Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-16 / 13. (1936.) szám

1929 Január 16, 9®arda. to«cüuMag&ar-H1 rlap 11 . ICöZCÍA ZPA ÜÁíGT' . A vásárait sniriiie A vásártartás tuiteftgásének káros hatásai — Országosan kel! rendezni a vásárkérdést r í.rt ;*<.<■■■■; - Irta: TELEK A. SÁNDOR 'Általában a vásárok célja nem szorul ma- gyarázatra. Az utóbbi két évtized alatt azon­ban a vásártartás valóságos krónikus jelleget öltött. A községek a község forgalmának foko­zására és. a vásárból (vásárbérletből) várható jövedelem segélyével a községi háztartás mérlegét számították egyensúlyba hozni, ami sok helyen többé-kevésbé tényleg sikerült is. Ma már alig van ezer lelket számláló falu, ahol évente legalább négy vásárt ne tarta­nának. Neih vitatom azt, hogy a vásárok nem segitik elő a fogyasztást és nem szolgálják a közgaz- ' d'afág érdekét, de az a szédületesen elhara­pózott vásártartási düh, ami ma itt túlteng, ísérn a fogyasztónak, sem az eladónak nem hoz semmi hasznot, sőt egyenesen ellene van az egészséges piaci ..életnek. : . ^ .K árára van a kiskereskedőnek, (akár vásáro­zó, akár helyi kereskedőt értünk alatta), ká­rára van a termelő és vásározó kisiparnak ’ egyaránt; de kárára Van a gazdahözönségnek is. Ugyanaz a vásározó kéreskedő és iparos, ha kevesebb vásár volna, egészen biztosra ve- hfetné, hogy fog árulni és megtalálja a vásár­ira épített számadását: nem .veszti el hiába a -.napját, nem fizet hiába fuvarbért, helypénzt; „a helyi kereskedő, ha jó vásárok volnának, ^bízvást számolhatna a vásár napjára akármi­lyen fizetési lejáratot, mert tudná, hogy ak­kor meg birja fizetni, de igy nem tud sem az egyik, sem á másik szá- r molxii a vásár hasznával. Sőt az iparos a sok vásár miatt-elvesztegeti a -termelésre szükséges munkaidejét úgy, hogy „egy vásározó kisiparos az év ‘365 napjából az . ünnepeket és vásárokat levonva, -- j alig dolgozhat 200 napot, aminek a kerese­téből csak nyomoroghat, de ne.nj élhet meg. *A 'gazdaközönségre se jobb semmivel a sok -vásár. A vonat, a személyes költség kiadásai -a-gazdának is felesleges terhet jelent. Azon­felül a sok vásár egyenesen. züllesztőleg hat és a munkától szakítja el az örökösen utazó embereket, akik a csatakos, vagy zuzmarás téli napokon különösen, de a derült nyári napokon is a korcsmában állnak meg. De az is bizonyos, hogy a fogyasztás semmivel se lenne kisebb, ha a vásárok számát a felére redukálnák, mert a közszükségleti cikkekből, ruha, éle­lem stb. éppen annyi fogy és kopik el, ha akár naponként, vagy ha negyedévenként tar­tanák vásárt. A különbség csak az, hogy ha sok vásár van, megoszlik a vétel és rosszobb a vásár, ha kevés a vásár, nagyobb a forgalom és jobb. Nagyon helyesen tennék az érdekelt vásá­rozó népek tehát, ha országos mozgalmat indítanának abban az irányban, hogy a vásárok ügyét a kereske­delmi minisztériumban országosan rendez­nék. Mert igazán vétkes idő- és pénzvesztegetés az, hogy nap-nap után vásárra járjanak az emberek, amikor azt az időt hasznosabb mun­kára is fel tudnák használni. Helytelen az, hogy a hatóságok minden kis falunak meg­adják-a vásártartás jogát;, helytelen az, hogy ezen vásártartási jog megadásánál nem veszik figyelembe a városok piaci felvevő képessé­gét és szükségletét és ezzel a sok apró falusi vásárral elrontják a városok vásárját; hely­telen az is, hogy egyes városokban annyi vá­sárt tartanak, amennyire sem a fogyasztás, sem a termelés szempontjából nincsen szük­ség. . A vásárkérdés már akuttá vált. Ezen éppen legfőbb ideje volna segíteni. A vásárokat országosan rendezni kell és pedig a vásárok számának, a vásártartó he­lyeknek a megszorításával. A gazdának, az iparosnak, a kereskedőnek nem sok vásár, hanem -nagyobb forgalom és biztosabb jövedelem kell, ezzel szemben ke­vesebb idő- és pénzpocsékolás. Csehszlovákia külkereskedelme 1928-ban.-..Az álami statisztikai hiyaüal tegnap adta ki ja decemberi és az 1928-iki ^ülearesfeed0lfőm adatait. 1928 decemberének összfergaima' je­lentősen kisebb volt, mint 1927 . decemberé-, ben, de mégis oly nagy, hogy az 1928-i kül­ker esk ed almi összforgalom meghaladta a 40 ’ milliárd koronát, míg az 1927-iki külkeres­kedelmi összforgalom csak 38 milliárd koro­na voílit. Novemberrel szemben emelkedett úgy a kivitel, mint a behozatal értéke,' ami rendes tünete a december hónapnak, de az emeli kedés ezúttal nem túlságosan jelentős. A béhez atal értéke 1924 millióra emelkedett, novemberben a behozatal csak 1797 milliót “tett ki. Ennek az emelkedésnek a fő-oka a- nyorstanyiaigbehotaaiM emelkedése,’ amelynek- - értéke elérte a 936 millió koronát- a n-o veim - ... béri 781 millió koronával szemben. ’ Ugyan­csak az él őáMatb ©hozatal értéke emelkedett 90 miillió koronára a novemberi 72 miliő ko­ronával szemben. Az életímisz'eírbehozatal és itat!behozatal értéke mérsékelten csökkent a novemberi 338 millió koronáról 332 millió koronára, ugyancsak esetit - a készgyártmá- nyofc behozatala 606 millió koronáról 565 millió koronára. A kivitel értéke, amely no­vemberben 2033 millió-koronát tett ki, 2173 millió koronára emelkedett. Itt a ké&zgyárt- mányok kivitele elérte az 1422 millió fcoro­. nás magasságot a novemberi 1311. millió ko­ronával szemben. A nyersanyagkivitel érté­ke a novemberi 358 millió koronával szem­ben 379 millió koronára emelkedett. Az élel­miszer- és iifcailki vitel értéke általában nem változott s a novemberi 355 millió koronával szemben 350 millió koronát tett ki.- A decem­beri külker estied elem 250 millió koronával- aktív volt a novemberi 235 .millió .koronás . aktívummal szemben. 1928-ban a. behozatal 19.196 milliót tett ki az 1927-iki 17.961. miíl- V dió koronával szemben. A kivitel értéke 1928- ban 21.229 millió korona volt az 1927-iki 20.135 millió koronával szemben. 1923-ban 1 2033 millió koronával volt nagyobb a kivitel, minit a behozatal, míg 1927-ben . 2173 millió koronával. Az 1928-iki aktívum tehát kisebb, mint az 1927-iki. Ahhoz, hogy a különbözet nem oly túlságosam nagy, főiképpen a decem­beri eredmény járult hozzá, mert 1928-ban a decemberi külkereskedelem 250 millióval] volt aktív, míg 1927-ben 43 milliós deficit mutatkozott. 1928-ban a készgyártmányak ki­vitele a 14.563 miillió koronás rekord magas­ságot érte el az 1927-iki 13.251 millió kero . mával szemben. Ugyancsak rekordszerű volt a nyersanyagok behozatallá, ■ amely 9142 mil­lió koronát, tett ki az 1927-iki 8539 miillió ko­ronával szemben. Aránylag csekély mérték ben 'javult az élelmiszer- és iíiatkiviteil, amely 1927-ben 2870 millió koronát tett ki, míg • 1928-ban •2091, miillió -koronát.­Uj csehszlovák-^Qsatrák szövetségi tarifa a . Németországon keresztüli forgalomban. 1929 január 10-iki érvénnyel a csehszlovák—osz­trák vasúti szövetség keretében nemzetközi szövetségi teheráru-tarifa lépett érvénybe te- heráru. szállUásárii (kiypve ásványolajukat) a csehszlovák államvasutak állomásai és, az osz­trák szövetség állomásai, valamint az üzem­ben levő magánvasutak állomásai között, másrészt pedig a Németországon keresztül való átszállításra vonatkozóan. Az uj tarifát a cseh szlovák—osztrák vasúti tarifaszövetség negyedik füzetében jelentették ki. A kalapipar követelései. A kalapipar kép­viselői tegnap megjelentek a kereskedelmi miniszter előtt s ezen iparág panaszait tol­mácsolták. Különösen rámutattak arra, hogy a kalapkészitőnői ipar kérdését sürgősen ren­dezni kell. Az utóbbi időben ugyanis az a gyakorlat kapott lábra, hogy olyan kalapké- szLtőnők, akik csak kalapok feldíszítésére jo­gosultak, a kalapot és a formát maguk állít­ják elő, ami a kalapipart érzékenyen meg­károsítja. A kalapipar ezért külön ankét ösz- szehivását javasolja ennek a kérdésnek a megoldása céljából. Kérték továbbá, hogy szalmakalapok előállítását, ami eddig szabad ip'ar volt, jogosítványhoz kössék. A miniszter válaszában támogatását ígérte meg a követe­léseket illetően. Az ankétét rövidesen egybe­hívják. (MP.) Elkészült a mezőgazdasági kamarákról szóló előadói tervezet. A mezőgazdasági ka­marák létesítés éré vonalkozó törvény előadói tervezetét már kidolgozták. Ezen kamarák tagjai a mező- és erdőgazdaság képviselőm, illetve mező- és erdőgazdaságluiajdonosokon kívül az úgynevezett gazdasági ipar is lesz. A lengyel gömbfakiviteli vámokat ideigle­nesen felemelték. A csehszlovákiai facégeket az utóbbi időben meglepte az a tapasztalat, •hogy Lengyelország a gömbifakivitolnél jelen­tékenyen magasabb kiviteli vámot szed. Ezért egyes kamarák felkérték a varsói cseh­szlovák követséget, hogy állapítsa meg a ma­gasabb kivijeH vám szedésének az okát. A követség ínost közli, hogy a gömbfakiviteli vámnak 100 Mögramónkért 1.50 zlotyra való felemelése az^rt történt, mert a német— len­gyel faszerződés január 4-én elvesztette ha­tályát. Ezzel érvényét vesztette a 'Szerző­désileg biztosított 0.40 zlotys kiviteli vám is, amelyet eddig a legtöbb kedvezmény elve alapján Csehszlovákia számára is elismertek. A követség információja szerint azonban ki­látások vannak arra, hogy a német—lengyel főszerződést hamarosan megújítják. Ameny- nyiben erre nem kerül a sor, kormányren­deletet készítenek elő, amely felhatalmazza a pénzügyi minisztériumot, hogy a gömbfaki- vitpli vámot kedvezményesen 0.40 zlotyban állapítsa meg. (MP.) A németországi diszkontleszállitás. A mai gándiishkontot Berlinben mindkét tátira 0.12 százalélkkal 5.75 százalliéiktna szálílitotlíák le is­mételten, , Német kölcsön Románia számára. Még pén­teken este Írták alá a szárazság és éhínség ál­tal sújtott román területek feísegítésére fel­veendő román kölcsönre vonatkozó szerződést a román kormány és a Dresdner Bank, vala­mint a Kampimayer cég képviselői. A köl­csön 400 millió lejt tesz ki. Adóhátralékokkal kompenzálják az állami szállításokból eredő követeléseket. Miniszter- közi elintézés tárgyát képezi jelenleg a pénz- ü^-miniisBbérium aizon javaslata., hogy azon cégek, amelyek állami sízáilllií ásóikat kapnak, önikéinitesen arra kötelezzék • magukat, hogy az állami szállításokból eredő követeléseiket a dohé tráHélkuikkal kompenzálják.- - Arra az esetre, ha a cég erre vonatkozólag nem adja beleegyezéséit, a minisztérium fölhatalmazást kér arra, hogy a hátralékos adót végrehajtás utján hajíthassa he. Ez az intézkedés a pémz- ügyminisztérium követelése szerint csak a nagyobb cégeikre és a nagyobb követelésekre szólna. Az ügy még a miniszitertanács elé ke­rül döntéshozatal céljából. Magyar bankok ipari hitelt nyújtanak Ju­goszláviának. Azon jugoszláviai ipari vállala­toknak, amelyek legkevesebb 10 millió dinár befizetett alaptőkével rendelkeznek, megen­gedték külföldi hitelnek záloglevelek ellené­ben való felvételét. Több vállalat már aján­latot is kapott a budapesti nagybankoktól, irv elsősorban a Magyar Általános Hitelbanktól és a Pesti Kereskedelmi Banktól, amelyek állítólag külföldi pénzesc-portok megbízásából ajánlották fel a hiteit. (DND.) Meghosszabbítják a szlovenszkói kedvez­ményt A mlnisizibarbanácis, elhatározta, hogy a szlovansizfkói és rusizinszlkód állami szállifá­soknál a sgilovemszkói é.s ruszinnak ói cégek­nek nyújtóit -kedvezmény érvényességét 1930 végéig meghosszabbítja és pedig az összes minisztériumra vonatkozó érvénnyel. Tojást már csak súlyra vásárolnak. A mor­vaországi tojáskereskedők elhatározták, hogy a jövőben a tojást nem mint eddig, darab- számra, hanem súlyra fogják- vásárolni. A to­jáskereskedelemnek ez a fajtája a külföldön már évek óta dívik s az az előnye is megvan, hogy az eladók igyekezni fognak lehetőleg friss tojást a piacra hozni, mivel a friss tojás nagyobb súllyá! Mr, mint az állott tojás. A kiskereskedelemben és a hetivásárokon ter­mészetesen még sokáig a darabszámra való árusítás marad érvényben. (DND.) A kereskedők központi tanácsának teljes ülése. A kereskedők közDonti tanácsa téimap tartotta meg első teljes ülését. Az ülésen to­vábbi bárom kéresk-edősz-övétségét vettek föl tagokul, ugyhogv az egyesülésben szereplő kor esk ed ősz er vezetek száma 74-ré emelke­dik. Ebben a számban a szliovenszkói szerve­zetek 2 7-t pl szeren élnék. . ' , 62 százalékkal emelkedett a Németországba irányuló csehszlovák cipőldvitpl. A csehszlo­vákiai cipőkivitel Németországba 1928 első 11 hónapjában 3,0401000 pár volt az előző év ugyanezen idejében exportált 1,874.400 párral szemben. Ez a Németországba irányuló cseh­szlovák-iái cipőki vitel 62 százalékos emelke­dését jelenti. (DND.) Csökkent a papirexport. A Mvataílios sta­tisztika: adatei szenm-t 1928-ban az ákaiiános V'iiiagkonjunkitúrta elleniére a csehszlovákiai papirlki-viiteil 23 % -kai kisebb volt, minit az elő­ző évben. Ezt szakkörökben elsősorban a ma­gas terme1 esi költségekkel, másrészt pedig azzal hozzák össaefügigésbe, hogy egyéb pa- pirexpoirtlőr államclklkal. 'szemben Csehszlová­kia kedvezcitlienül fdkisziik a tengerhez viszo- nváltva. 1914-hez airányiitva az exnontitarifa pa "Anna vonatík-oizólag tii zeuklliencszeir-eiseai eineilíkiedieftt, a papiriáfiajk csak tízszeresen. A fát, amely a papirgyáirliás legfontosabb nyers­anyaga, már a külföldről kglllfi impontáln-i. A külföldön a tűzifáit és az uszitalotít fát a vas­úti tiarixa szempontjából egyenlően kezelik, mig CselisiZlováJfeiáb-an a papirfa díjszabása 34%-kiáll magasabb, mint a tűzifáé. Országos mezőgazdasági kiállítás és vásár Budapesten. Az Országősi Magyar Gazdasági Egyesület szokásos kiállítását március 21—25. napján tartja meg. A kiállítás,, mely mindig tanúságot tett a magyar kultúra előrehaladá­sáról s igy Európaszerte ismert névnek ör­vend, ez évben kibővítve -bőségesebb anyag­gal rendelkezik. A kiállítás főtónye-zŐje á te- nyészáll-atosoport, szarvasmarha, sertés, juh, baromfi lesz, amennyiben tenyészlovaík kiál­lítása és bemutatása kerül sorra. Az újonnan épült lóistálló tetején nagyszabású vasbeton- tribün, előtte pedig felvezető és. . h’ajtópályia létesült, amelyen a rendezőség a díjazott, lo­vak és szarvasmarhák elővezetését -és külön­böző lovasosztagok gyakorlatainak bemutatá­sát tervezi. Bemutatásra kerülnek -tejtermé­kek, különféle termények és nemesített vető­magvak, háziápar, élelmiszer ipar,, méhészet, borgazdaság, erdészet, mezőgazdasági eszkö­zök és gépek, minden fajta traktorok és sze­mély- és teherautók. A kiállítás látogatói ez évben is 50 százalék utazási kedvezményt kapnak. A rendezőség megtette a' lépéseket, hogy a külföldi v-asutalkon kedvezményes utazási lehetőség álljon rendelkezésre, be­utazni vizűm nélkül lehet. Kedvezményes utazási igazolványokra a MÁV., .bármely vo­nat- és kocsi-osztályára előjegyzéseket ajánla­tos már most Hegedűs Balázshoz, a magyar nemzeti párt- körzeti titkári hivatalához, Pár­kány, Rákóczi-u. 52.- bejelenteni, ahol a kiál látásra vonatkozó minden felvilágosítás meg l topható. Tanfolyamok a párkányi járásban. A ma­gyar nemzeti párt párkányi járási mezőgazr dasági. szakosztálya által Ipolyszalkán rende­zett niótor-és traktonkezelö tanfolyam meg­nyitásán ünnepélyesen megjelent Baig Árpád körzeti.“elnök, -Hu-nyák János községi jegyző, Baráth Béla igazgaitó tanító, Vigh János ta­nító,' Tóth István bíró, Varga István helyi szervezeti'- elnök és Hegedűs Balázs 'körzeti titkár. Varga István helyi szervezeti elnök megnyitója után Baig Árpád, Baráth Béla és Hegedűs: Balázs körzeti titkár mondottak a in agyar kultúra támogatását célzó beszéde­ket. Az ünnepi megnyitó beszédek után Bayer Ferenc előadó gépészmérnök megkezdte elő­adását; Bárfon tartott mezőgazdasági tanfo­lyam befejezésén Nánássy Gyula és Hegedűs Balázs körzeti titkár intéztek buzdító beszé­det a tanfolyam, hallgatóihoz. A záró ünnepé­lyen jelen volt Barcsok István helyi szerve­zeti elnök és Csókás Miklós helyi szervezeti pénztárnok. Á tanfolyam hallgatói nevében Mócsy Sándor mondott szívből jövő köszöne­tét. .' . Váméngedmcny a külföldön előáliifcott fél­gyártmányok és alkatrészek részére. Az utóbbi időbeli egyre szaporodnak a belföldi termelők azon panaszai, hogy a félgyártmá­nyok és különböző alkatrészek vámjai, ame­lyeket belföldön nem állítanak elő, sok eset­ben magasabbak, mint maguk a készgyárt- mány-ok. Ezen panaszok -alapján a keieske- delroi minisztérium most közölte a kereske­delmi kamarákkal, hogy a pénzü-gyminiszté- riumm-al egyetértésben a félgyártmányok és -alikatrószek vámjának általános rendezését készíti elő, amennyiben ezen árucikkek vám­ja -gátolja a termélést. (MP.) Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A cseh­szlovák hitelezői egylet közlése: Lebi Mózes cipő- és borkereskedő, Tiszaujlak, Zelmia.no- vic-s Márk. divatáru kereskedő, Bá-rtf-a, Berko- vics Gizella textilkereskedő, Felső szinti na, Spitzer Lajos ' rövidárukereskedő, Poprád, Schách-tei Her sch Eisig textil ám kereskedő, Szlatina, Schöufeld Mihály órás, Munkács, Frledimiainn Fi-sche] rövidárukereskedő, Felső- szlatina, Kall ízid-or vegyesárukereske-dö, Buos (Komárom mellett), Berger Jakab disz- müiárukereskedő, Beregszász, Mil-der Ignác elekLrotechnikus, N-agyszőllő-s, Rótt Emil falcé- reskedő, Besztercebánya, Vlcsek Gyula ven­déglős, K'la.k (Besztercebánya mellett), Bugát Mihály vásáros, Bartoslehota (Beszterceibánya mellett), Frischmarnn Izsó rövidárukereskedő, Ungv-ár, Richter Henrik gyairm-atárukereske- dő, Pozsony. Európa cukorrépatermése és cukorterme­lése. Az idei cukorrépatermés és cukoterme- ‘iés vaiőszíhű''érédménye az egyes európai or- szágókháh a nemzetközi cukorsta-ti sztikaii égyéMlét" száimitásad szerint tonnákban a kö­vetkező lesz: üzemiben levő gyárak: Csehszlo­vákiában 152 (tavaly 151), Németországban 250 (248), Ausztriában 6 (6), Magyarországom 13 (13), Lengyelországban 72 (71), Belgium 51 (49), Olaszország 50 (51). Európában ösz- szesen 651 cukorgyár van üzemiben (tavaly 643). Az 1928—29-es kampányban az európai valószínű cukarrópafeldolgozás és cukorgyár­tás a következő lesz: Csehszlovákia 5,994.499 tonna cukorrépa, 1,045.975 tonna cukor (ta­valy 7,476.323 tonna cukorrépa, 1.254.138 ton­na cukor), Németország 11.492.351—1,850.354 (10 657.055—1,675 278), Ausztria 664.441— 107.015 (658.139—110.004), Magyarország 1,479.179—220.573 (1,405.079—186.701), Len­gyelország 4,608.000-739.541 (3 532.6C0— 560.927), Belgium 1,813.384—276.965 (1 mi­liő 834.985—273.338), Olaszország 2,790.380— 383.110 (2,090.578—276.240), Európa, cukor­répa feldolgozása össizesen 33^080.500 tonna (tavaly 31,869.569 tonna), cukorténnelése 5,241.504 tonna (4,916.767 tonna). Az ezided előre!álható cukorterxnelés Európáhian 202.887 tonnával bala.dja meg a novemberi becslést és 324.737 tflpnáyal .magasahh, mint az 1927— 28-as k aunp ény produkciója,. Az elő ző év vei szemben az ezidei cukortermelés főképpen a következői országokban emelkedik: Lengyel- országban 178.614 tonnával. Németországban 175.076 tonnával; Olaszországban 106.870 ton­nával,- Csehszlovákiában ellenben 208:163 ton­nával csökkent. ÍRTÉ KTftfl’fil Tovább szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, január 15. A mai tőzsde alapirányzata továbbra is bizakodó volt. A decemberi külkeres­kedelem számadatai, amelyek többnyire a kon­junktúra fennállását tükrözik vissza, azonkívül az 1928-i összkülkereskedelem kedvező számadatai is fokozták,^ vállalkozási kedvel, mivel a pénz­piac fejlődéséről szóló hírek is kedvezőek. Az üz­let azonban csak a speciális értékekre korlátozó­dott; amelyekben a hivatalos spekuláció külön­leges motivumölcbó! nagyobb véle!eket eszközölt- Ku’isszban Skodát és Zsivnót élénk forgalom mel­lett favorizáltak. Korlátban Cliamotte állott az elő­térben. Ismét olyan hirek terjedtek el, hogy a vál­that a Rakonitzí Chamotte-müvekkel fuzionál. Ezzel párhuzamosan az exótaforgaloniban emelke­dett a Rakonitzi is. A többi korlátértékek közül Ringhoffer, Metalhvalz, Hiitten és Zeltlitzi örven-

Next

/
Thumbnails
Contents