Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-15 / 12. (1935.) szám

Í929 január 15, kedd. ^l^Gal-AWítARHlRti Huszonötezer csehszlovák koronát csalt ki Budapesten három szélhámos egy pozsonyi bank megha csekkjével Hamis csekkel fizették a drága ékszert A pozsonyi nyomon keresik a tetteseket Budapest, január 14. December 30-án az Astor i aszá11 ódában há­rom férfi jelentkezett és szobát kért. Két­ágyas szobát vetitek ki 'és pótágyat .állíttattak a szobába. A bejelentőlapjuk szerint az egyi­ket Weinberger Dezsőnek hívják, kereskedő, a másik Goldstein Elemér debreceni földbir­tokos, a harmadik pedig Mundel Béla ugyan­csak földbirtokos. A csekk körutazása A három férfi közül az egyik, eddig még nem - tudni, hogy melyik, január 2-án a Hun­gária-szál lóba átköltözött, azonban az Asto­riából nem jelentette ki magát és ott tovább­ra is úgy szerepelt, mint a szálló lakója. A Hungária-szá! lóban níár Friedlander Sándor gyapjukereskedő néven szerepelt. Megérkezése uíán Friedliiuder a íőportás­hoz ment és tőle 2000 pengőt kórt kölcsön. Azt mondotta, hegy Pozsonyból küldtek neki 25.000 csehszlovák koronáról szóló csekket és azt a délutáni órákban tudja be­váltani. A íőportás megtagadta a 2000 pengős kölcsön folyósítását azzal az indokolással, hogy a szálloda nem engedélyezi az ilyen ügyle­teket. Erre Friedlander átadta a csekket Horváth Ferenc portásnak azzal, hogy valamelyik bankban váltsa azt be. A portás továbbadta a csekket Nagy Ferenc segéd poriásnak, aki a szálilő vendégeinek bnnikügyebben szokott ren­delkezésükre állni. Nagy Ferenc közölte Friedlánderrel, hogy három nappal előzőén hasonló megbízatást kapott, a csekket azon­ban a bank nem váltotta be, csak inkasszóra vette át azzal, hogy a kiállító bankot megke­resi az összeg kifizetésére, iltétve a csekk le­galizálására. Friedlander azt mondta a segéd­portásnak, hogy mégis kísérelje meg a csekk beváltását. Nagy Ferenc erre bar maii kán délelőtt el­ment á Wiener Bankverein Nádor-ueoa 4. sz. .központi épületébe és ott akarta a osekket beváltani. Mint ilyen ügyekben, járatos eme bér, |f:ósékk háttnpjára ráírta> nevét és aláírta a szálloda nevét, amelynek alkalmazásában áll. A csekket átvétel után megvizsgálták a Wiener Bank véremnél és amikor megtudták, hogy a hátlapon szereplő: ,.Nagy Ferenc Hun- gária-szálló“ aláírás a portástól való, vissza­adták a csekket azzal, hegy csak az esetben fizetik ki, ha maga a Hun- gária-szálloda Írja alá, különben pedig inkasszó végett veszik csak át. Nagy Ferenc, visszavitte a csekket a szál­lodába és átadta Horváth Ferenc portásnak, Horváth pedig visszaadta Friedlöndernek. A drága ékszer Másnap, 4-én reggel Friedlander elment Gábor Vilmos Rákóczi-ut 64. számú házban levő ékszerüzletébe és ott egy értékesebb ékszert vásárolt. Végül is 2000 pengős vételárban állapodott meg. Amikor fizetésre került a sor, Friedlan­der kijelentette, hegy­nem tud pénzt adni, mert csak csekkje van. A oégtulajdonosnő Friedlanderrel együtt el­ment a Kereskedelmi Bank központi intéze­tébe, ahol kijeién tették, hogy csak az esetben fizetik ki azonnal a csek­ket, ha a Gábor ékszerész cég azt zsirálja. Friedlander a cég tulajdonosnőjének azt mon­dotta, hogy ő még aznap elutazik és ha az üz­letet most nem tudják lebonyolítani, akkor kénytelen a kélezer pengős vételtől elállni. A cég tulajdonosncje erre aláirta a csekket, aminek az ériekét, körülbelül 4000 pengőt, a bank azonnal ki is fizette. Kélezer pengőt az eladott ékszer vételára fejében a Gábor Vil­mos* oég tulajdonosnője megtartott magának, a másik kétezer pengőt pedig átadta Fried- landernek. Friedlander ezután a kétezer pen­gős ékszerrel és a 2000 pengő készpénzzel sietve eltávozott. A Hungáría-szállodáhan ki­fizette szobaszámláját, majd kivitette magát a pályaudvarra, ott kifizette a taxit és aztán ké­sőbb egy másik autóba ült és azzal az Asto­riába hajtatott, ahol két másik társa már tü­relmetlenül várta. Itt aztán már csak egy na­pig maradlak és 5-én mindanárman elköltöztek a szállóból. Hogy Pesten maraditak-e, vagy elutaztak, azt nem lehetett eddig megállapítani. Kiderül a csalás Azál-Friedlander és ‘két társa épp az utol­só pillanatban tűnt el az Asloaia-szállodából. A csekk beváltása után ugyanis a Kereskedelmi Bank azonnal levelet kül­dött a. csekket kiállító pozsonyi Böhmischc APgcmeine Bankvereiisflttt- és ebben meg- kéblöite a bankban beváltait 25.000 cseh­szlovák koronáról szóló csekket, Másnap, 5-én a pozsonyi ba nk már 'értesítette 4 J^reékedelani Bankot arról, hogy , „ a beváltott csekk valódi ugyan, a* aláírá­sok is valódiak, azonban ez a csekk erede­tileg 1000 csehszlovák koronáról szólt. Krausz Béla magyar állampolgár részére ál­lították ki és a számjegyeket és az érték be- tüszerinii feltüntetését is kézzel írták. Ezt a kézírásos számjegyet és betüszerinti ér­tékfeltüntetést vegytintával ügyes módon eltüntették és heljébe gépírással huszon­ötezer csehszlovák koronát írtak. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a pozso­nyi bank óriesitése után azonnal érintkezés­be lépett a Rákóczi-úti Gábor ékszerész cég­gel, amely zsírnál ta a csekket és ilyen módon a károsodás is tulajdonképpen őt terheli. A cég és a bank is azonnal feljelentést tett a budapesti főkapitányságon, be sem vár­va, míg a pozsonyi bank a hamisított csek­ket visszaküldi. A budapesti főkapitányság megindított nyo­mozása során derült ki, hogy a háromtagú csekkcsaló társaság előbb az Astoria-szálló- ban szállt meg és azután annak egyik tagja álnevét megváltoztatva, a Hungária-szállóban bérelt szobát. Még egy Pisszaéíés Az Astoria-száílóban feljegyzett bejelentési adatok szerint Goídstein, a csekkcsaló Wein­berger alias Friedlander egyik társa, debre­ceni földbirtokos. A pesti rendőrség megke­reste a debreceni rendőrkapitányságot, liogy ismernek-e ott egy Goldstein nevű földbirto­kost. Az érdeklődésre igenlő válasz érkezett, sőt a debreceni Goldstein személyi adatai megegyeztek azokkal a bejelentési adatokkal, amelyek a pesti szálló könyvében előfordul­tak. Ezért budapesti detektívek mentek Deb­recenibe, hogy ott a nyomozást tovább folytas­sák. A pesti detektívek szombaton megérkezr tek Debrecenbe és ott kiderült, hogy a debreceni Goldstein földbirtokos hosszú idő óta cl sem távozott Debrecenből, tehát a budapesti szállodai beje le ütés vissza- • élés. Az egyik tettes vagy ismerte a debre­ceni földbirtokost, vágy megszerezte annak személyi adatait; vagy valamilyen iratát és annak a nevével visszaélve bérelt ki szobát és jelentette be magát. Ézid őszért bt megfeneklett a nyomozás és nincsen olyan adat, aminek az alapján rövid időn belül eredménnyel járna a nyomozás. Most más utón igyekeznek a tettesek nyo­mába férkőzni. Keresik azt a Krausz Béla magyar állam­polgárt. akinek részére a pozsonyi Böhmi- sche APgemeine Bankverein az 1000 cseh­szlovák koronáról szóló csekket kiállította és ezen keresztül igyekeznek a háromtagú cseltíkcsa’mtársaság nyomára jutni. A nyomo­zást ilyen módon a budapesti rendőrség a pozsonyi rendőrség támogatásával fogja, lebo­nyolítani. Görögország és Olaszország küzetaiése Grandi ünnepélyes fogadtatása AthénbenAz olasz balkáni politika újabb sikerei Athén, január 14. A hivatalos görög lapok jelentése szerint Grandi olasz államtitkár és Korapanos görög külügyminiszter minden függő kérdésben megegyeztek. Mint ismere­tes, Grandi néhány nap óta Athénben tartóz­kodik, ahol Görögországét meg akarja nyerni Olaszország balkáni poEtókájárnak. Törekvéseit teljes siker koronázta. Grandi tegnap átnyújtotta Karapa nos görög külügyminiszternek a Szent Móricz-rend és a Lázár-rend nagykeresztjeit. A H Lmmeri ssios Typos nevű görög lap szerint Grandi és Ka- rapanos megbeszélték az összes balkáni prob­lémákat. Olaszország rendkívül érdekelt a görög- török és a görög—bolgár szerződés létre­jöttében. Az albániai kédés megtárgyalását későbbre halasztották. Grandi olasz államtitkárt a néptömeg lel­kesen ünnepelte , amikor a katonaiskolába ment, hogy koszorút helyezzen az elesett gö­rög tisztek és katonák sírjára. A katonai is­kola növendékei és a népes athéni olasz ko­lónia fasiszta szervezetei katonai pampával fogadták az olasz állom férfiút. Grandi beszé­dében kifejtette, hogy rendkivtül örül a gö­rög hivatalos körök, a nép és a sajtó rokon- szenvének. Ez a rokonszenv az olasz—görög tartós barátság legjobb tanú jele. Pyraus és Athén népének élete és szorgalma rendkívül mély benyomást tett rá. Pyraus kikötőjét Európa egyik legjelentősebb kikötőjének tartja. A hivatalos Ethnos szerint Grandi és Venizelosz mégegyszer megbeszélték a bal­káni politikai eseményeiket és Grandi angórai utazását, amely kérdésben a görög miniszter- elnök és az olasz áiílamíérfiu között a legtel­jesebb egyetértés uralkodik. Grandi ma egy olasz torpedőüldöző fedélzetén visszautazott Olaszországba. Pozsony közgyűlése a kisebbségi pártok tiltakozása mellett két magyar és német tannyelvű iskola államosítását határozta el Pozsony, január 14. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelenité- se.) Pozsony város képviselőtestülete Okánik polgármester elnöklésével ma délután három órakor a Primás-palota tüköríepmében ren­des közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgyso­rozatán 59 pont szerepelt. Az első pont mind­járt nagy vitára adott alkalmat. A kultiurbi- zottság és a pénzügyi bizottság ugyanis ja­vasolta, hogy a dmarnitgyári elemi iskolát és a városi polgári leányiskolát államosítsák, máltai a város félmillió koronát taikaritana meg évente. Ennél a javaslatnál, amely a nemzeti demokrata párti városatyák akciója­képpen jött létre, felszólalt Aixinger László dr. keresztényszocialista városatya. Hangsú­lyozza, hogy a demokratikus híveknek jobban megfejel az, ha állami felügyelet alatt ma­gánkézben is megmaradhatnak iskolák, ez­zel szemben azornbn zt látjuk, hogy a rideg centralizmus elvének Pozsonyban mindent feláldoznak. Évtizedes múlttal rendelkezik ez a két iskola és azok az urak, akik tiz év­vel ezelőtt jöttek Pozsonyba, nem ismerhetik a dolgokat. Ezeknek az iskoláknak tanárai a város szívéihez nőttek. A legfontosabb érv az iskolák államosítása mellett az, hogy ezek az iskolák drágák. Pozsony városának költség­vetése 66 millió koronát tesz ki, ebből kultu­rális célra 4,600.000 koronát költ, amiből a dinamitgyári iskolára 213.000 korona, a pol­gári leányiskolára 380.000 korona jut. Ez ösz- szesen 593.000 korona, vagyis a költségvetés­nek nem is egy százaléka. Nevetséges tehát érvnek felhozni azt, hogy a város sokat fordít erre a két iskolára. A színházi toalettek és bohózatok sokkal többe kerülnek a városnak, mint ez a két iskola. Tudomása szerint egymillió koronát kap a szlovák színház évente a várostól. Az álla­mosítás a kisebbségek sérelmét jelenti, mert ha ki is kötik azt, hogy nem szabad elbocsá­taná a tanárokat és tanítóikat, később azért mégis meg fog z történni. Felhívja a közgyű­lés figyelmét az 1867. évi és az 1907. évi tör­vényekre, amelyek kifejezetten kimondják, hogy csak a községi iskolaszék tudtával lehet államosítani iskolákat. Ez esetben azonban az iskolaszéket meg sem kérdezték és csak a pénzügyi és kubtur&lia bizottság határoz!* «l az államosítást. A kérdéses két iskola eseté­ben tehát az iskolaszéket okvetlenül meg kell kérdezni. Ezért indítványozza, hogy vegyék le a napirend­ről az egész tárgyat, miután eddig még nin csen kellőleg előkészítve. Indítványozza továbbá azt, hogy a mai sza­vazásban azokat a városi tisztviselőiket, akik az iskolai referátussa Ivalamilyen nekszus- bn vannak, többek között Krausz Ferenc he­lyettes alpolgármestert, zárják ki a szavazás­ból. Meg van ugyan győződve, hogy Krausz Ferenc jóhiszemű, azonban mégis tiltakozik az ellen, hogy részlvegyen a szavazásban. Fehér Mátyás kommunista magyar nyelven szólal fel és kijelenti, hogy az államosítás hí­ve, azonban indítványozza, hogy a 25 év óba ott működő tanerőket ne bocsássák el. Csornák József szlovák nemzeti párti fel­szólalása után, aki az államosítás mellett van, Krausz Ferenc személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy nem érzi magát elfogult­nak és egyáltalán nem tartja iidtoimpatiibMis­nek azt, hegy a szavazásban résztvegyen. Aixinger László dir. ismételten hangsúlyoz­za, hogy az iskolaszéket kellett volna először megkérdezni az államosítás ügyében. A polgármester ezután szavazásra teszi fel a kérdést, amely során 16-an Aixinger indítványa mellett, 32-en pedig ellene szavaztak. Érdekes, hogy Stefko dr. lelkész, szlovák nép­párti városatya Aixinger indítványát támo­gatta, míg Tomanek és Kaszáló szlovák nép­párti képviselőtestületi tagok a szavazástól tartózkodtak. Aixinger indítványa melleit szavaztak a kereszbényszocíalisták, a németek és a gazdasági csoport. A közgyűlés ennek lapján tehát elhatározta a két magyar és né­met nyelvű iskola államosítását. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy a Sánc-ut eted részét és a Vük Knrakzsics-uceát hárommillió korona költséggel kikövezi. Ez­után a közgyűlés rátért a városi villomosmü alkalmazottainak remureirációja tárgyában készített javaslat tárgyalására. A remu-nérá­déra fordítandó összeg 48.000 koronát tesz ki. Förster Viktor keresztényszceiattsta. a re- muneráció mellett foglalt állást. Lapunk zár­takor a (közgyűlés még tart A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Volga, Volga... (4-ik hét.) FLÓRA: A kék egér. (Jenay Jugo.) — Sárga liom. (Bíró Lajos drámája. Billie Dowe és Elive Brook.) HVEZDA: A titokzatos éj. (A Menjou.) — Holly^ wood a filmváros. LUCERNA: A kék egér. — A sárga liliom. L1D0: A dohánygyári leány. (Belföldi film.) METRÓ: A szárnyaszegett sas. (Szerelmi dráma.)’' SVETOZOR: Az isteni nő: (Greta Garbó.) Holly* Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok. illetve nílevelek meghosszabbítása végett méitóztassanak útleveleiket a P. M. EL pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 86. I. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhicatai: DS^Prahi II., Panská Oice 12. 11L, eszközli. — T. Előfizetőink és T. Olvasóink szi­ves figyelmébe! T. Előfizetőink és Olva­sóink szives tudomására hozzuk, hogy folyó hó 15-től Nyitrán Methód-tér 3. sz, alatt fiókkiadóhivatalt létesiteítünk, mely­nek vezetésével DalJos István szerkesztő urat híztuk meg. Felhívjuk T. Előfizetőink szives figyelmét arra, hogy a Prágai Ma­gyar Iíiriap és Képes Hét árusítási és az előfizetők részére való kihordási teendő­ket fiókkiadóhivatalunk végzi. — Bors Kálmán mérnök-tanár kassai elő­adása. Kassáról jelentik: A kassai Táira­egyesüiet felkérésére Bors Kálmán gépész- mérnök és féisőípariákolai tanár vasárnap diéflelőtt igen érdekes előadást tartott az atomok világáról. A niagyttidááu előadó min­denekelőtt a modern kémiának kulturfon- t osságát fejtegette, matjd az atomok elpuse- tiithaliatlianságá ról és az azek közt működő vonzóerőkről beszélt, melyeik az egész világ­ul índémséget uralják. Kitért továbbá a mai vaskó rszak vasatomjának sokoldalú szero pére. Majd a kémia történetét, a kátrány- festékek iparát, a rádium- és elektromos sugarak rokonságát, nemkülönben a Bohr- Bóle alomelniétetet ismertette élvezetes és vonzó síúliusboin. Előadásának érdekességét igen fokozták a sikerült kitértetek, amelyek nagyiban hozzájárultak ahhoz, hogy az el­vont témát mindvégig feszült figyelemmel halögatta végig nagyszámú kezörusége, mely a tudós professzort telkesen ünnepeibe elő­adása végén. — Halálozás. Gál gócról jelentik: Liuksz István nyugalmazott tábla,bíró, aki hosszú év­tizedeken keresztül á nyilraá törvényszéknél fejlett ki bírói működést, 71 éves korában Galgócon elhunyt. Liuksz egy évvel ezelőtt vonult nyugdíjba. Az elhunyt táblabiiró halála széles körben nagy részvétet keltett. — 129.000 lakosa van Pozsonynak, Pozso­nyi szerkesztőségünk tefefoaáOlja: A városi bejelentőlhi 1 vata l megállapítása szer int Po­zsony városának a műit évben 129.108 lako­sa volt és összesen 5.726 volt a szaporodás a minit évben. 79.000 idegen fordult meg elv j bein az évben a pozsonyi szállodákban. — Nyolc év után megkerült sikkasztó. Po­zsonyi szerkesztőségünk tetefonéljia: A rend­őrség letartóztatta Frank Sándor 23 éves nyitrai fiatalembert, aki nyolc év előtt Grez- nariik vágselilyei cégnél mint péozlieszedő votllt alkalmazásiban és egy. ízben, amikor a gödinigi cukorgyárba küfBdték' inkasszó vé­gett, a felvett harmincezer koronát elsik- kais'ztotta és Budapestre szíökött; Nem régiből} tért vissza Csehszlovákiába, egjr fiaiét cél* kitt ődöngött a pozsonyi főpályaudvaron^ oho] tetau-tózlailták.

Next

/
Thumbnails
Contents