Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-15 / 12. (1935.) szám

Jfeonadonalizmus falles erővel miikiil a jugosiliw diktatúra A Sműm Times a délszláv állam veszedelmes kríziséről — Az ország u! felosztása Lépések a sajtó ellen — A raportra idézett Kacsek - HivatalnckeSSrccsátások 15 nap alatt Rxtióeusóeirg Kuno gr ói magyar közőkla- tájsüjgyi miiniszter n-eainceaík nagyisaerü ikuil- turjniuinkás, aki readázaros programját lé­pésről lépésire valóeáíja meg s tiöbib alkotá­sával, eisósorbain a nyolooszitiáfiyu népoktatás megválási iájával, örölk időkre beírta nevét a magyar kuiituTlörtíóoelem'be, hanem ra­gyogó' tollú publicista is, aíki hétről hétre mnegijeOetnő vezórciiklöeihen, tamul/mány a'iban értékes eszmei megalapozását adija kultúrá­lj* tetvékenysiégíénetk. Oiikkei nemrégiben „Neouacionaíizimus14 címem hatalmas kötet­ben összegyűjtve jeöemteik meg (a könyv né­hány hónap alatt második kiadását is meg­érte már) és ez a gyűjtemény megmutatja, hogy a magyar kultuszminiszter publiciszti­kai megnyitaLkotaásai is hatalmas rendszeri ad-cólmaik és uj eszmei elgondolást jelente­nek, amelyre ő találó kifejezést is adott a neonaoienailizimusibam. Tel-ve vannak ezek a kis írások értékes és nemes gondola tokkal és valóban megérdemelték, hogy kikerüljék az újságcikkek eíemetr sorsát, könyvbe gyüj- tessemek és igy maradandó taniíbámunkát vé­gezhessenek. Az egéstz magyarság kuliuiréle- tében nagyjelentőségű lesz ez a publiciszti­kai iránymunlkia, ha tanításai köztuidatba mennek át s az egyetemes magyarság véré­vé válnák. Az a neonáci email zmus, amit a magyar kulluszamnisizíer hirdet, éppeaí az a pro­gram, amelyre a kisebbségi magyarságnak is szüksége van. Mit ért Ktebeflisberg miniszr tér a neonacionalizmus alatt? A pozitív, a produktív, a konstruktív emberek szolidari­tását, a munkás, az alkotó emberek szent összefogását az újjáépítés nagyszerű mun­kájában. Öntudatos összefogást a kritika tul- tengéseivel, a hiperkrbikával és áltialában a negatív emberekkel szemben, mert ha a negatív emberek befolyása a közvélemény­ben felülkerekednék, ez végzetesen meg­állítaná a nemzetet a modern haladás utján. A neonacionalizmus a korábbi idők szónok- ló, ünneplő, civódó és kesergő nemzetszere- tetével sízjemben a munkás nemzeiszere tetet hangsúlyozza. Éppúgy szembeszáll a jogosu­latlan önámilássai, mint a nemzet 'önbizal­mának kishitű lefokozásával. Éppúgy szem­beszáll a naiv optimistákkal, minit a bal­jósokkal és a kétségbeesés apostolaival. Ez az eszmény a 'legkülönfélébb utakon közelitihető meg, természetszerűen azonban ki kell terjeszkednie a nemzeti élet egész területére. Gazdasági, társadalmi, kulturális életünkben meg kelt keresnünk mindazokat az eszközöket, amelyek a tudás erejével meghatván yozott munkát előreviszik. Ki­sebbségi életünk második tízéves luiszitruma vette ezzel az évvel kezdetét, ennék a lu- szt/rumnak pedig nem szabad úgy elmúlnia felettünJlc, hogy a neonacionalizmus jegyében végzett munka értékes eredlmiényei ne gya­rapítanák anyagi és szellemi javaink állo­mányát. Részletekre menő, aprólékos mun­ka ez, amelyet egyes emberek, bármilyen lelkes apostolai is a nemzeti munkának, ön­erejükben nem végezhetnek ed, hanem szük­ségük van a nemzet egyetemének összefo­gására és támogatására. Nekünk még nehe­zebb dolgunk van, mint a haláron túli ma­gyar testvéreinknek, mert mindent úgyszól­ván a semmiből kell előteremtenünk. En­nek azonban nem szabad vtsszairiasZbani bennünket: a kisebbségi népek története elég szemléltető és oktató példát nyújt arra, hogy — Kíebekjberg szavai szerint — a po­zitív, a’fkoió emberek szolidáris munkája csodákat végezhet. A neonáciénál izmusnak ilyen programja vézesse a jövőben a mi ki- aebbeégi munkánkat is. Belgrád, január 14. A Pravda híradása szerint a kormány megkezdte a délszláv ál­laim uj közigazgatási beosztásáról szóló tör­vény kidolgozását. E törvény értelmében valószínűleg a következő részekre osztják Jugoszláviát: Első autonóm terület: Belgrád, Belgrád fővárossal. Második a Szerémség, Mitrovica fővárossal. A harmaduk Szerajfevo Szerajevo fővárossal. Negyedik Raguza, Ra- guza fővárossal. Ötödik Zágráb, Zágráb fő­várossal. Hatodik Szlavónia, Laiibaoh fővá­rossal. Hetedik Morávia, Pozarevac főváros­sal. Nyolcadik Nis, Nis fővárossal. Kilence­dik a Tlimok és Vardar vidéke, Kiragujevác fővárossal. Tizedik Kopiljev, Kopljev főváros­sal. Tizenegyedik Koszovo (Rigómező), Priisztiaa fővárossal. Tizenkettedik Mo- naszilir, Bitoíje fővárosisal. Lesújtó angol kritika London, január 14. A SuntLay Times egyik vezércikkében a jugoszláviai hely­zettel foglalkozik. Anglia ugyan nem ba­rátja a diktatúráknak — úgymond —, de kénytelen elismerni, hogy Sándor király az adott helyzetben nem tehetett mást, mint amit tett. A diktatúra volt Jugoszlá­via egyetlen lehetősége, hogy ne követ­kezzék be a végső összeomlás. Ha az ab­szolutizmus csődöt mondana, akkor Jugo­szlávia nem kerülhetné ki sorsát. Ha Ju­goszlávia jelenlegi urad a délszláv áHámot európai hatalommá akarják emelni, első­sorban Jugoszlávia három vagy négy nép- faját kell kibékiteniök egymással s elérni azt, hogy mindegyik népfaj elégedett le­gyen. A lap szerint ez a cél csak úgy ér­hető el, ha az egyes népfajok a lehető leg­több szabadságot kapják meg. Ezzel kap­csolatban a lap óva inti a jugoszláv kor­mányt a hibáktól és fölemlíti, hogy a zág­rábi helyi hatóságok helyébe helyezett ki­rályi biztos máris súlyos taktikai hibát je­lent. Zágrábban ez a kinevezés rendkívül kiábrándítóan hatott. A diktatúrának csi­rájában el kellene fojtania az elégedetlen­séget, de nem erőszakkal, hanem jóaka­rattal. A király szempontjából a legfonto­sabb, hogy a hatalom tovább is az ő kezé­ben maradjon és ne fogadja el föntartás nélkül a háttérben mozgó kamarilla ren­delkezéseit. Az a körülmény, hogy a kabi­net leginkább katonákból áll, rendkívül növeli a veszedelmet. Minden a király diplomáciai ügyességétől függ. Erejét lat­ba kell vetnie, hogy a magasnangu tisztek politikai ambícióit letörje. Zsivkovics rendeletéi Belgrád, január 14. Zsivkovics miniszter - elnök a fő ispánokhoz a követikező körrendé- tetet intézte: Pártpolitikai iszemponibok érvé­nyesültek akkor, aimiikoT olyan hivatalnoko­kat alkalmaztak, akik nőm remdéilkietztek a szükséges előképzettséggel és erkölcsi kvali­fikációval. Ezekét becsületes, szorgalmas hi­vatalnokokkal kell pótolni, aJkálk dolgukat gyorsan, az állam és a nép érdekéinek meg- Meltőten tudják él intézni. A főispánokat fe­lelősség térbeli atz alájuk rendéit hatóságok fos hiivatiaonokok mütkíöcéteért. A főispánok nyújtsanak be tizenöt napon belül jól megalapozott javaslatot azokról a hivatalnokokról, akiket akár az előkép­zettség, akár a szorgalom hiánya vagy más ok miatt a szolgálatból el kell bocsá­tani. Változatlan a külpolitika Belgrád, január 14. Zsivkovicts miinisziter- elrölk ma délelőtt fogadta a külföldi sajtó képviselőit, akik előtt többek között kijelen­tette, hogy a külpolitikában a kormány biz­tosítaná fogja a tökéletes folytonosságot és főleg a s&omszédokka'l igyekszik a viszonyt barátságossá tenni. Hangsúlyozna, hogy a kormány munkája előkészítő jellegű és ka­tegorikusan megcáfolta mindama faireket, amelyek szérinit a kormánynak titkos politi­kai céljai lennének. A kormány munkája időlhatárlhoz van kötve s ezért, mihelyt a komiszoiiiJdiáció munkájával elkészült, meg­kezdik az intézkedések tanulmányozását, amelyek lehetővé tetszik a visszatérést a de­mokratikus, kiegyensúlyozott aiíkoumányos ételhez. Lapbetiltások Belgrád, január 14. A Pester Lloydot és a Berliner Tagebiattól kitiltották az országból. Az ÜSEkübben megjelenő két utolsó török­nyellvü lapot, az Isiket és a Sadaji Miletot beszüntették. Az előbbi deimobr alapár ti. a z utóbbi pedig radifcálispárti lap volt. KBksSiittrgyaiások Belgrád, január 14. Sir Róbert Portes, egy angol bankcsoport elnöke, amely Ju­goszláviával ötven millió fontos beruházá­si és stabilizációs kölcsönről tárgyalt, ma, reggel Belgrádba érkezett a helyzet tanul­mányozására. A nagybeteg Marinkcvks Belgrád, január 14. Marink ovics kül­ügyminiszter ma buesukihallgatáson je­lent meg a királynál, amely után három- hónapi betegszabadságra Davoeba utazott. Macsek védekezik Zágráb, január 14. Maxiimovics főispán ma kihallgatásra rendelte maga élé Mecse­ket, a horvát parasztpárt vezérét, egyik bu­dapesti lapban megjelent nyilatkozata miatt Macsék az esetet ki magyarázta, ameninyi'ben azt mondotta, hogy a budapesti lap nem hozta helyesen nyilatkozatát és át­nyújtotta Maxámovicsnak az eredeti kéz­iratot. H csali Rsemzeti szocialisták féllálsAai a toraiíiflai? Prága, január 14. Mértékadó politikai körökben a mai napon fontos tanácskozá­sokat folytattak a kormánytöbbségnek a cseh nemzeti szocialista párttal való kibőví­tése tárgyában. A párt kormánybalépését olyképpen akarják lehetővé tenni, hogy Cserny belügyminiszter lemondana és februárban átvenné a morvaországi országos hivatal vezetését. A belügyminiszteri tárcát a cseh néppárt venné át és pedig Nősek jelenlegi postaügyi miniszter részére, a nemzeti szocialisták viszont a postaügyi mi­nisztérium vezetését kapnák meg. Ezzel a kérdéssel fog foglalkozni szerdán a koalí­ció nyolcas bizottsága is. E tárgyalásokat megelőzte Sárnál kancellár látogatása Sta- nek agrárpárti képviselőnél, hogv likvidálja az agrárpárt és a nemzeti szocialista párt közötti affért. A koalíciós pártok többsége a kormánytöbbség kibővítése ellen van és ezek a pártok még abban az esetben is együtt akarnak maradni, ha a szlovák néppárt kilépne a kormányból, ami azonban valószínűtlen. Cserny belügyminiszter lemondása a hónap végére várható. lenes csak Akm mond le, ' ha erre a nemzetgyűlés kényszerig? Egy miniszter, aki december eleje óta nem vesz részt a minisztertanács ülésein Prága, január 14. A Právo Lidu foglalkozik az agrárpárt és Benes külügyminiszter között fennálló differenciáikkal s azit állítja, hogy az agráriusok azért követelik Benes fejét, mert ezt a fasisztáknak, akik az agráriusokat a választásokon támogatták, meg­ígérték. Benes azonban nem fog visszalépni. Az összkormány a külpolitikában még ma is Benes álláspontját képviseli. Tehát csak a külpolitika valamelyik kérdésében fel­merülő elvi konfliktus késztethetné Benest a lemondásra. Benest vagy a parlamenti ülé­sen kellene megbuktatni, illetve Benes maga mondana le, ha látná, hogy a nemzetgyű­lés meg akarja buktatná. A koalíció ilyen eljárását nem lehetne kifogásolni. A szocialista lap véleménye Benes külügyminiszter helyzetéről valószínűleg nem ma­gánvélemény, hanem Benes álláspontját illusztrálja. Jellemzi azt a görcsös ragaszkodást, mellyel Benes a bársonyszékbe kapaszkodik még akkor is, amikor a kormánytöbbség legelső pártja bojkottviszonyt hirdetett ki ellene. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Benes külügyminiszter áz ngrárbojkott december elején történt kihirdetése óta — hogy az agrárpárt minisztereivel ne találkozzék — önként nem vett részt a minisztertanács ülésein. Egy miniszter, aki személyesen nem vehet részt kormánya tanácskozásain!... . Mai számunk oldal 1929 január 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzloveTlSzkŐi CS mSZÍnSzkŐi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága fi, Panská uiice negyedévre76, havonta26Ké;külföldre: nnlitikni nrrnjlnnin 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fősteríesztő: pOUtUCOl napilapja fetelesjxertesxfő: hivatal: Prága Il„ Panská ul 12/111— Te. havonta 38 Ké. Esrves szám ára 1 -20 Ké DZURANY1 LASZLÖ FORGACH GÉZA lefon: 30311.-Sürgönyeim: Hírlap. Praha

Next

/
Thumbnails
Contents