Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-15 / 286. (1913.) szám
1928 december 1$, szombat. Népek háborúja készül őserdők világában Bolívia és Paraguay viszálya a geopolitika tükrében — A magas hegységeknek s nagy legelőknek országa — A. világ egyik legcsodálatosabb fekvésű városát, La Pazt, amint a szó etimológiája mutatja, a békéről nevezték el, mert ez a város, amelyet 1548- ban Alozo de Mendoza alapított, a Pizarro és Al- ma-gro közötti hosszú véres küzdelmek után létrejött kibékülés emlékére keletkezett. Milyen kiáltó kontraszt van a város szimbolikus neve és azon kép között, amely pálmákkal szegélyezett utain tűnik az idegen szemébe. A béke városának lakóit a háborns izgalom tömegőrülete ragadta magával és ezrével meg ezrével járnak végig az utakon, követelik a háborút, az emberirtásért lelkesednek és azok a jelenetek, amelyek 1914 végzetes augusztusában Európa városaiban zajlottak le, most megismétlődnek Délamerikában, az Egyenlítő és a Baktéritő között fekvő övben. Alig van 9zebb fekvésű főváros valahol a világon, mint La Paz, Bolíviának négyszáz éves fővárosa, amelynek most valami nyolcvanezer lakosa van. Egy hegv- ségi medencének a keleti részén, a hegyek lábánál, egy négyezer méter tengerszin feletti magasságban fekvő, kitöltött tómendence síkságán fekszik La Paz. Pompás látvány a város képe! A zöld lombok gyönyörű ellentétben vannak a mezők fakó kapárságával s a csillogó házak, sötét lombok felett az IUimani hófedte c&uesa a többi hegyóriással együtt a harmadik tájképelemet csoportosítja az előbbiekkel egy egésszé, A csinos, egyre fejlődő főváros tehát háborút sürget és njból rá akarja zúdítani Délamerikára a nép- háborunak azt a borzalmas és sajátságos formáját, amely az elmúlt évszázad folyamán a szó szoros értelmében megötödölte Délamerika lakosságát. A tömegek lelki előkészítése a háborúra már megtörtént, a csapatok azonban még nem vonultak fel, a közvetítő eljárás megindult és talán sikerül a háborn kitörését megakadályozni, mert ha ez nem történik meg, az a veszély fenyeget, ami délamerikai háborúknál nagyon gyakran elő szokott fordulni, hogy a háború színhelyét nem lehet csupán a Gran Chaeora lokalizálni, hanem kiterjed a Karibitengertől egészen a Hoorn-foklg terjedő óriási kontinensre és a Kordillerák magas lejtőin, a Paraguay és Parana szavannái völgyében és az Amazonasz Ős- erdei között borzalmas csatákat fognak vívni primitív népek a modern kultúra eszközeivel. A két kontmentáHs ország ellentéte Ha Délamerika politikai térképére egy pillantást vetünk, megállapíthatjuk, hogy ez a két állam. amely a határkérdésben olyan élesen szembekerült egymással, kontinentális ország, mert amíg Délamerikának többi kilenc állami mind óceán partján fekszik, részben az Atlanti-óceán, részben pedig a Csendes-óceán mellett, addig Bolívia és Paraguay közvetlenül sehol sem érintkezik az óceánnal, • világforgalom hordozójával ób mindkét állam csupán szerződések révén tud utat nyitni külkereskedelmi forgalmának. Ha a két ország közötti határvonalat nézzük a térképen, rögtön megállapithatjuk, hogy olyan határvonal választja el a két szomszédot egymástól, amelyet a politikái földrajz mesterséges határnak; nevez, mert a határvonal nem alkalmazkodik természetes földrajzi elemhez, hegyháthoz, avagy folyómederhez, hanem azonos jellegű földrajzi területen geometriai utón kijelölt egyenes vonal, amely négyszáz kilométer hosszúságban szalad végig a Pavaguy és Pilcomayo folyók között. Az ilyen mesterséges határvonal mindig bajt okoz az államok egymás közötti életében, mert nincs tekintettel a geopolitika és gazdasági politika követelményeivel, gazdaságilag, földrajzilag, népraj- zilag és kultúra tekintetében egybefüggő földrajzi egyediséget választ szét. A politikai térképnek felületes szemlélete is rámutat a két ellenség különböző helyzetére. Először is a nagyság! viszonyokban mutatkozik óriási ellentét. A térképeken cinóber-vörösre mázolt Bolívia a maga 1,470.000 négyzetkilométernyi területével hatszor nagyobb a 253.000 négyzetkilométernyi nagyságú Paragnaynál és mig Bolívia lakosainak száma 2,268.0QÓ-re tehető, addig Paraguy lakossága mintegy 800.000, tehát Bolívia népessége háromszor nagyobb ellenfelénél. Ha háborúra kerülne kettőjük között s sót, Dávid állana szemben Góliáttá!. A térkép Bolíviának stratégiai előnyét is mutatja, moft a magas hegyvidéki ország lefelé gördülő folyóvölgyei, iíilnt természetes útvonalak által katonai előnyben áll a teljesed nyitott síksági országgal szemben. Bolíviának vasúti hálózata a hadszíntér közelében sokkal jobban kiépített, mint Paraguayé. Ha ezt a háborút egyedül á két szomszédos ország vívná meg, aligha lehet kétséges eredménye, amely feltétlenül Bolívia győzelmét és Paraguay teljes megsemmisülését jelentené. Bolivár országa A bolíviai köztársaság az Andokon elterülő államok legnagyobbja és Délamerikának Brazília és Argentinra után a harmadik nagy köztársasága. A XlII.-ik században hódították meg az inkák, akik az Andesek hegyi országaiban hatalmas és müveit monarchiát alkottak. Az inkák nyelve, a kecsva nyelv — még máig is fennmaradt abban a három államban, amelyben egykor az inkák monarchiája megalakult: Ecuadorban, Peruban és Bolíviában, sőt Bolíviában a megtelepedett indiánokon kivül még a kreolok is értik és magánkörökben ugy használják, mint például a régi világban a szlovenszkói nemes családok használták a szlovák nyelvet. A cselédség indián lévén, ennek a révén beszüremkezik a kecsva nyelv az intelligens családokba is. Az inkák nyelve tehát ki nem halt és alapul szolgálhat idővel a három andesi köztársaság egyesítésére, mert különváltan egyik sem fejthet ki nagyobb kulturális munkát. Éppen az inkák mutatták meg, hogyan lehet az Andokon hatalmas felföldi monarchiát alakítani. Gyűlölködés és pártoskodás helyett az ősök példáját kellene felújítani s a kispano-indián kultúra hatalmasan fellendülne. Bolívia azonban ebben a tekintetben épen olyan kicsinyes szeparatisztikus politikát követett, mint társai. Amidőn Perutól 1788-ban elvált, addig mesterkedett, amíg Spanyolországtól is végképen elszakadt és 1825 augusztus 6-án kikiáltotta az ország függetlenségét, tehát mindössze 103 éves. A Bolivár tábornok által kiadott Code Boliviano szabta meg az alkotmányt, a Ckuquisaca-ban tartott kongresszus Bolivár tábornok után az államot Bolíviának nevezte el. De nyugalom nem következett be, politikai pártjai egymás ellen fordultak, Peruval is háborúk folytak, úgyhogy az anarchia szelleme állandósult. 1876-ban Diaz Hilarion tábornok — ismét katonai politikus — ragadta kezébe a kormányt és valóságos diktátori önkénnyel gyűrte le a pártokat. 1884-ben az atakami saíétromtele- pek miatt háborúra került a dolog Chile és Bolívia között, amely gyalázatosén végződött, Bolívia elvesztette tengerpartját, el Góbija kikötőjét, hajóit, salétrombányáit és elvágatott a világpiactól — a csendesóceáni forgalmától. Bolivia alkotmánya egyedülálló a földkerekségén. Az elnököt négy évre választják és a végrehajtó hatalmat az elnök és a két aíelnök a felelős minisztérium által gyakorolja. Négy minisztérium, pénzügy, külügy, belügy, had- és kultuszügy vezeti a közigazgatást. A kongresszus három kamarából áll: a tribünök, censorok és sena- torok kamarájából, tagjai közvetlen választás utján kapják megbízatásukat. Az ország épen ezekben a zavaros napokban áll uj kongresszusi választás előtt. A hegyek és a síkság ölelkezése Bolívia a földrajzi ellentétek országa, amenyfiylben nyugati része a legliegyesebb és a legmagasabban fekvő Amerika valamennyi államai között. Hegyvidéke négy hatalmas csoportban tömörül, ezeknek párhuzamos láncai között nagvkiterjo- désil feltöltött medencék húzódnak. Az ész-aki fensikot két tónak tükre élénkíti, az egyik a Ti- ticaca, amely kecsva nyelven ónszinü sziklaágyat jelent. Ez a tó Í90 kilométer hosszú, szélessége 50—160 kilóméter, mélysége 218 méter. Két állam, Peru és Bolívia között oszlik meg területe. Másik nagy tava az Aullagas-tó tulajdonképen sármocsár, amely másodpercenként száz köbméter vizet kap és a levegő nagy szárazsága által okozott rendkívüli nagy elpárolgása dacára is vizfe- Ieslegének kellene lennie, ha a föld szivacsezerü- leg magába nem szívná a fölösleges vizet s a földalatti utakon ezek lé nem vezetnék valamerre. A nyugati átlag négyezer méter magasságú hideg fenföld a rozsnak, burgonyának, a vikunyá- nak, alpaoanak, lámának a hazája, a gouanacónak legelő területe, a még magasabban fekvő vadon fensik olyan hideg és olyan ritka a levegője, hogy európai embernek minden harminc lépés után elakad a lélekzetc, kimerül és áldozatul esik a soroehé nevű hegyibetegségnek. Csak az ayma- ra és a kecsva-indián melle bírja el a hegyi klímát. Az Andok magas fensikjához a keleti terrassz, a Yunga csatlakozik, ami ayniara nyelven meleg völgyet jelent. Ez a vidék Boliviáöak kincses házzá. Nélküle alig alkothatna önnálló államot. Itt tereim a pucay-gyümölcs, a borpálma és a tizenhat méter hosszú, karvas tagságú léggyökerekkel kapaszkodó Carüdovica funifora. Kitűnő minőségű kávé, pompás ananász terem ezeken kivül a vuu- gán és gazdag aratást biztosit a rizstermelés is. Derült ege alatt erdőségre erdőség következik, meleg és nyirkos, mégis emeltebb Fekvése miatt mentes az epidémiáktól, a sárgaláztól és egyóbb trópücue betegségektől Kuitura a hegyek országában Bolívia gazdaságilag még nagyon fejletlen, mert hiszen nem jut a tengerparthoz. Ezen a baján ugy igyekszik segíteni, hogy vasúti összeköttetést hozott létre Perun és Obilcn át a Csendes- óceánnal és Brazíliával való határegyezségük értelmében Brazília köteles volt olyan vasutat építeni, amellyel a Madeira vízeséseit meg lehet kerülni. La Pazból, a fővárosból most három irányban lehet tengerre jutni. Az ország területe gazdasági szempontból négy részre bontható. Első rész a magas mendencék csoportja, a Titieaca-tótól dél felé a Despoblado- pusztáig. Második rész a Keleti-Kordillerák vidéke, a harmadik az Amazonas vidéke, a negyedik a Chaco északi része. Fenn a magas medencében a földművelés nehezen megy, de ez az egyetlen jelentős gazdasági ág. A medencék északról dél felé fokozatosan szárazabbak. Titicaca-tó vidékén mesterséges öntözés utján elég jó a termelés. A medencétől délre egyre gyérül a terület használhatósága és itt a legnagyobb rész lakatlan pusztaság. Sokkal többet ér a keleti hegyvidék, mert benne a földmive- lés is jobb. de különösen a bányászat jövedelmező. Sok az ón, de van réz, ezüst, bizmut. cink, stb. A síksági részen a Chaco, a jövő esetleges harcterülete, még teljesen őseredeti állapotában van, ahol az indiánusok még megőrizték függetlenségüket. A Paraguay és a Madeira vízválasztó vidékén a régi missziók már nagyobb részt megszeli- ditették az indiánusokat. A jezsuitákat azonban a XVIlI-ik század végén elkergették s a nép, azt mondhatjuk, megint elvadult, a missziók szétszéledtek, mielőtt végleg konszolidálódhattak volna. Most azután semmi hasznuk sincs a területből, csak ott, ahol még a missziók megmaradtak. Az Amazonas felé eső részen, amelyet bőven öntöznek a Madeira mellékvizei, előbbre van az európai civilizáció behatolása, különösen a kau- csuk miatt, mert ebben az államnak elég tekintélyes kivitele kezd lenni. Bolsvía népessége A lakosság bizony meglehetősen gyér, egy négyzetkilométernyi területre jut egv-két lakos. A társadalom vezérlő osztálya a kreolok és a meszíicek, az indiánok részben megtelepedett, részben civilizálatlan indiánok. Valamennyien katolikusok. A civilizált indiánok bérlők, önálló birtokosok, a szegényebbjei napszámosok, akik azonban három hónapnál tovább nem dolgoznak, továbbá, fuvarosok, akik lámákon szállítják a terhet, vagy végül juhászok, akik nagyszámú juhokat, lámákat legeltetnek a belföldi legelőkön. A megtelepedett indiánok csendes, kitartó, komoly nép, a régi inkák méltó ivadéka, mely sokszor lázongott, sokszor legyőzetett, de meg nem tört. Szívósan ragaszkodik nyelvéhez, típusához, ős6zokásaihoz, kegyelettel tekint őseinek kultur-romjaira. Elfogadta ugyan külsőleg a katolicizmust, de ez meg nem rendítette ősi napkultuszát és mithikus hagyományait. Nyelvük élő nyelv, de irodalmilag megszűnt. A civilizálatlan indiánokat a Yunga tropikus erdőségeiben találjuk. Számuk harmincezerre tehető, egyik törzsük még a múlt század derekán emberevő volt. Szellős pálma levelekből összerótt sátrakban laknak, ide s oda kóborolnak és napról- napra élnek. A lakosság nagy többségének szociális helyzete tehát egyáltalán nem kielégítő, többségük az őserdők szegénységének életét éli, sokakat közülök az ültetvényesek még ma is rabszolgasorsban tartanak. Állandó a zendülés, amelyeket többnyire véresen nyomnak el, újabban a bolsevizmus elleni harc jelszavával, amelyről azonban ezek az őserdő-népek még csak nem is hallottak. Műveltség tekintetében Bolivia a hispano-ame- rikai államok sorában az utolsó helyet foglalja el. Népnevelése nagyon sanyarú állapotban siny- life, felső oktatása azonban igen széleskörű, mert öt egyeteme aránytalanul sok. VÉCSEY ZOLTÁN dr. Hoover ünnepélyes fogadtatása Suenos-Atresben Csaknem pánik ütött ki — Eser detektív a pályaudvaron — Samdinot éltető feliratok — Buenos Aires, deoember 14. Hoover köz-! társasági elnök a lakosság határtalan lel- j kcsedésc között bevonult Buenos Airesbe.; Hoover és írigoyen argentínai köztársasági i elnök egy autóban ültek. A két elnököt | ezerkétszáz lovaskatona kisérte az amerikai követségig. Útközben sajnálatraméltó és könnyen végzetessé válható incidens történt. Egy ló megbokrosodott és az elnökök autója elé esett. A soffőrnek az utolsó pillanatban sikerült a kocsit íélrerántani. A többi ló szintén megijedt s csak a lovaskatonák önuralmának köszönhető, hogy nem ütött ki általános pánik. A pályaudvaron Hoover elnök fogadtatásakor több, mint ezer detektív teljesített szolgálatot. A fogadtatás alatt néhány ember zászlóval át akarta törni a. kordont, hogy Hoover ellen tüntessen. A zászlón Samdino nikaraguai forradalmárt éltető fölirás volt. A zászlóhordót és több más gyanús egyént letartóztatták. m 1 belgrádi knrminy iiiil energikus intézkedésekkel akarta letörni i horvátokat Zágráb városát Beigrádmsgyá&ez akarják csatolni? Belgrád, december 14. Kormánykörök szerint a kormány egész sor intézkedésre készül a liorvát mozgalmak ellem. Elsőnek Zágráb városát jogilag elcsatolják Zágráb- megyétöl és hozzácsatolják Belgrád-mogyé- hez. Ennek lelhetőv'étételére iij törvénnyel szabályozzák a közigazgatási önkormányzatot. A következő lépésként áthelyezik Macedóniáiba Vráigics Józsefet, Zágráb horvát származásai r endő r iga zgn 1 ója t. Zágráb, december 14. A paraszt-demokrata koalíció végerbnjló bizottsága csütörtökön este ülést tártaik A zári ülésről sajtóközleményt nem adtak ki, csupán Macsek és Pribicsevics iOyllatkozott a sajtónak. Eszerint a végtreksajtöbizottság megbeszélte a teendőket a belgrádi intézkedésekkel kapcsolatosan. Rövid nyilatkozatukból tisztán kivehető az, hogy a koalíció változatlanul megmarad eddigi álláspontja mellett és a végsőkig kitart. Zágráb, december 14. A hadügyminisztérium több liorvát tartalékos tisztet megfosztott rangjától. A degradál ás oka az volt, hogy a tisztek résztvettek a Rádiós István emlékezetére tartott gyászmisén. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes h^f.L-pia n Képes Hál megjelenik minden hét csütörtökjén Hideg láb | a rossz vérkeringés jele. Ez az oka a végtagok elégtelen táplálásának. j|| Ez különösen akkor áll be, ha ke- II i veset mozgunk. Masszírozza na- j^jjj pont a lefekvés előtt kábát eredeU ^ sn e n 8 Be © i ;§ sősborssesssel 3 Az „Alpávai" való masszázs után $1 | felfrissül és fokozódik a vérkerin- ||S Í gés és csakhamar kellemes mele- Ay get fog lábában érezni. I Csakis jP| eredeti WAL.PA“ sósborszeszt kérjen i||| 5
