Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-17 / 14. (1937.) szám

6 1929 jaguár 17 irtMrBfc. „Pesti lapok Erdélyben66 A kolozsvári Keleti Újság cikke az Erdélybe bebocsátott budapesti lapokról Kolozsvár, január 16. Az erdélyi magyar párt lapja, a Keleti Újság foglalkozik azzal a fairrel, hogy a Maniu-kormány állítólag fokozottabb mértékben koneiliáns akar lenni a magyarországi napisajtóval szemben. „Pesti lapok Erdélyben'6 cim alatt ezeket irja: „Az imperiumváltozás után — irja a Keleti Új­ság —, csak évek múlva adta meg az akkori Ava- rescu-kormány az első magyarországi Lapnak az engedélyt a Romániában való . terjesztésre. Tud­juk azonban, hogy az engedély megadása körül szégyenletes iiz- j led alkudozások folytak. nagy összegeket kellett a budapesti lapkiadónak ás az erdélyi terjesztőnek is kockáztatnak s en­nek kényszerű következményeképpen szabták meg aztán a budapesti árnak háromszorosára ugyancsak a lappéldányoknak itteni előfizetési és kolportázsáról. A megtört jég kellemes csalódást jelentett nem­csak az Averescu-kormány, hanem az ezt követő liberális-kormány számára is. Attól tartottak, hogy a Romániába beengedett lapok a titkos irre­denta eszközei lesznek és akármennyire figyelnek a cenzorok, nem tudják kellően ellenőrizni a so- jfok között esetleg becsempészhető propagandái. Ezért kellett az engedély megadásával más garan­ciákat leszögezni. Szóval » magyarországi lapok abban a pillanatban, amikor Romániába bejöttek, máris leszámolhat­tak azzal, hogy a mérsékelt kritikának leghal­ványabb metódusával se élhetnek. rÁz Averescu- ás a liberális-kormányok csalódása éppen abban állott, hogy a terjesztésre jogot szerzett lapok minden vára­kozást túllicitáltak lojalitásban s ngyanaz a lap, amely a legkeményeb kritikával illette a ma gyár kormány minden ténykedését, némán ha­ladt el a liberálisok minden kisebbség-elnyomó, jogfoszté intézkedése mellett, számukra nem léteztek urnalopások a választáso­kon, arra már nem terjedhetett ki az érdeklődé­sük, hogy Romániában tucatszámra zárják be az iskolákat, vonják meg nyilvánossági jogu'tat. s a kultúra ellen, mégpedig nemcsak a magyar, ha­nem az egyetemes kultúra ellen napről-napra kö­vetik el a legfelháboritóbb merényleteket. Mindezideig két budapesti lap, a Magyar Hír- Sáp és az Esti Kurír kaptak kormányvizumot a román határ átlépésére, illetve a legutóbb beenge­dett Népszavával és egy jelentéktelen pesti dói­nak, akikre a bormánykegy némaságot pa­rancsol. Szeretnék megkérdezni Vészi Józsefet, a Paster Lloyd főszerkesztőjét, aki annyi harcos tempera­mentummal és vervvel szállt síkra Géniben a szellemi sorompó felfüggesztése érdekében, vájjon ezt akarta-e? I>e megkérdezzük a román kor­mánytól is, hogy lehet-e sajtószabadságra nivat- kozni ott, ahoi a terjesztési engedély, ha nem is nyílt, de hallgatólagos feltétele a kritikai jog tel­jes kikapcsolása. Ezért kell őszintén bevallaaunk, hogy a budapesti lapinvázió hírét vegyes érzel­mekkel fogadjuk. A magyar szó harcosait fogad­juk a budapesti lapokban, mint régen látott ven­dégeket, de arranézve nem táplálunk hiú remé­nyeket, hogy a kisebbségi jogokért való harcunk­ban a beengedett sajtóorgánumokban küzdőtár­sakat kaptunk.*6 Épül az aj Zeppelin: nagyobb térfogat, több motor Berlin, január 16. A berlini lapok niia regg&l hosszabb jeleníésíkben számolnak be azok­ról az előkészületekről, melyeket. Friedriehs- bafenbem az uj Zeppelin, az „L. Z. 128.'"' ré­gebben tervezett építésével kapcsolatban tet­tek. A tervező irodában lázas mimika folyik, mert az uj Zeppelint úgy akarják megbonsfcraáJ- ni, hogy az aerodinamikai feltételeknek elődeinél jobban megfeleljen.^ Az eddigi, bőségesnek mondható tapasztala­tok alapján az uj Zeppelint óceánjáró elődjénél na­gyobbnak tervezik és külső alakja is eltér az eddigi 'tipoistőd. Bár a hosszúsága körűik elül egyező lesz a „Gráf Zeppelin “tevéi (237 méter), az átmérője 38 miéter lesz, tehát 7 és fél mederrel nagyobb, mint az előbbié. A térfogata ezáltal 45.000 köbméterrel lesz több, mint a Gráf Zeppeliné volt. Az uj léghajóra erősebb méterokat szerelnék, melyek körűikéiül 4—5000 lóerőt tudnak majd kifejteni. Ezt az erőm ennyi séget 8—10 motor állítja elő, anélkül azonban, hogy a inótorok meg­szaporodott számú szükségessé tenné a mo­torcsónakok szaporítását. A problémát való­színűleg úgy oldják meg, hogy az egyes mótorgondoíákba két gépet szerel­nek. Az utasfülke és a parancsnoki fűliké építésé­ben az eddigi rendszertől eltérő jelentős vál­tozásokat vezetnek keresztül. A Gráf Zeppe­lin beosztásától eltérően az ufasfülkét a hajótest elejére szerelik s a parancsnoki fülkét mögéje, de valami v-el mélyebben. Ezáltal elérik, hogy az utasok szabad kilá­tást nyerjenek az egész horizontra. De az ed­digi navigációs tapasztalatokat más téren is felhasználják. így valószínű, hogy a léghajó külső burkolatának any agát nem gyapjúszövetből készítik, hanem más szövetfajtából, amely minőségileg ellenálűóbb, aniellett azonban nem lesz na­gyobb súlyú. Itubnyafttrclö szép meleg győgyv.zfürdö a magas Fátra tövébea. Téli szezon előtti lappal négyre emelkedett ezeknek a napi­lapoknak a száma. Hogy ezek a lapok miért fek­tetnek nagy súlyt a Romániában eladott egy-két- ezer példányukra, nem nehéz kitalálni: anyagi viszonyaik kényszerűségéből s ezért tudtuk meg­érteni azt, hogy a kritika jogának lemondása árán is fontosnak tartják az előző kormányok által megadott és aztán rendszeresen meghosszabbított tartózkodási engedélyt. Közülük az egyik tipikus budapesti bulvár-lap, amelynek érdeklődési köre addig sem terjedt túl a budapesti aszfalton, kül­politikával alig foglalkozott., itt tehát voltaképpen nem is történt koncesszió a lapfentartók részéről, mert az Erdélyi-pör öt- és hatoldalas tudé8itásai mel­lett hogyan is jutott Tolna hely azokra a kérdé­sekre, amelyek az ■ erdélyi magyarság vitális érdekei és súlyos panaszai. Arról hallunk most, hogy a Maniu-kormány. tanulva elődei példáján, fokozottabb mértékben koneiliáns akar lenni a magyarországi napisajtó­val szemben. Értesülésünk szerint rövid idő alatt még jó néhány budapesti lap kapja meg a romá­niai terjesztés engedélyezésének jogát. Most talán arról sincs már szó, hogy reverzálisokat Írassanak alá ás pontokba foglalják, mit szabad megirniok a budapesti lapoknak és mit tilalmaz a Buda­pesten is polgárjogot nyert bukaresti cenzúra. Hiszen Vajda is, Maniu is jószemü erdélyi embe­rek, kitünően tudnak magyarul, bizonyára 37X»r- ga’mas olvasói budapesti lapkollegáinknak s jól tudják, hogy nincsen szükség semmi megkötésre s abban a pillanatba,#, mihelyt a budapesti lapra rányomják, hogy Romániában nyolc vagy ti* lej az áruk, kivették a méregfogukat e a pesti lapkiadók vannak annyira jó üzletembe­rek. hogy itteni invesztícióikat s jövendőbeli be­vételeiket nem fogják kockáztatni egyetlen kelle­metlen sorral sem, amire — mint nhogy magukat bizonyára megvigasztalják — amúgy sincs nagy szükség, hiszen az erdélyi magyar lapok a sérel­mek és kritikai megjegyzések közlésével téma- raszthatatfaiuul is megelőzik a budapesti sajtót, a budapesti polgár számára pedig mindezek a kér­dések csak másodrendű érdekességünk. Araikor tehát a viszontlátás örömével üdvözöl­jük az erdélyi hirlapelárusilók polcaira ismét rá­került budapesti lapokat, be kell vallanunk, nagy­mértékben mérsékli örömünket az a körülmény, hogy budapesti laptársainkban nem fegyvertárán- Ikat kapunk .nem szövetségeseket jógáink kihar- nyílásában, csak közönyös és érdektelen ismerő­söket. akik panaszainkra visszhangot sohasem ailhal A Képes Hét előfizetési dija Praha 1L, Pansk, ÍZ. w. Hl. «*neletdmr« kflldendt A „becsületes“ tolvajok újsághirdetésre jelentkeztek és visszaadták az ellopott ékszereket Amikor a károsult találkozóra megy a betörőkkel - Üzleti elv: a kölcsönös bizalom — Hamburg, január 16. A kriminalisztikában rit­kán előfordu ó esetet jegyez fel a hamburgi rend­őrség krónikája. Nemrégiben betörők jártak egy hamburgi ékszerkereskedő üzletében ? mintegy nyolcvanezer márka ériekü ékszert loptak el. A kereskedő először a rendőrség igénybevételével próbált a tettesek nyomára jutni, minthogy azon­ban a nyomozás eredménytelen maradt, egy új­szerűén ható ötlet segítségévei kísérelte mag ék­szerei visszaszerzését. Hirdetést tett közzé a lapokban, felszólítva „a becsületes betörőket16, hogy napiáron alul adják vissza az ellopott ékszereket.' Ha a felszólításának eleget lesznek, a rendőr­ség nem üldözi őket és nem kell bajlódniok az ékszerek értékesítésével. A kereskedő számítása bevált. Pár órával a hirdetés megjelenése után a betörök telefonon hívták fel a kereskedőt éfl hajlandóknak mutatkoztak as egyezkedésre. Ta’álkozót adtak egymásnak a városi parkban és Wempe ékszerész fegyver és rendőri asszisz­tencia nélkül ment el a betörő-légyottra. Az a feltevése, hogy a betörők szavába vetett bi­zalma jóhatást tesz rájuk, teljes mértékben be­Hogyan maradhatunk sokáig fiatalok 7 Amerikai tanácsok Legújabban egy nagy amerikai újság foglal­kozott a problémával, melynél jobban semmi sem izgatja az emberi társadalmat. Valaha régen Saint Gerrnain gróf árulta az örök ifjúság titkát, a Nap­király udvarában- Most pedig az amerikai lap közöl s zines.1 felette érdekes riportot róla. A XVI1. században ugyanis a világ egyik leg­nagyobb szélhámosa elhitette a történelmi nevű főurakjkal és dámákkal, hogy ő már Dégyezer éve bolyong ezen a földiekén. Véletlenül jelen volt az érdekes esetnél mikor Mózest az édesanyja kis kosárkában leeresztette a Nílus vizébe, és jelen volt a nagy történelmi eseménynél, mikor a nagy- antiszemita Fáraó, II. Ramszesz leánya, Nefrét hercegnő, egész fájának gyászára, kihalászta a veszedelmes kisdedet. Ezeket a fantasztikus hazugságokat a Napkirály udvara készségesen be­vette, kivevőn magát az uralkodót, akinek óriási intellektusa éppen csak úgy hallgatta meg Saint Gerrnain gróf meséjét, mint teszem Raine vagy M öli ere színdarabjait, udvarias, leereszkedő ér­deklődéssel. Serre' ö, sem morganalikus hitvese, Madame Maintéon nem nyúlt a gróf bájitalához, a király nagyon okos, fensőbbséges elméje, az ass­zony nagyon hivő, jámbor és ájtatos lelke elfor­dult az örök ifjúság Mjila látói, a bölcsek kövétől é'. az aranyofíiuálás mesterségétől. * Az amerikai újság azonban megfordítja bölcs Salamé® mond&ftát, hagy. ninnt nf a nap alatt.. és azt mondja: ..Minden, de minden nj a nap alatt!46 Amit húsz esztendővel ezelőtt csodának tartot­tunk, amiért a mondái Ikarustól kezdve évezre­deken át hullott az emberiség vére, izzott fantá­ziája. sóhajtozott álma és repesett a lelke, — a repülés —, ma már rendes közlekedési eszköz. És a rádió, a mozi csodái, az elemek felbonthataBán­ságának megdőlt teóriája, az aranycsinálás immár jóformán megfejtett titka (itt csak az a baj, hogy a mesterségesen"''előállított arany sokkal többe kerül, mint amennyit megér)... minden uj a nap alatt. Mért ne fedezhetnék fel a titkol, hogyan tudnánk életünk végéig ifjúságunkat megőrizni? ' Az amerikai lap meginterjúvol egy csomó híres, nevezetes szépasszonyt, színésznőt filmcsillagot, kurtizánt, kozmetikust, csodadoktort, sőt egy sze­rény, de nagyon okos hivatalnoknőt is. A reklá- mizü válaszoknak hagyjunk békét, de nézzük a jóhiszemüeket. Egy milliárdos asszony: — Én. — mondja az egyik milliárdos, felesége, — csak lelki kozmetikát használok. HusZonÖtéves j vagyok, a többire nézve, nézetem szerint, csak ! harmincon felül van szüksége az asszonynak. Meg- j lehetősen fegyelmeztem az idegeimet és ha csak ( lehet, bm. mód van rá, elkerülöm az indulatok kilengését. Tapanrtalatból todorn, begy a»if tehát az önfegyelmezés. Ha arra gondolok, hogy ezért, vagy azért az iudulatkitörésért a legdrágább árral, szemem fényével, arcbőröm üde simaságá­val, ajkam frisseségével kell fizetnem, rögtön lecsillapulok. — Nem éri megf amibe kerül —, ezt a mondást édesanyámtól tanultam, mint minden okos dolgot. így beszél S. Gould ifjú felesége, —- s könnyű neki! Achillesnek is könnyű volt bátornak lepni, kivált miután édesanyja a varázsfolyóba mártotta. Még igy is folyton izgult a sarka miatt. A híres színésznőt De a szép, huszonötéves milliárdos asszony mellé csatlakozik egy hires színésznő, ki nem mondja meg a nevét, amin nem csodálkozunk, mert vallomása igy kezdődik: — Nem vagyok már fiatal és még meg akarom tartani régi szerepkörömet. Irtózatos testi és lelki küzdelmet kell érte folytatnom. Nem pályatárs­nőim, irigyeim intrikáira gondolok, ezekkel csak elbírok. De önmagam?!.... Reggel a tükör elé állva kérdem magamtól: meddig lehet még, med­dig bírom még? ....... (Mindig reggel vagyok a legöregebb, e stére visszafiatalodom.) A kozme­tika?!... A higiénikus testápolásnál alig tudok többet A színpadi kikészítés nem jelent semmit Az csak addig tart, inig a rivalda lámpái ragyog­nak . Az életben úgy. tapasztaltam, hagy csak egyetlenegy dolog segít: a nyugalom, az idegeken való uralkodás. Minden íelesteges emóció kerü­lése. Persze, ez az én pályámon nagyon nehéz. De meg kell próbálni. Mert csak a nyugalomban, a kiegyensúlyozottságban van a fiatalság, vagy annak látszatának titka. Asszonynál: a nagy indulatok csak a szerelemben állnak jól. A harag, a megbántott büszkeség, vagy önérzet a férfiarcót megszépíti, az asszony arca ilyenkor mindig e’csunyul, — még az enyém is elesunyul- A szerelem kilengései?! Ez egészen más. Itt meg az asszony engedhet meg magának sokkal többet, mert a szerelmes férfi pózaiban mindig van valami komikus. Arról, hogy nem szabad sokat enni, egyoldalúan fáplákozni. sokat vagy keveset aludni, s ami a legfontosabb, — nem szabad kövérnek lenni, erről nem is írok. Ezt minden értelmes asszonvj teremtés már tudja. Tehát csak nyugalom, mondja a színésznő is a milliárdos hölgy után. Ejfy ismert zongoraművésznői Emília Crone, egy hires. nevezetes zongora­művésznő irja: — Sokat pihenek, különösen, ha nagy koncer­tek előtt állok. Nem sokat törődöm az örök, vagy késő ifjúság titkával. Az én munkámnál nem ez i a fontos. Természetesen minden nőnek vigyáznia j kell rá, hogy artisziikus. Ízléses megjelenése le­jgyen. A ruhakérdés az én számomra nem gond. ! Én mindig feketében járok. A fekete szin a leg= I előnyösebb szin minden nő számára. Minden nőt j megfiatalít és finomabbá, nemesebbé tesz. A hölgy, aki tetszeni akar: Egy hölgy, akinek minden vágya az. hogy a férfiaknak tessék, ruhaszin tekintetében egészen más véleményen van, mint Crone kisasszony­— Gárderobunk mindig rendben legyen. — kezdi a hölgy, akinek öltözködését valószínűleg részvénytársasági alapon és szisztéma szerint intézik. Mindig csak hangulatunkhoz illő' toalett­ben szabad megjelenni. Ahogy arcunkat, szemün­ket, alakunkat megvizsgáljuk a tükörben, úgy vessünk számot lelkiállapotunkkal és hangulatunk­kal. Egy modern nőnek, ha fel akar öltözködni, tisztában kell lennie a psychoanalizíssel. Irtó­zatos bűn aznap kék ruhát ölteni, mikor a lel­künk éppen vörös, vagy lila. Ez fájdalmas, lealázó, sőt bűnös dolog. Egy szerény hivatalnokáé i Hagyjuk e tuléraékeny lelkiismeretű hölgyei, mért igazán, nem tudhatjuk, hányféle s^inü szo­kott lenni a lelke és hogy még a közgazdaságilag szerencsésebb helyzetű Amerikában is hány férfi­ember keresetére volna szükség ennek a sok­színű léleknek a rendbentartására? Nézzük meg, mit mond egy szerény hivatalnoknő: — Ma kitolódtak a korhatárok, ez az okos nők érdeme, kik teljes joggal harcolnak a iiatalságért. Mesterséges és természetes módon egyaránt Tisztességesen fizetett hivatalnok vagyok, én bi­zony nem vetem meg a kozmetika semminemű vívmányát, ha az előnyös számomra. Sőt nem tagadom, keresetein nagyrésze arra megy, hogy külsőm mentül fiatalosabb és artisztikusabb ma­radjon. Állandóan járok kozmetikushoz. És nem eredménytelenül. Mégis úgy találom, a legjobb és legbiztosabb szépitöszer: a nyu­galom. És csak úgy tudunk sokáig fiatalok maradni, ha nem élünk izgalomban. Az apró dolgok ma­guktól is rendbe jönnek, a nagy problémákon úgy sem bírunk segíteni, mert azok megoldása erőnkön felüli feladatot ró ránk. Egy francia memoárban olvastam egyszer, hogy egy márkluő úgy nevelte önfegyelemre és idegein való ural­kodásra leányát, hogy naponta egy hernyót tgtt a nyakára. A fiatal lánynak tűrnie kelleti, hogy a féreg végigmásszék rajta. Pár hónap és teljesen megszokta, szemrebbenés nélkül tűrte. De nem csak ezt az egy hernyót, az élet összes bajait, kellemetlenségéit tűrte, ha nem bírta lerázni azo­kat magáról. * Folytáthatnánk még, de az amerikai lap inter­jújából a* világtik ki, hogy a* ifjúság titka valahol a jó idegzetben rejlik. Aki nem rendelkezik jó idegzettel, próbálja meg­szerezni, (alán nz említett frappáns hemyóku.a utján. Lehet hogy sikerül. Egyebekben kár. hogy nz amerikai lap nem interjú volt a meg a XVII században élt La Rochofpueauld hercegei, aki egyik axiómájában azt mondja: „A sokáig tartó ifjúság titka: u jo gyomot és a kmménjr awte*, _ * • * • vált A megjelölt helyen két férfi fogadta, két nagyúri eleganciával ■ öltözött idegen, akik előzékenyen, udvariasan, de azért kellő óvatos­sággal közeledtek hozzá. Észrevette, hogy a háttérben sötét alakok csoport­ja várakozik, akik valószínűleg a betörők minien- rékész segítőtársai voltak. A két gonosztevő tisz­teletteljes csodálattal ismerte el a kereskedő bá­torságát és cserébe meglepő nagylelkűséget mutattak zt alkudo­zásnál. Potom négyezer márkát kértek az elra­bolt ékszerekért, de ragaszkodtak hozzá, hogy a kereskedő készpénzben fizessen Az adásvételi üzletet nyélbe ütötték s a keres­kedő darabonként vette át az ékszereket, miköz­ben konstatálta, hogy több darao hiányzik. A betörők „becsületbeli66 kötelességüknek is­merték el a hiányzó ékszerek megszerzését és magukra vállalták azt is, hogy visszaküldik a tulajdonosnak. Ezután illemtudóan udvariasan el­köszöntek egymástól. A kereskedő a viszonyok­hoz képest meg volt elégedve a betörés-likvidálá- , savai s a rendőrségen tett feljelentését vissza­vonta.

Next

/
Thumbnails
Contents