Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-20 / 17. (1940.) szám
1$99 Január 20, rasárnap. *í>jw:gai-Mací^apl-hiria$ 11 URÁNIA Az egész világ hullámmozgásban van Visszatérés az atomok világában a szférák harmóniájának elméletéhez — A legújabb atomfizika Április tizennegyedikén a tudományos világnak ünnepe van. Három százéves születési évfordulóját ünnepli minden idők egyik legnagyobb természet- kutatójának, Christian Huygensnek. Bár ennet a nagyszeHi kutatónak tudományos eredményei már mind az emberiség közkinosévé váltak, szellemi tetteinek azonban éppen a legjeleniőseb'oje, a fény hullámelméletének mcgokolása bizonyos értelemben ma is a természettudomány napi problémája. A tudomány legújabb fordulata ugyanis ennek a tanításnak egy más területre való átvitelében áll és minden valószínűség szerint az a gondolat- menet, amely Huygens nélkül emberi agyból ki nem pattant volna, a tudományt, egyik igen súlyos és kínos kétségéből szabadítja ki. Arról van szó, hogy az atomot, minden anyag végső ősalkatrészét, a hullámrendszer egy fajtájának fogjuk fel és mivel atomokból tevődik össze a látható világ, igy a világ is többé-kevésbé hullámielenség. Szinte páratlanul áll a tudományos életben, hogy egy rövid jelszó, amely az atomot bolygó- rendszerrel hasonlítja össze, olyan nagy szolgálatot tegyen a kutatásnak és a tudományos ismeretek elterjedésének, mint az atom-fizikában történt. Azzal az elképzeléssel ugyanis, hogy az atomban a pozitív elektromos mag körül negatív elektromosságu egységek, úgynevezett elektronok keringenek, , mint a bolygórendszerben a bolygók központi napjuk körül, rendkívül plasztikus és szemléltető képet nyertünk a legkisebb részecskék lényegéről. Ez a tanítás, a régi atomfizika megadta a lehetőséget arra, hogy az atom szétesésének különben érthetetlen rádióaktiv jelenségeit megértsük és megmagyarázzuk. Ez a tanítás az úgynevezett Fraunhofer-féle vonalaknak, vagy általánosabban kifejezve a spektrálvonalaknak tanulmányozásában egészen uj tudományos területet teremtett, amelynek jelentősége a fizikában, asztronómiában és a technikában is napról-napra növekvőben van és minden egyes előre megtett lépésnél újabb bizonyíték látszott felmerülni az alapfelfogás helyességéről. A kémiát is alig tudjuk elképzelni a bolygórendszerként felfagott atom elmélete nélkül. Ha a fizika még nem haladt annyira előre, hogy a kémiai tényeknek egész világát ebből az egy alapfeltevésből megmagyarázza, ez a törekvés azonban az egyszerűbb esetekre vonatkozólag már sikerült és legalább is várható, hogy a komplikáltabb jelenségekre vonatkozólag is sikerülni fog. Mindezeknek a szinte csodálatos eredményeknek ellenére másfél évtized óta általánosan elismerték a tudományos világban azokat a nagy nehézségeket, amelyek az afómnak mint bolygórendszernek felfogásában felmerültek. Ennek a tanításnak lényege az volt, hogy az atóm-bolygók, az elektronok számára csupán egészen meghatározott keringési pályák lehetségesek. Ezeknek a kiszabott pályáknak helyzetét ugyan meg tudták adni és az is kiderült, hogy egyszerű viszonyban vannak az úgynevezett fénykvantumok nagyságával, vagyis azokkal az alaprészekkel, amelyekre az újabb és mindinkább megerősödő nézetek szerint a fényt felbontható- nak gondolják, azonban az egyes keringési pályáknak előírása lényegében mégis csak erőszakos feltevés volt, amelyre szükség volt az atóm-elmélet fentartása céljából, azonban semmiféle benső bizonyitékkal nem lehetett alátámasztani. Sőt az atóm-bolygóknak, az elektronoknak magatartása a fizika egyéb területein elismert törvényekkel kétségtelen ellentétbe kerültek és a fény is, hogy ha az atomokkal kölcsönös hatásba kerül, más magatartást tanúsít, mint máskülönben. Ugyanis csupán ebben az esetben lépnek fel a kvantumok, mig a fény más megjelenései ezeknek semmi nyomát nem mutatják. így az a veszedelem fenyegeti, hogy a fizika két részre bomlik és az egyik rész a másik ágban teljesen ismeretlen nyelven beszél. Az egyik rész az atóm- vagy kvantum-elmélet, a másik rész az egyéb fizika. Évek óta panaszkodnak a tudósok a fizikának eme szembeötlő krizise miatt. Anál nagyobb most a megelégedés, hogy ezt a csaknem kétségbeejtőnek minősíthető helyzetet áthidaltnak tekinthetjük, mert sikerült megtalálni azt a magasabb nézőpontot, amely a fizikának eddig szétválasztott két részét egybefogja. Ezt a hatalmas munkát nem egyetlen ember végezte el. A kiváló fizikusoknak egész sora dolgozott rajta. Közülük azonban mindinkább előtérbe lép Sohrödinger Ervin, akit egy évvel ezelőtt hívtak meg a zürichi főiskoláról Berlinbe, ahol Planck Miksa utódjaként működik. Schrö- dingernek megvan az a szerencsés képessége, hogy sikerült útmutatást adjon az értelemnek a természetükben nagyon nehéz gondolatmenetek megkönnyebbítésére. Így mutatott arra, hogy a Huygcns-Iéle hullámelmélet nélkül a fény tanában ugyanazok a nehézségek lennének, amelyek rövid idővel ezelőtt az atom-elméletben áthidalhatatlan oknak látszottak. Általánosságban ugyanis a fény egyenes vonalban terjed tovább és a fény egyenes vonalú továbbterjedésének tanával nemcsak egyszerű jelenségeket, aminő például az árnyék képződése, hanem összetettebb je'enségeket is, aminők például a tükröknek, lencséknek és egyszerű optikai eszközöknek hatása, teljesen meg lehet érteni. Ha azonban a fényt egy résen kérész'ül bocsátjuk be és ezt a rést fokozatosan szűkítjük, úgy a résnek egytized milliinéternyi szélessége mellett a fény egyenes vonalban való továbbterjedése megszűnik, a fény oldalra is kiterjed, fényes és sötét csíkokat mutat, amelyek annál inkább távolodnak egymástól, minél inkább szűkül a rés. Most már Huygens hullámelmé’ete rámutat arra, hogy ezért nincs szükségünk a fényre vonatkozásban két különböző törvényt felvennünk, hanem a fénynek hullámmozgásként való felfogása mindkét jelenséget megmagyarázza, a szokásos egyenes vona'u tovább'erjedést és a szűk résben az ettől való eltérést Ez ugyanis csak akkor lép fel, ha a rés olyan szűk, hogy a fénynek hullámhosszúságával, amely nem is teszi ki egészen a milliméter ezred részét, arányba lehet állítani. Amint a fényről szóló elmélettel a fénytestecs- kékről áttértek a fényhullámokra, éppen ilyen haladás mutatkozik most az atomról szóló elméletben. Az atómrendszert tehát most úgy képzeljük el, hogy középben van a pozitív elektromosságu atommag — mint azt az eddigi atómelinélet is tanította —, azonban az elektromos egyensu’yt ebben nem a pontszerű, negatív elektronok tartják fenn, hanem hullámmozgások, amelyek a mag körül keringenek. Ezek az atóm-hullámok egészen hasonló tulajdonságokat mutatnak a többi hullámokkal, egy rezgő húr hullámzásához hasonlíthatók. Egy megpendített hegedühur tudvalevőleg alaphangot és felsőhangokat ad, amelyek megváltoznak, ha a húr feszültségét vagy hosszúságát megváltoztatjuk. Egészen hasonló módon az atomban is a hullámoknak több fajtája keletkezik, amelyek az atom magvának töltése szerint változnak. Azonban nem szükséges, hogy az atómra egy úgyszólván idegen törvényt kény szentsünk, amely szerint csupán ezek az egészen meghatározott keringési pályák adódhatnak. A pályák inkább az alom benső természetéből állanak elő, amint a felsőhangok a húr természetéből keletkeznek. Úgy látszik,-hogy bizonyos értelemben uj életre kel a szféráik harmóniájának tanítása, ha nem is a bolygó-rendszer nagy világában, amerre eredetileg elgondolták, de a bolygó rendszer kis utánzatában, az atomban. Ma már ott tartunk, hogy ezekről a régebben olyan rejtélyes módon elképzelt keringési pályákról szemléltető képet is szerezhetünk. Ha egy hullám olyan módon szalad az atóm magva körül, hogy egy keringés befejezése után egy hullámhegy ismét hullámhegyre, hullámvölgy pedig pontosan hullámvölgyre esik, akkor ez a hullám tartós. Ha azonban hegy és völgy egy keringés alatt csak kevéssé is eltolódik, akkor ez az eltolódás az ismételt keringések alkalmával növekedni fog, végül is hullámhegy hullámvölgyre esik, a hullám tehát megszűnik, így az uj elmélet úgyszólván felszívja az előbbit, önmagából magyarázza meg az összes régebbi eredményeket, különösen a keringési pályákra vonatkozó megállapításokat, mindössze azzal a különbséggel, hogy mostan a benső összefüggés világosabb lesz. Az uj elméletnek fényes megerősítését legujab- ba^a^^^ip^talat^ozUnieg^o^^ Nécsey József halálához Léva, január 19. (A P. M. H. munMítánsátóil.) Verebéflyről j föütörtö'kön érfloeaertit Lévára az első hír: Nécsey József m-efghailtt! A háír leverő vollt, de nem meglepő a mii számúinkra, alkuik tudtuk, hogy a paíriárteáiliis fcüjlsejü, tisztes aggastyán napok: óta fekszik verebétyi kúriájában a betegágyon. Halála ivem csupán a régi Barsvármegye gyásza, hanem egész Szilovenszkó őslakosságának a gyásza is. Amint közismertt, Nécsey József halála előtt néhány hónappal az egyetemes sziloven- szikói kultúrának valósággal fejedelmi ajándékot juttatott, amivel örök időkre beírta nevét kulturóletünk történetébe. Nécsey József, a verebélyi királyi postamester, a postaregáte bérlője, akinek valamikor 12 pár lova szálíliitotta az utasokat Veréb ól y—Nyíltra és Verebély—Léva között a romantikus deíizsáncolkon, szabad idejében archeológiával foglalkozott s a hajdan nagy történelmi eseményeiktől terhes vidék földjének méhe dúsan ontotta számára az őskori leleteket, melyeket gondosan gyűjtögetett s •jedenbéikeny és értékes gyűjteményével már évtizedek előtt (Barsvár megy ének régi székhelyén, Aranvosmaróton, a másik híres gyűjtő, Dilletsz Sándor és neje, Babthánvi Mária, őskori gyüjibemiényével meglapozott) Bars- nr^yei Muzeum kifejlesztéséhez nagy mértékben hozzájárult. De ennél sokkal maradandóbb értékű elhatározása volt az, amidőn e~v gyűjtemény ajándékozásával megvetette állapját Léva múzeumának. IN égy százezer koronás fejedelmi alapítványa is, melyet jótékony célokra, főként a bars- megyei származású' őslakos diákok tanulmányainak támogatására tett, olyan nemes gesztus, melyet semmiféle bagolyhuhogiás sem magyarázhat félre, amint azt a közelmúlt napokban megkísérelték bizonyos körök. Mi, akiknek módunkban állott több alkalommal érintkezni az elhunyttal, megállapíthattuk bánatos lelkének kisugárzásából, hogy a kegyes adományozáo ténye tisztán belső lélektani okokra vezethető vissza. Nécsey József elveszítette nagyrahivatott két fiát olyan időben, amiidőn azok életpályája fölfelé ívelő irányt kezdett venni. Pszichológiailag teljesen érthető elhatározás volt, hogy Nécsey József, a megtörtsizávü apa, oda áll a megyebeli szegényson’su, tehetséges diákok, megsegítésére s emberi szorgalmának és igyekezetének gyümölcsét olyan módon használja föl, mely a fájdalmas apai szív vérző sebéire legalkalmasabb enyhítő balzsamnak mutatkozik s emellett mindenképpen méltó a kegyetlen sors kifürkészhetetlen . rendelkezése szerint 'tragikus sorsra jutott két művészi élek emlékéhez is. Ma a gyász ideje van. Ezt mi, akik benső meggyőződéssel és minden elfogultság nélkül szolgáljuk Szlovenszkó kulturérdekeit, nem használjuk'föl arra, hogy válaszoljunk azokra a verebélyi panaszokra és szemrehányásokra, amelyek azokból a törekvésekből táplálkoznak, amelyek Nécsey József alapítványnak összegét más célokra, pl. tűzoltó fecskendőkre szerették volna fölhasználni. A kegyeletes gyászt nem zavarjuk meg azzzail, hogy a Nécsey József érdemeit kisebbítő és nemes elhatározását lebecsülő garam vidéki sajtó hangra válaszoljunk. A mi legjobb meiPi~,Tőződé- sünk szerint egy ragyogó nagy cselekedet fénye mellett eltörpülnek és elenyésznek a minden embernél, tehát a legnagyobbaknál is tapasztalható apró emberi (Työn^esé^ek, melyektől még a Legnagyobb világhirességek sem mentesek. Az pedig nem lehet bűn, hogy Nécsey József cselekedete folülemelkedett a lokális szempontokon és általános kultur- szempontofcat vett figyelembe elhatározásánál. Mi szívből fakadó meleg lelkesedéssel tapsoltunk Nécsey József nemes elhatározásának, amidőn reszkető kezével aláírta ódon szobájában az alapító oklevelet és rányomta a Nécsey-esalád ősi pécsiétjét esry Olyan okiratra, amilyet eddig még nem látott Szlovenszkó és ezzel a nagyszerű gesztussal pél- dfn statuált arra nézve, her^ miként keli a szivekben ringatott benső emlékeknek külsőleg is látható, reális örök életet adná. Amidőn Nécsey József hűlt tetemét rejtő koporsóiát elhelyezték a verebélyi szőlődomb lankáján épült családi sírboltban, mi úgy éreztük, mintha a kripta hideg levegőjében a most beköltözött uj lakó koporsójából forró láng tört volna ki, mélynek fényes melegsége megcsapta a sziveket s föloldotita abban a nagy és szép elgondolásban, mely abban a szivben keit ki, mely most már dobogás nélkül, kihűltem pihen a koporsó örök csöndjében. Koperniczky Kornél. * A temetés Léváréi jelentik: Nécsey József temetése pén'. jioen ment végbe Verebélyen. Az elhunyt hűlt tetemét a Nécsey-kuriában rava- taloziták föl, amely hajdan az érseki nemesi szék székhaza volt. Ennek a tanácstermében állt a virágokkal övezett s gyászdrapéniákkal be vonít ravatal. A gyászoló közönség sokasága a nany hidegben is türelemmed várta a temetési szertartás kezdetét. A temetésen Léva város képviseletében Guba János első pölgá/rmesterhelyettes vezetésével Vida Jónás tanácstag, Vojjtás István városi titkár és Tóth Antal jelent meg. Ott láttuk továbbá Horatsik Jánosit, a lévai Bairs kiadótulajdonosát, a Nécsey-féle alapítvány kuratóriumának tagját, a sajtó részéről Kcr- 8ék János dr. és Koperniczky Kornél jelent meg. Ott volt továbbá Demény Gyula, a bamsi református errházmegye főgomdmoka nejével, Hősek dr. járásbtíró, Kovács dr. és a ‘verebélyi társadalmi étet számos vezető tagja. Továbbá Csorba Jenöné Léváról. Nécsey József ~vászo(lő leányának, Nécsey Sáriinak Guba János helyettes polgá»mester fejezte ki Léva város közönségének mély részvétét Léva városa haitiatimas babérkoszorút helyezett a ravatalra. A nagyteremből délután 3 óra tájban levitték az udvarra, a fekete érckoparsót, mely fölött három ferencrendi szerzetes végezte a gyászszertartást, minek végén a négy ló által vonít gyászlkocsi ellimduJllt a mintegy három- killométemyiire levő családi sírbolt felé. A gyászoló közönség a halottas kocsit autókon és Lovasfogaitokon kísérte. A kriptában még egyszer főilhangzortJt a Rekviem gyászos melódiája és a koporsót behelyezték a fűikébe, a két év ellőtt elhunyt felesége szomszédságába, melyet eddig nem engedett Nécsey József befalazni. Az elhunyt siirfüliiratát maga késziltetite el s a bamavörös márrványtábla már életiében készen állít a kripta fülkéjében. Csak a hailál dátumát kell utólag bevésni, a kathod-sugaraknál is, amelyek szabadon repülő elektronokból állanak, ki lehet mutatni a hűl lám-jelenségeket., ha a sugarakat kristályos felületekre bocsátjuk és ezekről szétszórjuk. A kristályok ugyanis a Röntgen sugarakkal szemben úgy viselkednek, mini a szűk rések és ezeket a sugarakat arra kényszerítik, hogy hullámtermészetüket elárulják, mint- ahogy a szűk rés teszi ezt a fénysugárral. A Röntgen-sugaraknál ismert kísérlet a kathod- sugarakra vonatkozólag is sikerült. Ha ezeket kristályon szétszórjuk, a fónycsik képződéséhez hasonló jelenséget mutatnak, mégpedig abban a mértékben, amint azt az elmélet értelmében várni lehet. A kísérlet különben túl fiatal ahhoz, hogy teljes jelentőségét beláthassuk. A Röntgen sugaraknak a kristálytól való szét- hajlása — a kísérletnek a fizikai kutatás terén messziremeno következményeitől eltekintve — uj lehetőséget adott a tudománynak arra, hogy az anyag természetét megvizsgálja, v Az anyag megvizsgálásának uj módja állott elő ezáltal és sok anyagnak kristályból való felépülését lehetett kimutatni, amiről eddig a tudománynak sejtelme sem volt. Ezért be kell várni, hogy miben, következményekre vezet a kathod-sugarak al végzendő kísérletek sora. Egyelőre az derült ki, hogy az elektronok, amelyeket eddig kis testecskék- nek, korpuskuláknak gondoltak, hullám-jelenségek, vagy lega’ább is hullámok' kísérik őket. Ha azonban az ősalkatrészek, amelyekből aa atomok összetevődnek, hullám-jelenségek, agy az egész világ, amennyiben anyagból áll, hullám-jelenségnek fogható fel. Beláthatatlan az a hatás, amelyet az uj tanítás tudományos világszemléletünk kialakításában fog eredményezni. A bolygó-rendszerhez hasonlított atomról való kép olyan szemléletes, olyan kézzelfoghatóan megmagyarázható volt, hogy nagyon komoly optimisztikus nézetek állottak elő a tudomány ismereti értékéről. Meg is feledkeztek róla, vagy talán nem gondoltak rá kellőképen, hogy minden elmélet nem a valóságot, csak képeket adhat vissza és a szemléletes képnek nem kell mindig a legjobbnak, a természethez leghübbnek lennie. Az uj elmélet hatalmas haladást jelent a fizikában, egyúttal azonban kellőképen megvilágítja az elméletek helyes értékelésének szükségét. Egyébként is mindenféle filozófiai kérdés felmerül az uj elmé’ettel kapcso'a'ban. Mindinkább előtérbe nyomul az a tény, hogy sohasem figyeljük meg a kapcsoltukból kiszakított egyes atomokat, hanem mindig egyidejűleg az atomok hatalmas számát. Azok a jelenségek, ^amelyet mi ’á- tunk, úgyszólván rettentő sok .egyes jelenségnek: keresztmetszetét alkotják és igy mindinkább felhangzik az a felfogás, hogy minden szabály, minden törvény, melyet a természet árul el nekünk, csupán átlagszabály, csupán valószínűségi tétel, amely egészében és nagyjában helyes, inig részletekben, különösképen, az atomoknál, eltérések lépnek fel. Ebben a kérdésben, amely a modern filozófia és fizika terén különösen napjainkban, merült fel, még nem mondták ki az utolsó szót, azonban már felvetése is megmutatja, hogy az uj atőm-fizika, mint minden nagy tudományos haladás, sok fontos kérdésre felel ugyan meg, azonban még több és még fontosabb uj kérdéseket is vet fék — Fedor Miklós képviselő intervenciója a borsi katolikusok érdekében. Kassáról jelentik: Borsi község lakosai évszázadok óta a négy kilométerre fekvő Sátoraljaújhelyre jártak istentiszteletekre. Az államalakulással kapcsolatban Borsi a csehszlovák köztársasághoz, Sátoraljaújhely Magyarországhoz került. A község lakói nagyrészenek mezőgazdasági birtoka a mai Magyarországon fekszik és igy körülbelül 200 kisgazdának szabályos határ- átlépési igazolványa van, mellyel ünnepnap és vasárnap Sátoraljaújhelybe jártak istentiszteletekre egészen 1928 május 13-ig, amióta vásár- és ünnepnapokon a határon nem engedik át őket. A tilalom okát az érdekeltekkel nem közölték s igy 350 család nem járhat templomba. A legközelebbi csehszlovákiai község Bodrogszerdahe:y, de ide nem járhatnak, mert a két község között fekszik a Bodrog folyó, amelyen csak vasuli híd vezet, s ezen büntetés terhe alatt nem szabad átmenni. E tarthatatlan helyzet orvoslása érdekében Fedor Miklós országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselő megkeresést intézett az iiskolaügyi miniszterhez arra kérvén fel őt, hogy hasson oda, hogy a borsi katolikusok ezután is szabadon átjárhassanak a sátoraljaújhelyi templomokba. — Ugyancsak Fedor Miklós képviselő intézett újabb megkeresést a hadügyminiszterhez az 1919 bői származó hadikárok megtérítése tárgyában. A megkeresésben sürgeti a miniszter háromnegyed év előtti Ígéreteinek beváltását. Fizessen elő a m- Képes
