Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-31 / 26. (1949.) szám
1929 JxiMár ti, oriMrWk. 'pragai-A'Va&Varhii^lap 11 KözcjA^Da^áfiT1, Háromnegyed millió magyar kisgazdának egy mezőgazdasági szakiskolája van Szlovemzkón Miért nem rendex az állam téli mezőgazdasági tanfolyamon A magyarság pártjainak tanfolyamai ISrseSrnfvár, Január 30. Csalknean minden államban az a helyzet, hogy a termelt anyagi javaik, igy a mezőgazdasági termékek nem fedezik a szükségletet, ezért a vezető közgazdasági körüli arra törekszenek, hogy valamely módon fokozzák a termelést. Ha sikerül többet, illetve annyit termelni, amennyi az ország lakosságának elég, az ország lakosságának nélkü!ö''}ése nagy általánosságban megszűnt. Az egyik legfontosabb nyersanyag termelési ágban, a mezőgazdaságban való többtermelés legfontosabb eszköze a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése. Mig azonban a legtöbb európai országban nemcsak tudják, hogy miként lehet valóban többet termelni a mezőgazdaságban, hanem azt gyakorlatilag is keresztülviszik s fejlesztik a mezőgazdasági szakoktatást, addig a csehszlovák köztársaságban ezt csak részben találjuk meg. Mert Cseh- és Morvaországban ugyan ngy a* alsó, valamint a közép,. és felsőfokú mezőgazda- sági szakoktatás ki van építve, ugyanezt azonban nem mondhatjuk Sz?övenszkóról s különösen nem ennek magyarlakta vidékei- , ről. Pedig tudvalevő, hogy az egész köztársaság legjelentékenyebb mezőgazdasági művelés alatt álló területeit éppen a földinüvelé-ssel ' foglalkozó magyarság lakja. És ennek a magyarságnak nincs sem felső, sem közép, sem alsói okú mezőgazdasági szakiskolája. Komáromban képeznek ugyan ki évente 20— 30 magyar gazda ifjút, ez azonban a jelzett viszonyok között, mint az itiélö magyar föl dm ü- vesnép mezőgazdasági szakoktatása, a legtávolabbról sem elégséges. Téli gazdasági tanfolyamokon kell a magyar gazcfaifjakat .. i kiképezni . T&az ugyan, hogy a komáromi gazdasági szakiskolának álig van hallgatója, azonban igazán nőm lehet kívánni, hogy Ruszinsakóból is Komáromba jöjjenek a mezőgazdasági szaktudást elsajátítani. Ha azonban ezen a vidéken is volna magyar szakiskola, bizonyára több hallgatója lenne, mint az ugyanezen vidéken -levő szlovák mezőgazdasági szakiskolának. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy ezek a kétéves alsófoku mezőgazdasági iskolák nem felelnek meg a célnak és sokkal inkább lehet egy-két hónapos téli gazdasági tanfolyamokkal kiképezni nagyobb 'gazdatömegeket. Az ilyen aránylag rövidebfo ideig tartó tanfolyam alatt is egészen jó el tudja sajátítani a magyar gazdaifju a legszükségesebb gazdasági alapismereteket, melyeket megfelelő, neki való jó gazdasági szakkönyvek olvasgatása .révén azután tovább fejleszthet. A magyarság pártjainak téli gazdasági tanfolyamai Sajnos azonban, ez a munka, melyet az államnak ke1 lene végeznie, a magyar pártok vádiadra nehezedik.- A magyar nemzeti párt országos mezőgazdasági szakosztálya ezévben már negyedik éve rendezi ezen tanfolyamokat, sőt Fodor Jenő, a téli gazdasági tanfolyamok spiritus rektora, a tanfolyami anyag könnyebb elsajátítása, illetve annak továbbfejlesztése érdekében ma már egy igen értékes 150 oldalas s a „Kisgazda növénytermesztése4* cimü tankönyvet is bocsátott a szlovenszkéi magyar kisgazdatársada 1 om rendelkezésére. Hát ez a magyar pártoknak a kötelessége? Ha Csehországban 6 koronáért kapnak a cseh gazdák a földművelésügyi minisztérium kiadásában megjelenő kétszázoldalas könyvet (például Strilesky: Pestovani Rostiin Hospo- darskych), nem jogosan kívánhat,iáik-e ugyanazt a magyar gazdák? Magyarnyelvű tarakönyvet azonban a földművelésügyi minisztérium kiadásában legfeljebb a sédyemkernyétenyósz- tésről kaphatnak a magyar gazdák. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a köztársaságban a magyarságnak nem ugyanazon mértékkel mérnek, mint a többi nemzetiségeknek, ezen a téren azonban bizonyos mértékben mégis csodálkozunk, mert hiszen a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése s ezáltal a többtermelés nemcsak a termelő gazdának, hanem az egész államnak az érdeke, mert hiszen csak akkor van jólét a* államban, ha a szükségletet a termés fedezi, ávr.gy még inkább, ha azt meghaladja. A magyar nemzeti párt legutóbb Érsekújvár mellett Kürt községben rendezett kéthetes téli mezőgazdasági tantolyamot Ez év* ben már az országos kereszib&yseooiaAista párt i® kezd tanfolyamokat rendezni, belátva annak fontosságát. A magyar nemzeti párt által eddig rendezett tanfolyamok száma meghaladja a százat. A kürti taníolyaimou a növénytermesztést a szakosztály állandó előadója, Ágh László, az állattenyésztést Mihalovics Béla negyedi állatorvos adta elő. A tanfolyamot állandóan látogatók száma meghaladta ajz Ötvenöt. A tanfolyam záróvizsgáján megjelentek Jaross Andor, Babhó Aladár és Batiió Lajos földbirtokosok. A hallgatókat Jaross Andor és Bathó Aladár csuzi földbirtokosok vizsgáztatták le. A hallgatók valamennyien nagyon szépen tudtak megfelelni. Jaross Andor, a komaromi pártkerület elnöke lelkesítő beszédében a további magyaros munkára buzdította a hallgatókat. Egyik helyi szervezeti vezető tag pedig Jaross Andor beszédére válaszolva a mező- gazdasági szakosztály vezetőségének köszönte meg, hogy a magyar nemzeti párt minden téren oly kitartóan doteozik a szlovénszkói magyar, kisgazdák érdekében. A p®2$®nyi értéktőzsde létesítéséért Stodola Kornél slkraszéll az önálló szlovenszkéi értéktőzsde érdekéken — i létesítés ellen felsorakoztatott érvek szerinte nem helytállóak ' Prága, január 30. Vasárnapi számunkban megemlékeztünk arróL, hogy agrárkörök olyan híreket lansziroznak, hogy a pozsonyi értéktőzsde létesítésére nem kerülhet sor, mert a tőzsde hamarosan Bécs és Budapest befolyása alá kerülne s a két város leié orientálódba. Ezért ajánlatosabb ha a sztovenszkói részvényeket a prágai tőzsdén igyekeznek bevezetni. Stodola Kornél szenátor most a Slovensky Dennikben foglalkozik a kérdéssel s azt Írja, hogy ezek az érvek nem helytá'lók, sőt szerinte a kormány is kedvező álláspontot foglal el e kérdésben. Stodola szerint elejétől világos volt, hogy a szlo- venszkói gazdasági életnek emancipálódnia kell a két legfontosabb dunai centrumtól Budapesttől és Bécstő1, A szlovenszkéi pénzpiac azonban, éppen értéktőzsde hiányában, még ma is e’éggé függ & budapesti és bécsi értliétözsdékföl. Stodola is megemlíti, hogy súlyos kifogások hangzottak el annakidején a pozsonyi terménytőzsde létesítése ellen is, ma pedig ez a tőzsde ,Kö?ép- európa legelső terménytőzsdéinek egyike. Azonkívül rámutat arra a cikkíró, hogy a bécsi tőzsde A Siavia Bank az 1928-ik évben Prága, január 30. Az elmúlt óv a Siavia Barik (Siavia, vzá jenme poisttojíeí banka, Fpaga) szem pontja bőd hatalmas és eredmé- üyés pénzügyié éá vállalkozási 'fejlődést jelent. A' bálik: ál'tál" ütött Vadam enn yi kereskedeLmi ág nagyarányú kifejlődésé legitílkább a bitrio- sitott összegekben tükröződi bvissza, amely 1928-ban húsz millió koronával emelkedett s a mellékes illetékekkel és kamatokkal együtt több mint keititőszázharminc millió koronára emelkedett. Angol valutában kifejezve ez az összeg 1,400.000 font sterlinget tesz ki. A bank kezelésébe bízott és a saját vagyonállománya több mint hatvan millió koronával emelkedett s több mint fé:l milliárdot halad meg, vagyis több mint három millió font sterlingre rúg. A beruházási politikát illetően ismét különös figyelmet szenteltek a jelzálogkölcsönöknek, amelyek több mint 150 millió koronát képviselnek. Ugyancsak lényegesen megnöveikedett az ingatlanvagyon (a bank Csehországban, Morvaországban és Szloven- szkón összesen tizenegy házzal bír) s ugyan- csaik emelkedett az ért ékvalutában eszközölt elhelyezés. A banknak az európai országokkal fennáll- ló kapcsolatainak hálózatát kiszélesítették az Észak amerikai Egyesült Államokban kötött jelentős kereskedelmi kapcsolattal. 1929-ben a Siavia banka tevékenységének hatvanadik évfordulójához ógr el. Ha a bank indulását összehasonlítjuk a mai állapottal (a Siavia bank nem teljes 6000 forint alaptőkével kezdte meg működését), akkor ez az ősz- szehasonlitás a legkifejezőbb bizonyítéka az önsegély és a viszonosság eszméje erejének, amelyen az intézet felépült. A kereskedelmi kamarák a köteleié érumegjelölés ellen. Mivel as áruknak kötelező eredetmegjelöliése egyes államokban áru- cíklkvédelmi szempontból egyre inkább terjed, a csehszlovák kereskedelmi kanmorák megfelelő intézkedéseket mérlegelnek abban az irányban, hegy megállapítsák azon behozatali nehézségeket, amelyekéit az ilyen államok kötelező áru megjelölési intézkedéseikkel támasztanak. A kereskedelmi kamarák központja meg fogja bizni kereskedelempolitikai bizottságát, hogy a kérdést behatóan tanulmányozza és megfelelő javaslatot dolgozzon ki a kérdés nemzetközi megoldása céljából. (MP.) 1928-baq 64,000 szfoveuszkói mezőgazdasági munkásnak szereztek munkát. Az elmúlt évben összesen 63.805 sztovenszkói és ruszinszkól mező- gazdasági mupkáspak szereztek munkaalkalmat. Ebből Szlovenszkőn 25.156. Cseh-, Morvaországban és Sziléziában 16-853, Ausztriában 15.472, Francia- országban 116.1, Németországban 3807, Lettországban 26 mezőgazdasági idénymunkás jutott munkához mindinkább vészit nemzetközi jelentőségéből, úgyhogy befolyásától nem kel! tartani. A szlovenszkói gazdasági é’.et ezzel szemben folytonosan fejlődik, ezért szélesebb alapokra kell fektetni* amihez a pozsonyi értéktőzsde is hozzá fog járulni. A pozsonyi értckü>z*{lcnek az arbitrázspiacon is előnyös helyzete lesz. A szlovenszkói gazdasági élet fejlődését a cikk néhány kiragadott adattal igyekszik igazolni, Szlovenszkó nemzeti vagyona eszerint 56 milliárd korona, ami körí'lbeUjl Norvégia nemzeti vagyonának fele! meg. Az évi nemzeti jövedelmet 11—12 milliárd koronára becsifik. A sztovenszkói pénzintézetek betétei, ame’yek 1919 ben alig 1-3 milliárd koronát tettek ki. 1927 végén több. mint 3 mil- 'iárd koronára rúgtok. Ebben nincsenek beszámítva a cseh pénzintézeteknél eszközölt betétek. Mindebből Stodola arra köve’keztet. hogy Szlovenszkó elbír egy önálló érte'tőzsdét. Amint Jugoszlávia e’bir három értéktőzsdét, Cseh- sz’ovákia gazdasági élete, is elbír még egy másikat is. Szlovenszkó ezért joggal követelheti, hogy néhány éven be HU hozzálássanak a pozsonyi értéktőzsde létesítéséhez. Csökkent a* 1928. évi gabonabchozatal. 1928 decemberében Cse bár/lovak i ába 142.542 métermázsa búzáit hoizdrik be s 33.640 méter - mázsa rozsot, Összesen tehát 176.182 méter- mázsa kenyérgabonát. 1927 decemberével szemben 239.578 méteirmázsíáml kevesebb búzát és 324.350 in éter mázsá val kevesebb rozsot hoztak be. Az 1927 decemberi kenyérga- bonabehozataő-iaií szemben tehát a behozatali csökkenés 563.928 méitarmázsát tesz ki. A buzaibeJio®ataJ közel egybairmadávad, a rozs- behozjaita'l pedig mintegy egy tized éré csökkent annaik a mennyiségnek, amelyet 1927- bem importáltaik. Mailonnterméket 1928 decemberében összesen 166.887 métermázsát hoztak be az 1927 decemberi 298.990 méter- mázsávail szemben. Ebből buzatisztre 195.850 métermázsa esik (1927 decemberében 274-720 mélbermázsa), a többi miailiamterm'éifeé (rozsliszt, takarmányliszt, búzadara sitb.) 7037 méter-mázsa (1927 decemberében 22.270 móter- niázsa). A behoaaéaiM csökkenés a jó belföldi termés köveCtkeiziíébem csőikként keresletben keresendő. Az 1928. évi gabona- és Mszfbaho- zaíail színién erős csökkenést mutat föl 1927- teil szemben. 1928-ban 299.308 tonna búzát hoztak be (1927-ben 333.391 tonnát). A buza- behozstail tehát 84.085 tonmávaíl kiissbb- A rozsbehozatail 1928-ban 113.999 tonnát tett ki (1927-ben 167.781 tonnát), vagyis 53.782 tonnával kevesebbet. A kenyérigabonabehozataíl 1928-ban összesen 413.305 tonnára rúgott az 1927. évi 501.172 tonnával szemben, ami 87.867 tonna, azaz 8787 vagon csökkenést jelent. Az 1928. évi malomijermékbeihozatail 184.577 tonnát tett 'ki az 1927. évi 183.384 tonnával szemben, vagyis jetenitektefenül magasabb voilit. A madoméer m ékb eh ozatadiból a buzaíMsztire 175.075 donna jutott (1927-ben 175.027). Ez a különbözet tehát jeleaihékteten, m.itg a gabotnabehozataíl csökkenése jelen;',ős, közei! 20 % -ot tesz ki. Ami a kivitelit illeti, a maiomterméMdvitel 1928-ban 47.399 tonnát tett lka az 1927. évi 52.924 tonnával], szemben. A buzaikiviiteil 438 tonnát hetit kii, a roaskii vitai 11.368 tonnát (1927-ben a búzáid vitel 316 tonnát, a rozsikivitel 1162 tonnát). Aláírták a jugoszláv—francia kereskedelmi szerződést. A Páriában tartózkodó jugoszláv kereskedelmi miniszter tegnap a francia kereskedelmi miniszterrel aláírta a jugoszláv—francia kereskedelmi szerződést, Ugyancsak a'áirták tegnap a jugoszláv—-francia konzuláfis szerződést jsFöldmíves-betegbiztositók Szlovensxkón? A Slovensky Fecnik szerint a 6zíovenszköi mezőgazda- sági körök ismét érdeklődéssel vetették fel a föld- mivesrbetegbiztositók létesítésének kérdését. A mezőgazdasági testületek uj tervezeteket do’goz- nak ki ez ügyben s beterjesztik az illetékes tényezőknek, úgyhogy nem lehetetten, hogy az első földmives-betegbiztositókat már ez év végén meg Is alakítják. Revízió alá kerül a magyar vámtörvény? Budapestről jelentik: Az uj magyar vámtarifa érvényessége óta sok támadásban volt része mind az társadalom, mind a kéreskédöosztály részéről a vámtarifának. Számos hiányossága is kiü'között a vámtarifának, úgyhogy a .vámtarifa revíziójának tervéről már régebb idő óta beszélnek. A revízió terve most komoly formában került, előtérbe é* a magyar kereskedelemügyi minisztériumban már hozzákezdtek ax előkészítő munkálatokhoz. A forgalmi és íónyiizési adók kérdése. A kereskedelmi kamarák központja a márvány* lapok, zománeáruk, kondenzált és szárítok tej, valamint gyógyszerésziáiruk forgatod adójának átalány oltására vonatkozó kérv ényekké1! fog foglalkozni. Az erre vonatkozó vizsgálat alapján szakvéleményt terjeszt elő a pénzügyniíniisatériunmak. Azonkívül fölkéri a pénzügy min kzteri u mot, hogy az automobil- bőröndök fény űzési adójának kérdését rendezze. Javasilatot nyuiit be a kalapok fény- űzési adójánál az ár értékhatárának fölemelésére vonatkozólag is, végül pedig követeti, hogy délii/T\'ümölesnél és kávénál a forgalmi adó tó vetése céiljából a minim átis áraik kérdését is rendezzek. A legutóbbi időben napirendéin vannaik a foirgalmi adóügyekben teiti; fölifolyanndásoik. Sok esetben azonban ezdk a föirfolyamodásck indokoilatianok s nincs is kiilá!á?-uk kedvező elintézésre. Magában Oseh- orsz,ágban több. mint ezer ilyen íöMűtyamo- dásit nyujtottaik be. Az ilileitétoes hivaifailok ki- bantanaik azon elvi állléspontjuk melleti, hoiay a leírás lehel ebien, ha olyan adóról van szó, amelyet az eladó közvetlenül az ákiam részére szed be, úgyhogy igy 'tulajdonképpen rábízott pénzről van szó. (MP.) A íojáskivitel szabaddátétele. A keresike- daliui kamarák központja még 1927 tavaszán tolit javasCiaitot az ilileitékes m-wiásaiér.iumoik- ban a tojiásíoivitel szabaddátétele céljából. Mivel1. ezideig a ki viheti tiiliaitinat nem törölték e', a kOTeelkedeinu lcam,nir>alv most újból fogtel- .koznak- a kérdéssel és továbbra is követetik a kivitel sz-ibaddáéételét. Azon a véleményen vaunfjk, hogy a szabaddáteteil a belföldi piac veazólyealefére és kárositása nélkül történhetne meg. A tojás ára, amelyet egyébként Cseh->'Yátóába nagy mennyiséiben importálnak (1927-ben 30 274 000 K értékben) nem a belföldi produkciótól függ, hanem a többi ái’Jtem produkciójától, u^yho^y teljesen indokolásán a fételem, hogy a kivitel szab" ' á- téijeile áremelkedést vonna maga után. A baromfitenyésztők számára egy kedvezően fekvő szomszéd álltamba való tó vitel mindenesetre csábítóbb lesz. ha ott jobb árakat lehet elérni. Ebben az értelemben nyilatkoztaik a kérdésről az illetékei; szakemberek is. A kereskedelmi kamarák központja rövidesen ismét interveniálni fog a tojásklvitel szabaddá* tétele érdekében. (MP,) Románia szabályozta a külföldiek kereskedelmi és ipari terékenységéi. Románia kereskedelmi óe ipari minisztere körrendeletét inté?ett az összes ipari és kereskedelmi kamarák elnökségeihez amely szerint az idegen állampolgároknak, akik. Románia területén kereskedelmi vagy ipari üzemet akarnak létesíteni, e'őbb ki kell kérniük az illetékes kawara véleményezését. A benyuj'andő kérvényhez csatolni kell a munkaügyi minisztérium igazolványát, amely kereskedelem vagy ipar üzésére ad jogosultságot, továbbá viszonossági bizonyítványt tartoznál? bemutatni a következő államok alattvalói: Magyarország, Ausztria. Bulgária, Törökország, Oroszország és Jugoszlávia, vagyis viszonossági bizonyilványt arról, hogy a román alattva’ók is hasonló elbánásban részesülnek e felsorolt országokban. Érdekes, hogy a múlt évi november hóban megkötött ,.berlini szerző- dés“ e szempontból Németországot kiveszi a volt ellenségek sorából, minthogy német állampolgárokra a viszonossági igazolás nem kötelező, ellenben a jugoszláv oknak köte’ezö. fiRTÉKTÖXSBB Gyönge a prágai értéktőzsde Prágai, január 30. A utal tőz&déu csak 3 bankért ók eikböu volt szilárd irányzat, mh'el az a hir terjedt el, hogy az uj kibocsátásokra előbb kerül a sót, mint várták, A kereslet ezért továbbra is élénk voM, különösen a nagybankok papírjai javultak erősem. A Zsivno, amely eitein,te szilárd volt, zárlat felé rerfiizációik miatt gyöngüli:, úgyhogy tegnapi árfolyamához viszonyítva is eseti. Az ipari részvényeik piacán gyönge irányzat uralko- dotlt, m;ivel a küszöbön áliió uLtimó miatt csak csekély vásárlási kedv nyilvánult mag. Az értekeik itegtöbbje mArsékeiliten gyöngüli:, csaik m Umiou Européenne vesztesége vo.it jelen- lókmyebb. Az Apotló-részvényékben technikai reakció következett be. A niai irányzatot: az az agigedaiiom is befolyásolta, hogy a Bank oí England holnap esieitieg diszkói etem eéést ba’iároz el. Ez a fólelem elsősorban a beruházási piacra hatóét ki. Az exotapiacou kevés változás 'történt. Ma először került forgalomba a Pozsonyit Magnezitniüvak papírja. Az ipari részvények piacán gyöngült: Union Eurőpéenne 90, Chanic'.te 50, Kön.igs- hoti és BudW’dsi Sör 40, Prágád Vas 35, Cseh Kereskedelmi 30, Zeililijiitzi 25, Észak cseh Szén 20, SeOMer, SchociTjor, Reng és Hütten 15, AusiSiígi Vegyi Í2, Dux—Bódénbachi, Északi Vasút-élvezeti, Cseh Cukor, Deti, Pozsonyi Kábel és Metatiwalz 10, Poldd 8 Skoda, Egyesült Gyapjú, Északi Vasút é<s Krdznlk 5, Rotldiau-Neudeck 4, Helíknann, inwpdd és Ko- tind Műtrágya 3. Horvát Cukor és Ringilioííer 2 koronavaif. Szilárdult: ApoJdó 45, Rézmüveik 25, Nastomitzii, Sok) és Brusche 5, Rothköztelet zi 8, Prágaii Téglaqyár és Prága—Duxi 2 ikorcnévaí. — A bankpiacon Cseh Eszkompt és Sporo 8, Cseh Union 6, Prágai Hitel 5, Cseh Ipard 9, SJovénsitoá és Agrárai $, Orszá- ffos 1 koronával szilárdult. A Nemzeti Bank 40, ZteLvno és Osatiráik Hitel 4 koronával esott,
