Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-17 / 14. (1937.) szám

4

^^^•MAG^ARHlRLAg

ESS

1929 január 17 caütörtíflc.

Hangverseny

apróhirdetéses

alapon

Csalogatás nélkül soha sehol sem boldogultak az emberek. A históriai analógia kedvéért ehnékeztetek arra, hogy a „Muci-paripát is csemegével kelleit csalogatni— s nincs az a paripa, amely csemegecsalogatás nélkül ott hagyja a jó meleg istállót és nekilendülne hősi tettek végrehajtására. Ilyen paripa a legtöbb ember. Ha nem muszáj, nem megy. Különösen a hangversenyterembe nem megy; különösen akkor nem, ha egy ismeretlen karmester vezényli a zenekart; még különösebben akkor nem, ha a házmester női személy; ennél is különösebben nem, ha a jegyet meg kell fizetni; legkülönösebben, pedig akkor nem megy, ha mindezekhez ráadásul még 15—20 fokos hideg várakozik rá odakint. Szeretném ad a Muciparipát látni, aki ilyen kimondottan kényelmetlen kulturesetben kötélnek áll és nem jelenti inkább ki, hogy nevezzék barbárnak, de- ő nem megy.

Emel az üzleti gondolatmenettel nagyon is tisztában van ma nemcsak a kereskedők és üzletemberek, hanem a művészek világa is. A művészek belátták a gazdasági verseny óriási hor dér éjét és a versenyben érvényesülő reklám mindenható erejével ma már egy Kant is tisztában volna, bár ez nem tartozik a szorosan vett tiszta ész birodalmába. Nos hát, Berlinben a minap egy Lisa Maria Meyer nevű ielejesen ismeretlen nő-dirigens hangversenyt hirdetett. Nem meglepő, hogy nő dirigál, de annál meglepőbb, hogy a hangversenyterein szmokingos és estélyiruhás igen előkelő közönséggel telt meg. Az első darab minden különösebb emóció nélkül múlt el. A második szám után fészkelődül kezdtek. Eleinte azt hitték, hogy az uj női dirigens zenei kvalitásával nincsenek megelégedve. Hamarosan kitűnt azonban, hogy az „előkelő közönség“ egyáltalában nem törődik a hagversennyel és a női dirigenssel. A szmokingos urak nem őt keresték. Az estélyi ruhás hölgyek még kevésbbé. Az izgalom érthetetlen módon nőttön nőtt, míg végre egy ur felugrott egy székre és elmondta, illetve ordítva előadta, hogy a hangverseny közönség csalás áldozata. Ugyanis egy újsághirdetés szerint egy anyagilag független hölgy disztíngvált ur ismeretségét kereste és a teremben jelenlevő négyszáz ur mind válaszolt erre a csemegével csalogató hirdetésre. Mindenki kapott is bájos választ, de minden levélen más női név volt aláírva. A négyszáznevü egy nő mindnyájuknak itt, ebben a hangversenyteremben adott találkát a Lisa Maria Meyer estélyén. Az urak szmokingot öltöttek, rohantak a huszfokos hidegben az ismeretlen női dirigens estélyére az ismeretlen levélíró kedvéért, aki azonban — nem volt jelen. Az ur ordított beszámolója után egy elegáns hölgy a gyengébb nem nevében ugyanezt a történetet adta elő sikoltozva, csak nemileg fordítottan, mert a hölgyek viszont egy nágy- száznevü urat kerestek itt, akinek kedvéért

— (lásd utolsóelőtti mondat).

Ez még a női dirigensnek is sok volt. A hallgatóság vette ói a zenekar szerepét. Ato- nális jövő-zenét oly mesterien produkáltak a jelenben, hogy a kakofónia következtében Lisa Maria Meyer elájult. Zenészei nagybőgőre fektették és úgy vitték ki a müvészszobába. Ott magához tért és energikusan követelte,. hogy zenészei fejezzék be a hangversenyt. A zenészek engedelmeskedjek. De mire a dobogón elfoglalták a helyeiket, a terem üres volt. Lisa Maria mégis végigvezényelte a hangversenyt, bár csak a falak hallgatták meg. Másnap azonban Lisa Maria megtudta, hogy a merénylő a — saját férje volt. Derék berlini kereskedő, gyenge ember, a jövő asszonyának eszményképe, aki ahelyett, hogy a dirigensi bot jobbik végét fogta volna meg és vezényelt volna mindaddig, amíg Lisa nem cserélte volna fel ezt a botot a főzőlcanállal, segítem akart a maga együgyű kereskedői m,ódján hangver- senyrenő,ező feleségének azzal, hogy kettős házassági hirdetéssel „előkelő közönséget“ és még hozzá nagyszámút csalt el a hangverseny- teremébe, ahol egyébként a tűzoltó ásitozoii volna egymagában. Jót akart a derék német, de rosszul akarta a jót. Felesége a női logika csalhatatlanságá'oal válópert indított ellene, hogy „művészé)l reputációját megmentse". Így mondta egy őt meginterjúvoló újságírónak, aki minden bizonnyal egy élclap munkatársa volt.

A logika pórul járt. A logika jót akart. Valamivel élesebben azt akarta, amit eddig minden. művész és filozófus: segítségére sietni, a művészetnek. Kétségtelenül kellemetlen logikai tevékenység, mert a logikus gondol hozásnak élesen ellentmond. Bokraiét például: nem

URÁNIA

■■mim wssmammna—mmmmamtmm

Éíetreheíiih

a kiszáráéi mumiasziveket

A modem biológia csodája — Kiszáráéi szív, mely megint

dobog l — A konzervált szív 78 százalék vizei vészit — Újabb

rejtély előtt a tudomány

Varsó, január hó. {

A modern biológia csodái, ugylátszik, nem is- | mernek már határt. Legújabban olyan hir járta be a tudományos irodalmat, mely a maga nemében szinte hihetetlen. Bár a felfedezésnek egyelőre még gyakorlati haszna nincs, — hiszen csak a kísérleti asztalon történtek, — olyan különös és csodálatos, hogy a sok mindenhez hozzászokott újságolvasó is első pillanatban kétkedve csóválja a fejét. Pedig a kísérletek egészen kifogástalanok és biológus számára érthetők. Hogy előre bocsássuk, itt nem a többezeréves álmukban fekvő mu- miaszivek életrekeltéséról van szó, hanem mesterséges kiszárítással mumifikált szivszövetek újjáélesztéséről és továbbnövekedé-séröl. Nincsen ezek szerint kizárva, hogy a jövőben olyan módszer birtokába fogunk jutni, melynek segítségével egyszerűen életre tudunk kelteni teljesen halottnak hitt szerveket vagy testrészeket. Persze ez csak a jövő zenéje. Az ember harca a halállal kemény, könyörtelen harc. Való azonban, hogy a szivszö- vetélesztési kisér'etek fontossága rendkívül nagy és esetleg valamikor a’apja lehet egy sor fontos, talán korszakalkotó felfedezésnek.

A kistáradt szw

Az egyiptomi múmiák szivét különben nem is lehetne életrekelteni, mert a múmiákat rendesen belső részek nélkül temették el. A kivett belső- j részeket külön edényben temették el. A kisérle- j teket frissen kivágott szivekkel végezte egy len- j gyei tudós, B. D. Mczorow. Erre a célra úgynevezett exsfl’ccátorba helyezte a szövetdarabokat. Az exsiccátor zárt üvegedény, melyben rendesen klór- kalcium vagy tömény kénsav van. A két említett anyag közös tulajdonsága, hogy mohón magába szívja a vizet. Ezért nedves testek tökéletes kiszárítására szokták használni az exsiccátort. A kiszárítandó anyag a kénsav vagy klorkalcium fölé kerül (és nem bele. mint egy bécsi lap naiv cikkírója elképzelte) és igy hetek múltán úgyszólván teljesen elveszti minden víztartalmát. Most már az exsiccátorban elhelyezett szövetdarab — ez esetben egy kivágott állati szív — annyira kiszárad, hogy súlyából 78 százalékot vészit. Tudva'evőleg az állati szövetek legfontosabb alkatrésze a viz, mely egyes esetekben 90 százalékig is felmehet.

A jekn leírt esetben a szivszövel úgyszólván teljesen elvesztette a vizet és bőrszerii, kemény, bar- j na tömeggé zsugorodott össze. Az igy preparált ;

szövetdarabok újbóli életrekeltése első pillanatban teljes őrültségnek látszik. Pedig a mumifikált szivszövet nem vesztette el csodálatos életerejét a teljes kiszáritási procedúra alatt. A lengyel tudós, miután a bőrszerüvé száradt szivet kivette az exsiccátorból, beletette háromnegyedszázalékos konyhasőoldatba. Ez a koncentráció megfelel az úgynevezett biológiai konyhasóoldatnak és éppen olyan százalékos, mint a vér savója. A mumifikált szív ebben az oldatban újra felvette a belőle elvont vizet és néhány nap múlva megint rendes alakot öltött. Ugyanúgy, mint egy darab kiszáradt enyv vagy zselatin, ha vízbe teszik. A kiszáradt szív, miután a’akját visszanyerte, életműködésre még nem volt képes. Ezt úgy lehetett elérni, hogy a szövetet olyan oldatba tették, mely a szövet táplálékáról gondoskodott. Ez a jelen esetben tengerinyul-szérium volt.

Újra dobog.

.Miután az igy preparált szív néhány napig a táplá’ó folyadékban volt, — melyet állandóan 37

fokon tartottak — esőd árosképpen újból elkezdett életm"ködést folytatni. Pontos mikroszkópiái vizsgálattal xmvpnis sikerült. kimutatni, hogy a 1 szivszövet uiból növekedik, tehát életműködést fejt ki. Sőt. ha a lengyel kutató megfigyeléseinek te’jes hitelt adhatunk, urrv sikerült mesterséges ingerekkel a szívizmok dobogásszerü összehúzódását is kiváltaná.

A kisérte'eket Morozow nemcsak állati, hanem emberi sziveken is végezte, mégpedig meglepő eredménnyel. Ugyanis az emberi szív sokkal gyorsabban regenerálódott, mint az állati szivek. Ebből azt következteti a lengyel biológus, hogy az emberi szív életműködése szivősabb és erőteljesebb. mint a többi gerincesek szivéé. A rendkívül érdekes kísértetek mindenesetre azt mutatják, hogy a szövelek igen nagy mértékben tudnak ellenállam a kiszáradásnak. Hiszen régi tapasztalati tény, hogy baktériumok és ázslékállatok éveken keresztül éledben maradnak, ha kiszárítják őket. Miután a sejtek bizonyos százalék vizet veszítenek, természetesen beszüntetik éle'müködésüket. Azonban nem halnak meg, mert nőkor víztartalmuk megint normálissá lesz. újból képesek életműködésük folytatására. A rendkívül érdekes felfedezés nagy meglepetést keltett a biológusok körében, akik a vázolt kísérletekkel most nagyobb arányban kívánnak fogla'kozni.

Pályázati hirdetmény

a prágai magyar menza kedvezményei iránt az 1928 1929

iskolai év H. leiében

A prágai magyar diákmenza vetzef őségé az 1923—29-iki iskolai év II. felébe© számos főiskolai hallgatónak nyújt díjtalan., féláru és kedivezményos áru ellátást.

Akii eme kedvezmények valamelyikébe© részesedni kiván, az 1929 január 25-ig bezá- r61ag postán ajánlott levélbe© küldje be kérvényét az alább megadott cimre vagy adja át a menza pénztáránál.

A kedvezményekbe© felekezeti különbség nélküli csakis oly szlovenszlkói és ruszinnak ói származású magyar és német nemzetiségű szegénysors© főiskolai hallgat óik részesülhetnek, akik az általuk látogatott főiskola tanulmányi és vizsgarendje álltai előirt eredményt fél tudják mutatni s erkölcsi cma- giaviseletük feddhetetlen.

I. A béyegtelen kérvénynek tartalmaznia kélil, külön bekezdésekbe© s az alábbi sorrendibe© a következőket:

1. ^rélmező vezeték- és keresztnevét,

2. az egyetem nevét, 3. a fakultás teljes megnevezésiét, 4. az imimiatnilkuláció keltét, 5. hegy hányadik félévre iratkozik be a kérelmező az 1928—29. iskolai év elején, 6. a kérelmező állandó (szünidei) lakóhelyét, 7. prágai lakóhelyét, 8. illetőségét, 9. vallását, 10. teljes születési dátumát (község, év, hó és nap), 11. az élvezett ösztöndíjának megjelölését (milyen alapból e mily összegü), 12. annak kinyilatkoztatását, hogy a kérelmező a menza házirendjének magát aláveti s azt betartja.

II. A kérelemhez eredetiben vagy hiteles másolatban melléklendő: 1. oly szegénységi —vagyonitaílanisági — bizonyítvány, amilyet a főiskola a teljes vagy részleges tanéi;j- eleingediés iránti kérvényekhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (első éveseknél érettségi bizonyítvány, kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítványok, hivatalos kollokviumi kimutatások, leckekönyv). Valamennyi eredeti vagy hiteles másolatiban' beterjesztett okmányról egyszerű — nem hitelesített — másolat is készítendő s a kérvényhez melléklendő. Az eredeti okmányokat a kóréi:mező az elintézéssel együtt visszakapja, a nem hitelesített

hagyja békében a békés athéni polgárokat. Nem, prédikál, szónokol, kellemetlenkedik és ameUett még azt akarja, hogy ezért fizessék meg. Bokratestöl a berlini hangversenyskon- dalum uj Mona Lis újáig mind igy csinálták. Lisára nézve az eset nagyobb kellemetlenségekkel járt, de vigasztal ódn/ia, kell avval, hogy Bo’krates addig csalogatta csemegémet az embereket, amíg börtönbe vetődték, ahol fenékig ürUelte a méregpoharat. A Lisa poharában szerencsére csak üröm. volt. Okosabb ettől sem lett. Válik attól, aki a legnagyobb jól akarta neki: meg akarta tölteni a holtbiztosam üres termei. Szórni ő is lehajtja a móregpg- haral, mint Bokraiés. Xantíppe ez a Mona Lisa Meyer, kellemetlen, házsárlos nő. A művészet uccut dnya^ alá nem magút kell élil hanem

a művészetet és ezt annál jobban, minél kevésbé kell az embereknek. Solcrates belehajt a dologba, mert a férfi komolyad -veszi önmagát, logikáját, sőt logikátlanságát.. Magától értetődő, hogy Xantíppe sokáig túlélte. Meyer Lisa is tül fogja, élni a férjét, mert a férje túl komolyan vette őt, mig Lisa nem is gondolja komolyan a dirigens séget. A nőknek ma olyan nagyon mindegy, hogy az óceánt repülik-e át., vagy hogy Berlinben zenekart vezényelnek — fő a feltűnés, az ezen a nívón kivirult női emancipáció. Állapítsuk meg lÁsával kapcsolat loswn, hogy női zeneszerző nem volt és nincs. És nem is lesz soha. Ezt a próféciát a zeneszerzés lényege teszi jogossá: a műalkotás tipikusan muszkulin lelt. Lisa Maria Meyer azonban dirigens akar lenni. Majdnem annyi

másolatok a menza vezetőségénél maradnak,

A díjtalan és féláru kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek a hiteles okmányaik alapján a teljes, illetve fól- taiüdij elengedésére igényük van. Az elintézés eredményét mindenki megtudhatja a prágai magyar menza pénzlárnolkánál, Tömöri János dr. urnái 1929 január 31-én a menza helyiségében a hivatalos órák alatt s ugyanekkor és a folytatólag következő napokon a kifüggesztendő hirdetményben megjelölt órák alatt.

Aki kérelmének postai elintézését kívánja, az megfelelő nagyságú s kellően felbélyegzett s megcímzett válaszborítékot csatoljon.

A hiányosain megfogalmazott és felszerelt kérvények kiegészítés végett vissz akii Ideinek tekintet nélkül arra, hogy a pótlás a kettő határidőre beérkezheíik-e vagy sem.

A megadott kedvezmény az 1928—29-iki iskolai év II. szemeszterére — 1929 február 1-től 1929 juMus 15-ig — érvényes, azonban a menza intézőbizottságának határozatával bármikor indokolás nélkül megvonható.

A határidőn túl beérkezett kérvények csak annyiban vehetők figyelembe, ameny- nyiben azt a menza költségvetése megengedi .

A postán benyújtott kérvények kizárólag erre a címre küldendőik: Törköly József dr. szenátor, a prágai magyar menza ügyvezető igazgatója, Praha, Parlament. Más címekre küldött kérvényekért s azok mellékleteiért a menza vezetősége nem vállal felelősséget

Prága, 1929 január 6.

Grossehinid Géza dr.,

a menza-intézőbizottság elnöke.

Törköly József dr.,

a menaa-iintézőbizottság ügyv igazgatója.

Flaohbaríh Ernő dr., a menza-intézőbizottság előadója.

Adományok

a prágai magyar menza javára

A prágai Magyar Menza bankfolyószámláján beérkezett adományok:

Inig. Bticfchardt József, Rahó 20 korona; Linner Bertalanná, Beregszász 5; Sziktay Ferenc gyűjtése, Kassa, P. Gy. 50 kor., Készíti 50; összesen 100; W. G. Fekedeardó 20; R. K. Tanítótestület Dunaszerdahely 60; Járási választmány, Somorja 1000; Nagy Rezső, Pozsony 50: R. K. Tanítótestület Dunasaerda- hely 30; Alapy Gyula dr. gyűjtése 334; W. G. Feiketeardó 25; Linner Bertalan né, Beregszász 5, Szákliay Ferenc gyűjtése, Kassa: Horváth In jós 50; N. N. 100; N. N. 100; Seb. M. 50; összesen 300; Nagy Rezső, Pozsony 50; Ing. BMckhardt Rózsef, Rahó 40 korona.

Postautalványon beérkezett a menza pénztárához: özv. Misiley Gyöngémé. Ungvár kétszer 5 kor., 10; Járási Vállasaimánv. Nqgy- rőcze 100; Két joghallgató ^mjtiése, KisEzeben 375; Simányi Dezső dr., Stűnik két láda, 100 kg súlyú almát és körtét küldött.

A P. M. II. kiadóhivatala utján beérkezett adományok: Nagy Béla dr., lévai ügyvéd

gyűjtése: N. N. 1*0 kor., Nagy Béla dr. 50; Gerifier Fiiilöp 20; Vlcsék Ferenc dr. 50; Csorba Jenő ing. 20; Szabó István 5; Praizsák Ernő 45; Magyar László 5; Lévai Kát. Kör 100; Adieir Emil 50; Freund László 50; Gyöngyösi János 50; Laci Bácsi, Lekér 50; Lévai Ga&ino alkalmi gyűjtése 150; Nairrv Béla dr. lévai gyűjtése összesem, 655 korona. Kopomic-zky Kornél, Léva 200; Momus Gyula, Be,ne 50; Ant. Peitirof zongoragyár vezérképviselet Kassa 250; Sitia Terézia, Pösityén 10; Comides Károly, Hailics 25; Haydn Károly és neje, Ipoty- nyők 150; Mégocsy Diietz Sándor dr. Vyhne 10; özv. Fehér Lajosaié. Aiknaszliatina 5; Szász Ágoston dir., Szepesszombait 25; Csekev János, Ógyafija 15; Dővay Emil, Kis&zeben 10; özv. Fehér Lajosné, Aknaisztatina 5; Özv. Szépku- thv Miibál’ynié, Izsnyóhe 5; Dévav Emil. Kissze- ben 10; özv. Szépkuthy Mibályné, Izsnyáte 5; özv. Krnent AntaLné, Brünn 24; Tremcsé- ndek 320 korona.

1

bátorság kell hozzá, mint ac Óceán átrepülő- séhez. Tatán több is. Lisa a tengerbe esett. Ha legalább belekapaszkodott volna a férjébe, ebbe az egyetlen mentőövbe! De nem, épp ezt az utolsó mentőeszközt dobja el magától. Magasabb etikai elvek vezérlik! Ura nyomorult grajzleros . . . Szegény, ha tudná, hogy mir Igen nagyon az önmaga grajzleros a minden művész, aki müvét kénytelen a közönség elé tessékelni azzal, hogy könyörög: Vegyék meg> kérem! Mert hiszen amióta művészetet csinálnak, mindig hirdetéses alapon, történt. Egyszer apróhirdetéses alapon, máskor oldalas hirdetéssel. Mért haragszik hát. Mona Lisa élelmes férjére, aki a művészet történ etet J-ten kitünően ismeri?

Neubmcr Edl%