Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-15 / 286. (1913.) szám

10 1928 december 15, erombai. KőzcíAZPAiSAfin ■ A mezőgazdasági vámok revizióiát követeli a kereskedelmi kamarák központja ••Kereskedelempolitikai tekintetben stagnáciú állott be1* - Minden kamarához érkeznek panaszok a sérelmes adóelőírásokról az adóreform első évében Prága, december 14. A kereskedelmi és Iparkamarák központja tegnap tartotta meg teljes ülését. Az elnöki jelentés többek kö­zött beszámolt arról, liogy a központ a keres­kedelmi minisztériumnak benyújtotta azon javaslatát, hogy az országos képviselőtestibletekbe szakem­bereket nevezzenek ki s az erre vonatkozó javaslat kidolgozásánál tekintettel volt arra is, ho-gy a kinve zéseknél megfelelő módon jussanak képviselethez a köztársaság gazdasági életének főtényezői. Ami a kereskedelmi kamarákról szóló uj tör- ! vényt illeti, a központ erre vonatkozólag még 1 nem kapott hivatalos értesítést, de annyi megállapítható, hogy a tervezeten szörgalmamn dolgoznak s hogy a kamarák már a legközelebbi időben foglalkozhatni fognak a tervezettel. A köz­pont az uj törvényben a saját intézményének megfelelő kiépítését szeretné látni. Kereskedelempolitikai tekintetben, ■— mondja a jelentés — stagnácici lehet tapasztalni, amelyet első­sorban a mezőgazdasági vámok alkalmgt- lan rendezése, nevezetesen minimalizálása okozott s amely utóbbitól a kamarák és a központ is annakidején óva intették a felelős tényező­ket. A kamarai központ a legnagyobb figyel­met szenteli a mezőgazdasági vámok reví­ziójának, amibe a mezőgazdasági köröktől követelt állat vám-rendezés is beletartozik s a kamara mindent elkövet a kereskedelem fejlődésének érdekében. Ez természetesen nem jelentheti az enge­délyezni eljáráshoz való visszatérést, amely újból felütötte fejét, amikor a kereske­delmi minisztérium a takarmánykivitelt is­mét engedélyezési eljárásnak vetette alá. Jól­lehet kifejezetten hangsúlyozták, hogy ez az intézkedés csak átmeneti, vagyis addig szól, amíg megfelelő áttekintést lehet nyerni a ta­karmánypiaci viszonyokról s noha ma már nem lehet beszélni takarmányhiányról vagy pedig a takarmánynemiiek túlzottan emelt árairól, az engedélyezési eljárást teljes vo­natkozásában továbbra is fenntartják s az exportőröknek fölöslegesen nagy nehézsé­geket okoz, sőt károkat, eltekintve attól a ve­szélytől, hogy a nehezen meghódított külföldi piacokat könnyen elveszíthetik. Szükséges volna, hogy e tekintetben is — mondja a je­lentés — a genfi gazdasági megegyezések szelleme hassa át a felelős tényezőket. A továbbiak folyamán hangsúlyozza a je­lentés, hogy valamennyi kamartt s esek közvetítésénél a kama ti központ is panaszolhat kap a helytelen adóelőírásokról és pedig már most, áz adóreform első évében. A kamarákat felhívták arra, hogy adatokat gyűjtsenek, amelyek alapján megfelelő orvos­ló indítványokat lehessen tenni. Sok jel mu­tat arra, hogy etekintetben erősen hat közre az államhivatalnokok létszámának apasztása, amint ez a vámhivataloknál is ártóan hatott közre, úgyhogy a vámhivatalok személyzeté­nek számát meg is szaporították. Az elnöki jelentés után hosszabb vita in­dult meg, amelyen különböző sérelmekről számoltak be a felszólalók. A kémiai vizsgálatok szerepe a süiiiiaiáaslii tHb3>ferme!ésben A vágyj analízis, mint a tőbbfermelés egyik tényezője Prága, december 14. Általánossá vált már az a jeLszó, hogy olcsóbban, takarékosabban többet kell termelnünk. Emelni kell iermel- vényeink mennyiségét, fokozni kell azok mi­nőségét, de olyan munkabeosztással és erőki­használással, hogy a termelési költségek ne nagyobbodjanak. A világversenyben a minőség niiánszai, az ár fillérnyi differenciái ma döntő tényezők s igy legnagyobb igyekezetünket arra kell fordítani, hogy tenmelvényeink jobbak és ol­csóbbak legyenek. A többtermelést hirdetik az illetékes kor­mánytényezők. Ez annyit jelent, hogy ugyan­azon a területen ugyanannyi munkával és anyagi erővel nagyobb teljesítményt kell pro­dukálni. Kisebb erővel és kevesebb pénzzel ugyanazt az eredményt elérni. Az erő, a mun­ka jobb kihasználásával, célszerű munkabe­osztással gyorsabban és olcsóbban dolgozni. Ugyanazzal az erővel előállítóit termények, termékek minőségét, értékét, mennyiségét fo­kozni. Szívós tervszerűséggel, öntudatos szív­vel és lélekkel, a fizikai és szellemi erő ész­szerű együttműködésével végezni a munkát. A termőföld erejét meg kell tartani, sőt fo­kozni. Nem szabad elveszni semmi hulladéknak, hiszen a szemétnek is van értéke. Mindent fel kell használni arra, amire lehet. Okszerű ta­karmányozással, fajtakiválasztással, a fajtán belül kiválób egyedek továbbtenyészitésével stb. több és zsírosabb tejet, nagyobb hús- és zsirhozamot elérni stb. Többtermek's tehát az anyag, a szellemi, fizikai és financiális erők megfelelő alkal­mazásában, célszerű összmüködésében, jó kihasználásában, de nem kizsarolásában, hanem az erők kihasználásában áll. Hogy az erőket s az anyagot jól ki tudjuk használni és igy olcsóbban tudjunk termelni, tisztában keli lenni a termelés tényezőivel és azzal, hogy hol érhetünk el megtakarítást vagy jobb kihasználást. Feltétlenül ismernünk kell a föld, az anyag minemüségét és tulaj­donságait, összetételét és azokat a módokat, amelyek által az anyagon oly változásokat lé­tesíthetünk, hogy az a kereskedelemiben hasz­nált és keresett termékké alakuljon át. Tisz­tában kell lenni tehát a különböző anyagok­kal. Erre szolgál a kémiai vizsgálat, a kémia, tudományának alkalmazott rézé. A kémia az anyagok miben létével, tulaj­donságaival, összetételével, az anyagom vég­bemenő -változásokkal, azok törvényszerüaé- gével, a testek, vegyi)letek egymásráhatása folytán keletkező uj anyagok mibenlétének meghatározásával, azonossági, minőségi stb. vi zsgál átok kai foglal kozik. A kémiai analízis, a fizika éa mikroszkópia segítségével felvilágosítást nyújt az anya­gok külső és belső értékéről, tulajdonságairól, hasznos vagy ártalmas mi­voltáról, összetételéről stb. Rég elmúlt az az idő, mikor ízléssel, ráné­zéssel, tapintással véleményt lehetett monda­ni valamely anyag jóságáról, megfelelő minő­ségéről, értékéről. A tej színe, ize nem árulja el annak zsír tartalmát. A sajt lehet érett, jó­ízű, mégis részben fölözött tejből készülhetett és igy tápórtéke kisebb a kövér sajténál, ho­lott ára legtöbbször azonos. A műtrágya, fir- nisz, kenőolajok, kocsikenőcs, rézgálic, takar­mány, málnaszörp, csokoládé, kekszek stb. sú­lya, színe, szaga, ize stb. nem világosit fel a hatóanyag tartalmáról, használati és tápérté­kétről. A korpa, olajpogácsák stb. takarmányozási értékét is csak a kémiai vizsgálat utján ál­lapíthatjuk meg. Azonkívül a XX. század ugrásszerű fejlődése oly sokféle mezőgazdasági, ipari termékei, fél­gyártmányt, hu 11 adékanyagot hozott a piacra, hogy azok értékéről, használhatóságáról ér­zékszerveink által még távoli tájékozódásit sem nyerhetünk. A kultúra haladásával to­vábbá annak árnyoldalai, csalafintasága is hatványozédott. Tájékozódásul és védekezésül a szem a nagyitóüveget és mikroszkópot veszi segítségül; a tapintás és ízléses érzékszervét pedig a fizikai és kémiai vizsgálati módszerek­kel kell fokozni és tökéletesíteni. A kínálat és kereslet nagy versenyében, a konkurrencia különböző fajainak forgatagában csak az tud boldogulni, aki anyag- és áru­ismeretét igyekszik minél tökéletesebbé és általánosabbá tenni a kémiai elemzés, a fi­zikai és mikroszkópiái vizsgálat segítségé­vel. A növények a testük felépítéséhez szükséges anyagokat a levegőből, főleg azonban a talaj­ból veszik. Ha a talaj tápsóit nem pótoljuk, a föld kimerül s nem hoz termést. Vetésforgó­val, jó megmunkálással, nemesített magvak­kal és különböző műtrágyákkal stb. óvjuk és fokozzuk a föld termőképességét. A trágyáért pénzt ad a gazda. Hogy a minőség megfelel-e az árnak, a szuper foszfát foszforsavtartalm a a számlában feltüntetettnél nem kevesebb-e, nem tartalmaz-e ártalmas anyagokat, kémiai vizsgálattal lehet megállapítani. Ugyancsak kémiai analízis mondja meg, hogy földünk mész, káli,nitrogén- és fosz- forsavtartalma nem nagyon csekély-e s me­lyiket kell pótolni. Az olajpogácsák, nbraktakarrnányók is sok pénzbe kerülnek. Ezekről is csak a kémiai vizsgálat utján tudjuk meg, hogy mennyi 'ben­nük a zsír, protein s nem tartalmaznák-e sok héjrészb, tápláló szempontból értéktelen bal­laszt-anyagot. Az olcsó, de rossz kenőolaj tönkreteheti a drága taktoort, gőzgépet stb. Ezért az okos és modern gazda a kémikushoz for­dul s tőle kér feleletet a különböző anyagok mi nemű s égére, összetételére. Csak az anyag tulajdonságait, milyenségét megismerve válik lehetővé az okos és hasz- nothajtó gazdálkodás. Pontos és a részletekre is kiterjedő áruismerettel lehet csak jobbat és többet termelni, tehát az alapos, részletes és megbízható anyag- és áruismeret, a termelés faktorának, az anyagnak célszerűbb kihaszná­lását mozdítja elő. Miután az anyagismeretét a kémiavizsgálat teszi méllyé, általánossá és teljessé, kimondható, hogy a kémiai analízis a több termelés egyik tényezője. A takarmánykiviteli tilalom revíziójáról. A kereskedelmi minisztériumban a földmű­velésügyi minisztérium és az érdekelt körök képviselőinek jelenlétében ankét folyt a ta­karmányliszt és egyéb takarmányé e.müek ki­vitelének a szabaddáíéteiérÖL Az ankéten megállapítást nyert, hogy ezen termények 'kiviteliének a korlátozása nem födi teljes mértékben és kielégítően a gazdasági szük­ségletet, úgyhogy megfelelő revízióra van szükség, annál inkább, mivel a tilalom Olyan takarmánynemüefkre is fönnáll, amelyeket a köztáirsaságban csak keveset használnak föl, vagy pedig használatuk a belföldön tilos is. Ezért ‘folytatni fogják a tárgyalásokat a me- iasszki viteii tálalom fölold áfásról. Hír szerint bizonyos változásokra kerül a sor a korpa- kiviteli rendelkezésekben ás. Életbelépett az adóvisszatéritésröl szóló törvény. A törvények és rendeletek tárában tegnap jelenít meg a forgalmi és fónvüzésá, valamint a' szállítási adó visszatérítéséről szóló törvény, amely adónemek visszatéríté­sét az export vállalatok számára engedélye­zik. A törvény al apján a pénzügy mániszterf felhatalmazzák arra, hogy az exportra dolgo­zó vállalatoknak teljesen, vagy részben meg­térítse a forgalmi, vagy fényűzés! adót, ame­lyet olyan nyersanyagok és félgyártmányok leszállításánál fizettek, amelyeket a külföld­re exportált ára földolgozásánál fölhasznál - lak, illetőleg az említett ára előállításánál minit ailkailrészt, vagy az ára kiszállításánál minit csomagolást használtak föl. Továbbá megtérítik a szállítási adót, amelyet a kül­földre kivitt ára szállításánál, valamiint otlyan nyersanyagok és félgyártmányok szállításá­nál! fizettek, amelyek a külföldre kivitt ára edoiálílniliásiáná'l voltak szükségesek. A forgal­mi és fényűzést adó megtérítésének az a föl­tétele, hogy ez az adó olyan tényezőként sze­repeljen, hogy a termelési ág versenyképes­ségét a kivitelnél veszélyeztetheti. Kinek, mely magasságban, mely módon és mely föl­tételek méllleft tehet az adót (átalányt) meg­téríteni, minden egyes esetben a pénzügy­miniszter állapítja meg a földművelési, ke- reskedéfani és vasutügyi miniszterekkel egyetértésben. A törvény tegnap ‘lépett életibe. A papírgyárak eladási irodájának kibővü­lése. Tegnap Prágában a kereskedelmi ka­mara helyiségeiben a papíripar szervezete ülést tartott, valamint a papírgyárak eladási irodája is. Az ülésen a lukawitzi papírgyár felvételét megerősítették s a turócszentmárto- ni papírgyárat felvették a szövetségbe. Ami a zsolnai cellulózegyár tulajdonát képező pop- rádá papirgyárat illeti, olyértelmü diszpozíció­kat foganatosítottak, amelyek az igazgatóságot a tárgyalások befejezésére jogosítják fel. A rózsahegyi Szlovák Papírgyár, amely bejelen­tette kilépését, mivel eddig nem fordult pa­nasszal a döntőbírósághoz, de facto továbbra is az eladási szervezet tagja marad. Ugyancsak tegnap tartotta meg közgyűlését a papíripar gazdasági egyesülése is. (MP.) Meghosszabbították a csehszlovák—német szén szerződést. Fischer dr., a közmunkaügyi minisztérium osztályfőnöke tegnap tárgyalá­sokat folytatott Berlinben a csehszlovák—né­met szénszerzödiés meghosszabbítása ügyében. A szerződést hat hónapra, 1929 junáus végéig hosszabbították meg. A szerződés főelvein nem változtattak különböző oldalról felmerült kívánságok ellenére. Olyan megegyezés léte­sült, hogy az érdekelteket a kivitelnél és a behozatalnál ® kontingens feram aradó részé­nek a felosztását illetően meg fogják kérdez­ni. Az elosztás oly módon fog megtörténni, hogy az illető ország termelési viszonyainak megfeleljen. Ha © tekintetben nem sikerül megegyezést létesíteni, a hivatalok maguk döntenek erről. Ezt először jövő év március elején fogják praktizálni. (MP.) Trencsén helyett Besztercebányán építe­nek municiógyárat. A Rrünni Fegyvergyár (Zbrojovka) igazgatótanácsa a napokban ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a Trencsénben vásárolt telkeiket eladják és a Besztercebányán vett téliken kezdik meg az uj municiógyár építését. Az uj gyárépületbe a Z'brorjovfkía érdekkörébe tartozó pozsonyi Roth-m uniói ógyár költözik át. Az állat- és jégkárbiztositó ügye. A gazda­sági tanács albizottságában tegnap folytatták az állat- és jégkárbiztositó létesítéséről szóló tervezetre vonatkozó tárervailásokat. A leg­utóbbi ülésen fölmerült ellentéteket sikerül! élisimitanii, úgyhogy a tanács valószínűleg mindem akadály nélkül igenlően fogja letár­gyalni a tervezetet. A biztosító létesítése el­len egyébként tegnap a csehországi német földmüvellésü'gyii tanács éliuitasitó álláspontot foglalt öL Csökkent a novemberi dunai forgalom. A statisztikái hivatali adatai szériát november­ben Pozsonyon és Komáromon keresztül 114 ezer tonna ágút szállítottak a Dunáin, azaz 13 ezer tonnával kevesebbet, mint tavaly no­vemberben. A forgalomcsökkenés a külföld­ről irányuló forgalomban nyilvánult meg. A külföldre irányuló forgalom jelentéktelenüi emelkedett. Ez év első tizenegy hónapjában Pozsonyon és Komáromon keresztül külföld­re 788 ezer tonnát szállítottak, azaz 19%-kai többet, mint az elmúlt év első tizenegy hó­napjában, a külföldről pedig 276 ezer tonnát, azaz 22%-lkai kevesebbet, mint 1927 első ti­zenegy hónapjában. A tavalyi évvel szemben ez év első 11 hónaniában Pozsonyon keresz­tül 16%-kai kevesebb s Komáromon keresz­tül 22%-kai több árut szállítottak. A Duna csehszlovákiai szakaszán ez év első 11 hónap­jában 1142 ezer tonna áru haladt át, azaz 6%-kai kevesebb, mint az előző év első 11 hónapjában. Uj raktárházat építenek a pozsonyi kikötő­ben. Az országos hivatal pályázatot irt ki egy raktárház építésére, amelyet a pozsonyi ki­kötőben akarnak fölállítani. A pályázat 1929 január 20-án jár le. Mennyi csőd és fizetésképtelenség volt no­vemberben a köztársaságban? A statisztikai hivatal kimutatása sze-rint novemberben a köztársaságban 33 csőd és 212 fizetésképte­lenség volt. Ebből Csehországra 24 csőd és 69 fizetésképtelenség jut, Morvaországra és Sziléziára 6 esőd ás 61 fizetésképtelenség, Szlovenszkóra 2 csőd és 38 fizetésképtelen­ség és Ruszinszkóra 1 csőd és 14 fizetéskép­telenség. A csődök passzívája 8 888,493 ko­rona volt, az aktíva pedig 2,508.124 korona. A fizetésképtelenségek passzívája 76,776.633 korona, az aktíva 43 958.617 korona volt, A nemzetközi acélkaríell választmányának ülése. Tegnap Párásban ülésre ült össze a nemzetközi acéükartell választmánya s elha­tározta, hogy a tonnázs 1929 első negyedére a mostani negyedévihez képest nem változik. A francia csoport egy millió tonnás emelést káván, a többi csoport azonban azon a véle­ményen volt, hogy a mostani helyzet ilyen emelést nem enged meg. A legközelebbi ülést 1929 március 14-én tartják meg. Uj gipszüzem Szlovenszkón. Igíló közvetlen közelében megkezdte tevékenységét Szilé­vé nszkó első giipszüzeme. Egyelőre egy be­téti társaság tulajdonában van, amelyet ké­sőbb részvénytársasággá alakítanak ált. Az üzem a legmodernebb gépekkel dolgozik s jelenleg 2—3 vagon gipszet állít elő napom- írint. A termelés azonban hamarosan a két­szeresére emelkedik. Februárban tartják meg a nemzetközi já­radékkonferenciát. A háboraelőtti járadé­kokról folytatandó konferenciát, amelyet de­cemberben kellett volna Parisban megtarta­ni, most január végére, vagy pedig leginkább február elejére napolták eh A konferencia előtt az utódállamok képviselői előtanácsko- zásra gyűlnek össze, amelyen megvitatják ; álláspontjaikat. Aláírták a spanyol-csehszlovák kereske­delmi szerződést. Primo de Rivera spanyol miniszterelnök 'és a madridi csehszlovák kö­vet tegnap aláírták az uj egyezményt, niely- lyel az 1925 juílius 29-iki kereskedelmi szer­ződést revideálták. Az egyezmény lényegét a legtöbb kedvezmény elve képezi. Az uj szerződés 1929 január Idői érvényes ugyan­azon év októberéig, hallgatólagos meghosz- szafbíbitást nyer s négytbónapos felmondási határideje van. Többnyire javult a prágai értéktőzsde Prága, december 14. A rendezési zárlat is­mét barátságosabb irányzatot eredményezett. A tartózkodás még mindig tart, mivel a bel­politikai helyzet még mindig tisztázatlan s a tanácskozások kimenetelére még nem lehet következtetni. A szilárdul ások tehát inkább technikai természetűek voltak. Egyrészt ke­vés áru került a piacra, másrészt pedig a kór­termin, amely az utóbbi hetek folyamán élénk működést fejtett ki, ma csak a függő kötele­zettségek elintézésére szorítkozott. Az érté­kek legtöbbje igy, mivel a nyitás bizonytalan volt, a tőzsde további folyamán könnyen ja­vult. A javulások azonban általában csak je­lentéktelenek voltak. Kulisszban ismét élén- kebb érdeklődés nyilvánult meg Krizsik iránt, amely 12 koronával emelkedett A többi ér­téit csak könnyebben javult. A bankpiacon nem voltak jelentősebb változások, a beruhá­zási piac többnyire könnyebben javult. Az exőtapiacon is csak jelentéktelenebb válto­zások voltak. Az ipari részvények piacán szilárdultak: Cseh Kereskedelmi 38, Sellier 30, Prágai Mal­mok és Berg és Hütten 20, Heinriclisthali 18, Königshofi, Zettlitzi, Chamotfce, Cseh-Morva 15, Riinghoffer és Krizsik 12, Kovarík 10, So-lo és Prágai Vas 8. Cseh Cukor, Apollo, Auss-igí Vegyi és Rézmüvek 5, Síkod a és Nyugat cseh i Szén 4, Inwald és Kolini Műtrágya 3, Dux- J Bódémbaobi 2 koronával. — Eseti: Északi Vasul és Északi Vasut-élvezeti, Brosche, Nes- tomitzi, Tejipari és Blelstadti 10, Orion 6, Horvát Ouikeij Rotkau-Neudek 5, Egyesült

Next

/
Thumbnails
Contents