Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-18 / 288. (1915.) szám

1028 december 18, tedd. I SZANATÓRIUM I >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. ! lel. 28-91. Tel. 28*95. ! SzQI£üxef.*)fbíí7Cl..|i8gyAg),íuiit,« urolugiu én luryn olouin. j l. Mztliy napi 80.— Ke., IL ofitftly napi 60.— Kft. Szabad orvosválasztás! isOliai pajsálé 8 napra I. oazlály Ki. 1600.— • • • • II. * ^ 1000.— — Frigyes főherceg pert veszített a lengyel kincstárral szemben. Varsóból jelentik: A kattowilzi törvényszék másodfokon ítéletet hirdetett Frigyes főherceg pőrében, amelyet a lengyel államkincstár ellen indított zár alá vett és kártérítés nélkül kisajátított tescheni birtokának tulajdonjogáért. A törvényszék az uradalmaknak több mint 02 százalékát a len­gyel államkincstárnak ítélte meg és csak a megmaradó részt oldotta fel a kisajátítás alól. A főherceg fellebbezett. xx Dr. Berger Alfréd fogorvos, Praha, Prcmyslovská 2C., Bio Flóra mellett. A leg­modernebb fogtechnikára berendezett rende­lőben fogad egész nap. Szlovenszkóiaknak kedvezmény. — Voinovich Géza lesz a Peíőfi-Társa«ág al- elniike. Budapestről jelentik: A Peiőfi-Társaság tegnap tartotta meg szokásos baráti vacsoráját, amelyen ünnepelték Hegedűs Lórántot, a társaság uj tagját, majd egyhangú lelkesedéssel és örömmel fogadták azt a fö'merülő indítványt, hogy az el­hunyt Ferenczy Zoltán helyére alelnökül Voino­vich Gézát jelöljék. Fölmerült továbbá az a kíván­ság. hogy a Baumgarten-alapitványra Harsányi Kálmánt ajánlják, aki hosszú harctéri szolgálata során megbetegedett és azóta sem nyerte vissza egészségét A már régebben fölmerült Inditvány- nyal kapcso'atosan, hogy a Társaság Amerikában terem'se meg az amerikai Petőfi Társaságot, az indítvány valóraváltásának kezdő lépéseivel He­gedűs Sándort bízták meg. xx Kellemes meglepetést szerezhet ön is kedve­seinek a karácsonyi ajándékok helyes vá’asztása által. Amit hamar elhasználnak, ami a divat vál­tozásainak van alávetve, nem felel meg a cél­nak. Azonban egy szép étkező- vagy kávés kész­let, egy elragadtató váza vagy szobrocska, egy íz­léses kristály toilette-készlet vagy íróasztal-készlet — a megajándékozott személye szerint — tartós örömet okoz s amellett az ajándékozót sem juttatja hamar feledésbe. Mindenféle ajándék-tárgyak óriási választékban s legolcsóbb árban, úgyszintén ked­vező fizetési feltételek mellett kaphatók a „Giipa" üveg- és porceTlán-áruházakban, Pozsony, Masaryk- tér 6 és Lőrinckapu ucca 26; vidéki fiókok: Zsolna, Rózsahegy, Föstvén, Nagyszombat. Igen ajánlatos a „Gupa“ cég kiállításait — vétclkényszer nélkül — idejekorán meglátogatni. — óriási lopás derült ki a kölni Pressa lik­vidálásánál. Kölnből jelentik: Most, hogy vé­gétért a Pressa, a nemzetközi sajtóid állítás és az összegyűjtött anyagot a rendezőség vissza­juttatta az egyes országoknak, múzeumoknak és magánosoknak, megdöbbenve vették észre, hogy eltűnt a mainzi Gutenberg-muzeum egy ribkahecsü gyűjteménye, a XIV. és XV. szá­zadból származó pótolhatatlan kéziratok, to­vábbá a német könyvnyomtatás első idejéből való imakönyvek, bibliák és evangéliumok. Ez az anyag mindössze 200.000 márkára volt biz­tosítva, de ennél mérhetetlenül többet ér. A kölni rendőrség nyomozása eddig sikertelen. Vt&nCÓ <9* máitól', paitacáj és min MAIS KJaHttCa deoncmü ar.ckiüiés ellen biztos hatasu SZNISTSAK- éie ket*5c*», szappan és ponder. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYrÁR, Mukaöevo. Szállítás egész Eutropibs és a tengerentúlra is. — Rózsahegyen a kulturbapoltában meg­nyílt a „Grand“-szálló, kávéház és étterem. Központi fűtés. Meleg és hideg viz. Bérlő: Klaubek Károly, a frideki „Hotel Szilézia" tu­lajdonosa. xx Étvágytalanság ellen igyon Cigelka- István gyógyvizet! (12.) — Tízmillió frankot sikkasztott két román szélhámos. Parisból jelentik: A párisi rend­őrség őrizetbe vett két román származású szél­hámost, Froimescu és Lupescu nevüeket, akik Európa úgyszólván valamennyi országában nagyarányú szélhámosságokat követtek el, igy elsősorban Hollandiában, Svájcban és Fran­ciaországban. Mindketten hamis útlevéllel utaztak. A letartóztatáskor egyiküknél sem volt egy centimé sem. Pénzüket az utóbbi na­pokban különböző játékkaszinókban eljátszot­ták. A két nemzetközi szélhámos több mint 10 millió frankot sikkasztott. A hollandi és a svájci kormány megindította a kiadatási eljá­rást. A két szélhámos lakásán 85 öltöny ruhát, nagymennyiségű arcfestéket és álszaikállakat foglaltak le, amiből arra következtetnek, hogy a két román mindig más és más külsővel lé­pett fel. Svájci tevékenységük szintere legna­gyobbrészt Genf volt. Budapest, december 17. A téma nem uj. A festő, hogy tehetségét fölfedezzék, képeit megvásárolják, halottnak játsza meg magát. Hírnév, dicsőség, vagyon a feöltöilt baltái után hull ölébe. A művésznek meg kai baini ahhoz, hogy a neve éleire kel­jen, hogy a tailiemtumánalk hitele legyen: eiz a számos író- és müvészétetnajzból kiesen dűlő fájdalmas igazság tailál drámai igazolást He­vesi Sándor uj darabjában. Az iró „furcsa tör- ténetneik" nevezi a Belvárosi Szinházban be­mutatott munkáját. Bátran odaírhatta volna: színmű, mert a történet olyan valószínű, olyan elképzelhető, hogy az érvényesülés mai bonyolult világában aligha akadunk fönn a furcsaságán. Hiszen nap-nap után olvasha­tunk elképesztő karrierek, sikerek születésé­ről, kiiboimilásáról, — ni! admlrari. Nem mű­vészi rátermettség, szent belső iüz, — a min­dennapi megélhetésit kiharcoló ösztön is ele­gendő ahhoz, hogy csodákait műveljen az em­beri lelemény. Hevesi Sándort, a színház nagy tudósát és művészét valószínűleg nem is ez a kitaposott „lüruvoiilLe" izgatta, hanem az a nagyszerű lehetősó^. hogy a magyar színpad egyik legeredetibb, száz színben szik­rázó zsenijének, Fedák Sárinak alkalmat ad­jon egy nagyszabású drámai szerep eljátszá­sára. Ezt a föladatott fényesen oldotta meg. Fedák Sári a festő „Özvegye", Lydia asz- szony. Szép, sudár, szőke, okos, varázslatos. Tiszta életében, nemes tartózkodásában van valami ingerlő, az örök Éva varázsa, szemé­ben egy mély titok borongása, homlokán a „bitorolt" dicsőség súgóira mellett az az ár­nyék, amelyet a férj eltűnésének és az egész botránynak föliedésélől való félelem rajzol rá. A festő, miután semmiképpen sem boldo­gult, Amerikába ment, ahol a saját unoka- fivére nevén szerepel. Mindenki úgy tudja, hogy halott Egy csónakikiránduláson érte a katasztrófa. Lydia a férje háromszázötven festményével Budapestről Parisba, a művé­szeit Mekkájába megy. Magával viszi azt a hatalmas vásznát is, amelyen ő, Lydia, mint amazon van megörökítve, lovagi őr u h á bán, egy szürke paripa hátán. Az erősaikanahi asz- szony addig ostromolja Pánis legtekintélye­sebb mükribikusá't, az öregedő Lafond, mig föl nean fedezteti a nagy piktorit, Hedry Ivánt. Néhány hót alatt szótkapkodjók a festménye­ket. Lydia dúsgazdag asszony lesz. Férjével állandó levelezésit folytait, a nagy titoknak csak ők kelten a tudói. De Lydiát szerelmes férfiak raja veszi körül. Holtnak tartott férje megnyitotta előtte az utat az előkelő társasá­gokba. Lydia nem szédül meg, de megszé­dülnek, akik a közelébe jutnak. Uncfcahuga, Sári, szemrehányást tesz neki, hogy a fér­fiakban vágyat és reményt ébreszt, hogy nem tiszteli a halott emlékét, mire Lydia bevallja, hagy a férje nem halit meg. hagy alig várja már a pillanatot, amikor újra egymáséi le­hetnek. Az ügyesen kimódolt és szerencsésen vég­rehajtott hailáíl-ifrükik diadalmas életét egy in diszkrét nő föllépése folytán nyilvános bot­rány fenyegeti. Ez a nő — egyébként a darab leggyöngébben fölvázolt alakja — egy világ- re por tér, aki mindent lát, mindent tud és mindent megír. Egyenesen Newyorkból top­pan be Lydia párisi szalonjába és — cse­kélység! — filmen mutatja be a megrémült ál-özvegynek, milyen vidáman él az óceánon tül az ő férje egy kis hölgyecskével, aztán egy másik képeit mutat föl, amely a híres amazon - festmény newyonki mása, azzal a kis különbséggel, hogy nem Lydia,- hanem az a kis hölgy ül a szürke paripán. De egy másik csapás is érd az asszonyt: az újságokban hír jelenik meg Lafont-nal való házasságáról. Meg akarja cáfolni... de ime, jön a nagy Lafont Elébe vág Lydiának és elmondja, hogy az újságok a hir megerősítését kérték tőle. És ő megerősítette a hint Tehát nem Hedry Iván festői nagysága, nem a művé­szetért vailó rajongás, nem a meggyőződés ih­lete, hanem az asszony, a szép, a lenyűgöző Lydia... igen, ő volt az, aki miatt Lat ont-t a magyar piktor érdekeibe, ő volt az, akinek a kedvéért világhirességgé nagyította és tú­lozta a szimpla tehetséget. És megérkezik maga Hedry Iván is. Találkozik az asszony- nyál, aki gyanakodva vonja feleletre. Szá- monkéni a hűségét De a festő is hitetlenke­dik és keserű szemrehányásokat tesz a La- font-nal valló házassági terv miatt. Kölcsönös védekezés, ki<ma>gyanázkodás. Lafont, anélkül, ltogy tudná, kivéd beszél, Hedry előtt klcsiny- lően nyilatkozik a festőről, aki tehát nem más, mint az ő elfogultságának, Lydia iránt való szerelmének szülötte, pazar ajándék csu­pán, amit a boldogulást kereső „özvegynek" adoítt. A mükritikus, akit nem a művészet mindenelv fölött áldó hatalma, nem a meg­győződés ereje, hanem egy asszony bűvös szeme kalauzol, a játék lagemberibb, lagiga- zabb figurája. Minden relatív! — sóhajtunk föl, mikor a rettegett kritikus őszinte vallo­mását halljuk. Hedry nem azért lett nagy festő, mert meghalt, hanem azért mert egy szép asszony menedzselte a „hagyatékát". Mi hát a siker? Nem elég a blöff, — a blöff ön túl az a valami Is kell, amit közönségesen sze­rencsének nevezünk. A ki bonyolítás nem hoz meglepetést. A botrány, Hedry leleplezése elmarad, mert a kritikus nemesek szerelmes, hanem lemondó és nobilis lelkű is, aki a sajtóban mindent „elintéz". Férj és feleség egymásra találnak, ha mindjárt megcsappant bizalommal is. Hedrynek meg kell elégednie a nagy va­gyonnal, amely egyszer talán kárpótolni fogja a művészetében elvesztett hitért. Lydia uno­káik uiga a sofíőr felesége lesz, és ez nem mezaliánsz, mert a soffőr — changez-passez — mint gróf mutatkozik be a darab végén. Hevesi Sándor, aki annyi magyar iró szín­padi munkáját nyirbálja, szabja, gyúrja, ke­féli, formálja akinek egy generáció hálás le­het, hogy drámaképessé tebt regényszerüen megirt, elhibázott, fólregondoit, jól induló és zsákuccába tévedő darabokat, éno úgy nem lát tisztán a maga dolgában, mint akárme­lyik százparcentas szinmüirő. Hevesi Sándor­nak egy — Hevesi Sándor kellett volna, aki a világreporbernő alakjának, gesztióinak, a cselekménybe való belenyúlásnak valószínűt­lenségeire figyelmezteti. A közönséget bosz- szantja, ha valaki ott fönt a színpadon olyan csalhatatlanul tud mindent, ami Budapesten, Parisban és Newyorkban, ott egy szalonban, ifit egy vendéglőben történik, a közönség be­lemegy » „Az Amazon" meséjébe, de más bo­nyolítást vár. Hogy a téma régi, azzal nem sokat törődik, csak a tálalás legyen ízes, kel­lemes. Hevesi Sándor igen finom ételt rakott a publikum asztaliéra, a fűszerei ellen sem le­het kifogás, — csak talán a pincérleány ellen, aki terítés, ételhordós közben kotnyeleske- őik és minden vendég legtitkosabb gondola­tát ismeri. Ettől a szépséghibától eltekintve, „Az A mezon" végig érdekes, fordulatos, iz­galmas menetű színmű. Lydia mellett főleg a mükritikus talált kitűnő jellemfestőre az il­lusztris íróban, aká mesterien ért a drámai feszültség megteremtéséhez és ökonomikus kihasznállásához. Ott, ahová Hevesi pontot tesz, pontnak kell lennie. A dialógusokban színek harsognak, az élet hangjai vibrálnak. Sokan humort vártak a darabtól (bizonyára Fedák Sári szereplésére gondolva), de He­vesi mintha szántszándékkal lemondott volna a vidám hatásokról. Annál több a gondolatra serkentő, elmélyedő filozófia a párbeszédek­ben. Aki henye vicceket keres, annak Hevesi sohasem lesz a színpadi szállítója. A címszerepben Fedák Sári egy egészen ui eddig csodálatosan leplezett Fedák Sárit revelálL Hol a tegnap előtti szubrett, hol a tegnapi vígjátéki színésznő? Ez a rendkívüli asszony megdöbbentette a- hozzáértőket drá­mai akcentusainak, egész előadásbelá tónusá­nak magasrendűségével, alakító művészetié­nek uj, cizellált szépségeivel. Már a metalo­né se is: esemény. Ezzel a színpadi majesziás- sai régebben csak a tökéletesen baidegzett „drámai szendék" álltak a rivalda elé. De Fedák Sári!... a „Bob herceg", a „János vi­téz" utolérhetetlen liiráju magszólaltatója, táncos angol operettek és egyéb’ zűrzavaros bohóságok pillangója!... Megelevenült cso­dát lát, aki a Belvárosi Színház minden izé­belli oonmás Amazon-előadását végignézi. Színésznő, akinek elhisszük minden hanglej­tését, minden szavát, minden mozdulatát, te­hát azt is, ami hang, szó és mozdulat mögött rejlik. Elhiisszük neki azt az asszonyt, aki Hevesi Sándor képzeletéből pattant ki. Még 'talán a hihetetlent is kézzelfoghatóvá tudná tenni. Olyan élmény Fedák Sári alakítása, amelyet a téli hónapokban egész Budapest le’lkendezése fog csodálni és ünnepelni. Másik nagy müvészeseménye a bemutató­nak: Geűilért Lajos uj megjelenése a Belvá­rosi deszkáim. Hegedűs Gyula és Törzs Jenő mellett az egyetlen színész, aki mindig töb­bet ad, mint amennyit a szerep kíván tőle. De ez a több teszi a szerepet azzá, amit az iró .belegondolt, beleérzőit. Gallért a nagy megsejttertő. Csak néhány jelenete van, oly­kor pár szava. De úgy mondja el, úgy játszik hozzá, ahogyan a világhír csúcsain álló nagy német aktorok. És ez a színész esztendők óta nincs szerződésben! Ezt a színészt tudják nélkülözni a budapesti színházak! Aki Ro­máin Roíand játékában („Szerelem és ha­lál”)1 Molnár Ferenc darabjaiban (Vörös ma­lom", „Előjáték Lear királyhoz"), Ansfci re­mekében („Dybuk") az utóiérhetetlenség re­kordját teremtette meg... Megint csak a ki­tűnő Beöthy László hozza újra és fedezi föl újra a magyar színjátszásnak ezt a ritka uaov értékét, akiben a ehakespearei hősök 'klasszi­kus ereje kiaknázatlanul szunnyad. Fölltó'Jleai dicséret és elismerés illeti Toro­nyi L. Imrét, a mindig hatásos, gyönyörű dik- cióju jellemszinészt, aki a festőt játszotta és Makay Margitét, aki Lydia unokahugának szerepében bűbájoson okos és elragadóan szaporabeszédű volt. Somogyi Nusi meglepő biztonsággal vetette bele magát az operett trambulinjéről a dráma egyetlen könnyed- hangu szerepébe és mindent elkövetett, hogy a viilágreporter-nő alakját elfogadhatóvá te- gve. Sikere teljes volt Delitó Ferencnek és Gőzön Gyulának kisebb föladat jutott. Dere­kasan oldották meg. A rendezés Hevesi Sán­dor mintaszerű munkája. A közönség viharos ovációkban részesítette a szerzőt, Fedák Sárit és Gellént Lajost (*) A Német Kulturegyesület nagysikerű színi- előadása Nagyszombatban. Nagyszombati tudósí­tónk jelenti: A P. M. H. már több alkalommal megemlékezett arról az eredményes munkáról, me­lyet a Német Kulturegyesület folytat Nagyszom­batban. Legutóbb a nagysikerű Schubcrt-emlék­ünnepély rendezésével szerzett érdemeket a fiatal egyesület, műkedvelő szakosztályának szombati előadásával pedig igen méltóan betetőzte idői munkásságát. Gesierich Vilmos kitűnő rendezésé­ben szinre került Kadelburg és Blumenthal Haas Huckebein cimü jól bevált komédiája. A műked­velők kicsiny, de annál lelkesebb csapata olyan mintaszerű előadást produkált, amelyre Nagy­szombaton még nem volt példa és amely nívó te­kintetében jóval felülmúlta a vidéki színielőadá- sok szokott színvonalát. Jorde Róbert, aki elő­ször lépett fel színpadon, a címszerep hálás in- terpretásával rutin nélkül is igen derék munkát végzett és egy pillanatig sem éreztette talpraesett játékával, hogy debütál. A másik férfifőszerepben maga a rendező jeleskedett, a nézőknek sok kelle­mes percet szerezve. Adélt Vince az após szere­pében, nagyon tehetséges karakterszínésznek bi­zonyult; műkedvelő társai között ő mozgott a leg­otthonosabban a színpadon. Sok derűt keltett Ha- jek Alfréd életteljes dijbirkozója és kitünően il­leszkedett az együttes lelkes játékába az epizód­szerepekben Dengler Lajos és Jord Gusztáv. A nők között a legnagyobb érdem Grünnernét illeti, aki az est meglepetése volt. Kracsun Hilde a ve­zető nő! szerepben tudása legjavát adta, Jorde Paula igen kedvesen já*szott meg egy kotnyeles szobacicát és viharos derültséget keltett Deng- lernó komikummal fűszerezett anyósa. A nag} si­kerű előadást a kör alelnökének, Förster Pá; dr.-rf. nak szavai nyitották meg, aki az először szereplő^ mükedvelőgárdát a közönség jóindulatába ajánlót- ta. A zsúfolt ház meleg tapsokkal honorálta az együttes sikeres bemutatkozását. — E. V. (*) Schubert emlékünnep Komáromban. Komá­romi tudósitónk jelenti: A komáromi kultúrpalota termében nagyszabású emlékünnepet rendezett a Komáromi Dalegyesület Schubert Ferencnek, a dal fejedelmének emlékére. A fényesen sikerült ünnepet Szíj Ferenc dr.-nak, a Jókai Egyesület el­nökének mélyen szántó előadása vezette be, aki a dalköltő halhatatlanságának okait méltatta szép előadásában. Nagy hatást keltettek a Dal­egyesület férfikarának Schuhert-számai, melyeket Mo’ecz Tivadar egyesületi karnagy vezényelt. Schu­bert Impromptu-jét egy fiatal zongora-amatőr, Kincs Ibolyka mutatta be szabatos, helyes felfo­gással és érzékkel és megérdemelt tetszést ara­tott. Goldrind Samu, a Dalegyesület széphangu magas baritonistája két, Molecz Margit, a pozso­nyi zenekonzervatorium opera tanfolyamának nö­vendéke hatalmas terjedelmű szopránján három Schubert-dalt adott elő, viharos tetszés mellett. Schubert Moment musical-ját a Dalegyesület ze­nekarának tagjai adták elő és a vonóshatós be­mutatkozása minden várakozást felülmúlt. A Dal­egyesület ének- és zeneszámait Király Dezső kí­sérte zongorán, mig a magánszámokat Szíj Fereno a nála megszokott kiváló muzikális érzékkel. A Kultúrpalota termét az ünnepi alkalommal előke­lő és díszes közönség töltötte meg. (*) A budapesti színházak heti műsora. M a- gyar Királyi Operaház. Kedd: 1. 0:dipus rex. IL Petruska. III. Pásztoréra. Szerda: Figaro házassága. Csütörtök: Lohengrin (Leuer Búbért vendégfelléptével). Péntek: Farsangi lakodalom. Szombat: Fauszt. Vasárnap: Tristan és Izo da (Leuer Huberfc vendégfelléptóvel). (Előadások: Kedd, szerda fél 8, csütörtök, péntek, szombat 7, vasárnap fél 7 órakor). — Nemzeti Színház. Kedd: A tábornok. Szerda: János vitéz. Csütör­tök: A tábornok. Péntek: Vizkereszt. Szombat: A piros bugyelláris. Vasárnap délután: Cyrano de Bergerac; este: A tábornok. (Délután 3 — este fél 8 órakor). — A Nemzeti Színház Kamu- ra s z i n h á z a. Kedd: Kis Eyolf (Az Ibsen-ciklus VIII. estje. E színpadon először.) Szerda: A túl­buzgó fiatalember. Csütörtök: Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül. Péntek: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Szombat: Kis Eyolf. Vasárnap dé’után: Bunbury; este: Nem élhetek muzsikaszó né'kttl. (Délután fél 4 — este háromnegyed 8.) — V i g- szinház. Kedd: A testőr. Szerda. Ne váljunk el! Csütörtök: A farkas. Péntek: Ne váljunk el! A Prágai Magyar Hirlap 1929*évi nagy képes naptárát a jövöhéten küldjük szét előfizetőink- ás olvasóinknak t/VYkQ'toR’H IRLAP Szn>HÁz-KörrYyKoi>TüRA Az Amazon Hevesi Sándor uj színdarabja a Belvárosi Színházban irtai MOLNÁR JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents