Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-23 / 293. (1920.) szám
1928 december 23, vasárnap. 27 ra^GAI-MAG^ajt-HTMAfr ——I—1M—I—to«w<UWHIiWJ1BKai iTÍTT Téptük szét a Mars-legendát! Nincsenek Marscsaiornáh, csak szinkontrasztok — A légkörben nem sikerüli oxigénI kimulatni, vízgőz kevés, a hőmérséklet - 25 Sok — Hiába rádióznak s tükröznek a Marsra Amikor ezek a sorok a lap oldalán cikké rendeződnek, szombaton, a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka napján, a Mars, ez a litokza.os bolygó délután három órakor ismét Földközelbe jutott. Ez a szembenállás, oppozició, természetesén mozgásba hozta a világ minden je’enlősebb csillagvizsgáló intézetének teleszkópját. A Mars kedvező állása különösen arra ösztönözi a távcső mellett figye’raesen vizsgáló - csillagászokat, hogy lehetőleg eloszlassák a homályt a Mars .egn.v gyobb problémájára nézve és . megállapíts ik, vau-e szerves élet ezen a bolygón? Fantasztikusnál iantasztikusahb ötletek Valahányszor kedvező csillagászati konjunktúra határnapja közeledik, mindannyiszor felmerül egy bizarr ötlet, amely kapcsolatot szeretne teremteni a Marssal. Csak nemrégiben keltett mosolygást az amerikai Robinsonnak az a nagy hévvel propagált gondolata, hogy küldjünk rádióüzenetet a Marsba, ami természetesen nem állja, ki a kritikát és csak arra volt jó, hogy felvetőjét mindörökre kompromittálja. A december 21-iki terminus közeledtével egy francia tudós, Pierre Bois újból a Marssal való kontaktus kérdéséről értekezik. Szerinte a legjobb módszer az lenne, ha egy olyan területen, amely körülbelül Paris nagyságának felelne meg, tükröket állítanának fel, amelyek fénysugarak visszaverésére alkalra isak. A fénysugarak szabályos időközökben való reflektálása — fejtegeti a francia tudós. — mindenesetre gondolkodóba ejtené a Mars-lakókat és valószínűleg ugyanilyen módszerre! próbálnának feleletet is adni. Bois propozieiója azonban nem valósítható meg, mert a mostani oppozició alkalmával is csak a Mars látható a Földről, viszont a Marsról nem lehet a mi bolygónkat látni. A Marsról a Föld most csak rövid időre, reggel és este pijlantható meg ezarvszerü fényesség formájában és egy olyan tükörnek, amelynek sugarai a Mars legközelebb eső pontjához elérnének, olyan nagyszabásúnak kell lennie, hogy kiterjedése körülbelül 2000 négyszög-mérföldnek felelne meg. És ha ez a gigantikus tükör el is készülne és módunkban állana fényjeleket küldeni a Marsba, a távoli bolygó lakóinak ugyanezzel a problémával kellene megküzdeniük, ugyanilyen óriási tükröt kellene szerkeszteniök, hogy életjelt adjanak magukról. Mindez azt bizonyítja, hogy a francia tudós jóakarata terve is csak puszta fantazmagória, amelynek reménytelenségét még a legvadabb fantázia seni vonhatja kétségbe. A kedvező oppozició Az újságolvasó közönség már megszokta, hogy aránylag szabályos időközökben, két-károm évenként, felbukkannak a lapok hasábjain a Marsra vonatkozó fantazmagóriák, feléled a Marssal kapcsolatos szenvedély s a Mars-lakók létezésében való hit. Mindig a Mars-oppoziciók idején történik ez. amelyekről a laikusoknak ugyancsak különleges elképzelésük, van. Arra a napra és arra a amerikai lapszerkesztő a legutóbbi Mars-oppozi- ció bekövetkezését kiszámították, minden laikus azt várja, hogy hirtelen, mint talán a napfogyatkozás alkalmával, néhány pillanatra az égboltozaton teljesen uj viszonyok következnek be. Egy amerikai lapszerkesztő a legutóbbi Mars-oppozi- ció alkalmából telefonon csengette föl a csillag- vizsgáló vezetőjét ágyából: Mi is történt a Mars- oppozició alkalmából? Az oppozició fogalma azt jelenti, hogy a Föld éppen a Napot és a Marsot egybekötő vonalon áll. Hógy azoknál a bolygóknál, amelyek a Föld pályáján kivül keringenek, az oppoziciók nyújtják a legkedvezőbb megfigyelési alkalmat, nem kell hosszasabban magyaráznunk, a bolygó ilyenkor van a legközelebb a Földhöz, a távcsőben a legnagyobb képet mutatja, legnagyobb fényességében tiindöklik és az egész éjszakán át látható. A legkedvezőbb az az oppozició, amikor a Mars történetesen a legnagyobb napközelségben (perjhelium) van. ilyenkor a Földtől való távolsága alig 60 millió km., mig az aphelium-oppozicióban mintegy 100 millió. Olyan kedvező oppozició, mint aminő 1924 augusztus 23-án volt, amikor a Mars-korong átmérője 25 és fél ivmásodpercet mutatott, csak 2003-ban ismétlődik meg. Mii látunk a Marson? Aki a csillagvizsgáló teleoszkópján első Ízben látja a sokat emlegetett bolygót, igen meglepődik nem a látottak bőségén, hanem ellenkezőleg, a csalódás miatt, hogy milyen kicsinynek tűnik fel a Mars-korongja s a részleteiket milyen nehezen ismeri fel s különbözteti meg a szem. A Mars nagyságra nézve a Hold és a Föld között áll, de a legkedvezőbb esetben is 150-szer távolabb van, mint a Hold. A kedvező oppozieiók- bán is 150—209-szór'os nagyítási kell alkalmaznunk tabut, hogy hasonló megfigyelési feltételekhez jussunk, mini a szabad szemmel figyelt Holdnál. Csupán csak hasonló feltételekhez, — mondottuk, — mert a Mars képében a távcső egyúttal növeli a levegő optikai nyugtalanságát, amelyen a Mars-kép fényének át kell hatolnia s igy fényességéből vészit. A Marsnál tehát a legtökéletesebb teleszkóppal sem megyünk annyira, mint a Hold megfigyelésében az egyszerű látcsővel. A Mars felszíne sem mutatkozik meg oly leplezetlenül, mint a Holdé, mert a Marsnak légköre van, amelyet a földi légkörhöz hasonlíthatunk és amelyet gyakran ködfátyolok, talán lebegő por- tömegek is megtelitenek. A felszín egyes részletei lehál gyakran nagy területeken s hosszabb időre el vannak takarva, úgyhogy a gyakorlott megfigyelőnek is nehéz annak a megkülönböztetése, hoerv a finom fátylakból, vonalozásokból, foltokból mi tartozik a felszínhez s mi az atmoszférikus burkolathoz. Éppen ezért a biztos tudástól még távol állunk s éppen a legiskolázóttabb s leggyakorlottabb megfigyelők nagy tartózkodást mulatnak a látottak megítélésében. A Mars felületének legfeltűnőbb képződményei a sarkok vidékén tündöklő fehér foltok. A Marsnak a Földéihez hasonló tengelyihajlása van, tehát az évszakok éppen úgy váltakoznak, mint a Földön, csakhogy a Marsnál a keringési pálya erősebb eltérése a körtől s az év hosszabb tartalma (a Mars-év 687 földi napból, a Mars-nap 24 óra és 39.6 percből áll) az évszakok különbségét- még jobban kiélezi. A fél Mars-éven át tartó téli éjszakán a sarkok vidékét fehér sapka borítja, amelyet gyakran sötétebb csikók tarkáznak. A pólusi vidékek növekvő felmelegedésével kapcsolatban a feliér terület is egyre zsugorodik, amely legnagyobb kiterjedésekor akkora lehet mint Kö- zépeurópa. Gyakran teljesen el is tűnik, olykor kis darab megmarad belőle. Ezzel kapcsolatban a zsugorodó fehér terület környezetének színezete söiéíebb lesz. Közeli tehát a kisértés, hogy ezeket a fehér foltokat óriási hómezöknek tartsuk, amelyek a tavasz melegében felolvadnak. Ezt a felfogást különösen azok vallják, akik hisznek az organikus életnek a Marson való létezésében, azonban döntő bizonyíték nincs. Nem kizárt dolog, hogy esetleg valami más anyag, mint a viz, idézi elő a megfigyelt jelenségeket. A Mt. Hamii- ton csillagvizsgálójában 1924-ben eszközölt fény- képfelvételek jogot adnak arra a feltevésre, hogy a fehér területek anyaga nines is a bolygó felszínén, hanem az atmoszférában lebeg letette. Ezek a felvételek inkább arra mutatnak, hogy a Marsot nagyon jelentékeny atmoszféra veszi körül s a sarki foltok lényegükben felhős képződmények. Ennek a légkörnek nem is kell olyan összetételűnek lennie, mint a földi légkörnek, tehát nem kell feltétlenül vizcseppekből vagy jég- tükből állania a fehér felhőknek sem. Ez a legújabb ..felhő-elmélet^ megerősödik azáltal, hogy alkalmilag, de csak ritkán, a Mars-korong alacsonyabb földrajzi szélességű helyeim is nagy fehér területek lépnek fel, amelyek éppen olyan gyorsan múlnak el, amint keletkeztek, közben pedig jelentékeny forma és helyzetváltozáson mennek át. Ami a Mars-korong képének különös jelleget ad. az a fénylő és sötétebb területekre való feloszlás. Ezeknek szinezési és világítási jellege időközönként a legerősebb ingadozásokon megy át, gyakran a teljes elfátyolozás miatt teljesen felismerhetet- lenek, azonban mégis évszázadok folyamán, Huy- gens első megfigyelése óta mindig azonos formában lépnek fel, tehát a Mars felszínének állandó nagy alakulatai. A sötétebb foltokban többnyire szürkéskék, zöldest játszó színezések, a világosokban sárga, gyakran többé-kevésbé erősen vöröses színek lépnek fel, azonban a fényesebb területek gyakran teljesen fehérré halványodnak, vagy egész szürkévé sötétülnek, mig a sötét foltok olykor egész feketékké válnak, úgyhogy a foltok egész soráról még el kell dönteni, hogy melyik csoportba sorozandók. Mintegy száz év óta a fényes területeket földnek, a sötéteket tengereknek tartják és ennek megfelelően tengeröblökről, szigetekről, tavakról stb. beszélnek. Mindezeket a kifejezéseket azonban csak kényelmes szólamoknak kell tartanunk, mert a valóságban ezeknek a képződményeknek lényegéről még semmi bizonyosat nem mondhatunk. A Mars-elméletek száma nem kevesebb, mint a Hold-elméleteké, azonban nemcsak egymással állanak szemben, hanem gyakran a megfigyelt jelenségekkel sem állanak összhangban. Éppen ezért teljesen felesleges lenne mindazon szellemes elméleteknek az ismertetése, amelyeket idő folyamán Arrbenius. Lövell. Baumann és mások vetettek fel, mert ezeket a csillagászati tudomány mai magás fejlettségi stádiumában is csupán gyönyörű észjátékoknak kell tartani. A Mars-csatornák Csupán a Mars-csatornák problémáját érdemes külön felemlíteni. Csatornáknak két egészen különböző fajtájú képződményt jelölnek meg. Egyrészt elég élesen kidomborodó keskeny csikók ezek, amelyek kedvező látási viszonyok közölt az erős optikai műszerben kis foltokra oldódnak. Kétségtelenül itt reális felszíni formákkal állunk szembún. Másrészről azonban állítólag vannak • a szó szoros értelmében vett csatornák éles geometriai vonalakkal és a Mars összes jelenségei közül ezek körül folyik a legkevesebb vita. A régebbi Mars-kutatás mit sem tudott róluk és csupán azokban a gondos munkálatokban, amelyekkel Schiaparelli a hetvenes és nyolcvanas években a Mars-kutatás alapját megvetette, találkozunk velük először. Kezdetben a felfedező erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az olyan kifejezéseket, mint tenger és csatorna, szó szerinti értelemben vegyenek, később azonban maga is azt a felfogást vallotta, hogy ezek a csatornák tényleg óriási technikai müvek lehetnek, amelyekkel a Mars nagy intellek- tusu lakosai kiszáradt bolygójukat öntözik. Különösen rejtélyesnek tűnnek fel a csatornák vonalai, amelyekkel tapasztalt asztronómusok évtizedeken át foglalkoztak. Egyesek esküdnek ezekre a geometriai szabályosságu vonalakra, mások viszont tagadják a csatorna vonalainak ezen szabályosságát. Legújabban a müncheni Kühl olyan magyarázatot dolgozott ki, amelynek sok barátja van. E magyarázat szerint a csatornáknak és a csatorna vonalaknak megfigyelése optikai ellenhatáson alapul, amelynek természetes oka ugyan a Mars felületének alakulása, azonban a Mars csupán csalóka képkén! varázsolja elő a csatornák látszatát. Kühl szerint a Mars felszíne kis részletekkel van borítva, amelyek optikai eszközeink elkülönítő észrevétele alá nem esnek. Ha egy ilyen területen nagyobb sötét területek és ezektől elválasztva kisebb sötét foltok osztakozva lépnek fel, úgy ezek a kontrasztok, amint kísérletileg és elmiletileg is beigazolódott, bizonyos hatást tudnak kelteni, bizonyos esetekben megtörténhetik, hogy a kicsiny és nagy kontrasztban álló felületek kapcsolatában a részletek a láthatóság küszöbe felé emelkednek, amelyek különben optikailag nem lennének hatékonyak, a mi szemünkben tehát előálLanak a finom vonalképződmények, a csatornák. A kontrasztelmélet ma általános népszerűségnek örvend a tudományos körökben, mert teljesen kielégítő magyarázatát adja a fantasztikus csatornáknak. Lakható-e a Mars? Az a kérdés, hogy milyen életfeltételeket nyújthat a Mars felszíne lakóinak, annál érdekesebb, mert nem ismerünk más olyan égi testet, amelynek tulajdonságai a Földhöz annyira hasonlók lennének, mint a Marséi. Ha a földi élet feltételeiből indulunk ki, akkor három kérdést kell megvizsgálnunk: 1. Van-e a Marson légkör? 2. Tartalmaz-e ez a légkör oxigént és vízgőzt? 3. Milyen hőmérséklet uralkodik a 3íars felszínén? Kétségtelen jeleink vannak arra, hogy a Marsot légburkolat veszi körül. A Mars-kép egyes részletei olyan módon legyöngitve jelennek meg, hogy ebben csupán a fényt elnyelő atmoszféra hatását j láthatjuk. Az elfátyolozódások fellépése, a lehűlés ! alkalmával a fehér foltok keletkezése, a felmelegedés alkalmával ezeknek eltűnése kényszerítenek arra, hogy feltételezzük a légköri burkolatot, legyen az köd, vagy porfátyol, felhő, vagy megolvadt akármilyen anyag, valami teljesen ismeretlen dolog. Mindenesetre a képződményekben meg- : figyelt változások arra a feltevésre kényszerítenek, hogy egy gázbnrkolatnak is kell tennie és ebben a gázburkohvíban szélmozgás is vau. A Mars légkörében tehát éppenugy meg van a levegő körforgása, mint a földében és ezért a Marsbolygó felszínét is földrajzi övekre lehet bontani. Hogy a Marson kontinensek és óceánok vannak egymás mellett, vagy pedig a foltok különbsége a sugárzás felvételéből és leadásából származó különbségből áll-e elő, ma még el nem dönthető kérdés. Azt sem tudjuk megállapítani, milyen szerepet játszott a Mars felszínén a hegyképző működés. Milyen magas a Mars légköre? Az ultraviolett felvételekből, amelyeket 1924-ben eszközöltek, arra kellene következtetni, hogy a tényleges atmoszféra, legalább kétszáz kilométer vastag. Ez! azonban rendkívül soknak tűnik fel, hiszen a Mars felszínén a nehézség a földi nehézségnek csak kétötöde, a Mars tehát a légburkolat gázmolekuláit sokkal gyorsabban adja le a világűrbe, mint a föld és a földnél a tényleges légburkolat határa 80—100 kilométer közölt van. Figyelembe kell vennünk, hogy a Mars a kozmikus fejlődésben előbbre van, mint a Föld, átmérője csak 6900 kilo- i méter és tömege a Föld tömegének kilenced része, tehát régebben szilárdult meg, mint a Föld, és igy a gaztalanitási folyamat sokkal előbbre haladt, mint a Földön. Ezekkel a természetesen nagyon bizonytalan megfontolásokkal megegyeznek a közvetlen megfigyelések, amelyek szerint a Mars légköre nem nagyon sűrű és nem nagyon vastag. A földi életnek oxigénre és vízre van szüksége. Ha a levegőnek oxigén tartalma a legmélyebb ! Jégrétegekben lévő oxigén mennyiségének egy i ötödrészével csökken, a szerves élet már lehetet- \ len a Föld felszínén. Felvetődik tehát a kérdés: van-e a. Mars légkörének elegendő oxigénje és van-e benne vízgőz? A spektroszkóppal végzetI tanulmányozások meg- ! mutatták, hogy a Mars légkörének vizgőztartalma j kisebb, mini a Föld légköréé, az oxigén jelenlétét j azonban nem sikerüli megállapítani. A nem nagyon sűrű, a meleget, megőrző vízgőzben szegény légkör csak rendkívül hideg bolygófelületet takarhat. Lehet, azonban, hogy a Mars légkörében van olyan anyag, mint például szénsav, amely a meleget a bolygó felszínéhez szorítja. Ebben a kérdésben tehát csak akkor látunk tisztán, ha a Mars felületének a hőmérsékletét megmérjük. Az első pillanatra ez rendkívül fantasztikusnak tűnik fel, azonban újabban rendkívül sokat ígérő kezdeményezések történtek ebben az irányban. Három módszert is használnak a Mars hőmérsékletének a megmérésére, ezek között szerepel egv rendkívül érzékeny műszer* az úgynevezett termocouple. Az eddigi észleletek a Mars egyenlítő övében! a hőmérsékletet + 10 foknak, a sarkon — 60 foknak mérték. Az egész bolygó átlagos hőmérséklete — 25 fok. Az organikus élet számára az ilyen hőmérsékleti viszonyok természetesen nem alkalmasak, és ha szerves ólet van a Marson, akkor az csupán aa egyenlítői vidékeken képzelhető el. Mindazt, ami a Mars-lakók életére vonatkozik, a tudomány; mai állása mellett csupán színes fantáziának, legendának kell tartani. VÉCSEY ZOLTÁN dr. 1---- n«i iSjET I 1 flWHi— i ■ B. PALOTAI BORIS: PÁROMNAK i Akár a gyermek, ' ki a sötétben jajgat s gyenge keze mint ijedt szív kalimpál fény után az üres feketeségben, fény és anyamell után, melyen elringjon r pihegő testtel. Akár a gyermek, úgy nyúlok Utánad kit a ködbeolvadt Tátra eltakar, s e roppant árnyékot hiába szeretném átvilágítani, hogy megtaláljalak hiába nyöszörgők egyedül a rengeteg szobában az a piciny higany közénk gurult, mely felfelé szalad a szódban. Akár a gyermek, úgy kerestek Téged megkapaszkodva párnám gyűrt felében hívlak! Miért nem szólsz hozzám?... Jaj megint Eléd állnak a hegyek, meg a kilométerek, meg a bongó telefondrótok és hagyják, hogy egy elfelejtett ima foszlányával álomba sírjam magam. II. Bármerre mész viharos közelséged érzem, ha megmoccansz, vagy ha szólsz, látom komoly fejed hajlásád és suttogó hangod idehaílom. Ez egy mélyebb törvény, hogy ennyire enyém vagy ily érthetetlen tulsággal erről nem tehetek, mintahogy szivem dobogása se rajtam múlik, csak ver — ver magától. — — __ Érted. III. Több vagy nekem, mint a kenyér, melyet naponta számhoz emelek* [több vagy nekem, mint miákoló kéj, ajkak egymásrazuhogása, [több vagy mint az ima, mely mindenkié, és több vágj' mint a meztelen ég, (hová nem jutok el sosem) és több vagy mint a feloldó sikoly, mely fájdalmamat kibogozza, több vagy mint a beteljesülés, mert évek torlódó izgalmában mindég újra kereslek dadogó ujjakkal s úgy kellesz nekem, mint elszánt gyilkosnak vér-----------’ — Mu tatvány szerző „Gyermekarc“ ciniü sajtó alatt levő kötetéből. * A PALABA név garancia ennek a három zseblámpához szükséges elemnek kitűnő minőségéért, Rádió Palaba pedig rádiófelszereléséért. Kereskedők kérjetek ajánlatokat a Pála és Társa cégtol, Bratislava, Hosszu-utca 13. sz* Telefon 1922. sz.
