Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-20 / 290. (1917.) szám
6 í928 december 20, csBfihrtBk. Orökségi pert isiéit a Habsburg-ház ellen Ferenc Józsei állítólagos Ha Prerauban bakkant fel az elhunyt császárhoz hasonlító „örökös** A meghódítón kassai közönség ,, Kassa* december 19. A kmsrn főiskolai hall gat ók diákmenzáinak javára vasámmp este rendezeti hangversenyen és szavalóestén — úgy éreztem — Mécs László és Kassa közönsége megszerették egymást. Ez pedig nagy szó. Aki ismeri Kassa közönségét, az tudja, hagy hideg közönség, amely csak nagynehezen melegedik fel. Vasárnap este azonban ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Mikor Grosschmid Géza ár. szenátor, a, pompás sikerű estély kezdeményezője a pódiumra lépett és szivei és észt egyaránt meggyőző meleg szavakban ismertette az estély anyagi céljait, Kassa közönsége úgy gondolatban, mint érzésben csakhamar egynek érezte magát vele. Ez volt azután az est hangulat- alapja. A Schalkház nagyterme ezen az estén a leglelkesebb tapsviharoktól volt hangos. Mécs László, akit Kassához nemcsak rokoni szálak fűznek, de aki ebben a városban járta középiskoláit is, az ő szerény, közvetlen modorával midjárt a kezdet kezdetén valósággal összebarátkozoü a publikummal. Az az emelkedett hangulat, ami a Szakmáry Magda zongora- él énekmüvésznö, valamint Hemerka Mary zongoraművésznő kitünően előadott hangverseny számai alatt keletkezett, egyszeribe közvetlenné melegdett> amikor Mécs László a dobogóra lépett. Ez a közvetlenség azután mindvégig megmaradt, úgy hogy a végén valósággal családiassá vált. Kém igen tudok rá ugyanis példát, hogy az előadó művésznek a közönség soraiból diktálták volna a szavalandó költeményeket. — Mécs bácsi még — hangzott fel egy kérés az első sorokból. Így szavalta el a költő a programmon kívüli parancsolj fenség“-et. — „Emberek vagyunk“ — kérte valaki a közönség köréből. És igy tovább ,ugy hogy Mécs maga sem tudott már eleget tenni a kívánságoknak. £ Mécs László babérkoszorút kapott. A közönség megtapsolta. Egyszer, kétszer, háromszor. Mécs zavartan forgatta a koszorúi. Mit csináljon vele? Esetlenül szaladt le a pódiumról. NeNm neki való a babérkoszorú. Elég ha — szeretik őt .. . Azt, hogy Kassa közönsége megszerette Mécseb a szünet közben tapasztalhattam. Valósággal megrohanták, a kezét rázták, autogrammal kértek tőle. Nehéz feladat ennyit kérdésre feleletet adni. Kielégítőt, mosolygót. Mécs bírta . . . Valaki )iagy meggyőződéssel mondotta, egy szünet közben: ez a költő verseivel megtalálta az utat szivünkhöz, mert mindenkihez van egy lelkes szava: anyákhoz, apákhoz, leányokhoz, fiukhoz, szegényekhez és gazdagokhoz, hitetlenekhez és hívőkhöz . . . Ebben a kollektivizmusban van az 6 legnagyobb sikere. Mindenki a maga költőjének valllmtja . . . Aláírom. Ahasverus. — A jugoszláv király negyvenéves. Belgrádból jelentik: Hétfőn ünnepelte Jugoszlávia Sándor király 40-ik születésnapját. Az országban mindenütt ünnepi istentiszteleteket és katonai diszem- lékeket tartottak. A zágrábi ünnepség lefolyása elé belgrádi politikai körökben nagy aggodalommal néztek, minthogy attól tartottak, hogy a december elsejei tüntetések újból megismétlődnek. Az aggodalmak azonban fölöslegeseknek bizo- i nyúltak, a lakosság nem vett részt az ünnepélyeken és házaira a horvát zászlókat rakta, a ha- j tóságok ünnepe és a szerb zászló ellen azonban nem tüntetett. Ragujában azonban összetűzésre és lövöldözésre került a sor horvátok és szer- bek között. — A pápa a Nobile-expedicióról. Rómából je- ! lentik: A pápa megnyitotta a Nuovi Licei uj aka- j démiai évét. Az ünnepélyen három tábornok és : több akadémikus, köztük Nobile tábornok is részt- \ vett. Gianfranceschi lelkész, a Gregorián-egyetem rektora, aki Nobile északisarki expedíciójában is résztvet/t, beszédet tartott, amelyben az expedíció tudományos érdemeit vázolta és Olaszország háláját fejezte ki Norvégia, Franciaország, a Szovjet-Unió, Svédország, Finnország és mindazoknak, akik a hajótöröttek segitöakciójában resztvettek. A pápa megelégedéssel emlékezett meg az akadémikusok munkájáról és csodálkozásának adott kifejezést, a hatalmas sarki-expedícióért és annak eredményiért. Beszélt az emberi szolidaritásnak csodálatos példájáról, amely ennél az alkalomnál is kifejezésre jutott és hangsúlyozta az északsarki vállalkozás felemelő nagyszerűségét, amely kiváltotta az egész világ csodálkozását. Olmiitz, december 19. Az elmúlt nap délelőttjén nemmindennapi látogatója volt a pre- raui rendőrségnek. A rendőrfőnök hivatalában megjelent egy 64 év körüli férfi, aki nemcsak szakállviselete, hanem fiziognőmiája és testalkata meglepően hasonlatossá tett az elhunyt Ferenc József császárhoz. A frappáns hasonlatosság az első pillanatban szavát vette a rendőrtisztviselőnek, aki csak akkor fordult kérdéssel látogatójához, amikor felocsúdott meglepetéséből. Az elhunyt császár alteregója a rendőrtisztviselő kérdésére elmondta, hogy ő Slovecsek Adolf volt pincér és vendéglős s a szembetűnő hasonlatosságnak nagyon is kézenfekvő magyarázata van, mert ö Ferenc József császár természetes gyermeke. Ezt a legnagyobb határozottsággal állította és származásáról különböző iratokat mutatott meg a rendőrtisztviselőnek. A továbbiak során elbeszélte, hogy édesanyját nem ismerte, mert csecsemő korától egy Mauser Anton nevű földműveshez adták ki nevelésre. Ausztriából Dalmáciába került és három évtizeden át ott pinccrkedett. GdozeTban egy francia földmives Ősrégi teletne bukkand a birtokán. A tudósok megái Lapátolták, hogy a talált tárgyak legalább husizezreinévesek. A tudósok más része azonban kétségbe vonta a tetet valódiságát. Azt áillitó'titák, hogy a gtezeűi földműves csempészte he azokat a földjébe, hogy pénzt köpessen velük. A tetet ugyanis ellentmond annak az elfogadott teóriának, hogy Középéé Északeurópában a római civilizáció elterjedése- előtt csak barbárok éltek. A neandervölgyi koponya se sokkal idősebb, mint a glozeli telet, mely tehát azt bizonyítja — ha valódi —, hogy húszezer évvel ezelőtt 1892-ben Bécsbe jött* hogy felkutassa szüleit. Senkitől sem tudott felvilágosítást kapni, amíg össze nem akadt keresztapjával, aki azután elmondta neki származása hiteles történetét. Midőn megtudta, hogy ő a császár természetes fia, kihallgatásra jelentkezett Ferenc Józsefnél, de egyetlen egyszer sem bocsátották az uralkodó elé, hanem minden esetben nagyobb pénzösszeggel küldték el. A pénzösszegből egy vendéglőt vásárolt, meg- vagyonosodott, majd ismét mindenét elvesztette. Ekkor hazajött szülőföldjére, Csehszlovákiába, ahol nyomorúságosán tengeti életét. Újabban elhatározta, hogy a Hábsburg-házzal szemben örökösödési igénnyel lép fel s a per megindításához szükséges anyagi eszközöket kéregetésből szerzi meg. Az elhunyt császár állítólagos fia Prérau városától ötven koronás adományt kapott, azzal a feltétellel, hogy fantasztikus meséjével együtt eltávozik a város területéről. épp úgy volt, minit ma, midőn a Föld némely részén nagy civilizáció vau, míg Uj- gumeában még teljesen primitív- vademberek élnek. A neandervölgyi ember még közel állhatott az, állathoz, mig máshol már magas kuliura virágozhatott A tudósok két táborra szakadlak és a harc — a glozellsták és antiglo-zel!sitik között: —- azóta szüntelenül folyik. Most újabb mozzanatához érkeztünk: Mint Parisból jelenítik, Söderman svéd: piroffesz- szor, a gioaeliísták svéd vezére, ma közölte a nyilvánossággal annak a svéd tudományos vizsgálatnak eredményét, amelyet a svéd' Pateobo'fcan iikai és Terméeaetraíjzi Intézőt ■tudósai hajtottak végre a glozeli teleteken, amelyeken állítólag az agyagba gyúrva újkori növényi gyökérrészek voltak. A vizsgálat eredménye szerint a kérdéses tárgyakban nyoma sincs jelenkori növényi anyagoknak s i gy semmi sem szól az ellen, hogy a tárgyaik valóban prohisztórikus eredetűek. Ennek kapcsán Deperet, a francia Akadémia tagja és a lyoni glozelisták vezére érdekes előadásban fejtette ki a lyoni -egyetemen, hogy a glozeli letetek kéteégkivM 20.000 év előtti emberi kultúra nyomait mutatják. Hogyan ünnepelte Moniparnasse Hiúsága a százhároméves faggyú- gyertyát ? Páris, december. A Montparnasse-on ismét hejehujázott az ifjúság. Volt karnevál, tánc, mámoros jókedv, mert bármit is jegyeznek föl Páris krónikásai, azt az egyet kénytelenek elismerni, hogy amig ifjúság van a Montparnasse-on, addig a jókedv itt nem hal meg. Okot a táncra, a karneválra, mindig találnak a Montparnasse-on. Csak úgy, mint nálunk a sírva-vigadásra. A montparnassei ifjúság például a mostani virágos, jókedvű farsangi mulatsággal a komoly tudományokat, ünnepelte és ha kissé furcsa módon is, az elismerés zászlaját hajtotta meg egy rég elfelejtett öreg ur emléue előtt. Három év óta minden évben lezajlik ez a vidám ünnep a Montparnasse-on, amelyről a hivatalos világ nem szokott tudomást venni, mert ugyan kit érdekelhet ma, a villamosság korszakában, — hogy most volt százhárom esztendeje annak, hogy a siralom völgyében tántorgó lelkek szomorú, sötét éjszakáin először lobbant föl a faggyugyertya révedező lángja. A százhárom éves gyertyát ünnepelte Montparnasse ifjúsága és azért ilyen jókedvűen, ilyen diákmódra, mert az, aki a pislákoló, hunyorgató mécsek között botorkáló emb # iséget a gyertyafénnyel megajándékozta, nem is ezzel a találmányával lett hires, hanem mathuzsálemi korával, — annyi évet ólt, ahány esztendős ma a gyertyái — és a mindvégig megőrzött ifjú kedélyével. Chevreul apó. így hívták a faggyugyertya feltalálóját, akinél népszerűbb csak kevés volt a Quartier Latin diákjai között. Chevreul apó a gyertya feltalálásával aratott erkölcsi sikeren már Tégen túl volt, amikor a Szajna partján két sous-ért árulta eredeti müvét. A mü fogyott, hogyne fogyott volna, amikor az a sokatigérő elme volt: Hogyan lehet száz évig élni? A régi krónikások följegyzik Chevreul apóról, hogy 1803-ban, tizehétéves korában került bizonyos Vanquelin nevű ur laboratóriumába, mint 66- gédpreparatőr. Egy nap Vanquelin Rouen városából kapott egy befőttes üveget, amelyben valami zsiros anyag volt. Hogy kitől jött a csomag, nem tudta, a mellékelt levélben mindössze annyi állott, hogy a zsiros anyagot, a tudomány érdekében, analizálja. A tudós félretette a befőttes üveget, tartalmával együtt és feléje se nézett többet. Egy év telt el, amikor a lim-lomok között rábukkant az ifjú Chevreul és észrevette, hogy a massza közepén valami sárgás anyag kristályosodott ki. Chevreulnek csak hosszú évek után sikerült az anyag összetételeit megállapítani és csak 1823-ban tudta a stearint izolálni. Két évvel később, Gay Lussac segítségével elkészült az első faggyugyertya. Chevreul először Franciaországban, majd hat hónappal később Angliában szabadalmaztatta találmányát. . A legelső gyártmányok nagyon kezdetlegesek voltak és csak Milley és Maland további kisé: létezései után, 1836-ban, készült el az első darab abból a gyertyából, amely ma is forgalomban van. A dicsőség természetesen mégis csak Chevreul apót illeti meg és ezt elismerték annakidején a j'francia tudományos társaságok is. amikor 1852- | ben a Société d‘Encouragement kémiai diját, t’i- ! zenkétezer frankot, Chevreul apónak ítélték oda. A gyertya, a tökéletesítés után. Franciaországban kitűnő pénzforrásnak bizonyult. 1870-ben, J araikor Franciaország nekilátott a gyertyagyár- | fásnak, mindjárt az első évben ötmillió 700 ezer i frank jövedelemre tett szert, és a jövedelem fo- i kozatosan emelkedett egészen évi tizenkétmillió I frankig. 1875-ben volt Franciaországban a gyer- ; 1 yagyártás virágkora. Kétszáz gyár foglalkozott vele s egy év alatt harmincmillió kiló gyertya kehit ki belőlük, amelyből hárommillió kilót száíli- - attak ki keletre. Ma közel háromszáz gyertyagyár működik anciaország területén, a produkció azonban nap- 1-napra csökken. Az elmúlt évben már csak 11 iHió kiló volt az eredmény, ennek is háromne- d részét a francia gyarmatokra szállították, a háromszáz gyárnak ért bevétele alig haladja ■g a négymillió francia frankot. A gyertyát is elérte a találmányok közös sorsa, íigöíte a petróleum, a gáz, a villany. A jókedvű montparnasso-i ifjúsággal együtt azért emlékezzünk meg mi is róla, hiszen koporsónk melleti mégis majd a gyertyák fognak silbakolni. Balra fönt: A paraguayi hadügyminisztérium — Jobbm fönt: Bolíviai csapatok La Plaz felé indulnak —- Balra Iont: Bolíviai tartalékosok bevonulnak — Jobbra lent: Paraguay gárda-gy alogságia A Prágai Magyar Hir lap 1929-évi na®f képes naptárát máre-héten küldjük szét előfizetőink- és olvasóinknak Valódiak a glozeli és húszezer ép-.előtti emberi kmUmrm nyomai! műiéi fék T — Söderman svéd tudós legújabb megállapításai — Iliiéi vásárló lágyéi kap , ,,, , . ™ ^ ^ 5 vasárnaptól december 16-tól dee*y erődet Fenn, |T§ 1111IJ1 f |f | ccmb,r 24-ig tekmtet nélkül arra, Rudolfplalz márkájú üli is.MfiM lí sLaA ^ ífc hogy milyen összegben vásárol a 1 D pgjiei PoisöiiY' SÜ Jfe m ükÉ yÉf t§ mvebses,íbs&so u. a. sas, alatti iSSaísserápasSiásáB&an.
