Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-20 / 17. (1940.) szám

1939 jaaroAr 20, vasárnap.

7

szólván altiig haüiatatit magáról. Passzivitásuknak ö^vsaerü magyarázata vált, hogy ezek a fiuk, akik a lövészárokból kerültek vissza az iskola padjai közé, fáradtaik voltak és egyetmem vágyuik csak az volt, ko^* minél előbb elvégezzék 'tanulmányaikat. Csupán a Briinnben. tanuló maigyar haililgatóság szervezkedett a (kirvimia-egyesületben, de a viszonyok kényszere alattit ez a kör is német cégér aliaitt működött Évék múltak el, amíg diákjaink magukhoz ibéntek és a felnőtt nemzedék hathatós támogatásával megalaíkitotiták szervezeteiket. Prágában, Bmnnben és Pozsonyban meg- ailakutt a M. A. K. K., létrejött a főiskolai cserkészek Szent György-köre, élebrekeltek a vidékek szerint szervezett diákegvesületek, majd ezek az ifjúsági egyesületek összeálllot- ták és a Csehszlovákiai Magyar Akadémikus Szövetségben megteremtették diákságunk legfőbb fórumát, amely az eknulit évben már luarmadiik kongresszusát tartótba Kassán. Amikor az ifjúság ily módon m egszid rvezk ed ott és belépett a magyar társadalom munkaközösségébe, az idősebb nemzedék is segítségére sietett a diákságnak. 1927 elején megindult Prágában az első magyar diákmenza és még ugyanebben az esztendőben megkezdte működését a magyar diákmozgalom támogatására alakult társadalmi intézőbizothág, amely országos keretek között fogott hozzá' nagysza- j bás-u programjának végrehajtásához. Arany- j tag rövid ideig tartó működésének kézzel fogható ereid menye a pozsonyi magyar diákmen- za,' a brünni cseh és német egyetemeken tanúié magyar balgátok bevonása a segélyezési akcióba, vailamint a prágaii miagyar diákleá- nyok otthonainak berendezése és fön/tartása. Az akció tehát nagy lendülettel kibontakozott és nem várit sikereket ért el: a magyar társadalom az elmúlt esztendőben körülbelül 120 ezer koronát adott össze az ifjúság támogatására és ma már ott tartunk, hogy közel két- «a.. főiskolai hallgatónak tudunk ingyenes, vagy kedvezményes ellátást nyújtaná.

Országos kulturális szervezeteink közölt meg kell még említenünk az Országos Magyar Szán pártoló Egyesületet, melynek föladata egyfelől színészetünk anyagi támogatása, másfelől pedig a magyar* színházlátogató közönség érdekeinek megvédeiniezése a hatóságokkal szemben. Az utóbbinak szükségét misem mutatja jobban, mint az az elszomorító éény, hogy Szloveuszkó két lf -'nagyobb városában: Pozsonyban és Kassá: t a színi szezon hihetetlenül rosszul mn b( osztva és hogy oflyan városokban, mint Eper jes, Iglé, Lőcse, Nyíltra, Besztercebánya stb., ahol igen jelentékeny számú és valósággal kuli túr ékes magyar közönség van, a magyar szinliársiuiatol nem engedik be.

Ha a födsorolíafehoz hozzászámítjuk még a jnégá idők őröksóCTeképnen megmaradt po- BBonyi Toldy-KörL a kassai Kazin czy-Társasá- got és á komáromi J ókaá-Egyesületert, amelyek ma is veccetősroerepet játszanak kuHuráillis életiünkben, úgy nagyban-egészben megrajzoltuk kulturálűs szervezkedésünk vázlatát. Sokkal több egyesületre nincs is szükség. A magyar embernek nem természete a „Vereinsinede- neá“ és ha az előbb említett alakulatok komolyan fogják föl hivatásukat, amiben nincs okunk ibételtoedni, úgy rövid időn belül olyan kultturéllet fog itt megindulni, amelyre métáin büsZfce lehet a csehsizflováíklai magy arság, hiszen semmi akadálytól vissza nem miadva, maga vettette meg alapjait. Szükség volna még legföljebb egy országosan megszervezett írószövetségre, egy kimondottan magyar képzőművész egyesületre és egy tudományos társaságra, hogy az egész szervezet be legyen tetőzve. De talán már létező ervesületedink, elsősorban a Szlovenszkói Maevar Kulltur Egyesület égisze alatt is meg tehet szervezni ezeket az intézményeket?

Mindezek az egyesületek csak úgy tarthatják fönn magúikat, ha a magyar társadalom fölkarolja és támogatja őket. Tudjuk azonban, hogy társadalmunk egy része, a müveit közéooszbálly nagyon is igénybe van véve. Bármely kulturális megmozdulásról is legyen szó. szinte mindig ugyanazokat a neveket olvassuk az adományozók és a gyűjtők között. A jövőben megindítandó.,nagyszabású akciók sikere megköveteli, ho"^ azokból társadalmunk kiéit erős rétege az eddiginél fokozottabb mértékben vegye ki részéit Az egyik az arisztokrácia és a gazdag burzsoázia, mely a nemzeti kötelességtőljesiítés terén aránylag kevesebbet tett, mint a taiteinerek * és kispolgárok erősen megviselt tömege. Tudunk esetekről. amikor hatalmas vagyonú földbdrto- kosofc, fényes történelmi nevek viselői azzal küldték vissza diákegyesületeink beküldött gyüjtőiveilt, hogy ők túlságos exponáílltságuk miatt semmiféle „politikai" akcióban részt nem vehetnek, sőt a diákokat nem is érdemesítették külön levéLpaninossra, hanem egvsze- rüen a kérelem hátlapján közölték a választ. A földreform folytán szenvedett kár nem menti ezen eljárásukat, mert az illető uraiknak oiirtokaik kisajátítása után is maradt annyiok, hogy valamit áldozhassanak a nemzet oltárán.

A másik réteg, melyet M ikeül terjesztenünk a kulturális mozgalmaink érdekében megindított akcióba, a gazdaközönség. Nemzeti erőnk kiaipadhatatlan forrása buzog a falu b és ezért irem örvendetes jelenség, hogy

kisgazdáink helyzete ma általában jobb, mint amilyen a háború előtt volt. Itt az ideje, hogv a gazdatársíaidailmajt kimozdítsuk közönyéből és gondoskodnunk kiéli arról, hogy a falú kulturális színvonalát emeltjük, de másfelől ndká is áldoznia 'kiéli a nemzeti közművelődés

^RK<UŰtA\ASfeAK.-fíí.RTiAI>

iűjsfiviaaíM'.t-tijRWftia

cél jajina. Nem gua idolunk itt nagy áldozatokra, hanem naigyon meg volnánk elégedve, ha a magyar gazdartársadaflom mindegyik tagja havonta csak egy koronával, vagy akár egy véka búzával járatna hozzá kultúránk épületének föntartásához. Meg vagyunk győződve róla, hogy ezekből a koronákból napvszerü áLkoiásoklka] lehetne gazdagítani nemzetünk kulturális állományát.

A pénzügyi kérdés, mint minden téren, úgy itt is élői ölt étele minden alkotásnak. Or- szágos közművelődési egyesületeinknek meg i kell egymás között állapodniok arra nézve, hogy a közönség melyik csooort járnak támogatására számítanak leginkább és a föntar- tásukhoz, szükséges anyagi erőit mily módon

akarják előteremteni. Igen nagy hiba volna, ha ugyanazt a föladatoit egyesületeink egymással párhuzamosan, sőt egymással versenyezve akarnák elvégezni, mert ez az erők fölösleges pazarlását jelentené, amiből mái’ i igazán nem kérünk. De ugyanolyan hibát követnének el egyesületeink, ha ugyanazzal a módszerrel akarnának pénzt gyűjteni. Azon vennék magukat észre, hogy egyiküknek sem jut annyi, amennyire szüksége van. A németeknél szokásban van, hogy az egük egyesület bálok szünetjelben gyűjt a maga javára; a másik gyújtót, a harmadik számoilócédu- iát hoz forgalomba, a negyedük perselyeiket köröztet vendéglőkben és kávéháziakban. Eze-i két a módszereket nekünk is el kell sajátító.-*

nunlk és országos kulin r egyesületeinknek meg kelt beszélniük, ho— mindegyikük milyen utón akar gondoskodni anyagi léte biztosi tásőirói.

A köz művelő désnek a társadalom által végzendő föladatiai tekiin leiében tehát elsősorban munkamegosztásra van szükség, hogy szervezetleink ne keresztezzék egymás működéséit. E célból gyialkoiri megbeszéléseiket kell tairtaniiok, ame/lyelkeu önmagáitól ki fog alakulni az az egységes irány, amerre kultúránk hajójának eveznie kell és az a kultúrpolitikai program, mely biztosit ja a harmóniát nemzeti küzdelmünk összessége és a kulturális munka között.

ü fe u h is I ü Ü & i á

Az múéím magyarsás egyik képviselője nyilatkozik i Prágai Magyar Hiriapnák Mmm Suliul, az erdélyi magyarság séiitizéseiri és a jugoszláv diktatiira romániai hatásáról

Tátrafiredi tesztelés Hegedűs iéRte bukaresti magyar IcépviselSweS — tft várnak a magárak Mániától T — Vajda Vojveda eftedvetSenftfi eyBatftozata — á kisebbség! iskelák áíSamsegéiye

— Pamfii Sexaru és a bukaresti intellekt^sáirs fasiszták —

Táitrafüred, január 19. (Saját tudósit ónktól.) Legújabban divatba jött, hogy a városi emberek télen veszik ki szabadságukat és elmennek a hegyek közé, ahol a hó fehér birodalmában egy kényelmes luxusszálloda előkelő termeiben töltik el a pihenésre szánt napokat és a magaslati levegő áldásaitól várják akoi óképességük és üdesé- gük visszanyerését. Hegedős Nándor, az erdélyi magyarság egyik kitűnő reprezentánsa, a bukaresti kamara ellenzéki magyar képviselője, s az erdélyi magyarság egyik legjobb zsurnalisztája, ez évben Tátraiüredet kereste fel, ahol ragyogó napsütésben tölti el szabadságát. Hegedűs Nándor a legutóbbi romániai választásokon lett beválasztva a román parlamentbe.

Mint a „Nagyvárad" főszerkesztője és a Nagyváradi Esti Lap tulajdonosa régóta közszeretetben és közbecsülésben áll az erdélyi magyarság körében. Nemzettársainak bizalma a biharmegyei magyar párt alel- nökévé választotta őt s e funkcióban kitűnő körültekintéssel, megelégedésre, igen értékes munkát végez a romániai magyar kisebbség érdekében, ő az első hivatásos kisebbségi magyar újságíró, aki képviselő lett. E bizalmat mindenképpen megérdemelte, mert harcos újságírói múltja és egyéniségének kimagasló ereje valóban a küzdő és szenvedő magyarság egyik vezérévé predesztinálják őt

A választásokon 16.200 szavazattal győzött a biharmegyei kerül ötben. Hogy a múltban mily kiváló muhkát végzett az erdélyi magyarság érdekében, azt már az az egy tény is bizonyltja, hogy az elmúlt években több mint 1.500 okos, merész és mindig megszívlelt vezércikket irt lapjaiban az erdélyi magyarság érdekében.

Alkalmiunk volt Hegedűs Nándort télikéres- ni. A képviselő külsejében is rendkívül rokonszenves benyomást tesz.

Pompás nyugateurópai alak, aki elegánsan, mindig kedvesen és biztosan mozog a legelegánsabb szalonokban épp úgy, mint a szerkesztőség lázas és előítéletet nem ismerő atmoszférájában. Nagyon látszanak rajta azok az évek, amelyeket fiatalkorában a párisi Sorbonneon töltött.

Kifogást!anul beszél franciául és angolul és nem utolsó sorban széleskörű európai tájékozottságának és mély kultúrájának köszönheti, hogy a biharmegyei magyarság őt választotta bukaresti, képviselőjének.

Hegedűs Nándor a hozzáintézett, kérdésekre

precízen, logikusan és mindig érdékesen felelt. Nyilatkozatából sokat megtudtunk az erdélyi magyarság életéből, amiről, valljuk be őszintén, eddig nem a teglökéletesebben voltunk tájékozódva.

Az interjút az alábbiakban közöljük:

Maniu ss a magyarság

— Mennyiben jelent enyhülést a Maniu- k ormány uralomra jutása Erdélyben?

— Maniu Gyula kormányának kinevezése kétségkívül az utóbbi tíz esztendő legjelentősebb eseménye Romániában. Mamiul a közvélemény egyetemes nyomása juttatta a miniszterelnöki székbe. Az uj miniszterelnök egyenes gondolkodású, komolyan demokratikus és feltétlenül puritán politikus, aki nyugati alkotmányos koncepciót szeretne belevinnd Románia politikai életéibe.

Erdélyben a közszabadságok lüktetőbb szelleme köszöntött be az ö uralmával, a cenzúrát és a gyülekezési korlátozásokat egyetlen gesztussal sutba dqbta é9 megrendezte az első tiszta választást.

Természetesen ez egyelőre csak kerete egy uj korszaknak, amelyet azonban értékes tartalommal kellene megtölteni. Minden attól függ:

i szembe tud-e nézni Maniu azokkal a, belső ellenséges erőkkel, amelyek az ő pozícióját az első perctől fogva aláásni igyekeznek és van-e elszántsága arra, hogy a kisebbségek követeléseit a soviniszta áramlat sustorgó terrorjával szemben teljesítse?

A régi királyságban roppant csekély a politikai érzék a kisebbségeik jogai iránit és különösen a nacionalista sajtó hajlandó a legapróbb engedményt hazaárulásnak bélyegezni. Ha Maniu ezzel a soviniszta fronttal bátrain szembe mer szálfám I és a híres gyulafehérvári határozatok mellett kitart, mondván: itt állok, másképpen nem tehetek, akkor a kisebbségek számára megvan a remény, hogy égető kulturális, iskolai és gazdasági bajaik enyhülni fognak.

fl Magyar Párt célkitűzései

— Melyek, képviselő ur, a Maigyar Párt leg- k özei ebb i célkitűzésed ?

— A romániai Országos Magyar Párt bebizonyította, hogy lojalitással várja meg Maniu Gyula kormányzati tevékenységét. Tavaly a Braitianu-uralom idején

a párt székelyudvarhelvi nagygyűlése kiLOSONCI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR RT. LUCENEC j

aut. FORD képviselet

az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR

rt. Budapest vezérképviselete:

szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett:

ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET

kettössoru *véd önbeálló golyóscsapágyakkal

TELJES MALOMBERENDEZÉSEKET

átalakításokat ét egyes gépeket

F0RDS0N TRAKTOROKAT

Legújabb typusu FORD személy- és teherautókat valamint saját gyártmányú, egyszerű S és mütrágyaszóróval kombinált.

vetogép eket

KÉRJEN ARAJANLATOT!---------------------------------- --------------mo

ndta, hogy sérelmeinek feltárásával a népszövetséghez fordul.

Ez a határozat még nem juthatott el a végrehajtásig, amikor Bratianu megbukott és Mónid. vette át a helyét. A Magyar Párt vezetősége ekkor úgy határozott, hogy a székelyudvarhelyi gyűlés döntésének végrehajtását felfüggeszti, hátha olyan kormányzati atmoszféra fog ránikvirradiui, amely a népszövetséghez való fordulást feleslegessé teszi.

Azt hiszem, világos, hogy a párt részéről ez barátságos magatartás. Joggal vehette ezek után zokon a párt, hogy Vajda Sándor belügyminiszter egyik szenátusi beszédében ugyancsak kirohant a párt ellen és tagadásba vette, hogy az Országos Magyar Párt Erdély magyar nemzeti kisebbségének igazi képviselete volna.

Ez a támadás megrendítette a hitünkéi, mert hiszen a belügyminiszter átlátása legfeljebb csak ürügyül szolgálhatna' arra, hogy a magyar kívánságokat ©Isiinkéiálják, bár ezt Vajdáról nem tudjuk feltételezni.

Igaz, hogy Vajda később simítani iparkodott beszédének kínos hatásán, de amig most már tettekben meg nem nyilatkozik, hogy vájjon a kormány csakugyan uj kisebbségi kormányzati politikát kezd-e, addig a lehűtött lelkesedés uj szikrázásra nem kaphat.

— A magyarság célkitűzésied nem olyan vakmerő ok, hogy azokat megvalósítani ne lehetne.

Első és legfontosabb követelésünk a kisebbségi iskolák államsegélye.

Nemzetközi szerződések kötelezik az utódállamokat a kisebbségi iskolák segélyezésére, de tíz év eltelte óta egy fillér állami támogatásban nem részesültek a mi iskoláink.

A magy ar felekezeti tanítók hősies nélkülözések közepette teljesitik misszióikat, de minden önfeláldozásnak van határa.

Nem alamizsnát képünk, hanem adókban befizetett millióink egy résziét követeljük vdsz- sza. A Mán in-kormányt ól e tekintetben feltétlenül elvárjuk a becsületes viselkedést. Olyan kormány, amelyben a régi erdélyi román nemzeti párt olyan triásza, mint Maniu Gyula, Vajda Sándor és Vlád Aurél ülnek, amelv a képviselőből elnöki székéibe Pop Csicsó Istvánt helyezte, nem folytathatja Avarescu és Bratianu furfangos taktikázását, amit ezek a Dolitikusok a kisebbségi iskolák államsegélye körül elkövettek. Minthogy az év végén azuj költségvetést galoppban kellett megszavazni, abban az államsegélyt már nem vették fel, de elvárjuk, hogy legrövidebb időn belül Dót- hiilel formájában végre ezt az államsegélyt meg fogják adni.

Hz étáéiul magyarság gazdasági helyzete

A közeljövő célkitűzései közé tartozik ezenkívül a magyar nyelv érvényesülése elsősorban a közigazgatásban.

Ma nálunk a magyar nyelvet egy-egy városi vagy községi tanácsülésen megtűrik, de már Írásban a magyar nyelvet használni nem lehet. A magyar nyelv jogait végre világosan és intézményesen kodifikálni kell. Uj irányt követelünk a kormány gazdasági politikájában. A gazdasági nacionalizmus megbukott: a román ipar és kereskedelem éppúgy vergődik, mint a kisebbségi. Románia természeti kincsekben Európának talán leggazdagabb országa: ilyen országban gazdasági korlátozásokra szükség nincs. A gazdasági (korlátozások csupán a Bratáamu-féle tőke érdekeit szolgálták. Azt reméltük, hogy a külföldi ködösöm megszerzése és a lej stabilizációja fel fogja oldaná a mesterséges gazdasági bilincseiket és a kisebbségi ipart, kereskedelmet és agrártermelést a nacionalista hüvelykszoritó- tól meg fogja szalKwlitani.

Elvégre a maigyar gazdasági termelés is a romániai nemzelii vagyon javára történik. A BratiauuHrezsiím a soviniszta gazdasági polU