakkor mégis csak szerelmi motívumot kívánnak az írótól. Nincs az a Móldére, aki ezen a téren újat tudna kiagyalni. Még újszerűit sem. Minthogy pedig a-z élet egyéb témái nem kívánatosaik — főleg színházválliailkozói szempontból —, nem marad más hátra, mint vagy az élképp esZtésne szánt mozi-trükk, vagy a dramatizált regény. Amaz a nagy tömegeik ízlésének szankciója állatit áll, emezt a nagy alkotószellemek (az elhunyt regényírók) tekintélye védi. Hogy az utóbbi csoportnál maradjunk, képzelje csak el, mennyivé] köny- nyeibb a Jókaiit, Mikszáth ot; Victoir Hugót, M Hépes Hét előfizetési dija Praha II., Panská 12. az. III. emelet címre küldendő Zolát, Di-ckeuset stb. dramatizáló szerző hely- j zofce a közönséggel szemben, amelynek ujdon-j ságért lihegő éhségét a ,Jdassaicizmus“ szaga! mérsékli, sőt le is csillapítja, mint azé a szer- j zőé, áki meztelen mellét tartja oda a semmi-; tői nem feszélyezett kritikának. Egy Jókai, egy Dickens id"" sarán pompás páncélnak bizonyult a kritika . ykedő nyilai ellen. A| inuÉ szellemőráásaiiban félelmetes erő lakó-; zilk, amely fölényesen állja a „farkasszemat" ; a jelen minden, még náluknál is kü- j lönb szellem lény ez őj é v e i szemben. Az olvasó: Jó, de akikor mondjon le végképp a színház arról a bizonyos nevelő és irányító hatásról és küldetésről... és vallja be, hogy csak mulattatni akar. A kritikus: Amíg maga az élet nem lesz mulatságosabb, a színház kell, hogy az legyen. A jó színháznak az a föladata, hogy pótolja az élet hiányait, hogy kiegészítse az életeit. Ha majd újra nevetni tudnak az emberek, a színház lesz az, ahol az élet észre nem vett mélységei föltárulnak előttük és ahol megerednek a könnyeik. II. Ida regénye Gárdonyi Géza meseszövő leleménye már nem volt olyan rugalmas, amikor „Ida regénye" oimü regényét folytatásokban irta a Pesti Hírlapnak. Az író elgondolásában egy olyan érdekházasság képe jelent meg, amelyben nő és férfi csak később eszmélnek az egymás tiszta, becsületes szándékaira és így születik meg, a sablonos házasság visszája: már mint férj és feleség játszóik el a szerelem házasságéiőttó édes csatározásait. Idát zárdában nevelteti apja, egy Ó Péter nevezetű dúsgazdag borkereskedő, aki egy ledér leányba habarodott bele őszülő fejjél. Ida egyik kis barátnője szerelmes levelet ikap a zárdában, de mikor a főnökinő nála találja a levelet, ő vállalja és emiatt hazaküldilk. Épp a legirosz- szabbkor érkezik: apja reggelig tartó tivornyában mulat szeretőjével és cimboráival. A fiatal leány csakhamar megtudja, hogy édesapja szabadulni akar tőle. Apróhirdetés utján keres neki férjet, nagy hozományt ígérve, hogy szabadon élhessen uj párjával, akit feleségül akar venni. Megjelenik a házban Balog János fiatal földbirtokos, megkéri a leány kezét és Ida — nem látva más utat a menekülésre — hozzá megy a vadidegenhez. De mind a fcetfen kikötik, hogy csak látszat- házasságot élnek — hathónapi fölmondásra. Balog János szentül meg van győződve, hogy Ida múltjában folt van, ezért volt oly sürgős, hogy főkötő alá hozzák. Ida viszont „rájön'*, hogy Balog Jánosnak szeretője van, aki meg is jelenik nála, amikor nincs otthon az ura és arra kéri, figyelmeztesse Balogot, hogy a pénz miatt jöttél. Egy későbbi jelenetben megtudjuk, hogy ez a nő nem a szeretője, hanem a liuga Balognak, de a férj ezt csak a harmadik föl vonásban lesz hajlandó bevallani. Mert odáig még sok érdekes, kedves és vidám fordulata van Ida regényének. A leánvasszonyka a házasság negyedik hónapjában még jáfcsza ugyan a közömböst, de már meg van pöTköive a szive. Kezdik érdekelni Balog ur dolgai. Mikor a férje el akar menni hazulról, még pedig valami mulatóhelyre, Ida rosszu 11 étet színlel A kéznél lévő orvos hamis diagnózist csinál. Megállapítja, hogy Ida anyai örömöknek néz elébe. Ahá, hát ez az a bizonyos „sötét falit", — gondolja Balog és most már tudni sem akar a ,kisasszonyról". Pedig azon a ponton vélt, hogy megváltja neki, mennyire szereti. Persze kiderül a félreértés, de Ida nem adja meg magáit Olyan olcsón. Mikor aztán megtudja, hogy Balognak azért kellett a pénz, mert a húga férje öngyilkos akart lenni anyagi zavarai miatt, hogy semmiféle szeretője nincsen, sőt érintetlenül visszaadja a hozományt, mind a kettőn sutba dobják a passzív rezisztancia fegyvereit és elcsattan az első csók*, négy hónappal a házasság után. Ernőd Tamás és Török Rezső írták át színpadra Gárdonyi regényét. Munkájuk színpadi értékét bízvást mérhetjük Jókai és Mikszáth nagysikerű dramatizál óinak: Hevesi Sándornak és Harsány! Zsoltnak méri ékével. Ernőd Tamás, a sóhajtások és rebben esek finomsza- vu költője, szinte eszményi fölvevő-áűllomiása Gárdonyi hamvas lírájának s bizonyára nem tévedünk, ha a darab intime.bb hatásait neki tulajdonitjuk, míg Török Rezsőnek, a (baibaré- vigjátékirás kitűnő művelőjének, az erősebb kicsengésű hatásokat tudjuk be. Mindemképpen ideálisan egészítette ki egymást a két író ellentétes színpadi beídegzettsége. Gárdonyi — ezt emlékgyaiílázás nélkül mondhatjuk — aligha lett volna képes a sajálmaga gyönyörű Írásán annyi törlést, módosításit, bele javítást eszközölni, amire az átdolgoz óiknak a drámai konstrukció 'teljessége, « regény szerűség látszatának elkerülése és ezzel a cselekmény valószínüségéueik elérése, végett múlhatatlanul szükségük volt. A több,' mint négyszáz- oldalas regény szeri teágazó mese&zálaiut sziin1929 január 4, péntek. padi odóval kettévágni és újra összeeső mózad ott, ahol kell, ehhez irodalmi éleslátáson és szinpadi Ítélőképességen túl a bátorságnak az a mértéke is kívánatos, amely a rosszul fölfogott kegyelet helyett a jól megirt drámát tartja élőbbrevalónak. Teljes elismerés illeti Emödöt és Törököt azok nevében is, akik a Gárdonyi-kultuszt a magyar szellemiség egyik nagy értékének tartják, mert a halhatatlan iró géniusza a színpad fölnagyitásában elevenebben él és hat, mint könnyen hervadó regényekben, amelyek közé az „Ida regénye" is odatartozik. » iii; Az előadás A Magyar Színház vezetőségéé az érdem, hogy az első dramatizált Gárdonyi-regény méltó szinpadi keretet kapott. Faludi Sándor, az Operefttszinház igazgatója, testvéri bőkezűséggel, saját érdekeinek mellőzésével bocsátotta rendelkezésre Faludi Jenőnek „Az utolsó Verebély-uény" című daljáték női főszereplőjét, Gaál Franciskát, az utolérhetetlen magyar naivat. A filigrán művésznő ,,A Noszty-íiu" Tóth Marijához hasonló bubáks alakot formált Ó Idából. A kényszerházasságba sodródott leányasszony lelkiharcát az aprókra tagolt gesztusok, a minden hangulatot kifejező hanglejtés, szemrebbenés, a mozdulat-technika és az arcjáték gazdag színskálájával festi alá. Hegedűs Gyula, mint Ó Péter, az ő páratlan zamatu müvészegyéniségének legielkét adja. Magyar nótázása feledhetetlen élvezet. Kiss Ferenc a fiatal férj szerepében, amelynek körvonalai nem elég élesek, szigorú önfegyelemmel igen elismer ébreméitől produkált. Lázár Mária és Tóth Bős:: 3 második helyre szorítva sem tudták elMt-etní, hogy nem élsőrendüek. Gombaszögi Ella egy süketnéma leány megdöbbentő és mégis szi- vetvidámitó portréjával remekelt. Ráitkai Márton furcsán jellegzet.es alakká gyúrt egy valószínűtlen vidéki ólősdií, újra tanúságot téve drámai hivatöttságáról. Z. Molnár László orvosa remekbe öntött típus. Dénes György tanítója kacagtató karikatúra. Balassa János egy mulató legény szerepében viharos magyar levegőt vitt a színpadra. A rendezés tiszta munkájáért Vágó Bélának jár ki a köteles részt meghaladó dicséret. „Ida regényéiben végre megtalálta a Magyar Szinház a szezon nagy sikerét. Gárdonyi géniusza ragyog a darab és a játék fölött. Február 1-én 15 napos TARSASUT AZAS NIZZAI KARNEVÁLRA H. o. gyorsvonat, szálloda és élelmezéssel 600 pengő Prospektust küld Erzsébet Peaslo Budapest, IV., Váci-u. 10. A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfolto- kat. Ezen arcot csufitó foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A íoltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden Használat előtt — foltot, pattanást, kiütést, használat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógyszertárban, drogériában és parfümériában. Készíti: Dr. Pollák gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 Ke., éjjeli (szeplőirtó) 10 Ke. Vigyázat! Csak valódit fogadjon el! RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK: PRÁGA: 12.15 Pozsonyi műsor. 16.30 Kamarazene. 17.30 Brünni Műsor. 17.45 Német előadás. 19.00 Tamburazene. 19.50 sztrakonici dudás, három felvonásos zenés népszínmű. — POZSONY: 12.15 Mezőgazdasági előadás. 16.30 Délutáni hangverseny. 18.45 Szlovák nyelvtanfolyam magyarok részére. 19.00 Tamburazene, prágai műsor. 22.20 Tánczene. — KASSA: 12.00 Harangjáték. 19.15 Sándor Imre irodalmi felolvasása. 20.10 Sziníoni- kus hangverseny. 22.00 Magyar hírek. — BRÜNN: 12.15 Pozsonyi műsor. 12.30 Hangverseny. Í7.45 Német előadás. 19.00 A gyermekek akarták, Bo- rotinszky egyfelvonásosa. 19.50 Prágai műsor. — BUDAPEST: 9.15 Kurina Simi és cigányzenekarának hangversenye. 12.20 A Temesvári, Kerpely, Polgár trió hangversenye. 16.00 Kertész József novellákat olvas. 17.10 Ádám László: Négyszemközt híres emberekkel. — Kádár Anna verseket olvas fel. 17.40 Szórakoztató zene. Berg Ottó vezénylete mellett. 19.00 Német nyelvoktatás. 20.15 Hangverseny Thomann Mária, Thomann István és Kertely Jenő felléptével. 22.00 Gramofonzene. 23.00 Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 11.00 Silving-kvartet. 16.00 Hangverseny. 20.55 Szonáta-est. Ohristal Richter és Ottó Schulhof felléptével. — BERLIN: 17.00 Hóczy Bafnabás zenekarának hangversenye. 21.80 Modern zene. — BRESLAU: 16.S0 Nagy zenekari hangverseny. 20.15 Szimfonikus hangverseny. Bokor Judit felléptével. — FRANKFURT: 16.35 Előadás Carmen Syl várói. 19.30 Szinfonikus hangverseny illemem Krmis vezényletével. .. KÖNIOSBE RG: 20.00 Simfonikus hangverseny. -- LAN- GENBERG: 17.00 Hóherceg, Albert karácsonyi meséje. — MILANO: 20.30 Szimfonikus hangverseny. — NÁPOLY: De janira Catalani operája.
