Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-22 / 292. (1919.) szám

Ha. agrárpárt ni mezőgazdasági követelésétől függ a kormány koalíció sorsa A karácsonyi ünnepek alatt kidolgozzák az áflatvámok uí szabályozásáról szóló javaslatot — Nagy differenciák a mezőgazdaság] kérdésekben az agrárpárt és a esek néppárt kőzett — AÖAGkAR-Hl RliAP 1928 december 22, szombat. 2 lűtkozotoit újabb táJitaikozáisi roham követte. Kirkwood ismét közbeszólt: — Közöttünk azok, akik szeretik hazáju­kat cs akiknek hozzátartozói a Hajránál ál­lanak, tudják, hogy addig nem élhetünk békességben, amig csapataink a Ilajna- vidéken vannak. Az ügy lassan nevetsé­gessé válik! Chamberlain főikéit, hogy válaszoljon: de az eAlenzék oly lármában tört ki, hogy vissza kellőset simáié helyére, anélkül, hogy szóhoz julhate'jt volna. A hivatalos szcncikok ismét közbeiliápteik, de az ellenzék ismét le­hurrogta őket A lárma még sokáig tartóit. Stilisztikái kövének, akik „elaialii46 págfjifitk negytfen- Bégyaier il szavazóját Prága, december 21. Az A Röggel pozsonyi kormány lap sehogy som Ind belenyugodni abba az egyszerű staiioziikai lénybe, hegy a magyarság két pórija az 1925-ös szenátusi vá- la szí ások eredményéhez képest az országos képviselőtestületi választásnál Szlovén szkon több mint negyvenniéigyezer szavazattal erő­södött. Ezt a csekélységet a lap úgy könyveli el, hogy a keresztény-szocialista páTt a maga hamm inoha tezres növekedésével „megtartotta a szánmivót" (!), a magyar nemzeti párt per dig nyolcezer uj szavazója dacára tizenhárom­ezer magyar szavazatot vesztett (!). Erre az utóbbi számra úgy jön rá a lap, hogy föl teszi, hogy 1920-ban a Bund dér Landwirlére tizen­nyolcezer szlcvenszkói német szavazat esett. „A német Bund az országos választásoknál egyáltalán nem állított jelöltet — Írja az A Heggel — és igy ez a 18.000 szavazat S^ent- Iványéknak egyenesein ö’ébe hullott. Be a végeredményében a magyar nemzeti párt sza­porulata mindössze ötezer szavazat, igy tehát ténylegesen tizenháromezer szavazattal keve­sebbet kapóét, mini -ami viszont azt jelenti, hegy 13,000- pusgyár szavazó fa­képnél hagyta őzt a pártot ugyanakkor, ami* kor 18.009 német szavasakéi kapott". Ez az idézet kiáltó példája- annak, hogy ez a ma­gyar nyelven megjelenő lap még a nyilvánvaló félrevezetéstől eem riad vissza, csakhogy a magyar nemzeti párt letagadhatatlan szám­beli erősödését vereségiek tüntethess© föl. A falsaim abban van, hogy a.Bund dér Landwir- te Szlovénszk'ón nemcsak *a mostani országos választáson, hanem 1925-ben sem állított kü­lön listát, vagyis ahogy a. magyar nemzeti párt és a szepesi németek pártja szövetségé­nek javára irt mostani srázinégyezer szavazat­ban benn szerepelnek a Bund dér La.ndwir le­nek tulajdonított sztovenszkői német szava­zatok, éppúgy benne szerepetek ezek a né­met szavazatok az 1925-ös szenátusi választá­soknál 96 ezer szavazatot elnyert Bund dér Landwirte, magyar nemzeti párti, szepesi né­met párti közös lista eredményében is. Aki tevát 96 ezerről 104 ezerre való számoméi ke­désnél tizenhárom ezres csökkenést állapit meg, az vagy téved, vagy hamisít. Prága, december 21. A cseh néppárt morr vaörszági végrehajtóbizotisága — mint rövi­den jaleiniotlük — hétfőn Srámek elnöklete <a!óitf ülést tartotit. Az ülés során kiderült, hegy a néppárt és az agrárpárt között a beí- pdimiöaá problémákban óriási differenciák vannak. A népéért nem azonosítja magát az agrárpártnak a korai választások kiírására vonatkozó tervével, de nem utasítja ed azt. hogy a koalícióba más pártokat is belevon­janak. Srámckék nem avatkoznak be az a?" ráriusek és a cseh nemzeti szocialisták közöt­ti harcba. Srámek további megmaradását a kormány©Inökheiyciitesi tisztségben aiz agrár­párt további magatartásától teszik függővé és belemennek abba, hogy Srámek erről a funk­ciójáról lemondjon, föltéve, hogy orr© takti­kai okok főn forognak. A cseh néppárt ezzel szemben e*utasPja az agrárpárt uj mezőgazdasági követeléseit A félhivatalos Prager Presse értesülés© sze­rint az agrárpárt fe-map rövid ülést tartott hogy megbeszél;e a párt jövő évi parlamenti munkaprogramját. A párt képviselőházi klubja tudomásul vett© azt. hem- a koalíció elvben hozzájárult az álHatvámok kérdésének rendezéséhez. Az erre vonatkozó javaslatot nem fogja sem az agrárpárt, sem pedig a koa- őició kezdeményező javaslat forrná Iában a páriámon ín ek benyújtani', hanem már mint kormányjavaslat kerül a nemzetgyűlés aszta­lára. A pariimért karácsonyi szünideje aWt a koaliriis pártok Hdolgozzák a javaslatot s az aaár cfyan szövemezé^bon kerül a pa.rla- menf elé. hogy á/nnek plénuma loUngyátlác-a minden zökkenő Pétóíül léfoVnassóin. "" Az eárárpárt szócsöve, a Venkov mád ve­zér Cikkében ismét élénk képet tár elénk a cseh koejiieíGspáríok közelíti . békés" viszony­ról. A Venkov reagál a ezoctaá-silia sajtó ama cikkeire, amelyek a koalíciós pártok egymás- közti viszálykodásáról szólnak. A Venkov hangsúlyozza, hogy az agrárpárt és a cseh néppárt közötti viszony egészen világos. A cseh néooárt tudta, hogy a mezőgazdák köré­ben csak defenzívában lehet, de viszont a mezőgazdák követelésoivei szemben tanusf- ■toil't magejtarlásátcl függ a néppárt mezőgaz­dasági szervezeten nők sorsa. A kőt párt kö­zölt bn'íánt vontak Csehonszái^ban az 1907. és 1911. évi választóik és ez a halár méz ma is érvénvben van. Ezulán idézi a lan Viskó v- skynalk egyik referátumát, amelyből kiútüniik hogy a cseh néopántban, mint sok miás kor- mánvoártban, idegen elemek a nárt válasz- lói körében bonyodalmait idéztek elő s ezzel végül is a szavazatok csökkenését érték el. Egyes cseh néppárti publicisták igen gyak­ran vetetitek főj a kérdést, hogy nem volna-e jobb a néppártnak a szocialistákkal lépni kóailicióba, mint az agráriusokkal. A választások elölt a néppárt nem is na­gyon ajánlotta a szocialisták elleni harcot, mint akikkel talán már holnap uj kor­mányt alakíthatnak. A szocialisták ezt az érvelést kihasználták és bejelentették, hogy december 8-án már egy uj kormány fog bemutatkozni, amelynek gerincét a szocia­listák fogják képezni. Ezzel a néppártiak természetesen gyöngítették a szocialistael- lenos választási kampányt De újból bebizonyowdoitit, hogy rosszul szá- mitaíírfí, mert épp a néppárt "gyöngült a vá­lasztásokon. Szlovenszkóra vonatkozólag — írja a Venkov — azt Írták a választások előlit a szoc'iaitis'ák, hogy az agráriusok ott veszí­teni fognak, mivel Szlovéniákét a ludákoknak szolgálhatták ki. Ez sem következett be, sőt az agrárpárt ott is megerősödött. Az agrárpártot sem ma, sem a jövő válasz tásokon nem veszélyeztetik sem a lidákok, Berlin, december 21. Az egyh'zi kérdések- j ben rendszerint igen jól értesült Germánra, á német katolikus céntrumpárt közpo.-ti or­gánuma, római tudósítója tollából mai számá­ban rogy cikket közöl az olasz kormány és a Vatikán között megindult diplomáciai tárgya­lásokról. A P. M. HL jelentette, hogy a Szint- szák és a fascista állam kiegyezése az utób­bi napekban ismét jelentős e.őha’adást tett s fascisták állítólag bizonyos egyházi koncesz- sz'.ck fejében hajlandók egy minimális egy­házi államot alakítani, ameyben a pápa lenne a szuverén ur. A Germania értesülése szerint ezek a hírek rendkívül jó forrásból származ­nak és mind a Vatikánhoz, mind a Kvirluál- hoz közelálló körök nyomatékosan niegerősi- ti'k őket. A közelmúlt bán a kormány és a pápa udvartartása rendkívül szívélyes viszonyba kerültek egymással. Más forrásokból szárma­zott értesülések szerint a kúria diplomáciai okokból ,.az egyházzal szemben való jóakarat ‘ manifesztációjával is megelégszik. Amennyi- ben tényleg igy ván> az egyház és az olasz al­sóm pedig a Indák ok. Éppen ezért nyugodtan csinálhatunk velük politikát, amig hajlandók velünk megoldani a sürgős mezőgazdasági és kisgazda-kérdése­két. Ebben rejlik a politikai helyzet kulcsa, nem pedig cikkekben, vagy ládák és tudók beszédekben. A Venkov legújabb vezércikke más szavak­kal azt mondja, hogy az agrárpárt csak addig tartja fönn a ba­rátságot a cseh cs szlovák néppárttal Cinig ez a két párt szót fogad, de abban a pilla­natban, mihelyt a két néppárt nem íelje- siti az agrárpárt követeléseit, fölbomíík a mai koalíció. A jövőre nézve tehát nem nehéz politikai jós­latot csinálni. Az agrárpárt ragaszkodik pro­gramjának megvalósításához s abban a pil­lanatban, amikor a néppártiak valamely me­zőgazdaságii javaslat ©lilén foglalnak állási az agrárpárt kilép a koalícióból és kierőszakol­ja az uj nemzetgyűlési választásokat. maroméra lám kiegyezése küszöbön áll. £ ££fs ars85j;asi£éi Róm-a, december 21. XI. Phus pápa ötven­éves papi jubileumát ma ünnepelték meg a római Szent Péter-bazilikában. A pápa arany­miséjére uegyvenzer belépőjegyet adtok ki. A pápát a svájci gárda kísérte a székesegyházba, ahová hordszékeu érkezett meg. XI. P;us a főoltárnál mondta ei miséjét, majd az egyik mellékoltárnál százhúsz fiút és leányt megái- doztatott. Amikor tíz órakor a pápa elhagyta a bazilikát, a hívők ezrei énekelték el a pápai himnusz ismert refrénjét: — Tartsd meg Isten Szentatyáukat, Krisz­tii? nak helytartóját. lemond a íugosztév kertríry? Belgrád. december 21. A hármas koalí­ció vezetősége hir szerint ugv döntőit, hogy Korosccnek még ina le kell monda­nia és pedig a mára összehívott demo­krata párti értekezlet előtt. i ¥illkán is ii ilisi Isrüiii kiegyezési fán pisai illírrel Myitak QpiBŐ pápai ffiitR, ksf fesaiffési ligftatfcozat? — A Germánja értesülései — <T->» ___ C* <3* nn m> imrw & nr A Prágsí Hariaí HIrSap ereáaíi Irta: mm ÍS2SE? (39) Alpár és Darimovies kimentek. Aztán uas- san mag in düh Ménessi is. Ö még vissznforduli az ajtóból: — Friedmann ur, maga még nem is ebé­delt! . , , Kori lsek valamit? — Köszönöm, nem kell, —- motyogta maga elé a kereskedő, —. Ha megengedi, Friedmann ur, — szó­lalt meg Szantessi, — nekem úgyis túlsók maradt vacsorára , . . Megosztjuk , . . Felállt és a szekrényből ételmaradékokat kotort elő. Ménessi kiment a sétára. Friedmann lassan, minden érdeklődés nél­kül, gépies mozdulatokkal kezdett, enuh Vég­re megszólalt: Menjen sétálni, Szewtessi ut. —r Nincs kedvem, morogta Szentesei és vfez- pzaült Friedmann mellé az ágyra. — Istenem! — szakadt fel a panasz Fried- mannból, aki hirtelen abbahagyta az evést, —■ meddig meg? . . . Mikor fogaik én kiszaba­dulni? .... Nemsokára . . , — Maga se hiszi ezt, Szentessl ur . , . Csak azért mondja, hogy engem vigasztaljon... Borzalmas ez, tessék elhinni ... Az ember itt él, mint az állat . . . Ketrecben . . . Odakint van a családja ... Nem lehet kimenni . . , Az ember azt se tudja, hogy mi van a felesé­gével ... Ha legalább minden pap jöhetne iát-gstó . . . Ha csak egy percre is , , , Szentessl nem szóit: hagyta, hadd ömöljön a hos- zu szóáradat Az agyában felgyűltek a kérdések, melyekre maga se tudott fe'eletet adni * melyeket hangtalanokká parancsolt benne a szána’om: — Vájjon bejönne-e mindennap Friedman­né, há lehetné? , , . Vájjon csakugyan öt ült volna az asszony, ha ma hazament volna a férje ... És ugyan miért maradt el a mai ebéd? . . . A gondol,atck fájtak benne s mikor ráné­zett Frieúmaimra, látta a kövérkés, naiv fér- Harcot, melyen most semmi más érzi® nem volt felismerhető, mint az el’ágyult szer etető. Úgy érezte, hogy talán jő is, hogy ma el­maradt a szabadulás . „ . A napnak különös szenzációja volt: Szen- tesai az egyik írnoktól, aki a nagyi, ódán dol­gozott, egy újságot kapott a sétán. Mióta be- került a fogházba nem látott újságot, — igaz, nőm is nagyon vágyódott utána, mert az el­ső napokat kivéve, melyeken még idegesen gondolt arra, hogy jrnak-e róla s mit írnak a lapok, eszébe se jutott, hogy újság is van a világon. Most különös szenzáció volt az újság, me­lyet vigyónva rejtett el a zsebéhe. A séta alatt szórakozott volt és ideges: rögtön neki sze­retett volna kezdeni az újságolvasásnak. Vá­gyakozott a be bük után, melyeket most, az el­képzelés messzeségéből, másmilyeneknek ér­zett, mint a könyvek betűit ... A könyvek, melyeket a fogházban olvasott, idegen élete­ket hoztak ©léje, idegen életeket, melyek vég­telen messzeségben voltak tőle és most úgy érezte, hogy az újság másmilyen olvasmány lesz. Végtelenül sokat várt a telenyomtalobt lapoktól. Az élet képét várta tőlük, az életit, melyből ő néhány hét előtt, — különös mó­don, — teljesen kizökkent. Végtelenül hosszúnak érezte a séta idejét: legszívesebben már beszaladt volna a zi.hó­jába, hogy azonnal nekikezdjen az olvasás­nak és állandóan félve gondolt arra a lehe­tőségre, hogy talán éppen ma lesz „bipi«‘‘ és akkor az örök ©1 fogják venni tőle az újsá­got, — még mielőtt elolvashatta volna ... Az újságért járó büntetés eszébe se jutott* csali a fekete betűikkel telenyomtatott papír­lapokat féltette. Végre véget ért a séta is. Alig ért be a zárkába, elővett egy terzs- könyvet, kinyitotta és a lapok közölt úgy he­lyezte el az újságot, hogy az őrök ne vehes­sék észre, ha véletlenül benyitnak a zárkába. Izgatottan kezdett olvasná: az első oldala­kon politika, parlamenti tudósítások, ezeket türelmetlen mozdulatokkal lapozta át, ez az élet túlságosan messze volt tőle . . , Ekkor már társai Js észrevették a nagy szenzáció!: újság! Mindenki lázba jött, min­dé nki olvasni akart, — csak Ménessi uem mu­tatott semmi érdeklődést. — Ua tudlam volna, hogy az ilyesmi eny- nyire érdekli az urakat, — jegyezte meg, — már hoztam volna néhányszor ... A uagy irodáü mindig szokott lenni, de engem kevés­sé érdekei, hát eszembe se jutott, hogy az urak ífülnek neki . . . Alpár izgatottan kérdezősködött: — Mi újság van odakint? . , , Oroszország­ban? , , . A munkásmozgalomban? . , . Ugye ideadja nekem is az újságot, Szeutessi ur? , , Friedmann ia, DarLmovics is odatolakodtak Szentesei mellé, begy ük is láthassák a betű­ket, metyek száműzve vannak a uagy kőépü­letből. Az izgalmakat Ménessi szavai hütötték le egy kissé: Azért jól tennék az urak, ha nem csinál­nának ilytn nagy zrit* mert az less a vége, hegy bejön egy smaszer és elveszi az egész vacakot . . . Tetejébe még néhány nap sö­tét zárkát is kaphatunk . , „ Darimovies, akinek ajs érdeklődését teje­sen kioltotta ez a kilátás, egy pillanat alatt a szoba más’k sajkában termett, hogy ezzel is demonstrálja* hogy neki semmi köz© sincs az egész ujságlPst^rlához. Friedmann is óva­tosan hátrált el Szentessi mellől. Alpár nem tágított az újság tőszomszédságából, de fon­toskodva jegyezte meg: — Persze, nem fog ártani egy kis óvatos­ság . Ménessi őszinte lenézéssel nézett a meg­riadt emberek felé: Azért nem kell úgy begyül ni ... Ha hazerra csinálnak minket, majd én vállalom, hogy az újság az enyém . . . Azt fogom mon­dani, hegy a tegnapi ebédem volt becsoma­golva, — úgyis elég gyűrött ez a vacak . . . De nem is kell, hogy észrevegyék: Szeutessi űré az újság, ő olvassa el először* aztán ©gyenként a többiek, —r végül pedig majd ideadják az urak nekem. Én nem akaiom el­olvasni, engem nem érdekel, de én majd úgy elvarázsolom, hogy snraszer legyen, aki meg­találja . . , Ebbe belenyugodlak valamennyien, még Al­pár is, aki, bár kelletlenül, de még s elment Szentessl mellől s hagyta, hogy az zavartala­nul és nyugodtan merüilliesseu bele az újság olvasásába. Szeutessi izgatott érdeklődése rövidesen le­lohadt: nem talált semmit abból, amit kere­sett ... ő azt hitte, hgoy az újság éles ké­pekben fogja szemei elé varázsolni az életet melyből kiesett, mikor becsapódott mögötte a vasajtó, az újság azonban a legkisebb mér­tékben sem váltotta be a reményeket: hasá­bos beszámolók a parlament üléséről, a lóver­senyről? egy szenzációs betörésről és egy kü­lönös szerelmi tragédiáról, mely két tevob verdörrenéssel fejeződött be. K Fáradtan nézte a betűk rendekbe sorakoza- tott légióját: — Ez az egész? ... — ébredezett benne a gondolat, — ez az a híres kint élet, melyet elvesztettem? ... A miniszterelnök vadász­kirándulása, a h'szteríka sz? relém bánata, a zsokék és lovak ünnepi viadala, néhány roi i- őri hir és egyéb apró-cseprő ügyek . . . Eí az egész? . , .

Next

/
Thumbnails
Contents