Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-12 / 10. (1933.) szám

1929 Január 12, szombat r&RK<3u.MAG^^inRi»arf 5 Einstein u\ elmélettel megkoronázta életének nagy müvét A tudományos világ aj szenzáció előtt áll — A kiváló tudós betetőzte a relativitás elméletét Berlin, január 11. A tudományos világ olyan óriási szenzáció előtt ál!, amelynek egyszerű bejelentése lázas izgalmat ébresz­tett mindenfelé. A porosz tudományos aka­démia szokásos évi jelentésének egyik kis értekezése hozza még a nagy szenzációt, ami nyomban érthetővé válik, ha megtud­juk, hogy ennek az értekezésnek szerzője Einstein Albert dr.. a relativitás elméleté­nek megalkotója. Az akadémia kiadványa csak pár nap múlva jelenik meg, de Ein- tein értekezéséről már kiszivárgott annyi, hogy ez betetőzése lesz élete nagy müvé­nek, megkoronázása a relativitás elméleté­nek. amelyet a világhírű tudós most mate­matikai és fizikai téren is kibövit. Szakem­berek véleménye szerint Einstein újabb el­mélete sokkal nagyobb iöltünést fog kelteni a tudományos világban, mint maga a rela­tivitás elmélete. A kis értekezésnek „Eme neue Feldtheorie/4 a cime és a mechanika problémáinak az elektrodinamikával való egybeolvadását tárgyalja. Einstein proresz- szor maga is legjelentősebb alkotásának tartja ezt a munkát, amelyet tudományos szempontból sokkal fontosabbnak minősít, mint magát a relativitás elméletét. Tiz évig dolgozott ezen az értekezésen Einstein pro­fesszor, az értekezés azonban csupán öt nyomtatot oldal terjedelmű, tehát átlagban egy évi munkára egy fél nyomtatott oldal jut. Ez az öt oldal természetesen az uj el­méletnek kikristályosodott lényegét tartal­mazza. Különben maga a relativitás elmé­lete is első közrebocsátása alkalmával csu­pán báromoldalnyi terjedelmet tett ki. * Einstein professzor uj elméletét, amely a fi­zika foroaxM-mát jelenti, Plánok Miksa dr. ber­lini professzor a Quantant-theone Nobel-dijas fölfedezője, a. berlini lapok mai számában s kö­vetkező közérdeklődésre számot tartható cikkel világítja meg: A fizikai világszemlélet ma olyan válságban van, amely nagyobb minden eddiginél és úgy mélységét, mint élességét sokkal jelen­tősebb mindazoknál, amelyeken eddig átesett, mert épen olyan pillanatban következett be, amikor úgy látszott, hogy a fizika tudománya már-már fejlődésének legmagasabb pontját 'ér­té el. Röviddel ezelőtt még jogosnak látszott az a feltevés, hogy a fizika a legjobb utón van ide­ális végcéljának elérésére, azaz hogy kielégítő magyarázatát fogja adni az elek- trocíimanika és mechanika alapján az összes létező fizikai jelenségeknek tÖí*vényszerü történéseinek és lefolyásának. A fizikai elméletek sikerét még az is növelte, hogy a mikrokozmosbam ugyanazon törvények nyilvánultak meg, mint amelyekkel évszázadok óta a világűr hatalmas dimenzióit mérték, ame­lyekkel ezekben a dimenziókban számoltak. Amint a bolygók a nap körül keringenek, úgy kellett volna a legújabb fizika eredményei sze­rint a negativ elektronoknak a pozitív atom­mag körül keringeniük. Amit az egyik esetben a gravitáció végzett el, azt a másik esetben az ellentétes elektromos töltések vonzása vé­gezete. A miéig fen maradó alapitevő hiányokat és különbségeket egy későbbi időpontban más utón remélték megmagyarázhatni. Ez a remény nem vált valóra. Az eddigi irány további fejlődésénei az elmé­let felmondta a szolgálatot és a tudósok egy lépéssel sem tudtak előre hatolni. Sem az elektronok kölcsönös egymásrahatásá- ról, sem keringésük időszakukról, sem pedig arról á helyről, ahol időnként tartózkodnak, nem lehetett semmi közelebbit megállapítani. Eme tényezők egyikét sem sikerült egyenes vagy indirekt utón mérésekkel bebizonyítani. Ellenkezőleg, amit a tapasztalat révén megálla­pítottak, olyan dolgok voltak, amelyek azt mutatták, bogy az elektronok természete me­rően különbözik az eddigi felfogástól. így pél­dául egy szabadon mozgó meghatározott gyor­sasága elektron nem mutatja az egyes repülő- lövedék tulajdonságait, hanem inkább oíyké- pen fest, mint egy meghatározott időszakú hul­lám, amely az egész végtelen teret betölti. Ez egy í'émkristályon, például a nikkelen mutatko­zik meg legjobban és pedig egy számtalan elek­tronból állító raj reflexiója alkalmával, amely ugyanolyan törvényeknek hódol, mint egy röntgensugár reflexiója. Ugyanis ebben az eset­ben is ugyanazok az interferencia jelenségek fi­gyelhetők meg. Erinél a kísérletnél azonban nem a különböző elektronok interferálnak egy­mással, hanem mindegyik elektron-úgyszólván önmagával interferál. Ha azonban az egyes elektront úgy kell el­képzelnünk, mint egy hullámot, amely a tér minden irányára kiterjed, akkor mi. értelme fi­zikai értelemben annak a speciális helynek, ahol az elektron tartózkodik? Az erre a kér­désre adott válasz, bármily paradox is legyen <" ■-■my.ő az uj elméletre. A válasz igen egyszerű: ,i Egy elektron, amelynek meghatározodt se- j bessege van, egyáltalában nem rendelkezik meghatározott hely fölött, * I Ezt. részint úgy lehet elgondolni, hogy az j elektron töltése az egész pályára kiterjedt, ré- | szint és radikálisabban úgy (és ez egyelőre cél- j szerübb). hogy az elektron ugyan a pont formájával bír, el- letben elvileg nincs eszköz, amelynek se­gítségével helyzetét meghatározhatnék. Általánosabban szólva: az elektrón helyzetének megmérése mindig bizonytalan és ez a bizony­talanság annál nagyobb, minél élesebben hatá­rozatik' meg az elektrón társaságét. Fordítva pedig a gyorsaság megmérése annyival bizony­talanabb, minél pontosabban határozzuk meg az elektron helyét. Ez a különös tényállás csak úgy magyarázható, hogy minden mérés beavat­kozást jelent a megmérendő tárgy állapotába és ennek következtében a mérés eredménye függő helyzetben van a mérés kivitelének mó­dozataitól. Nem kérdéses, hogy ez a gondolatmenet a fizikai tudomány sok eddig tökétetevS tisztának látszó fogalmi meg­határozásában kellemetlen zavart hoz be, sőt! első szempillantásra az egész elméleti fizikát j alapjaiban rázza meg. Ismét szemléltető példáját látjuk a különösen Mac-h Ernő által hangoztatott tanítás mélyebb értelmének, hogy állandóan óvakodnunk kell a fizikai fogalmakat valami másféleképen meg­indokolni, mint kivihető mérések alaján, vagyis konkrét érzéki élményék alapján. Emellett ter­mészetesen nem az eddigi képnek megsemmisítéséről és egy uj fizikai világszemlélet felállításáról van szó, csupán az eddig egyoldalúan használt szemlélet finomabb kivitele és részbeni meg­javítása következett be. Az uj fizikai világképben továbbra is változat­lanul maradnak meg az energia megmaradásá­nak nagyelvei és a hatásnak elvei, amelyek az újabb és nagyon kényes gondossággá] végre­hajtott. felülvizsgálatok alkalmával is helyén­valóknak bizonyultak. Változatlanok marad­nak a tbcrmodynaniikának föltételei, különösen Az ítélőtábla elutasította Ma feNebbezését az előzetes letartóztatás ügyében Pozsony, január 11. Az ítélőtábla tegnap zárt tárgyaláson foglalkozott Tuka védőjenek az előzetes letartóztatásról szóló végzés ellen beadott fellebbezéséről. A tábla a, iöllebbezést jogerősen elutasította s igy Tuka a vizsgálat befejezéséig, esetleg a fő tárgyalás megkezdé­séig fogva marad. 1 Tulka-Ogyben kihallgatták Snaczkyt is Iváükát Pozsony, január 11. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Tufca-ügyben ma a •tanúik kihallgatására került a sor. Ma reggel a vizsgálóbíró Snuiczky Antalt., az Autonómia J című lap volt szerkesztőjét .hallgatta ki, majd | utána Ivánka. Milán kihallgatására került a | sor. Iv-áhka kiüa'lgiartá&a a dél órákig tartott, j Az országos képviselőtestületbe beválasz­tott kilenc szlovák néppárti képviselőtestületi tag már ma megérkezett Pozsonyba, hogy az országos képviselőtestület holnapi alakuló gyűlésem részit vegyenek és a délután folya­mán Bnősek Mátyás vezetésével valószínűleg > meglátogatják a fogházban Tuka Bélát. tatamié győzelmeseit bűzd az ellenzékkel Az első biterpeBátíós nap eredménye — 320:250 a kormány javára — Paris, január 11.. A kamara tegnapi ülésén megkezdődött a régóta várt nagy interpeilá- ciós Adta, amelyen, mint jelentettük, Poinca- rénak ismét meg kell küzdenie az egyre erős- bödő ellenzékkel. Az első nap kétségtelenül újra Poincaré sikerét jelentette. Bouisson, a kamara negyedszer megválasztott szocialista elnöke, beszédében annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy az eljövendő pár-, lamenti ülésszak alatt a képviselők végleg le­mondanak az illúziókról s a reális kérdések megoldásához látnak. Az elnök beszéde után a szocialisták, a ra­dikálisok és a kommunisták interpellációi következtek a Poincaré-kormány általános politikájáról. Elsőnek Frossard képviselő lé­pett a tribünre, aki kifejtette, hogy a mai Poincaré-kormánynak nincs többé többsége a kamarában. Frossard néhány szóval a Ga­zette du Franc gigantikus botrányát is meg­említette. Másodiknak Léon Meyer, Le Havre radikális polgármestere lépett az emelvény­re, aki kijelentette, hogy a radikálisok fönn­tartják maguknak azt a jogot, hogy a legkí­méletlenebbül támadhassák a kormányt. Har­madiknak Cachin kommunista képviselő be­szélt leginkább a mai általános európai ver- senyfegyverkezésröi, amelyben Franciaország játsza az első szerepet. Cachin megemlítette, hogy Stresemann a népszövetségi tanács leg­utolsó ülésszakán fölvételibe a kisebbségii kér­dést, de a francia külügyminiszter brutálisan mellőzte e probléma megoldását. (Briand he­vesen tiltakozott Cachin állítása ellen.) Az elsőnapi vita kétségtelenül a kormány győzelmével végződött. Poincaré jó kedv­vel és fölényesen utasította vissza az ellen­zék vádjait s csodálatraméltó biztonsága a kamarát is magával ragadta. A kulisszák mögött buzgó tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a radikális baloldal határozatlan elemeit a kormánypárt javára megnyerjék. A legoptimisztikusabb ellenzéki lapok iis úgy vélik, hogy Poincaré a bizalmatlansági indítvány leszavazásakor legalább 300—320 szavazatot kap, mig az ellenzék legföljebb 250—260 szavazatot kanhat. Ma szólalnak föl a francia kamara „nagy­ágyúi44, a radikális Dalliadler, a szocialista Vdm* cent-Auriol és Poincaré miniszterelnök. A lengyel köztársasági elnök fia pénteken nyújtotta át a magyar kormányzónak a Fehérsas-rend jelvényeit A varsói magyar kővet is pénteken nyújtotta át a lengyel köztársaság elnökének a magyar érdemrend nagykeresztiét Budapest, 'január 11. (Budapesti ezeilkesz- íőségünk telefon jelemitiése.) Csütörtökön dél­ben ünnepélyei (kihallgatáson jelenít meg a magyar kormányzónál a lengyel köztársaság elnökének fia, Mosaciuszky Mihály helyettes kabinetirodái főnök és Matüoovszíky Ignác budapesti rendkívül köveit, meghatalmazott min iszbér. alléik átnyújtották a kormányzónak * lengyel köztársaság elnökének megbízásából a VahéMHwid Az ünnepélyes aktuson közreműködtek Wai- kó Lajos külügyminiszter és Vérbesy Andor, a kaíbinétiroda főnöke. Délután fél (kiét óra­kor Horthy Miklós kormányzó és Mósége vi'M'STeg'gelrit adóit a lengyel vendingek és a lengyel követség tagjainak a tiszteletére. Varsó, január 11. Csütörtökön délben adta á!t Bélti'tefca Sálkor magyar követ a lengyel köztársaság elnökének. Meszelnezilej. Ignác- n-aik. a magyar érdemrend nagykeresőét. Az ttpaiierpfélyes átadásom jelen voR öantteU thecir a második főtételnek a statika törvényére való visszavezetése, változatlan marad a relativi­tás elve és ezzel kapcsolatban a fizikai foga-; lomképzés nagyszerű egységesítése. Változat­lanok maradnak végül a reális világ létezésé-; nek kézzelfogható jegyei: az egyetemes érvé­nyű természeti konstansok, amelyeknek száma még eggyel növekedni látszik, az elementáris hatásquantum, amely a mérés pontosságának fent említett, határára a realitás bélyegét nyomja és ezentúl az uj összefüggéseknek egész sorát nyilvánítja ki, amelyeket ezidő- szerint titokzatos komály borit. Egy dolog most már bizonyosan látszik: az eddigi fizika kereteit ki kell bővitíhi, hogy az njonnatt felfedezett tények helyet találjanak ezekben a keretiekben Ha nem tévedek, ennek a kibővítésnek abban, az irányban kell történnie, hogy azonnal el kell esni egy tételnek, amelyet eddig állandóan hallgatagon, vagy pedig magától értetődve minden fizikai megfigyelésnél és szemléletnél alapul vettünk. Ez a tétel azt mondta, hogy minden fizikai folyamatot, úgy lehet előállítani, mint egyes lokális folyamatoknak egymáshoz csatlakozását. A fizikai világ nem egyszerűen, összesség® a térben és időben egymásmellett elhelyezkedő egyes világoknak és némely je­lenség elvonatkozik az értelmüktől, ha a fi­zikai világot nem egységként szemléljük. Csak ilyenmódou válik érthetővé az uj fizikának az az állítása, hogy a mérőeszközt elvileg nem le­het elválasztani a megmért objektumtól, hanem a kettő együttesen teszi a kérdéses fizikai je­lenséget. gyei miniszterelnök. Zaledki külügyminisz­ter, a Íküliügyniiiniiszítiórium magas tisztviselői, -az elnöki kabinetiroda vezetői, továbbá Som* kutiiy tábornok és a magyar követség főtiszt.-* viselői. Utáina az elnök ebéden látta vendé­gül a® átadásnál jeleiivolitakalt. A félhivatalos Prager Presse szerint a magyarok a „hamisítás mesterei" Egy durva kOnyvkritika enyhe kritikája II. Husek fényképmásölatban mutatja be a Prager Presse* hasábjain a Mptószeuitmiklósd rezölució -azon szakaszát, melyről Steier azt áliláifcja, hogy „utólag (korrigálták s a boírrdigáiás, jóval később és idegen kézitől ered”. Ezen a klisémásoíliaton a laikus szem is megilábhatja^ hogy kétezer javítottak a fogalmazványon. Az első javítás egyidejű lehet magával a fogal­mazással, a második kétségtelenül későbbi keletű, ment mig az egész szöveg meglehető­sen használt tollal Íródott, addig a „siloven- skáho“ szóhoz fölülről odabiggyesztett „c-esko” szócskát már egy vékonyan fogó, valószínűleg új tolllal irtaik. Hu sok haragszik, merre Steier föltételezi, hogy az általa fogalmazott íráson utólagosan történtek a korrekciók, de elfelej­ti, hogy teljesen analóg esteit volt az, amikor a sokkal fontosabb turócszentmártoná gyűlés egésze által már elfogadott deklarációt is megkorríigátták a gyűlés után egyesek Hodzsa kezdeményezésére. Hogy ennek milyen külső eseményekről való értesülte ég volt az ólra. az nem változtat a tényen, hotary az elfogadott deklarációt — habár bona fádé is —■ megvál­toztatták. Husek ikiMsémásalatániak bizonyító- erejét különben lényegesen csökkenti az, hogy a klisé nyomdafestéké nem tüntetheti föl, hogy a javítások ugyanazzal a tintával iróditak-e, mint maga az eredeti szöveg. Husek „nagry forradalmi tettnek44 minősiiiti a Iiiptószentmiilkfósi május 14 munloásgyülést, melyen Srobár föloilvasta a Husek-ezövegezte rezein cl ót. A „forradalmi tett” olyan szemé­lyek bemondása szerint, akik nincsenek ér­dekelve, mint Husek és Srobár, tettük jelien- tősiégénak nagyításában, mindössze abból ál­lott, högv egy május eilseji népünnepély al­kalmával 200 személy jelenlétében olyan mes­terséges lármában Olvasott föl Srobár eigy Írást, hogy- azt a szónokhoz legközelebb álló hatósági kiküldött sem tudta a zajban meg­érteni. Annál kevésbé a hallilgartóság. A ma­gyar hatósági, kiküldött — Husek saját beis­merése szerint -- csak Srobár utólagos be­jelentéséből értesült arról, bogy Sro-bár a csehszlovák nemzet részére önrendelkezési jogot követelt. Ezek szerint a „nagy forradal­mi tett44 még annak a kétszáz munkásnak sem volt a tudatos megnyilatkozása, mert azok csak a megrendelt lármát szolgáltatták Sro- bárék forradalmi csínyéhez, Srobár azonban már előre gondoskodott arról, hogy a cseh sajtó tudjon a dologról, úgyhogy egyes cseh orgánumok meg az esemény megtörténte előtt beszámoltak az esemény megtörténtéről Husek h&rcbaszálíl Steier azon állításával, hogy a tUiróoszentmártoni g-yülés határozatho­zatalira nem is volt jogosult, mert „a konfe­rencia résztvevői a Turóc- és Liptómegye kis községeiből és nagy községeiből jöttek össze és ezzel szembeu44 a városok nem küldték el kép viselőiket. Husek azzal érvel, hogy- a vii Fosokban nem is lakott inteillligens szlovák­ság, igy kép viselteire nem is volt joga. Ezzel szemben viszont nem ad magyarázatot, arról, hogy miért nem vadít kép visel,ve a gyűlésen a

Next

/
Thumbnails
Contents