Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-20 / 17. (1940.) szám

1$99 Január 20, rasárnap. *í>jw:gai-Mací^apl-hiria$ 11 URÁNIA Az egész világ hullámmozgásban van Visszatérés az atomok világában a szférák harmó­niájának elméletéhez — A legújabb atomfizika Április tizennegyedikén a tudományos világnak ünnepe van. Három százéves születési évfordulóját ünnepli minden idők egyik legnagyobb természet- kutatójának, Christian Huygensnek. Bár ennet a nagyszeHi kutatónak tudományos eredményei már mind az emberiség közkinosévé váltak, szel­lemi tetteinek azonban éppen a legjeleniőseb'oje, a fény hullámelméletének mcgokolása bizonyos értelemben ma is a természettudomány napi problémája. A tudomány legújabb fordulata ugyanis ennek a tanításnak egy más területre való átvitelében áll és minden valószínűség szerint az a gondolat- menet, amely Huygens nélkül emberi agyból ki nem pattant volna, a tudományt, egyik igen sú­lyos és kínos kétségéből szabadítja ki. Arról van szó, hogy az atomot, minden anyag végső ősalkatrészét, a hullámrendszer egy fajtájának fogjuk fel és mivel atomokból tevődik össze a látható világ, igy a világ is többé-kevésbé hullámielenség. Szinte páratlanul áll a tudományos életben, hogy egy rövid jelszó, amely az atomot bolygó- rendszerrel hasonlítja össze, olyan nagy szolgála­tot tegyen a kutatásnak és a tudományos ismere­tek elterjedésének, mint az atom-fizikában tör­tént. Azzal az elképzeléssel ugyanis, hogy az atomban a pozitív elektromos mag körül negatív elektromosságu egységek, úgynevezett elektronok keringenek, , mint a bolygórendszerben a bolygók központi napjuk körül, rendkívül plasztikus és szemléltető képet nyertünk a legkisebb részecskék lényegé­ről. Ez a tanítás, a régi atomfizika megadta a le­hetőséget arra, hogy az atom szétesésének külön­ben érthetetlen rádióaktiv jelenségeit megértsük és megmagyarázzuk. Ez a tanítás az úgynevezett Fraunhofer-féle vonalaknak, vagy általánosabban kifejezve a spektrálvonalaknak tanulmányozásá­ban egészen uj tudományos területet teremtett, amelynek jelentősége a fizikában, asztronómiá­ban és a technikában is napról-napra növekvőben van és minden egyes előre megtett lépésnél újabb bizonyíték látszott felmerülni az alapfelfogás he­lyességéről. A kémiát is alig tudjuk elképzelni a bolygórendszerként felfagott atom elmélete nél­kül. Ha a fizika még nem haladt annyira előre, hogy a kémiai tényeknek egész világát ebből az egy alapfeltevésből megmagyarázza, ez a törekvés azonban az egyszerűbb esetekre vonatkozólag már sikerült és legalább is várható, hogy a kompli­káltabb jelenségekre vonatkozólag is sikerülni fog. Mindezeknek a szinte csodálatos eredmények­nek ellenére másfél évtized óta általánosan elismerték a tudományos világban azokat a nagy nehézségeket, amelyek az afómnak mint bolygórendszernek felfogásában felmerültek. Ennek a tanításnak lényege az volt, hogy az atóm-bolygók, az elektronok számára csupán egészen meghatározott keringési pályák lehet­ségesek. Ezeknek a kiszabott pályáknak helyzetét ugyan meg tudták adni és az is kiderült, hogy egyszerű viszonyban vannak az úgynevezett fény­kvantumok nagyságával, vagyis azokkal az alap­részekkel, amelyekre az újabb és mindinkább megerősödő nézetek szerint a fényt felbontható- nak gondolják, azonban az egyes keringési pályák­nak előírása lényegében mégis csak erőszakos fel­tevés volt, amelyre szükség volt az atóm-elmélet fentartása céljából, azonban semmiféle benső bizonyitékkal nem lehetett alátámasztani. Sőt az atóm-bolygóknak, az elektronoknak maga­tartása a fizika egyéb területein elismert tör­vényekkel kétségtelen ellentétbe kerültek és a fény is, hogy ha az atomokkal kölcsönös ha­tásba kerül, más magatartást tanúsít, mint más­különben. Ugyanis csupán ebben az esetben lép­nek fel a kvantumok, mig a fény más megjelené­sei ezeknek semmi nyomát nem mutatják. így az a veszedelem fenyegeti, hogy a fizika két részre bomlik és az egyik rész a másik ágban teljesen ismeret­len nyelven beszél. Az egyik rész az atóm- vagy kvantum-elmélet, a másik rész az egyéb fizika. Évek óta panaszkodnak a tudósok a fizikának eme szembeötlő krizise miatt. Anál nagyobb most a megelégedés, hogy ezt a csaknem kétségbeejtőnek minősíthető helyzetet áthidaltnak tekinthetjük, mert sike­rült megtalálni azt a magasabb nézőpontot, amely a fizikának eddig szétválasztott két részét egybefogja. Ezt a hatalmas munkát nem egyetlen ember végezte el. A kiváló fizikusoknak egész sora dol­gozott rajta. Közülük azonban mindinkább elő­térbe lép Sohrödinger Ervin, akit egy évvel ez­előtt hívtak meg a zürichi főiskoláról Berlinbe, ahol Planck Miksa utódjaként működik. Schrö- dingernek megvan az a szerencsés képessége, hogy sikerült útmutatást adjon az értelemnek a természetükben nagyon nehéz gondolatmenetek megkönnyebbítésére. Így mutatott arra, hogy a Huygcns-Iéle hullámelmélet nélkül a fény tanában ugyanazok a nehézségek lennének, amelyek rövid idővel ezelőtt az atom-elmélet­ben áthidalhatatlan oknak látszottak. Általánosságban ugyanis a fény egyenes vonal­ban terjed tovább és a fény egyenes vonalú to­vábbterjedésének tanával nemcsak egyszerű je­lenségeket, aminő például az árnyék képződése, hanem összetettebb je'enségeket is, aminők pél­dául a tükröknek, lencséknek és egyszerű optikai eszközöknek hatása, teljesen meg lehet érteni. Ha azonban a fényt egy résen kérész'ül bocsát­juk be és ezt a rést fokozatosan szűkítjük, úgy a résnek egytized milliinéternyi szélessége mel­lett a fény egyenes vonalban való továbbter­jedése megszűnik, a fény oldalra is kiterjed, fényes és sötét csíko­kat mutat, amelyek annál inkább távolodnak egy­mástól, minél inkább szűkül a rés. Most már Huygens hullámelmé’ete rámutat arra, hogy ezért nincs szükségünk a fényre vonatkozásban két kü­lönböző törvényt felvennünk, hanem a fénynek hullámmozgásként való felfogása mindkét jelenséget megmagyarázza, a szokásos egyenes vona'u tovább'erjedést és a szűk résben az ettől való eltérést Ez ugyanis csak akkor lép fel, ha a rés olyan szűk, hogy a fénynek hullámhosszúságával, amely nem is teszi ki egészen a milliméter ezred részét, arányba le­het állítani. Amint a fényről szóló elmélettel a fénytestecs- kékről áttértek a fényhullámokra, éppen ilyen ha­ladás mutatkozik most az atomról szóló elmélet­ben. Az atómrendszert tehát most úgy képzeljük el, hogy középben van a pozitív elektromosságu atommag — mint azt az eddigi atómelinélet is tanította —, azonban az elektromos egyensu’yt ebben nem a pontszerű, negatív elektronok tartják fenn, hanem hullámmozgások, amelyek a mag körül keringenek. Ezek az atóm-hullámok egészen hasonló tulajdon­ságokat mutatnak a többi hullámokkal, egy rezgő húr hullámzásához hasonlíthatók. Egy megpendí­tett hegedühur tudvalevőleg alaphangot és felső­hangokat ad, amelyek megváltoznak, ha a húr feszültségét vagy hosszúságát megváltoztatjuk. Egészen hasonló módon az atomban is a hullá­moknak több fajtája keletkezik, amelyek az atom magvának töltése szerint változnak. Azonban nem szükséges, hogy az atómra egy úgyszólván idegen törvényt kény szentsünk, amely szerint csupán ezek az egészen meghatározott keringési pályák adódhatnak. A pályák inkább az alom benső természetéből állanak elő, amint a felső­hangok a húr természetéből keletkeznek. Úgy látszik,-hogy bizonyos értelemben uj életre kel a szféráik harmóniájának tanítása, ha nem is a bolygó-rendszer nagy világában, amerre eredeti­leg elgondolták, de a bolygó rendszer kis után­zatában, az atomban. Ma már ott tartunk, hogy ezekről a régebben olyan rejtélyes módon elkép­zelt keringési pályákról szemléltető képet is sze­rezhetünk. Ha egy hullám olyan módon szalad az atóm magva körül, hogy egy keringés befeje­zése után egy hullámhegy ismét hullámhegyre, hullámvölgy pedig pontosan hullámvölgyre esik, akkor ez a hullám tartós. Ha azonban hegy és völgy egy keringés alatt csak kevéssé is eltolódik, akkor ez az eltolódás az ismételt keringések al­kalmával növekedni fog, végül is hullámhegy hullámvölgyre esik, a hullám tehát megszűnik, így az uj elmélet úgyszólván felszívja az előbbit, önmagából magyarázza meg az összes régebbi eredményeket, különösen a keringési pályákra vonatkozó megállapításokat, mindössze azzal a különbséggel, hogy mostan a benső összefüggés világosabb lesz. Az uj elméletnek fényes megerősítését legujab- ba^a^^^ip^talat^ozUnieg^o^^ Nécsey József halálához Léva, január 19. (A P. M. H. munMítánsátóil.) Verebéflyről j föütörtö'kön érfloeaertit Lévára az első hír: Né­csey József m-efghailtt! A háír leverő vollt, de nem meglepő a mii számúinkra, alkuik tudtuk, hogy a paíriárteáiliis fcüjlsejü, tisztes aggastyán napok: óta fekszik verebétyi kúriájában a betegágyon. Halála ivem csupán a régi Barsvármegye gyásza, ha­nem egész Szilovenszkó őslakosságának a gyá­sza is. Amint közismertt, Nécsey József halála előtt néhány hónappal az egyetemes sziloven- szikói kultúrának valósággal fejedelmi aján­dékot juttatott, amivel örök időkre beírta ne­vét kulturóletünk történetébe. Nécsey József, a verebélyi királyi posta­mester, a postaregáte bérlője, akinek vala­mikor 12 pár lova szálíliitotta az utasokat Ve­réb ól y—Nyíltra és Verebély—Léva között a romantikus deíizsáncolkon, szabad idejében archeológiával foglalkozott s a hajdan nagy történelmi eseményeiktől terhes vidék földjé­nek méhe dúsan ontotta számára az őskori leleteket, melyeket gondosan gyűjtögetett s •jedenbéikeny és értékes gyűjteményével már évtizedek előtt (Barsvár megy ének régi szék­helyén, Aranvosmaróton, a másik híres gyűj­tő, Dilletsz Sándor és neje, Babthánvi Mária, őskori gyüjibemiényével meglapozott) Bars- nr^yei Muzeum kifejlesztéséhez nagy mér­tékben hozzájárult. De ennél sokkal maradan­dóbb értékű elhatározása volt az, amidőn e~v gyűjtemény ajándékozásával megvetette állap­ját Léva múzeumának. IN égy százezer koronás fejedelmi alapítványa is, melyet jótékony célokra, főként a bars- megyei származású' őslakos diákok tanulmá­nyainak támogatására tett, olyan nemes gesz­tus, melyet semmiféle bagolyhuhogiás sem magyarázhat félre, amint azt a közelmúlt na­pokban megkísérelték bizonyos körök. Mi, akiknek módunkban állott több alka­lommal érintkezni az elhunyttal, megállapít­hattuk bánatos lelkének kisugárzásából, hogy a kegyes adományozáo ténye tisztán belső lélektani okokra vezethető vissza. Nécsey Jó­zsef elveszítette nagyrahivatott két fiát olyan időben, amiidőn azok életpályája fölfelé ívelő irányt kezdett venni. Pszichológiailag telje­sen érthető elhatározás volt, hogy Nécsey Jó­zsef, a megtörtsizávü apa, oda áll a megyebeli szegényson’su, tehetséges diákok, megsegíté­sére s emberi szorgalmának és igyekezeté­nek gyümölcsét olyan módon használja föl, mely a fájdalmas apai szív vérző sebéire leg­alkalmasabb enyhítő balzsamnak mutatkozik s emellett mindenképpen méltó a kegyetlen sors kifürkészhetetlen . rendelkezése szerint 'tragikus sorsra jutott két művészi élek emlé­kéhez is. Ma a gyász ideje van. Ezt mi, akik benső meggyőződéssel és minden elfogultság nélkül szolgáljuk Szlovenszkó kulturérdekeit, nem használjuk'föl arra, hogy válaszoljunk azokra a verebélyi panaszokra és szemrehányásokra, amelyek azokból a törekvésekből táplálkoz­nak, amelyek Nécsey József alapítványnak összegét más célokra, pl. tűzoltó fecskendők­re szerették volna fölhasználni. A kegyeletes gyászt nem zavarjuk meg azzzail, hogy a Né­csey József érdemeit kisebbítő és nemes el­határozását lebecsülő garam vidéki sajtó hang­ra válaszoljunk. A mi legjobb meiPi~,Tőződé- sünk szerint egy ragyogó nagy cselekedet fé­nye mellett eltörpülnek és elenyésznek a minden embernél, tehát a legnagyobbaknál is tapasztalható apró emberi (Työn^esé^ek, melyektől még a Legnagyobb világhirességek sem mentesek. Az pedig nem lehet bűn, hogy Nécsey József cselekedete folülemelkedett a lokális szempontokon és általános kultur- szempontofcat vett figyelembe elhatározásá­nál. Mi szívből fakadó meleg lelkesedéssel tap­soltunk Nécsey József nemes elhatározásá­nak, amidőn reszkető kezével aláírta ódon szobájában az alapító oklevelet és rányomta a Nécsey-esalád ősi pécsiétjét esry Olyan ok­iratra, amilyet eddig még nem látott Szlo­venszkó és ezzel a nagyszerű gesztussal pél- dfn statuált arra nézve, her^ miként keli a szivekben ringatott benső emlékeknek kül­sőleg is látható, reális örök életet adná. Amidőn Nécsey József hűlt tetemét rejtő koporsóiát elhelyezték a verebélyi szőlődomb lankáján épült családi sírboltban, mi úgy éreztük, mintha a kripta hideg levegőjében a most beköltözött uj lakó koporsójából forró láng tört volna ki, mélynek fényes melegsége megcsapta a sziveket s föloldotita abban a nagy és szép elgondolásban, mely abban a szivben keit ki, mely most már dobogás nél­kül, kihűltem pihen a koporsó örök csönd­jében. Koperniczky Kornél. * A temetés Léváréi jelentik: Nécsey József temetése pén'. jioen ment végbe Verebélyen. Az el­hunyt hűlt tetemét a Nécsey-kuriában rava- taloziták föl, amely hajdan az érseki nemesi szék székhaza volt. Ennek a tanácstermében állt a virágokkal övezett s gyászdrapéniákkal be vonít ravatal. A gyászoló közönség sokasága a nany hidegben is türelemmed várta a teme­tési szertartás kezdetét. A temetésen Léva város képviseletében Guba János első pölgá/rmesterhelyettes veze­tésével Vida Jónás tanácstag, Vojjtás István városi titkár és Tóth Antal jelent meg. Ott láttuk továbbá Horatsik Jánosit, a lévai Bairs kiadótulajdonosát, a Nécsey-féle alapítvány kuratóriumának tagját, a sajtó részéről Kcr- 8ék János dr. és Koperniczky Kornél jelent meg. Ott volt továbbá Demény Gyula, a bamsi református errházmegye főgomdmoka nejével, Hősek dr. járásbtíró, Kovács dr. és a ‘verebélyi társadalmi étet számos vezető tagja. Továbbá Csorba Jenöné Léváról. Nécsey József ~vászo(lő leányának, Nécsey Sáriinak Guba János helyettes polgá»mester fejezte ki Léva város közönségének mély részvétét Léva városa haitiatimas babérkoszo­rút helyezett a ravatalra. A nagyteremből délután 3 óra tájban le­vitték az udvarra, a fekete érckoparsót, mely fölött három ferencrendi szerzetes végezte a gyászszertartást, minek végén a négy ló által vonít gyászlkocsi ellimduJllt a mintegy három- killométemyiire levő családi sírbolt felé. A gyászoló közönség a halottas kocsit autókon és Lovasfogaitokon kísérte. A kriptában még egyszer főilhangzortJt a Re­kviem gyászos melódiája és a koporsót be­helyezték a fűikébe, a két év ellőtt elhunyt felesége szomszédságába, melyet eddig nem engedett Nécsey József befalazni. Az elhunyt siirfüliiratát maga késziltetite el s a bamavörös márrványtábla már életiében készen állít a kripta fülkéjében. Csak a hailál dátumát kell utólag bevésni, a kathod-sugaraknál is, amelyek szabadon re­pülő elektronokból állanak, ki lehet mutatni a hűl lám-jelenségeket., ha a sugarakat kristályos felületekre bocsátjuk és ezekről szétszórjuk. A kristályok ugyanis a Rönt­gen sugarakkal szemben úgy viselkednek, mini a szűk rések és ezeket a sugarakat arra kényszerí­tik, hogy hullámtermészetüket elárulják, mint- ahogy a szűk rés teszi ezt a fénysugárral. A Röntgen-sugaraknál ismert kísérlet a kathod- sugarakra vonatkozólag is sikerült. Ha ezeket kristályon szétszórjuk, a fónycsik képződéséhez hasonló jelenséget mutatnak, még­pedig abban a mértékben, amint azt az elmélet értelmében várni lehet. A kísérlet különben túl fiatal ahhoz, hogy teljes jelentőségét beláthassuk. A Röntgen sugaraknak a kristálytól való szét- hajlása — a kísérletnek a fizikai kutatás terén messziremeno következményeitől eltekintve — uj lehetőséget adott a tudománynak arra, hogy az anyag természetét megvizsgálja, v Az anyag megvizsgálásának uj módja állott elő ezáltal és sok anyagnak kristályból való felépülését lehe­tett kimutatni, amiről eddig a tudománynak sej­telme sem volt. Ezért be kell várni, hogy miben, következményekre vezet a kathod-sugarak al végzendő kísérletek sora. Egyelőre az derült ki, hogy az elektronok, amelyeket eddig kis testecskék- nek, korpuskuláknak gondoltak, hullám-jelen­ségek, vagy lega’ább is hullámok' kísérik őket. Ha azonban az ősalkatrészek, amelyekből aa atomok összetevődnek, hullám-jelenségek, agy az egész világ, amennyiben anyagból áll, hul­lám-jelenségnek fogható fel. Beláthatatlan az a hatás, amelyet az uj tanítás tudományos világszemléletünk kialakításában fog eredményezni. A bolygó-rendszerhez hasonlított atomról való kép olyan szemléletes, olyan kézzel­foghatóan megmagyarázható volt, hogy nagyon komoly optimisztikus nézetek állottak elő a tudo­mány ismereti értékéről. Meg is feledkeztek róla, vagy talán nem gondoltak rá kellőképen, hogy minden elmélet nem a valóságot, csak képeket adhat vissza és a szemléletes képnek nem kell mindig a legjobbnak, a természethez leghübbnek lennie. Az uj elmélet hatalmas haladást jelent a fizikában, egyúttal azonban kellőképen meg­világítja az elméletek helyes értékelésének szük­ségét. Egyébként is mindenféle filozófiai kérdés fel­merül az uj elmé’ettel kapcso'a'ban. Mindinkább előtérbe nyomul az a tény, hogy sohasem figyel­jük meg a kapcsoltukból kiszakított egyes ato­mokat, hanem mindig egyidejűleg az atomok ha­talmas számát. Azok a jelenségek, ^amelyet mi ’á- tunk, úgyszólván rettentő sok .egyes jelenségnek: keresztmetszetét alkotják és igy mindinkább fel­hangzik az a felfogás, hogy minden szabály, min­den törvény, melyet a természet árul el nekünk, csupán átlagszabály, csupán valószínűségi tétel, amely egészében és nagyjában helyes, inig rész­letekben, különösképen, az atomoknál, eltérések lépnek fel. Ebben a kérdésben, amely a modern filozófia és fizika terén különösen napjainkban, merült fel, még nem mondták ki az utolsó szót, azonban már felvetése is megmutatja, hogy az uj atőm-fizika, mint minden nagy tudományos hala­dás, sok fontos kérdésre felel ugyan meg, azon­ban még több és még fontosabb uj kérdéseket is vet fék — Fedor Miklós képviselő intervenciója a borsi katolikusok érdekében. Kassáról jelentik: Borsi község lakosai évszázadok óta a négy kilométerre fekvő Sátoraljaújhelyre jártak istentiszteletekre. Az államalakulással kapcsolatban Borsi a cseh­szlovák köztársasághoz, Sátoraljaújhely Magyaror­szághoz került. A község lakói nagyrészenek me­zőgazdasági birtoka a mai Magyarországon fekszik és igy körülbelül 200 kisgazdának szabályos határ- átlépési igazolványa van, mellyel ünnepnap és vasárnap Sátoraljaújhelybe jártak istentisztele­tekre egészen 1928 május 13-ig, amióta vásár- és ünnepnapokon a határon nem engedik át őket. A tilalom okát az érdekeltekkel nem közölték s igy 350 család nem járhat templomba. A leg­közelebbi csehszlovákiai község Bodrogszerdahe:y, de ide nem járhatnak, mert a két község között fekszik a Bodrog folyó, amelyen csak vasuli híd vezet, s ezen büntetés terhe alatt nem szabad át­menni. E tarthatatlan helyzet orvoslása érdeké­ben Fedor Miklós országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselő megkeresést inté­zett az iiskolaügyi miniszterhez arra kérvén fel őt, hogy hasson oda, hogy a borsi katolikusok ez­után is szabadon átjárhassanak a sátoraljaújhelyi templomokba. — Ugyancsak Fedor Miklós képvi­selő intézett újabb megkeresést a hadügyminisz­terhez az 1919 bői származó hadikárok megtéríté­se tárgyában. A megkeresésben sürgeti a minisz­ter háromnegyed év előtti Ígéreteinek bevál­tását. Fizessen elő a m- Képes

Next

/
Thumbnails
Contents