Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-08 / 281. (1908.) szám
10 ra^<ü^MAo4wR-HmMfi 1928 december 8, «wymba.t. Csodálatos átütő-erejüsugarak érkeznek a világűrből a iöldünkre Mittihan professzor szenzációs kísérletei — A ködfottok vajúdó világaiból erednek a rendkívül kicsiny hullámhosszú sugarak A míndenség csillagos térségeiben lebegd gáz- j óceánok, az úgynevezett ködfoltok, amelyekben az uj naprendszerek születnek, mindig nagyon foglalkoztatták nemcsak a csillagászokat, hanem a fizikusokat is, mert a vizsgálatuknál felmerülő ! problémák mindenkor igen jelentős szerepet vittek a fizikai világkép fejlődésének történetében. Mindjárt a spirális-ködök felfedezése szerencsés tapasztalati kiegészítése volt a kozmikus történé- j sekről való elmélet legelső komoly formájának: a Kant-Laplace hipotézisnek. Nem kevés gondot i okozott a fizikusoknak a kodfoltokban végbemenő ! folyamatok egyik legjellemzőbb eredménye, az, hogy hőmérsékletük az őket környező világűr zérus alatt több, mint 200 fokú hideg dacára folyvást emelkedik — ellentétben a hőtan egyik sarkalatos tételével, 'Clausius entrópia törvényével, amely szerint a hő mindig melegebb testről hidegebb relé — és sohasem megfordítva — áramlik. Ezt, valamint a kozmikus fizika egész sereg kérdését nagy lépés- j sel vitte aztán egységes magyarázat felé a modern j elektronelmélet vívmányainak zseniális alkalmazá- j sával Svante Arrhenius. a nagy svéd fizikus. Ugyancsak nevezetes a ködfoltok szinképi vizsgálatának a története, mert a fellépő spektrum- vonalak sokáig nem voltak beilleszthetők a kémiai elméletbe és a kutatók egyrészt egy hipotetikus protohidrogén- és protohéliumról, másrészt egy teljesen ismeretlen nebulium-gáz (ködanyag)-ról beszéltek. Végül Paschen, Balmer és mások hangyaszorgalma és matematikai ötletessége a szinképi vonalak elméletét annyira kibővítette, hogy ama távoli képletekben uralkodó sok millió *okos hőséget és az anyagoknak hihetetlenül ritka és óriási tereket betöltő eloszlását kellően tudták méltatni és felismerni és a hidrogén meg hélium előtt a „proío“ szócskát el lehetne hagyni. A nebu- ! liumnak az oxigénnel való azonosításáról nemrégi cikkünkben számoltunk be. 1903-ban Mac Lénán és Rutiherford angol fizikusok a levegő elektromos vezetőképességének tanulmányozásával voltak elfoglalva. A levegő — mint a legtöbb gáz — az elektromosságnak majdnem tökéletes szigetelője. Ha azonban a levegő molekulái ionokra — azaz elektromos töltéssei bíró részekre -— bomlanak, akkor ezek az ;onok más — ellenkező töltésű — testektől vonzatva, ez utóbbiak elektromosságát semlegesítik, az íz elvezetik. A levegőt ionizálni, vagyis vezetővé tenni, fény- és egyéb, (tehát láthatatlan) sugarakkal lehet. pld. ultraibolya- vagy pedig röntgen- és rádiumsugarakkal. Tehát az a gyorsaság, amellyel egy elektroszkóp a neki adott töltést elveszíti, mértéke lehet teljesen láthatatlan hullámok erősségének. E mérések segélyével Rutherford megállapította a földalatti radioaktív anyagok sugárzásának intenzitását. Meglepő volt azonban, hogy e sugárzás hatása akkor is mutatkozott, ha az elektroszkó- pót több centiméter vastag ólompáncéllal verte körül. Ez a körülmény igen erős átütőerejü, azaz igen kicsi hullámhosz- szal bíró sugarak jelenlétét bizonyította. A svájci Gockel 1910-ben részben léghajóban, részben igen magas hegycsúcsokon folytatta e kísérleteket és a meglepetés csak nőtt, amikor emelkedő magassággal a láthatatlan sugarak ereje mind nagyobb s hullámhossza meg mind kisebb lett. A számítás megmutatta, hogy a hatás nagy része nem a földi talajból ered, hanem felülről érkezik és nem a nap a kutforrása. 1915-ben kezdte meg az amerikai Millikan tanár azokat a kutatásokat, amelyek aztán az úgynevezett ulfraröntgensugarak szenzációs felfedezéséhez vezettek. Millikan rendkívül pontos és könnyű elektroszkő- pokat szerkesztett, melyek kisülési időtartamukat önmüködöleg jegyezték egy filmszalagra és hőmérővel, meg légsulymérőve1 ellátva egy acélkazettába voltak helyezve, amelynek a levegője 70 atmoszféra nyomásra volt összeszoritva. E nagy nyomás azért volt szükséges, mert mennél sűrűbb a gáz természetszerűleg annál több ion keletkezik köbcentiméterenkint. Az egész készülék — a. modern mechanika remeke — alig nyomott 20 grammot és egészen 1GOÖ0 méternyi magasságig vitték kicsi léggömbök. Mérőeszközének folytonos módosítása és a kísérleti helyek változtatása közben jutott Millikan 1923-ban a 3500 méter magas kaliforniai Mount Whitney-re. Ennek egyik csucs- fensikján egy többszáz méter mélységű és félkilométer átmérőjű tó van, melynek a vize olvadó hótól származik s igy tökéletesen tiszta és minden radioaktivitástól mentes. Az elektroszkópot ennek a tónak vizébe lassan bebocsátva nemcsak a földgömb sugárzásait lehetett teljes bizonyossággal kiküszöbölni (alulról s oldalról hatalmas víztömeg zárván el a rádióaktiv hatást), hanem a világűrből érkező röntgensugár természetű hullámok erejét is meg lehetett mérni. Csak 12 'A méter mélységben szűnt meg e felületről érkező sugarak hatása az elektroszkópra. Egy mélységen túl a műszer kisülései tökéletesen egyformák maradtak. A tó feletti levegőréteg hozzászámitásával a sugarak álhatóereje, vagy , keménysége" egy 18)4 méteres vizrétegnek, azaz 180 centiméter vastag ólompáncélnak felel meg! Ezzel bebizonyosodott, hogy az iirből olyan sugarak érkeznek a földre, melyek átütőcrcje kereken százszor akkora, mint az eddig ismert legerősebb áthatása röntgen- és rádiumsugaraké, — azaz oly rendkívül kicsiny hullámhosszal bírnak, hogy ez utóbbiakból 1 milliméterre 25 milliárd jut. Kohlhörster tanár a svájci magas csúcsokon berendezett vizsgálóállomásán szorgos munkával megállapította, hogy a világűr-sugarak ereje változó és, hogy a tulajdonképpeni maximum akkor van jelen, ha a tejut bizonyos részei állanak a zeiiten. Vájjon mi az eredete e rejtélyes sugaraknak? — Millikan arra a jelentős eredményre jutott, hogy — amíg a rádiumsugarak a nehezebb atomok felbomlásánál jönnek létre — addig ezek az összehasonlíthatatlanul kisebb hullámhosszú és sokkalta átütőbberejü éterrezgések az atomoknak hidrogénatomból való felépülésénél keletkeznek, A ködfottok vajadó világai a sugarak forrásai A hélium- és oxigénnek (nebuliumnak) a hidrogénből való születését hozzák hírül. Vájjon micsoda gigászi erők azok ottan, ha a fényévezredos távolságok befutása után még műszereinket vastag ólompáncélon át kilengésre bírják! Ezeknek a sugaraknak a felfedezése ismét páratlanul szép igazolása az elektronelmélet egyik legérdekesebb részének, a Bohr-féle „atom- modeil"-nek. Ez utóbbi szerint ugyanis 4 hidrogénatommag és 2 elektron egyesülésénél — igy keletkezik a hélium- atommag — 15—30 millió voltos elektromos feszültség jön létre. Az ekkora erővel ..fékező" elektronok azonban — ezt a röntgentechnikából tudjuk — tényleg olyan éterrezgéseket kell, hogy előidézzenek, melyek hullámhossza és átütőereje a ködfoltsu- garakéval egyenlő! E kutatásokról szóló legújabb hírek arról számolnak be. hogy7 Millikau-nak sikerült ólom- és virfilterjhivel a világürsugarakat több komponensre bontani. Négyféle fősugárzást lehetett kimutatni. Az első szinképi szalag a hélium születésének hírnöke, a második az oxigén és nitrogénnek hidrogénből való szintéziséből ered, a harmadik a szilícium- és magnézium-, a negyedik a vas atom keletkezéséről tanúskodik. Ezzel az első közvel'en bizonyítékát kaptuk Lockyer feltevésének, mely szerint a teremtés a mindenségben folytonos és nemcsak atombomlás, hanem a nehéz atomoknak könnyebbekből való ujrakeletkezése is általános kozmikus jelenség s hegy a ködfoltok az építés világai. És ezzel Einstein egyik leghíresebb tétele, me'v szerint az, hogy az anyagnak számunkra való legjellegzetesebb érzékelési formája: a tömeg — a „tehetetlenség" fogalmának, valamint a rej éiyes nehézkedési erőnek kutforrása — íelbomolhat energiává és viszont az energia tömeggé mere- vüthet — ez a tétel nyert tapasztalati alkalmazást és ezzel igazolást. Mert amikor négy 1.008 grammatom íidrogénből 4.00 grammatom hélium lesz, az „anyagmegmaradás törvény"-nyel ellenkezően négyszer 0.008, azaz 32 milligramm „anyag" — pontosabban: tömeg — eltűnt és helyette hatalmas energiameny- nyiség — hő és a fentemlitett 30 millió Volt elektromos feszültség — jelentkezik. Einstein idevonatkozó formulája az ő óriási tudományos épületének egyik legvégsőbb és sokat támadott konzekvenciája, melyet csakis matematikai módon — mindennemű tapasztalati módszer vagy elgondolás kizárásával — vezetett le és ez a formula volt az, amelynek segélyével, mint bűvös kulccsal oldódtak meg a ködfoltsugarak szpektrumának a titkai. A legclvontabb elmélet megint egyszer messzire előzte meg a tapasztalást és a modem fizika világképe egy váratlan és örvendetes kikerekitést nyert, amely arra utal, hogy Einstein merész és idegenszerü állításainak és értelmezéseinek tényleg megfelel valami a világban. Ezek a sugarak minden életet elpusztítanának a Földön, ha a légkör erejük nagy részét meg nem semmisítené. A mi műszereink csak kicsiny hányadát regisztrálják a szabad világűrben rezgőknek. A földi légkör egy kb. 60 centiméter vastag ólompáncélnak felel meg eme ultraröntgensugarakat feltartóztató hatásában, úgy, hogy a jövendő világűr-hajóit ilyen erős páncéllal kell körülvenni. — De ki tudja, hogy a világűr ha józás első úttörői még milyen egyéb titokzatos, eddig ismeretlen erők 8 jelenségek áldozatai gyanánt válnak majd a tudomány mártírjaivá. A MAGYAR KÖNYVKIADÁS ESEMÉNYE I I' A PANTHEON 15 KÖTETES MODERN REGÉNYSOROZATA A kiválasztottak Korunk legkitűnőbb irómak legújabb és legértékesebb müvei Havonta két kötet jelenik meg a következő sorrendben: November: * 1 <3. Hauptmann A démon (a német kiadással e ayidöben) 2 Késsél Rongyos hercegek. December: 3 Wassermann A Maurizius-ügy. I. A Manriz'us-ügy. II. Január: 5 André Gide Pásztorének — lzabelle. ’ 6 Werfal Az érettségi találkozó. Február; 7 Conrad Öregek és fiatalok. 8 Scnnitzler Teréz. HM? U F $■' fii C Sorsok. 1© Walpole Harmer John pünkösdi királysága. Április: 11 H. G. Wells Mr. Blettsworthy a kannibálok szigetén. 12 Meyrink A nyugati ablak angyala. Május: 13 Knut Hamsun Csavargók 1. 14 Csavargók II. 15 Eredeti Magyar Regény, «* i d. í»i Mikszáth Kálmán-pélyázatdij- _____nyertes miivé. I II I II II I ■ II ■ I■»"WI 111......................Ilin II Iliim—MIM— I IBII HWI I H II llliMI mii III síi ME GRENDELŐLAP WEISS M., könyvkereskedő Bratislava. Halászkapu 3. Ezennel megrendelem A KIVÁLASZTOTTAK című regénysorozatot 15 kötetben. Havonta 2 kötetet veszek át és az eLö j 14 kötet átvétele után az utolsó kötetet in yen kapom. ^ '■% Fűzve Ki 12.— kedvezmény** árban. •« ü Kötve Ki 17. kedvezményes árban. iá !S Minden elsején tessék két kötetet utánvéttel 9 íj küldeni. a .° A köteteket minden hó elején személyesen ve- ^ | | szem át és fizetem ki Önöknél. Név:_________'________________________________ Fo glalkozás:____________________________________ Po ntos cim :__________________________________________ Er dős Renée Kassán Egy kedves, kis rajongó bakfis, aki vidék- röl javéi egyenesen az étteremben kereste fel ebéd közben Erdős Reneét, gyermekesen tiszta csodálkozással bámult fel az Írónő nyárs polgáriasán szive s táplálkozó kedvére: — ... Istenem, hát nem különös, hogy itt ül és eszik . . . És tényleg úgy van, hogy Erdős Renée személyes megjelenése valami kellemes csaló- dásfélét keltett Kassán, közönsége körében. Az Írónő, aki az Élet királynője, Santerra bíboros és Báró Herzfeld Clarissz perszelö erotikumával füti immár egy jó évtizede az asszonyok fantáziáját, kedves, derűs, okos, póztalan asszony, aki világot járt emberek kedves fölényével, minden művészi nagyképűsködés nélkül mesélt apró epizódokat és jelentős válságokat az életéből. A színiuk adé- miai tanulmányokból kiindulva, felfedeztetésének, irói megérésének és bolyongásainak útját adta elő az est bevezető részében, míg a második részben müveiről tartott rövid ismertetést, finoman szabadkozva müvei ,,ero- tikus“ megbélyegzettsége ellen. — Nem tagadom, — mondotta Erdős Renée — hogy a könyveimben úgynevezett erotikus részletek vannak és a meséimet a férfi és nő természetadta kapcsolatának intim szenzációin görgetem olykor, de ez nem Vart pour Vart, önmagáért való erotika, hanem az én örök témámnak elengedhetetlen szolgálója. Minden könyvemben asszonyi életekről irok és az igazi asszonyi elhivatás szentségét hangsúlyozom megujulóan, azt, amelyik nem űzi, várja, epedi a „nagy sikolyt“, hanem az anyaság gonddal, kacajjal, fájdalommal teli- tett szent szerepét vállalja. A Tóniák, a Cla- risszok, ezek a nyugtalan vérű, szerelmet hajszoló, kielégíthetetlen, beteg páriái az emberiségnek mind romlást és bánatot keltenek maguk körül és a saját életük is rendszerint tragédiák csiráit hordja magában . . . Az egész előadás egy dús, meleg asszonyul ek határtalanul szimpatikus megnyilatkozása volt és fiatal leányok nagy csapata kereste föl szünet közben és előadás után az írónőt, hogy azoknak a színes és forró meséknek a költője legalább egy pillantást, egy szives szót váltson velük. Elfoglaltságáról, terveiről többek között elmondotta, hogy most megy az ^Újságban* ,J*ándy György házassága“ dmü kis regényé, és rövid pihenés után újra megírja az „Ave Róma“ elveszett részleteit. Erdős Renéet az előadás szünetében meg* ostromolták autogrammokéri. Társaságában lévén én is ráfanyalodtam — most tán először — egy aláírásra, de megkértem, hogy legalább egy jó szót is ajándékozzon a neve fölét j Erdős Renée igen szellemesen ezeket irta nekem: Jltt egy jé szó: Erdős Renée." Sz. Nagy Mid* i TiiiiinrTOo^ h1ii iiii %i1imiii ..... mii Né met laboránsok elárulták a német vegyiipar titkait Franciaországnak Szeetzácfós kémkedési pört tárgyal a ludwigshafeni esküdtbiráság Ludwigshafen, december 7. A ludwigsha* feni esíküdtbiróság kedden kezdte meg a Far-< benindustirie r észvény társaság több aJlkadma- zotltja eűilen indított kémkedést bünpör föiár- igyiaiMsáit. Az aillkatmozottaíkat azzal vádolják, hogy kilesték a Farbenindustrie üzemtitkait s elárulták a titkokat a francia ipari kémszervezetnek. A vádlottak padján négyen ülnek: HeHinaim Frigyes, Mülliler Richárd és Magdin Mihály laboránsok, valamint Schwairzwálder Ferenc alkailimazóttt. A vádlottak kihallgatása során érdekes résztelek váltak közismertté a francia ipari kémsaervezet. tevékenységéről. Kiderült, hogy a francia megszálló hadsereg parancsnoksága maga létesítette a titkos kémszervezetet, amely óniásii pénzösszegekkel dolgozott azzal a kifejezett céllal, hogy kikémlelje a német vegyiipar titkait. Schwarzwallder vádlott elmondotta, hogy emr francia ügynök, Nordesie voite rá á kémkedésre. A francia ügynököt főleg az uj gl,i- cerinelőáJlflitásá eljárások érdekelték*. A F ir- beninduiSitinie üzemén kivíil az ipari kémsvvr- vezet a Levercnson és a Leuna-müvek gyir- téliepén is kémkedett. Az ipari kéinszorvezet feje, egy Juliin nevű francia tisztviselő, aziránt is érdeklődött, hogyan juthatna pontos számadatokhoz a német rendőrség és hadsereg létszámát illetőleg. Mülliler vádlott közlése széniül a francia ügynökök a német ifjúsági szervezetek katonai tevékenysége iráni is érdeklőditek, A szenzációs tárgyalás több napig fog tartani. " \ e?y®gy kötetének bolti ára: fűzve Ki 16.—, vászonkőtésben Ki 24.— Aki legkésőbb karácsonyig megrendeli az egész sorozatot, a köteteket fűzve Ké vászonkötésben Kf 17'- kedvezményes árban kapja A kedvezményes előjegyzés nem jár semmiféle anyagi megterheléssel, mert havonta csak két kötet árát kell kifizetni. A majdnem 50%-os kedvezményen kívül az elöjegyzök a sorozat meglepsfésszámha menő 15 ík kötetét teljesen ingyen kapják. A páratlan kedvezményben mindenki részesül, aki az idemellékelt rendelölapot kiállítja és beküldi. Ne mulassza el a kedvező alkalmat, aiert az On könyvespolcáról sem hiányozhat A KIVÁLASZTOTTAK nagyértékü, érdekfeszitö regénysorozata.
