Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-17 / 14. (1937.) szám
6 1929 jaguár 17 irtMrBfc. „Pesti lapok Erdélyben66 A kolozsvári Keleti Újság cikke az Erdélybe bebocsátott budapesti lapokról Kolozsvár, január 16. Az erdélyi magyar párt lapja, a Keleti Újság foglalkozik azzal a fairrel, hogy a Maniu-kormány állítólag fokozottabb mértékben koneiliáns akar lenni a magyarországi napisajtóval szemben. „Pesti lapok Erdélyben'6 cim alatt ezeket irja: „Az imperiumváltozás után — irja a Keleti Újság —, csak évek múlva adta meg az akkori Ava- rescu-kormány az első magyarországi Lapnak az engedélyt a Romániában való . terjesztésre. Tudjuk azonban, hogy az engedély megadása körül szégyenletes iiz- j led alkudozások folytak. nagy összegeket kellett a budapesti lapkiadónak ás az erdélyi terjesztőnek is kockáztatnak s ennek kényszerű következményeképpen szabták meg aztán a budapesti árnak háromszorosára ugyancsak a lappéldányoknak itteni előfizetési és kolportázsáról. A megtört jég kellemes csalódást jelentett nemcsak az Averescu-kormány, hanem az ezt követő liberális-kormány számára is. Attól tartottak, hogy a Romániába beengedett lapok a titkos irredenta eszközei lesznek és akármennyire figyelnek a cenzorok, nem tudják kellően ellenőrizni a so- jfok között esetleg becsempészhető propagandái. Ezért kellett az engedély megadásával más garanciákat leszögezni. Szóval » magyarországi lapok abban a pillanatban, amikor Romániába bejöttek, máris leszámolhattak azzal, hogy a mérsékelt kritikának leghalványabb metódusával se élhetnek. rÁz Averescu- ás a liberális-kormányok csalódása éppen abban állott, hogy a terjesztésre jogot szerzett lapok minden várakozást túllicitáltak lojalitásban s ngyanaz a lap, amely a legkeményeb kritikával illette a ma gyár kormány minden ténykedését, némán haladt el a liberálisok minden kisebbség-elnyomó, jogfoszté intézkedése mellett, számukra nem léteztek urnalopások a választásokon, arra már nem terjedhetett ki az érdeklődésük, hogy Romániában tucatszámra zárják be az iskolákat, vonják meg nyilvánossági jogu'tat. s a kultúra ellen, mégpedig nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúra ellen napről-napra követik el a legfelháboritóbb merényleteket. Mindezideig két budapesti lap, a Magyar Hír- Sáp és az Esti Kurír kaptak kormányvizumot a román határ átlépésére, illetve a legutóbb beengedett Népszavával és egy jelentéktelen pesti dóinak, akikre a bormánykegy némaságot parancsol. Szeretnék megkérdezni Vészi Józsefet, a Paster Lloyd főszerkesztőjét, aki annyi harcos temperamentummal és vervvel szállt síkra Géniben a szellemi sorompó felfüggesztése érdekében, vájjon ezt akarta-e? I>e megkérdezzük a román kormánytól is, hogy lehet-e sajtószabadságra nivat- kozni ott, ahoi a terjesztési engedély, ha nem is nyílt, de hallgatólagos feltétele a kritikai jog teljes kikapcsolása. Ezért kell őszintén bevallaaunk, hogy a budapesti lapinvázió hírét vegyes érzelmekkel fogadjuk. A magyar szó harcosait fogadjuk a budapesti lapokban, mint régen látott vendégeket, de arranézve nem táplálunk hiú reményeket, hogy a kisebbségi jogokért való harcunkban a beengedett sajtóorgánumokban küzdőtársakat kaptunk.*6 Épül az aj Zeppelin: nagyobb térfogat, több motor Berlin, január 16. A berlini lapok niia regg&l hosszabb jeleníésíkben számolnak be azokról az előkészületekről, melyeket. Friedriehs- bafenbem az uj Zeppelin, az „L. Z. 128.'"' régebben tervezett építésével kapcsolatban tettek. A tervező irodában lázas mimika folyik, mert az uj Zeppelint úgy akarják megbonsfcraáJ- ni, hogy az aerodinamikai feltételeknek elődeinél jobban megfeleljen.^ Az eddigi, bőségesnek mondható tapasztalatok alapján az uj Zeppelint óceánjáró elődjénél nagyobbnak tervezik és külső alakja is eltér az eddigi 'tipoistőd. Bár a hosszúsága körűik elül egyező lesz a „Gráf Zeppelin “tevéi (237 méter), az átmérője 38 miéter lesz, tehát 7 és fél mederrel nagyobb, mint az előbbié. A térfogata ezáltal 45.000 köbméterrel lesz több, mint a Gráf Zeppeliné volt. Az uj léghajóra erősebb méterokat szerelnék, melyek körűikéiül 4—5000 lóerőt tudnak majd kifejteni. Ezt az erőm ennyi séget 8—10 motor állítja elő, anélkül azonban, hogy a inótorok megszaporodott számú szükségessé tenné a motorcsónakok szaporítását. A problémát valószínűleg úgy oldják meg, hogy az egyes mótorgondoíákba két gépet szerelnek. Az utasfülke és a parancsnoki fűliké építésében az eddigi rendszertől eltérő jelentős változásokat vezetnek keresztül. A Gráf Zeppelin beosztásától eltérően az ufasfülkét a hajótest elejére szerelik s a parancsnoki fülkét mögéje, de valami v-el mélyebben. Ezáltal elérik, hogy az utasok szabad kilátást nyerjenek az egész horizontra. De az eddigi navigációs tapasztalatokat más téren is felhasználják. így valószínű, hogy a léghajó külső burkolatának any agát nem gyapjúszövetből készítik, hanem más szövetfajtából, amely minőségileg ellenálűóbb, aniellett azonban nem lesz nagyobb súlyú. Itubnyafttrclö szép meleg győgyv.zfürdö a magas Fátra tövébea. Téli szezon előtti lappal négyre emelkedett ezeknek a napilapoknak a száma. Hogy ezek a lapok miért fektetnek nagy súlyt a Romániában eladott egy-két- ezer példányukra, nem nehéz kitalálni: anyagi viszonyaik kényszerűségéből s ezért tudtuk megérteni azt, hogy a kritika jogának lemondása árán is fontosnak tartják az előző kormányok által megadott és aztán rendszeresen meghosszabbított tartózkodási engedélyt. Közülük az egyik tipikus budapesti bulvár-lap, amelynek érdeklődési köre addig sem terjedt túl a budapesti aszfalton, külpolitikával alig foglalkozott., itt tehát voltaképpen nem is történt koncesszió a lapfentartók részéről, mert az Erdélyi-pör öt- és hatoldalas tudé8itásai mellett hogyan is jutott Tolna hely azokra a kérdésekre, amelyek az ■ erdélyi magyarság vitális érdekei és súlyos panaszai. Arról hallunk most, hogy a Maniu-kormány. tanulva elődei példáján, fokozottabb mértékben koneiliáns akar lenni a magyarországi napisajtóval szemben. Értesülésünk szerint rövid idő alatt még jó néhány budapesti lap kapja meg a romániai terjesztés engedélyezésének jogát. Most talán arról sincs már szó, hogy reverzálisokat Írassanak alá ás pontokba foglalják, mit szabad megirniok a budapesti lapoknak és mit tilalmaz a Budapesten is polgárjogot nyert bukaresti cenzúra. Hiszen Vajda is, Maniu is jószemü erdélyi emberek, kitünően tudnak magyarul, bizonyára 37X»r- ga’mas olvasói budapesti lapkollegáinknak s jól tudják, hogy nincsen szükség semmi megkötésre s abban a pillanatba,#, mihelyt a budapesti lapra rányomják, hogy Romániában nyolc vagy ti* lej az áruk, kivették a méregfogukat e a pesti lapkiadók vannak annyira jó üzletemberek. hogy itteni invesztícióikat s jövendőbeli bevételeiket nem fogják kockáztatni egyetlen kellemetlen sorral sem, amire — mint nhogy magukat bizonyára megvigasztalják — amúgy sincs nagy szükség, hiszen az erdélyi magyar lapok a sérelmek és kritikai megjegyzések közlésével téma- raszthatatfaiuul is megelőzik a budapesti sajtót, a budapesti polgár számára pedig mindezek a kérdések csak másodrendű érdekességünk. Araikor tehát a viszontlátás örömével üdvözöljük az erdélyi hirlapelárusilók polcaira ismét rákerült budapesti lapokat, be kell vallanunk, nagymértékben mérsékli örömünket az a körülmény, hogy budapesti laptársainkban nem fegyvertárán- Ikat kapunk .nem szövetségeseket jógáink kihar- nyílásában, csak közönyös és érdektelen ismerősöket. akik panaszainkra visszhangot sohasem ailhal A Képes Hét előfizetési dija Praha 1L, Pansk, ÍZ. w. Hl. «*neletdmr« kflldendt A „becsületes“ tolvajok újsághirdetésre jelentkeztek és visszaadták az ellopott ékszereket Amikor a károsult találkozóra megy a betörőkkel - Üzleti elv: a kölcsönös bizalom — Hamburg, január 16. A kriminalisztikában ritkán előfordu ó esetet jegyez fel a hamburgi rendőrség krónikája. Nemrégiben betörők jártak egy hamburgi ékszerkereskedő üzletében ? mintegy nyolcvanezer márka ériekü ékszert loptak el. A kereskedő először a rendőrség igénybevételével próbált a tettesek nyomára jutni, minthogy azonban a nyomozás eredménytelen maradt, egy újszerűén ható ötlet segítségévei kísérelte mag ékszerei visszaszerzését. Hirdetést tett közzé a lapokban, felszólítva „a becsületes betörőket16, hogy napiáron alul adják vissza az ellopott ékszereket.' Ha a felszólításának eleget lesznek, a rendőrség nem üldözi őket és nem kell bajlódniok az ékszerek értékesítésével. A kereskedő számítása bevált. Pár órával a hirdetés megjelenése után a betörök telefonon hívták fel a kereskedőt éfl hajlandóknak mutatkoztak as egyezkedésre. Ta’álkozót adtak egymásnak a városi parkban és Wempe ékszerész fegyver és rendőri asszisztencia nélkül ment el a betörő-légyottra. Az a feltevése, hogy a betörők szavába vetett bizalma jóhatást tesz rájuk, teljes mértékben beHogyan maradhatunk sokáig fiatalok 7 Amerikai tanácsok Legújabban egy nagy amerikai újság foglalkozott a problémával, melynél jobban semmi sem izgatja az emberi társadalmat. Valaha régen Saint Gerrnain gróf árulta az örök ifjúság titkát, a Napkirály udvarában- Most pedig az amerikai lap közöl s zines.1 felette érdekes riportot róla. A XVI1. században ugyanis a világ egyik legnagyobb szélhámosa elhitette a történelmi nevű főurakjkal és dámákkal, hogy ő már Dégyezer éve bolyong ezen a földiekén. Véletlenül jelen volt az érdekes esetnél mikor Mózest az édesanyja kis kosárkában leeresztette a Nílus vizébe, és jelen volt a nagy történelmi eseménynél, mikor a nagy- antiszemita Fáraó, II. Ramszesz leánya, Nefrét hercegnő, egész fájának gyászára, kihalászta a veszedelmes kisdedet. Ezeket a fantasztikus hazugságokat a Napkirály udvara készségesen bevette, kivevőn magát az uralkodót, akinek óriási intellektusa éppen csak úgy hallgatta meg Saint Gerrnain gróf meséjét, mint teszem Raine vagy M öli ere színdarabjait, udvarias, leereszkedő érdeklődéssel. Serre' ö, sem morganalikus hitvese, Madame Maintéon nem nyúlt a gróf bájitalához, a király nagyon okos, fensőbbséges elméje, az asszony nagyon hivő, jámbor és ájtatos lelke elfordult az örök ifjúság Mjila látói, a bölcsek kövétől é'. az aranyofíiuálás mesterségétől. * Az amerikai újság azonban megfordítja bölcs Salamé® mond&ftát, hagy. ninnt nf a nap alatt.. és azt mondja: ..Minden, de minden nj a nap alatt!46 Amit húsz esztendővel ezelőtt csodának tartottunk, amiért a mondái Ikarustól kezdve évezredeken át hullott az emberiség vére, izzott fantáziája. sóhajtozott álma és repesett a lelke, — a repülés —, ma már rendes közlekedési eszköz. És a rádió, a mozi csodái, az elemek felbonthataBánságának megdőlt teóriája, az aranycsinálás immár jóformán megfejtett titka (itt csak az a baj, hogy a mesterségesen"''előállított arany sokkal többe kerül, mint amennyit megér)... minden uj a nap alatt. Mért ne fedezhetnék fel a titkol, hogyan tudnánk életünk végéig ifjúságunkat megőrizni? ' Az amerikai lap meginterjúvol egy csomó híres, nevezetes szépasszonyt, színésznőt filmcsillagot, kurtizánt, kozmetikust, csodadoktort, sőt egy szerény, de nagyon okos hivatalnoknőt is. A reklá- mizü válaszoknak hagyjunk békét, de nézzük a jóhiszemüeket. Egy milliárdos asszony: — Én. — mondja az egyik milliárdos, felesége, — csak lelki kozmetikát használok. HusZonÖtéves j vagyok, a többire nézve, nézetem szerint, csak ! harmincon felül van szüksége az asszonynak. Meg- j lehetősen fegyelmeztem az idegeimet és ha csak ( lehet, bm. mód van rá, elkerülöm az indulatok kilengését. Tapanrtalatból todorn, begy a»if tehát az önfegyelmezés. Ha arra gondolok, hogy ezért, vagy azért az iudulatkitörésért a legdrágább árral, szemem fényével, arcbőröm üde simaságával, ajkam frisseségével kell fizetnem, rögtön lecsillapulok. — Nem éri megf amibe kerül —, ezt a mondást édesanyámtól tanultam, mint minden okos dolgot. így beszél S. Gould ifjú felesége, —- s könnyű neki! Achillesnek is könnyű volt bátornak lepni, kivált miután édesanyja a varázsfolyóba mártotta. Még igy is folyton izgult a sarka miatt. A híres színésznőt De a szép, huszonötéves milliárdos asszony mellé csatlakozik egy hires színésznő, ki nem mondja meg a nevét, amin nem csodálkozunk, mert vallomása igy kezdődik: — Nem vagyok már fiatal és még meg akarom tartani régi szerepkörömet. Irtózatos testi és lelki küzdelmet kell érte folytatnom. Nem pályatársnőim, irigyeim intrikáira gondolok, ezekkel csak elbírok. De önmagam?!.... Reggel a tükör elé állva kérdem magamtól: meddig lehet még, meddig bírom még? ....... (Mindig reggel vagyok a legöregebb, e stére visszafiatalodom.) A kozmetika?!... A higiénikus testápolásnál alig tudok többet A színpadi kikészítés nem jelent semmit Az csak addig tart, inig a rivalda lámpái ragyognak . Az életben úgy. tapasztaltam, hagy csak egyetlenegy dolog segít: a nyugalom, az idegeken való uralkodás. Minden íelesteges emóció kerülése. Persze, ez az én pályámon nagyon nehéz. De meg kell próbálni. Mert csak a nyugalomban, a kiegyensúlyozottságban van a fiatalság, vagy annak látszatának titka. Asszonynál: a nagy indulatok csak a szerelemben állnak jól. A harag, a megbántott büszkeség, vagy önérzet a férfiarcót megszépíti, az asszony arca ilyenkor mindig e’csunyul, — még az enyém is elesunyul- A szerelem kilengései?! Ez egészen más. Itt meg az asszony engedhet meg magának sokkal többet, mert a szerelmes férfi pózaiban mindig van valami komikus. Arról, hogy nem szabad sokat enni, egyoldalúan fáplákozni. sokat vagy keveset aludni, s ami a legfontosabb, — nem szabad kövérnek lenni, erről nem is írok. Ezt minden értelmes asszonvj teremtés már tudja. Tehát csak nyugalom, mondja a színésznő is a milliárdos hölgy után. Ejfy ismert zongoraművésznői Emília Crone, egy hires. nevezetes zongoraművésznő irja: — Sokat pihenek, különösen, ha nagy koncertek előtt állok. Nem sokat törődöm az örök, vagy késő ifjúság titkával. Az én munkámnál nem ez i a fontos. Természetesen minden nőnek vigyáznia j kell rá, hogy artisziikus. Ízléses megjelenése lejgyen. A ruhakérdés az én számomra nem gond. ! Én mindig feketében járok. A fekete szin a leg= I előnyösebb szin minden nő számára. Minden nőt j megfiatalít és finomabbá, nemesebbé tesz. A hölgy, aki tetszeni akar: Egy hölgy, akinek minden vágya az. hogy a férfiaknak tessék, ruhaszin tekintetében egészen más véleményen van, mint Crone kisasszony— Gárderobunk mindig rendben legyen. — kezdi a hölgy, akinek öltözködését valószínűleg részvénytársasági alapon és szisztéma szerint intézik. Mindig csak hangulatunkhoz illő' toalettben szabad megjelenni. Ahogy arcunkat, szemünket, alakunkat megvizsgáljuk a tükörben, úgy vessünk számot lelkiállapotunkkal és hangulatunkkal. Egy modern nőnek, ha fel akar öltözködni, tisztában kell lennie a psychoanalizíssel. Irtózatos bűn aznap kék ruhát ölteni, mikor a lelkünk éppen vörös, vagy lila. Ez fájdalmas, lealázó, sőt bűnös dolog. Egy szerény hivatalnokáé i Hagyjuk e tuléraékeny lelkiismeretű hölgyei, mért igazán, nem tudhatjuk, hányféle s^inü szokott lenni a lelke és hogy még a közgazdaságilag szerencsésebb helyzetű Amerikában is hány férfiember keresetére volna szükség ennek a sokszínű léleknek a rendbentartására? Nézzük meg, mit mond egy szerény hivatalnoknő: — Ma kitolódtak a korhatárok, ez az okos nők érdeme, kik teljes joggal harcolnak a iiatalságért. Mesterséges és természetes módon egyaránt Tisztességesen fizetett hivatalnok vagyok, én bizony nem vetem meg a kozmetika semminemű vívmányát, ha az előnyös számomra. Sőt nem tagadom, keresetein nagyrésze arra megy, hogy külsőm mentül fiatalosabb és artisztikusabb maradjon. Állandóan járok kozmetikushoz. És nem eredménytelenül. Mégis úgy találom, a legjobb és legbiztosabb szépitöszer: a nyugalom. És csak úgy tudunk sokáig fiatalok maradni, ha nem élünk izgalomban. Az apró dolgok maguktól is rendbe jönnek, a nagy problémákon úgy sem bírunk segíteni, mert azok megoldása erőnkön felüli feladatot ró ránk. Egy francia memoárban olvastam egyszer, hogy egy márkluő úgy nevelte önfegyelemre és idegein való uralkodásra leányát, hogy naponta egy hernyót tgtt a nyakára. A fiatal lánynak tűrnie kelleti, hogy a féreg végigmásszék rajta. Pár hónap és teljesen megszokta, szemrebbenés nélkül tűrte. De nem csak ezt az egy hernyót, az élet összes bajait, kellemetlenségéit tűrte, ha nem bírta lerázni azokat magáról. * Folytáthatnánk még, de az amerikai lap interjújából a* világtik ki, hogy a* ifjúság titka valahol a jó idegzetben rejlik. Aki nem rendelkezik jó idegzettel, próbálja megszerezni, (alán nz említett frappáns hemyóku.a utján. Lehet hogy sikerül. Egyebekben kár. hogy nz amerikai lap nem interjú volt a meg a XVII században élt La Rochofpueauld hercegei, aki egyik axiómájában azt mondja: „A sokáig tartó ifjúság titka: u jo gyomot és a kmménjr awte*, _ * • * • vált A megjelölt helyen két férfi fogadta, két nagyúri eleganciával ■ öltözött idegen, akik előzékenyen, udvariasan, de azért kellő óvatossággal közeledtek hozzá. Észrevette, hogy a háttérben sötét alakok csoportja várakozik, akik valószínűleg a betörők minien- rékész segítőtársai voltak. A két gonosztevő tiszteletteljes csodálattal ismerte el a kereskedő bátorságát és cserébe meglepő nagylelkűséget mutattak zt alkudozásnál. Potom négyezer márkát kértek az elrabolt ékszerekért, de ragaszkodtak hozzá, hogy a kereskedő készpénzben fizessen Az adásvételi üzletet nyélbe ütötték s a kereskedő darabonként vette át az ékszereket, miközben konstatálta, hogy több darao hiányzik. A betörők „becsületbeli66 kötelességüknek ismerték el a hiányzó ékszerek megszerzését és magukra vállalták azt is, hogy visszaküldik a tulajdonosnak. Ezután illemtudóan udvariasan elköszöntek egymástól. A kereskedő a viszonyokhoz képest meg volt elégedve a betörés-likvidálá- , savai s a rendőrségen tett feljelentését visszavonta.