Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-20 / 17. (1940.) szám
I ^ wai siámunk aŐ olJal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 22S, negyedévre 114. havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 KI A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁGQGÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha Sáifltor lirilf az olasz-íugosziáv sieriiiis megújítására törekszik Paris, január 10. Az Echo de Paris zágrábi jelentése szerint Jugoszlávia királyi dent el fog követni, hogy ez a szerződés ne Maiiarersiifi laptársaiilii!©! (£1.) Prága, január 19. j ©vek óba karcolunk: a nemrégen jobblétre szenderüllt szlovenszkói teljhatalmú minisztérium által kibocsátott, de ma is hatályban levő ama rendelet ellen, amely a Magyarországon a forradalom óta megjelent könyvek behozatalát a cenzúra különös engedélyéhez köti és ezzel párhuzamosan az ellen is, hogy a Magyarországon megjelenő lapokat — három újság kivételéivel — nem engedik be a csehszlovák köztársaság területére. A legnagyobb képtelenségnek és anakronizmusnak tartjuk ezeket a rendszabályokat, amelyek nem méltók a mai időkhöz, amikor a rádió lehetővé teszi a'legeldugottabb kárpáti falu lakosainak is, hogy állandó érintkezésben legyenek a világ minden kititur centrumával és amikor a repülőgép és léghajó hallatlan fejlődése kőcselebb hozta hozzánk Amerikát, mint amennyire három-négy évtizeddel ezelőtt apáinknak Berlin tetszett. Képtelenségnek tartjuk, hogy a budapesti könyvpiac újdonságait, amelyeket ott minden csehszlovák útlevél birtokosa megvehet, ne lehessen hazahozni és groteszknek tűnik fel előttünk,'' hogy azt az újságot, amelyet Szobig ▼agy Hidasnémetiig nyugodtan olvashattunk, a határon elszedik tőlünk. Még nagyobb képtelenség az, hogy ugyanazokat a magyar lapokat, amelyeket itt Prágában megvehetünk, Pozsonyban már nem szabad olvasnunk és hogy a kassai kávéházban a pincér elénk szervírozhatja a Vossisohe Zeitungot, a Figarót, sőt még a Daily Mailt is, de már a Budapesti Hírlapot, vagy az Est-et nem. A többi utódállamokkal együtt a csehszlovák kormány is annak a nagy tévedésnek lett az áldozata, hogy ilyen rendszabályokkal védekezni lehet az irredenta ellen, pedig hát ez a módszer éppen úgy nem hozhatja meg a kívánt eredményt, amiként az iskolában szokásos dohányzási tilalom ugyan még egyetlenegy diákot sem tartott vissza attól, hogy megizüelje a nikotin édes mérgét. ügy hírlik, hogy Romániában, ahol a Magyarországon megjelenő lapok behozatalát eddig éppen úgy megakadályozták, mint mi- máhmk, az uj kormány, amely megalakulásakor liberális sajtópolitikát Ígért, • az utódállamokiban monopóliumot élvező Népszaván, Esti Kuríron és Miagyar Hírlapon kívül több más magyarországi lap terjesztését is meg fogja engedni. Mamiinak ezzel a tervével a kolozsvárii Keleti Újság a napokban rendkívül figyelemreméltó cikkben foglalkozott és nagyon találóan mutatott rá arra, hogy a Romániában eddig is beengedett budapesti lapok loyalitásukkal felülmúlták a román kormány minden várakozását és ezért meg van győződve arról, hogy azok a lapok, amelyeket most fognak beengedni, az erdélyi magyarságnak nem szövetségesei, hanem csak ő dektelen és közönyös ismerősei lesznek. Kolozsvári laptársunk e megállapításai késztetnek bennünket arra, hogy mi is néhány őszinte szót mondjunk el a budapesti lapoknak a csehszlovákiai magyarság kisebbségi küzdelméhez való viszonyáról. Mi is azt tapasztaltuk, hogy a három monopolizált lap: A Népszava, az Esti Kurír és a Magyar Hírlap a magyar kormányt és a magyarországi rendszert ugyan a legkíméletlenebb módon támadja, de a szlovenszkói és ru- azinsükói magyarság bajai és követelései mellett a legnagyobb közönnyel szokott elhaladni. Velünk egyáltalában nem törődnek, nehogy i a csehszlovák kormány valahogy megharagudjék rájuk és elvonja tőlük a postai terjesztés jógái. Lojalitásuk ellen tehát seanmiilléle kilodiktátora minden erejével arra törekszik, hogy meghosszabbítsa az 1921-ben kötött és egy hét múlva lejáró olasz—jugoszláv barátsági szerződést. Sándor királv rninLondon, január 19. A Daily Telegraph bombayi jelentése szerint Amanullaht Kan- daharban 1—2 napon belül újból királlyá kiáltják ki. A trónra való visszahelyezésére elsősorban a Durrani-törzs törekszik, melyben a király anyjának rendkívül nagy befolyása van. Ha Amanwllah tényleg újra el- fogKíja >, ko d, akkor Afganisztán havam i egymástól csaknem teljesen független tartományra oszlik. Az első Kandabar vidéke lesz Ainanullah királlyal, a második Jella- dabad keleti tartománya, ahol több törzs Mangiels vezetése alatt önállóságot fogadott, a harmadik pedig Kabul, ahol Bucha- ri Saquao fog uralkodni. Ez az állapot természetesen csak tavaszig tarthat, amikor a hóolvadás után a harc mindenfelé újra föl- élénkül. Kabul bevételénél a fölkelők súlyosan megrongálták a legtöbb középületet és kifosztották a város egy részét. A királyi paSan Remo, január 19. A® erdélyi magyar birtokosok optánspötne ügyében a karácsonyi ünnepek alatt miegsziaikitott közvetlen tárgyalásokat Magyarország és Románia képviselői között tegnap délután négy órakor isgás nem merülhet föl és a kormány a legnagyobb mértékben meg lehet elégedve a viselkedésükkel. A prágai és pozsonyi hatalmasságok azonban attól félnek, hogy a behozatali tilalom megszüntetése a többi lapra nem gyakorolna ugyanolyan hatást, mint az előbb felsorolt három újságra és ebben igaza lehet, mert föl keld tennünk, hogy ezek a becsületes magyar lapok nem tűrnék szótlanul az itteni magyarság ellen folytonosan megújuló támadásokat. De tisztelettel kérdezzük: megokolhatja-e ez a szempont az eddigi állapot fenhartását akkor, amikor német birodalmi és osztrák újságok csehszlovákiai terjesztésének nem ákadálya az, hogy az itteni németek jogaiért mindig bátran szót emelnek? A budapesti magyar lapok általában megértéssel és jóakarattal foglalkoznak velünk, ami természetes is, hiszen kitől várjunk erkölcsi támogatást, ha nem azoktól, akik ugyanannak a nemzetnek fiai, mint mi. A szeretet ,és a jóakarat azonban néni párosul mindig a megfelelő informáltsággal. Salovenszkón és Rusrinszkó területién csak nagyon kevés buszünjék meg, de Olaszország a szerződés megújításával egyidejűleg azt kéri, hogy Jugoszlávia a neíunói szerződést is ratifikálja, ami rendkívül megnehezíti az olasz— jugoszláv szerződés meghosszabbítását. lota csaknem romokban hever. A Times jelentése szerint az indiai kormány aggodalommal figyeli az afganisztáni eseményeket. A Duanee-dmaszüa hat évszázad óta uralkodott Afganisztánban s most Ainanul- lah visszavonulásával és a lázadók fölülkerekedésével ez az ősrégi kir-sM ház el- vesztené pvzAióját.. A DüaisjA^füiís való :zi- nüleg nem egyezik bele egykönnyen a teljes veszteségbe és mindent el fog követni, hogy a bizonytalan sorsból származó fölkelővezér hatalmát megtörje. ’. Moszkva, január 19. Az United Press jelentése szerint Inayaíullah, Amanuiíah törvényes utóda, akit a lázadók megbuktattak, meg fogja kísérelni, hogy kerülő utón, Indián keresztül bátyjához kerüljön és a királyi családhoz hü törzsek között katonákat toborozzon, hogy tavasszal döntő támadást intézzen a fölkelők ellen. mét megkezditek. A megnyíló ülés a román delegáció szállásán folyt le. Madgarescean u, a romáin delegáció vezetője, üdvözölte a magyar kiküldíöttekéi és kiemelte, hogy a román delegációt, mint Aibbizony sokszor egészen fantasztikus jelentéseket találhatunk éppen egyes intirazágensebb nemzeti irányú lapokban, amelyek többet ártanak, mint használnak nekünk. A magyar kisebbségek egyetlen fegyvere az igazság és ezért elsősorban a magyar sajtó kötelessége, hogy csak föltétlenül tárgyilagos tudósításokat közöljön a mi viszonyain l-cról. A budapesti lapoknak áldozatok árán is gondoskodniok kell arról, hogy pontosam a tényeknek megfelelő tudósításokban számoljanak be a határokon túl élő magyarok életéről és gondoskodniuk kell airról is, hogy az itteni események minél gyakrabban megfelelő publicisztikai megvilágításban részesüljenek. Budapesten néhány hónap óta egyik legkitűnőbb historikusunk szerkesztésében egy előkelő revü jelenik -meg, amely ilyen beállításban foglalkozik az utódállamok közéleti viszonyaival és a magyar kisebbségek helyzetével. Ámde mi nem tártjuk elegendőnek, ha a magyar olvasóközönség egy aránylag csekély hányada csupán folyóiratok útján szerez hü képet a mi dapesti lap rendelkezik jó hírszolgálattal és JNaniifiali® ijfeii itirÉPfi kiáltják ki^ Afganisztán három egymástól független részre bomlott Tavasszal uj. dóntó háború várható — Izgalom Indiában újból mmk&iűték az op!áns-üf!?§»@si a Immiím tárgyalásokat a lsét ilain kiküldöttei ;ÍSig|iisiii mérni* \ Lapuink tegnapi számának lenti eiimü, bi- j zomyára általános figyelmet és méHtánylást keltett, ér békés vezércikke éléről sajnálatos technikai tévedés folytán az illusztris szerző neve elmaradt. Utólagosan közöljük, hogy a vezércikk írója Bujanovics Gyula, Sárosmegye volt főispánja. háziéban, úgy ma is az a törekvés vezeti, hogy a tárgyalások kielégítő megoldásra vezessenek. Ez a megoldás egyaránt előnyére válik az érdekelt államoknak és a nemzetek szőve bégéinek. A román delegáció vezetőjénél: üdvözlő I szavaira Szterényi József báró, a magyar delegáció vezetője válaszolt. Megköszönte az üdvözlést, majd kifejtette, hogy a magyar delegcáió szándékai ugyanazok, mint amikor a tárgyalásokat Abbáziában megkezdették. Rámutatott arra, hogy a barátságos megegyezés egész Európa érdeke és egyaránt előnyére válhat úgy az érdekelt államoknak, mint a nemzetek szövetségéinek. [ Végül kiemelte, hogy tisztában van a nehézségekkel, de a kitűzött cél az, hogy a két állam közeledését elősegítsék s ezért mindkét oldaliról áldozatokat is lehet hozni. A két delegáció következő ülését hétfőn délután tartják meg. Közben - az albizottság befejezi tanácskozásait és eredményéről a hétfői ülésen fog beszámolni. A tegnapi ülés után a román delegáció teára vendégül látta a magyar delegátusokat. BanszüHHt-iázsdás a francia tagéin Páris, január 19. Az Aetion Francai se jelentése szerint a francia Kongóban föl- lázadtak a bensziilöttek. A fehér telepesek közül többet meggyilkoltak és a gumiüítet- vényeket tönkretették. A fölkelők ultimátumot intéztek a francia hatóságokhoz és azt követelték, hogy a francia csapatok Bambuitól hatvan kilométerre ne lépjék ót a határt. Ha a franciák ennek ellenére megtámadnák őket, a benszülött törzsek agyonlőnék a kezükbe került foglyokat és a bosalii katonai állomást teljesen lerombolnák. küzdelmeinkről, hanem szükségesnek tartanók, ha a napisajtó is arra törekednék, hogy olvasóinak százezreit rendszeresen, behatóan és tárgyilagosan informálja az utódállamokban élő magyarok harcairól, vágyairól és törekvéseiről. Erre Irénjük őke t és szerein ők hinni, hogy kérésünket meg is fogják szívlelni. LAUFER Bratisiava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
