Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-20 / 17. (1940.) szám

1939 jaaroAr 20, vasárnap. 7 szólván altiig haüiatatit magáról. Passzivitásuk­nak ö^vsaerü magyarázata vált, hogy ezek a fiuk, akik a lövészárokból kerültek vissza az iskola padjai közé, fáradtaik voltak és egyet­mem vágyuik csak az volt, ko^* minél előbb el­végezzék 'tanulmányaikat. Csupán a Briinnben. tanuló maigyar haililgatóság szervezkedett a (kirvimia-egyesületben, de a viszonyok kény­szere alattit ez a kör is német cégér aliaitt mű­ködött Évék múltak el, amíg diákjaink ma­gukhoz ibéntek és a felnőtt nemzedék hatha­tós támogatásával megalaíkitotiták szervezetei­ket. Prágában, Bmnnben és Pozsonyban meg- ailakutt a M. A. K. K., létrejött a főiskolai cserkészek Szent György-köre, élebrekeltek a vidékek szerint szervezett diákegvesületek, majd ezek az ifjúsági egyesületek összeálllot- ták és a Csehszlovákiai Magyar Akadémikus Szövetségben megteremtették diákságunk leg­főbb fórumát, amely az eknulit évben már luarmadiik kongresszusát tartótba Kassán. Ami­kor az ifjúság ily módon m egszid rvezk ed ott és belépett a magyar társadalom munkaközössé­gébe, az idősebb nemzedék is segítségére sie­tett a diákságnak. 1927 elején megindult Prá­gában az első magyar diákmenza és még ugyanebben az esztendőben megkezdte mű­ködését a magyar diákmozgalom támogatásá­ra alakult társadalmi intézőbizothág, amely országos keretek között fogott hozzá' nagysza- j bás-u programjának végrehajtásához. Arany- j tag rövid ideig tartó működésének kézzel fog­ható ereid menye a pozsonyi magyar diákmen- za,' a brünni cseh és német egyetemeken ta­núié magyar balgátok bevonása a segélyezési akcióba, vailamint a prágaii miagyar diákleá- nyok otthonainak berendezése és fön/tartása. Az akció tehát nagy lendülettel kibontakozott és nem várit sikereket ért el: a magyar társa­dalom az elmúlt esztendőben körülbelül 120 ezer koronát adott össze az ifjúság támogatá­sára és ma már ott tartunk, hogy közel két- «a.. főiskolai hallgatónak tudunk ingyenes, vagy kedvezményes ellátást nyújtaná. Országos kulturális szervezeteink közölt meg kell még említenünk az Országos Ma­gyar Szán pártoló Egyesületet, melynek fölada­ta egyfelől színészetünk anyagi támogatása, másfelől pedig a magyar* színházlátogató kö­zönség érdekeinek megvédeiniezése a hatósá­gokkal szemben. Az utóbbinak szükségét mi­sem mutatja jobban, mint az az elszomorító éény, hogy Szloveuszkó két lf -'nagyobb váro­sában: Pozsonyban és Kassá: t a színi szezon hihetetlenül rosszul mn b( osztva és hogy oflyan városokban, mint Eper jes, Iglé, Lőcse, Nyíltra, Besztercebánya stb., ahol igen jelen­tékeny számú és valósággal kuli túr ékes ma­gyar közönség van, a magyar szinliársiuiatol nem engedik be. Ha a födsorolíafehoz hozzászámítjuk még a jnégá idők őröksóCTeképnen megmaradt po- BBonyi Toldy-KörL a kassai Kazin czy-Társasá- got és á komáromi J ókaá-Egyesületert, amelyek ma is veccetősroerepet játszanak kuHuráillis éle­tiünkben, úgy nagyban-egészben megrajzoltuk kulturálűs szervezkedésünk vázlatát. Sokkal több egyesületre nincs is szükség. A magyar embernek nem természete a „Vereinsinede- neá“ és ha az előbb említett alakulatok komo­lyan fogják föl hivatásukat, amiben nincs okunk ibételtoedni, úgy rövid időn belül olyan kultturéllet fog itt megindulni, amelyre métáin büsZfce lehet a csehsizflováíklai magy ar­ság, hiszen semmi akadálytól vissza nem miadva, maga vettette meg alapjait. Szükség volna még legföljebb egy országosan meg­szervezett írószövetségre, egy kimondottan magyar képzőművész egyesületre és egy tu­dományos társaságra, hogy az egész szerve­zet be legyen tetőzve. De talán már létező ervesületedink, elsősorban a Szlovenszkói Maevar Kulltur Egyesület égisze alatt is meg tehet szervezni ezeket az intézményeket? Mindezek az egyesületek csak úgy tarthat­ják fönn magúikat, ha a magyar társadalom fölkarolja és támogatja őket. Tudjuk azon­ban, hogy társadalmunk egy része, a müveit közéooszbálly nagyon is igénybe van véve. Bármely kulturális megmozdulásról is legyen szó. szinte mindig ugyanazokat a neveket ol­vassuk az adományozók és a gyűjtők között. A jövőben megindítandó.,nagyszabású akciók sikere megköveteli, ho"^ azokból társadal­munk kiéit erős rétege az eddiginél fokozot­tabb mértékben vegye ki részéit Az egyik az arisztokrácia és a gazdag burzsoázia, mely a nemzeti kötelességtőljesiítés terén aránylag kevesebbet tett, mint a taiteinerek * és kispol­gárok erősen megviselt tömege. Tudunk ese­tekről. amikor hatalmas vagyonú földbdrto- kosofc, fényes történelmi nevek viselői azzal küldték vissza diákegyesületeink beküldött gyüjtőiveilt, hogy ők túlságos exponáílltságuk miatt semmiféle „politikai" akcióban részt nem vehetnek, sőt a diákokat nem is érdeme­sítették külön levéLpaninossra, hanem egvsze- rüen a kérelem hátlapján közölték a választ. A földreform folytán szenvedett kár nem menti ezen eljárásukat, mert az illető uraik­nak oiirtokaik kisajátítása után is maradt annyiok, hogy valamit áldozhassanak a nem­zet oltárán. A másik réteg, melyet M ikeül terjeszte­nünk a kulturális mozgalmaink érdekében megindított akcióba, a gazdaközönség. Nem­zeti erőnk kiaipadhatatlan forrása buzog a fa­lu b és ezért irem örvendetes jelenség, hogy kisgazdáink helyzete ma általában jobb, mint amilyen a háború előtt volt. Itt az ideje, hogv a gazdatársíaidailmajt kimozdítsuk közönyéből és gondoskodnunk kiéli arról, hogy a falú kulturális színvonalát emeltjük, de másfelől ndká is áldoznia 'kiéli a nemzeti közművelődés ^RK<UŰtA\ASfeAK.-fíí.RTiAI> iűjsfiviaaíM'.t-tijRWftia cél jajina. Nem gua idolunk itt nagy áldozatok­ra, hanem naigyon meg volnánk elégedve, ha a magyar gazdartársadaflom mindegyik tagja havonta csak egy koronával, vagy akár egy véka búzával járatna hozzá kultúránk épüle­tének föntartásához. Meg vagyunk győződve róla, hogy ezekből a koronákból napvszerü áLkoiásoklka] lehetne gazdagítani nemzetünk kulturális állományát. A pénzügyi kérdés, mint minden téren, úgy itt is élői ölt étele minden alkotásnak. Or- szágos közművelődési egyesületeinknek meg i kell egymás között állapodniok arra nézve, hogy a közönség melyik csooort járnak támo­gatására számítanak leginkább és a föntar- tásukhoz, szükséges anyagi erőit mily módon akarják előteremteni. Igen nagy hiba volna, ha ugyanazt a föladatoit egyesületeink egy­mással párhuzamosan, sőt egymással verse­nyezve akarnák elvégezni, mert ez az erők fölösleges pazarlását jelentené, amiből mái’ i igazán nem kérünk. De ugyanolyan hibát kö­vetnének el egyesületeink, ha ugyanazzal a módszerrel akarnának pénzt gyűjteni. Azon vennék magukat észre, hogy egyiküknek sem jut annyi, amennyire szüksége van. A néme­teknél szokásban van, hogy az egük egye­sület bálok szünetjelben gyűjt a maga javá­ra; a másik gyújtót, a harmadik számoilócédu- iát hoz forgalomba, a negyedük perselyeiket köröztet vendéglőkben és kávéháziakban. Eze-i két a módszereket nekünk is el kell sajátító.-* nunlk és országos kulin r egyesületeinknek meg kelt beszélniük, ho— mindegyikük mi­lyen utón akar gondoskodni anyagi léte biz­tosi tásőirói. A köz művelő désnek a társadalom által végzendő föladatiai tekiin leiében tehát első­sorban munkamegosztásra van szükség, hogy szervezetleink ne keresztezzék egymás műkö­déséit. E célból gyialkoiri megbeszéléseiket kell tairtaniiok, ame/lyelkeu önmagáitól ki fog ala­kulni az az egységes irány, amerre kultúránk hajójának eveznie kell és az a kultúrpolitikai program, mely biztosit ja a harmóniát nem­zeti küzdelmünk összessége és a kulturális munka között. ü fe u h is I ü Ü & i á Az múéím magyarsás egyik képviselője nyilatkozik i Prágai Magyar Hiriapnák Mmm Suliul, az erdélyi magyarság séiitizéseiri és a jugoszláv diktatiira romániai hatásáról Tátrafiredi tesztelés Hegedűs iéRte bukaresti magyar IcépviselSweS — tft várnak a magárak Mániától T — Vajda Vojveda eftedvetSenftfi eyBatftozata — á kisebbség! iskelák áíSamsegéiye — Pamfii Sexaru és a bukaresti intellekt^sáirs fasiszták — Táitrafüred, január 19. (Saját tudósit ónktól.) Legújabban divatba jött, hogy a városi emberek télen veszik ki szabadságukat és elmennek a hegyek közé, ahol a hó fehér birodalmában egy kényelmes luxusszálloda előkelő termeiben töltik el a pi­henésre szánt napokat és a magaslati levegő áldásaitól várják akoi óképességük és üdesé- gük visszanyerését. Hegedős Nándor, az er­délyi magyarság egyik kitűnő reprezentánsa, a bukaresti kamara ellenzéki magyar képvi­selője, s az erdélyi magyarság egyik legjobb zsurnalisztája, ez évben Tátraiüredet keres­te fel, ahol ragyogó napsütésben tölti el sza­badságát. Hegedűs Nándor a legutóbbi romá­niai választásokon lett beválasztva a román parlamentbe. Mint a „Nagyvárad" főszerkesztője és a Nagyváradi Esti Lap tulajdonosa régóta közszeretetben és közbecsülésben áll az er­délyi magyarság körében. Nemzettársainak bizalma a biharmegyei magyar párt alel- nökévé választotta őt s e funkcióban kitűnő körültekintéssel, megelégedésre, igen érté­kes munkát végez a romániai magyar ki­sebbség érdekében, ő az első hivatásos ki­sebbségi magyar újságíró, aki képviselő lett. E bizalmat mindenképpen megérde­melte, mert harcos újságírói múltja és egyé­niségének kimagasló ereje valóban a küzdő és szenvedő magyarság egyik vezérévé pre­desztinálják őt A választásokon 16.200 szavazattal győzött a biharmegyei kerül ötben. Hogy a múltban mily kiváló muhkát végzett az erdélyi magyarság érdekében, azt már az az egy tény is bizo­nyltja, hogy az elmúlt években több mint 1.500 okos, merész és mindig megszívlelt ve­zércikket irt lapjaiban az erdélyi magyarság érdekében. Alkalmiunk volt Hegedűs Nándort télikéres- ni. A képviselő külsejében is rendkívül ro­konszenves benyomást tesz. Pompás nyugateurópai alak, aki elegánsan, mindig kedvesen és biztosan mozog a leg­elegánsabb szalonokban épp úgy, mint a szerkesztőség lázas és előítéletet nem isme­rő atmoszférájában. Nagyon látszanak rajta azok az évek, amelyeket fiatalkorában a párisi Sorbonneon töltött. Kifogást!anul beszél franciául és angolul és nem utolsó sorban széleskörű európai tájéko­zottságának és mély kultúrájának köszönheti, hogy a biharmegyei magyarság őt választotta bukaresti, képviselőjének. Hegedűs Nándor a hozzáintézett, kérdésekre precízen, logikusan és mindig érdékesen fe­lelt. Nyilatkozatából sokat megtudtunk az er­délyi magyarság életéből, amiről, valljuk be őszintén, eddig nem a teglökéletesebben voltunk tájékozódva. Az interjút az alábbiakban közöljük: Maniu ss a magyarság — Mennyiben jelent enyhülést a Maniu- k ormány uralomra jutása Erdélyben? — Maniu Gyula kormányának kinevezése kétségkívül az utóbbi tíz esztendő legjelentő­sebb eseménye Romániában. Mamiul a közvé­lemény egyetemes nyomása juttatta a minisz­terelnöki székbe. Az uj miniszterelnök egye­nes gondolkodású, komolyan demokratikus és feltétlenül puritán politikus, aki nyugati al­kotmányos koncepciót szeretne belevinnd Ro­mánia politikai életéibe. Erdélyben a közszabadságok lüktetőbb szelleme köszöntött be az ö uralmával, a cenzúrát és a gyülekezési korlátozásokat egyetlen gesztussal sutba dqbta é9 meg­rendezte az első tiszta választást. Természetesen ez egyelőre csak kerete egy uj korszaknak, amelyet azonban értékes tarta­lommal kellene megtölteni. Minden attól függ: i szembe tud-e nézni Maniu azokkal a, belső ellenséges erőkkel, amelyek az ő pozícióját az első perctől fogva aláásni igyekeznek és van-e elszántsága arra, hogy a kisebbségek követeléseit a soviniszta áramlat sustorgó terrorjával szemben teljesítse? A régi királyságban roppant csekély a politi­kai érzék a kisebbségeik jogai iránit és különö­sen a nacionalista sajtó hajlandó a legapróbb engedményt hazaárulásnak bélyegezni. Ha Maniu ezzel a soviniszta fronttal bátrain szem­be mer szálfám I és a híres gyulafehérvári ha­tározatok mellett kitart, mondván: itt állok, másképpen nem tehetek, akkor a kisebbségek számára megvan a re­mény, hogy égető kulturális, iskolai és gaz­dasági bajaik enyhülni fognak. fl Magyar Párt célkitűzései — Melyek, képviselő ur, a Maigyar Párt leg- k özei ebb i célkitűzésed ? — A romániai Országos Magyar Párt bebi­zonyította, hogy lojalitással várja meg Maniu Gyula kormányzati tevékenységét. Tavaly a Braitianu-uralom idején a párt székelyudvarhelvi nagygyűlése ki­LOSONCI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR RT. LUCENEC j aut. FORD képviselet az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR rt. Budapest vezérképviselete: szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett: ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET kettössoru *véd önbeálló golyóscsapágyakkal TELJES MALOMBERENDEZÉSEKET átalakításokat ét egyes gépeket F0RDS0N TRAKTOROKAT Legújabb typusu FORD személy- és teher­autókat valamint saját gyártmányú, egyszerű S és mütrágyaszóróval kombinált. vetogép eket KÉRJEN ARAJANLATOT!­---------------------------------- --------------­mo ndta, hogy sérelmeinek feltárásával a népszövetséghez fordul. Ez a határozat még nem juthatott el a végre­hajtásig, amikor Bratianu megbukott és Mó­nid. vette át a helyét. A Magyar Párt vezető­sége ekkor úgy határozott, hogy a székelyud­varhelyi gyűlés döntésének végrehajtását fel­függeszti, hátha olyan kormányzati atmoszféra fog ránikvirradiui, amely a népszövetséghez való fordulást feleslegessé teszi. Azt hiszem, világos, hogy a párt részéről ez barátságos magatartás. Joggal vehette ezek után zokon a párt, hogy Vajda Sándor bel­ügyminiszter egyik szenátusi beszédében ugyancsak kirohant a párt ellen és tagadás­ba vette, hogy az Országos Magyar Párt Er­dély magyar nemzeti kisebbségének igazi képviselete volna. Ez a támadás megrendítette a hitünkéi, mert hiszen a belügyminiszter átlátása legfeljebb csak ürügyül szolgálhatna' arra, hogy a ma­gyar kívánságokat ©Isiinkéiálják, bár ezt Vaj­dáról nem tudjuk feltételezni. Igaz, hogy Vajda később simítani iparko­dott beszédének kínos hatásán, de amig most már tettekben meg nem nyilatkozik, hogy vájjon a kormány csakugyan uj kisebb­ségi kormányzati politikát kezd-e, addig a le­hűtött lelkesedés uj szikrázásra nem kaphat. — A magyarság célkitűzésied nem olyan vakmerő ok, hogy azokat megvalósítani ne le­hetne. Első és legfontosabb követelésünk a kisebb­ségi iskolák államsegélye. Nemzetközi szerződések kötelezik az utódál­lamokat a kisebbségi iskolák segélyezésére, de tíz év eltelte óta egy fillér állami támoga­tásban nem részesültek a mi iskoláink. A magy ar felekezeti tanítók hősies nélkülö­zések közepette teljesitik misszióikat, de minden önfeláldozásnak van határa. Nem alamizsnát képünk, hanem adókban be­fizetett millióink egy résziét követeljük vdsz- sza. A Mán in-kormányt ól e tekintetben feltét­lenül elvárjuk a becsületes viselkedést. Olyan kormány, amelyben a régi erdélyi román nemzeti párt olyan triásza, mint Maniu Gyula, Vajda Sándor és Vlád Aurél ülnek, amelv a képviselőből elnöki székéibe Pop Csicsó Ist­vánt helyezte, nem folytathatja Avarescu és Bratianu furfangos taktikázását, amit ezek a Dolitikusok a kisebbségi iskolák államsegélye körül elkövettek. Minthogy az év végén azuj költségvetést galoppban kellett megszavazni, abban az államsegélyt már nem vették fel, de elvárjuk, hogy legrövidebb időn belül Dót- hiilel formájában végre ezt az államsegélyt meg fogják adni. Hz étáéiul magyarság gazdasági helyzete A közeljövő célkitűzései közé tartozik ezenkívül a magyar nyelv érvényesülése elsősorban a közigazgatásban. Ma nálunk a magyar nyelvet egy-egy városi vagy községi tanácsülésen megtűrik, de már Írásban a magyar nyelvet használni nem le­het. A magyar nyelv jogait végre világosan és intézményesen kodifikálni kell. Uj irányt követelünk a kormány gazdasági politikájá­ban. A gazdasági nacionalizmus megbukott: a román ipar és kereskedelem éppúgy ver­gődik, mint a kisebbségi. Románia természeti kincsekben Európának talán leggazdagabb országa: ilyen országban gazdasági korlátozá­sokra szükség nincs. A gazdasági (korlátozá­sok csupán a Bratáamu-féle tőke érdekeit szol­gálták. Azt reméltük, hogy a külföldi ködösöm megszerzése és a lej stabilizációja fel fogja oldaná a mesterséges gazdasági bilincseiket és a kisebbségi ipart, kereskedelmet és ag­rártermelést a nacionalista hüvelykszoritó- tól meg fogja szalKwlitani. Elvégre a maigyar gazdasági termelés is a ro­mániai nemzelii vagyon javára történik. A BratiauuHrezsiím a soviniszta gazdasági polU

Next

/
Thumbnails
Contents