Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-29 / 295. (1922.) szám

1988 d-aoemlmr 89, frwxmibait. wmrar<ma 5 Zboril, az ui szlovenszkói földesur t . : .l ...... ■ ■ :? be Az agrárok kegyéből nagybirtokossá eíőlépett fasiszta vezér egy fillér vagyon néikm vett meg kilenc és fé! millió koronáért egy harminc m&üió értékű birtokot Prága, december 28. A választási kampány egyik különös pikantériája volt az agrárpárt és a fascista szervezet -szövetkezése. Ennek kapcsán a szlovák néppárti sajtó lei-ebben tet­te a fátylat egy szlovenszkói birtokvétel po­litikai hátteréről, mely szintén az agrár-fas- cásta szövetkezés titkai közé tartozik. A Nagyszombat vidékén elterülő Apponyi 'Amtal-féle ‘birtokot 1926-ban kilenc és fél miil- iflő koronáért megvásárolta egy Zboril. Cirill nevezetű cseh fasoista és a földhivatal jóvá­hagyta a lefoglalás alatt levő földbirtok adás­vételi szerződését Ezen előzmények után óriási szenzációként hat most Szlvoenszkón az a híradás, hogy Zborii a pozsonyi törvényszéknél bejelen­tette fizetésképtelenségét és kényszóregyez- kedési eljárás megindítását kérte maga ellen. Zboriil mérlegében 8,472.535 K aíktiva mel­lett 11,227.000 K passzívát mutat ki. Ez a fi­zetésképtelenség az utóbbi idők egyik legnagyobb csődje Szlovenszlcón. Jellemző, hogy Zboril tulajdonképp egy fil­lér vagyon nélkül abban az időben vásárolta a földbirtokot, amikor Gajda tábornok, mint a vezérkar főnökének helyettese, karrierjének és befolyásának zenitjén állott. Gajda akko­riban. Zborillal szoros baráti viszonyt tartott fönn s a birtokvétel után minden szabad idejét Zboril birtokén töl­tötte. Zboril maga prágai származású. 1926-ban társas fakereskedő üzlete volt- de ugyanezen óv telén nagyobb összegű adósságok hátra­hagyásával eltávozott Prágából s meglepetés- szerül eg kilenc és fél millió koronáért meg­vette a gyönyörű Apponybbirtokot a hozzá­tartozó kastéllyal együtt, A birtokot az olmiitsi takarékpénztár javá­ra nyomban 11^40.000 koroniáváV terhelte meg. ? / A földbirtok ingatlanjainak értéke a szerző­dés szerint hat és fél millió koronát, az ingó­ságoké három és fél millió, a kastélyban levő művészettörténeti tárgyak értéke pedig más­fél millió koronát képviselt. A vételt az ál­lami földihivatal jóvágyata, de a birtokot a le­foglalás alól nem oldotta föiL Az ohniitzi takarékpénztár becslői a vétel­ártól eltérően 30 millió koronám értékel­ték a kilenc és fél millióért elkelt birto­kot (l) s a takarékpénztár követelését rá tábláztaiba áz ingatlanra, habár a földhivatal engedélye nélkül ilyen betáhlázás nem eszközölhető le­fog! alás alatt levő földbirtokra. A Lidové N ovi-ny politikai hátteret keres az egész birtokaffér mögött s a doigoról a követ­kezőket Írja: — Nagyszombat környékén még ma is azt hiszik, hogy az abloncai nagybirtok tulajdonosa valaki más, mint Zboril. Gajda a birtokon való időzése alkalmával fő­leg a mezőgazdaság iránt érdeklődött, míg Zboril az erdőgazdaságot vezette. A gabona­féléket rendszerint Gajda rendelte meg, egyes megrendeléseket maga is irt alá. Az abioncai földbirtok tehát olyan kereskedelmi vállakózásnak tekinthető, amelyben Gajda csendes társként szerepelt eleinte, de később- amikor látta, hogy Zboril elveszíti az állammal folyó pőrét az e-rdőki­Fachot ügyész termelés kérdésében s a csőd elkerülhetet­lenné válik, teljesen visszavonult, — Abban az esetben, ha a hitelezők több­sége elutasítaná az egyezkedési eljárást — írj a tovább a Lido vé Noviny — Zboril birto­kára elrendelik a csődeljárást. Zboril az ol- mützi takarékpénztárral és több ügyvéddel közösen arra törekszik, hogy a földhivatal engedje meg a földbirtok par­cellázását. Ezzel nemcsak Zboril szanálhatná magát, hanem a takarékpénztár is a pénzéhez jutna, sőt . néhány milliói kereshetnének is a dolgonj A fizetésképtelenségi esetről mint Szloven- szkő egyik legnagyobb földreformafférjáról és panamájáról beszélnek. Ha a földhivatal hozzájruba nagybirtok parcellázásához, — fe­jezi be a Lidové Noviny — úgy ez lenne a pa­nama koronája. Súlyos katasztrófa érte a Temesvár-bukaresti gyorsvonatot — Több utas meghalt — Temesvár, december 28. A bukaresti gyorsvonat Budueatinél összeütközött az ellen vonattal. Minőnkét mozdony és három kocsi pozdorjává tört. A váltóőr és több utas meghalt. A sebesültek, valamint a ba­ri .*ak száma eddig ismeretlen. A romok eltakarítása folyamatban van. A katasztró­fát a hibás váltóállítás okozta. \ -----­Megkezdőd ött a hastingsi karácsonyi sakkverseny London, december 28. Tegnap kezdődött meg Hasttingsbau az ottani sakkom ok szoká­sos karácsonyi versenye, amely immár a Jkri- liencedük. Négy versenyt tartanak, mindegyi­ken :tiiz-iiz játékos vesz részt. Az első csoport résztvevői a külföldiek közül: Mar. hall, Ta­kács (Magyairomzág), Kotta nowsfoi és Colié, az angolok íkiözüil: Thomas, Yates, Bünger, Mi eh el. Sergeanit és Norman. Bár este féi ti­zenegy óráiig játszottak, a játszmáik legna­gyobb része nem fejeződött be. Csupán két játszmában volt döntés: Yates megverte Kot­tan owsikűt, CoüLe pedig Bürgert. A Marsban— Takács-, Micbélíl—TÍiomas-, Sergeamt—'Nor­máin- játszma függőben maradt. A szlovenszkói és ruszinszkói kórházak uj díjszabása Egymilliónál többem betegedtek meg Amerikában spurnyoímáíháhan Washington, december 28. Az egészségügyi hivatal hivatalosan közli a következőket: A december 22-én bezárult héten ötvennyolc városban összesen 710 haláleset követke­zett be influenza következtében, míg az előző héten hatvankét városban a halálesetek száma ai5-öt tett ki. Az elmúlt héten az újabb megbetegedések számát egy és negyed millióm becsülik. A halálos esetek szánia szinten erősen emelkedett, a halálozás rend­szerint tüdőgyulladás következtében áll elő. A Pennsylvani-állambeli Harrisburg egész­ségügyi hivatala szerint az influenza-megbetegedések különösen a Ponnsyilvani-vasut- vonal melletti helységekben rosszakaratú járvány formájában jelentkeznek. Páris, december 28. A vizsgálóbíró tegnap be­hatóan hallgatta ki Benőit elszászi autonomis- tát, aki Fachot colmari államügyész ellen a merényletet elkövette. Benőit kijelentette, hogy ma már rendkívül sajnálja tettét Azonban ugY hitte, hogy azt. az‘igazságtalansá­got,-ári öly V colmari esküdtbiróság előtt tör­tént,- nem' tudja tovább elVÍsCM'. dó francia, egyúttal azonban jó elszászi is. Soha sem törő­dött a politikával, azonban épen a colmari tárgyalásról szóló ujságoívasmű- nyok tették őt autonomistává. Müllér szenátornak, Walter, Broglv és Bferon képviselőknek az esküdtbiróság előtt tett kije­lentései a legmélyebb hatást gyakorolták rá. Arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy azért konstruáljak vádat, hogy ártatlanokat Pozsony, december 28. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentési©.) Pozsony város képviselőtestülete péaltek délután három óra­kor Okánik Lajos polgármester elnöklete alatt a prímaspalota tükört érmében rendká- vüli közgyűlést tartott. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya az 1929. évi költségvetési előirányzat tárgya­lása volt. A költségvetési előirányzat egy 178 oldalas vaskos kötetet tesz ki, amelyet minden kép­viselőtestületi tag megkapott. A költségvetés szerint, amelyet Dohnányi Lajos, Pozsony vá­ros adóügyi osztályának főnöke ismertetett, a város 1929. évi szükséglete 66,667.900 ko­rona, amelyre a fedezet összesen 47,710.500 korona, tehát a költségvetési hiány 18 mil­lió 357.400 korona. Ez a hiány a következőképpen lesz fedezen­dő: A múlt évi pénztári maradvány 25.700 korona, a községi pótadóhátiralékból 3 millió korona bevétel vánható. A 160 százalékos pót- adó után összesen 5,260.000 koronát tesz ki, a 165 százalékos községi pótadóból várható be­vétel pedig 10,230.000 korona, ami összesen 18,535.700 korona, vagyis ez alapon 178.300 korona költségvetési felesleg maradna. Az országos keresztényszocialista párt a j mai közgy űlésen indítványozta, hogy ebből j a 178.300 koronából az egyenlő elbánás el­ve alapján a német és a magyar színtársu­latnak is juttassanak 50—50.000 koronát, mint ahogy a csehszlovák színház részére be­itéljenek el és ezért. a szégyenletes ítéletért elsősorban Fachot ál­lamiigyész felelős. Ezenkívül egy pap, akinek á nevét ma már nem tudja, több újságot adott át neki, amelyek­ben az elszászi szekvesztráló bizottság elnöke, Helmer szenátor Fachot államügyészt azzal vá­dolja még/hogy az-elszászi káliumbányák szek- vesztfálása alkalmával meggazdagodott. Kihall­gatásának végén a merénylő még egyszer kije­lentette, hogy egyetlen politikai csoporthoz sem tartozik és nincsenek bűntársai. Páris, december 28. A Matin Nancyból szár­mazó jelentése szerint valószínűleg a naneyi i^küdtbiróság fog foglalkozni Ross dr. eseté­vel. A biinpörnek uj esküdtszék elé utalása azonban egész uj előzetes bírósági eljárást tesz szükségessé. széné a jövő évi költségvetésiben csak 20—20 ezer korom tétel szerepel. Az előadói referátum utóin megindult a költségvetés általános vitája. Az el-ső szó nőik Krauss Ferenc helyettes polgár mester volt, aki általános szempontból bírálta a költség- vetésit, amelyet a csehszlovák szociáldemokra­ta pánt nevében elfogadott. Főleg iskolai éis flakáskórdésisei foglalkozott és ídjeflieutetie, hogy jobb városi politikával a jövedelmekéit még fokozni leheteti voflna. Jebavy 'csehszlo­vák Mvatalnokpáríi egyhónapi indemnitást indítványoz, mivel a költségvetést csak most kapták ki a város­atyák és még nem tanulmányozhatták át a vaskos kötetet. A következő szónok Reiss Gyula zsádópártii képviselőtestületi tag, aká javasolja, hogy a 165 százalékos községi pótadó helyett csak 160 százalékos legyen a pótadó. A költségvetésit elfogadja. Ezután Markovics Iván volt miniszter, csehszlovák ezocáálde- mokmaifia, nagyobb beszédben foglalkozik a kölltséigvetéss©!. Erősen támadja azt a tervet, hogy az orszá­gos hivatalt a pozsonyi várban akarják föl­építeni, ami 140 millió koronás költséget jelentené. Ehelyett inkább kórházakat és iskolákat kellene építeni. Megszavazza ugyan a költségvetést, azonban ez nem jellaníi azt, hogy bizalommal van a vá­rosi gazdálkodás iránt, hanem csak szüksiég- szerüisógbőil szavazza azt meg. Buzek Vencel hivaiiainokipiárti a következő szónok, aki !a­Prága< december 28. A hivatalos lap leg­újabb száma közli a szlovenszkói és ruszin- sakói közkórházak s nyilvános joggal biró raa- gánkónházak uj napi árait, amelyek 1929 ja­nuár elsején lépnek érvénybe. Az alábbi fel- sorsolás sorrendje els, második és harmadik osztály megkülönböztetésen alapul. Szlovenszkói Bártfa 70, 45, 22.50 korona, Homonma 60, 40, 21, Léva 60, 40, 20, Liptó- szentmifelós 70’ 45, 23.50, Korompa 60, 40. 20, Turócszentimárton 70. 45, 22, Nagymi hály 70, 45, 22, Aranyosmarót 55, 35, 19, Nyílra 70, 45, 22.50’ Rimaszombat 70, 45, 22, Ipolyság 60, 40, 20, Tápotcsány 60, 40, 19.50, Trencsén 70, 45, 24, Nagyszombat 70, 45, 22, Érsekújvár 65> 45, 21.50, Lőcse (csak harmadik osztály) 21 korona. Városi közkórházak: Breznóbánya 60, 40, 20, Besztercebánya 60, 40, 20, Komá­rom 70, 45, 23, Eperjes 70, 45, 23- Rózsahegy 70, 50, 24, Selmecbánya (csak harmadik osz­tály) 18, Hermann Gusztáv-kórház Lőcse 21 korona, Tátra-kórház Szepesszombat 23 ko­rona’ dr. Kocs -Scliorpe r-kó rh á z Rozsnyó 23 korona, Alsóimbin 18 korona. Ruszinszkó: Beregszász 75, 50’ 24, Nagyszől- lős 70, 45, 22, Ungvár 70, 45, 23 korona. A Mi Lapunk nyolcadik évfolyama. A Lo­soncon Scherer Lajos dr. szerkesztésében megjelenő A Mi lapunk most fejezte be nyol­cadik évfolyamát. Az ifjúságii folyóirat nyolc­éves fejlődésében olyan pálya tárul elénk, amilyet ritkán, vagy sohasem futott még meg magyar ifjúsági lap. Nyolcadik éve nemcsak íöntantand, de állandóan fejleszteni is eigy diáklapot, mely évente 250 illusztrált oldalit nyújt a diákzsebekhez mért évi húsz koro­náért, ez már önmagában is föltűnő ered­mény, hát még mennyire aiz kisebbségi vi­szonyaink között. Azonban a lap lényegében, tártailmában az a föltűnő és szokatlanul uj, hogy Legnevesebb Íróink, publicistáink és a gimniázista fiuk írásai ugyanazon hasábokon egymás mellett látnak napvilágot. Szabó De­zső, Mécs László, Móricz Zsigmond, vagy Győry Dezső mellett az önképzőkörök és ipa­ros-műhelyeik fiai egymás mellett. A kor emelő áramlatába tép be minden fiatal diák- olvasó ebben az ujtdpusu losonci folyóiratban. A Mi Lapunkat nem ás lehet már válliverege- tően kezelni: a maga helyén, az iskolapad­ban: kontörténetá dokumentum. A Mi Lapunk Magyarország és Erdély legjobbjaival is élő kapcsolatban van s lapjain Erdélyi József, Tóth Árpád, Simon Andor, Várnai Zseni, Sík Sándor verseivel találkozunk. Föltűnő a falu, a népi kultúra szere tele, a faji irodalom, a népnyelv iránti érdekes vonzalom is. A re- gősdiákok ebben az esztendőben A Mi. La­punk jelntős részében jutottak már szóhoz, a magyar kincsek kutatása fölén dűlt. Népi raj­zoló, népmesék, vándorlási beszámolók, falusi tábortüzek diékos temperám ént umu leírása váltogatja egymást. Egy diák az önképzőkö­rök megújhodását sürgeti, „Mit olvassunk" el­mem a budapesti szerkesztő, Fenyves Pál könyvesrovatában erős és uj ind utat ü diák- vita folyik. Minden korprobléma és generá­ciós áramlat mellett egy diáklap mégis őseik hiányos lenne Móra Ferenc bájos meséi, Szombathy Viktor kacagtató, tiszta, szép diáktréfái és cserkészeikkel, Tichy Kálmán népregéje, az egységes mán var gyorsírás, a laboratórium titkai, vagy Kossuth Lajos ka­landos életrajza nélkül. A karácsony'a. a ródlii és a cseakészotthoii világából sok fiatiail kéz.írás köszönti most Scherer Lajos bácsit. Mi is kívánunk A Mi Lapunk szerkesztőjánek sok-sok előfizetőt és további jó munkát! költségvetésbe 50.000 koronát, I colmarl-pef eseményei érleltek meg végze­tes elhatározásét — Bintérsai ;nem voltak 4? millió Morsíta'bevitel, 6S millió korona kiadás, 18 millió korssia lütségvetési. hiány, 165 százalékos községi gátadé r» BMniuwu i 'sucnaAt nemuve, Kf rtw. n i ■ i ii Mnr liin'Trrfgimfrrwim m

Next

/
Thumbnails
Contents