Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-15 / 12. (1935.) szám

9

1929 Január 15, kedd.

r———- * —

xx Bécsi világfcsülésen két aranyéremmel kitüntetett speciális tartósondoláló és hajiestő fodrászszalon. Deuísch József, Bratislara, Kecske-ucca 7. Telefon 26—62.

— Egy megyanult és elszabadult bika óriási

riadalmat okozott Budapest uccáin. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Vasárnap délelőtt

Kohn Imre mar halié reskedő kőbányai istállójából egy bika e’szabadult, kiszaladt az uccára és ott a forgalomtól megvadulva eszeveszett futásnak eredt. A Pongrác-uton Popa János rendőr karddal útját akarta állani, azonban a megvadult bika legázolta a rendőrt, akit súlyos sérülésekkel szállítottak a Rókus-kórházba. A bika ezutáu a Kcre- pesi-uton szaladt végig és itt egy másik rendőrt öklelt fel, akinek azonban nem történt súlyosabb baja, majd pedig a Rákóczi-útra fordult be. A Rákóczi-ut délelőtti forgalmában a bika megjelenése leírhatatlan pánikot idézett elő, mindenki menekült, amerre tudott és néhány pillanat alatt üres lett az ucca. Csak a forgalmi rendőr maradt a helyén a Rákóczi-ut és a Körút keresztezésénél, aki előtt a bika megtorpant, megkerülte a Nemzeti Színházat és úgy rohant tovább a Rákőczi-uton. Végül egy ügyeletes rendőr autótaxiba ugrott és ezzel verte üldözőbe a bikát. A bika már ki volt fulladva; az autőiaxi nekiszaladt és a mír fáradt bikái feldöntötte. Épp ekkor arra vetődött egy mészáros, aki szarvainál fogva szakszerűen lefogta a bikát. Erre a közönség segíts égővel megkötözlek a feldühödött állatot és a TaUersaalba vitték.

xx SZÉKELY HENRIK MÜEUTOR GYÁRA, POZSONY, GRÖSSLING U. 50.

— Elfogató pamacsot adtak ki egy íélegyházi vállalat igazgatója ellen. Félegyházáról jelentik: A rendőrség elfogató parancsot adott ki Breider Géza, a Fakereskedelmi és cementárugyár igazgatója ellen, aki ismeretien helyre távozott. A vállalat esődbe jutásakor derült ki, hogy a százmillió korona alaptőkét nem fizették be és az összes könyveket hamisan vezették. A kihallgatott igazgatósági tanuk Breidorre hárítanak minden vádat.

xx Dr. Berger Alfréd fogorvos, Praha. Preinyslorska 26., Bio Flóra mellett. A legmodernebb fogtechnikára berendezett rendelőben fogad egész nap, Szlovenszkóiaknak kedvezmény,

— 400.000 pengőt fordítanak tudományos munkák kiadására a Vigyázó-alapból. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az Akadémia elkészítette a Vigyáző-öröksóg ezévi költségvetését, amelyben 400.000 pengőt irányzott elő tudományos munkák kiadására. Ezután sor fog kerülni a magyar nép számára megindítandó irodalmi könyvtár felállítására, aminek költségeit szintén a Vigyázó-alapból fogják fedezni.

xx A valódi angol borotvakések, pengék és borotvakészülékek ismét kaphatók Umlauf R. cégnél, Bratislava—Pozsony, Lőrinckapu- ucca Í5.

— Kivándorlási szélhámosokat tettek ártatlanná Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A rendőrség letartóztatta Krausz Józsefet, egy kivándorlóéi bűnszövetkezet vezetőjét, aki Pest környékén lakó emberektől száz-kétszáz dollárt csalt ki azzal, hogy kiviszi őket Délameriká- ba. Ezek megjelentek a Délivasuton, beszálltak a vonatba Krausz Józseffel együtt, azonban amikor a vonat elindult, Krausz kiugrott a vonatból. Krausz egyik társa, Klein Géza, aki megszökött, ugyanilyen módon károsított meg sok hiszékeny embert. Klein Géza ellen körözőlevelet adtak ki.

*zfP15- má'foli. pállaná* és min SfetP&áS dennemö árckiiités ellen bteos hatású SZNISTSAK-'éie Ueu(lc«, szappan és ponder.

Késziti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, MukaÉevo.

Szállítás egész Európába és a tengerenlulra is.

— Rheumát, köszvényt ős ischiast az általam

Szlovenszkón bevezetett és évek óta gyakorolt kombinált dr. Jetel-féle gyógymód szerint 10—12 nap alatt teljes sikerrel gyógyítok. Fényes gyógy- eredmények hiteles adatokkal igazolhatók. Előnyök: Rövid gyógytartam, tartós gyógyet'edmiiny. Tandlich Zsigmond dr., Bratjslava, Vöirie 42. A liecebny fond tagjai a lieéebny fond terhére ezen kezelésben részesülnek, 0695

— Kőszinház fog épülni Budán. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Érdekes fordulatot vett a budai állandó kőszinház ügye. Az eddigi terv az volt. hogy a Horváth-kertben levő budai Nyári- Színkört építik át és ezt teszik alkalmassá a téli játszásra. Egy hétfői lap értesülése szerint egy magánérdekeltség a Vérmezővel szemben akarja felépíteni a budai kőszinházat. A konzorcium már elkészítette az uj színház tervrajzát. Eszerint a színházat a Karácsonyi-palota szomszédságában fekvő három földszintes ház helyén építenék fel. A hatalmas épületkomplexum közepén lenne a tulajdonképpeni színház, az épület két szárnyát pedig üzletházzá képeznék ki. Az érdekeltség e napokban Hevesi Sándornak felajánlotta az uj színház igazgatását, aki azonban kijelentette, hogy az ajánlat számára nem aktuális, mivel egyelőre több évi szerződés köti őt a Nemzeti Színházhoz.

xx Vagyont takarít meg, ha a Jednota adó- füzetei alapján szerkeszti meg adóvalloraá- sát, melyek a vonatkozó törvényeket kimerítő magyarázattal ismertetik. A mindenkit érdeklő rész, „A jövedelmi adó“ ára 12 korona, a kereskedőket, iparosokat és szabadfogial- kozásuakat érdeklő rész, „Az általános kereseti adó" ára 8 korona, a részvénytársaságokat, szövetkezeteket és betéti társaságokat érdeklő rész, „A különleges kereseti adó" ára 10 korona. A bárom füzet együttesen megrendelve 25 korona. Ajánlott kézbesítés dija külön 2 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján és bármely könyvkereskedőnél.

Egy francia vidéki íohzaíos

bűnténynek eseti áldozatni

Eltűnése után félévvel megtalálták holdestét a bordeauxi erdőségben — A lelkész utolsó útjára magával vitte a rejtélyes méregfiolát

Paris, január 14. Napok óta foglalkoztatja a bordeauxi rendőrséget Cassier abbé titokzatos halálesete. Cassier abbé hosszú időn át a St.- Quentin-i plébánián működött. Körülbelül

ogy fél évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt St.- Qucntinből és most azután Bordeaux közelében egy erdőben találtak rá holttestére.

A hulla már teljesen oszladozó állapotban volt. Mezítelenül feküdt a szerencsétlen pap holtteste egy kis patak partjától nem messze.

Egy hét telt el azóta, hogy a holttestet megtalálták, de a lázas buzgalommal folytatott nyomozás eddig még nem produkálhatott sok eredményt. Cassier abbé igen népszerű volt. Előkelő polgári családból származóit, egyik te&vére prefektus, a másik pedig Parisban bankigazgató. A háború alatt, mint tábori lelkész számos kitüntetést szerzett.

A rendőri nyomozás mindenekelőtt azt próbálta megállapítani, hogy mik történtek a lelkésszel St.-Quentin-i tartózkodásának utolsó napjaiban. Amit a rendőrség ezzel kapcsolatban megtudott, még csak rejtélyesebbé teszi az egész esetet.

Kiderült, hogy az abbé eltűnése napján magához hivatta egyik barátját és közölte vele, hogy St.-Vivienhe kell utaznia s ott egy hölgyet kell fölkeresnie.

Minthogy a lelkész a lehető legritkábban utazott, barátja igen csodálkozott a hirtelen elhatározáson és megkérdezte, miért kell most eltávoznia. A lelkész nagy' zavarba jött, habozott, majd végül azt mondta, hogy

sok ezer ember élete függ az ő utazásától.

A barát most már ijedten próbálta rábeszélni Cassier abbét, hogy magyarázza meg neki a dolgot és avassa be ebbe a furcsa titokba. Caslier abbé azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Mikor barátja búcsút vett tőle. az abbé egy dobozból kis fémíokot vett elő. Kinyitotta a fémtokot, amelyben sárga folyadékkal telt apró fiola volt.

— Ennek a folyadéknak néhány cseppjóvel

egy gonosztevő megmérgezheti egy kisebb láros egész lakosságát, — mondotta az abbé komoly arccal.

A barát, aki nagyon nyugtalankodott, megpróbálta Cassiertől elkérni a fiolát, ő azonban region újból elzárta azt. Végül azzal búcsúzott barátjától a pap, hogy dolga végeztével három nap múlva visszatér St.-Queijtmbe.

Ezután még egyszer látták Cassier abbét és pedig Bordeauxban. Egy forgalmas uccán haladt gyors léptekkel. Egy ismerős hölgy meglátta és megszólította. Az abbé röviden üdvözöl'e a hölgyet, majd megjegyezte,.. hogy sietnie kell és eltűnt a tömegben. Ennek a hölgynek az volt a ^benyomása, hogy a pap rendkívül izgatott állapotban van. ‘

Ezóta senki élve nem látta az abbét Fél évvel ezelőtt történt titokzatos eltűnése és hiába nyomoztak utána, nem sikerült megállapítani, hová távozott Bordeauxból. Most azután megtalálták hulláját a bordeauxi erdőségekben. Eleinte a nyomozó detektívek arra gondoltak, hogy rablógyilkosság- ról van szó, ezt azonban megcáfolja, hogy a pap egészen kis pénzösszeget vili magával. Az sem valószínű, hogy valaki bosszúból ölte volna meg, mert Cassier abbé végtelenül jó ember voit, akit mindenki nagyon szeretett. A nyomozó hatóságok most teljes energiával kutatnak azután, ki lehet az a titkos St. Vivien-i hölgy, akit az abbé meg akart látogatni. Egyébként házkutatást is tartottak a St. Quentin-i parőchián, hogy megtalálják a titokzatos fiolát, azonban a fémtartó, amelyben az abbé a sárga folyadékkal telt üvegcsét őrizte, nem volt a parícitián. Valószínű, hogy az abbé magával vitte. A vizsgálat kiterjed * St. Vivienre is, ahol Cassier abbé hölgyismerőse lakott volna, a detektívek azonban megállapították, hogy az abbé egy- : általán nem járt ebben a városban. Egyelőre senki sem sejti, milyen titok lappanghat az abbé titokzatos esete mögött.

, jf[ %bJíL *

Doroffyci

GRAND HOTEL

IMPERIAL

NAGYSZALLODA

BUDAPEST VII.,

Rákóczi út 90.

Egy perc a Keleti pályaudvartól.

Elsőrangú családi szálloda, v50 szoba.

Központi fűtés, hideg, meleg folyóvíz a szobákban, interur- ban telefon.

Gyönyörű társalgó helyiségek, éttermek, irószobák.

Az étteremben mérsékelt árak és menü rendszer.

Kívánatra teljes pensio. Törzsvendégeknek kedvezmény.

{jfWtWWRRSSWBaSsS

jsgfesÉáaauMwifai

sorsa., ha a közönség is beleszól. A kényszer- hallgatásra ítélt szerző (nemi a műkedvelő!) egy "színpaddal többet vonhat számításai körébe s igy kevesebb megalkuvással! oldhat ja meg föladatait. A színész pedig, akiire nézve i csapás volt a vidékem való munka, becsvágyait fog taüiáftoi- az eredeti szerep eljátszásában és heiM méretekbe korláteíllt páll yátehetős égéi országos horizontba tágulnak.

Mindazt azért keltett a „Dorottya" bemutatása alkalmából elmondanunk, mert igém nagvjefertőséigü, szinte farradfAmiiain nai^v- szerti fordulat a magyar színház történeté- bem, hogy egyik legkiválóbb zemeköltőnik alkotása nem Budapestről indul el magyar lelkeket hódító útjára, Kacséit Pongrác, szegény, persze nem igy álmodta ... De ha látta volna Itt a budapesti vendégeikét, akiknek véleménye oly becses volt ellőtte, ka zúgni hailtotta vetoa a tiapsíörgQteget az ünnepi áhítattat figyelt énekszámok után, ha látta volna a naiqy .gonddal és művészi ízléssel rend ez étit színpadot és előadásit, talán maga sem fájlalta volna, hogy nem az Operáiban csendülitek föl pazar bőségben áradó, édes dallamai. Most tiz esztendeje, hogy hozzáfogott a „Dorottya" költéséhez és három év alattit készüli eb-vele

Kacsák Pongrác posflmmas-daljátékának bemutatója a szegedi Városi Színházban Irta: MOLNÁR JENŐ

Szered, január.

(A Prágai Magyar Hírlap kiküldött színikritikusának beszámolója.) Ilit vagyunk Szegeden, a neímzieilá fővárosban, ahogy Rákosi Jenő huszonöt év előtt a tlstzaparti városit elkeresztelje. És hosszú idő óta most érezzük először, hogy Szögied miéöltó az epithalomra. Mert nemzeti főváros csak az a szellemi közösség lehet, amely egy nemzet értékhÍTíokát a maga'erejéből, külső segítség nélkül is gyarapítani tudja. A magyar vidéki városok a legjobb esetben ügyesen lemásolták a budapesti irodaikul és művészi klisékéit. Sehol semmi eredetiség, bátor és .tehetséges ini- Ckulivá, sőt: ami 'talentum a vidéki 'teilevénv- ből kinőtt, a meg nem értés, sokszor a közöny, sőt a gúny iszapjába fulladt. Aki tudta, menekült Budapestre, a tehetségeik és kalandorok közös Mekkájába. Ez a sivárság ülte meg a vidéki színészetet is. Nem alakultak ki nagy színházi centrumok, mint Németországban, vagy bemutató (kísérleti) színpadok, mint az amerikai Unióban. Azt mondjuk ilyenkor: hja, ment nem vofllt pénz hozzá. Ami jó, ahhoz rendszerint van pénz. Vidéken a helyi áll- éis féliirók eredeti színpadi munkáinak bénultál tására persze, hogy nem

akadlt pénz. És ma is igy van, és mi jajgatunk Budapesten, hogy sokkal több a megszólaltatásra váró színpadi szerzőnk, minit ahány ember a Vígszínház pairitarjén elisér és nem tudjuk, mit csinálj uiik ezzeil a nagy tehetség- fölösteiggeil. Néhány nagynevű író megismétlődő sikere elzárja aiz utat a már „befutóit", de egyre kiszoruló szerzők érvényesülése elől és ... és ... Az egyik a színházaik számát akarja szaporítani. (De hiszen a fizetőképes közönség száma nemhogy növekedne, hanem folyton apad!) A másik állami támogatással akar taisárlertá színpadot fölállítani. (De mikor a publikum irtózik minden kisénletezés- től, ami az ő zsebére megy!)

És tessék... Iitit vagyunk Szegeden pesiti Írók, fleinhiázdirekto.rok, zeneszerzők, kritikusok. Vagy két tucait. A csoda megszületett: vidéki város színpadán támad életre egy magyar alkotó müve. A Szegedi Városi Színház bemutatta Kacsóh Pongrácnak, a „János vitéz" zenekölltőjénefc posthumus daíjátiékiáft, a

A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának tagjai felszólíthatnak, hogy tagsági igazolványaikat az érvényesség megfő bbitása céljából a titkárnak (Kopper Miksa, Prága II, Panská ul. 12, II.) küldjék be. Postaköltségre három koronás levélbélyeg melléWl«nidő.

„Doroifltyá‘‘-it s ezzel a bem utatőszimpadok száma megszaporodott. Szeged irodalmi és művészeti rangom elést hajtott végre ma ram. Minden külsőség is erre az esoményes átér- TéMődésire válik Különben miért ülnének a szegedi színház páholyaiban a magyar fcirá- Jyd Opera, a Városi Színház, a Belvárosi Színház igazgatói, miért a fővárosi kritikusok és színpadi írók, miért a különféle müvésatestü- letek és vidéki színházak küldöttei? A kép majdnem olyan, mint egy budapesti nyilvános főpróbáé, vagy premieré: felvonások után a társalgóban parázs irodalmi és. művészeti vitáik, érveik és 'ellenérvek, jóakaraitu tanácsok, gán csodások, jóslások, sőt, hogy sava- borsa is legyen a megbeszélésnek, eil-elcsattan a speciálisan peslti színházi vicc s most már aztán semkisem mondhatja, hoigy nem vagyunk fővárosi premiéren.

Ebben a kis országban, ahol oly aggódó szeretettel kellene számon tar tani minden érdemet s ahol csak néhány esztendeje, hooy méltányolják is a nemzeti kultúrán munkáíi- kodók eredményeit, hadd jegyezzük fői, liliknek jár ki a szellem beraii, leit rendje a „Dorottya" szegedi bemutatójáért és az uj irodalmi színpad megteremtéséért. Három névnek s a három név mögött rejlő sikertényezőnek. Páilffy József dr. Szeged-városi tanácsnok, a színház intendánsának, akii megépítéssel és a város anyagi hozzájárulásával szolgált, Beöthy Lászlónak, áld másfél esztendővel ezelőtt egyik bravúros színészét, Tárnái Ernőt ajámlita művészeti igazgatónak a szegedi! színházhoz és akinek legelső „tiinnie“ az vollt, hogy Kacsok gyönyörű muzsiké ju dal játékát, a Dorottyáit Szagodéin kell bemutatni, végül adass ék minden elismerés a nagyk ultúra ju Tannal Ernőnek, aki nemcsak Szeged dicső haigyomiányu színészetéit támasztotta föl a báb áras romokból, hanem megajándéfcozta az orszá.got egy uj szellemi fórummal is. A Szegedi Városi Színház ezután már nem az a vidéki szokvány-színpad, ahoíl bevált patiró- nok szerint másollinak budapesti előadásokat, nem csupán helyi szórakozások inelegedőhe- lye, színészkultúszban, vagy — olykor épp ellenkezőleg — szinészüldözésben kéjelgő küttiéniáfc társasjátékának szintere. A szegedi színháztól dráma- és zeneirodalmi megújhodásit vár az ország kulturális közvéleménye. A budapesti színházak Szegedtől, e város kitünően megszervezett és anyagi gondoktól manilnsiiiteltlt szi.mlársulaitiától várják azoknak a daraboknak próbaeíi cadázaiiit, amellyéklkefl szemben bizonyos aie^odailmaiik voltak, vagy ha 'teljes bizalmuk is van hozzájuk, előbb 'tudná kívánják, hogyan álakul ki a darabok

Szatmármegyében, ökönitó községben. Maga irta a szövegkönyvet, is. Hogy miért — ki tudná megmondaná. Kacsóh Pongrác nem vojit iró, még kevésbé versköltő,' de legkevésbé színpadi iró. „Csak" zenek öltő volt. Istenáldotta muzsikus, nótafa a javából. Magyar vá- gyalc és szomorúságok büvöshan,gu megszóiM- tatója. Leányszereliem sóhajos tolmácsa, férfi- szerélem acélos kürtöse. Hangulatok fuvolása, indulatok dobpergetője. A naegneanesiiteiiít népi zene Petőfije. Mért, hogy 'ezzel a szent hivatásával nem elégedett: meg? Mént lépett olyan területre, ahol süpoedéikes, ingatag volt a talaj, ahová iró és még hozzá szinpadi iró kell?

Kacsóh „Dorottyája" nem tant szellemi vér- rokonságot Csokonai hasonló című köillíomié- nyével. Mindössze annyiban emlékezteit ró, hogy ez a színpadi Dorottya is aiggszüz. A mese a múlt század elején játszik a Tisza pántján. Dorottya maga gazdálkodik a birtokán és gyűlöli a férfiakat, mert valamikor, Fábry Tamás, akiibe szerelmes volt, cserben- haimrta. Két unokák ugat: Sáriit és Marát is igyekszik távolliartani a férfiaktól. Fákra Tamás fia nem sokait törődik a tilalommal és megszökteti Sárát. Az öreg Fábry hozza visz- sza a fiatal pánt. Most uj láng csap föl Dorottya beha.mvázait szivéből is, kezét nyújtja az öreg Fábrymak és nincs kifogása már a fiatalok boldogsága elllen sem. Máira is megtalálja a maga ifjót eigy rajongó gazdatisztben. Ezt a nagyon sekéilyjáratú, naiv és esemény telién történőikét színes csoportok mozgatásával cifrázta föl Kacsóh. Aratóünnep, lakodalmas fölvonulás, éjféli csöndelet a Tiszán: csupa hangulatos korkép. De minduntalan érezzük az igazi szinpadi iró jelenlétének hiányát, aki az egyes énekszámok közt eleven dialógusokból ácsolna karcsú hidat, ha mindjárt csak pár deszikaszálat is vetne át pallónak, amelyen biztosan megáll a darab. Humora sem volt a zseniális dalköditőnek és áigy három fölvonásra való \úgjátéki história lepereg anélkül, hogy esek egyszer je mosolyt tudna csalni a szemekbe.

Olyan szerkezetűi hiba ez, amin nem lőhet segíteni? Szó sincs róla. A „Doroítyá"-t sürgősen oda kell adná agy avatott színpadi szerzőnek, aki kedves, szórakoztató prózát ir a darabba, amely igy megszabadulna a sokszor fárasztó recitativoktól. Néhány szereplő szájába mulatságos szavakat kell adni, hiszen a premieren tanúi tehettünk, hogyan szomju- hozza a nézőtér a cselekményből konzekvensen folyó, de ki nem buggyanó derűt. A verseket is át fcelll dolgozni'. Kacsóh primitív verssorai nem keltenek illúziót, Gondoljunk csak a „János vitéz"-nek Holtai Jenő által remekbe stiiilizáflt Petőfi-hangaulaihi verseire!

Mert ennek a muzsikának nem szabad elvesznie, nem engedhető meg, liony a „Dorottya" csodaszép melódiád egy gyönge *o&>