Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-19 / 289. (1916.) szám

* tAfifgAR/H 1RLAP 1028 deccmbOT 10, szerda. £. köbben cokik diktálja be rövid kormánynyi­latkozatát, amely ekképpen szól: . A kormány nyilatkozata <— A kormány álláspontjából kifolyólag Bem tar tolta kötelességének, hogy saját kez­dem ényezéséből tájékoztatást adjon a politi­kai helyzetről a képviselőháznak, mivel a kormány véleménye szerint, aanely szigo­rúan a törvényhez simul, a parlamenti helyzetben semmi váltósát som történi lA kormány csakis a törvény alapján intéz­kedhetik. A közigazgatási reform törvénye, amely teljesen kizárja az országos képviselőtes­tületekből a politikai ügyekre vonatkozó indítványok benyújtását és tárgyalásál ex- *el máris teljesen kizárja a most lefolyt ' választások politikai jellegét, annak dacára, hogy egyes politikai pártok más véleményen vannak. . A kormány alkotmányos álláspontjához hívón nem lát semmi okot parlamenti vál­tozásokra, annál kevésbé a politikai hely­set megváltoztatására mindaddig, amig a parlamenti többség jelenlegi alapja meg nem változik. [A. rövid kormánynyilatkozatét a kormány­pártok éljenzéssel, a kommunisták óriási fuj-kiálfcással fogadták. Franké az agrár, a katolikus és a szocialista blokk kialakulásáról ' líalypetr elnök ezután bejelenti, hogy a szocialisták és kommunisták indítványt nyúj­tottak be, amely szerint a kormánynyilatko­zat felett azonnal vita induljon. A Ház a kommunisták óriási lármája közben ezt a javaslatot is elfogadta. Az első szónok Fran­ké ceefa nemzeti szocialista volt, aki megálla­pítja, hogy a december 2-ikÍ választások eredménye i szerint a mai kormánytöbbség a cseh nemzet szemében kisebbségbe jutott rA kormánynak le kellett volna vonalit a konzekvenciákat Beszéde közben éles Összetűzés támadt a nemzeti szocialisták és a kommunisták kö­zölt Zom inévá (a kommunisták felé): Bennete-j két megvesztegetett a koalíció, azért Iát- J máztok. i Mikulirsok (Zeminová felé): Maguk a kor­ruociósok. Zominová: Mennyit kaptatok a koalíciótól? Mikulirsek: Ti hadikölcsonpanamistáik! Malipotr elnök rendreutasitja MikuliceekeL Franké a lárma elüMéved folytatja beszé­dét A koalíciónak, amint egy kormánylap is SORTOM A Prágai Magyar Hírlap aredatl regénye Irta: 1ARN0 JÓZSEF (36) — Megértem. Ez az állapot mindenkit ide­gessé tenne. Szentessi nem folytatta a diskurzust, — dü­hösen morogta magában; — Mi az Istent akar tőlem ez az ember?... Alpár nyugodtan kérdezgetett tovább: — Maga intelligens embernek látszik . . . Milyen iskolai végzettsége van? . . . Szentessi egy pillanatig dühösen latolgatta magában, hogy feleljen-e, de aztán mégis ki­bökte a választ: — Érettségi. — Én joghallgató vagyok, — folytatta köz­lékenyen a diák, — nem mintha ügyvéd akar­nék lenni . . . Remélem, hogy mire elkészü­lök, már olyan tárasadalom lesz, melyben nem lesz szükség ügyvédekre . . . — Ha ilyen kiruccanásokkal szakítja meg tanulmányait, mint ez ide, a börtönbe, — vá­gott a diák szavába Ménessi, — akkor a tár­sadalomnak mindenesetre Ideje lesz a meg­változásra. A diák rá se hederifcve az epés közbeszó­lásra, tovább beszélt: — Szentül hiszem, hogy így lesz, ~~ ha azonban még szüség van néhány emberre, aki csakugyan ügyvéd és nem sarlatán . . . Ezért választottam ezt a pályát és . . . — ... És mit fog csinálni, ha csakugyan megszűnik az ügyvédi hivatás? Ha csakugyan megvalósul a maga uj társadalma 3 nem lesz szükség ügyvédekre? — tette fel a kérdése­ket Szentessi, aki gondolatban rögtön meg is ■adta magának a választ ezekre a kérdésekre: abból fog élni, hogy börtönt, „martirumot" vállait az Be8zjne“-ért , , . , megállapította, az a legfontosabb, hogy a bur­zsoázia többségben van, vagyis a koaládénak az a fontos, hogy az irredenta burzsoá-ma- gyarokkaii és németekkel együtt kimutassa a bu rzsoá-többséget az ádáamaötotó szocialisták­kal szemben. A mai helyzet hasonlít ax 1925.évi válasz­tások utáni helyzetre és most a választási eredmények után több eshetőségről lehet szó. Az első eshetőség az, hogy a koalíció továbbra is együtt akar ma­radni, kap talán egy uj miniszter elnökhelyet­test, vagy egy uj rmn mater elnököt, esetleg nincs kizárva, hogy az egész kormányt rekon­struálják. Ehhez a művelethez sok szerencsét kívánunk a koalíciónak. A második lehetőség az, hogy a koalíció törekedni fog a maii koa­líció kibővítésére. Ez azonban a valóságban nem volna más, mint a mai koalíció meg­mentése. Ehhez a mentési munkálathoz a szó­nok pártjának nincs semmi kedve. Ebbe a koalícióba a nemzeti szocialista párt nem lép be. még ha ki is akarnák vele bővíttetni a koalíciót. A harmadik lehetőség esy uj koalíció meg­alakítása volna. A szónok kételkedik abban. ho~" ennek a kísértetnek valami eredménye lenne. Nem hiszi, hogy a mai koalícióból uj koalí­ciót lehetne teremteni anélkül, hogy annak programját meg ne változtassák, mert az o pártjának, ha belépne az uj koalícióba, ragaszkodnia kellene régi programjához. A hivatalnokkormány lehetőségével szemben a nemzeti szocialista párt negatív álláspon­tot foglal el, ami pedig a parlament föloszlatása és a uj választások kiírásának lehetőségéi illeti, ez nem fogja váratlanul érni pártját Uerv Látja, hogy ma három blokk van kialakulóban: az ag­rárius, a katolikus ég a szocialista blokk. De egyetlen blokk som vallhatja magát ön­állóan kormányképesnek, iarv tehát két blokk lesz mindig a kormányban. Az a fontos, hogy mind a három blokkban a csehszlovák nemzet legyen többségben és leszerelje a magyar, német és kommunista irredentát A kormánykoalíció súlyos krízisben van. A nemzeti szocialista párt szívesen elmegy a koalíció temetésére, mivel látja, hoqy a koa­líció vezér nélkül áll, ellenben az államnak meg van a vezére, aki. ha nem ma. akkor holnap ki fogja vezetni az álla­mot mai bonyodalmas helyzetéből és eb­ben a cseh nemzeti szocialista párt az ál­lam alkotmányos vezérének segítségére fog sietni. Czech német szociáldemokrata nem tartja kielégítőnek a kormánynyilatkozatot. Mcisncr cseh szociáldemokrata elsősorban a kommunistákkal száll vitába, majd a kor­mányt támadja azon fölfogása miatt, horrv a közigazgatási reformtörvény paragrafusai kö­zé barriikadirozza el magát s így búvik ki az országos választás politikai következményei elől A tények azt bizonyítják, hogy a választá­sok igenis politikai jellegűek voltak. A koalíció pártjai nem vesznek részt a vitában Gáti kommunista képviselő fölszólailása után Bradác képviselő, a koalíció parlamenti nyolcas bizottságának elnöke, jelen tkeziik szó­lásra és a kormánykoalíció nevében az alábbi rövid nyilatkozatot teszi: A kormánykoalíció pártjai tudomásul ve­szik a miniszter elnökhelyettesnek a kormány nevében tett nyilatkozatát óe különösen he­lyeslik azt a törvényes a lapéi vet, hogy az or­szágos és járási képviselőtestületek csak gaz­dasági testületek, melyek politikai ütmüket nem tárgyalhatnak, ennek folytán az orszá­gos kŐDviselőtestüleli választások sem tekint­hetők politikai jellegűeknek. A koalíciós pártok nem tartják szükséges­nek, hogy a vitában reszt vegyenek, már csak azért sem, mivel ezzel nem akarják elvenni az időt a parlament legfontosabb teendőjének, a magánalfkailmazotitak nyugdíj­biztosításáról szóló törvényjavaslatnak tár­gyalásától. Bradác bejelentését a kormánypártok taps­sal, a szocialista és kommunista képviselők erős lármával fogadták. Lapzártakor a kormánynyilatkozat fölötti vita még tart s azt még ma befejezik. A képviselőház holnap rátér a magánaiKkal- mazottak nyugdijbiztositásárói szóló javaslat tárgyalására. A vita előreláthatólag csütörtö­kig tart, a javaslat fölötti szavazás csütörtök estére várható, amikor egyúttal a Tuka-ü^v is a plénum elé kerül |íGéM6RSKA;To VÁRNÁK­KÁ- RUM-A- LIK 6 RY- Uc • s p0, GÖMÖRl-PUM'eS-UKŐRGYÁR.Rr- C>07Nö\ /£v­______ Za leski is tiszta képet az európai kisebbségi Bécs> december 18. ZaJeski lengyel kül­ügyminiszter Luganóból való hazautaztábau fogadta a Neue Freie Presse munkatársát és nyilatkozott a szombati lugauói kisebbségi incidensről. Úgy vélem, hogy luganói szerepléseim­nek Intenciója eléggé világos. A népszövet­ségi tanácsot föl akartam hivni a felsőszilézlaá német nemzeti szövetség működésének állam- ellenességére. A lengyel kormány aligha tűr­heti tovább, hogy a német nemzeti szövetség- törvénytelen eszközökkel veszélyeztesse len­gyel Felsőszilézia meglévő rendjét Ezenkívül nem találom méltányosnak, hogy a népszövet­ségi tanácsot állandóan másodrendű kérdések­kel zaklassák. A legutóbbi tanácsülésszakon magam tettem indítványt a felsősziléziái ki­sebbségek sérelmeinek elintézésére és a pro­cedúra meggyorsítására, mert nem kívántaim, hogy a népszövetségi tanácsot a mostanihoz hasonló módon kihasználják. — Véleményem szerint beszédem nem ár­tott a német-lengyel viszonynak, sőt használt neki. Megegyezés csak úgy képzelhető el, ha előbb minden akadályt sikerül kkiiiszöbölnL Stresemann dr. izgalma nem volt indokolt. Ha nyugodtan mérlegelte volna mondataimat, nem látott volna beszédemben gyűlöletet a német kisebbségek ellen, sem azt hogy el akarom venni ettől a kisebbségtől a népszö­vetségi tanácshoz való folyamodás jogát. Máskülönben Stresemann hü kísérője és se- ffitője akarok lenni, ha tényleg az a célja, amit beszédében hangozatott és a kisebb­ségi védelem kérdését széles bázison a nép- szövetségi tanács elé akarja vinni. — A szegedi reformátusok ünnepe. Szegedről jelentik: Vasárnap avatták fel az újszeged! refor­mátus missziós egyházközség iniaházát és paró­kiáját. Az ünnepségen megjelent gróf Kiebe s- berg Kunó kultuszminiszter is. Az ünnepi isten­tisztelet prédikációját Ha Ha zár Dezső püspök mon­dotta. Az istentisztelet után küldöttségek tisz'el- gését fogadta az egyházkerület elnöksége. Délben ünnepi bankettet tartottak, este pedig va’lásos ünnepet rendeztek az ünnepi nap liszte'etére. xz Az ff; 'gi Könyvtár az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen köny--osztályunknál. A Kis Pythagoras ára 12 K­— Tanítani fogok! — jelentette ki hatá- Tozottan Alpár. Szentessi érezte, hogy gúnyos mosoly ül ki az arcára: ez a tudatlan, ostoba teóriabolond, ez az akarnokságba fulladt bárgyuság — tar •nttani akar . . . Mit? ... És kinek? . . . Szerette volna eltüntetni arcáról a gúnyos •mosolyt, de nem tudta, — a diák azonban észre se vette ezt, nyugodtan fecsegett tovább: — ön nem is tudja, hogy milyen szükség van a becsületes tanilőmunkára! Az uj tár sadalomnak egész emberekre van szüksége-. A kommunizmus a tömegek tudatlanságán •bukott meg . . . — ön tehát apostol ? — kérdezte Szentessi s azt hitte, hogy maró gúny van a hangjában, Alpár azonban tiszteletet olvasott ki a sza­vakból és lelkesen szavalt tovább: — Mindenkinek apostollá kellene tennie, hogy megválthassuk az emberiséget.. Olyan megváltásra van szükség, mely a rúgásokat szünteti meg! Szentessi hirtelen melegséget érzett: ezek emberi szavak voltaik . . . Felnézett a diák arcára: lángoló hitet várt, de ezen az aieon csak tanáros szigorúság volt — Vájjon ki mondhatta először ezeket a szavakat? — gondolkozott el. De úgy látszik* minden becsületesen emberi elgondolásnak az a sorsa, hogy frázissá haljon a népszón* kok száján . . . Dehogyis apostol ez az Al* pár! Az apostolok nem ismerik a frázisokat Frdedmaxui jött vissza a beszélőről. Még alig csapódott be mögötte a zárkaajtó, mát ki is robbant belőle az öröm: — Szabadulok! Négy arcról csodálkoztak feléje a kérdé­sek: — Hogyan? — Miért? — Mikor? Friedmann hadarva kezdett beszélni; — Az ügyvédem volt itt: nagyon ügyes em­ber! . . . Kérvényt adott be, hogy a fotárgya­lásig kaució ellenében helyezzenek szabad­lábra. Mondta, hogy a kauciót meg ledet sze­rezni, mert az üzlet jól megy és az áruraktár- ra lehetne kölcsönt felvenni ... Hét őn már dönteni fog a kérvénye felett a vá ita- nács és ha minden jói megy, akkor holnap­után három órakor már szabadulok is . . . — Ha minden jól megy! — hitetlenkedett Ménessi, — de itt, sajnos, nem igen szokott minden jól menni . . . Nem azért mondom ezt, Friedmann ur, hogy elrontsam a kedvét, de én tapasztlásból tudom, hogy ide sokkal könnyebb bekerülni, mint kijutni . . . — Bizony, — kezdett beszélni Daruiovics is, — ezt én is tudom . . . Ártatlanul kerül be az ember, de kijutni bizony . . . — Talán mégis sikerül! — kapaszkodott a szalmásáéiba Friedmann, — Ki tudja? , . . Talán . . . — Hiszen lehetséges . . . — hagyta rá Ménessi. Friedmannak földéről! az arca. Olyan há­lás mosollyal köszönte meg Méneseinek ezt a biztatást, mintha ezzel már el is lenne ren­delve az ő szabadJábraiielyezése. — 11a kimegyek! — lelkesedett, •— minden vasárnap bejövök látogatni . . . Beszélőre hi­vatom majd az urakat és mindegyüknek ho­zok cigarettát! Ezt azon a hangon mondta, amilyenen fa­lusi nénikék szoktak ezüst húszast ígérni a könyörületes Szent Antalnak . . , XIII. Edénycsörömpölés jelezte, hogy a vasárnap délelőttje befejeződött: a beszélőnek vége. A hármas-számú rabiroda mindegyik lakő- jánák volt látogatója: SzentessiuéI az édes­anyja volt, akt néhány cigarettát és sok me­legén simogató szeretetet hozott magával; I Alpári egy bozontoshaju fiatalember láto­gatta meg, aki előtt öt percig megint mar­tirt pózolhatott a diák; Darimovics egy cso­mó süteményt kapott vidéki nővérétől, a ú rablátogató-vasárnap: a randáit be Buda est­re; Méuessiuél két haverje tett lát>gat\;1* akik nagyon kellemes dolgokról számolhattak •be, mert Ménessi jókedvű fűtyiirészésse tái- Uötte el a beszélő utáui dóleiottat; — csak 'Friedmann várt hiába . . . A szerencsétlen ember egész délelőtt iz­gatottan szaladgált fel s alá a zárkába-1; a feleségét várta . . . Egyre idegesebb, izga- ■tottabb lett s panaszkodott is m.ndaukine r: — Istenem! Talán csak nem beteg az asz- szony! . . . Érzem, valami baja van szegény­kének! ... Ha csakugyan beteg, — Isten •mentsen! — még csak ki se melletek, hogy ápoljam . . . Valahányszor kinyílt a zárkaajtó, összerez­zeni és felugrott: várta, hogy beszélőre szó­lítsa az őr, — az őrök azonban mindig má­sokat kisértek le a beszélőszohába. Miikor az ebédek szethordasa megkezdő­dött, a nagy, kövér erpber teljesen összer;p- pant: tudta, hogy vége van a vasárnapi be­szélő-időnek ... — Talán közte jött valami és nem tudott bejönni a felesége ... — próbálkozott meg a vigasztalással Ménessi. —- Nem, nem! — sopánkodott Friedmann, — érzem, hogy valami baj van . . . Bizt isan •beteg szegényke! . . . Vagy valami szeren­csétlenség történt: a körúton mindig óban nagy a forgalom s szegényke már a mu tkor is annyira ideges volt . . . Nem élem túl!.... Nem élem túl! . . . E&y őr kiáltott be az ajtón: — Friedmann Gyulai — Beszélő?! — sikoltott fel öröméten Fried­mann. — Végrel Már azt hittem, hogy te so jön , . . — Nem beszélő, — jelentette száraz ham* gon az őr, — levél. ^ folytatjuk.),

Next

/
Thumbnails
Contents