Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-18 / 288. (1915.) szám

1928 ctoceamber 18, kedd. —BBMH—HBWa—g—k „li egyházi élet terén Is mindig szem előtt kei! tartanunk kisehhsiii serben élő nemzetünk egyetemes MekélT' Szilassy Béla nagyjelentőségű megnyitóbeszédé az egyetemes református' egyház kassai konventi ülésén — A konvent komoly elhatározottsággal lép föl az egyház súlyos sérelmeinek orvosoltatása érdekében Kassa, december 17. Vasárnapi számunkban telefonludósit ásunk ^Lapján röviden beszámoltunk már a szloven- ezkói és ruszinszkói egyetemes református egyházak Kassán december 14-én tartott évi konventi üléséről Ma módunkban van a nagyfontosságu ülésről az alábbiakban rész­letesebben is beszámolni. A konvent elnöki székében a betegsége miatt távollevő Pálóczi-Czinke István püs­pököt a rangidősebb Balogh Elemér dr. püs­pök helyettesítette, a világi elnöki széket Szi- ktssy Béla dr. kerületi főgondnok töltötte be. Jelen voltak az ülésen a tisztikar köréből Péter Mihály, a konvent főjegyzője, Korvin László dr. ügyésze. A többi rendes tagok kö­zül Idrányi Barna, Virág József, Tomallyay Zoltán, Patay Károly, Sörös Béla, Nagy Nán­dor, Berták Béla püspök, Komjáthy Gábor, Siménfalvy Árpád dr., Nagyidiay Ferenc, Polchy István, Mizsák Péter stb. Az ülés egyik kiemelkedő pontja volt Szi- lassy Béla dr. megnyitó beszéde, melyet nem­zeti 'és egyházi vonatkozásai miatt egész ter­jedelmében közlünk: Szilassy Béla güignyiiőőeszéde Főtiszteletü Konvent! Amidőn először foglalom el az elnöki széket hivatalból, nagy etfogódást érzek lelkemben, mert kétszeresen érzem gyarló­ságaimat ezen felelősségteljes tisztség betöltése alkalmából. Tudatában vagyok annak, hogy egye­temes egyházunk mai helyzetében, a rendkívül nagy nehézségek közepette az egyház legmagasabb kormányzó testületének élén rendkívüli tehetségű, prófétai ihletségü egyéniségnek kellene állania, ki egyházunk kormányzatát erős kézzel vezesse az általa messze előrelátott cél felé; az Ur Kegyel­mes akarata előtt azonban alázattal meg kell ha­jolnom, bitván abban, hogy csekély erőimet az ő bölcsessége fel tudja használni egyetemes egy­házunk szolgálatában. Az ő Szent Lelke irányí­tását reményelve a főtiszt. Konventtől szeretetet és támogatást kérek, hogy egyházunk ügyeit egy- akarattal mozdítsuk elő nemzetünk javára. Az Isteni Gondviselés a köztársaságban átélt első tiz esztendő idejére Lukács Gézát rendelte egyetemes egyházunk világi vezetőjének. Azt gondolom, nemzetünk és egyházunk sokszor igen válságos történetének talán egyik időszaka sem váltott ki oly mélyre ható lelki hatást, mint azon események, amelyeket mi átéltünk. Látnunk kel­lett megsemmisülését mindannak, mit ideálként tiszteltünk, összaomlani egy nagyszerűen felépített organizmust, feltörni fékeveszett emberi szenve­délyeket és a forradalom szele által felvakart alsóbbrendűséget felülkerekedni, végül egy elkép­zelhetetlen zuhanás kataklizmája után idegen ura­lom alatt kellett feleszmélnünk, mind ei kiirthatatlan nyomot hagyott lelkűnk­ben. Ezeket azonban olyan egyéniségnek átszenvedni, ki a sötét összeomlás magas közfunkcióból vetett ki, még az átlagosnál is nagyobb megpróbáltatást jelentett Lukács Gézát erős lelke átsegítette a megrázkódtatásokon, vele született kötelesség­érzete és egyházához való tántoríthatatlan hűsége szolgálatba állította akkor, midőn önmegtagadás­sal és sokszor önmegalázkodással járt az el­vállalt munkakör. Méltóztassék megengedni, hogy Sz őszinte tisztelet és szeretet érzésével adjak ki­fejezést azon óhajnak, vajha megengedné a Min­denható, hogy Lukács Géza csendes vissza vonult- ságában megláthassa buzgó fáradozásának gyümöl­cseit egyházunk és nemzetünk megújhodásában. A felettünk elmúlott éveket az államkeretek megismerésére, azok között önmaguk és helyze­tünk helyes felismerésére és egyházunk külső szervezkedésére rendelt időszaknak kell tekinte­nünk. Egyetemes egyházunk ez időszak alatt mind­azt elvégezte, mi a külső szervezkedés érdekében szükséges volt, a zsinat törvényekben megalkotta azokat a jogszabályokat, amelyeket az államakarat kívánságának megfelelőknek felismert. Hogy ezen időszak munkásságának milyenek lesznek eredmé­nyei egyházunk külső életében, a jövő fogja meg­mutatni. Adja Isten, hogy a küzdelmes időszakot lezártnak tekinthessük és egyéb figyelmünket a belső szervezkedésre, egyházunk igazi hivatására, a lelki munkára fordíthassuk. A múltra visszapil­lantva leszűrhetünk néhány tanulságot, amelyeket a jövő irányszabásánál felhasználhatunk. Mindenekelőtt leszögezhetjük nemzetünk és egyházunk sorsának analógiáját és evvel kapcso­latosan egyházunk nemzeti jellegét, őszinte sajná­lattal kell megállapítanunk, hogy nemzetünk politikai életében, csakúgy mint egyházunkban, egyformán szomorú jelenség az igaz egyetértés hiánya és a külön utakon va­ló járás. Pedig egységesen kialakult közszellemből fakadó, bölcsen megfontolt és határozottan körvonalazott célkitűzések, valamint ezek elérésére az egyetemes erőfeszités és komoly egyakarat bizonyára egy­aránt eredményesebben szolgálta volna egyhá­zunkat és nemzetünket. Ennek előfeltétele azonban a feltétlen bizalom a vezetésre elhivatottak fele­lősségérzetben, akiket önfegyelmet és önbirálatot gyakorlóknak, megüresitett szivüeknek és az Ur Szeretet lelke által vezetetteknek kell ismernünk. Kálvinista életfölfogásunk az Ur előtt való egyéni felelősségünk öntudatára van felépítve és ezért legyen szabad reménylenem azon komoly elhatáro­zást, hogy egyházunk minden igyekezete a Szere­tetnek mindennapi életben való gyakorlati érvé­nyesítésére fog irányulni. Ezzel teljesiljiik nemze­tünk iránti kötelességünket és ezzel ellensúlyoz­hatjuk némi részben azon veszteségeket, amelyek bennünket a közelmúltban értek. Erkölcsi és anyagi veszteségeink okait keresve, talán legszembeszökőbb az, hogy kisebbségi sorsunkat idejében meg nem ér­tettük és ezen uj helyzetünk konzekvenciáit teljes egé­szében le nem vontuk. így régi helyzetünkből szár­mazó örökségként maradt ránk az a felfogás, mely az államhatalom méltánylásától várta egyházunk helyzetének jobbra fordulását. Külső segítségre, — I fövenyre építettünk és eljöttek a szelek, megüt­köztek az egyházban és lett annak nagy romlása. A háború alatt elvadult emberi érzések a marxiz­mus tanításainak hatása alatt népünket mindaz ellen fordította, ami azelőtt tekintély volt előtte, így egyházunk ellen is. A forradalmi idők szaba­dosságának talán még helyenkint észlelhetők hatá­sai, azonban az azóta eltelt idő nagymértékű ki­ábrándulást hozott a kommunizmus egyént lenyű­göző kollektivizmusából. Ezért azt hiszem, népünk örvendetesen megváltozott lelkiállapota parancso- lólag kötelez bennünket arra, hogy a vörös inter­nacionalizmus béklyóiból kivezessük a kálvini keresztyénség egyéni felelősségén alapuló köteles­ségtudása és ebből, folyólag a szeretet önérzetes szabadságára. Főtisztelendő Konvent! Ha az előbbi megállapí­tások helyesen rajzolják meg egyházunk helyzetét és feladatát, meg kell kísérelni a célravezető esz­közök megtalálását. Legyen szabad hangsúlyozni azon felfogásunkat, hogy az egyház nem öncél, hanem eszköz. Fensé­ges eszköze Istennek, amellyel a nemzetünkhöz tartozók lelkét az ő országának akarja megnyerni. Tehát a nemzet szolgálatába kell állítanunk erkölcsi értékeinket, hogy azt életfentartási küzdelmé­ben erősebbé tehessük. Talán szabad itt utalnom a zsidóság újabb meg­mozdulására, amelyik a vallásában rejlő erőket a nemzeti szervezkedés céljaira akarja felhasználni. Református őseink a nemzeti küzdelmek idején a Bibliát adták fegyverül mindenki kezébe. Ne­künk is ezt kell ma tennünk és a szeretet minden rendelkezésére álló eszközével oda kell töreked­nünk, hogy nemzetünk ismét Biblia-forgató nép legyen. A lelki komolyság és fogékonyság né­pünk nagy részében most ismét megvan, ezt kielé- giteni, fejleszteni és fokozni kell. És ha egyhá­zunk legmagasabb kormányzó testületé ezen mun­kára fogja fordítani legfőbb gondoskodását és a kezdeményező lépéseket megteendi, a jő példa követőkre fog találni. Mert adminisztrációval lehet ugyan eggyházat építeni, de avval nem annak hi­vatását szolgáljuk, ami kiváltságosképpen a lelki­ekkel való foglalkozás és népünk hitéleti és szo­ciális kérdéseinek megvitatása. Ezen a téren fej­lődhetné ki a nemes verseny a különféle keresz­tyén egyházak között, amelyek közül az fog né­pünkben szélesebb gyökérzetet ereszteni, amelyik buzgóbban teljesiti hivatását, örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a többi keresztényfelekecet szintén a modern kor igényeinek megfelelő eszközökkel végez figyelemre és talán követésre méltó munkát nemzetünk leikének megújítására. Nekünk velük szemben a kálvini Soli Deo Glória elvén kívül az a nagy előnyünk van meg, nemzeti­egyház létünkre, hogy mindenben a sajátos nem­zeti lelkülethez alkalmazkodhatnuk. Éppen azért nagyobb felelősség terhelne bennünket, ha a ver­senyben azokkal szemben lemaradnánk. Egyedüli nemzeti egyház lévén, mindig szem előtt kell tartanunk kisebbségi sorsban élő nemzetünk egyetemes érdekeit. Felekezeti villongásoknak csak az egyetemes nem­zeti érdekek látják kárát. Ezért a más felekeze­GSateareft — SSestoMPant S,Uf IKKSM I Igazgató : Rolf Wagner SzemzácSós Hcléptidüf Ii£ <5.— Kezdete 9 órakor 2 zenekar telihez való viszonyunkat nemzetünk iránt ér­zett szeretetünknek kell szabályoznia, azokban is Isten eszközeit látván nemzetünk boldogitására. Hogy mi alkalmasabb eszközök vagyunk, azt a bennünk lakozó lelkesedés, munkásság és odaadás fogja beigazolni. Nemzeti missziónk tudatának egy­házunk minden tagjában élő valóságnak kell len­ni, ezt a felekezeti érzésnek nem szabad háttérbe szorítani. Főtiszteletü Konvent! Korunk a jellemépitós és a .hiléletelevenités annyi célravezető eszméjét és intézményét termelte ki, hogy azok közül a leg­alkalmasabbak kiválogatása és a megfelelő helyen a legcélravezetőbbek alkalmazása csak a komoly ügyszeretetnek kérdése, ha megvan bennünk az a rendíthetetlen meggyőződés, hogy nemzetünk jö­vője függ attól, vájjon sikerül-e népünket intelli­genciánkkal együtt Istenhez vezetnünk. Úgy hi­szem, meghaladottnak tekinthetjük azon felfogást, amelyik kizárólag a templomi istentiszteletekkel akarja a népet hitéletre szoktatni. Igen nagy jelen­tőségét ismerem a templomba járásnak és nem tudnék igazán hívőt elképzelni, aki nem tartja kö­telességének a , rendszeres templomlátogatást, azonban erre is csak úgy bírhatjuk rá híveinket, ha őket előzőleg egyénileg hívőkké neveltük. A nevelés, az egyéni ráhatás pedig csak közvetlen érintkezés által sikerülhet, nem pedig a kizáró­lagos katedrái szónoklás utján. Az eredményes lelki nevelő munka áldást hoz a nevelő munkát végzőkre, az ő lelki életének fejlődését is előmoz­dítván. Természetesen csak akkor, ha a szeretet szelleme vezérli, enélkül hiábavaló a fáradozás, csak elkedvetlenedést és eredménytelenséget szülhet. Azt hiszem, egyházunk legmagasabb kormányzó testületének ezen fontos problémák megvitatására nagyobb gondot kelend fordítania és több alkalmat ennek szentelnie. Amint a gyakorló orvosoknak a tudomány újabb vívmányai megismerésére alkal­mat adnak azáltal, hogy időszakonként szakkurzu­sokat látogathatnak, úgy talán egyetemes egyhá­zunknak is gondoskodni lehetne olyan tanfolyam­szerű összejövetelek rendszeresítéséről, amelyeken a gyakorló lelki orvosok, a lelkészek, megismer­hessék és elsajátíthassák azon eszközöket és eljá­rásokat, amelyek a lelki élet eleveniiésére, á nem­zetben a hitélet felfokozására a legalkalmasab­baknak mutatkoznak és amelyek alkalmával a. sa­ját lelki életük táplálására is a megfelelő impul­zusokat nyerhetnék. Főtiszteletü Konvent! A mai materiálisán gon­dolkodó korban működő egyháznak, hogy hívei között eredményes munkát végezhessen, szorgos figyelemmel kell kisérni a hívek min­dennapi életével kapcsolatos problémákat azért, hogy az anyagiakért folyó — sokszor elfa­jult — küzdelmekben a lelki életre nevelt keresz- iyénség befolyásával kiegyenlítő mérséklő hatást gyakorolhasson. Emlékezzünk a francia protes­tantizmus kiüldözése után szétszóródott hugenot­táknak a különféle államokban a gazdasági fej­lődésre gyakorolt hatására. A kálvini protestantiz­mus egyéni felelősségérzetének a hívők lelkében való kifejlesztése hozza magával, hogy ők földi életpályájukon, hivatásukban, munkakörükben az Isten előtt való felelősséget érvényre emelik. A Soli Deo Glória tudatában benne foglaltatik az, hogy a világi életben is a legtökéletesebb munká­val szolgáljunk Urunk dicsőségének. Ezen tudat olyan elevenen ható erő, hogy ez minden modern társadalmi és gazdasági probléma megoldására az utat megmutatja, a szociális kérdéseket helyes me­derbe tereli, népünket a kölcsönös segítségre ne­veli és igy általános anyagi boldogulásra vezet. Kisebbségi sorsban sínylődő nemzetünkért való aggódásunk cselekvésre kell, hogy .serkentsen, a mintegy negyedmillió magyar kálvinista lélek lelki boldogsága, erkölcsi és anyagi értékeinek megóvása és gyarapítása a mi kezünkben van le­téve. Isten előtt való felelősségünk tudatában fog­junk össze, az ő áldása munkánkra nem fog el­maradni. Felsfelrai adomány a üzsretetltázra Péter Mihály főjegyző három évi mandátu­ma lejárván, a főjegyzői és előadód tiszt be­lől lésére ujaibh három évre egyhangúlag meg- választaitott. Ezután kezdetét vette a folyó ügyek tárgyalása. Legkiemelkedőbb, lélek­emelő pontja volt az ülésnek a Szeretetház ügye, mely most már biztos mederbe jutott egy nagylelkű nő fejedelmi ajándékozása foly­tán. L. Tornai]yay Margit, beretkei (Gömör) birtokosaiő e célra beretkei kastélyát és 100 ezer koronát ajánlott fel. Az ülés a bejelen­tés bűvölő hatása alatt a nemeslelkü nőnek hálás köszönettel adózott. Különben az orszá­gos adakozások folyamatban vannak és a kon­vent a megkezdett munka testbe öltöztetésére nézve a további eljárásokat kimondotta. A teológia helyzete A kormány minden mostoha eljárása dacá­ra a losonci teológia is működik. Ez intézet­ről Sörös Béla igazgató tett jelentést. Az in­TÜBöSIJilÜ! Több ezren már meggyógyultak! Kérjo azonnal könyvemet az aj táplálkozási művészetről, amely már igen sokakat megmentett. Ez minden megszokott életmód mcltott gyakorol­ható és a betegséget gyorsan legyőzi! Éjjeli izaadás ée köhögés eltűnik, a testsúly emel­kedik és az általános elmeszesedés a beteg­séget nyugvópontra hozza. Komoly íérfSai az orvosi tudománynak igazolják módsze­remnek kiválóságát Ó8 ajánlják annak haszná­latát. Minél hamarább kezdi meg az én táplál­kozási módszeremet, annál jobb. Telfesen ing-yen és porSómenSesera kapja meg könyvemet, amelyből sok értékeset tudhat meg. Mivel kiadóm csak ÍOO0O darabot küld szét ingyen, iijon azonnal, hogy Ön is azon szeren­csések közé tartozzon, akik megkaphatják. GEORG FULGWER,Ber!ia-lVeukölIn, RlngbahnstreQo 24. Abteilung 648. tézetnek 42 növendék© van. Az iskolai év vén gén 22 kész teológust fog segéd léik és zi szol­gálatra kilbocsáttáítni. Az előadásokat bejáró lelkészek végzik. A kormány azonban még mindig szűkkeblű a teológiával szemben, egy fillérrel sem segélyezi, ellentétben a béke- szerződésekkel és az alkotmányt örvénnyel, de meg a felekezeti jogegyenlőséggel is. A küz­delmes sorsú intézet vezetéséért a konvent Sörös Bélának köszönettel adózott. A Beregszászon működő Kálvin-nyomdát ai konvent hivatalos nyomdájának minősítette, kimondta, hogy résztvesz a nyomda részvé­nyeinek jegyzésében. Ugyanott fogja nyom­tatni a második kiadásban megjelenő Ene- keskönyvet, mert az első 20.000 példány máris elfogyott. Ujaibb 20.000 példány nyomását ha­tározta el a konvent. Nyugdii- és államsegélyügyek Az özvegyek, árvák nyugdijimtézeti ügye, a közalappénztárról való jelentés szintén fon­tos tárgya volt a gyűlésnek. Az egyetemes egyház a sok rendbeli szükségletét csak a leg­minimálisabb mérvben képes teljesíteni, mert a kormány a legcsekélyebb, a református egyház számarányához nem méltó módon nyújt az egyháznak segítséget. A konvent újabb felirattal fordult a kormány­hoz, hogy a református egyházat a törvény és a mél lány osság szempontjai szerint tárnom gassa. Az orvosolásán iskolai sérelmek Legs ere Imesebb a tiz év óta állandóan elő* lövő pontjai voltak a Tárgysorozatnak az isko* lai kérdések. Az egyház nagy iskolaügyi sé-: relmei közé tartoznak a következőik is: Több magyar egyházban, illetőleg iskolában dacárai az illető egyházak állásfoglalásának, tanítási1 nyelvül a szlovák nyelvet vezették be. A' nyelvtörvény rendelkezései ellenére a tanfeb ügyelők az iskolák tanítóival szlovák nyelven leveleznek. A középiskolákba járó magyar diákoknak a hittan tanítását magyar nyelven nem engedélyezik. Ezeknek és számos iskolai! sérelmeknek -a megszüntetése végett a kon­vent állandóan évről-évre megkeresi a kor­mányt, de mindig hasztalanul. A konvent elhatározta, hogy egy njabb fel* irattal még egy utolsó kísérletet tesz, mi­előtt a népszövetség előtt feltárná sérelmeit. Az iskolák számára Nagy Sándor felsőszentesi tanító szerkesztésében olvasókönyvek készül­nek, ezek egy része már a jövő iskolai évre elkészül. A bírálatra Péter Mihály elnöklete ailatt egy tanítókból álló bizottság küldetett ki. Résztvett az egyetemes egyház a múlt év­ben tartott nemzetközi egyházi gyűléseken, kiküldött képviselői által. Ily nemzetközi gyű­lések tartattak Pozsonyban, Prágában, Buda­pesten, Debrecenben. A jövő évi bostoni gyű­lésre Balogh Elemér püspök küldetett ki. ; Megsürgette a konvent a lelkészek és tanítók 1 állampolgársága ügyének rendezését, a Ma­gyarországon érettségizett káplánok érettségi bizonyítványának tárgyában felírt a kormány­hoz. Az ülés több mint nyolcvan ügyet inté­zett el. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilaDia a IKép»e»s Hét megjelenik minden hét csütörtökjén .1

Next

/
Thumbnails
Contents