Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-28 / 294. (1921.) szám

I 1928 december 28, péntek. Budapest, december vége. Nagy Isvtán bírónak perében, a tanúvallomások során, a tárgyalást vezető bíró az e’.mult héten ugyancsak nekikeseredett, amikor a hebegő, álta­lánosságban vádoló és mentő tanuk sorra úgy nyilatkoztak, hogy a vád érdemét ők „csak hal'ot- iák“, valaki , suttogott a dologról*4, s igy tovább, — ennél a suttogó motívumnál ingerülten kifa­kadt az e'nök és kiabálni kezdett: „hol van hát az a suttogó ember? Állítsák ide, hadd lássam végre az arcát, suttogja el, amit tud!“ A bírónak ezen az őszinte és emberien indokolt kiíakadásán minden pesti ember elcsodálkozott egy pillanatra. Hogyan, elnök ui nem ismeri a Suttogó Embert? Nem találkozott még vele? Majdnem lehetet'en, — talán csak nem figyelt oda, mikor SÖI lógó dr. a fülébe suitogta a kávóházban valamilyen aproposból, valakiről, valahogyan, azt a valamit, amire egész rendszerek és nagy érdek- szövetkezetek és pártok és viszonyok és emberi boldogtalanságok és sikerek épülnek fel. Azt a va’amit, azt a kis hirt, azt a kis nuance-ot, amit csak suttogva lehet továbbadni, mert nem kel! mindjárt mindent a nagyharangra kölni. Bíró ur nem ismeri a Suttogó Embert? Az élet tele van vele, — komolyan nem is­meri? Én mindennap találkozom vele. keménykalapot hord, cvikkere van, aktatáska van a hóna alatt, bejön a szerkesztőségbe, áthajol az asztalomon, kezét nyújtja: ,.Dr. Su'togó...4*, néha vitéz dr. Schuttogó Tihamér, néha csali Suttogó Rezső, né­ha méltósános Fősuttogó ahogy jen, — s gyorsan suttog egyet bevezetővel, valami kis dolgot, hogy érdekes, a híres énekesnőről azt beszélik, hegy rossz szagú a szája. Ezt elsuttogja és rágyújt és amíg kifújja a füstöt, halkan és baritonban suttog va'amit, amivel megrendül bennem a bizalom és tiszte’et egy ember iránt, akire bizalommal és tisztelettel nézlem föl eddig, de dr.Su'ícgó, sajnos, közli velem, hegy az illető 42 százalékot szed a legjobb barátjától egy kölcsön ulán, s különben is szere’mes a levélhordójába. Ezt halkan, féllg- nyitott ajkakkal, egészen ugv, mint a suttogó ba­riton, csak valamivel nagyobb sikerrel, olcsón, egészen olcsón. A Suttogó Ember ingyen suttog. Magánszorgalomból, önzetlenül. Neki öröm, hegy suttoghat. Tisztázzak a fogalmakat. A suttogó ember nem pletykál: a jő, finom, édes pesti pletyka, életeleme ennek a városnak, a leg­nagyobb rétegek szórakozása, úgyszólván népjó­léti intézmény, nem kenyere a Sultogónak. A sut­togó ember nem p’etykál, banpm megállapít. A pletyka igy kezdődik: „azt hallottam, azt mond­ják, azt beszélik.“ így folytatják: „na, na szegény Bnlambovics, azt mondják, ki hitte volna?** így végződik: „reméljük a legjobbat, talán mégis észbekap, talán még meggyógyul, talán még sza- ná'ják. bár én a magam részéről nem hiszem.“ Ez vieux jeu. Ez az aranyos béke. Ez szív és ke- ■dé’y. Ez csak társasjáték, emberi dolog, szóval pletyka. Hol marad ez a suttogás mögött? A sut­togó ember nem pletykál, hanem megállapít. Nem úgy kezdi, hogy „azt hallottam**, hanem igy: most voltam fenn az átutazó alexandriai melropo- litánál, ennek a főpapnak különös és csúnya szen­vedélyei vannak, a bal lába hüvelykujját a fülé­be szokta dugul, ha társaság van nála s régi kopt nyelven pikáns vicceket szokott igy előadni. Kel­lemes ember. Különben ellopta az egyház pénz­tárát, ott állt az egész vagyon a kofferjében, ép­pen számolta. Rákja van, mutatta. Zsebmelsző, Rokona a hóhérnak, anyai ágon. A talpa szőrös. Nem mossa a nyakát. Ég önnel, sietek.** A suttogó ember a katasztrófák inlimpistája. Nem mu’attat, mint a pletyka, hanem vádol. A szava cyankáli és vitriol. A lehellele öl, mint a cyangőz. A Duna- korzőn két kézszoritás között azt mondja egyik Suttogó a másik Suttogónák: „Éppen most jövök a törvényszékről, a folyosón elmenőben, láttam, ahogy egy fél Nagy Istvánnak borítékban átnyuj­kasszánál apróra, felismerte az első prokuristában Kiss Bélát, aki annak idején cinkhordókkal fog­lalkozott Cinkoíán s a lapok sokat Írlak róla. Besuttogta a háborút. Addig suttogott róla, amíg igaza lett. A forradalom délutánján, — ez nem tré­fa, — félkettő tájban találkoztam vele a Rákóczi- uton, egy kirakatot nézett, köszönt, hozzámlé­pett és azt mondta: „Hallotta? Tiszát délben agyon'őtték**. Tisza akkor élt még. órák múlva gyilkolták meg a Roheim-viTában De ő már tud­ta. délben félkeltőkor, kiszagolta a részeg leve­gőből, remélte, mint sullcgasi anyagot. Mindent, ami piszok, szerencsétlenség, reménytelen tragé­dia, előre sejt, csodálatos érzékkel, s suttogja be­le az élet zűrzavaros programjába a maga hireit. Biró ur nem ismeri? \ Hirei soha nem derűsek. A publikum nem kun­cog hirei hallatára, hanem megborzong és sopán­kodik. Ö tudja, suttogva, hogy ki lesz a magyar király, ő tudja, suttogva, hogy ki kapott már pénzt azért, hogy valaki, aki nem lesz, magyar király lehessen. Óriási kombinációkkal dolgozik néha. ö tudja, hogy ki fogja átvenni a taxiengedé- lyekel és miért? Ö tudja, suttogva, hogy Kun Béla tegnap bíboros püspöknek öltözve haboskávét ivott egy. kávéházban Pesten, ő tudja, ki lesz a hóhér s kit fognak elsőnek felakasztani. Sajnos, nem őt. Biró ur még nem találkozott vele? Sokan ki­váncsiak reá. Kerestesse s ha megfogják, állítsa elő és süttesse porhanyóra, csak azt ne remélje, hogy el fog majd suttogni valamit, ő csak kézből- kézbe suttog, íragédiából-tragédiába, zöldsapkát hord, megfogni nem lehet. Egyébként most jön be ott a kávéház ajtaján. Körülnéz, a evikkerét terülgeti. mindjárt ide feg jönni, s elsuttog vala­mit „amiből megtudom, hogy Anonymus szobrán, sajnos, azért kellett a fejet letakarni, mert zöld fekélyekkel volt tele az arca. Megkezdte munkájátm magyar egyetemi szemináriuma Pozsony, december 22. A kisebbségi magyar egyetemi hallgatóság körében a kassai diákkongressxus óta egyre komolyabban folyik a magyar nemzeti és szo- ciá1 is jelentőségű tudományos munka megala­pozása. A csehszlovákiai egyetemek nem nyújtják ifjúságunknak a magyar nyelv, iro­dalom, társadalomtudomány; népismeret, és történelem. tudományos ismeretét és ez a hiány természetszerűleg felkeltette az ifjúság érdeklődésé! a tudományok ápolásának önálló ■ehetőségei iránt. A Szent György Kör 1927-ik évi pozsonyi kongresszusa már körlevélben ajánlotta a különleges magyar jelentőségű tu­dományágak felkarolását, az elmúlt nyáron a gomboiszögi tábor megbeszélései közit is je­lentékeny szerepet játszott ez a kérdés, míg a szeptemberi diákkongresszíus Kassán az 1928 —29-es diákesztendő programjául tűzte ki a prágai, brünni és pozsonyi Magyar Szeminá­rium felállítását. Brogyáni Kálmán bölcsészeti hallgató, a magyar diákszövetség kuliurrefe- rense most karácsonyra be is fejezte a pozso­nyi Magyar Szeminárium megszervezését és a Pozsonyban nyert tapasztalatok alapján ha­marosan megindul a prágai és brünmi magyar diákkörökben is a tudományos munka, mely az idegen egyetemeken végzett tanulmányok magyar szempontú kiegészítésére hivatott. A pozsonyi Magyar Szeminárium a Toldy- Kör külön e célra megszerzett könyvtárhelyi­ségében kezdte meg működését. A szeminá­rium tulajdonképpen négy szakcsoportra osz­lik, a pozsonyi egyetemi és főiskolai viszo­nyoknak megfelelően. Külön tartja összejöve­teleit a bölcsészek, az orvosok, a jogászok és a tanítók szemináriumi szakcsoportja. Bár a mozgalom a Legszélesebb ctiákrétegeket még nem fogta át, a szemináriumok elő szemeszte­rébe beiratkozott, diákok száma mintegy hat­van. Baloglh Edgár bölcsészeti hallgató a bölcsé­szeti szemináriumban a magyar néprajz alap­jait ismerteti. A karácsonyi ünnepekig tartott összejöveteleken a csoport Hang Naumann néprajzi szemléletéből kiindulva a magyar népi kultúra gyökereit képező primitív kul­túrákkal és a magyar népi kultúrám lecsapó­dó első történelmi kultúrával, a bolgár-török műveltséggel foglalkozott. A szemináriumi élet legfontosabb része a diákok beszámolója a rendeiközösükre bocsátott szakkönyvekről. Eddig a köveitikező könyvek és tanulmányok kerültek részetes ismertetés és megvitatás alá: Hómon Bálint: A székelyek eredete — Zichy István: A magyarság őstörténete és mű­veltsége a honfoglalásig — Fehér Géza: A modorai lovas szikladombormii és őstörténeti vonatkozásai (Elhtiogiraphia 1928) — Soly­mossy Sándor: A „Vaeor.ru Bá.ba“ és mitikus rokonai (Etíhoographia 1928). A szeminárium jövő szemeszteri programjában Tairdoskedd község népi kultúrájának praktikus tanulmá­nyozása is szerepel. A.z orvosok szeminárium árnak föladatait Csáder Mihály szigort óorvos fejtette ki a ma­| Most felem! meg j a legújabb ERD§S REGÉNY I Erdős Renée: Pandy György ifjúsága Ára Kó 39.— Portó 5—7 Ke v Megrendelhető lapunk könyvosztályában lőtt kétszáznegyven milliót megvesztegetés céljá­ból. Nem furcsa? Pá.“ Suttogó vigyáz arra, amit mond. A pletykái néha fiitön lehet csípni, utána lehet menni. A suttogásnak soha. A suttogó a maga életveszélyes hireit csak biztos állomásokra adja le, mint a rádió. Más nem is tudja felfogni, csak egy másik suttogó „akinek van felvevő s egy­ben erősítő és továbbadó készüléke. A suttogás légköri, gyűrűző hullámokban terjed. A Suttogó ■kicsire nem néz- vá’ási hírekkel csak akkor fog­lalkozik. ha remélni lehet, hogy Suttogó által vá­lásra ilélt felek egyike öngyilkos lesz, ha a hir fülébe jut. Suttogó a tőzsde, a felső körök, a pol­gári körök s a művészvilág katasztrófa-hírnöke, valami olyan, mint a halottkém, aki legszíveseb­ben állandóan valami egészen csúnya és szörnyű bajt áttanítana meg a halál okául. Tegyük fel, hogy Silbermann és Bonkáló, textil hajdan nagy­ban most pedig kicsinyben, délelőtt telefonál a „Százszázaiék“ hi'elszövelkezetnek, hogy nagyon kéri, ha lehet, a váltót ne ma délután, hanem hol­nap este s akkor a felét biztosan. Suttogó éppen a „Százszázalék*4 vezérigazgatójánál tartózkodik, mikor a telefon megszólal s suttogva kérdi: ..Sil­bermann. és Bonkáló? Aki ri’ihöt kapott nyáron a divatos fürdőben, de aztán megá’lapitofták, hogy nem rüh. hanem fehérvérii tüdővizenyő? De hi­szen az az ember hamisította a tizfilléres bólye- geket“. S rögtön megy odébb .1 hírrel, hogy most jön a Százszázalék vezérigazgatójától, ahol Silber­mann koldusnak öltözve, fekete szemüveggel és á’szaká'lal beállított s éhes unokára hivatkozva húsz f i Tért kért és kapott de ő, Suttogó, külön adott még neki, va'amit mert sajnálta. Apropos, Százszáz-dék ... hajoljon közelebb, a vezérigazga­tó lányának most. volt az esküvője Orska Máriával, b egy kliens, aki a múltkor pénzt váltott fel a gyár falu egészségügyi viszonyairól szóló be­vezető előadásában. Az orv00tanhallgaiók a szemináriumban tudományuk legfontosabb szp-oMőis ágával-: a néplilg,Léniával foglalkoz­nak és szemináriumi tanulmányaikba bekap­csol ják a magyar nép életviszonyáénak és egészségügyének ismeretét. Az orvosi szemi­nárium ezért arra törekszik, hogy egészség­ügyi szempontú helyszíni vizsgálódásra bírja tagjait és a vizsgálódások révén közelebb hozza őket a falusi néphez. A szeminárium most éinimikezésit keres mindazokkal az álla­mi és kisebbségi közegekkel, amelyek ügy­körében a csehszlovákiai magyar falvak egészségügye szeredet játszik. Az orvosieu- hrijjgotók ezek támogatásával falusi turnékra készüknek, amelyek keretében a helyszíni ta­nulmányok mcujcét már föl világosi tó falusi munkára is sor kerül. A szeminárium vezető­je most lefordílöjja Brd&ik pozsonyi cseh egyetemi tanár könyvét a csecsemőápolásról magyarra és ennek részletes átvétele, kibő­vítve a falusi magyar tapasztalati ismer eltek­kel, alkotja a szeminárium eilső szemeszteré­nek tananyagát. Szóba került az orvosi csoportban az egyke kérdése is, melyet a diákok szintén komoly tanulmányozás tárgyává óhajtanok tenni. A jogászok Dobossy Imre jogszigorl© veze­tésével a ^kisebbségi kérdést tették maguké­vá. A világháború előtti nemzetiségi kérdés­ből kiindulva, a szeminárium a kisebbségi jogokat teremtő nemzetközi szerződéséi kod foglalkozik és tudományos, szemlélődés tár­gyává teszi a kisebbségek világháború utáni történetét és helyzetét. A szeminárium to­vábbi munikialervezeitében az észt kulturauto- nóniiia, a magyarországi kisebbségi jogszabá­lyok és az oroszországi kisebbségi viszonyok 'tanulmányozása szerepel. A munka rendje itt is az, hogy az egyetemi hallgatók bő szaikiro- dalimo.it kapnak kézhez, melyet a gyűléseken tárgyilagosan ismertetnek és megvitatnak. Az előirányzatban Wesselényi, Kossuth, Deák és Eötvös nemzetiségi vonatkozású írásod méd­iáét Ánky Ákos, Asztalos M-iikilós, Baranyád Zoltán, Csoikey István, Danis Ernő, Jancsó Benedek, Jászi Oszkár, Masaryk Tamás, Or­mos Ede, PeLhő Sándor, Rádi Emánued, Seo- íus Viador, Szolidü Gyula és mások munkái­nak, valamint a szövolkezedit ellenzéki pártok központtá irodája részéről kiadott iratoknak tanudinányozása szerepeli. A iogi szeminárium távolabbi tervei közé kisebbségi tárgyú praktikus szociográfiai, fő­ként statisztikai munka tartozik. Megkezdte már működését a pozsonyi taní­tójelöltek szemináriumi szakcsoportja is. For- gách Béla vezetése mellett az osztrák és orosz korszerű iskolareformokról esik itt szó és a szakirodalom tanulmányozása mellett a ki­sebbségi magyar tanító különleges feladatai­ra készülnek a diákok. A cserkészet és a re­gősmozgalom elveinek és eszközeinek a falu­si ^kólákban való gyakorlati alkalmazása ós a magyar népi kultúra ügyének felkarolása a szeminárium legbensőbb programjába tar­tozik. A tanítók szemináriuma iránt a tanító­ság körében is nagy az érdeklődés és a diá­kok terveit a tanitótársadalom részéről is tá­mogatják. A pozsonyi Magyar Szeminárium jelentősé­géről az uj nemzedék szellemi felfegyverzése körül tiszta képet majd csak akkor alkotha­tunk, amikor a márciusra tervezett első sze­meszterzárás kerek munkaeerdményéhez érünk. A karácsony előtti egy hónapos sze­mináriumi tevékenység és a szeminárium ügyének mindenfelőli felkarolása azonban nagyon bíztató. A városi tanács Pozsonyban nagyobb összeget szavazott meg egy tanulmá­nyi alapból az orvostanhallgatók szemináriu­mának és a magyar társadalom támogatását élvező MAKK diákegyesület most állítja fel a Magyar Szeminárium könyv- és folyóirat­tárál. Az érdeklődés az ifjúság között egyre erősebb s igy hihető, hogy a Magyar Szemi­nárium esztendők során a kisebbségi magyar tudományos élet és haladás komoly bástyájá­vá épül ki, A mwstakó herceg nem válaszol a rádió« táviratra .. • Páris, december vége. Robinson, londoni spiritiszta-tudós példájára most Párisban is kísérletet tettek Mars-távirattaL Az ötletet egy fiatal, gazdag párisi leány sajátítot­ta el Mr. Robinsontól. Iréné Briares-nek hívják a vá'lalkozó szellemű leányt, aki valóban nem kiméit se pénzt, sem fáradtságot cs a párisi tő­postán fe’iadta a Marsba a táviratot. Állítása szerint ő is, mint Robinson tanár, egy spiritiszta szeánszon marslakót „materia’izált**. A marslakó meg is jelent és kijelentehe Briares kisasszony­nak, hegy ő hatalmas ur a Marson; herceg. Haj­tandó leereszkedni a Föld embereihez és ta Briares kisasszony táviratot küld neki, akkor szí­vesen válaszol is. Iréné Briares akár komolyan vette a marslakó herceg beszédét, akár nem, annyi bizonyos, hogy elhatározta: táviratot küld a hercegnek az éte­ren át, már csak azért is, hogy kipróbálja a pá­risi postát, hajlandó-e továbbítani a táviratot a Marsba? Bízva abban, hogy a herceg ért fran­ciául, nem erőltette meg magát azza\ hegy nyo­mozzon a marslakók nyelve után. Franciául szö- vegezle meg a táviratot és belépett az első pcaia- hivatalba, ame’yet lakása közelében talált. — Elküldhetem ezt a táviratot a Mars bolygó­ra? — kérdezte a posta alkalmazottjától. A postatiszt e’mosolyodot, majd mérgesen igy válaszolt. — A misztifikácíós iroda zárva van, kisisz- szony ... Most nem fcgla'kozhalunk ilyesmivel. Tessék a központhoz fordu'ni. Briares kisasszony meg is fogadta a tanácsot és elment • a főpostára ahol megismételte kérését. Itt ezt vá’aszolták neki: — Most nem tudjuk teljesíteni az ön kéréséi. Ez olyan speciá'is kérés amit tanu’mányczni kell igazgatóságunknak. Szíveskedjék átadni a *áv- irat szövegét. Majd referálok igazgatóságnak és hcánap ha ide fárad, megkaphatja a választ. Iréné Briares másnap pontosan jelentkezett a válaszért. Kíváncsian leste, vájjon elfogadja-e a pá­risi posta továbbításra a Mars-táviratot. A tiszt­viselő, akivel előző napon tárgyalt, mindjárt át­nyújtott neki egy hivatalosan megfogalmazott vá­laszt, amelyet a posta vezérgzzgalója, Raynál :rt alá. A párisi posta hivatalos válasza a követke­zőképpen kezdődött: „Értesítem önt, hogy semmi kadálya sincs az Iréné Briares kisasszony által kért távirat továb­bításának. A fe’adó kockázatára és veszélyére, minden felelősség válbtasa nélkül, elismervény mellőzésével feladható a távirat, amelynek ren­deltetési helye a Mars bolygó...** A hivatalos írás ezek után közölte, hogy milyen díjszabási fö’télelek mellett lehet föladni a táv­iratot a Marsba. 20 kilowattos leadás mellett sza­vanként 15 arany-centime. 100 kilowattig 33 arany-centime, 150 kilowattnál pedig GO arany- centime. Legalább busz szóból kell állania a táv­iratnak. Még néhány szóval kiegészítette irhát Briares kisasszony a Mars táviratot. A 150 kilowat'os le­adást vátasztolta és a Marslakó herceghez intézett táviratért a tisztviselők mosolygása közben kifi­zeted pontosan 12 aranyfranknak megfelelő ösz- ■szeget. Természetesen éppúgy, mint Omaruru kisasszony nem felelt Robinson tanárnak, a Marslakó her­cegtől sem érkezett válasz, hiába hallgatózolt a rádiónál egész éjszaka Briares kisasszony. — A közmunkaügyi és közegészségügyi mi­nisztérium jóváhagyta a nyitrai vízvezeték ügyében hozott határozatot. Nyitrai tudósítónk jelenti: Tegnap érkezett le a városhoz a köz­munkaügyi minisztérium döntés© a nyitrai városi vízvezeték ügyében és röviddel később megérkezett az egészségügyi minisztérium döntése is. A minisz’ériimiO'k jóváhagyták a járási hivatal döntését, melynek értelmében a közel ötmillió koronás munkát a hranieei Kunz vízvezeték ép idő cég’, mind legolcsóbb ajánlattevő, kapja meg. Mint illetékes helyen sikerült megtudnunk, a város még a karácso­nyi ünnepek előtt megköti a szerződést a cég­gel, úgy hogy a munkát haladéktalanul meg­kezdik. A város egyéb nagyszabású ügyeire vonatkozólag megtudtuk, hogy a felülbírált, ideális városszaibály0zári tervek alapján fog­ják elkészíteni a végleges váéoss7ab ál y ozá =.i tervet, mely már n Nyibra-folyó szabályozásá­nak figyelembevételével készül el. Ezzel kap­csolatban rövidesen kiírják a pályázatot a vá­róéi csatornázási tervek elkészülésébe. A fo­lyószabályozás fokozatos keresztülvitele után a zobori-ut felé a mostani fahidak helyére egy habvan méter hosszú vasbeton híd kerül. A vízvezeték és csatornázással kapcsolatban pe­dig eoir kerül a kövezet tartós átalakítására és a legtöbb helyen aszfaltozás lesz, mig az uc- cákat hidiráneokkal fogják mosni. Kabaréit — Sfesímipan* LUCERNA Igazgató ; Ro!f Wagnet Szenzációs műsor! Bcléptldif Hé 0.— Kezdete W órahoi 2 zenekar Csehszlovákia ecyeUcn szépirodalmi, képes hetilapja a Képes Hőt megjelenik nnmlen hél csütörtökjén A SUTTOGÓ EMBER Irta: MÁRA lSÁNDOR 4 aman

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents