Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-15 / 286. (1913.) szám

1928 december 1$, szombat. Népek háborúja készül őserdők világában Bolívia és Paraguay viszálya a geopolitika tükrében — A magas hegységeknek s nagy legelőknek országa — A. világ egyik legcsodálatosabb fekvésű váro­sát, La Pazt, amint a szó etimológiája mutatja, a békéről nevezték el, mert ez a város, amelyet 1548- ban Alozo de Mendoza alapított, a Pizarro és Al- ma-gro közötti hosszú véres küzdelmek után létre­jött kibékülés emlékére keletkezett. Milyen kiáltó kontraszt van a város szimbolikus neve és azon kép között, amely pálmákkal szegélyezett utain tűnik az idegen szemébe. A béke városának lakóit a háborns izgalom tö­megőrülete ragadta magával és ezrével meg ezrével járnak végig az utakon, követelik a háborút, az emberirtásért lelkesednek és azok a jelenetek, amelyek 1914 végzetes augusztusában Európa városaiban zajlottak le, most megismétlődnek Délamerikában, az Egyen­lítő és a Baktéritő között fekvő övben. Alig van 9zebb fekvésű főváros valahol a vilá­gon, mint La Paz, Bolíviának négyszáz éves fővárosa, amelynek most valami nyolcvanezer lakosa van. Egy hegv- ségi medencének a keleti részén, a hegyek lábá­nál, egy négyezer méter tengerszin feletti magas­ságban fekvő, kitöltött tómendence síkságán fek­szik La Paz. Pompás látvány a város képe! A zöld lombok gyönyörű ellentétben vannak a me­zők fakó kapárságával s a csillogó házak, sötét lombok felett az IUimani hófedte c&uesa a többi hegyóriással együtt a harmadik tájképelemet cso­portosítja az előbbiekkel egy egésszé, A csinos, egyre fejlődő főváros tehát háborút sürget és njból rá akarja zúdítani Délamerikára a nép- háborunak azt a borzalmas és sajátságos for­máját, amely az elmúlt évszázad folyamán a szó szoros értelmében megötödölte Délamerika la­kosságát. A tömegek lelki előkészítése a háborúra már meg­történt, a csapatok azonban még nem vonultak fel, a közvetítő eljárás megindult és talán sike­rül a háborn kitörését megakadályozni, mert ha ez nem történik meg, az a veszély fenyeget, ami délamerikai háborúknál nagyon gyakran elő szo­kott fordulni, hogy a háború színhelyét nem lehet csupán a Gran Chaeora lokalizálni, hanem kiterjed a Karibi­tengertől egészen a Hoorn-foklg terjedő óriási kontinensre és a Kordillerák magas lejtőin, a Paraguay és Parana szavannái völgyében és az Amazonasz Ős- erdei között borzalmas csatákat fognak vívni pri­mitív népek a modern kultúra eszközeivel. A két kontmentáHs ország ellentéte Ha Délamerika politikai térképére egy pillan­tást vetünk, megállapíthatjuk, hogy ez a két ál­lam. amely a határkérdésben olyan élesen szembe­került egymással, kontinentális ország, mert amíg Délamerikának többi kilenc állami mind óceán partján fekszik, részben az Atlanti-óceán, részben pedig a Csendes-óceán mellett, addig Bolívia és Paraguay közvetlenül sehol sem érintkezik az óceánnal, • világforgalom hordozójával ób mindkét állam csupán szerződések révén tud utat nyitni külke­reskedelmi forgalmának. Ha a két ország közötti határvonalat nézzük a térképen, rögtön megállapithatjuk, hogy olyan ha­tárvonal választja el a két szomszédot egymástól, amelyet a politikái földrajz mesterséges határnak; nevez, mert a határvonal nem alkalmazkodik ter­mészetes földrajzi elemhez, hegyháthoz, avagy fo­lyómederhez, hanem azonos jellegű földrajzi területen geometriai utón kijelölt egyenes vonal, amely négyszáz kilométer hosszúságban szalad végig a Pavaguy és Pilcomayo folyók között. Az ilyen mesterséges határvonal mindig bajt okoz az államok egymás közötti életében, mert nincs te­kintettel a geopolitika és gazdasági politika kö­vetelményeivel, gazdaságilag, földrajzilag, népraj- zilag és kultúra tekintetében egybefüggő földraj­zi egyediséget választ szét. A politikai térképnek felületes szemlélete is rá­mutat a két ellenség különböző helyzetére. Elő­ször is a nagyság! viszonyokban mutatkozik óriá­si ellentét. A térképeken cinóber-vörösre mázolt Bolívia a maga 1,470.000 négyzetkilométernyi területével hatszor nagyobb a 253.000 négyzet­kilométernyi nagyságú Paragnaynál és mig Bo­lívia lakosainak száma 2,268.0QÓ-re tehető, ad­dig Paraguy lakossága mintegy 800.000, tehát Bolívia népessége háromszor nagyobb ellenfelé­nél. Ha háborúra kerülne kettőjük között s sót, Dá­vid állana szemben Góliáttá!. A térkép Bolíviának stratégiai előnyét is mu­tatja, moft a magas hegyvidéki ország lefelé gör­dülő folyóvölgyei, iíilnt természetes útvonalak ál­tal katonai előnyben áll a teljesed nyitott síksági országgal szemben. Bolíviának vasúti hálózata a hadszíntér közelében sokkal jobban kiépített, mint Paraguayé. Ha ezt a háborút egyedül á két szomszédos ország vívná meg, aligha lehet két­séges eredménye, amely feltétlenül Bolívia győ­zelmét és Paraguay teljes megsemmisülését jelen­tené. Bolivár országa A bolíviai köztársaság az Andokon elterülő ál­lamok legnagyobbja és Délamerikának Brazília és Argentinra után a harmadik nagy köztársasága. A XlII.-ik században hódították meg az inkák, akik az Andesek hegyi országaiban hatalmas és müveit monarchiát alkottak. Az inkák nyelve, a kecsva nyelv — még máig is fennmaradt abban a három államban, amelyben egykor az inkák monarchiája megalakult: Ecuadorban, Peru­ban és Bolíviában, sőt Bolíviában a megtelepedett indiánokon kivül még a kreolok is értik és ma­gánkörökben ugy használják, mint például a régi világban a szlovenszkói nemes családok használ­ták a szlovák nyelvet. A cselédség indián lévén, ennek a révén beszüremkezik a kecsva nyelv az intelligens családokba is. Az inkák nyelve tehát ki nem halt és alapul szolgálhat idővel a három andesi köztársaság egyesítésére, mert különváltan egyik sem fejthet ki nagyobb kulturális munkát. Éppen az inkák mutatták meg, hogyan lehet az Andokon hatal­mas felföldi monarchiát alakítani. Gyűlölködés és pártoskodás helyett az ősök példáját kellene fel­újítani s a kispano-indián kultúra hatalmasan fel­lendülne. Bolívia azonban ebben a tekintetben épen olyan kicsinyes szeparatisztikus politikát követett, mint társai. Amidőn Perutól 1788-ban elvált, addig mesterkedett, amíg Spanyolországtól is végképen elszakadt és 1825 augusztus 6-án kikiáltotta az ország füg­getlenségét, tehát mindössze 103 éves. A Bolivár tábornok ál­tal kiadott Code Boliviano szabta meg az alkot­mányt, a Ckuquisaca-ban tartott kongresszus Bo­livár tábornok után az államot Bolíviának ne­vezte el. De nyugalom nem következett be, poli­tikai pártjai egymás ellen fordultak, Peruval is háborúk folytak, úgyhogy az anarchia szelleme ál­landósult. 1876-ban Diaz Hilarion tábornok — is­mét katonai politikus — ragadta kezébe a kor­mányt és valóságos diktátori önkénnyel gyűrte le a pártokat. 1884-ben az atakami saíétromtele- pek miatt háborúra került a dolog Chile és Bolí­via között, amely gyalázatosén végződött, Bolí­via elvesztette tengerpartját, el Góbija kikötőjét, hajóit, salétrombányáit és elvágatott a világpiac­tól — a csendesóceáni forgalmától. Bolivia alkotmánya egyedülálló a földkereksé­gén. Az elnököt négy évre választják és a vég­rehajtó hatalmat az elnök és a két aíelnök a fele­lős minisztérium által gyakorolja. Négy miniszté­rium, pénzügy, külügy, belügy, had- és kultusz­ügy vezeti a közigazgatást. A kongresszus há­rom kamarából áll: a tribünök, censorok és sena- torok kamarájából, tagjai közvetlen választás ut­ján kapják megbízatásukat. Az ország épen ezek­ben a zavaros napokban áll uj kongresszusi vá­lasztás előtt. A hegyek és a síkság ölelkezése Bolívia a földrajzi ellentétek országa, ameny­fiylben nyugati része a legliegyesebb és a legmagasab­ban fekvő Amerika valamennyi államai között. Hegyvidéke négy hatalmas csoportban tömörül, ezeknek párhuzamos láncai között nagvkiterjo- désil feltöltött medencék húzódnak. Az ész-aki fensikot két tónak tükre élénkíti, az egyik a Ti- ticaca, amely kecsva nyelven ónszinü szikla­ágyat jelent. Ez a tó Í90 kilométer hosszú, széles­sége 50—160 kilóméter, mélysége 218 méter. Két állam, Peru és Bolívia között oszlik meg területe. Másik nagy tava az Aullagas-tó tulajdonképen sármocsár, amely másodpercenként száz köbméter vizet kap és a levegő nagy szárazsága által oko­zott rendkívüli nagy elpárolgása dacára is vizfe- Ieslegének kellene lennie, ha a föld szivacsezerü- leg magába nem szívná a fölösleges vizet s a földalatti utakon ezek lé nem vezetnék valamerre. A nyugati átlag négyezer méter magasságú hi­deg fenföld a rozsnak, burgonyának, a vikunyá- nak, alpaoanak, lámának a hazája, a gouanacónak legelő területe, a még magasabban fekvő vadon fensik olyan hideg és olyan ritka a levegője, hogy európai embernek minden harminc lépés után elakad a lélekzetc, kimerül és áldozatul esik a soroehé nevű hegyibetegségnek. Csak az ayma- ra és a kecsva-indián melle bírja el a hegyi klí­mát. Az Andok magas fensikjához a keleti terrassz, a Yunga csatlakozik, ami ayniara nyelven meleg völgyet jelent. Ez a vidék Boliviáöak kincses ház­zá. Nélküle alig alkothatna önnálló államot. Itt tereim a pucay-gyümölcs, a borpálma és a tizen­hat méter hosszú, karvas tagságú léggyökerekkel kapaszkodó Carüdovica funifora. Kitűnő minőségű kávé, pompás ananász terem ezeken kivül a vuu- gán és gazdag aratást biztosit a rizstermelés is. Derült ege alatt erdőségre erdőség következik, meleg és nyirkos, mégis emeltebb Fekvése miatt mentes az epidémiáktól, a sárgaláztól és egyóbb trópücue betegségektől Kuitura a hegyek országában Bolívia gazdaságilag még nagyon fejletlen, mert hiszen nem jut a tengerparthoz. Ezen a ba­ján ugy igyekszik segíteni, hogy vasúti összeköt­tetést hozott létre Perun és Obilcn át a Csendes- óceánnal és Brazíliával való határegyezségük ér­telmében Brazília köteles volt olyan vasutat épí­teni, amellyel a Madeira vízeséseit meg lehet ke­rülni. La Pazból, a fővárosból most három irány­ban lehet tengerre jutni. Az ország területe gazdasági szempontból négy részre bontható. Első rész a magas mendencék csoportja, a Titieaca-tótól dél felé a Despoblado- pusztáig. Második rész a Keleti-Kordillerák vi­déke, a harmadik az Amazonas vidéke, a negye­dik a Chaco északi része. Fenn a magas medencében a földművelés nehe­zen megy, de ez az egyetlen jelentős gazdasági ág. A medencék északról dél felé fokozatosan szárazabbak. Titicaca-tó vidékén mesterséges ön­tözés utján elég jó a termelés. A medencétől délre egyre gyérül a terület használhatósága és itt a legnagyobb rész lakatlan pusztaság. Sokkal töb­bet ér a keleti hegyvidék, mert benne a földmive- lés is jobb. de különösen a bányászat jövedelme­ző. Sok az ón, de van réz, ezüst, bizmut. cink, stb. A síksági részen a Chaco, a jövő esetleges harc­területe, még teljesen őseredeti állapotában van, ahol az indiánusok még megőrizték függetlensé­güket. A Paraguay és a Madeira vízválasztó vidé­kén a régi missziók már nagyobb részt megszeli- ditették az indiánusokat. A jezsuitákat azonban a XVIlI-ik század végén elkergették s a nép, azt mondhatjuk, megint elvadult, a missziók szétszé­ledtek, mielőtt végleg konszolidálódhattak volna. Most azután semmi hasznuk sincs a területből, csak ott, ahol még a missziók megmaradtak. Az Amazonas felé eső részen, amelyet bőven öntöznek a Madeira mellékvizei, előbbre van az európai civilizáció behatolása, különösen a kau- csuk miatt, mert ebben az államnak elég tekinté­lyes kivitele kezd lenni. Bolsvía népessége A lakosság bizony meglehetősen gyér, egy négyzetkilométernyi területre jut egv-két lakos. A társadalom vezérlő osztálya a kreolok és a meszíicek, az indiánok részben megtelepedett, részben civili­zálatlan indiánok. Valamennyien katolikusok. A civilizált indiánok bérlők, önálló birtokosok, a szegényebbjei napszámosok, akik azonban három hónapnál tovább nem dolgoznak, továbbá, fuvaro­sok, akik lámákon szállítják a terhet, vagy végül juhászok, akik nagyszámú juhokat, lámákat legel­tetnek a belföldi legelőkön. A megtelepedett indi­ánok csendes, kitartó, komoly nép, a régi inkák méltó ivadéka, mely sokszor lázongott, sokszor legyőzetett, de meg nem tört. Szívósan ragaszko­dik nyelvéhez, típusához, ős6zokásaihoz, kegye­lettel tekint őseinek kultur-romjaira. Elfogadta ugyan külsőleg a katolicizmust, de ez meg nem rendítette ősi napkultuszát és mithikus hagyomá­nyait. Nyelvük élő nyelv, de irodalmilag meg­szűnt. A civilizálatlan indiánokat a Yunga tropikus er­dőségeiben találjuk. Számuk harmincezerre tehe­tő, egyik törzsük még a múlt század derekán em­berevő volt. Szellős pálma levelekből összerótt sátrakban laknak, ide s oda kóborolnak és napról- napra élnek. A lakosság nagy többségének szociális helyzete tehát egyáltalán nem kielégítő, többségük az őserdők szegénységének életét éli, sokakat közülök az ültetvényesek még ma is rab­szolgasorsban tartanak. Állandó a zendülés, ame­lyeket többnyire véresen nyomnak el, újabban a bolsevizmus elleni harc jelszavával, amelyről azon­ban ezek az őserdő-népek még csak nem is hallot­tak. Műveltség tekintetében Bolivia a hispano-ame- rikai államok sorában az utolsó helyet foglalja el. Népnevelése nagyon sanyarú állapotban siny- life, felső oktatása azonban igen széleskörű, mert öt egyeteme aránytalanul sok. VÉCSEY ZOLTÁN dr. Hoover ünnepélyes fogadtatása Suenos-Atresben Csaknem pánik ütött ki — Eser detektív a pályaudvaron — Samdinot éltető feliratok — Buenos Aires, deoember 14. Hoover köz-! társasági elnök a lakosság határtalan lel- j kcsedésc között bevonult Buenos Airesbe.; Hoover és írigoyen argentínai köztársasági i elnök egy autóban ültek. A két elnököt | ezerkétszáz lovaskatona kisérte az ameri­kai követségig. Útközben sajnálatraméltó és könnyen végzetessé válható incidens történt. Egy ló megbokrosodott és az el­nökök autója elé esett. A soffőrnek az utol­só pillanatban sikerült a kocsit íélreránta­ni. A többi ló szintén megijedt s csak a lovaskatonák önuralmának köszönhető, hogy nem ütött ki általános pánik. A pá­lyaudvaron Hoover elnök fogadtatásakor több, mint ezer detektív teljesített szolgá­latot. A fogadtatás alatt néhány ember zászlóval át akarta törni a. kordont, hogy Hoover ellen tüntessen. A zászlón Samdino nikaraguai forradalmárt éltető fölirás volt. A zászlóhordót és több más gyanús egyént letartóztatták. m 1 belgrádi knrminy iiiil energikus intézkedésekkel akarta letörni i horvátokat Zágráb városát Beigrádmsgyá&ez akarják csatolni? Belgrád, december 14. Kormánykörök sze­rint a kormány egész sor intézkedésre készül a liorvát mozgalmak ellem. Elsőnek Zágráb városát jogilag elcsatolják Zágráb- megyétöl és hozzácsatolják Belgrád-mogyé- hez. Ennek lelhetőv'étételére iij törvénnyel szabá­lyozzák a közigazgatási önkormányzatot. A kö­vetkező lépésként áthelyezik Macedóniáiba Vráigics Józsefet, Zágráb horvát származásai r endő r iga zgn 1 ója t. Zágráb, december 14. A paraszt-demokrata koalíció végerbnjló bizottsága csütörtökön es­te ülést tártaik A zári ülésről sajtóközleményt nem adtak ki, csupán Macsek és Pribicsevics iOyllatkozott a sajtónak. Eszerint a végtreksajtö­bizottság megbeszélte a teendőket a belgrádi intézkedésekkel kapcsolatosan. Rövid nyilat­kozatukból tisztán kivehető az, hogy a koalíció változatlanul megmarad eddigi álláspontja mellett és a végsőkig kitart. Zágráb, december 14. A hadügyminiszté­rium több liorvát tartalékos tisztet megfosztott rangjától. A degradál ás oka az volt, hogy a tisztek résztvettek a Rádiós István emlékeze­tére tartott gyászmisén. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes h^f.L-pia n Képes Hál megjelenik minden hét csütörtökjén Hideg láb | a rossz vérkeringés jele. Ez az oka a végtagok elégtelen táplálásának. j|| Ez különösen akkor áll be, ha ke- II i veset mozgunk. Masszírozza na- j^jjj pont a lefekvés előtt kábát eredeU ^ sn e n 8 Be © i ;§ sősborssesssel 3 Az „Alpávai" való masszázs után $1 | felfrissül és fokozódik a vérkerin- ||S Í gés és csakhamar kellemes mele- Ay get fog lábában érezni. I Csakis jP| eredeti WAL.PA“ sósborszeszt kérjen i||| 5

Next

/
Thumbnails
Contents