Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-12 / 10. (1933.) szám
1929 Január 12, szombat r&RK<3u.MAG^^inRi»arf 5 Einstein u\ elmélettel megkoronázta életének nagy müvét A tudományos világ aj szenzáció előtt áll — A kiváló tudós betetőzte a relativitás elméletét Berlin, január 11. A tudományos világ olyan óriási szenzáció előtt ál!, amelynek egyszerű bejelentése lázas izgalmat ébresztett mindenfelé. A porosz tudományos akadémia szokásos évi jelentésének egyik kis értekezése hozza még a nagy szenzációt, ami nyomban érthetővé válik, ha megtudjuk, hogy ennek az értekezésnek szerzője Einstein Albert dr.. a relativitás elméletének megalkotója. Az akadémia kiadványa csak pár nap múlva jelenik meg, de Ein- tein értekezéséről már kiszivárgott annyi, hogy ez betetőzése lesz élete nagy müvének, megkoronázása a relativitás elméletének. amelyet a világhírű tudós most matematikai és fizikai téren is kibövit. Szakemberek véleménye szerint Einstein újabb elmélete sokkal nagyobb iöltünést fog kelteni a tudományos világban, mint maga a relativitás elmélete. A kis értekezésnek „Eme neue Feldtheorie/4 a cime és a mechanika problémáinak az elektrodinamikával való egybeolvadását tárgyalja. Einstein proresz- szor maga is legjelentősebb alkotásának tartja ezt a munkát, amelyet tudományos szempontból sokkal fontosabbnak minősít, mint magát a relativitás elméletét. Tiz évig dolgozott ezen az értekezésen Einstein professzor, az értekezés azonban csupán öt nyomtatot oldal terjedelmű, tehát átlagban egy évi munkára egy fél nyomtatott oldal jut. Ez az öt oldal természetesen az uj elméletnek kikristályosodott lényegét tartalmazza. Különben maga a relativitás elmélete is első közrebocsátása alkalmával csupán báromoldalnyi terjedelmet tett ki. * Einstein professzor uj elméletét, amely a fizika foroaxM-mát jelenti, Plánok Miksa dr. berlini professzor a Quantant-theone Nobel-dijas fölfedezője, a. berlini lapok mai számában s következő közérdeklődésre számot tartható cikkel világítja meg: A fizikai világszemlélet ma olyan válságban van, amely nagyobb minden eddiginél és úgy mélységét, mint élességét sokkal jelentősebb mindazoknál, amelyeken eddig átesett, mert épen olyan pillanatban következett be, amikor úgy látszott, hogy a fizika tudománya már-már fejlődésének legmagasabb pontját 'érté el. Röviddel ezelőtt még jogosnak látszott az a feltevés, hogy a fizika a legjobb utón van ideális végcéljának elérésére, azaz hogy kielégítő magyarázatát fogja adni az elek- trocíimanika és mechanika alapján az összes létező fizikai jelenségeknek tÖí*vényszerü történéseinek és lefolyásának. A fizikai elméletek sikerét még az is növelte, hogy a mikrokozmosbam ugyanazon törvények nyilvánultak meg, mint amelyekkel évszázadok óta a világűr hatalmas dimenzióit mérték, amelyekkel ezekben a dimenziókban számoltak. Amint a bolygók a nap körül keringenek, úgy kellett volna a legújabb fizika eredményei szerint a negativ elektronoknak a pozitív atommag körül keringeniük. Amit az egyik esetben a gravitáció végzett el, azt a másik esetben az ellentétes elektromos töltések vonzása végezete. A miéig fen maradó alapitevő hiányokat és különbségeket egy későbbi időpontban más utón remélték megmagyarázhatni. Ez a remény nem vált valóra. Az eddigi irány további fejlődésénei az elmélet felmondta a szolgálatot és a tudósok egy lépéssel sem tudtak előre hatolni. Sem az elektronok kölcsönös egymásrahatásá- ról, sem keringésük időszakukról, sem pedig arról á helyről, ahol időnként tartózkodnak, nem lehetett semmi közelebbit megállapítani. Eme tényezők egyikét sem sikerült egyenes vagy indirekt utón mérésekkel bebizonyítani. Ellenkezőleg, amit a tapasztalat révén megállapítottak, olyan dolgok voltak, amelyek azt mutatták, bogy az elektronok természete merően különbözik az eddigi felfogástól. így például egy szabadon mozgó meghatározott gyorsasága elektron nem mutatja az egyes repülő- lövedék tulajdonságait, hanem inkább oíyké- pen fest, mint egy meghatározott időszakú hullám, amely az egész végtelen teret betölti. Ez egy í'émkristályon, például a nikkelen mutatkozik meg legjobban és pedig egy számtalan elektronból állító raj reflexiója alkalmával, amely ugyanolyan törvényeknek hódol, mint egy röntgensugár reflexiója. Ugyanis ebben az esetben is ugyanazok az interferencia jelenségek figyelhetők meg. Erinél a kísérletnél azonban nem a különböző elektronok interferálnak egymással, hanem mindegyik elektron-úgyszólván önmagával interferál. Ha azonban az egyes elektront úgy kell elképzelnünk, mint egy hullámot, amely a tér minden irányára kiterjed, akkor mi. értelme fizikai értelemben annak a speciális helynek, ahol az elektron tartózkodik? Az erre a kérdésre adott válasz, bármily paradox is legyen <" ■-■my.ő az uj elméletre. A válasz igen egyszerű: ,i Egy elektron, amelynek meghatározodt se- j bessege van, egyáltalában nem rendelkezik meghatározott hely fölött, * I Ezt. részint úgy lehet elgondolni, hogy az j elektron töltése az egész pályára kiterjedt, ré- | szint és radikálisabban úgy (és ez egyelőre cél- j szerübb). hogy az elektron ugyan a pont formájával bír, el- letben elvileg nincs eszköz, amelynek segítségével helyzetét meghatározhatnék. Általánosabban szólva: az elektrón helyzetének megmérése mindig bizonytalan és ez a bizonytalanság annál nagyobb, minél élesebben határozatik' meg az elektrón társaságét. Fordítva pedig a gyorsaság megmérése annyival bizonytalanabb, minél pontosabban határozzuk meg az elektron helyét. Ez a különös tényállás csak úgy magyarázható, hogy minden mérés beavatkozást jelent a megmérendő tárgy állapotába és ennek következtében a mérés eredménye függő helyzetben van a mérés kivitelének módozataitól. Nem kérdéses, hogy ez a gondolatmenet a fizikai tudomány sok eddig tökétetevS tisztának látszó fogalmi meghatározásában kellemetlen zavart hoz be, sőt! első szempillantásra az egész elméleti fizikát j alapjaiban rázza meg. Ismét szemléltető példáját látjuk a különösen Mac-h Ernő által hangoztatott tanítás mélyebb értelmének, hogy állandóan óvakodnunk kell a fizikai fogalmakat valami másféleképen megindokolni, mint kivihető mérések alaján, vagyis konkrét érzéki élményék alapján. Emellett természetesen nem az eddigi képnek megsemmisítéséről és egy uj fizikai világszemlélet felállításáról van szó, csupán az eddig egyoldalúan használt szemlélet finomabb kivitele és részbeni megjavítása következett be. Az uj fizikai világképben továbbra is változatlanul maradnak meg az energia megmaradásának nagyelvei és a hatásnak elvei, amelyek az újabb és nagyon kényes gondossággá] végrehajtott. felülvizsgálatok alkalmával is helyénvalóknak bizonyultak. Változatlanok maradnak a tbcrmodynaniikának föltételei, különösen Az ítélőtábla elutasította Ma feNebbezését az előzetes letartóztatás ügyében Pozsony, január 11. Az ítélőtábla tegnap zárt tárgyaláson foglalkozott Tuka védőjenek az előzetes letartóztatásról szóló végzés ellen beadott fellebbezéséről. A tábla a, iöllebbezést jogerősen elutasította s igy Tuka a vizsgálat befejezéséig, esetleg a fő tárgyalás megkezdéséig fogva marad. 1 Tulka-Ogyben kihallgatták Snaczkyt is Iváükát Pozsony, január 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Tufca-ügyben ma a •tanúik kihallgatására került a sor. Ma reggel a vizsgálóbíró Snuiczky Antalt., az Autonómia J című lap volt szerkesztőjét .hallgatta ki, majd | utána Ivánka. Milán kihallgatására került a | sor. Iv-áhka kiüa'lgiartá&a a dél órákig tartott, j Az országos képviselőtestületbe beválasztott kilenc szlovák néppárti képviselőtestületi tag már ma megérkezett Pozsonyba, hogy az országos képviselőtestület holnapi alakuló gyűlésem részit vegyenek és a délután folyamán Bnősek Mátyás vezetésével valószínűleg > meglátogatják a fogházban Tuka Bélát. tatamié győzelmeseit bűzd az ellenzékkel Az első biterpeBátíós nap eredménye — 320:250 a kormány javára — Paris, január 11.. A kamara tegnapi ülésén megkezdődött a régóta várt nagy interpeilá- ciós Adta, amelyen, mint jelentettük, Poinca- rénak ismét meg kell küzdenie az egyre erős- bödő ellenzékkel. Az első nap kétségtelenül újra Poincaré sikerét jelentette. Bouisson, a kamara negyedszer megválasztott szocialista elnöke, beszédében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az eljövendő pár-, lamenti ülésszak alatt a képviselők végleg lemondanak az illúziókról s a reális kérdések megoldásához látnak. Az elnök beszéde után a szocialisták, a radikálisok és a kommunisták interpellációi következtek a Poincaré-kormány általános politikájáról. Elsőnek Frossard képviselő lépett a tribünre, aki kifejtette, hogy a mai Poincaré-kormánynak nincs többé többsége a kamarában. Frossard néhány szóval a Gazette du Franc gigantikus botrányát is megemlítette. Másodiknak Léon Meyer, Le Havre radikális polgármestere lépett az emelvényre, aki kijelentette, hogy a radikálisok fönntartják maguknak azt a jogot, hogy a legkíméletlenebbül támadhassák a kormányt. Harmadiknak Cachin kommunista képviselő beszélt leginkább a mai általános európai ver- senyfegyverkezésröi, amelyben Franciaország játsza az első szerepet. Cachin megemlítette, hogy Stresemann a népszövetségi tanács legutolsó ülésszakán fölvételibe a kisebbségii kérdést, de a francia külügyminiszter brutálisan mellőzte e probléma megoldását. (Briand hevesen tiltakozott Cachin állítása ellen.) Az elsőnapi vita kétségtelenül a kormány győzelmével végződött. Poincaré jó kedvvel és fölényesen utasította vissza az ellenzék vádjait s csodálatraméltó biztonsága a kamarát is magával ragadta. A kulisszák mögött buzgó tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a radikális baloldal határozatlan elemeit a kormánypárt javára megnyerjék. A legoptimisztikusabb ellenzéki lapok iis úgy vélik, hogy Poincaré a bizalmatlansági indítvány leszavazásakor legalább 300—320 szavazatot kap, mig az ellenzék legföljebb 250—260 szavazatot kanhat. Ma szólalnak föl a francia kamara „nagyágyúi44, a radikális Dalliadler, a szocialista Vdm* cent-Auriol és Poincaré miniszterelnök. A lengyel köztársasági elnök fia pénteken nyújtotta át a magyar kormányzónak a Fehérsas-rend jelvényeit A varsói magyar kővet is pénteken nyújtotta át a lengyel köztársaság elnökének a magyar érdemrend nagykeresztiét Budapest, 'január 11. (Budapesti ezeilkesz- íőségünk telefon jelemitiése.) Csütörtökön délben ünnepélyei (kihallgatáson jelenít meg a magyar kormányzónál a lengyel köztársaság elnökének fia, Mosaciuszky Mihály helyettes kabinetirodái főnök és Matüoovszíky Ignác budapesti rendkívül köveit, meghatalmazott min iszbér. alléik átnyújtották a kormányzónak * lengyel köztársaság elnökének megbízásából a VahéMHwid Az ünnepélyes aktuson közreműködtek Wai- kó Lajos külügyminiszter és Vérbesy Andor, a kaíbinétiroda főnöke. Délután fél (kiét órakor Horthy Miklós kormányzó és Mósége vi'M'STeg'gelrit adóit a lengyel vendingek és a lengyel követség tagjainak a tiszteletére. Varsó, január 11. Csütörtökön délben adta á!t Bélti'tefca Sálkor magyar követ a lengyel köztársaság elnökének. Meszelnezilej. Ignác- n-aik. a magyar érdemrend nagykeresőét. Az ttpaiierpfélyes átadásom jelen voR öantteU thecir a második főtételnek a statika törvényére való visszavezetése, változatlan marad a relativitás elve és ezzel kapcsolatban a fizikai foga-; lomképzés nagyszerű egységesítése. Változatlanok maradnak végül a reális világ létezésé-; nek kézzelfogható jegyei: az egyetemes érvényű természeti konstansok, amelyeknek száma még eggyel növekedni látszik, az elementáris hatásquantum, amely a mérés pontosságának fent említett, határára a realitás bélyegét nyomja és ezentúl az uj összefüggéseknek egész sorát nyilvánítja ki, amelyeket ezidő- szerint titokzatos komály borit. Egy dolog most már bizonyosan látszik: az eddigi fizika kereteit ki kell bővitíhi, hogy az njonnatt felfedezett tények helyet találjanak ezekben a keretiekben Ha nem tévedek, ennek a kibővítésnek abban, az irányban kell történnie, hogy azonnal el kell esni egy tételnek, amelyet eddig állandóan hallgatagon, vagy pedig magától értetődve minden fizikai megfigyelésnél és szemléletnél alapul vettünk. Ez a tétel azt mondta, hogy minden fizikai folyamatot, úgy lehet előállítani, mint egyes lokális folyamatoknak egymáshoz csatlakozását. A fizikai világ nem egyszerűen, összesség® a térben és időben egymásmellett elhelyezkedő egyes világoknak és némely jelenség elvonatkozik az értelmüktől, ha a fizikai világot nem egységként szemléljük. Csak ilyenmódou válik érthetővé az uj fizikának az az állítása, hogy a mérőeszközt elvileg nem lehet elválasztani a megmért objektumtól, hanem a kettő együttesen teszi a kérdéses fizikai jelenséget. gyei miniszterelnök. Zaledki külügyminiszter, a Íküliügyniiiniiszítiórium magas tisztviselői, -az elnöki kabinetiroda vezetői, továbbá Som* kutiiy tábornok és a magyar követség főtiszt.-* viselői. Utáina az elnök ebéden látta vendégül a® átadásnál jeleiivolitakalt. A félhivatalos Prager Presse szerint a magyarok a „hamisítás mesterei" Egy durva kOnyvkritika enyhe kritikája II. Husek fényképmásölatban mutatja be a Prager Presse* hasábjain a Mptószeuitmiklósd rezölució -azon szakaszát, melyről Steier azt áliláifcja, hogy „utólag (korrigálták s a boírrdigáiás, jóval később és idegen kézitől ered”. Ezen a klisémásoíliaton a laikus szem is megilábhatja^ hogy kétezer javítottak a fogalmazványon. Az első javítás egyidejű lehet magával a fogalmazással, a második kétségtelenül későbbi keletű, ment mig az egész szöveg meglehetősen használt tollal Íródott, addig a „siloven- skáho“ szóhoz fölülről odabiggyesztett „c-esko” szócskát már egy vékonyan fogó, valószínűleg új tolllal irtaik. Hu sok haragszik, merre Steier föltételezi, hogy az általa fogalmazott íráson utólagosan történtek a korrekciók, de elfelejti, hogy teljesen analóg esteit volt az, amikor a sokkal fontosabb turócszentmártoná gyűlés egésze által már elfogadott deklarációt is megkorríigátták a gyűlés után egyesek Hodzsa kezdeményezésére. Hogy ennek milyen külső eseményekről való értesülte ég volt az ólra. az nem változtat a tényen, hotary az elfogadott deklarációt — habár bona fádé is —■ megváltoztatták. Husek ikiMsémásalatániak bizonyító- erejét különben lényegesen csökkenti az, hogy a klisé nyomdafestéké nem tüntetheti föl, hogy a javítások ugyanazzal a tintával iróditak-e, mint maga az eredeti szöveg. Husek „nagry forradalmi tettnek44 minősiiiti a Iiiptószentmiilkfósi május 14 munloásgyülést, melyen Srobár föloilvasta a Husek-ezövegezte rezein cl ót. A „forradalmi tett” olyan személyek bemondása szerint, akik nincsenek érdekelve, mint Husek és Srobár, tettük jelien- tősiégénak nagyításában, mindössze abból állott, högv egy május eilseji népünnepély alkalmával 200 személy jelenlétében olyan mesterséges lármában Olvasott föl Srobár eigy Írást, hogy- azt a szónokhoz legközelebb álló hatósági kiküldött sem tudta a zajban megérteni. Annál kevésbé a hallilgartóság. A magyar hatósági, kiküldött — Husek saját beismerése szerint -- csak Srobár utólagos bejelentéséből értesült arról, bogy Sro-bár a csehszlovák nemzet részére önrendelkezési jogot követelt. Ezek szerint a „nagy forradalmi tett44 még annak a kétszáz munkásnak sem volt a tudatos megnyilatkozása, mert azok csak a megrendelt lármát szolgáltatták Sro- bárék forradalmi csínyéhez, Srobár azonban már előre gondoskodott arról, hogy a cseh sajtó tudjon a dologról, úgyhogy egyes cseh orgánumok meg az esemény megtörténte előtt beszámoltak az esemény megtörténtéről Husek h&rcbaszálíl Steier azon állításával, hogy a tUiróoszentmártoni g-yülés határozathozatalira nem is volt jogosult, mert „a konferencia résztvevői a Turóc- és Liptómegye kis községeiből és nagy községeiből jöttek össze és ezzel szembeu44 a városok nem küldték el kép viselőiket. Husek azzal érvel, hogy- a vii Fosokban nem is lakott inteillligens szlovákság, igy kép viselteire nem is volt joga. Ezzel szemben viszont nem ad magyarázatot, arról, hogy miért nem vadít kép visel,ve a gyűlésen a
