Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-19 / 289. (1916.) szám

6 1928 december 19, tgeréfa, Villa a tizenötemeletes ház teleién Egy hatalmas amerikai színházi tröszt Berlin, december. Egyéves amerikai tartóz­kodás után Newyorkból visszaérkezett Berlin­be Jean Gilbert, a kiváló német zeneszerző, aki legnjabban két operett m egzenés itfcésóvel foglalkozik. Mindkét operettszöveg szerzője magyar. Az egyiké: Fodor László, a másiké: Báró Lajos. Jean Gilbert Newyorkban a Scliu- bert-tröszt szolgálatában állott, s mint ilyen, nagyon eredményes munkát végzett. Hazaér­kezése után interjút adott newyorki tapasz­talatairól. Itt közlünk néhány nagyon érdekes részletet az interjúból: — A színigazgató Amerikában általában az, ami nálunk a rendező. Az amerikai szinház- üzem legfontosabb személyisége a — pro­ducer. Az 5 személye körül fordul meg min­den, az ő neve rikolt a plakátokon és minden híradásban, amely a készülő darabról a lapok­ban megjelenik. Az igazgatórendező, a szer­ző, a komponista, meg a színész neve eltűnik a producer nevének árnyékában. Az ameri- i kai producer abban a pillanatban, amikor megszerzi egy darab előadási jogát, megszerzi film jogát és könyvkiadási jogát is. Egyáltalá­ban Amerikában csak azoknak a daraboknak leket reményük arra, hogy filmet készítenek belőlük, amelyek színre kerültek már színpa­don is és — sikert arattak. A producer sza­badon rendelkezik minden megszerzett szín­darabbal. Bármilyen változtatást eszközölhet rajta, átcsoportosíthatja az egész darabot, kihagyhat belőle felvonásokat és uj felnő- násokt irhát belé. Az amerikai producernek az az álláspontja: — Aüt teszem a pénzemért, amit akarok! — Én a Schubert-tröszt szolgálatában áll­tam. Ennek a trösztnek két pompás vezetője van: a két Sdiubert-testvér, akik emberfölötti munkát végznek. Sohasem hittem, hogy ilyen munka teljes itmény re ember képes legyen, mint amilyenre ezek ketten képesek. A Schu- bert-testvérek minden bizonnyal a legnagyobb szinházemberi az egész világnak. Üzleteik mé­rete egyszerűen gigantikus. Egyedül Amerikában 40 színházuk van, csak Neicyorkban 27 színház áll az ő vezetésük alatt. Ezenkívül Londonban is van öt szín­házuk. A Schubert-trüszt üzletháza Newyorkíban a 44-ik uccában van. A ház tázenötemeletes. A ház tetejére egy vis villát építették. Ott lakik a fiatal Schubert, az idősebb Schubert az elnö­ke a trösztnek és ő vezeti a Sohubert-szinhá- zak drámai osztályát. Természetesen nagyon sok mozija is van a Sdiubeirt-trösztnek! — A 44-ik uccában lévő üzletház forgalma olyan, mint egy óriási áruházé. Naponta több mint ezer ember fordul meg ebben az épület­ben. amelyben annyi a dramaturg, a fordító és a — detektív, mit homok a tengerparton. Schuherték mindent tudnak, ami roppant üzemükben történik és semmi sem történhe­tik az ő beleegyezésük nélkül. — Állandó szerződésben hatezer-nyolcezer színészük van Schubertéknek. A Sdhubért- szinházakban ugyanabban az időben 150—200 darab kerül bemutatásra. Mindezek az elő­adások a két testvér állandó felügyelete alatt állnak. A fiatalabb Schubert délelőtt az iro­dában van, ahol számtalan rendelkezést ad ki, tizenegy óra karül legalább hat színdarab próbáján vesz részt Newyorkíban, egy óra után már vonaton ül, hogy a közeli vidék szín­házait látogassa meg. Minden vasúti állomé- j són nagyobb csomag táviratot vesz kézhez. . A vasútról dirigátja husz-harminc utazó \ társulatát is. , —Egyszer megkérdeztem Schubertét, bo- , gyan bírja ezt az óriási munkát? Mosolyog- • va válaszolt: — Bírom, mert örömet okoz! SZETBOMLOTT M Valaki szivemet akarta s azóta játszik vele, Oly biztosan hullott ki belőlem, utána próbáltam nyulni, De felcuton megállt a kezem, nagyon gyönge lettem. — Azt mondják: szerelem; igen, szerelem, Hogy mindig rágondolok s az akarata Mint hízelgő, lágy selyemfonál tekerődzik az enyim köré. Valaki ur lett fölöttem, — néha még szógyenlem bevallani, — Olyan furesa ez a leigázás, ez a szolgaság, szétbomlott magánosságom Roncsaiba kapaszkodó nagy-nagy tiltakozásom. Lassan ért meg, mint a vihar a föld túlsó felén, Nem látta senki, én se, más se, csak ő igazította Titokban már a rózsaszínű fellő geket csatára készen. Most megleptek, esőben ázom, kopog a vágy szivem helyén: őt kívánom, őt s a ráncokat legyőzött arcomon Erőszakosan komorabbra rántom. Tamás Lajos. Egy filozófus-betörő, aki Seneca idézettel védekezik — Nappal lakáj, este betörő, éjjel tudós — Páris, december 18. Különös férfi állott a napokban az esküdtszék előtt, Dalimonti-nak hivják. Az esküdtszék elnökének, amikor fog­lalkozása iránt érdeklődött, azt mondotta: — Inas vagyok, betörő vagyok s filozófus vagyok. Szóval három foglalkozásom van. Dalimonti olasz származású és valóban na­gyon tanult és képzett, ember. Rajong a tudo­mányokért. Érettségit tett és azután magán- utóm tanult tovább. Rengeteget olvasott, külö­nösen a természettudományok és a filozófia iránt érdeklődött. öt év óta él Parisban és ezalatt az idő alatt hatalmas könyvtárt gyűjtött Össze. Könyvtá­rában helyet kapott a nagy német filozófusok valamennyi könyve francia fordításban. Na­gyon sok az első kiadású ritka filozófiai köny­ve s rengeteg értékes természettudományi mü sorakozik polcain. Ő maga is dolgozott és ép­pen letartóztatása előtt akart kiadni saját, költségén egy filozófiai munkát. Azzal véde­kezett az esküdtek előtt, hogy csak úgy tudott tanulni, könyvet gyűjteni és dolgozni, ha lopott és betört, mert az igazi tanuláshoz nagyon sok pénz kell. Dalimonti rendkívül jómódom és megnyerő külsejű csinos férfi és ennek köszönhette, hogy gazdag házaknál inasi állást kapóit.; Paris leghíresebb fél világi nőinél szolgált mint inas és ezeket a nőket sorra kirabolta. Amikor egy-egy úrnőjét kifosztotta, tovább állt és álnéven ismét könnyen szerzett állást. Általában egy-egy helyen egy évig szolgált. „Elvből4* csali olyan helyre szegődött el inas­nak, ahol számított arra, hogy nagyértékü ék­szereket talál. Soha nem lakott munkahelyén, hanem saját lakásában, ahol a fél éjszakát könyvek olvasásával és írással töltötte. Reggel azonban pontnyin megjelent úrnőjé­nél, akinek parancsait a legszolgálatkészeb­ben teljesítette. Legutóbb Fagard kisasszonynál, egy szép párisi kurtizánnál szolgált. Egymillió frank értékű ékszert rabolt el tő­le és odébb állt. A rendőrség azonban most már elcsípte. Az esküdt széki tárgyaláson olyan szabatos vála­szokat adott és olyan védőbeszédet mondott, amely dicsőségére vált volna a legrutinosahb ügy védnek is. - Az elnök végül megkérdezte tőle, micsoda témáról irt filozófiai disszertá­ciót? Dalimonti azt válaszolta, hogy uj erkölcstant dolgozott ki és azonkívül, irt egy nagy munkát a betörő lélektanáról és arról, hogyan kell védokezni a betörők el­len. Amikor az elnök szemére vetette rablásait, Dalimonti Seneca egyik idézetével válaszolt. A Seneca-idézet ellenére is egyévi súlyos bör­tönre ítélték. \ * * nem minden esetben okozza az előbb vázolt be­tegséget, mert egy holland orvos vizsgálata sze­rint a hajópatkányok közül csak harminc százalék fertőzött. Azonban ez még éppen eléggé veszélyes arra, hogy a patkányharapás megérdemelje a ko­moly óvintézkedéseket. Távol keletről Európába jutott a patkányláz Kikötővárosokban a „sodoku*4 név alatt ismert japán betegség tépett fel Négynapos váltóláz, amelynek már ismerik a kór okozóját és ellenszerét Negyven centiméter vastag alumíniumot átsugároz az uj Röntgen-készülék Budapest, december 18. A Magyar Anyagvizs­gálók Egyesületének meghívására e napokban tar­totta meg előadását Berthold Rudolf dr., a Sie­mens—Reiniger—Veifa-cég főmérnöke az anyagok röntgensugárral történő vizsgála­táról. Berthold dr. előadásában kifejtette, hogy az anyag szerkezetének vizsgálata röntgensugárral idegen anyagoknak és anyaghibáknak (öntéshiba, belső repedés stb.) megtalálása céljából félkész és kész áruknál nyer alkalmazást szigetelő anyagok, tech­nikai célokat szolgáló porcellán, könnyű fémönt­vény, repülőgépalkatrészek, heggesztések, robban­tóanyag töltések és egyéb gyártási termékek vizs­gálatánál. Ma már 6 centiméter vastag rezet, 10 centimé­ter vastag vasat és 40 centiméter vastag alu­míniumot lehet átsugároztatni. Az anyag molekuláris szerkezetének vizsgálata röntgensugárral kristályos anyagoknál arra szol­gál — mondotta többek között, — hogy' az atomok vagy mokelula-komplexumok helyzete kristályos anyagokban megállapittassék; tovább a kedvező kristályfekvéseknek a fémben való kimutatására és megállapítására, kristályos koloidok diszperzió­jának megállapítására, illetve fémek magnagyságá- nak és megmunkált vagy melegen kezelt anyagok­ban levő belső feszültségek kimutatására szolgál. Előadása végén Berthold főmérnök kijelentette, hogy sikerrel alkalmazzák a röntgendiagramot oly esetekben, ahol a belső feszültségek és a kés* gyártmányok kedvezőtlen magatartása között összefüggés van, mint például meleg által keletkezett hasadásoknál és korróziós jelenségeknél. A fösvény udvarló — Miért adtad ki Jimmynek az útját? — Képtelenül fösvény. Azt mondtam ne- | ki, hogy imádom a virágot, erre hozott két | gramm magot, hogy ültessem el. (The Passing Show*) A rendőr Rendőr felesége: Kelj fel azonnal, betö- \ rő van a lakásban, most törte fel a szomszéd szobákon a szekrényt. Rendőr: Rendben van, menj és hozz az utcáról egy rendőrt, én szabadnapos vagyok. (Péle-Méle.) Két esztendővel ezelőtt különös betegségre let­tek figyelmesek Olaszországban. A betegségihez magas láz, fejfájás, levertség járult és azáltal volt jellegzetes, hogy patkányharapás után lépett fel. Az okozati összefüggést az európai orvosok elő­ször nem vették észre, mert a kór fellépése Eu­rópában teljesen újszerű és a lázgörbe lefutása után inkább maláriának látszott, mint valami más betegségnek. Ezért leggyakrabban figyelemre sem méltatták és az esetek eltűntek a helytelenül diagnosztizált betegségek tömegében. zalékában bele is pruszhil. A távol Keleten min­denütt ismerik a betegséget, melyet a nép pat­kányláznak nevezett el. de eddig gyógyítani nem tudtak. A négynáponkint fellépő lázgörbe már eleve gyanította azt, hogy a visszaeső láz és a malá­riához hasonló kórokozó jelenlétéről van szó. Eze­ket a véglények csoportjába tartozó, rendkívül apró állatkákat tripanozonoknak nevezik és igen gyakori esetben állati közvetítéssel kerülnek az emberi szervezetbe. ;r . Rossz jel — Úgy látszik, ezeknek a Megereknek kezd rosszul menni. — Honnan gondolod? — A minap náluk voltam és ketten ját­szottak egy zongorán. (Dér Brummer.) — Lenin özvegyének vallásellenes agitációja. Londonból jelentik: A Times jelenti Rigából: Az orosz kommunista párt és az úgynevezett istenellenes társaság a karácsonyi ünnepekre a legerélyesebb vallásellenes propagandát hatá­rozta el. A földmivelésügyi népbiztosság ren­deletileg tiltotta meg az erdőkben a fák kivá­gását karácsonyfa céljaira. A mozgalomban ve­zető szerepet játszik Lenin özvegye is és kü­lönösen a gyermekek között végzendő propa­gandánál tevékenykedik. Nyilatkozata, szerint nemcsak vallástalanságban, hanem határozot­tan vallásellenes széliemben kell vezetni a gyermekeket, hogy igy ellensúlyozni tudják a szülők vallásos nevelését. Mindazonáltal Le­ninné is helyteleníti, hogy egyes túlbuzgó tiszt­viselők a gyermekek nyakáról letépik ós meg­csonkítják a keresztet. I magyar intelllgen- «a nélkölfiühetetlen barátja i Képes Hét Talán fel sem tűnt volna a részint maláriának, részint vérmérgezésnek megállapított kór, ha Franciaországban és Angliában, sőt az utóbbi idő­ben Dániában is nem lépett volna fel olyan mér­tékben, hogy az orvosok figyelmét többé már nem kerülhette ki. Az orvosok eleinte tanácstalanul ál­lottak a mintegy tiz percentben halálos kimene­telű betegséggel szemben, mennél nem minden esetben volt kimutatható a patkánymarással való összefüggés. Feltűnő volt, hogy a betegség főleg kikötőhelyeken fordult elő, részben olyan hajó­legénység között, kik távol kelet országaiból ér­keztek Európába. Ezzel már nyilvánvaló lett, hogy trópusi betegség a különös láz és hazája keleten Kínában vagy Japánban van. A kérdés alapos tanulmányozása kiderítette, hogy olyan betegség lépett fel, mely Japánban már régóta ismeretes. A japán és kínai orvosok „sokodu44 név alatt is­merik, de eddig tehetetlenek voltak vele szemben. Kelet orvosai azonban már régóta tudták, hogy a betegség terjesztője a patkány, melynek szájüre­gében fordul elő a kórokozó. A patkány Iá* kórtOneteí A patkány által megharapott beteg két vagy há­rom hétig egyáltalán nem érez semmi különöset, ennek elteltével hirtelen erős idegrázás, magas láz mutatkozik. A limphamirigyek erősen megda­gadnak, különösen n már régóta begyógyult ma­rás helyén és annnk környékén. A harapás helye gyulladt, vörös lesz. A betegség lázgörbéje rendkí­vül jellemző, mert minden negyedik vagy ötödik napon oly magasra szökik fel, hogy eléri a negy­ven és negyvenegy fokot. Ez okozta azt, hogy a négynapos maláriával tévesztették össze a beteg­séget. és így is kezelték. • Az igen gyakran ismét­lődő lázak idővel annyira elgyöngitik a beteget, hogy a* teljesen lesoványodik éa az esetek tisszá­r' „v Gyógyszer; saJrzrsan Ilyen trlpanozomás betegségek közé tartozik a malária, a visszaeső láz és az álomkór is. A beteg vérének alapos górcsövi vizsgálata teljes egészében igazolta a gyanút. A vérben apró, dugóhúzó alakú élőlények jelenlétét lehetett kimutatni, melyek különösen a lázas periódusok alatt találhatók nagyszámban. Az uj betegség kórokozói igen ha­sonlítanak a visszaeső lóz vírusaira és igy kézen­fekvő a kezelés módja is. Az összes trípaaozomás betegségeknek (melyek közé tartozik a vérbaj is), rendkívül hathatós ellenszere a satvarsan. Ez a kiváló hatású szer a patkányláz ellen is biz­tos hatásúnak bizonyult, mert néhányszori befecs­kendezés után a láz abbamaradt és a beteg javul­ni kezdett. Csupán igen súlyos esetekben, amikor a láz már teljesen kifejlődött, volt szükséges hosz- szabb kezelés, de az ilyen esetekben is sikerült lenyomni a mortalitást egvszázalékra, ami minden­esetre már igen szép eredmény. Mivel az elmúlt időben a patkánymarás okozta lázi gyakran ta­pasztalták európai kikötővárosokban is, xz angol, francia és dán kikötőhatóságok elrendelték, hogy azokat az egyéneket, leiket patkány mart, salvnr- san kezelésnek vessék alá, hogy ezzel kedvezőt­len viszonyokat teremtve a tripanozomák elszapo­rodásának, meggátolják a kórkép kifejlődését. Általában elterjedt hiedelem, hogy a patkány- marás mérges és veszedelmes. Ezt a véleményt eddig az orvosok nem (ártották megokoltunk. Nincs kizárva, sőt valószínű, hogy a patkánymarás következtében keletkező lázas betegségek egy ré­szét a nemrég felfedezett patkányláz, kórokozója idézi elő. Viszont valószínű az is, hogy patkány- marás következtében valódi mérgezések fordultak elő,—- amin tekintettél a patkány életmódjára. — senki mm csodálkozhat. A palkanymarás azonban Egy hittérítő sportbravurja. Londonból írják; Évekkel ezelőtt nagy szenzációt keltett az angol sportvilágban, hogy Eric Liddell, a híres futó, ug­ró és futballjátékos a londoni misszioiiáriusok szer­vezetébe lépett és Kínába utazott hittérítőnek. Most hazatért Londonba hozzátartozóinak meglátogaiá- sára és fölhasználta ezt az alkalmat arra is, hogy előadást tartson tapasztalatairól a London Mis* sionary Society-ben. A többi közt elmondotta a kö­vetkező érdekes esetet: „Tiencsinben telepedtem meg s ott nagy buzgósággal végzem hittérítő mun­kámat. Időnként meg kell látogatnom a környék­beli hiveket is és ilyen fárasztó utazgatásokon nagy megelégedéssel szoktam gondolni arra: mi­lyen jó, hogy korán megedzettem szervezetemet a legnehezebb sportokkal, mert ha ehelyett szobai ember lettem volna, most nem bírnám elviselni a hivatásommal járó testi munkát. A keleti hittérí­tőnek nemcsak lelkileg kell erősnek lennie, ha­nem testileg is. Ezért most sem mondtam búcsút a sportnak és mindig részt szoktam venni a japá- ni nagy sportversenyekben is. A legutóbbi ver­senyen is szerepeltem és megnyertem az első dijat a négyszázkilométeres futásban. A verseny után azonnal hajóra akartam szállni, hogy visszatérjek Tiencsinbe. Kiszámítottam, hogy csak negyed­órám marad arra, hogy elérjem az induló hajót. A versenyszámom után azonnal futásnak eredtem a kikötő felé, de amikor odaértem, a hajó már el­indult és 50 yardnyira volt a parttól. Tudlam, hogy a hajónak lassan be kell kanyarodnia útközben a dokk kijárójához és akkor negyven-ötven lábnyi- ra közeledik a parthoz. Mint régi sportember, persze nem estem kétségbe és azonnal megváltoz­tattam futásom irányát. Árkon-bokron átugorva, ha­marosan eljutottam a dokk kijárójához és mikor a hajó odaért, a magaslatról hatalmas lendülettel ráugrottam fedélzetére. A matrózok, akik ülőjében észrevették szándékomat, ügyesen elkaptak és a legkisebb baj nélkül szálltam a levegőből a ha­jóra".

Next

/
Thumbnails
Contents