Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-18 / 288. (1915.) szám
1928 ctoceamber 18, kedd. —BBMH—HBWa—g—k „li egyházi élet terén Is mindig szem előtt kei! tartanunk kisehhsiii serben élő nemzetünk egyetemes MekélT' Szilassy Béla nagyjelentőségű megnyitóbeszédé az egyetemes református' egyház kassai konventi ülésén — A konvent komoly elhatározottsággal lép föl az egyház súlyos sérelmeinek orvosoltatása érdekében Kassa, december 17. Vasárnapi számunkban telefonludósit ásunk ^Lapján röviden beszámoltunk már a szloven- ezkói és ruszinszkói egyetemes református egyházak Kassán december 14-én tartott évi konventi üléséről Ma módunkban van a nagyfontosságu ülésről az alábbiakban részletesebben is beszámolni. A konvent elnöki székében a betegsége miatt távollevő Pálóczi-Czinke István püspököt a rangidősebb Balogh Elemér dr. püspök helyettesítette, a világi elnöki széket Szi- ktssy Béla dr. kerületi főgondnok töltötte be. Jelen voltak az ülésen a tisztikar köréből Péter Mihály, a konvent főjegyzője, Korvin László dr. ügyésze. A többi rendes tagok közül Idrányi Barna, Virág József, Tomallyay Zoltán, Patay Károly, Sörös Béla, Nagy Nándor, Berták Béla püspök, Komjáthy Gábor, Siménfalvy Árpád dr., Nagyidiay Ferenc, Polchy István, Mizsák Péter stb. Az ülés egyik kiemelkedő pontja volt Szi- lassy Béla dr. megnyitó beszéde, melyet nemzeti 'és egyházi vonatkozásai miatt egész terjedelmében közlünk: Szilassy Béla güignyiiőőeszéde Főtiszteletü Konvent! Amidőn először foglalom el az elnöki széket hivatalból, nagy etfogódást érzek lelkemben, mert kétszeresen érzem gyarlóságaimat ezen felelősségteljes tisztség betöltése alkalmából. Tudatában vagyok annak, hogy egyetemes egyházunk mai helyzetében, a rendkívül nagy nehézségek közepette az egyház legmagasabb kormányzó testületének élén rendkívüli tehetségű, prófétai ihletségü egyéniségnek kellene állania, ki egyházunk kormányzatát erős kézzel vezesse az általa messze előrelátott cél felé; az Ur Kegyelmes akarata előtt azonban alázattal meg kell hajolnom, bitván abban, hogy csekély erőimet az ő bölcsessége fel tudja használni egyetemes egyházunk szolgálatában. Az ő Szent Lelke irányítását reményelve a főtiszt. Konventtől szeretetet és támogatást kérek, hogy egyházunk ügyeit egy- akarattal mozdítsuk elő nemzetünk javára. Az Isteni Gondviselés a köztársaságban átélt első tiz esztendő idejére Lukács Gézát rendelte egyetemes egyházunk világi vezetőjének. Azt gondolom, nemzetünk és egyházunk sokszor igen válságos történetének talán egyik időszaka sem váltott ki oly mélyre ható lelki hatást, mint azon események, amelyeket mi átéltünk. Látnunk kellett megsemmisülését mindannak, mit ideálként tiszteltünk, összaomlani egy nagyszerűen felépített organizmust, feltörni fékeveszett emberi szenvedélyeket és a forradalom szele által felvakart alsóbbrendűséget felülkerekedni, végül egy elképzelhetetlen zuhanás kataklizmája után idegen uralom alatt kellett feleszmélnünk, mind ei kiirthatatlan nyomot hagyott lelkűnkben. Ezeket azonban olyan egyéniségnek átszenvedni, ki a sötét összeomlás magas közfunkcióból vetett ki, még az átlagosnál is nagyobb megpróbáltatást jelentett Lukács Gézát erős lelke átsegítette a megrázkódtatásokon, vele született kötelességérzete és egyházához való tántoríthatatlan hűsége szolgálatba állította akkor, midőn önmegtagadással és sokszor önmegalázkodással járt az elvállalt munkakör. Méltóztassék megengedni, hogy Sz őszinte tisztelet és szeretet érzésével adjak kifejezést azon óhajnak, vajha megengedné a Mindenható, hogy Lukács Géza csendes vissza vonult- ságában megláthassa buzgó fáradozásának gyümölcseit egyházunk és nemzetünk megújhodásában. A felettünk elmúlott éveket az államkeretek megismerésére, azok között önmaguk és helyzetünk helyes felismerésére és egyházunk külső szervezkedésére rendelt időszaknak kell tekintenünk. Egyetemes egyházunk ez időszak alatt mindazt elvégezte, mi a külső szervezkedés érdekében szükséges volt, a zsinat törvényekben megalkotta azokat a jogszabályokat, amelyeket az államakarat kívánságának megfelelőknek felismert. Hogy ezen időszak munkásságának milyenek lesznek eredményei egyházunk külső életében, a jövő fogja megmutatni. Adja Isten, hogy a küzdelmes időszakot lezártnak tekinthessük és egyéb figyelmünket a belső szervezkedésre, egyházunk igazi hivatására, a lelki munkára fordíthassuk. A múltra visszapillantva leszűrhetünk néhány tanulságot, amelyeket a jövő irányszabásánál felhasználhatunk. Mindenekelőtt leszögezhetjük nemzetünk és egyházunk sorsának analógiáját és evvel kapcsolatosan egyházunk nemzeti jellegét, őszinte sajnálattal kell megállapítanunk, hogy nemzetünk politikai életében, csakúgy mint egyházunkban, egyformán szomorú jelenség az igaz egyetértés hiánya és a külön utakon való járás. Pedig egységesen kialakult közszellemből fakadó, bölcsen megfontolt és határozottan körvonalazott célkitűzések, valamint ezek elérésére az egyetemes erőfeszités és komoly egyakarat bizonyára egyaránt eredményesebben szolgálta volna egyházunkat és nemzetünket. Ennek előfeltétele azonban a feltétlen bizalom a vezetésre elhivatottak felelősségérzetben, akiket önfegyelmet és önbirálatot gyakorlóknak, megüresitett szivüeknek és az Ur Szeretet lelke által vezetetteknek kell ismernünk. Kálvinista életfölfogásunk az Ur előtt való egyéni felelősségünk öntudatára van felépítve és ezért legyen szabad reménylenem azon komoly elhatározást, hogy egyházunk minden igyekezete a Szeretetnek mindennapi életben való gyakorlati érvényesítésére fog irányulni. Ezzel teljesiljiik nemzetünk iránti kötelességünket és ezzel ellensúlyozhatjuk némi részben azon veszteségeket, amelyek bennünket a közelmúltban értek. Erkölcsi és anyagi veszteségeink okait keresve, talán legszembeszökőbb az, hogy kisebbségi sorsunkat idejében meg nem értettük és ezen uj helyzetünk konzekvenciáit teljes egészében le nem vontuk. így régi helyzetünkből származó örökségként maradt ránk az a felfogás, mely az államhatalom méltánylásától várta egyházunk helyzetének jobbra fordulását. Külső segítségre, — I fövenyre építettünk és eljöttek a szelek, megütköztek az egyházban és lett annak nagy romlása. A háború alatt elvadult emberi érzések a marxizmus tanításainak hatása alatt népünket mindaz ellen fordította, ami azelőtt tekintély volt előtte, így egyházunk ellen is. A forradalmi idők szabadosságának talán még helyenkint észlelhetők hatásai, azonban az azóta eltelt idő nagymértékű kiábrándulást hozott a kommunizmus egyént lenyűgöző kollektivizmusából. Ezért azt hiszem, népünk örvendetesen megváltozott lelkiállapota parancso- lólag kötelez bennünket arra, hogy a vörös internacionalizmus béklyóiból kivezessük a kálvini keresztyénség egyéni felelősségén alapuló kötelességtudása és ebből, folyólag a szeretet önérzetes szabadságára. Főtisztelendő Konvent! Ha az előbbi megállapítások helyesen rajzolják meg egyházunk helyzetét és feladatát, meg kell kísérelni a célravezető eszközök megtalálását. Legyen szabad hangsúlyozni azon felfogásunkat, hogy az egyház nem öncél, hanem eszköz. Fenséges eszköze Istennek, amellyel a nemzetünkhöz tartozók lelkét az ő országának akarja megnyerni. Tehát a nemzet szolgálatába kell állítanunk erkölcsi értékeinket, hogy azt életfentartási küzdelmében erősebbé tehessük. Talán szabad itt utalnom a zsidóság újabb megmozdulására, amelyik a vallásában rejlő erőket a nemzeti szervezkedés céljaira akarja felhasználni. Református őseink a nemzeti küzdelmek idején a Bibliát adták fegyverül mindenki kezébe. Nekünk is ezt kell ma tennünk és a szeretet minden rendelkezésére álló eszközével oda kell törekednünk, hogy nemzetünk ismét Biblia-forgató nép legyen. A lelki komolyság és fogékonyság népünk nagy részében most ismét megvan, ezt kielé- giteni, fejleszteni és fokozni kell. És ha egyházunk legmagasabb kormányzó testületé ezen munkára fogja fordítani legfőbb gondoskodását és a kezdeményező lépéseket megteendi, a jő példa követőkre fog találni. Mert adminisztrációval lehet ugyan eggyházat építeni, de avval nem annak hivatását szolgáljuk, ami kiváltságosképpen a lelkiekkel való foglalkozás és népünk hitéleti és szociális kérdéseinek megvitatása. Ezen a téren fejlődhetné ki a nemes verseny a különféle keresztyén egyházak között, amelyek közül az fog népünkben szélesebb gyökérzetet ereszteni, amelyik buzgóbban teljesiti hivatását, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a többi keresztényfelekecet szintén a modern kor igényeinek megfelelő eszközökkel végez figyelemre és talán követésre méltó munkát nemzetünk leikének megújítására. Nekünk velük szemben a kálvini Soli Deo Glória elvén kívül az a nagy előnyünk van meg, nemzetiegyház létünkre, hogy mindenben a sajátos nemzeti lelkülethez alkalmazkodhatnuk. Éppen azért nagyobb felelősség terhelne bennünket, ha a versenyben azokkal szemben lemaradnánk. Egyedüli nemzeti egyház lévén, mindig szem előtt kell tartanunk kisebbségi sorsban élő nemzetünk egyetemes érdekeit. Felekezeti villongásoknak csak az egyetemes nemzeti érdekek látják kárát. Ezért a más felekezeGSateareft — SSestoMPant S,Uf IKKSM I Igazgató : Rolf Wagner SzemzácSós Hcléptidüf Ii£ <5.— Kezdete 9 órakor 2 zenekar telihez való viszonyunkat nemzetünk iránt érzett szeretetünknek kell szabályoznia, azokban is Isten eszközeit látván nemzetünk boldogitására. Hogy mi alkalmasabb eszközök vagyunk, azt a bennünk lakozó lelkesedés, munkásság és odaadás fogja beigazolni. Nemzeti missziónk tudatának egyházunk minden tagjában élő valóságnak kell lenni, ezt a felekezeti érzésnek nem szabad háttérbe szorítani. Főtiszteletü Konvent! Korunk a jellemépitós és a .hiléletelevenités annyi célravezető eszméjét és intézményét termelte ki, hogy azok közül a legalkalmasabbak kiválogatása és a megfelelő helyen a legcélravezetőbbek alkalmazása csak a komoly ügyszeretetnek kérdése, ha megvan bennünk az a rendíthetetlen meggyőződés, hogy nemzetünk jövője függ attól, vájjon sikerül-e népünket intelligenciánkkal együtt Istenhez vezetnünk. Úgy hiszem, meghaladottnak tekinthetjük azon felfogást, amelyik kizárólag a templomi istentiszteletekkel akarja a népet hitéletre szoktatni. Igen nagy jelentőségét ismerem a templomba járásnak és nem tudnék igazán hívőt elképzelni, aki nem tartja kötelességének a , rendszeres templomlátogatást, azonban erre is csak úgy bírhatjuk rá híveinket, ha őket előzőleg egyénileg hívőkké neveltük. A nevelés, az egyéni ráhatás pedig csak közvetlen érintkezés által sikerülhet, nem pedig a kizárólagos katedrái szónoklás utján. Az eredményes lelki nevelő munka áldást hoz a nevelő munkát végzőkre, az ő lelki életének fejlődését is előmozdítván. Természetesen csak akkor, ha a szeretet szelleme vezérli, enélkül hiábavaló a fáradozás, csak elkedvetlenedést és eredménytelenséget szülhet. Azt hiszem, egyházunk legmagasabb kormányzó testületének ezen fontos problémák megvitatására nagyobb gondot kelend fordítania és több alkalmat ennek szentelnie. Amint a gyakorló orvosoknak a tudomány újabb vívmányai megismerésére alkalmat adnak azáltal, hogy időszakonként szakkurzusokat látogathatnak, úgy talán egyetemes egyházunknak is gondoskodni lehetne olyan tanfolyamszerű összejövetelek rendszeresítéséről, amelyeken a gyakorló lelki orvosok, a lelkészek, megismerhessék és elsajátíthassák azon eszközöket és eljárásokat, amelyek a lelki élet eleveniiésére, á nemzetben a hitélet felfokozására a legalkalmasabbaknak mutatkoznak és amelyek alkalmával a. saját lelki életük táplálására is a megfelelő impulzusokat nyerhetnék. Főtiszteletü Konvent! A mai materiálisán gondolkodó korban működő egyháznak, hogy hívei között eredményes munkát végezhessen, szorgos figyelemmel kell kisérni a hívek mindennapi életével kapcsolatos problémákat azért, hogy az anyagiakért folyó — sokszor elfajult — küzdelmekben a lelki életre nevelt keresz- iyénség befolyásával kiegyenlítő mérséklő hatást gyakorolhasson. Emlékezzünk a francia protestantizmus kiüldözése után szétszóródott hugenottáknak a különféle államokban a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatására. A kálvini protestantizmus egyéni felelősségérzetének a hívők lelkében való kifejlesztése hozza magával, hogy ők földi életpályájukon, hivatásukban, munkakörükben az Isten előtt való felelősséget érvényre emelik. A Soli Deo Glória tudatában benne foglaltatik az, hogy a világi életben is a legtökéletesebb munkával szolgáljunk Urunk dicsőségének. Ezen tudat olyan elevenen ható erő, hogy ez minden modern társadalmi és gazdasági probléma megoldására az utat megmutatja, a szociális kérdéseket helyes mederbe tereli, népünket a kölcsönös segítségre neveli és igy általános anyagi boldogulásra vezet. Kisebbségi sorsban sínylődő nemzetünkért való aggódásunk cselekvésre kell, hogy .serkentsen, a mintegy negyedmillió magyar kálvinista lélek lelki boldogsága, erkölcsi és anyagi értékeinek megóvása és gyarapítása a mi kezünkben van letéve. Isten előtt való felelősségünk tudatában fogjunk össze, az ő áldása munkánkra nem fog elmaradni. Felsfelrai adomány a üzsretetltázra Péter Mihály főjegyző három évi mandátuma lejárván, a főjegyzői és előadód tiszt belől lésére ujaibh három évre egyhangúlag meg- választaitott. Ezután kezdetét vette a folyó ügyek tárgyalása. Legkiemelkedőbb, lélekemelő pontja volt az ülésnek a Szeretetház ügye, mely most már biztos mederbe jutott egy nagylelkű nő fejedelmi ajándékozása folytán. L. Tornai]yay Margit, beretkei (Gömör) birtokosaiő e célra beretkei kastélyát és 100 ezer koronát ajánlott fel. Az ülés a bejelentés bűvölő hatása alatt a nemeslelkü nőnek hálás köszönettel adózott. Különben az országos adakozások folyamatban vannak és a konvent a megkezdett munka testbe öltöztetésére nézve a további eljárásokat kimondotta. A teológia helyzete A kormány minden mostoha eljárása dacára a losonci teológia is működik. Ez intézetről Sörös Béla igazgató tett jelentést. Az inTÜBöSIJilÜ! Több ezren már meggyógyultak! Kérjo azonnal könyvemet az aj táplálkozási művészetről, amely már igen sokakat megmentett. Ez minden megszokott életmód mcltott gyakorolható és a betegséget gyorsan legyőzi! Éjjeli izaadás ée köhögés eltűnik, a testsúly emelkedik és az általános elmeszesedés a betegséget nyugvópontra hozza. Komoly íérfSai az orvosi tudománynak igazolják módszeremnek kiválóságát Ó8 ajánlják annak használatát. Minél hamarább kezdi meg az én táplálkozási módszeremet, annál jobb. Telfesen ing-yen és porSómenSesera kapja meg könyvemet, amelyből sok értékeset tudhat meg. Mivel kiadóm csak ÍOO0O darabot küld szét ingyen, iijon azonnal, hogy Ön is azon szerencsések közé tartozzon, akik megkaphatják. GEORG FULGWER,Ber!ia-lVeukölIn, RlngbahnstreQo 24. Abteilung 648. tézetnek 42 növendék© van. Az iskolai év vén gén 22 kész teológust fog segéd léik és zi szolgálatra kilbocsáttáítni. Az előadásokat bejáró lelkészek végzik. A kormány azonban még mindig szűkkeblű a teológiával szemben, egy fillérrel sem segélyezi, ellentétben a béke- szerződésekkel és az alkotmányt örvénnyel, de meg a felekezeti jogegyenlőséggel is. A küzdelmes sorsú intézet vezetéséért a konvent Sörös Bélának köszönettel adózott. A Beregszászon működő Kálvin-nyomdát ai konvent hivatalos nyomdájának minősítette, kimondta, hogy résztvesz a nyomda részvényeinek jegyzésében. Ugyanott fogja nyomtatni a második kiadásban megjelenő Ene- keskönyvet, mert az első 20.000 példány máris elfogyott. Ujaibb 20.000 példány nyomását határozta el a konvent. Nyugdii- és államsegélyügyek Az özvegyek, árvák nyugdijimtézeti ügye, a közalappénztárról való jelentés szintén fontos tárgya volt a gyűlésnek. Az egyetemes egyház a sok rendbeli szükségletét csak a legminimálisabb mérvben képes teljesíteni, mert a kormány a legcsekélyebb, a református egyház számarányához nem méltó módon nyújt az egyháznak segítséget. A konvent újabb felirattal fordult a kormányhoz, hogy a református egyházat a törvény és a mél lány osság szempontjai szerint tárnom gassa. Az orvosolásán iskolai sérelmek Legs ere Imesebb a tiz év óta állandóan elő* lövő pontjai voltak a Tárgysorozatnak az isko* lai kérdések. Az egyház nagy iskolaügyi sé-: relmei közé tartoznak a következőik is: Több magyar egyházban, illetőleg iskolában dacárai az illető egyházak állásfoglalásának, tanítási1 nyelvül a szlovák nyelvet vezették be. A' nyelvtörvény rendelkezései ellenére a tanfeb ügyelők az iskolák tanítóival szlovák nyelven leveleznek. A középiskolákba járó magyar diákoknak a hittan tanítását magyar nyelven nem engedélyezik. Ezeknek és számos iskolai! sérelmeknek -a megszüntetése végett a konvent állandóan évről-évre megkeresi a kormányt, de mindig hasztalanul. A konvent elhatározta, hogy egy njabb fel* irattal még egy utolsó kísérletet tesz, mielőtt a népszövetség előtt feltárná sérelmeit. Az iskolák számára Nagy Sándor felsőszentesi tanító szerkesztésében olvasókönyvek készülnek, ezek egy része már a jövő iskolai évre elkészül. A bírálatra Péter Mihály elnöklete ailatt egy tanítókból álló bizottság küldetett ki. Résztvett az egyetemes egyház a múlt évben tartott nemzetközi egyházi gyűléseken, kiküldött képviselői által. Ily nemzetközi gyűlések tartattak Pozsonyban, Prágában, Budapesten, Debrecenben. A jövő évi bostoni gyűlésre Balogh Elemér püspök küldetett ki. ; Megsürgette a konvent a lelkészek és tanítók 1 állampolgársága ügyének rendezését, a Magyarországon érettségizett káplánok érettségi bizonyítványának tárgyában felírt a kormányhoz. Az ülés több mint nyolcvan ügyet intézett el. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilaDia a IKép»e»s Hét megjelenik minden hét csütörtökjén .1
