Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-24 / 20. (1943.) szám
Í929 január 24, csütörtök. A csehszlovák delegáció kétségbevonta a hágai döntőbíróság illetékességét s a keddi tárgyalásról elvonult A magyar delegátusok szigorúan a békeszerződés alapján állnak — Gidel Giíbert és Bartheiemy párisi professzorok nagyszabású beszédei a magyar álláspont mellett Hága, január 23- A hágai csehszlovák— magyar döntőbíróság előtt tegnap Széchenyi Natália grófnő panasza került tárgyalás alá. Forbáth dr. a panaszos fel képviseletében megindokolta a csehszlovák földreform végrehajtásának a grófnő birtokain való felfüggesztésre tett indítványát. A csehszlovák álláspontot Jéze tanár képviselte. Hobza tanár, a csehszlovák delegáció ve scotöje már az ülés elején kijelentette, hogy nem szándékszik eamnxiíéle kontrádig t Vn- kus vitába belemenni és hogy csak azért jött el jogi szakértőivel, hogy a bíróságot informálja. Mint a csehszlovák állam képviselője nyilatkozatot tett, hogy — mivel a panaszolt esetben csak belső állami jogszolgáltatás kérdéseiről van szó s mivel Csehszlovákia vitatja a döntőbíróság illetékességét — további vitába nem bocsátkozhat tik. Mivel az ülésnek Schreiber elnök kijelentése szerint nincsen kontradiktórikus tárgyalási jellege, csupán megbeszélő jelleggel bír, feladatát befejezettnek tekinti. Erre a csehszlovák állam képviselői elhagyták a termet. ¥i9á§iiirii nemzetközi jogászok a magyar álláspont mellett A -magyar—csehszlovák döntőbíróság hágai tárgyadásaimak első napjairól eddig csak rövid távirati jelentésekben számoltunk be. Most módiunkban áll .alább részletesebb jelentést közölni. Hága, január 23. A csehszlovák—magyar vegyes dön töbiróság ülésének piece de re- sistanee-a volt Gidel Gilberbnek, a párisi egyetem nagynevű tudós tanárának rövid, de gondolatokban annál gazdagabb felszólalása. Gidel Giiberí a világ egyik első nemzetközi jogásza fényes apparátussal és könnyedséggel mutatott rá, hogy bármely utón induljon el az okoskodás, a döntőbíróság illetékességéihez rezet azokban az ügyekben, amelyeket a magyar felfelperesek a bíróság elé vittek. Mellőzte ezúttal az általános nemzetközi jogot, amelynek nélkülözhetetlenségét különben magyar részről senki -sem állította, hanem kizáróan a békeszerződés talaján maradt és rámutatott arra, hogy nem egy, hanem bárom olyan paragrafusa van a trianoni békeszerződésnek, amelyből a döntőbíróság illetékessége közvetlenül folyik. Nemcsak a trianoni szerződés 250., hanem 240. és 252. pontja ás. Ami a 250. cikkben az illetőségi klauzulát illeti, a klauzula felvételének indüóoka épp a garancia Románia és Csehszlovákia agrárreform jával szemben. Arra nézve, hogy e klauzula megadja a kompetenciát az ez agrárreferrn keretében tett intézkedéseknek a békeszerződés szempontjából való megvizsgáláséra, a kérdést egyenesen eldöntő autentikus interpretácáót ad magának a békekonferenciának a magyar bákedelegáoióbo-z intézett válasz jegyzéke. Az a másik levelezés, amely Benes külügyminiszter és a békekonferencia kisebbségi bizottságának elnöke között a saint germainá békeszerződés egy -másik cikke ügyében lefolyt, egyrészt időben későbbi a trianoni 250. cikk keletkezésénél, másrészről a szövetségesek között lefolyt belső levelezés semmi körülmények között sem volna szembehelyezhető, mint autentikus interpretáció, a másik szerződő féllel, Magyarországgal szemben; de nem is azt tartalmazza, amit bele akarnak magyarázni. A csehszlovák törvényhozás éta döntőbíróság illetékessége Az autentikus magyarázatot a békekonferencia plenáris ülése adta, a. másik szerződő félnek, Magyarországnak. Ezen az autentikus magyarázaton felül nem hagyható figyelmen kívül magának a csehszlovák törvényhozásnak a beismerése. Az 1919. évi csehszlovák agrártörvény úgy rendelkezik, hog£ a volt ellenséges állampolgárokat kifejezetten minden kártérítés nélkül kell kisajátítani. Később 1920-ban a csehszlovák törvényhozás úgy intézkedett, hogy a kisajátítás C9ak annyiban hajtható végre, ba a békeszerződésnek a vol$ ellenséges állampolgárok vagyonáról szóló rendelkezéseivel nincsen ellentétben. A békeszerződések erre vonatkozó rendelkezéseiben benne foglaltatik azonban a vegyes döntőbíróságok elismerése is. A csehszlovák törvényhozás tehát nem állítja azt, amit a csehszlovák kormány ügyvédjei állítanak, hogy tudniillik mihelyt agTárreformról van szó, a békeszerződésnek a volt ellenséges állampolgárok vagyonát illető rendelkezései nem jöhetnek tekintetbe, hanem meghajtja zászlóját a békeszerződések előtt. Gidel professzor még élesebben mutotta ki, mint Löwenfeld, hogy a hágai legfelsőbb nemzetközi döntőbíróság hetedik döntése any- nyira fontos a magyar ügy szempontjából, hogy akár ebben az ügyben hozott döntésnek lehet tekinteni, mert » genfi német-lengyel konvenció 6. cikke, amelyet értelmez és alkalmaz, azonos a trianoni békeszerződés 250. cikkével s annak másolata még grammatikai fogalmazásban is. A hágai bíróság által is legbiztosabbnak tekintett következtetés, hogy a kártérítés nélkül való kisajátítás mindenesetre ellentétben van a konvenció 6. cikkével. Gidel tanár végül hosszabban beszélt az ex- ces de pouvoir, a hatáskör áthágásának réméről. amelyet némelyeknek sikerült újabban az anélkül is oly felelősségteljes nemzetközi bjró feje fölé függeszteni. Kimutatta e manőver célzatosságát és azt, hogy — ez egészben Poiitis- nak egyik müvéből vett idézés elferdítésén alapszik. Politis a döntőbírósági Ítélet semmisségét csak ariu az esetre állítja, ha a döntőbíró hatáskörét nyilvánvalóan túllépte. Annak kimutatására, hogy mit kell ez alatt érteni, idézi Vedross munkáját, valamint a Nép- szövetség tanácsának a Mariza-ügyben hozott határozatát, amely még a különben téves határozatot sem engedi megtámadni, hacsak nem forog fenn flagráns hatásköri túllépés. Kérdi, vájjon ott, ahol a békeszerződés háromszoros illetékességét megállapító rendelkezéssel, a békekonferencia autentikus magyarázatával éB a csehszlovák törvényhozásnak ugyancsak autentikus magyarázatával állunk szemben, lehet-e a,z illetéktelemség veszedelmére egyáltalán gondolni? Beszédét Sir John Fisher Williarasnak, a csehszlovák kormány egyik ügyvédje által Gi- dellel szemben folyton idézett angol nemzetközi jogásznak egyenesen a csehszlovákok ügyvédje ellen forduló cikkéből vett idézettel végzi, amely szerint a román-magyar agrárvita a magyar optánsok javára magának a békeszerződésnek rendelkezései alapján megoldható s e végből nincs szükség az általános nemzetközi jogra. A csehszlovák delegátusok replikája A csütörtök délutáni ülésen azután megkezdődtek a csehszlovákok replikái. Elsőnek nob- za kormány-megbízott védte a csehszlovák agrárreform szociális jellegét és méltányos voltát, de beismerte, hogy a kártérítés mérsékelt volt. Mindazonáltal azt állította, hogy a kártérítés gyakran egészen közeljár a teljes kártérítéshez. Ez utóbbi kijelentését a magyar állampolgárok ügyvédjei nagy csodálkozással fogadták. Hobza ezután igyekezett magyarázni az első agrártörvénynek a volt ellenséges állampolgá rok kártérítés nélküli kisajátítására irányuló rendelkezést, amelyet azonban — mint mondotta — differenciális jellegénél fogva a csehszlovák törvényhozás 1920-ban abrogált. Gidel professzor ezzel szemben már megelőzően kimutatta, hogy az abrogáció abból a felismerésből történt, hogy a békeszerződések tiltják a kártérítés nélkül való elvételt. Hobza bőven fejtegette továbbá az általános nemzetközi jogot, annak ellenére, hogy magyar részről az általános nemzetközi jogra nem tértek ki. Hobza ünnepélyesen kijelentette, hogy a csehszlovák kormány hajlandó a vegyes döntőbíróság illetékességét elismerni, ha valóságos likvidációról van szó, vagy akár az agrárreformról is^ ha bebizonyittatik, hogy az agrárreform célzatosan differenciális. Az elnök e ponton félbeszakította Hobza professzort és kérte, hogy nyilatkozata e részét írásban tegye meg. Hobza azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy a fölperesek helyesebben tették volna, ha a nem zetközi döntőbíróság helyett a valóban illetékes csehszlovák földhivatalhoz fordultak volna, amely az esetben, ha a fél fenntartás nélkül aláveti magát a csehszlovák törvényeknek, a törvény keretei között kész méltányos elbánásban részesíteni. Ezután Jeze professzor szólalt, föl s igen hevesen azzal vádolta a magyar állampolgárok iúabulják Ignác angol úri szabó, Banská Bystrica, Národná u. 4. Állandó raktár belföldi és angol szövetekben a világhírű Fintex márkával. Készít mindennemű sport, szalon és estélyi ruhákat. Kívánatra mintákat vidékre is küld és hivásra személyesen eljön. Utazó- és soortbundák nagy választékban. ügyvédjét, hogy egymással állítólag nem harmonizáló gondolatmenetet követtek, s főleg elhagyták volna azt a talajt, amelyen eddig állottak. Mindkét állítását a magyarok ügyvédeinek élénk tiltakozása és közbeszólásai követték. Jeze ezután a magyar kormány főmegbizott- ja felé fordult és az Apponyi Albert gróf, valamint a magyar kormány többi képviselője s a magyar fölperesek között a múltban fennforgóit ellenmondások földerítésére kért felvilágosításokat- Végül bevallotta, hogy az az egyszerűség, amellyel a magyarok ügyvédei tézisüket kizáróan a békeszerződés alapján védik, őt élénken meglepte. Bartheleny szerint a csehszlovák illám fizetni köteles A csehszlovák—magyar vegyes döntőbíróság következő napi üléséin Diena Gyula pá- duai egyetemi tanár igyekezett felszólalásában megvédeni a csehszlovák álláspontot. Utána ats elnök Bairlhelemy Józsefnek, a Sorbonne professzorának és a francia akadémia tagjának adta át a szót, aki nagyszerű szónoki készséggel felépített, emelkedett emberi és morális szempontoktól vezérelt beszédével két órán át szinte lenyűgözve tartotta úgy a bíróság, mint a hallgatóság és a csehszlovák kormány képviseletében megjelent ellenfeleinek figyelmét. Lényegéiben nem mondott mást, mint a magyarok többi képviselője, de csodálatos szónoki képességeivel ele venné, hússá és vérré tudta varázsolni hallgatói előtt az ügyre nézve döntő jelentőségű mozzanatokat, bámulatosain világos és egyszerű beállításba tudta helyezni aszó- bamfoírgó jogi problémákat. Mindenekelőtt megállapította, hogy nem politikai, hanem jogi kérdésről s ebben a keretben is anyagi kérdésről van szó. A csehszlovák álláspont a szu ver ámításra és az agrárrefbrm érinthetetlen®égére óhajtaná felépíteni a döntőbíróság illetéktel ensógét. Az uj államok szuverenitásukat ugyanazok által a békeszerződések által nyerték, amelyek a korlátozásokat tartalmazzák. E korlátozások sem vihetők tulságba s ennélfogva elfogadja az edlenfeteknek azt az elvét, hogy Csehszlovákiának jogában áll agrárreformot létesíteni kitűzött szociális oéljainak eléréséire, de akkor gondoskodjék arról, hogy a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit eközben meg no sértse. Ha szüksége van e célból magyar állampolgárok vagyonára, altkor fizessen érte. A békeszerződések több helyen kimondják, hogy a magyar állampolgárok ingatlanaikat megtarthatják, továbbá, ha elvették, vissza kell azokat adni és ha ez nem történik meg, a döntőibírósághoz lehel fordulni. — Mi világosságot akarunk: — mondotta — engedjék meg, hogy bizonyítsunk és utasítsanak el bennünket, ha nincsen igazunk, de ne mondják, hogy a bíróság nem illetékes, mert nem forog fenn likvidáció esete. Chamberlain három pontja mást, mint a felek áJ- tal esetileg elfogadható kompromisszumos alapot nem teremtett. Nincs semmi alap arra, hegy a békeszerződés rendelkezéseit a győzök hálxmis pszichózisának kellene és lehetne magyarázni. Bairthelemy után Hobza csehszlovák kormányképviselő szólalt fel és oly deklaráció felolvasására szőri tkozott, amelynek értelmében a csehszlovák és a német kormány az agrárügyek egyezségi utón való békés elintézésére megoldást talált. Löwenfeld berlini ügyvéd, áld német felpereseket is képvisel, ezzel szemben cáfoló nyilatkozatot óhajtott a bíróság előtt tenni, azonban Hobza óvást jelentett be egy ügyvéd felszólalása ellen, miután ő kormánymegbizotti minőségben már nyilatkozott s ennélfogva a felek közötti vitát berekeszt etilnek kell tekinteni. Az elnök kénytelen volt Löwenfeldtől megtagadni a felszólalás jogát. Végül Gajzágó László követ mint főkor- mánymegbizöbt szólalt fel, hangsúlyozva a magyar kormánynak a peren kívül való állását. Részletesen rámutatott, hogy a trianoni békeszerződésnek úgy 250., mint 240. cikke, valamint a 232. cikk i) pontja a magánja- vaikbam sértett magyar állam polgároknak jogot ad követeléseiknek a dön töbiróság előtt való érvényesítésére, de egyik rendelkezés sem ad ilyen jogot a magyar állaimnak. Viszont a magyar állampolgárok javára a döntőbíróság illetékessége mindhárom békeszerződési rendelkezés alapján adva van s ennélfogva hivatalosan is támogatásába vette a magyar felperesek indítványait és magáévá tette kiváló perbeli képviselőik érveléseit. Ezután a bíróság nyomban megkezdte tanácskozásait; ez-ek előreláthatólag — amint már jelentettük — hosszabb időt vesznek igénybe. I liorvát tel rendüEatienü! küzd tovább függetlenségéért Macsek dr. újabb nyilatkozata a Corriera deüa Sara munkatársinak — A boraitok teljes autonómiát követelnek — Milánó, január 23. Macsek dr. legújabban a Corriere della Sera munkatársának is interjút adott, amely lényegében megegyezik a bor válók politikai vezérének többi interjújával. Kijelenti, hogy Sándor király manifesztálnál Horvátországban örömmel fogadták, mert úgy hitték, hogy az alkotmány felfüggesztése utat nyit az állam uj megszervezésének és így a horvát kérdés rendezésének. „Látjuk azonban — folytatta a beszélgetést Macsek —, hogy most korlát nélküli kormányhatalommal törekszenek aura, amit parlamenti rendszerrel nem tudtak elérni, tudniillik a szerb előuralom megerősítésére. A horvát nép annyira megszervezett és annyira ragaszkodik függetlenségéhez, hogy teljesen lehetetlen sza- badságaikaratát megfojtani. Ha a horvát parasztpártot most már harmiadi'zben oszlatták fel, ez éppen olyan hatástalan intézkedés lesz, mint az előbbiek, mert a horvát parasztpárt ma az egész horvát nemzet szervezetét jelenti. A vidéki lakosság és a városok intelligenciája egyhangúan visszautasítja az államnak olyan megszervezését, amely a szerbeket és a horváto- kat a szerbek elöuralmának biztosításával kívánja kiengesztelni, mert a horvátok urak akarnak lenni a saját portájukon/* Macsek dr. teljes autonómiát követel a törvényhozói és végrehajtói hatalomban. Belgrád, január 23. Jugoszlávia egész területén feloszlatták a cionista szervezeteket, mint faji jellegű egyesületeket. Belgrád, január 23. A kormány az eddig fennálló 15 minisztériumot leszállította nyolcra, a parlamentet megszüntette s ezen intézkedésével öt ven millió dinárt akar megtakarítani. Véglegesen likvidálják a szkupsfináf Belgrád, január 23. Zsivkovics miniszterelnök utasítására egy külön bizottság hajtja végre a szkupetiina felszámolását. A legrövidebb időn belül át kell szállítani a parlamenti pénztár pénzkészletét az állampénztárba, a parlamenti tisztviselőket és alkalmazottakat el kell bocsátani, a parlament levéltárát s bútorait pedig egyes minisztériumokban kell elhelyezni. A francra légi ItöiGekedés reformja Pária, január 23. Laureut Eytnac légügyi miniszter kidolgozta a francia légi közi ekedéire vonatkozó nagy reformprogramját. A program főrészét az összes francia repiilő- báraaságokmak hárem nagy egyesületbe való tömörítései alkotja-
