Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-30 / 296. (1923.) szám

Amerikában eres ellenzék vonni fel a tengerészeti programmal nemben terelnöksiági államtitkárt, aki az újra felvett ikölcsöntárgyalásókat vezeti Páirisbam Az ál­lamtitkár kijelentette, hogy a kölcsönügy ed­digi eredményei a legjobbak. A tárgyalások kettős irányúak, az egyik a lei stabilizálásá­nak biztosítása, amely az eddigi tervek sze­rint tizennégy ország bankjegykibocsátó in­tézete segítségével és garanciaadásával fog létrejönni. A tárgyalások másik célja egy na- gyobharányu külföldi kölcsön szerzése a gaz­dasági élet fellendítésére, amely akció közép­pontjában az egyik newyorki bankház áll, amelyhez más városok és jelentékeny pénz­intézetek is csatlakoznak. Az optánsiigyre vonatkozólag az államtitkár kijelentette, hogy a kormánynak szándéka a szomszéd országokhoz nemcsak békés, hanem baráti összeköttetéseket teremteni. A jó viszony kiépítése Magyarország felé kormányzati program és remélhetőleg a jövő események igazolni fogják, hogy ezek a törekvések nemcsak be­csületesek, hanem jogosak is. A pápa s dílamerfkai békéért Róma* december 29. A pápa ma kihallgatá­son fogadta Bolívia numerusát, Msgr. Ohiiar- lot, akinek megélegedését fejezte ki a fölött, hogy a Bolívia és Paraguay között felmerült konfliktust sikerült békés, utón elintézni. FelFtitíánik a lengyel-német kereskedelmi tárgyalások Varsó, december 29. A Lengyelország és Németország között megindult kereskedelmi tárgyalások, melyeknek a célja kereskedelmi szerződés megkötésére irányul, valószínűleg január 9.-én folytatódnak. Nyolcévi fegyházra ítélték Stsfaaov nmén szodaNsiavezért Bukarest, december 29. A bukaresti sem- mitőszék most hirdette ki döntését a kommu­nista üzelmekkel vádolt Stefanov Boris szocia­lista vezér bűnügyében, akit a bukaresti had­bíróság annak idején nyolc évi börtönre ítélt. A semmitősnék helyben hagyta az alséfoku bí­róság nyolc évi fegyházat kimondó ítéletét. Az ítélet meglepetést kelteit, mert a semmi- tőszék ez ügyben tartott legutóbbi tárgyalá­sán'maga az ügyész is kijelentette, hogy Ste­fanov elítélésére nincs kellő jogalap. Miután a fellebbezés óta három esztendő telt ed és a katonai bíróságok a vizsgálati fogságban ed­telt időt nem számítják be a büntetésbe, Sie- fanov tényleges büntetése tnlajdoníképpeín tizenegy esztendő:. Washington, decem/bor 29. A szenátus­nak a karácsonyi ünnepek utána első ülé­sén két igen fontos kérdés szerepel, még pedig a KeJiogg-féle háboruellones pak­tum ratifikálásának ügye és az amerikai haditengerészeit fejlesztésének programja. A hírek szerint az ellenzék a tengerészeti programmal szemben & legelhatározottab- ban fog fellépni, arra való tekintet nél­kül, hogy a K ell ogg-paktumot ratifikál­ják-e vagy ®0(m. Norrig nebrasfkoi republi­kánus szenátor és néhány független nyu­gati államból való szenátor több demokra­tával együtt végig feníartja m ellenzéki álláspontot a tengerészeti programmal szemben, mindazonáltal úgy hiszik, hegy az ellenzék ereje nem elegendő egy haté­kony obstrukció lefolytatására. Ellenzéki­ségükkel art akarják elérni, hogy az egyes Prága, december 29. Január elsejével az 1928. óvd március 28.-án kelt lakó védelmi tör­vény értelmében újabb lakbéremelés lép életbe. Ez a béremelés éppenugy, mint a múltban, az 1914 augusztus elsején fizetett lakbért veszd, alapul összes omedlékiilletékeá- vel együtt. A béremelés jami-ár elsején olyan lakások­nál, amelyeket a bérlő már 1924 május el­seje elölt bérelt, a következő lehet: 1. Egy szoba-kon yhás lakásnál az alapbér 20 százaléka (az eddigi béremeléseket is be­leértve: összesen 90 százalék). 2. Két szoba-konyihás lakásnál, a cseléd­szobát és egyéb mellékbe! yis égeket bele nem értve, 20 százalék (110). 3. Három, vagy négy szobás lakásnál 20 százalék (130). Üzemhéhfiségeknél., amelyeket a bérlő már 1924 májra elsejt előtt béreli: 1. E3s üzemből yteégéköéi 20 százalék (100). 2. Közepes üzemhelyíeégek 20 százalék, aio). típusokban építendő fajok számát redu­kálják, mert több szenátor nem magának a flottaiejiesztésnek az ellensége, hanem csupán az egyes típusokban tervezett épí­tést kívánja, módosíttatni. King ufcaohi de- miokraita szenátor inditványt terjeszt be, amelyben csupán öt cirkáló építését java­solja. Ezzel a törvényjavaslatnak azt a ré­szét akarja megbuktatni, mely három éven belül tizenöt cirkáló felépítését in- dnrványomja. Ezzel szemben a flottafcjlesztés pro­gramjának hívei azt állítják, hogy az idő­határ mellőzése csupán papirostengeré- szefet teremtene. A program ellenségei viszont azzal érvelnek, hogy a tengerészeti bili a háború ellenes paktum hatását telje­sen megsemmisítené. * 1 2 3 i 3, Nagy üzemheiy,Légek 30 százalék (180). Lakásoknál, amelyeket 1924 május elseje után béreltek Jci: 1. Egyszobás-k o u y!hás lakásnál az alapbér 20 százaléka (120). 2. Két szobás- konyhás lakásnál 20 százalék (140). ' 3. Három, vagy négyszobás lakásnál 20 százalék (150). Üzemhelyiségeknél, amelyeket 1924 május elseje után béreltek ki: 1. Kis üzemhelyiségnél 20 százalék (110). 2. Közepesnél 20 százalék (120). 3. Nagy üzemheiy iségmél béremelés nin­csen megengedve (180 százalék marad). Olyan bérlővel szemben, akinél az egyenes adókról szőlő törvény alapján legalább évi hatvanezer korona adózás alá eső jövedelem után vetettek ki jövedelmi adót, vagy akire 250.000 korona adó alá eső tiszta keresel után vetettek ki rendkívüli kereseti adót, a bér január elsején maximálisan az alapbér 190 százalékáig emelhető. ■annnni — Hősök emléke. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi rom. kath. autonóm egy­házközség képviselete Alapy Gyula dr. világi elnök vezetése alatt látogatott ülést tarlóit, amelyen a háborúban elesett hősök emléké­nek megörökiését tárgyalta. A képviselet elv­ben elhatározta, hogy az emlékművet létesí­teni fogja az egyház egyik templomában, ahol ez alkalmas formában megoldható. Ebből a célból Berecz Gyula komáromi szobrászmű­vésszel tárgyalásokat folytat, aki a tervek el­készítését vállalta. Az ügy anyagi részének megoldása céljából január 20-án nagyszabású pikniket rendez, amelynek hagyományos si­kere a költségek jelentékeny részét biztosít­ja. Az egyházközség minden előadásának jö­vedelmét erre a célra ajánlotta fel és a ko­máromi Katolikus Legényegylet is bevételei­nek egy részét a kegyeletes cél kivitelére aden mányozta, igy remélhetőleg a monumentális­nak tervezett emlékmű a jövő év folyamán kivitelre kerül. S napjai iiteüises- 17Anno dót cía nélkfifözhetetlen üügjtJS Dűl barátja a MimniiiiMmnii Lakbéremelések január elsején Hit ir elő a lakók védelméről szélé térvény! BéaTéw A Prágai Magyar Kap eredeif regénye irta: JARNG JÓZSEF (43) Úgy tolta el magától a gondolatot, mint un­dorító férgeket szokott eisepemi maga mel­lől az ember, — de a gondolatok is visszato- lakodtaík. Kínlódva fetreugett az ágyon, küz­dött, harcolt a gondolatférgek seregével 'és bosszú órák múltán belefáradt az alvásiba. Álmodná kezdett és Ménessit látta maga előtt, aki nagyon cinikus mosollyal erősfcödött: — Hidd el nekem: én vagyok az ember! Hiába tiltakozol: én vagyok! Látod, én elin­téztem a problémákat, melyekkel viaskodol... Igyekezz, te belőled is lehet ember ... Át kell értékelni a dolgokat, erre te is rájöttél, de te gyáván csinálod: nem mersz lenyúlni a dolgok lényegéig ... Én merek! Látod- én ember vagyok: öncél! Lopok és csalok, mert rájöttem az élet lényegére. Gyere, neked is megmutatok mindent: tanulhatsz . . . — Nem, nem akarok ... — nyürszörgött kétségbeesetten az álom-Szemtessi. Érezte, hogy Ménessá meg fogja a kezjót és cübáiloi kezdi. — Gyere! Gyere! — nógatta Ménessi hangja. Szentesei kétségbeesett dühhel kezdte csap­kodni az arcot, mely a szemei közzé vigyor­gott Nem megyek! Nem megyek! — aíBtooi­tozta. Érezte, hogy az ökle erőtlen: az arc, meíyet kétségbeesetten dühös ökölesajásokfcai pró­bál összehúzná, kísérteties nyugalommal vi­gyorog tovább és szilárdan állja az ütéseket, j mint egy mánványtömb. Érezte, hogy két hamos kéz ragadja meg a vállát és megrázza, hogy egész teste reszket bele. Nagy erőfeszítéssel nyitotta fel a szemeit: Gerő állt az ágya előtt, a szobatársa. Pilla­natokig tartott- inig megértette, hogy álmodott és hogy a valóság nem egyébb, mint a Beté­tes börtönzáiríka. Gerő meg fogja a vállát, —* a vállánál ráava ébresztette fel őt. — Mi az? Miért kiabált? Valami baja van? — Semmi . . . Rosszat álmodtam ... — megdörzsölte szemeit a rossz álomból ébre­dők önkényt elen mozdulatával, hogy végérvé­nyesen véget szakítson a látomásnak, Gerő csendes hangom szólalt meg: — Ez gyakran történik meg vélem is . . . Azt hiszem nem csoda . . . — Mondja, Gerő, —• akadozott Szentesid, — maga . . . amikor nem tud aludni . . . amikor rosszat álmodik ... a börtönre gon­dol? . . . — Soha, — felélt egy fáradt kézüegyferttée. — Én sem! — állapította meg Szentesssi. Gerő leült az ágy szélére. PiJllanatotkág me­reven bámult maga elé- aztán olyan bangón kezdett beszólni, mintha gyónóezék előtt tér­delne: — A börtön csak az első napokban rossz.... Az első napokban kínlódtam: neki szerettem volna rontani a vasajtónak, hogy ököllel tör­jem ki magam a vaaa jtók, vasrácsok éa kőfa­lak közül . . . Akkor még fejembe szökött a vér, ha ^emagázott* egy börtömőir, vagy ha az őrmester erősebb hangon reccsent rám _ A« ?án izpf^pmKikisaa\ mindent és rájöttem, hogy nem ro«*« a börtön... Nem is rossz, hogy nem lehet kimenni a vasajtón és hogy riem látni ki az ablakokon . . . Szentesei visszafojtott légekzettel figyelt a szavakra, melyek lassú nehézJkedéssel pereg­tek Gerő ajkai közül. Gerő szemei különös tűzben égtek: most már szenvedélyesen be­szélt Minden szaván, minden taglejtésén, mell yel a szavakat kisérte, érzett, hogy hosz- szu hetek szótlanságba fojtott keserűsége szakadt szavakká: — A kínlódást nem is a börtön, de az a tudat okozza, hogy egyszer innen — szaba­dulni kell! . . . Érti> érzi, milyen borzalmas ez: vissza kell menni a városba, mely rend- őrcsizmával rúgott ki magából, az emberek közé, akik vigyorogni fognak ránk vagy pu­ritán kegyetlenséggel húzzák el a szájuk: szabadult fegyenc! ... Ki kell menni a le­töltött büntetés után, de nem azért, hogy új­ra élni kezdjünk, hanem azért, hogy meg- aláztassuk magunkat! Látja: itt jó, itt nyuga­lom van, itt senki se bántja az embert, — de mi lesz odakint? ... Ez olyan kérdés, mely magában hordja a feleletet is: bor­zalmas lesz- elviselh etetlen lesz . . . Elhallgatott. Nehéz lélék zetek szakadtak fel a melléről. Szentesed tágnanyüft szemekkel nézte az embert, aM mellette ült: saját gondolatait hallotta a dühösen dübörgő szavakban, — de most idegeneknek, távolinknak érezte ezeket a gondolatokat Gerő megint beszólni kezdett: — Sokszor gondolkoztam ezen , . . Észre­vette maga, hogy milyen sok a „visszaeső bű­nöző"? A kinti emberek ezeket nem értik meg, — még a bírák sem . . . Ok kínai fal mögött élnek, kiinai fali mögött, melyen nem látni keresztül . . . ök elképzelni se tudják, hogy miért tér vissza a börtönbe az ember, aki egyszer már megszenvedte á kőfalak ét- tö:hetetienségét . . . >,JaivitihatatlaB“, mond­ják s nem gondolkoznak túl a frázisokon. Én szentül hiszem, hogy ezeknek az. embereknek nagyrésze azért kerül vissza, mert honvá­gyat érez a börtön, a nyugalom után, vagy legalább is, mert nem érzi már büntetésnek a börtönt . . . Higyje el nekem, a büntetés nem itt, a kőfalak között, van, de a szabadu­lás után ... Itt csak kényelmetlenségek vannak, — kint kezdődik a szenvedés: sza­badult fegyenccel nem állnak szóba, szaba­dult fegyenccel nem fognak kezet szabadult fegyencnek nem adnak munkát . . . Érzi, miilyen kegyetlenség van ebben a meghatá­rozásban: szabadult fegyenc!? Ebben a két szóban mindeu benne van, még a ránikuszi- boht kutyák ugatása is! Szemtessi hátán végigfutott a hideg. A sza­vak mögött, melyek kegyetlenül hasitott' k bele a levegőbe, a zárka sötétjében, szinte lát­ta már — Ménesei arcát, az álom-Ménessiét. Gerőből továbíbömlüttefc a szavak: — Tudja, én azt hiszem, hgoy miikor kisza­badulok, rögtön, itt a fogházépület előtt ,megpróbálok" kirabolni valakit . . . Csak azért, hogy visszahozzanak . . . hogy ne kelljen visszamennem az életbe .... —• Nem szabad! — tört fel Szenteseiből a tiltakozás. — Nem szabad? — vigyorgott keservesre Gerő arcia. —- Talán tud jobb megoldást ? Próbálják mást. Menjek alázatosra görbesz- fcett háttal könyörögni: nézzék el nekem, hogy gazember vagyok? . . . Kolduljak? . . . Nézze, én tudom, hogy nem vagyok ártatlan... (Folytatjuk.) 2 1928 december 80, Twa&raap. —WWW Ili — HM I HH I — i. természetes QSSEEQ keseríiwiz gyomor és béltisztitó hatása páratlan. Az Igmándlt ne tévessze Össze másfajta lreserüvizzeü Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmidthaner kútváilalat Komárom.

Next

/
Thumbnails
Contents