Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-29 / 24. (1947.) szám

IP39 január 89, fcedd. 'PRÁGÁI-/V^CíYAR-HlRLAR * .^SzinHÁzKön^vKüiiTüRA Beszéljen-e a beszélő Mm? A Prágai Magyar Hírlap párisi alkalmi ludósilójától W Paris, jayuáir 'vége. 'A Oímema M^dalameban most álMandd&n beszélő filmet játszaniak és pergetnek még egy másik filmet is, amelyikmeik „film so.no- ire“ lelt a neve, ami körülbelül annyit jelent, mint hangos film. Mig Amerikában már csak ezzel foglalkoznak, addig Németországban betiltanák, ment a fiimikonzorciumök és a ze­nészek bojlkotítal fenyegetőztek és most Pá­riában szimtén különböző érdekcsoportok bojkoOIiáJlni alkarjaik az uj találmányi:., amely megfosztja őket kenyerüktől. Naigy az izga­lom minden vonalon, a piacon nyugtalanság észlelhető és az emberi®égnék egy uj problé­mával többje van. A film són őre hatalmas lépés az eddigi Hton. Nem forradalom, hanem tökéletesítés. A hangos film nem más, minit az eddigi film­zen eldséret: az egyes indulatoknak, esetleg énekeknek, kórusoknak, lövéseknek, szélnek, szóval nem nyelvi, hanem csak hangbali je­lenségeknek eredeti kifejezése. A hangos fillmteikiercs magában glalja már a fölvéte­lekkel egy időben készült eredeti hanghatá­sokat is és a vetítésnél a filmmel együtt hangszórókon keresztül a hanghatásaidat is leveti)tii. Művészi szempontból a hangos film és a beszélőfilm között nagy különbség mu­tatkozik. A hangos film technikailag valóban forradalmi, de művészileg konzervatív. A be- sz élő film egy uj, eddig nem ismert, csali sejtett műfaj, viszont a hangos film szigorúan beleilleszkedik az eddigi kísérletekbe, meg­tartja a film eredeti tulajdonságait, vagyis minden előnyét és hátrányát. Jelentősége légióiképpen az, hogy az érvényrejutó zenei hatásokkal az egyszemélyi! nézőt és hallgatót jobban bele tudja vinni a film valóságos han­gulatába, minit eddig. Például egy orosz tár­gyú film muzsikája szükségszerűen orosz lesz és ha a darab keretében jazz-muzsikát látszanak, akkor a zenekar nem játszhat bar- karolát. Ha a film érzelmes, a zene is az, szóval uj naituraliznius ez, vagy az eddigi na­turalizmusok egy tökéletesebb fajtája. A vásznon a Ciné ma Maddeinebau el őször egy néger jelent meg és szembefordult a kö­zönséggel Meghajolt szépen és mosolygott. Várta, hogy tapssal fogadják, de senki sem tapsolt Azután énekelni kezdite az egyik most divatos amerikai dalt A szájmozgás és a hang teljesen egyezett, technikailag nem volt semmi baj, csak az nem tudja meggyőzni az embert, hogy nem látni a száj mélységét, mert mégis csak egy fotográfia énekel. Hir­telen vége az illúziónak és az ember harag­szik azokra, akik egy találmánnyal kedves játékától akarják megfosztani az embert. A második érzés az, hogy kétségbeejtően hosz- szu ez a kis dal, pedig a gramofonlemez ilyenkor már lejár. Ez is nagy baj, megint osaik a fotográfia énekel és a fotográfiában nincs élet. Majd megint meghajol a néger és megköszöni a tapsot. A francia közönség azonban most sem tapsol. Most már nemcsak a mosolya nem tetszett, hanem az éneke sem. Azután egy hatalmas jazz produkálta magát. Ez már annyiban sikerült jobban, hogy itt n.em bántotta annyira az embert az anyagta- lanság, a dimenziótlanság, a technika. Ennek a számnak meg is volt a sikere. Ezzel a két számmal a beszélőfilm be is fejezte működé­sét. Kezdetben Parisban többet adtak belőle, de nem teltszett. Pedig a beszélő film úgy jött, mint a szélvész. Egyik napról a másikra meg­csinálták, de az első képek elkészítése köz­ben még senki sem gondolta át, hogy tulaj­donképpen mit is jelent. Erre nem is volt idő. A gyár bukófélben volt és hogy egy utol­só próbát tegyenek meg, három beszélöfiil- met készítettek. A kíváncsiság nőtltön-nőtt, egyik napról a másikra divat lett, a gyárak dolgozni kezdtek. Ekkor lett azonban a világ­piac tartózkodó. A néma film intertancionális volt Abban a pillanatban, amikor a színész beszólni is kezd, már választania beül Ha a film angol, akkor csak az angol nyelv- területre érvényes, ha német, csak a németre. Statisztikai adatok szerint a világpiac negy­ven százaléka nem beszél angolul. Ezek a te­rületek tehát elvesznek a beszél őfilm számá­ra. Claude Annát, aki most .jött vissza ameri­kai tanuimányiitjáról, a következőket jegyzi meg a moziváiilalkozókról: — Ezeknek az uraknak sem idejük, sem kedvük nincs arra, hogy gondolkozzanak. A filmvagyonok oly hirtelen és oly érdemtele­nül keletkeztek, hogy a vezetőiknek csak egy elvük van: újdonság mindenárán! így csinál­ták meg a beszélőfilmet Ls és nem számoltak a konzekvenciákkal. Már kezdetiben nem ér­tették meg a film jelentőségét és lehetősé­geit, nem ismerték fel annak a filmnek a ter­mészetét, amelyik őket meggazdagitotta. Most is úgy közelednek a beszélőfilm felé, hogy észre sem veszik, hogy ez az uj találmány ép­pen a film tagadása. Claude Annáinak igaza van, mert a bo- BzélőfUm nem haladást, hanem reakciót je­lent. Ezzel a filmmel vissza akarnak térni a wzhiháTihoz és a beszél ő'ftlm rossz film s rossz színház. Fából vaskarika. Hu beszélnek egy filmben, akkor a film eddigi tempóját, 'kíő­és térbeli függetlenségét korlátok közé szorít­ják. És mit akarnak játszani? A színdarab elromlik, ha filmre viszik és a beszólőfilm lassúsága elviselhetetlenné teszi a darabot. Ha pedig továbbra fitmszüzset akarnak ját­szani, akkor ostobaságok jönnek ki. Képzel­jük el a Chaplin-vígjátékot végigszavalva! Hogy egy este keretében lejátszható legyen, ki kell hagyni belőle legalább a négyötödét. A film sonore bizonyosan élni fog, de a be- szélőíiim ? Nyilatkozzon itt a mozi egyetlen és legnagyobb zsenije, Chaplin: „A mozinak annyira nincs szüksége a beszédre, mint a Beeihoven-sziinfoniáknak a kupiéra4'. T. A. (•) Táhhís és felházak jelzik Iván ék rimaszom­bati szezonjának harmadik hetét. Rimaszombati tudósi'ónk jelenti: Iván Sándor nagyszerű együt­tesének itteni vendégszereplése a harmadik hétbe nyúlt már át s ez a három hét elegendő volt már­is, hogy a rimaszombati publikumot . az operett- iinádás móléit a prózai és pedig különösen a drá­mai előadásoknak is megnyerje. A drámai társu­lat hétfőnként fővárosi nívójú értékes előadáso­kat rendez s az eddigi három drámai előadás: „Oroszország44, , Mary Dugan bünpöre44 s a leg- ulóbbi hétfőn előadott „Trojka44 egy-egy zsúfolá­sig és pedig annyira zsúfolásig megtelt házakat vonzottak, amilyenek még az operett bemutatók­nál is ritkaságszámba mennek. A Pogány-Czobor- Forgács-trió a előadásokat tette meg a hét ese­ményeivé. Az operettek ezzel szemben már a má­sodik előadáson sem bírják elérni a félházat, har­madik előadásuk pedig egyenesen üres ház előtt megy végbe. Az egyébb prózák sikere az arany középidőn halad s jellemző, hogy az ínyenc cse­megeként szervírozott „őnagysága két férje44 gyenge fél házzal folyt le. Alig volt nagyabb publi­kuma Fodor „Bölcsőd alá“-nak is, pedig ebben a darabban a kiváló Erdődy Lily egyik legjobb alakítását nyújtotta. A pazar kiállítású „Mersz e Mary44 egy zsúfolt és egy félházat vonzott, harma­dik előadását azonban már csak 60 ember nézte végig. Farkas Imre , Cseregyerek44 c. operettje, amiben öt évvel ezelőtt Biller Irént ünnepelte Rimaszombat, jó háromnegyed-házat hozott, Sze­nes Béla Gazdag lánya viszont 100%-os közönség- sikert jelentett a deficitek alatt görnyedő Iván társu'atnak. Pénteken Lakatos Pajlásházassága ment és Pogány Irén, Czobor Imre, Bán Klári, Tanka Dóra, Ungváry Feri és Fülöp Sándor talán egyik este sem kaptak annyi tapsot, mint a pesti Magyar Színháznak e nagysikerű kasszadarabjá­ban. Szombaton és vasárnap a tavalyi szezon leg­sikerültebb magyar operettjét: „Az utolsó Vere- béiy leányt44 mutatta be az Iván társulat. (*) Palkovich Viktor egyházi beszédei. (Po­zsony, 1928. Nyolcadrét, 196 lap.) Palkovich Viktor ny. esperes és volt nemzetgyűlési képviselőnek szenbeszédeit a Szűz Máriáról most adta ki a magyar szemináriumi bizottság. Palkovich Viktor volt a magyar katolikus alsó, lelkészkedő papság­nak évek során át vezére nemcsak politikai téren hanem lelki ügyeiben is. Ez a nagy magyar pap mint szónok is a kiválasztottak közt foglalt he­lyet. Most megjelent egyházi beszédeit nemcsak a lelkészkedő papság használhatja fel igen előnyö­sen, hanem a katolikus közönség is, mert mint o’vasmányok a mély hit meggyőző erejével hat­nak és stílusbeli szépségük is gyönyörköd’ető olvasmánnyá avatják. Az a bámulatos lelki egyen­súly. mely a tudós és illusztris szerző személyét magas életkorában is szellemi képességeinek tel­jes birtokában hagyta, egyike a ritka jelenségek­nek. Palkovich Viktort, a politikust és a gerinces magyart elég jól megismerte Sz’.ovenszkó magyar­sága különösen képviselői mükédésének esztendei alatt, mint pap híveinek szükebb körében mükö­Amszterdam, január 28. Az egyik rotter­dami .színház tegnap esti előadásán különös dolgok történtek. A nézőtéren egymásután lettek rosszul az emberek s néhány perc leforgása alatt 55 nézőt kellett kivezetni a teremből. A színházi orvos azonnal megvizsgálta a be­tegeket s valamennyiüknél husmérgezést állapított meg. Kiderült, hogy mind az ötvenöt beteg egy társasághoz tartozik s hogy az előadást meg­előzően valamennyien együtt vacsoráztak egy előkelő étteremben. Az ötvenöt beteg egy biztosítási vállalat tisztviselői, akik teg­nap ünnepelték vezérigazgatójuk szolgálati jubileumát. A banketten romlott homárt szolgáltak fel s ettől kapták a husmérgezést. Huszonhármat közülük kórházba kellett szállítani. Az eset a vele kapcsolatos mellékkörülmé­nyek miatt óriási feltűnést keltett. Maga a biztosító társaság, amelynek személyzetét érintette a dolog, ma. kénytelen volt zárva tartani helyiségeit. dőlt csak, de ez a munkája is igazán tisztelet­reméltó. A szerző müvét közcélra ajánlotta fel, a magyar szeminárium céljaira, melynek palotája már épül Komáromban. Az esztergomi főegyház­megye dunáninneni részének magyar szemináriu­mi bizottsága adta ki a müvet, mely a pozsonyi Concordia nyomdában jelent meg igen szép ki­állításban. A müvet is itt lehet megrendelni. (Pozsony, Kereszt-uoca 1. Concordia-nyomda.) Az ára portómentes kü’déssel 21 korona. Ugyancsak a Concordiánál kapható még Palkovich Viktornak kiutasítása előtt 1926. évben megjelent jeles müve. a Katolikus hitelemzések is, amely a maga nemében páratlanul áll a katolikus hit tanításai­nak. parancsainak iskolai oktatásánál. (—y.) (•) Miért távolították el Kisfaludy Sándort a gárdából. Budapestről jelentik: A Magyar Törté­nelmi Társulat felolvasó ülésén Markó Árpád al­ezredes előadást tartott „Kisfaludy Sándor eltávo­lítása a gárdából 1796 bán44 címmel. A gárda irat­tárának most már a in. kir. Hadiíörténelmi Le- vé'tár birtokában lévő anyagból eddig ismeretlen adatok alapján a gárdisták két zendülésféle moz­galmát és annak következményeit ismertette. Splé- nyi Mihá’y altábornagy gárdaalkapitány, Eszler- házy Antal herceg elha’álozása után a terstőrség parancsnokságát ideiglenesen átvette. Splényi személyében keménvkötésü, kérle’hrtetleniU szi­gorú magyar katona került a gárda élére, aki nem volt hajlandó a nemes ifjak tulhe/es vérmérsék­letével magyarázható fegyelmezetlenségeket és kisebb csinytevéseket eltűrni. A magyar nemesi kúriák korlátlan szabadságában felnőtt ifjak ne­hezen tűrték a kalonás fegyelmet. 1794 tavaszán Szbuparics szobájában összeülve, terjedelmes pa­nasziratot szerkesz'ettek és azt a tavaszi szemlét tartó tábornoknak átnyújtották. Sp’ényi báró nyolc testőrt kisebb nagyobb büntetéssel fenyitett meg. De a gárdisták elégedetlensége tovább nőtt és ami­kor 1795 októberében megjelent az uj testőrségi szabályzat, annak szigorú határozmnnyaiba nem igen akartak beletörődni. December 2 án a hajnali órákban a tanterem katedráját felgyújtották an­nak jeléül, hogy fölöslegesnek tartják a sok el­méleti ok'atást. Bár a legszigorúbb' nyomozás sem tudta kideríteni a csinytevés kezdeményezőit és Végrehajtóit. Splényi báró Ferenc király utasítá­sára nyo’c testőrt jelölt ki a gárdából büntetés­képpen való vég’eges eltávolítására. Ez a nyolc ’:estőr: Boda István. Balogh Ádám, Vizkelety Zsig- mond, Kisfaludy Sándor. Soós László, Kőrőssy János, Simonyi Antal és Farkas Imre voltak. Ezek közül hatot, közöttük Kisfaludy Sándort is, hely­őrségi ezredekhez helyezték át. Kisfaludyt az iratok között lévő eredeti minősítési táblázatában fe'jebbvalói olyan embernek festik, aki bár rend­kívüli szellemi képességekkel van felruházva, de izgága, ellenkező természetű és társait is ilyen irányban kedvezőtlenül befolyásolja. (•) Gumiálarc a színpadon. Bragadlia, Olasz­ország egyik legérdekesebb rendezője, aki uj uta­kat keres, a következőket mondotta a rendezés feladatairól: A színjátszásban nincs más szabály, mint az, hogy kellő pillanatban szakítani kell min­denféle szabállyal és hagyománnyal. Hogy miként történik ez az a színdarab mii fajáról függ, meri színdarab minden, amit elő lehet adni. A dráma újjászületéséhez a színpadnak is újjá kell szület­nie. Az a mozgékony á’arc. amelyet én alkalma­zok, nem egyéb, mint az ókori maszk továbbfej- ’eszlése de ez a maszk, már nem merev. Olyan­fajta, mini a sebészek rugékony gumiból készült keztyüje. Illúziót kelt a színpadon: lélektanilag elválasztja a színészt a közönségtől és függetlenné leszi a köHészet alapjait a színészek egyéniségei­től. Falstaffná! például, aki kövér, óriási potroha van és váFait rengő zsir borítja: a gumiálarc fel­fújja megdagasztja koponyáját és arca petyhüd’en lóg le, mintha kocsonyából volna. Két nyilas a szeme, egy a szája kettő a fül és előttünk áll ez az iszákos, kedélyes szörny. Ami a színjátszás jö­vendőjét illeti, az alakoknak a környezetükben is élniök kell. A holnap színpada elsősorban festői lesz és a háttérből az alakok szinte elevenen ki fognak nőni. Le az úgynevezett irodalommal! Csak egy szabály van, az hogy a mozgás, a tett él­jen a színpadon. Az irodalom csak addig uralkod­jék a színpadon, ameddig igazi színházat csinál. Kitűnt azonkívül, hogy a Tivoli-színház, ame­lyet a diszebéd résztvevői az étkezés után föl­kerestek, folyosójának és helyiségeinek be- mocskolása és megrongálása folytán súlyos károkat szenvedett. A szemtanuk leírása sze­rint tegnap este a szinielőadás folyamán a nézőtéren formális pánik támadt, mert a színészek nagy bámulatára a körülbelül hatszáz főnyi néző először egyesével, majd csapatostól, végül zárt sorokban kelt föl helyéről és menekülcsszerüen sietett a ki­járat felé. Közben az előcsarnokban heves jelenetekre került a sor. A rendőrség szigorú vizsgálatot indított. Az illető étteremben minden ételmaradékot le­foglaltak. Mfplő. má'fol', pállaná* és min- AKKRRÍi denuetuü arckiüiés ellen biztos iaiásu SZNISTSAK-lále kenőcs, szappan és ponder Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, MukaCevo. Szállítás egész Európába és a lengerenlulra is. (*) A „Csallóközi Múzeum Egyesület44 munká­ban. Somorjai tudósítónk irja: A somorjai Csalló­közi Muzeum Egyesület januári közgyűlésén meg­alakított választmánya a napokban Somorján vá­lasztmányi ülést tartott, mely alkalommal főleg a Csallóközben szétszórt régiségek és emlékek ösz- szegyüjtésére vonatkozólag folytattak megbeszé­lést. (•) Színpadi titok. Maurice Donnay, semmit sem szeretett elárulni készülő darabjaiból. Aliig be­gombolkozott, titkolódzott. A Comedie Francaise Az ál cimü darabját várta. Donnay előre kikötötte, hogy a főszerepet Mtiller kisasszony játsza. A színházi igazgatója vallatni kezdte a szerzőt: „De milyen ez a szerep? Naiva? Hősnő?4' „Semmit sem mondhatok44, — felelt Donnay.-' „Pedig nagyon fontos. Tudnom kellene, hogy naiva, vagy hős­nő?44 „Semmit sem mondhatok, csak annyit, hogy — nő44. Az igazgató erre igy szólt: „Igazán? De ugyebár azt megengedi, hogy ezt közöljem Müller kisasszonnyal44. (•) A budapesti színházak eheti műsora. M. Kir. Operaház: Szerda: A trubadúr. Csütörtök: Pillan­gókisasszony. Pén'ek: Lohengrin (A Waguer- ciklus I. estje. Leuer Hubert és Manowarda Jó­zsef vendégfelléptével.) Szombat d. u.: A dene­vér; este: Turandot Vasárnap: A nürnbergi mes- terda’nokok (A Wagner-ciklus II. estje. Leuer Hu-bert és Manowarda József vendégfellóptével.) Kedd: A bolygó hollandi (A Wagner-ciklus III. est­je. Leuer Hubert és Manowarda József vendégfel­léptével.) — Nemzeti Szinház: Szerda: Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül. Kedd csütörtök, vasárnap d. u„ kedd: A tábornok. Pén‘ek: Nóra. Szombat, d u.: János vitéz; este: Az élő holttest. Vasárnap este: Cyrano de Bergerac. Hétfő: Húsvéti vaká­ció. — Nemzeti Szinház Kamaraszínháza: Szerda: A krétakör. Szombat este, kedd: Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül. Csütörtök: A tudós nők. Péntek, vasárnap d. u.: A tu'buzgó fiatalember. Szombat d. u.: Vén leányok. Vasárnap este: Elzevir. Hét­fő: A fösvény. — Vígszínház: Csütörtök, péntek, szombat este, vasárnap este és hétfő: Beszterce ostroma. Szerda: Mary Dugan bünpöre. Szombat, d. u.: A testőr. Vasárnap d. u.: Ne váljunk el! — Magyar Színház: Szerda, csütörtök: Ida regé­nye. Péntek Irlandi vászon (Először). Szombat, vasárnap d. u.: Hivatalnok urak. — Király Szin­ház: Szerda: Pista néni (Először). Csütörtök, pén­tek, szombat és vasárnap este: Pista néni. Szom­bat d. u.: A csikágói hercegnő. Vasárnap d. u.: Eltörött a hegedűm. — Városi Színház: Hétfő: Figaro házassága. Csütörtök, szombat d. u., vasár­nap d. u.: Párisi divat. Szerda: A denevér. Pén­tek: A palatínus rózsái (Először). Szombat este, vasárnap este, hétfő: A palatínus rózsái —• Bel­városi Szinház: Szombat, vasárnap: Én és a hú­gom. Szerda: Éjjeli menedékhely (A Staniszlav- szki-társu’at vendégjátéka). Csütörtök: A sötétség hatalma (A Szíaniszlavszki-társulat vendégjátéka) Péntek: Az élő holttest (A Sztaniszlavszki-társulat vendégjátéka). Vasárnap d. u: Szegény lányt nem lehet elvenni, — Fővárosi Operett Szinház: Egész héten minden este: Mise Amerika. Szombat d. u. és vasárnap d. u.: Az utolsó Verebély lány. —­Uj színház: Egész héten minden este, szombat és vasárnap délután; kedden (százhuszonötödször): Tüzek az éjszakában. — Andrássy-uti Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Kozmetika. Az első éjszaka, A kaland. Ezek a. nők, Braun ki lesz csapva, Az anya könyvvezető előtt, A fehér páva, magánszámok. Farsangi naptár Február 1, péntek: * Érsekújvár: Az Érsekujvári Római Katolikus Kör farsangi esté’ye műkedvelő operettelőadással. Február 2, szombat: Pozsony: Magyar Diákkisasszonyok bálja (Átlón.) Men'.ő bál. (Vigadó). Ungvár: Az Ungvári AC farsangi táncestólye. Február 5, kedd: Pozsony: Az országos keresztényszocialista párt Országos Fehér Bálja a Vigadó nagytermében. Február 9. szombat: Pozsony: „Alt-Pressburg44 (Vigadó.) Léva: A Lévai Torna Egylet nagy álarcos jelmez­bálja. Február 10, vasárnap: Párkány: Katolikus Legényegylet bálja. Február 16, szombat: Pozsony: Művészbál. (Vigadó.) Párkány: Zsidó Nőegylet jelmezbálja. AZ IVÁN-TÁRSULAT HÉTI MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Szerda: Az ntolsó Verebéíy-lány — operett. Csütörtök: A házibarát — vígjáték. Péntek: A régi nyár — operett. Szombat: A régi nyár — operett. Vasárnap d. u.: Mersz-e Mary? — operett Vasárnap este: A régi nyár — operett. TORNAIJÁN: Vasárnap este: Olimpia — vígjáték. A POZSONYI MOZIK MŰSORA Január 29-től 31-ig: Redoute: Theodora. Átlón: A vadmaeska. (Csak kedden.) Tátra: Cárcvics. Elité: A végzetes éjszaka. Metropol: A halálnak szentelve. A NAGYKAPOS! URÁNIA-MOZGÖ MŰSORA: Február 2: Ma Mária táncol. Február 9; Aranyhaju Éva. Február 10: Párbaj a felhőkben. (M&dy ChrUtiswe és ^>ean Murát.) Romlott étellel megmérgezték egy bankett résztvevőit Különös pánik a rotterdami színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents