Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-10 / 8. (1931.) szám
1929 Január 10, csütörtök. 11 ICöXtiA'Z/D'ASÍÁGP Hanarifiifii ipara a nemzeti JivedeSem huszonhét százalékát képviseli- ö! év alaf! 300 uj gyártelep alakult Budapestem, d@ a gyáripari termieiés még mindig nem éri el a báfte&eli termelés kétharmadát — Hsgyarország negyed- mlSEiö iparváliaiatábél csak 3300 tekinthess gyárnak Budapest, január 9. Az a vékonyka ér, amelyet a régi Magyarországon magyar gyáriparnak neveztek, sokáig elhanyagoltan, magára- hagyottam csordogált "szűk medrében. Lassan- lassan mégis erőre kapott. Az iparfejlesztés jelszava, ha lassú tempóban, mégis csak meg- duzzasztotta itt-ott a folyását. Dédelgetett kedvenc ugyan sohasem vált belőle, de az in- dusztriálódás folyamata mégis csak kibugy- gyant s a kezdetben keskény ipari né'préteg évtizedről-évtizedre jobban izmosodott. 1890- ben az ország lakosságának még csak alig 12 százaléka foglalkozott iparral, 20 év vei később már 16 százalékot mutat a fejlődés vonala. A háború okozta területveszteség csökkentette a haladás tempóját. 1910-ben a mai terület 21 százaléka volt az ipari népesség aránya, 1920-ban a kereső lakosságnak már csak 19 százaléka foglalkozott iparral. Kárain százalékét vesztett a mezSgaztiaság az Ipar javára A háborút közvetlenül megelőző időiben annyira fejlődött az ipar, hegy az összes nemzeti jövedelem 23 százalékát tudta szolgáltatni. Maradék Magyarország ipara már 27 százalékot képvisel. A régi Magyarországén a mezőgazdaság, mint legfőbb• erőforrás, a nemzeti jövedelem 62 százalékát adta. A mai Magyarország mezőgazdasága veszített ebből 3 Százalékot az ipar javára. 1671 gyár van Budapesten Magyarországon össze-vissza alig több, mint fél százalékát teszik az ipari vállalatoknak, azok a vállalatok, melyek 20-nál több segédszemélyzetet foglalkoztatnak s igy gyári jellegűek. A negyedmillió iparvállalatból csak 3300 érte el a-gyári-címet. Viszont az is igaz, hogy bár a gyáripar a háború után a felére zsugorodott, a gyáripari termelés mégis — a háború előtt épp úgy, mint ma — a közép- és kisipari termelési értéknek a négyszeresét termeli. 1910-ben 100 önálló iparosra még 260 segédszemély jutott, 1920-ban már csak 206. A fővárosban nagyobb a koncentráció. A fogyasztást elősegítő sűrűbb lakosság, a köny- nyebb anyagbeszerzés és áru elhelyezés és a szakképzett munkások kéznél levő nagyobb tömege kedvezőbben befolyásolja a gyártelepüléseket. így történt, hogy Budapest 1071 gyártelepe az ország összes gyártelepeinek egyharmadát teszi s a bennük dolgozó 83.000 munkás az összes gyárimunkások 24 százalékát képviseli. A Eirdnftáslgsszám nem éri el a béscemvót ■EDa országos viszonylatban nézzük a gyáripar fejlődését, az első pillanatban meglepődünk azon, hogy Magyarországon 1926-ban 1200-al tötbb gyártelep dolgozik, mint 1913- ban. Közelebb lépve azt látjuk, hogy a 2080 gyár 1913-ban 220.000 munkást foglalkoztatott, viszont az 1926. évben dolgozó 3287 gyártelepen már csak 207.000 munkás végzett termelő munkát. A háború és román megszállás következtében el áléit gyáriparban, ka 58 százalékkal emelkedett is az utolsó években a gyárak száma — a munkáslétszám a háború utáni években egyetlenegyszer sem érte el a béke- nivót. 1922—1923. években dolgoztak a gyárak a legnagyobb munkáslétszámmal, de 1924-ben olyan üzemredukció és munkáselbocsátás következett be, amit nem lehetett még behozni. A gyárak az olcsóbb női munkaerőt keresik 1923-ban kereken 209.000 volt a munkástét- szám, amely leszállt 196.000-re, hogy aztán 1926-ban újra 207.000-re emelkedjék. Csakhogy ebben az emelkedésben már erősen megváltozott a nemek aránya. Mert a tötbb, orlcsóbb s racionálisabb termelést az 1923. évű 60.000 férfi és 22.000 nő helyett Budapesten például 1926-ban már 58.000 férfi és 25.000 nő igyekezett elérni. A gyárak tehát olcsóbb nőéről alkalmaztak az elbocsátott férfiak helyett 1921. évi 818-ról 1926-ban ugyan 1198-ra emelkedtek. De a békebeli viszonyokkal vájó összehasonlítás azt mutatja, hogy Budapesten — ahol közel 20 százalékkal nagyobb a bér, mint vidéken — 5 olyan főcsoportot találunk, amelyekben még 1926-ban sem érték el a munkások a reálmunkabérek 1913. évi színvonalát. Ez az 5 főcsoport az összes budapesti gyári munkásságnak csaknem a felét gyűjtötte magába. a malomipar, felEencSűSfi a szövőipar Tagadhatatlan ugyan az erős emelkedés abban, hogy míg a tisztviselői fizetések és munkabérek a budapesti gyárakban 5 év előtt a termelési értéknek csak egytizedét tették ki, addig 1926-ban már az egyötödét elérték. De az is igaz, hogy a gyári termelés értéke ' békebeli koronákban számítva ez alatt az idő alatt 403,000.000-ról 615,000.000 koronára nőtt. Egy-egy munkás ebből 1921-ben 75Ö0, 1928-ban pedig 9000 aranykorona értékű munkáiéij esitményt végzett. Azonban a budapesti gyáripar összes termelése még 18*23- ban is alig kétharmad részét tette csak az utolsó békeév termelési értékének. Pedig Budapesten 5 év alatt 300 uj gyár alapúit. Legnanygyoh száminál a vas- és fémiparban találkozunk, ahol 191 gyár dolgozik. De föllendült a ionó- és szövőipar is, ahol 27-rő‘l 80-ra emelkedett a gyártelepek száma. Javulás mutatkozik az építkezésekkel kapcsolatos ipari ágakban is. Annál elszomorítóbb, hogy a fővárosi 12 malomból csak 9 dolgozott, de ezek sem tudták kihasználni azt a nagy teljes itőképességet, amelynek arányai a régi országhoz voltak szabva. Ez jellemzi egyébként több nagy gyártelep teljesítését is. Bizonyos, hogy az a várható fejlődés, amelyet ma még a tiltó vámkorlátozások nehezítenek és hiányzó kereskedelmi szerződések szorítanak gátak közé — utón van már. A pénzügyminisztérium rend ele te a szakmaaukciékon működő bőrbevásáriákról. A pénzügyminisztérium nemrégiben rendeletet adott ki, amely megállapítja, hogy olyan nyersborvásárlók, akik az aukciókon a saját nevükben tesznek ajánlatokat, de más személyek (cégek) részére vásárolnak be, nem bizományosoknak, hanem ügynököknek tekintendők és pedig azon feltétellel, hogy a bevásárló a pénzügyi szerv előtt igazolni tudja egy igazolvánnyal, hogy valamely cserzőcég részére vásárol be a szakma-aukción, hogy továbbá a szak maaukei ókon vásárolt nyersbőrökre szóló számlákat azon ipari üzem nevére állítják .ki, amely a vásárlási megbízást adta, hogy az árut a szaktestület a hozzá számi tett áron számlázza s hogy végül a bevásárló az aukció rendezésének napjától huszonnégy órán belül az aukciórendező testületnek ajánlott levélben közli a vásárlók nevét. (MP.) A kereskedelmi kamarák székhelyei az uj kamarai törvény alapján. A kereskedelmi kamarákról szóló uj törvénytervezet alapján a kamarák székhelyei a következők lesznek: Prága, Reicihenberg, Königgratz, Budweis, Pitééin, Eger, Braun, Olmütz, Troppau, Pozsony, Beszterceibánya és Kassa. Eszerint az eddigi königgratzi központot hivatalos kamarává változtatják át. A pozsonyi kamara körzetébe Pozsony városa s a vágbesxtercei, tren- csérubáni, pozsonykörnyéki, nagybiccsei, csatjai, ógyailai, galántai, galgóci, illavai, komáromi, malackai, turócszentmártoni, kiszucauj- helyi, vágujhelyí, miavai, nyitrai, pöstyéni, privigyei, szeneci, szakoIcai, duma szerdahelyi, vágsállyei, somorjai, trencséni, nagytapol- csányi, nagyszombati, érsekujvári és zsolnai járások tartoznak. A besztercebányai kamara körzetébe tartoznak a besztercebányai, újbányái, hreznőbányai, kékkői, körmőobányai, korponai, alsókubini, lévai, losonci, aramyos- mairóti, liptószentmiklósi, námesztói, párkányi, nagyrőcei, rozsnyói, rózsahegyi, rima- szombati, Selmecbányái, tornaijai, trsztenai, verebélyi, feledi, zólyomi és zselizi járások körzetei. A kassai kamara körzetiébe tartoznak a kassai, bárbfai, girálti, homomnai, ki- rályhelmeoi, nagykaposi, késmárki, kassavi- déki, lőcsei, ólubiói, mezőlaborci, nagymiiihályi, szepsii, szepesszombati, eperjesi, kisszebeni, szirmai, szobránci, sztropkói, tőkterebesi, ig- lód, szepesóifalusi, váránnói, gölnlcbányai járások körzetei. Ungvár városa, Munkács városa s a beregszászi, nagybereznai, buszt!, ilosUjabb tárgyalások a magyar gabonatarifák mérsékléséről. A december utolsó napjaiban engedélyezett és január elsején életbeléptetett uj gabonakiviteli díjkedvezmények nem elégítik ki a magyarországi érdekeltségek kívánságait, mert a mezőgazdaság és a kereskedelem felfogása- az, hogy a Csehszlovákián és Ausztrián átmenő forgalomban mintegy tiz százalékkal csökkentett tarifák, csak addig használhatnak a magyar gabonakivitelnek, amig a mai rendkívül nyomasztó árak maradnak a piacon.. Ezért az érdekeltségek 'körülbelül 30 százalékos . dl.jkedvezményi igényelnek. Búd János közgazdasági miniszter is hajlandónak mutatkozik a gabonakiviteli fuvardijkedvezmények revíziójára és felhívta a MÁV igazgatóságát, hogy a díjszabási kedvezmények növelésére nézve javaslatot terjesztett elő. A MÁV természetesen ellenzi a 30 százalékos díjkedvezmény életbeléptetését. Németország fabehozatala Szovjeíoroszor- szűgból. Az orosz külkereskedelmi statisztika adatai szerint Németország az elmúlt 1927— 28-iki gazdasági évben 3.2 millió rubel értékben importált feldolgozatlan fát és 7 millió rubel értékben feldolgozott fát • Szovjetorosz- országból. Az előző gazdasági évvel szemben ez lényeges emelkedést mutat, mert 1926— 27-ben Németország csak 2.7 lillió rubel értékű gömbiét és 4.4 millió rubel értékű feldolgozott iát hozott be Oroszországból. Ugyancsak emelkedett a Németországba irányuló faáru-kivitel, amely 4000 bűdet tett ki, de. ez a tétel természetesen nem játszik szerepet. Szoyjetoroszország a witkowitzd vasmüveknél megrendelte a kontinens legnagyobb hid- ját. A prágai kereskedelmi szovjetképviselet a witkfowitzi vasmüveknél a Dnyeper-folyÓn épített Dirtyeprosztroj-mü számára egy nagy hidat rendelt. A hid kétemeletes lesz, a felső emeletén a vasúti forgalmat fogják lebonyolítani, az aisón pedig normális országúti forgalmat. A hid 370 méter hosszú lesz, ive 29 méter magas. Ez a híd a kontinens legnagyobb hídja lesz, A lengyel—francia kereskedelmi’ szerződés j revíziója. Ma utazik el Périoba a lengyel kormány delegációja, hegy ott a lengyel-‘-francia kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozólag tárgyalásokat folytasson.; A lengyelek ennél a tárgyalásnál a lengyel export számára messzemenő kedvezményeket fognak igényelni. Ugyanekkor tárgyalásokat fognak folytatni a lengyel—francia állategészségügyi egyezmény megkötése cél iából is. Az angol cukcriinoamtok a belföldi cukor - fogyasztás túlnyomó részét már Saját termelésükből fedezik. Az angol cukor finomítók a nyerscukorra bevezetett különbözeti vámok következtében jelentékenyen emelték kapacitásukat. Jelenleg hetenként mintegy 30.000 tonna nyersanyagot dolgoznak fel s termelési kapacitásuk kereken évi másfélmillió tonnát tesz ki. Ezen össztermelés 80 százaléka négy nagy cukoréi no mi tóra esik és csak egyötöde jut három másik finomítóra. A négy nagy cukoréin omi tó a Taté & Lyle liverpooli és gree- nocki társaság tulajdona, a három másik finomító pedig Earlstowiiban, Greenoekban és Liverpoolban van. Azon cukorgyárak közül, amelyek angol cukorrépából dolgoznak fel cukrot, az idegenből importált nyersanyag földolgozásán a Saxetby, Poppletom. Colwich, Kiddermünster, Brig & Ouípar gyárak rendezkedtek be, amelyek heti teljesítőképessége 3000 tonna. Az angol cukorfogyasztást ugyanis már túlnyomó részében az Angliában előállított rafifinádával fedezik. A Taté & Lyle társaság ezidei közgyűlésén Taté elnök -bejelentette, hogy a társaság tulajdonát képező finomítók rövidesen 30.000 tonnára, vagyis évi másfélmillió tonnára emelik fel termelési kapacitásukat. A Taté & Lyle társaság az elmúlt évi osztalékát 8 százalékról 12 százalékra emelte fel és továbbra is remél újabb pénzügyi sikereket. Uj intézmény: a kisipari üzemek instruktorai. A csehszlovák ipari akadémia technikai és népnevelési osztálya elhatározta, hogy uj intézményt biv életre. Ipari instruktorokat akar szervezni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy az iparosoknak tanáccsal szolgáljanak, hogyan és milyen irányban építhetik ki és javíthatják fel üzemüket technikai, termelési és fogyasztási tekintetben. Szigorúan bizalmas formában jelölik ki számukra az üzemi racionalizálás útjait, azonkívül tanáccsal fognak szolgálni a fogyasztás, kivitel és adózás ügyében is. Az instruktorok tanácsát azonban csak az akadémia tagjai fogják igénybeve- hetni. A jövendő osztrák vasúti tarifa magasabb lesz, mint a csehszlovák. Az osztrák nemzeti tanács pénzügyi bizottságában Schürff dr. kereskedelmi miniszter közlést tett az osztrák vasruti dijszabásemelésről s kijelentette, hogy az érdekeltekkel folytatott tárgyalások számos iparcikkre vonatkozó tételnél engedményre vezettek. Ennek ellenére a vasúti díjszabás reformja után az osztrák tarifa magasabb lesz, mint a csehszlovák és a magyar, de alacsonyabb, mint a német, svájci és olasz. Csökkent a magyar cukor ára. A magyarországi cukorgyárak január elsejei érvénnyel a cukor nagybani árát métermázsánként 20 fillérrel csökkentették. A nagykereskedelemben így alakulnak az árak: Kristály 111.80— 113.—/ kartonkocka 117.30, ládakocka 118.30, zsákliszt 116.30—117.80 pengő métermázsánként. A pozsonyi kikötő kiépítése. A pozsonyi Duna-kikötő kiépítése gyors tempóban halad előre. Ezekben a napokban írták ki a pályázatot egy huszonnégy méter széles és százhat- vau méter hosszú raktár, egy darupálya és két nagy villanyos daru építésére. így a kikötőt rövid időn belül modern berendezéssel látják el s a kikötő konkurrenoiaképes lesz.:. Németország ma a negyedik tengeri kereskedelmi nagyhatalom. 1928-ban Németország a világ kereskedelmi tengeri hajóhadának tonnás tulajdonosai között a negyedik helyre emelkedett. A'tengeri álamok össztonnázsa jelenleg 67 millió tonnát tesz ki az 1914-iki 49 millió tonnával szemben. A tengeri hatalmak ranglistája a következő: Anglia, Egyesült Államok, Japán, Németország. Németország nemzeti vagyona. Hivatalos becslés szerint Németország nemzeti vagyona megközelíti a 450 milliárd márkát. Az uj Sémjelzési törvény. A prágai fémjel- zéső. .szolgálat igazgatósága figyelmezteti mindazon iparosokat, akik nemesfémből ké- * szült áru előállításával vagy árusításával foglalkoznak, hogy az 1927 december 16-án megjelent fémjelzési törvény az 1928 december 28-ikai kormányrendelet értelmében 1929 január elsején lép érvénybe. A törvény 31. paragrafusa értelmében minden iparos, aki piaiina-, arany- és ezüstáru, valamint 250/1000 aranytartalmu áru előállításával vagy árusításával foglalkozik, köteles a fémjelzési jegyek ábráit a vevők számára könnyen hozzáférhető és jól látható helyen ki akasztani. E óéiból felszólítja az igazigatóság az érdé* mit iparosokat, hogy saját érdekükben szerezzék meg a csehszlovák fém jelzési jegyek ábráit. Ezeket az ábrákat a prágai, briinni, máhrisch- trübaui és pozsonyi' fémjeizési hivatalokban lehet kapni, darabjáért 2 koronás árban, a postaköltség és csomagolás 1.50 koronát tesz ki. Az összeget előre kell beküldeni. Hogy a postaköltséget meg lehessen takarítani, ajánlatos, hogy a szervezetek együttesen tegyék meg rendeléseiket. Az ábrák egyelőre csak cseh szővegüek. • Vámmentes cukerrepam&gheho zalai 1.829 ben. A pénzügy minisztérium utasította az országos pénzügyi igazgatásokat, hogy 19*29 ve engedélyezési jegyeket adjanak ki cukorrépa- magok szabad behozatalára. Az engedélyezési jegyek áprilisig érvényesek. A jegyet csak a közvetlen fogyasztónak lehet kiadni az illetékes országos földművelési tanács által ajánlott mennyiségre vonatkozólag. Ilyeneknek tekintendők azon cukorgyárak is, amelyek a magot a cukorrépatennesztőnek kiosztják. A kérvényeket az illetékes földművelési tanács utján kell benyújtani. A földművelési tanácsok csak azokat a kérvényeket fogják tekintetbe venni, amelyeket a cukoripar központi egyesülése azzal a megjegyzéssel fog ellátni, hogy a kérvényező az igényelt magmennyiséget csupán saját részére használja fel 1929- ben. Ha valamely félnek az 1928-as vetési periódusra engedélyezési jegyre behozott szállítmányból bizonyos fölöslege maradt, megkaphatja azt az engedélyt., hogy ezt a menynyi séget az 1929-iki vetési periódusban is felhasználhassa vetésre, anélkül, hogy az engedélyezési jegy kedvezményét elvesztené. ÉStTÉKT$£SBS Többnyire szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, január 9. A tegnap megindult árfo- lyiamszilárduiás ma további előrehaladást tett, ami elsősorban a pénzpiac kedvező fejlődésére vezethető vissza. Ismeretessé vált, hogy a bankjegyforgalom január első hetében több mint egy milliárddal esett, mig a másik oldalon a zsirókövetelések 700 millióval emelíkedétek. Az aranyvaluta bevezetéséről terjeszteti híreket élénken kommentálták, de a hírek az árfolyamalakulásra nem hatottak ki, mivel csak tisztára formális intézkedést jelentene az aranyvaluta bevezetése. A kontermm további fedezésein kívül a spekuláció is újabb vásárlásokat eszközjölt, úgyhogy az árfolyamok túlnyomóan szilárdulhattak. Az üzlet egyes értékekben éiénkebb formákat öltött. Azonban szélesebb részvétel nem mutatkozott, úgyhogy az árfolyam javu- lások a nehézipari értékeknél sem haladták túl a néhány koronát.. A bankpiac nyugodt volt, csak Zsivvno és Pilseni Bank szilárdult ismét erősebben. A beruházási piacon a 6 százalékos címletek javultak, mig az alacsonyabban kamatozó kategóriák estek. Az ipari részvények piacán emelkedett: Pozsonyi Kábel 25, Ringhoffer 21, Zettlitzi és Cseh-Morva 20, Prágai Téglagyár 18, Erőseké 14, Dux-Bodenbacki, Solo, Budweisi Sör, Berg és Hűtlen és Metallwailz 10, Kolini Műtrágya 7, Cseh Cukor, Kolini Szesz, Deli, Hellmann, Cseh Kereskedelmi, Rézmüvek, Berginann és Skoda 5, OUescliaui és Krizáik 4 koronával. — Esett: Chamotte 22, Sohoeller 20, Sellier 10, Prágai Vas, Amylou, Königshofi és Aus- sigi Finomító 5, liiwald 4, Egyesült Gyapjú és Aussigi Vegyi 3 koronával — A bankpiacon Pilseni Bank 10, Zsivno 8 és Cseh Észtként. 1 koronával emelkedett, mig Leander 1 koronával esett. — A beruházási piacon a bertu \z évi átlagos munkabérek békebeli korovin számítva, a túlságosan alacsony nívójú víti, munkácsvidéki, terescsényi, rabol, nagy- szőllősi, téesői, ungvárvidéki, ökörmezői és szoilyvai járások körzetei. (MP.)
