Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-15 / 286. (1913.) szám
2 T^G^T-MACtoVR HÍRLAP1 „Hlinkáék 96.008 finyi $zavazatve$ztesége nyilvánvalóan a fesnilás előjele*' Egycseh politikus érdekes nyilatkozata sziovenszkői szerkesztőnk előtt Szlovenszkó és Ruszinszkó választások utáni politikai helyzetéről Elkobozták a Prágai Magyar Hírlapot Lapunk tegnapi számát „Bonyolult helyzet" cimii vezércikkünk egyik mondata s ©gy másik cikkünk miatt a prágai élkun- ügyószseg e|k»l>oztatta. Az elkobzás — amely ellen felobbozóst nyújtunk t>o — a késő esti árakban történt, úgy hogy második kiadást már nem lehetett kiadni Az -elkobzott számbál a regé© yfolylat ást ma megusiméte'ij'ük s az elkobzott szám érdekesebb közieményeínek tartalmát röviden a következőkben foglaljuk össze: A bolíviai és paraguayi halérrncidens ügyében a helyzet nem javul! A washingtoni paraguayi követség jelentése- szerint Bolívia a határ mentén máris nagy csapat- testeket koncentrált. Dél-amerikai lapok közlése szerint Bolívia és Argentína titokban megegyeztek volna Paraguay fölosztá- eáróL Az angol királyt szerdia este megoperálták. A felgyülemlett gennyet a bordák alatti vágáson gumicső segítségével vezették le. A király állapota még mindig nagyon komoly. A képviselő-ház csütörtöki ü’ésén jelen- téktelen törvényjavaslatokat tárgyaltak. A képviselő-ház legközelebbi ülését kedden délelőtt 11 órakor tartja. A romániai választásokról csütörtök délig a hivatalos kimutatást -még nem készítették el. Az addig beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy a nemzeti pamsztpárt a szavazatoknak kb. 75 százalékát, a m-agyaT párt 12—15 százalékát, a liberálisok 5 százalékát, az Avare'cu^Jorga-cssoport 2 századé’át kap- ta meg. így a magyar párt — legalább 18 képviselőjével — Románia uj peri ament jé- oe-k legnagyobb ellenzéki pártja lesz. . Carol román extró^őrökös az egyik bécsi lap jeleniése szerint ál'itőlag szerdán várat- laiön'l Pécsibe érkezett Lupescu asszony íár- taeá "óiban. WVko magyar fcülügynün-szt-er és Sétál ae nen^kivüli finn követ szerdán a budapesti kölügymin 'sz'ériumban aláírta a magyar- finn döntőbírósági szerződést. A koalíció nyolcas bizottsága szerdai ülésén elvben kimondotta, hogy azok, akik szer "Tjeitek az országos kéovisetőbestületi je’ő'tr -'fákon, azonban mandátumhoz nem jutottak, kinevező? utján sem juthatnak be a tar tornán ygyü lésekbe. A nógrádi Tőrines kövérből jelenVtt vá- la-vr'ási szabályiada-nsA? üevében a hivatalos vizsgálat megindult. Tőrinc'iben nsvánte a szavazatok összeszámlálásánál kiderült. bo"y a csehszlovák agrárpárt sznvaző’apiainak h^oMiailát 1—80-ig teri'°dő sor?Tárnokkal jelöKék meg. A menjelötösnek nyilvánvalóan az volt a cé’tja, hogy az agrárpárt magyar tagozatába ígérgetésekkel becsalt, Kassa, december 14. Egy neves cseh politikussal volt alkalmam beszélgetni az országos választások eredményeiről és Ruszinszkó mai helyzetéről. A tárgyilagosságáról ismert politikusnak, aki már több Ízben tett előttem érdekes és a jövő által igazolt kijelentéseket, most is érdekes megállapításai voltak. Szlovenszkónak a választások utáni politikai helyzetéről többek között ezeket mondotta: „A választási eredmények tanúsága szerint Szlovenszkóu jelenleg először a csehszlovák agrárpárt és a Illiuka-párt viszonyának kérdése bir nagy politikai jelentőséggel. Saját szem pontjából optimistán bírálva az elért eredményit, mindkét párt megelégedéssel könyveli el a harcot. A 111 inka-párt még mindig majoritásban] van, bár már csak egy-két mandátummal, viszont az agrárpárt szavazatainak emelkedésével a néppárt veszedelmes vetélytársánaik bizonyult. E két párt közötti éles küzdelem mindeu valószinüség szerint tovább fog fokozódni s a legközelebbi parlamenti választások elölt éri el tetőfokát. Egyelőre mindkét párt kölcsönösen számot ellenfele háttérbe szorulásával, kiindulva abból, hogy körülbelül egy-két éven beiül ki fog dcrillm a beígéri program és egyéb obligók kivihetetlensége. Abból a tényből, hogy a csehszlovák néppárt a történelmi országokban mintegy 12.0-J0 főnyi választót vesztett el és Szlovensakón csak egy mandátumhoz jutott, némi következtetés vonható le arra nézve is, hogy a Munkapártnak erős küzdelmébe fog kerülni legalább is megakadályozni kctségkivüli dekadenciáját, mert a 96.000 főnyi szavazatveszieség nyilvánvalóim a bomlás előjele. Számottevő ellenfélre akadt a Illinka-párt a szociáldemokratákban is, kiknek lényeges előretörése előreláthatóan erősen befolyásolja a koalíció békéjét. Az előjelekből ítélve a politikai tendencia az elért eredmények ki- aknázásához< czet- és- - ................ em bereknek a szavazatait él lenén zhessék. Farkas Márta, a ezloveuszkói származású kiváló magyar hegedűin üvészinő, P lóién yi Nándor zongoraktséreto mellett szerepelt a misko’ci Reményi-emlékünnepen. A művésznőnek nagy sikere volt, amiről a budapesti sajtó is meleg elismeréssel irt. illetékes helyeken számolnak uj parlamenti választásokkal 13. Ezt különösen a szociáldemokratáknak a megerősödése válthatja ki, akiknek kormányba- lépése különben már hosszabb idő óta kisért. A zsidópártok törekvéseit alig lehet besorozni határozott tendenciájú politikai irányzatok közé. A zsidóság közötti éles harc bizonyítéka a kellő orientáció hiányának. Maguk a politikai faktorok pedig ebben a kérdésben még nem foglaltak el végleges álláspontot. Magának a fajnak magasabb átlag- nivója arra enged következtetni, hogy e küzdelem még a legközelebbi parlamenti választásoknál sem fog veszíteni hevességéből. A magyar pártok választási eredménye öntudatos ás agilis szervezkedésre mulat, a belpolitika terén azonban ennek alig lesz irányiló hatása (?). A számbeli eredmény igazolni látszik Hadi 'professzornak a sajtóban nemrég megjeleni nyilatkozatait, amelyek a hivatalos nép szánnlálási statisztika tévedéséről szólották. „Teljes a tájékozatlanság a rsiszinszköi kérdésben* A ruszvnszkói választási eredmények kétségtelenül az agrárpárt javára billentették a mérleget és előreláthatóan ez az eredmény várható a legközelebbi parlamenti választásoknál is. Mint a politikai fejlődés és tisztultabb felfogás eredményét kell elkönyvelni a ruszin- szkói kommunista pártnak elég jelentékeny háttérbe szorítását, bár a párt az állam többi részeiben még mindig megerősödve került ki a harcból. Ami Rusziniszkónak belpolitikai viszonyait illeti, a mai helyzet talán így jellemezhető a legjobban: hogy valósággal minden illetékes faktor bejelentette a desinteressemantját. Az alkotmány levél ben Ruszinszkónak garantált autonómia megvalósításának kitolásával abszolút tájékozatlanság alakult ki a jövő teendőit illetően. A lelkeket jó ideig a nagy és kisorosz nyelv körüli harc tartotta megszállva, ebből azután mesterségesen felvetődött az ukránkérdés, pedig ennek politikai jelentősége nem itt, hanem a külföldön keresendő. A belső harc megteremtette a személyi ellentéteket is és ezzel megcsappant a teremtő munka és főiképpen az ogászséges kezdőméwm BEB.HT r& IW A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNG JÓZSEF (33) A „vörös" Keszler, aki hatalmas vörös bajusza révén jutott a neve elé biggyesztett „vörös" jelzőhöz, — a foglyok réme volt. ő volt az a fogházür, aki semmit se fogadott el a foglyoktól, mindig könyörtelenül hajtotta végre a feletteseitől kapott parancsokat, minden szabálytalanságot észrevett, mindent jelentett a gondnoknak és mindezekért általános közutálatnak örveudett, mert a nagy kv- épületben jóformán egy fogoly se akadt, kinek ne lett volna valami kellemetlen emléke a vörös Keszlerrel kapcsolatosan. — Mikor még magánzárkán voltam, — szakadt fel a kellemetlen emlékezés Daritno- vicsból, — egy hipis alkalmával kiráztatta velem az egész szalmazsákot . . . Két cigarettát talált, — egy heti kemény fekhellyel fizettem értük . . . — Engem feljelentett, — panaszkodott Friedmann, — mert a sétán beszélgettem . . . Két napi csomagelvonást kaptam . . . Szentessi nem szólt semmit, de eszébe jutott a rabházi mise-: a vörös Keszler volt az a fogházőr, aki puskát mutatott a fogolynak, mert ez mise alatt beszólni merészelt, — A vörös Keszler, — állapitolta meg ellentmondást nem tűrő hangon Ménessi, — a legflamósabb smaszer! — No, no, — tamáskodott Alpár, — soha nem fogad el semmit! — Ez csak azért van, — bölcselkedett a zárkák őslakója, — mert ő mindenkit gyűlöl, akiinek van valamije. Ez a gyűlölet olyan erős benne, hogy nem is fogad el semmit, ha még olyan flamós is . . . Nem fogad el semmit., mert tudja, hogy ak* adhat, az ajspr s ő inkább arra törekszik, hogy másnak se legyen semmije . . . Lássa Alpár ur, — fordult Ménessi most a diák felé," — a vörös Keszler a szemléltető példa arra, hogy mi a különbség a szocialista és a nihilista közölt: akinek nincs semmije, az rendszerint szocialista, meri osztozkodni akar a mások vagyonán, — de a i 'notelenek között akad nihilista is, aki nem akar osztozkodni, mert nem birja elviselni a gondolatot, hogy másnak legyen ... A nihilisták meg akarják semmisíteni a vagyont, hogy senkinek se legyen semmije, — ilyen öntudatlan nihilista a vörös Keszler is . . . — A vörös Keszler a szegény foglyokkal szemben se elnézőbb, — ellenkezett tovább a diák. — Persze, hogy nem: a flamős ember mindenkit gyűlöl, — azt is, aki még nála is fiain ósabb! Szentessí keserűen érezte: Ménessinek igaza van. Az éhes, — flamós — emberről formált vélemény helytálló ... A bőitönfilozó- fia nem hazudik . . . A vörös Keszler letárgyalása után mindenki elcsendesedett: nem volt beszéltiivalójuk. Ez a tény már a napok végtelen sora óta kínozta őket: idegenek voltak egymáshoz és ez az idegenség gyűlöletté forrta ki magát. Gyűlölitek mindenkit: a fogházőröket, a kinti embereket, de legfőképpen — egymást. A gyűlölet erősen élt bennük, de azért erősen összetartottak kifelé, az őrökkel, a hatalommal, a felsöséggel szemben . . . Közös titkaik voltak; a becsempészett cigaretták és szeszes italok . . . közös érdekeik: a titkok megőrzése. Sokat dolgoztak, mert valahogyan gyilkolni kellett az időt és sokat veszekedtek, mert a gyűlöletet lehetett titkolni, de teljesen észrevehetetlenné tagadni nem lehetett. A veszekedésekben néha még a kövér Friedmann is részt vett, pedig az ő pult mögött fogant természetének udvariasság volt az alapköve. A nagy gyűlölet-hullám csak Szenteseit nem bontotta ©1. Érezte, hogy a négy ember, aki mellette, körülötte él, gyűlöli, ezt a gyűlöletet meg is értette, de a viszonzásra még nem volt eléggé börlönlakó. Néha észrevette, hogy valami szelídség ömlik el rajta. Eleinte azt hitte, hogy ez a szelídség az erőtlenség, az elfáradás tartozéka, de aztán rájött, hogy a fáradság múlik, az ereje visszatér s a gyűlölet mégsem jelentkezik... — Szentet játszom magam előtt én is, akár a diák! — próbálta vadítani magát, ha nagyon feltódullak benne a jósághullámok, de érezte, hogy már az őröket se tudja gyűlölni. Szeretett cinikus pózokban tetszelegni önmaga előtt, mert kényelmetlennek érezte, hogy a vasajtók és kőfalak hideg házában őreá jusson a jóember szerepe. Néha úgy érezte, hogy Krisztusom nekibuzdulással kellene gátat vetnie a szennyes áradásnak, mely egy-egy veszekedés alkalmával tört elő zárkatársai szájából, de felbuzdulását mindig le- hütötte az az elgondolás, hogy milyen gúnyos mosolyokkal, milyen lenéző emberpózokkal kellene szem be találkoznia, ha komolyan szavadra merné nyitni a száját. — Nagyon gyáva apostol lenne, — marta meg ilyenkor gúnyos szavakkal a benne hu* nyászkodó embert A nagy megértés, mely lassanként minden bűnt és minden embert tisztára mosott szemében, önmagával szemben gúnyos harapássá lett. A könyveknek, melyeket behoztak neki, nagyon örült. Valahányszor könyveket kapott, előre élvezte az olvasás, a gondolatolctól-sza- badulás örömét, — de nem tudott olvasni . . . Idegeneknek érezte a betűket, melyeket kinti emberek vetettek papirra. Idegennek érezte az egész világot, mely kint, a kőfalakon túl, zajosan, lármásan, goinbolyogva, viháncolva él . . . Olvasás közben gyakran szód vette észre magát, hogy úgy olvas, mint ahogyan egy idegen világból szakadt ember nézheti 1928 december T5, szombat. 111 - "l1™ .............. ■11""—' ny esés! Különösen ezen a téren érezhető a hiány. De ez egyúttal oka annak ts, hogy a kormány igyekezvén kerülni a kedélyek feB zavarását, nem kíván sok oly intézkedést provokálni, amiket külöuben belső összhang esetén különösebb nehézségek nélkül lehetne megvalósítani. Meglepő például, hogy a tartományi köz- igazgatás bevezetése óta — tudtommal — m napig sem történt előterjesztés Ruszin- szkói faktorok részéről a kormányzói hatalom szabályozása iránt, bár ez egyik legfontosabbika a legközelebb aktuálissá váló kérdéseknek1 Alig lehet hallani Ruszinszkó igazságügyi autonómiája iránti mozgalmakról, melyen belül a kassai ítélőtábla ruszinszkóí osztályának valamelyik ruszinszkóí városba való áthelyezése bírna legnagyobb jelentőséggel. Évek óta ismerem és foglalkozom a ruszin- szkói viszonyokkal, a ruszüiszkóiaknak ez- irányu és előttem is hangoztatott kívánságait mindenben méltánylandónak tartom, mert hisz kétségtelen, hogy az igazságügyi autonómia a nyelvi autonómiának szerves része. A kormányzói hatalom pedig törvényben b’z- lositott hatáskör nélkül alig több a szokásos reprezentációnál. Mint a megoldásra váró kérdések legfontosabbika a tartományi alelnöki állás mielőbbi betöltése még mindig aktuális. Interjúim kapcsán volt alkalmam már több ízben is kifejezésre juttatni, hogy helytelennek tartom azt a kormányzati irányt, mely Ruszinszkó bán nem tartja kívánatosnak az odavaló elemek érvényesülését a magasabb közigazgatásban is. A konszolidáció, miut sok tekintetben lelki folyamat, nagyon is megköveteli, hogy a nép közbizalomnak örvendő saját embereit is lássa az irányítók között. A magam részéről —« mondja informátorom — el sem tudom képzelni, hogy az alelnöki állást nem ruszinszkóí faktorral töltsék be. Végre el kell kezdeni a nevelést a közhivatalnoki pályán isi Az eltelt tiz esztendő alatt odáig se jutott a fejlődés, hogy az elnöki és aleLnöki állásra 2—3 alkalmas tisztviselőt nevelt volna ki magának a kormány. Az a meggyőződésem, hogy a jövőben minél több tartalmas iniciatiis’ával jönnek a ruszinok, annál értékesebb lesz a gyakorlati eredmény!" l elléry Gyula — A pécsi egyetem magyar kisebbségi intézetet kíván alakítani. Bud:i|>éslről jelentik: A pécsi Erzsébet tudomány egy ötöm nemzetközi jogi intézetében kialakult az a gondolat, hogy valamelyik magyar tudományegyetemmel kapcsolatiján Magyar Kisebbségi Intézet létesüljön. A gondolat célszerűségének megvitatása érdekében a Magyar Külügyi Társaság helyiségében pénteken ankélszerü megbeszélés volt, melyen Lukács György dr. elnökölt. ■■■WBtMajgnwaggBWBWMBHnMMWBWB érdeklődéssel a számára érthetetlenül zagyva tolongást. — Asszonyproblémák! — tolta el magától a regényeket. — Asszouyproblémák százezer változatban: körforgás az asszouy és a szerelem körül . , . Nem nagyon értette: csakugyan nincs más problémája a kinti, a „szabad" életűek, mint az asszony és a szerelem? . . . Néha felfigyeli a társai szavára: a fiatal A1 párból ugyanaz a lázas ölelésvágy nyöszörgőit elő, mint a hájassá öregedett Friedinuun- ból, vagy a kiaszott Darünovicsbói. — Csak én lennék kivétel? — ijedezett. — — csak engem hagyott ed a nagy hajtóerő, a sexuaiitás? . . . Ilyenkor félvo vizsgálgatta magát: szinte attól félt, hogy semleges léuuyé absztrahá.ta a börtönlevegő. Dühödt tiltakozások lázadtak benne: — Nein igaz! Én férfi vagyok, — d? én meg merem látni, hogy az asszonyon, a szerelmen túl is van valami: az ember! Aztán megint előkényszerült belőle a gúny: — Ember! . . . Ember! . . . lTgy mondogatom ezt a szót magamnak, mint a középkor megszállottja azt a másik szót, amelyik talán elődje lehetett ennek: „Krisztus! Krisztus!**... Az ostoba körforgás, a káotikus gomolygó élet ugyanaz marad évszázadokon keresztül, -- csak a szavak változnak ... A tömeg, az „embertestvérek" végtelen tömege változatlanul tépi, harapja, karmolja, lopja é« gyilkolja egymást, — csak nehány elvetéli fantaszta gubózik bele önmagába és morogja a bűvösnek hitt nagy szavakat Nagyon groteszk gondolat pajzánkodo.tt benne: — Én minden skrupulizáVálás nélkül éldegéltem magamnak három évtizedei odakint, aztán bejöttem a börtön be, a sikkasztok, zsebtolvajok, csalók és gyilkosok közzé, hogy megtaláljam az eszmét: „Embortostvór"! , , ,
