Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-07 / 280. (1907.) szám

1928 december 7, péntek. t>ragai-A\\(íVarhi rlap 11 í'MWJHHHMli ÍJKSBfT- ^ZTT.1 Köze;a ’z-D'A^Ácn Hogy állunk az adóhátralékokkal ? — A kassai 173 milliós sdőháfrálék tanulságai — Irta: TAKAíS BÉLA 'A múlt napokban a kassai kereskedők, iparosok és háztulajdonosok küldöttsége járt a kassai pénzügy igazgatóságon, ahol fölpana­szolták sérelmeiket és kérték azok orvoslá­sát. A pénzügyigazgató a küldőit bégnek adott válaszában Ígéretet tolt a felsorolt anomáliák megszüntetésére, de egyben figyelmeztette a küldöttséget arra a körülményre, hogy neki a kincstár érdekeit is biztosítania kötelessége, mivel Kassán 17B millió korona adóhátralék van nyilvántartásban. A küldöttség tudomásul vette a pénzügyigaz­gató válaszát. Bizonyára minden különösebb megjegyzés nélkül siklott át az olvasó szeme is ez újsághíren. De ha csak egy pillanatra is behatóbban vizsgáljuk a hírt, úgy a 173 mil­liós adóhátralék mellett nem mehetünk el szó nélkül. Kassa város 70.000 lakosa közül hozzávető­leges számítás szerint az adófizetők száma 15ü00-re tehető. Ebből a 15 000-ből körülbe­lül 5000 a köz- és magánalkalmazott, akiknél alig lehet adóhátralékról szó. 31 arad tehát 10.000 adófizető, akiket ez a 173 milliós adótartozás súlya nyom. Elképzelhető, milyen nehéz probléma lehet az egyensúly fentartása a jelén viszonyok kö­zött ott, ahol a jövedelemből nem jut minden­re fedezet. Mig az adó, éppen úgy, mint piásnemii ki­adás a rendes jövedelemből törleszthető és fizethető, addig nem okoz bajt az adófizető mérlegében, de ha az mint fedezetlen teher mutatkozik, már létalapjaiban fenyegeti az adózót. Az állam érdeke, hogy az adózó polgárokat megtartsa továbbra is életképes adófizetők­nek. Pusztításuk magának az államnak és erőfor­rásainak gyöngitése. Kern hiszem, hogy min­den reálisan gondolkozó adózó ne törekednék arra, hogy adótartozásait mielőbb kiegyen­lítse. Ezek a hátralékok bizonyára a korábbi évekre visszamenőleg kivetett és előirt adó­tartozások, melyekkel megbirkózni nem min­denki tud. A csehszlovák—német szénszerződési tár­gyalások december 12-én kezdődnek meg. A csehszlovák—német szénkicserélésre vonat­kozó szerződés maghosszabbításáról decem­ber 12-én kezdik meg a tanácskozásokat Ber­linben. Hir szerint az eddigi egyezményt je­lentéktelen változtatásokkal félévre, illetőleg egy évre hosszabbítják meg. Az eddigi szer­ződés alapján Csehszlovákiának jogában áll havi 160 ezer tonna barnaszenet Németor­szágba exportálni, mig Németország 80 ezer tonna kőszenet exportálhat Csehszlovákiába. Az utódállamok vasipara megegyezett a román vasiparral. Béosben az elmúlt napok­ban a középeurópai vasmüvek kartelItár- gyalásokat folytattak s ezeken az osztrák, csehszlovák és magyar vasművek képviselői, valamint a román vasipar képviselői között ideiglenesen kötött egyezséget kiegészítették s véglegesen megszövegezték. Az uj egyez­ményben a román vaspiac vasáruval való el­látását a román képviselőkkel egyetértésben állapították meg. Az országos választások gazdasági követ­kezményei. A cseh nagyipari körökhöz közel­álló Hospcdársky Roahled nevű csehnyelvü gazdasági folyóirat az országos választások­ról s következményeikről a következőképpen ir: „A gyáripar, úgy látszik, kezdi belátni a saját politikai képviseletnek a hiányát s pót­lás után néz. Hogy ez a pótlás semmiképpen sem lesz az agrárius párt, amely -meg tudta tartani pozícióját, már abból is kitűnik, hogy éppen ezen párt ellen fordul a gyáripari, pénzügyi és kereskedelmi körök ellenszenve, mert akár a kereskedelmi szerződésekről, akár a gépbehozatalról, akár a jégkárbiztosi- tóról van szó, a gyáripar és a mezőgazdaság érdekei sah sem egyeznek. Mindenesetre az a körülmény, hogy az országos választásoknál a kormány kisebbségben maradt, nem ma­radhat gazdasági következmények nélkül. Ilyenekkel számítani lahet“ A pozsonyi Old England cég fizetésképte­lensége. A pozsonyi Ostas Károly cég, amely Pozsonyban Old England néven igen ismert, fizetésképtelenséget jelentett be. Az aktíva 470.000 korona, a passzíva 1,090.000 korona. A céget mintegy tiz hónappal ezelőtt alapí­tották 50.000 korona üzleti tőkével. A 173 milliós adóhátralék súlyos teher a tízezer adófizető vállán és föltehető, hogy az előírások nagy része be sem hajtható. Honnan teremtse elő az adózó ezeket az összegeket, ha jövedelméből nem telik? Még jó, ha ingó­ságai vagy ingatlana van, de hánynak nincs a legszükségesebb házi bútorokon és munkaesz­közökön kívül semmi egyéb vagyona. A 173 millió koronás adókövetelés csak papiroson szerepel, a valóságban jó, ha félannyit ér. áj államkincstárnak meg kellene eléged­nie kevesebb millióval, de az azután jó kö­vetelés legyen. Nemcsak Kassán van ez így. Mindenütt igy áll a helyzet. Szeretnék ismerni a többi város és községek adóhátralékainak statisztikáját. Soha sem volt annyi az adóhátralék, mint mcst. Mi ennek az oka? Nemcsak az, hegy az adóközönség fizetőképessége meggyöngült, hanem legfőképpen az. hogy a kivetett adók arány­talanul magasak •és a kivetéseknél nem voltak tekintettel az adókivető bizottságok mindazokra a körülmé­nyekre, melyeket az állam és polgárainak kölcsönös érdeke megkíván. A múlt 173 milliós adóhátralékokhoz azon­ban a gyorsan forgó újabb esztendők előírásai is bozzászámitandók. A gond, a veszedelem mind nagyobb lesz. Honnan merítsen reményt az egyre növekedő adóhátralékok között ver­gődő adózó? Számtalan kérelem hangzott már el aziránt, hogy ebben az életkérdésben komolyan tenni kell valamit. Bizony itt volna a legfőbb ideje annak, hogy végre rendet teremtsenek a régi adóhátralékokkal. Felül kell vizsgálni az összes adóhátralé­kokat, de nem bürokratikus, hosszadalmas eljárás utján, mert annak útvesztőitől sikert nem re­mélhetünk, hanem a helyi viszonyokat ismerő szakértők meghallgatásával. A kétes követelések nyilvántartása, az is­meretlen helyen tartózkodók kipuhatolása amiugyis sok felesleges munkát okoz. Az így felszabaduló munkaerők pedig annál több időt szentelhetnének az uj adótörvény alapján megindult vizsgálatoknak, , A lengyelországi sertések kiviteli vámja. Az Industrie und Handel oimii félhivatalos lengyel lap jelenti, hogy a lengyel kormány kormánytervezetet kószát elő, amely a serté­sek kiviteli vámjait a következőképpen álla­pítja meg: élő és vágott sertés (egész darab) vámja darabonként 30 zloty, vágott sertésé (féldarab) íéldarabonként 15 zloty, friss sózott és fagyasztott sertéshús vámja 100 kilogra- monként 50 zloty. Ezeket az árukat egy mi­niszteri döntés alapján a vámtól mentesíteni lehet, ha az exportőr tagja a kiviteli, szindiká­tusnak. Ez a kormányrendelet a lengyel ser­téskivitel monopolizálását jelenti. (MP.) Az Apolló uj igazgatósági tanácsa. Az Apol­ló r.-t. legutóbbi igazgatósági ülésén Pierre Lacaille-t (Páris) az igazgatótanács elnökéül, Káván J. dr.-t (Prága) pedig a társaság igaz­gatótanácsának alelnökéül választották meg. (PTTA.) Magyarországon eltörlik az állatforgalmi adót? Budapestről jelentik: Az állatforgalmi adó ellen hosszú idő óta folytatnak harcot a magyar érdekeltségek. Wekerle Sándor pénz­ügyminiszter is olyan nyilatkozatot tett, hogy foglalkozni fog az állatforgalmi adó eltörlésé­nek gondolatával. A legutolsó költségvetési évben tízmillió pengő volt az állatforgalmi adó bevételéből származó bruttó jövedelem. A behajtás és nyilvántartás azonban oly költsé­ges, hogy nettóban hat és félmilliónál nem eredményezett többet ez az adónem. Az adó teljes eltörlése azonban az állatforgalom meg­növekedését vonná maga után. Hir szerint a legközelebb elkészül a magyar pénzügymi­nisztériumban az állatforgalmi adó eltörlésé­re vonatkozó rendelettervezet. A kereskedők interveniáltak a pénzügyi revíziós hivatal létesítéséért. A prágai ke­reskedői. grémium tegnap Vlosák dr, pénz­ügyminiszternek átadott egy memorandumot, amely kéri, hogy a pénzügyminisztérium rer viziós osztályát fokozatosan építsék le, tekin­tettel a konszolidált viszonyokra s kéri egy magasabb instanciának a létesítését, amely az adófizetők és a revíziós osztály között föl­merülő könyveléstechnlikai kérdésekben dön­tene. A pénzügyminiszter válaszában meg­mérte, hogy a memorandumokban foglaltaik­ba! foglalkozni fog. A prágai tőzsde kézikönyve. A „Csehszlo­vák tőzsdeérlékek“ (Tschecholowakische ‘ Börsenwerte) negyedik, 1928—29-iki évfo­lyama most jelent meg Kaspar József kiadá­sában. A kézikönyv az előző évfolyamokkal szemben jelentős fejlődést mutál föl. Az egyes vállalatokra vonatkozó adatokat célszerű mó­don megszaporitotta és valamennyi, a tőzsdei életben szükséges adattal ellátta s igy min­den egyes vállalatnál fölsorolja az igazgató- tanácsot, üzemeit, tőkealakulását, tartalék­jait, osztalékait, nemzetközi vonatkozásait, úgyhogy a kézikönyv forgatója pontos és megbízható képet nyer minden egyes válla­latról, amelynek részvényeit a prágai tőzs­dén jegyzik. A könyv tartalmazza valameny- nyi tranzakciót, amelyet* 1928 november kö­zepéig végrehajtottak, vagy legalább is meg­kezdték. A könyv elsőnek hozza kimerítő módon az egyes társaságok által fölállitott stabilizációs mérlegeket s az ezzel összefüg­gő tőketranzakciókat. Kiemelendő még a be­ruházási értékekről szóló fejezet, valamint a háború előtti adósságokról és az ezekre vo­natkozó nemzetközi egyezményekről szóló adatok. A könyv 416 oldalon jelent meg né­met nyelven 60 koronás áron Kaspar József kiadásában, Prága, II., Václávské nám. 63. A prágai börtíizsde tavasszal megkezdi működését. A bőrkereskedelemnek azon tö­rekvése, hogy a prágai mintavas ár uj palotá­jában állandó bőrtőzsdét létesítenek, ered­ménnyel járt s már el is határozták, hogy erre vonatkozólag részletes tervezetet dolgoz­nak ki. Már a legközelebbi tavaszi mintavá­sárkor sor kerül a tőzsde működésére. A tőzsdét valószínűleg havonta egyszer, vagy kéthavónfcimt egyszer fogják megtartani A Lechner prágai facég szlovcnszkói ter­jeszkedése. A Lechner Félix faipari és faki- viitedi cég, Prága, január elsejétől átveszi üze­ntébe a vágbesztercei fűrészt és kibővíti a kisselmeci fűrészt. A papirkartell szlovenszkói kiterjesztése. A papirkartelilhez két újabb szlovenszkói pa­pírgyár csatlakozott és pedig a turócszent- mártoni celilulózegyár és a poprádi papír­gyár. A Pozsonyi Takarékpénztár fölemeli a ka­matlábat. A Pozsonyi Városi Takarékpénztár közgyűlésén elhatározták, hogy január else­jétől a betélkamatlábat 4 % -ról 4.5%-ra emeli föl. A szlovenszkói sertéstenyésztők a lengyel serícskiviteli szindikátus ellen. A szlovént szkói sertéstenyésztők a belföldi sertéste­nyésztés egyenes tönkretételét látják abban, hogy a lengyel sertéshehözatai a szindikátus létesítése révén még inkább emelkedik. At­tól eltekintve, hogy a szindikátus és csehszlo­vákiai megbízottai s bizományosai a hús és zsír árát diktatórikusán fogják megállapíthat­ná, az a veszély is fenyeget, hogy a lengyel sertések behozatalánál a sertésvészt s egyéb betegségeket be lehet hurcolni, mivel, mint ismeretes, ezek a betegségek Lengyelország­ban mind erősebb mértékben grasszálnak s mind több lengyel járásból kell a kivitelt el­tiltani. A szlovenszkói sertéstenyésztők már megtették a szükséges lépéseket, hogy a szlo­vén szkói piacnak lengyel sertésekkel való el­árasztásának gátat vessenek. (DND.) A Dunaöank és a Nagyszöllősi Hitelintézet egyesülése. A Dunabank pozsonyi rendkívüli közgyűlésén jóváhagyták a banknak a nagy- szöHősá hitelintézettel való fuzionálását. A Csallóközi Ármentesitő Társulat uj igaz­gatója. Komáromi tudósítónk jelenti: A Csal­lóközi Ármentesitő Társulat igazgaióválaszt- ruánya Nagy Nándor földbirtokos, társulati elnök vezetése alatt megtartott ülésén a nvu- galomba vonult Bálint István műszaki taná­csos, igazgató helyébe egvhangulag Gyalókay Miklós főmérnök, igazgatóhelyettest válasz­totta meg a társulat igazgatójául. Gyalókay Miklós már tiz év óta áll a társulat szolgála­tában és ott fontos munkálatokat végzett, mint szakmérnök. Uj tisztében a társulat re­konstrukciós műszaki munkái körül naav, megoldásira váró föladatokat kall megol­dania. A nemzetközi dunabizottság ülése. A nem­zetközi dunabizottság tegnap kezdte meg plenáris ülését Mültor meghatalmazott mi­niszter, csehszlovák delegátus elnöklete mel­lett. A bizottsági ülés programján különböző adminisztratív ügyek szerepeinek, igy el kell dönteni, hogy hol fog székelni a bizottság és ki lássa el a Vaskapu-i szolgálatot. Azonkívül számos indítványt fognak letárgyalni A cukoripar a mclassz kiviteli kontingen­sét követeli. A cukorgyárak raktárai telve vannak melasszal, amelyet veszteség nélkül legolcsóbban hatvankoronás áron tudnának értékesíteni Ez azonban olyan ár, amely mel­lett a melasszt, mint takarmányt, nem lehet eladni, annál kevésbé, mert a takarmány- hiány nem. oly nagy, mint azt várták. Ezért fölkérték a kereskedelmi minisztériumot, hogy tegye részben lehetővé az exportot bi­zonyos kiviteli kontingensnek a megállapítá­sa mellett @¥ia magáE a meghűléstől! 1 Ebből keletkeznek a betegségek. |ÍÍ Ezeket elkerülheti azá tál, ha or- l||j| vosi tanácsra testét bedörzsöli ALP A! RIAHthOI séibersscsssel 11 Az „Alpával* való masszázs után pi teste kissé lehűl, azonban egy kis j||| idő múlva kellemesen felmelegszik. ||| „ALPA“ sősborszesz eredeti cső- §§$ magolásban mindenütt kapható. £|| ÉRTÉKTOZSBl Többnyire javult a prágai értéktőzsde Prága, december 6. A növekvő pénz- könnyebb ül és újabb tápot nyújtott a piacnak s a speciális értékek iránt tartósan megnyi­latkozó érdeklődés ismét a szilárdság bélyegét nyomta rá az összirányzatra. Különösen a bankrészvények állottak az érdeklődés előte­rében s élénk forgalom mellett erősen javul­tak. Az ipari részvények piacán a tegnap fa­vorizált értékek vezettek. Az emelkedő árfo­lyamalakulás ellenére némi idegesség mutat­kozott, különösen a. spekuláció részéről, amely a kétnapos tőzsdeszünetre való tekintet­1 111 ,TB,tw,Try**WAff^ir7rffTJBWBBflUllllilLinBBBnrWIMTMBCTTn RÁDIÓMŰSOR ———bb—»nu m nyírna SZOMBAT PRÁGA: 9.00 Templomi zene. — 11.00 Szimfő- nikus hangverseny Pozsonyból. — 16.30, 19 00 Zene. — 18.00 Német előadás. — 21.15 A gyöngy­halász III. felvonása, á.hozva Pozsonyból. — 22.25 Tánczene. — POZSONY: 9.00 Ternpfomí zene. — 11X0 Szimfonikus hangverseny, vezényel Nedbal Oszkár. — 18.00 Gramofon. —- 19.30 A gyöngy­halász, Bizet operája. — 22.25 Tánezene- — KASSA: 18.50 Hangverseny. — 19.00 Harangsző a DómbóL — BRÜNN: 9.00 Templomi zene. — 11.00 Matiné. — 16.00 Karácsonyfa ünnep. — 19.00 Népszerű szeneszerzők. — 21.15 A nyakék, detektív történet ~ 22.25 Tánczene. — BUDAPEST; 9.00 Hírek. — 10.00 Egyházi zene és szentbeszéd a belvárosi Plébánia-templomból — 12.00 Déli harangszó, hírek. — 12.05 Pontos időjelzés, utána: Temes- váry-Kerpely-Polgár kamaratrió. Közreműködik: Tóth Erzsi operaénekesnő. 15.30 Sebők Z6ig- mond emlékdélután. Somody Pál, Weygand Tibor, özv. Sebők Zsigmondné. — 16.45 Időjelzés, birek. — 17.00 Másfélórás könnyűzene. — 18.40 Grata Gusztáv dr. előadása: Ungarns wirtschaitlicher Wiederaufbau. — 15.15 Sporíeredmónyek. — 19.30 Előadás a Stúdióból: „Akácvirág“, Mikszáth: Az eladott birtok novePája után Írták Mesko Barna és Hubay Lóránt. Zenéjét Frátér Lóránt szerezte. Rendezi Majomé Papp Mariska. A dalokat a Nem­zeti Színház zenekara kíséri. — 22.15 Pontos idő­jelzés. — 22.35 Az Os'ende kávéház szalonzene- kara. — BÉCS: 16.30 Zene. — 20.20 A nagy­hercegnő parancsára, operett — ZÜRICH: 16.00, 17.15 Hangverseny. — 18.00 és 22.15 Gramofon. — 19.00 A zürichi harangok. — BERLIN: 20.00 Hang­verseny és tánc. —- STUTTGART: 16.35 A verisz- tikus opera. — 21.15 Rajnai dalok. —■ 22.30 Tánc- zene- — BRESLAU: 20.15 Régi és uj táncok. — MÜNCHEN: 20.00 Bécsi humor. — LANGENBERG: 20.00 Vig est, utána tánc. — FRANKFURT: 20.15 Die rote Robe. Brieux drámája. — RÓMA: 20.45 A hugenották és a szevil'ai borbély, operaest — NÁPOLY: 21.02 Vigjáték és zenekari előadás. — 23.00 Jazzband. — MILÁNÓ: 13.30 Operarészlet — 23.00 Cigányzene. — ZÁGRÁB. 17.30 és 20.30 Hangversenyek. — 22.10 Tánczene. — KRAKÓ és KATTOWITZ: 15.15 A varsói filharmómkusok oratórium estje. — 20.30 Operettzene. — 22.30 Tánczene. — LONDON: 22.35 Kuuneke müvet hangverseny. — 23.35 Tánc éjfélig. Minden régi és úi előfizetünk 5. korona portó- és csemasofásl mmém ellenében megkapja a Prágai üstét! s3 Hírlap 1929. évi nagy irodalmi albumát

Next

/
Thumbnails
Contents