Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-08 / 281. (1908.) szám
1938 doeembear 8, esőmből T^<3Ű-Ma.GÁARHIRLAP 15 Reményi Ede centennáriuma Szlovenszkó, december 7. December 8-án és az ezt követő vasáma- x>n országos ünnepet üil Mislkok városa és >gész Magyarország: Reményi Edének, a uaigy hegedűsnek centennáriumát, aiká száz év főtt szüLeteüt Miskolcon, a magyarságnak e 'agy kultúrájú és előretörő városában. Mis- iák városának zenoegyesüileite ez alUvalom- nal zenepalotájában Leplezi de a nagy ma- yair művésznek mollszobnát, mely ünnepein öbbeik között résatvesz az ország közokitaitás- Lgyi minisztere, Klebelsberg Kunó gróf is, 'ki beszédet főig mondani Száz évnek távilatában megnőtt ennek a eg nagyobb magyar előadóművésznek az ilaikja, melyet csak világnagyságökkal déliéit ■sszehasonli tani és megmérni. Reményi Ede Pesten végezte zenei tarnit- nányait és itt Böhm Gusztávnak volit tan.it- ánya. A tanítvány azonban korán tulszár- yalta mesteréit. 1840-ben miár hangversenyt d Pesten és meghódiiltja muzsikájával az or- zág kialallaiiM'élben levő fővárosát. Petőfinek 2sz a barátja, aki nem is egy versét ajánlja eká és Írja hozzá. A szabadságharc azonban messze sodorja a művészi pályától, a fiatal nüvész Gongéi Artúr segédtisztje lesz és vele esz részt a naigy, évnek csodálatos mérkőzé- elben. Világos után Amerikában ól, majd ondonban és Parisban adja hangversenyeit, melyeik után szárnyára veszi a hir nevél. Veimarban 'találkozik a másik legnagyobb lagyair zenem üvésszeil, Liszttel, aki barátsá- éna méltatja. 1860-ban amnesztiát eszközölnek ki számá- a barátai és tisztelői és elkkoir rövid időre azajőo. Mint zeneszerző ekkor adja ki né- ány müvét, amelyek ma sem évültek el. Eredeti magyw népdalok és Repülj fecs- ém ... 1860, Ezt a kerek erdőt járom én ... luda, 1860, Eredeti magyar dalok és egv medál, Bécs, 1859, Nagv magyar hallgató, ongorakisérette Ábrányi Koméitól, HnlOadoz hársfavirág, Thaily Kálmán versére, Gyii- oe fetnékmalom volna, ha vodna... Tompa LihAly versére szerzett dalai és számos más rerzemónya forgott annak idejében közézen.) 1870. évben a Magyar Nemzeti Színház él- 5 hegedűsévé nevezi ki annak intendánsa ekkor még az operákat is ebben a színházam adták), de 1875-ben végleg Párásba köl- Jziik kn és végig hangversenyezi egész Euró- át, megfordul Törökországban, Egyiptomban, Szxmitpétervárott, a fiatal Viktória királynő udvará hegedüvirtuózzá nevezi ki. Magyar honfitársai kérelmére már öreg korában visszatér Magyarországra és annak öfvem városában lépett föl viharos sikerekkel Mindenütt él kellett játszani a hírneves szerzem én vét, a Repülj fecském-et, melyben előadása technikája elérte kulminációját a hozzáfűzött variációkban. (Komáromban föllépett a múlt század hatvanas éveiben és 1891 március eleijén.) Reményi Ede volt az első hegedűművész, aki műsoraira vétte Mendelssohn nagy hegedűversenyét, mellyel bejárta a müveit világot és ez a monumentális alkotás azóta ‘Lett a hangverseny termek közkincsévé és a művészek hálás repertoirda- nabjává. Magyairoirszági hangveirsenyein barátjának, Petőfi Sándor halhatatlan emléké- neik áUdozoitt kegyelettel, akinek Budapestien létesített szobrára öccsével, Reményi Antallal együtt 67.000 forintot, abban az időben igen hatalmas összeget áldoztak és hogy a szobor áll, jórészben Reményiéknek köszönhető. Csaknem hetvenéves, amikor ismét Amerikába indult, ahol 1898 május 15-én este a Vaudeviillie-szinházban hangverseny közben lett rosszul és meghalt. Nemzete hiiven —á- szolta meg nagy fiát, oki hint és dicsőséget szerzett neki. # Reményi Ede centennárkrmán, mint értesülünk, az országos bizottság fölkórése folytán részt vesz Farkas Márta, a hí rneves szlo- venszlkói hegedümüvésznő is, Hubay Jenő jeles tanítványa, aki különben Reményi Edének unökaihuga. Farkas Mária Miskolcon az országos ünnepen élőadja Mendelssohn naigy hegedűversenyét, nagybátyja hírneves haing- v őrsén y darab j át és több Reményi-szerzeményt. Vele együtt egy másaik szlovemszkói származású zeneművész is föllép a miskolci hangversenyeiken, Ambrózy Gyula, a losonci származású budapesti zongoraművész, aki többék között előadja Reményi Edének hírneves zongora-átiratát, a Rákó czi-in dűlőt, mélyet annak idején barátjának, Jókai Mórnak ajánlott. Mindkét művész: Farkas Márta, ós Ambrózy Béla is föl fognak lépni a jelen hangverseny- évszakban Sztovenszkó több városában és ezeken az alkalmakon alkalmuk nyílik arra, hogy Reményi Edének, a legnagyobb mai^vair hegedűművésznek szelleme előtt hódoljanak. ^ A. Gy. dr. A turnüv utolsó kora Móricz Zsigmond uj darabjáról Budapest, december 6. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Hétfőn délelőtt a Nemzeti Szinház színpadáról átvonultak a Kamaraszínház színpadára Móricz Zsigmond uj darabjának, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül-nek szereplői, hogy a szombatesti bemutatóig ott próbálják ezt a nagyon érdekes és nagy érdeklődéssel várt uj Móricz-darabot. Próba után beszéltünk Móricz Zsigmonddal, aki a következőket mondotta: — A nyolcvanas évek divatlapjai voltak előttem: a turnür utolsó kora. Roppant érdekes. A halcsontos fűző az egész női testet külön figurába szorítja. Minden ez a figura, csak nem emberi. Olyan ez a kor ezzel a figurával, mintha szellemi életet akart volna jelenteni, mintha teljes erővel el akarta volna burkolni a testiséget. Holott soha erotikusabb nem volt Európa asszonya, mint éppen a második császárság korában. Ez a ruhaviselet külön pikantériát kap a mai színpadon. Nagyon furcsa volna elképzelni komoly életproblémák hősnőjének a turnürös nőt. Ez a ruha annyira komikus, hogy ha teljesen élethűen vinnénk a színpadra, nevetést váltana ki a mai emberből. Tehát — le kellett egyszerűsítenünk darabom számára ezt a divatot. — A magyar félmultnak. mindenesetre ez volt a legillalosabb kora. Hallatlanul úri. A turnürös ruhával velejár a kéréséit mozdulat, a merev testtartás. Az előkelőség külső megjelenítése ez a ruha. Ez a korszak nagyon határozott vonásokban él ma is az öregek emlékezetében. Ez a kor és ennek a kornak tipikus dalai. Például: a Dunári- valcer ... A Snájder Fáni... —■ Természetes, hogy egészen vidéki miliőben ez a kor csak letompitva szerepel. Itt, a vidéken, egyszerű és az élethez közelcbbálló ez a kor. Csodálatos, hogy a mai színésznők milyen könnyedén tudnak beleilleszkedni ebbe a különös és furcsa korba. Itt van például Vizváry Mariska, aki egy szigorú öreg dáma szerepét játssza, úgy, ahogyan azt Írás közben el sem tudtam képzelni. És a másik két öregasszony: Gömöry Vilma é9 Vaszary Piroska. Ragyogóak. Somogyi Erzsiben az az érdekes, hogy benne vegyül a következő életteljesebb korszak a múlttal. Az öreg nénik jelképezik azt a generációt, amelyet a forradalom után, mint szentséget, mint vallási órinthetetlenséget őriznek a tradíciók. Somogyi Bogyó ezt a tradíciót egész lényével áttöri. Egyébként a darabnak is ez a belső tartalma: két korszaknak egymással való szembeszállása. Rózsahegyi egy öregurat játszik, aki már egy következő korszak úttörője. Darabom témája: a nyolcvanas évek, az élettől iszonyodó múlt képviselőinek a szabad élet után vágyó fiatalokkal való összeütközése. Ma is aktuális ez, hiszen ugyanaz a mai életünk is. —' A szombati bemutatótól azt várom, hogy nagyon sok mulatságot szerez' majd a közönségnek. Azt szeretném elérni, hogy a mai fiatalok a nagyanyáik életét gyönyörködve lássák. Nagy sikert jelenteit Zathureczky prágai hangversenye A krntümő hegedűművész, mii után őseik nem féürvújliáigot bejárta, koncertjeivel minden ült legórdemeM sikert aratott és neve jó csen- ésüvó vált e világ legjobb violinistái között, égre Prágába is eljött és eJső önálló hang- eraenyével nemcsak „megtörte a jeget", ha- em azonnal Olyan átütő sikert ért ed, ami iflkoság a nehezen hevüliő Prágában. A siker mindemképpen indokolt volt. A briliáns technikához, de kevesebb előadómüvé- zethez és temperamentumhoz szokott prágai özönség Zathuireczky- Éld ében olyan hege- üst ismert meg, aM a brilliáns technikát ogyszerál edőadómüvészettel, mélybőd jövő yaz muzilkal'i lássad és sugárzó zenei tempe- a menitummaj párosítja. Egyetlen hegedümü- ész van, akit a prágai közönség hasonlóinak »mer s ez Hubonnann. A műsort Hindemith eilső szonátája (opus 1.) nyitotta meg. A modem zeneszerzők igyilk legnagyobbika ebben a műben arányig még „szellid", de művészi szemoontbóJ nnál magasabban jár s olyan ailkoíással lepi aeg a világot, amely kétségtelenül a modern ene egyik mestermüvének tekinthető. A szo- áta előadása Prágában premiere volt, ami áühureczky koncertjét máris eseménnyé vatta. A mű zongorarészót Kátix Jenő, a ►rágai zeneakadémia tanára, játszotta. A két nüvész egyenrangú föladatát ragyogóan ol- otta meg. Nagyvonalúan, kellő higgadtságai adták elő a szonátát, a zongora és a bege- ü tökéletes harmóniába olvadtak s a téma ilasszi'kus tisztaisággal jutott érvényre. Mindét művész bebizonyitoWa, hogy fiatadságuk- ol kitünően idomulnak a modern zene szeleméhez s interpretálásuk e modern zenei zallem logtökéledesabb előadásai közié tarozik. Zath ureczky hegedűjátálcának próbaikövét lach hegedűversenyének adagi ója és fugája elentetiték. Egy hegedűs mutatkozott be, aki lemosok a hangszerének az ura. hanem első- -orban zenész, aki mélyről jövő belső mag- íyőződéssal és beolvadási tehetséggel játszó Jaohot. Az előadáson látszik a művész higgadt zenei komolysága, mély nemcsak a részetek virtuóz előadásával bnilLliroz, hanem az agészet átfogja s egységes, csaknem világné- ati muzsikát ad. Az átgondolás és a szug- fesztiv előadás a legtöbb, amit művész adhat ; e két kvailiitásnalk Zathuneczky maradók léikül birtokában von. Mindehhez a csodála- oean könnyed és biztos technika járul, mely szinte természetessé és a legcsekélyebb gon- i dót sem okozó, maigátóHiártetődő eszközzé válik Zathureczkynél, úgyhogy a művész a fölényes technika birtokában egész intuícióját a nmziikoLi'básna és a tökéletes polifónia megteremtésére fordíthatja. Szünet előtt GsajlkovszJky nagy hegedűkom- oentjét a művész páratlanul kidolgozott technikával és igazi, elragadó tempenamenitum- mol játszotta el. A melléktéma éterikus ilágy- ságu kantiliénája, a hevülő és emelkedő oíle- gretto moderato és a legnagyobb technikai készséget igénylő dinamikus finálé tökéletes előadása általános elragadtatást váltott M a közönségből. — Szünet után a hegedűversenyek beosztásaihoz híven, több kisebb hege- diidarab szerepelt műsoron, amelyek közül előzetes érdeklődésit keltett a magyar Zolit „Satir és a driádok" cimü kompozíciója, amelynek prágai előadása szintén premiére volt. A darabban a modern magyar zene egyik gyöngyét ismertük meg, amelynek értékes bizairrságát Zathureczky ismét tökéletesen elénk vetítette. Dvoraák lágy táncai és Brahms érzelmes keirángője után Wienawski Sherzo tarantelláját Zathureczky szédületes technikával, válóban heifetzi módon játszotta el. A közönség nem tudott betelni a művész játékával és percekig tartó meleg ünneplésben részesítette, majd újra és újra ráadásokat kért tőle. Négyszer játszott még Zathureczky egy-egy kisebb kompozíciót s mindannyiszor szűnni nem akaró tapssal kény- szeriitették a pódiumra. így a koncert á legforróbb siker és ünneplés jegyében végződött, amiiit a villágviszony- laitoikiban is kitűnő, mély muzükalitásu, higgadt és elsősorban zenész Zathureczky teljes mértékben megérdemel Kátix Jenő a nehéz föladatok elé álllitó ikiieéretet diszkréten, finoman és tökéletesen végezte s ezzel is bebizonyította, hogy Prága legjobb pianistáinak egyiiike, akii minden föladatot, amely elé állítják, százszázalékos eleganciával és teljességgel oild meg. A közönség őt is melegen ünnepelte. S. P. Simándy Pál: Siralmak könyve KuUvrn könyvkereskedés kiad. Losonc 100 l. Egy ember, akiben Rákosi Viktor Simándy- jának lelke lakozik, aki lelkének tornyában utolsó kétségbeesésével Kongatja a hivő harangokat és a harangszó úgy kong, mintha a vészharang szava a süket pusztába, a vak űrbe száll, hiába, reménytelenül. Egy ember, aki Rontó Pál önsanyargató keserű fanyar humorával siratja önmagát és az egy-jelen életvilágot. Ez Simándy Pál, az iró. Száz oldalon vagy busz kis irás, karcok, té- pelődések, önmarcangolások, reménytelen hit- vaJJomások. Különösen az utóbbiak jellemzik Siimándyt. Humorában, írásmódjának logikájában, mondanivalója kialakulásában mindenütt ott van ez a bitvalló-kényszer. Ez kényszeríti arra, hogy a gúny mögül is célt hirdes- ses és a célok elsirafásával, kigúnyolásával is a célokat hirdeti. Fanatikusan vissza-visszatér a hitdiirdetőkköz, beleéli magát a Lutherek, Tolsztojok cél-eszméibe és fanyar, kiábrándult kritikával zuhanyozza önfanatizmusát. Megszállottja a cél-gondolatnak. Ezért van oly szerfölött sok líra Simándy miniatűrjeiben, jeremiádjaiban és rontóiédái- ban s ezért van ebben a lírában annyi racionalizmus, annyi használni vágyás. Humora primitív, keserű kacaj, a Bolond Istókok, Hii- bele Balázsok józan, okos realizmusa, arany- jánosá paraszti nyiltságu kontraszt-humor, amely még kiveszett a „Délibábok hősével." Pedig Simándy igyekszik rapszódikus lenni, mert érzi, hogy a maiság épp a rapszódikus formában találja meg önkifejezését. De ez igyekezetével önmagával jön ellentétbe, érezni is, hogy a rapszódikus stilussal csak leplezi magát. Mert mindig inkább az igazmondó SI- mándy pap lelke ömlik el vehemensebbeu soraiban, mint a szépmondó Simándy iró művésziessége. Mondom, megszállottja a vallásos oélgondolatoknak. Ez determinálja benne az írót is. De egyetlen sora sincs, melyben ne volna puritán erő. A Siralmak könyve nem egyenletes irás, de mindvégig izgató olvasmány. Minden töredéke — mert csupa torzó-alkotás az egész — ember-problémákat villant meg egy félreértett, félresikerült élet szomorú mély távlatában. Megrendítő erejű például Luther rövid párbeszéde önnön kisértőjével, vagy „az örök béke“ cimü szarkasztikus vázlat exponáló ereje. A könyv értéke talán vitatható, de nem sablonos irás. És ez a legjobb dicséret. (—)• (*) Alapy Gyula: Magyar dicsőség. Most hagyta el a sajtót Alapy Gyula történeti elbeszélés-kötete, a Magyar dicsőség, mely Komáromban jelent meg a Spitzer S. kiadócég szép kiállításában. A könyvben tizenegy hosszabb történelmi elbeszélés van, melyekhez komáromi festőművészek és grafikusok készítettek illusztrációkat: köztük Komáromi Kacz Endre, a hírnevei festőművész, Len- hardt György, Nagy Márton és Basilides Barna. A címlap Harmos Károly mester művészi tollát és kifejező erejét hirdeti. A könyv különösen alkalmas a serdülő mindkét nembeli ifjúság számára diszes kiállításánál fogva karácsonyi ajándékul is. Ismertetésére alkalomadtán visszatérünk. Ára 18 K, megrendelhető Komáromban a Spitzer kiadócóg- nél (Nádor-ucca 29), vagy a szerzőnél (Kultúrpalota). (*) Kultsár István (1760—1828) és könyvtára. Alapy Gyula monográfiája, kiadja a komáromi Jókai Egyesület Kultsár István halálának centenná- riumára. Komárom, 1928, nagy 8-rét 220 lap.) Az első magyar pesti lapszerkesztőnek és a komáromi százéves nyilvános könyvtár alapítójának életrajzát nyújtja e vaskos kötet, könyvtárának bibliográfiai feldolgozásával együtt, melyet egyetlen könyvtár sem nélkülözhet. A gyönyörűen kiállított kötet ára 20 K és 4 K portó. Megrendelhető a Jókai Egyesületnél Komáromban (Kultúrpalota). (*) Botrány egy berlini revü előadásán Jose- phine Baker elmaradt föllépése miatt. Berlinből jelentik: A Theater des Westensben kedden este a „Tessék beszállni" cimü revü előadásán nagy botrány tört ki. Eddig a főszerepet ebben a revü- ben minden este Josephine Baker játszotta, aki azonban elmúlt este lépett fel utoljára. A közönség a szinház vezetőségének a bejelentését nem vette tudomásul. Azt hitte, hogy félrevezették őt, amikor Baker föllépése elmaradt. Vad tolongás támadt, valósággal megostromolták a pénztári. A rendőrségnek csak nagynehezen sikerült a nyugalmat újra helyreállítani. Josephine Baker, — amint már jelentettük, — Bócsbe megy, hogy Reinl\ardt filmiskolájában a beszédmiivészetben kiképezze magát. A SZL0VENSZEÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Szombat: Mersz-e, Mary? Revü-operett. Vasárnap d. u.: A Cyurkovics-fink. este: Mersz-e, 3Iary? Hétfő: Mersz-e, Máry? Kedd: A templom egere. Szerda: Nászéjszaka. Csütörtök: Nászéjszaka. Péntek: Szegény leányt nem lehet elvenni. Szombat: Zenebona. Vasárnap d. u.: Cigánykirály, este: Zenebona. Hétfő: Zenebona. A POZSONYI MOZIK MŰSORA December 7-től 10-ig: Redoute: Az éjszaka embere. Átlón: Isteni nők. Tátra: A gyermekszívek vádolnak. Metropol: Egy cirkusz története. Elité: Herkules Mayer. (Vigjáték.) METEOR-MOZGÓ, NYITRA Dec. 9—10: A levegő királya. Szenzációs pilótafilm. Főszerepben Amerika legünnepeltebb pilótája, All Wilson. A NAGYKAPOSI IJRANIA-MOZGÓ MŰSOR \: December 8-án: Leánykereskedelem. December 9-én: A frakkos Vénusz. December 15-én: Harc a hazáért. December 16-án: A királyi gavallér. Dec. 22-én: Mme. Pompadur hálójainak titka. December 23-án: A szerelem törvénye. Dec. 25—26-án: A lourdesi csoda. (Vallásos.) Dec. 30-án: A fekete nővér. (Világsláger.) MgsSS&'SBSBBBBS^BSBíSBBSSBSBSSSSSSíSSSSS^^Sf A vasárnap sportja Az elkövetkező vasárnap, valamint az azt megelőző ünnepnap érdekes sporteredményekkel kecsegtet PRÁGÁBAN szombaton % bajnok Viktória Zsizs- kov a jelenleg nagyszerű formában lévő prágai német csapattal, a DFC-bal méri össze erejét. — Vasárnap nagyszabású nemzetközi meccs lesz, amennyiben a Slavia az osztrák bajnok Admirával játszik revansot a Középeurópai Kupában szerzett vereségéért. — Vrsovicén a szezon utolsó bajnoki meccse folyik le a megismétlésre ítélt Bohemians —SK Kiadná meccs képében. A többi csapatok barátságos mérkőzési játszanak, vagy a vidéken vendégszerepeinek. így a Sparta Teplitzben a Tep- litzer FK-bal mérkőzik, míg Königgráízcn az AFK Kolin vendégszerepei. BUDAPESTEN ugyancsak érdekes nemzetközi meccset hoz a vasárnap. A Hungária—Wiener AC találkozáson a magyar és osztrák liga jelenleg ve- zetflesapatai találkoznak egymással. — Újpesten két bajnoki mérkőzés is lesz. A pályatulajdonos a Budai 33-assal játsza le bajnoki meccsét, mig a k magyar inteHjsícnCin nélküiözlictetlen |tföfiÍ5S PfJI barátja a DniiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiininnan
