Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-11 / 282. (1909.) szám

^R&GArMAGfeu-HTKL^ 1928 december 11, kedd. van, legyen szabad még egyszer fölvetnem azt az eszmét, hogy asszonyaink is minél előbb kapcsolódjanak be a női népszövetségi ligák működésébe. Együttműködés a testvérligákkal Ligánk az elmúlt esztendőben is szoros össze *öt- telést tartott fenn a csehszlovákiai test vér ligák­kal, különösen a német népszövetségi ligával, amelynek tevékenysége párhuzamos irányban ha­lad a miénkkel Mondanom sem kell, hogy a Ro­mániai Magyar Népliga Egyesülettel a legbarátsá- gosabb érintkezést tartjuk fönn és nagy örömmel szereztünk tudomást arról, hogy julius 15-én ép­pen a mi kezdeményezésünkre Szabadiján meg­alakult a Jugoszláviai Magyar Népszövetségi Liga. Rerné’jük, hogy azok az akadályok, amelyek az er­délyi magyarság ligájának működése elé tornyo­sultak, most már hamarosan tárgytalanokká vál­nak, valamint azt is, hegy a belgrádi kormány jóvá fogja hagyni a vajdasági magyarság ligájának alapszabályait. Mint a legidősebb testvér a ki­sebbségi magyar népszövetségi egyesületek kö­zött, a mi ligánk ezentúl is mindent el akar kö­vetni, hogy együttműködésünk minél bensősége­sebb és eredményesebb legyen és büszke arra az elismerésre, amelynek a másik két utó Milanóban élő magyarság vezetői kísérik működését Nagy vonásokban ezek az emuit esztendő alatt kifej'ett működésünk legfontosabb mozzanatait. Ne snéltóztassanak tőlem azt kívánni, hogy minden részletről, minden egyes intézkedésünkről beszá­moljak. Ez egyfelől IeheteMen, mert hiszen akkor beszámolómnak órákig kellene tartania, de más- íe’ő' szükségtelen is, mivel éppen a külügyi tevé­kenység terén a hallgatás nagyobb erény, mint a bőbeszédűség, Egy diner alkalmával folytatod be­szélgetés néha százszor többet ér, mint akárhány nagy aplombbal beharangozott nyilvános akció. Méltózlassanak meggyőződni arról, hogy mi min­dent megteszünk, ami szükséges ahhoz, hogy a külföldi közvéleményt és egyes embereket is az igazságnak megfele’ően tájékoztassunk helyzetünk­ről A mi működésünk igazán nem merül ki me­morandumok továbbszállításává', amint azt egy rosszindulatú lap legutóbb epébe mártott tollal ránk sütni akarta, hanem a legváltozatosabb for­mák között nyilvánul meg, ba nem is 8'etünk minden lépesről ö’es cikkeket íratni a sajtóban. Scotus Viator legutóbbi nyilatkozatai, amelyek­nek létrejöttében nekünk bizonyosan nem kis ré­szünk van, igazolják, hogy az az ut. amelyen já­runk, helyes és megfelel a csehsz’ovákiai magyar­ság érdekeinek. Hogy munkánkat tovább folytat­hassuk. csak arra van szükségünk, hogy a ligánk­ban tömörülő magyar társadalom bizalmával m< g» ajándékozzon bennünket. Eddig a leg'eljesebb mértékben élveztük ezt a bizalmat, ez tette lehe­tővé számunkra, hogy legjobb tudásunk és lelki­ismeretűnk szerint járjunk eí és ezért tartozunk érte hálás köszönettel Hajós József dr. ügyvéd, Losonc; Herlskó Je­nő dr. ügyvéd, Losonc; Hunyady István föld- birtokos, Muzsaly; Isaák Imre református lelkész, Técső; Jaibloniczky János dr. ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő, Pozsony; Jankovics Marcell dr. ügyvéd, Pozsony; Keczéry István dr. ügyvéd, Losonc; Kerekes István dr. orvos, XJngvár; Krooskó Béla dr. ügyvéd, Léva; Kris­tóf! Sándor pártigazgató, Losonc; Kuszy Emil ág. h. ev. lelkész, Losonc; Lengyel László dr. ügyvéd, Királybelmec; Maiiks Sándor szer­kesztő, Losonc; Mécs László Író, premontrei kanonok, Nagvkapos; Mihalavics Gyula róm. kát. esperes, Losonc; Nevek Béla gyáros, Lo­sonc; Ozoray József dr. ügyvéd, Érsekújvár; Polohy István dr. ügyvéd, Beregszász; Pol- nistíh Artúr szerkesztő, Lőcse; Rákossy La­jos gyáros, Berzéte; Siménfő!vy Árpád dr. ügyvéd, Nagy szol! Ős; Sörös Bála re?, lelkész, Losonc; Sümegit Hugó földbirtokos, Illési- puszta; Szent-Ivány József földbirtokos, nem­zetgyűlési képviselő, Beje; Szilassy Béla dr. földbirtokos, Losonc; Szüllő Géza dr. nemzet­gyűlési képviselő. Bacséa; Tarján Ödön mér­nök, Losonc; Törköly József dr. ügyvéd, sze­nátor, Rimaszombat; Uhrovics Vendel dr. ügyvéd, Duna szerdahely; Vitovszky József iparos, Losonc; Wagner Sándor nyugalmazott polgármester, Losonc és Wimmár Ferenc mű­építész, Pozsony. Az újonnan megválasztott igazgat óválaszt- mány nevében Wagner Sándor köszönetét mondott a megnyilvánult bizalomért és a köz­gyűlést bezárta. A közgyűlés lezajlása után az igazgatóvá- laszlmány tartotta meg ülését, amelyen Wag­ner Sándor indítványára Nevek Bélát újból el­nöknek, G rossohmid Géza dr.-t és Egry Fe­renc szenátorokat, valamint Hertskó Jenő dr.-t, ügyvédet alelnökökké, Flachbarth Ernő dr.-t ügyvezető alelmökké, Dávid Sándor dr.-t titkárrá és Dortsák Lajos dr.-t pénztárossá választották meg. Úgy az elnökség, mint az igazgatóválasztmány mandátuma három évre szól. Novek Béla elnök külön is hangsúlyozta, hogy Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselőt a liga annakidején örökös diszelnökóvé válasz­totta és igy az ő megválasztása tárgyában ha­tározni nem kellett. Az igazgatóválasztmány végül felhatalmazta Szüllő Géza dr. diszelnö- köt és Flaohbarth Ernő dr. ügyvezető alelnö- köt, hogy a ligát a jövőben is teljes jogkörrel képviseljék a nemzetközi értekezleteken és kongresszusokon. MŰVÉSZÉT ES irta: Péterit Jenő Tisztujitás Wvtoíc Béla elnök javaslatára a közgyűlés köszönetét mondott Fl&chbarth Ernő dr. ügyvezető alolnöknek a liga érdekéién a bel- és külföldön, valamint a sajtóban és nemzetközi kongresszusokon ki­fejtett működéséért és jelentését egyhangú­lag tudomásul vette. Ezután Dortsák Lajos dr. pénztáros terjesz­tette elő a Liga pénztári jelentését, amely sze­rint az egyesület 4595 64 korona maradvány- nyal zárta le számláját az elmúlt egyesületi évben. Miután a közgyűlés a pénztáros jelentését örömmel tudomásul vette, Novek Béla a ma­ga, valamint tisztviselő társai és az igazgató- választmány valamennyi tagjának nevében le­mondott tisztségéről és a felmentvény meg­adását kérte az elnökség és az igazgató-vá­lasztmány részére. Wagner Sándor nyugalmazott polgármester' mint köreinek vette át ezután az elnöklést, és indítványára í a közgyűlés köszönetét mondott az elnök­ségnek és igazgatóválasztmánynak buzgó működésükért és neki a kívánt felmentvényt megadta. En­nek megtörténte után Szilassy Béla dr. indít­ványára megalakította a közgyűlés az uj igaz­gató választmányt, amelynek tagjai a követ­kezők: Alapy Gyula dr., nyugalmazott vármegyei főlevél táros, országos képviselőtestületi tag, Komárom; Beniczky Kálmán nyugalmazott alispán, Ráhó; Bittó Dénes nyugalmazott fő­ispán, Sárosfa; Blanár Béla dr. ügyvéd, nyu­galmazott polgármester, országos képviselő- testületi tag, Kassa; Both Tamás dr. ügyvéd, Eperjes; Cottely István dr. ügyvédjelölt, Po­zsony; Csermák Ernő dr. ügyvéd, Ipolyság; Dávid Sándor dr. ügyvéd Losonc; Demény Ödön dr. ügyvéd, Losonc; Dortsák Lajos volt iparos, Losonc; Dortsák Lajos dT. ügyvéd, Lo­sonc; Egry Ferenc szenátor, Kisgejőc; Flaoh­barth Ernő dr. igazgató, Prága; Forgách An­tal földbirtokos, Podirecsány; Franciecy Lajos szenátor, kanonok, Nyitra; Fried Sándor dr. ügyvéd, Munkács; Giller János dT. ügyvéd, országos képviselőtestületi tag, Losonc; Gre- gorovits Dipól nemzetgyűlési képviselő, Jóka; Grosscbmid Géza dr. szenátor, ügyvéd, Kassa; A nemrég leleplezett olasz műremekhami- sitások sokat foglalkoztatják a közvéleményt. Eíuberemlékezel óta a legnagyobb szédelgés­nek mondják, hogy elismert szak lek ültél ye- ket igy meg lehetett téveszteni. Bizonyos, hogy Dossena szobrász, aki ezeket az álmüre- mekeket készítette, nagy művész, aki érti a mesterségét. A szaktekintélyeknek nem kell röstelked- niölc. Mindenki elhiszi róluk, hogy értik a dolgukat, de a hamisítók még jobban értik. Mesterségbeli ügyességükkel, amelyik már a művészettel határos, a hivatásos szakértők fe­lett előnyben vannak. Hiszen az a feladatuk, hogy a legcsekélyebb kétséget a remekművek eredete iránt eloszlassák. Az üzleti rész, az értékesítés a ravasz műkereskedők dolga. Nem kell azt hinni, hogy már a zseniális Dossena előtt nem ismerték a mühamisitást. A bécsi egyetem égjük elhunyt hírneves or­vostanára, nagy műgyűjtő, tiz esztendő előtt beszélte nekem, hogy Nürnberg közelében, bizalmasan, egy jnühamisitó műhelyt mutat­tak neki. Akkor megesküdött, hogy nem tud különbséget tenni a valódi és hamisított ké­pek közöli, mert amit látott, bámulatramél- tóan tökéletes volt. Aki Münchenben, a Schack-galériában, Len- bach és Wolff-másolatait látta jól ismert mű­remekekről, az tudja, hogy a másolás is nagy művészet. Ezek a képek az utánaórzésnek va­lóságos remekei. A most felfedezett tömeges hamis Van Gogh képek terjesztői elismerték, hogy Há­gában, Brüsszelben, Amsterdamban, London­ban és Olaszországban kiterjedt hamisító szö­vetkezet működik. Régóta tudják a müvásár- lők, hogy számos hamisított Mednyánsaky, Szinnyei—Morse, Berkes és Pentelei Molnár- kép került forgalomba, hogy más ismert ma­gyar művészeket ne említsek. Biztos forrás­ból tudom, hogy a budapesti, egykor világhí­rű, Qdescalchi herceg-féle gyűjteményt, mely­ben eredeti Tizianok és Tintorettok is voltak, (hiszen a herceg őse egykor a pápai trónom ült), elkerülik a müértők. A ritka festménye­ket régen eladogatták és nem is elsőrangú hamisítványokkal pótolták. A hamis régi festményeket, bármily művé­szettel legyenek is azok utánozva, tüzetes vizsgálás, savakkal való kezelés után meg le­het ismerni, de Planiscig Leó dr., a bécsi Kumsthistorisdhe Museum komaervatora, azt mondja, hogy a megállapítás szobroknál ©ok­kal nehezebb. Alapos összehasonlításokat kell tehni. A patina, amelyik a hosszú évszázadok állatit a szobrokra rakódott, sem mérvadó, mert Dossena olyan vegyi eljárást talált ki, hogy a szobrok keletkezésének ősi idejét senki kétségbe nem vonhatta. A képzőművészet halhatatlan remekeit, leg­elsősorban a párisi, londoni, müncheni, drez­dai, berlini, bécsi, római, flórenci, velencei és hollandi múzeumokban és hires mügyüjiemé- nyekben találjuk összegyűjtve. Élvezzük csak ezeket a képeket, miuden ulógondolat nélkül. Akad közöttük talán elvétve nem vitás ke­letkezésű is. A római Barbarám képtárban levő gyönyörű Guido René-féle Beatrice Cen- cinek sem árt, hogy még most is azon vitat­koznak a műtörténészek, hogy a szerencsét­len lefejezett Beatricet ábrázolja-e ez a bána­tos szépség. Azt is tagadják, hogy Guido René festette volna. Adjuk meg a művészetnek, ami a művé­szeté, de tekintsünk kissé a műtermekbe. Is­merkedjünk meg az anyagiasabb, mesterség­beli részleltekkel is. Rétegr öl-rétegre kell haladnunk. Kezdjük az állápnál, amelyre a művészek (h alkatai titá­nok és tehetségesek) fölrakják a sin eket A 15. és 16-i!k század olasz festői leginkább nyárfára, cédrusra és ciprusra festettek. Gesztenyefára ritkán. A deszkák rendszerint szélesedj voltak és hátsó részük gyalulást nem tüntet föl. Szokásban volt a deszka-, illetve falap mindkét oldalára festeni. Nem ritkán, hogyha későbbi ko­rokban szétfürészeiték a lapokat, két képet is találtak. A németalföldi és francia meste­rek a tölgyfát, a németek a harsait és vörös­fenyőt rész esi ieú'jék előnyben. Holbein híres „Meyer Jákob polgármesterbe tölgyfára van festve, valamint a Lcmvre-beli Erazmus képe is. Dürer Németországban ezt a fanemet ked­velte, miig velencei képeinél nyárfát használt. Sokszor különleges fákra festetitek a mű­vészek. A mahagónit például Rembrandt is előszeretetted használja, de hársra, tölgyiára és cédrusra is sokszor festett. A műtörténészek, mint azt Frimmed Teo- dor dr. bécsi tanár megálllapitja, csupán a legutóbbi időben kezdik tüzetesebben vizs­gálni a faanyagot. A fajták megnevezése, a méretek f eltüntet ésiével, a bécsi, müncheni és drezdai múzeumok uj katalógusaiban már megtalálható. Régebben erre nem vetettek különösebb súlyt a műkincsek őrei. Érdekes fölemlíteni, hogy Antwerpenben a 17. században a céhek bélyegzővel látták ed a képeket. A kast akkor égették be, amikor a falapot festés céljából kiadták a művész­nek. A címer többi részét, amikor a képet jónak találták és elfogadták. A valódiság megállapításánál ez nem sokat jelent, mert hiszen a hamisítók figyelnie erre a bélyeg­zőre is kiterjed. A fa mellett legfontosabb szerepe jutott a vászonnak. Már a 15. század elején használ­ták. Olaszországban, különösen Velencében, a festők szívesebben festettek vászonra, mint fá­ra. Berger említi „Beitrage zűr Entwioklungs- geschiohte dér Maltechnik“ című többkötetes müvében, hogy 1500 körül Velencében és Pa- duában finom vszonra festettek temparaképe- kei. Dürer írja, hogy amikor Velencében tar­tózkodott, szívesen festett ilyen „Tüehel“-re. Tizián leginkább durvább szövésű vászonra festett. Németadföídöa aránylag legkésőbb ho­nosodott meg a vászonra való festés. Még Bre- ughel és fiai tölgyfára festettek. Rubens és Van Dyek olasz vásznat használtak, de festet­tek fái% is. Azok a művészek, akik képrestaurálással foglalkoznak, mondják, hogy a régi képeknél gyakori eset, hogy a megsérült, széffoszlott vásznat uj anyaggal vonták be, hogy a képnek szilárdabb és tartósabb alapot adjanak. Az eredeti vásznat sokszor igen nehéz felfedezni. A véletlennek is jut szerepe. A velencei ga­léria néhai igazgatója párszáz líráért, sejtés folytán, megvásárolt egy töredezett, szakado­zott, szánalmas állapotban levő régi képet. Alapos restaurálás után kibontakoztak az eredeti pompás színek. Kitűnt, hogy Pálma Zvecchio egyik legszebb képe. Most az Aea- demia büszkesége. Nem ritkák a faképek, amiket vászonnal vontak be. Van Dvcknek is van több ilyen festménye a bécsi múzeumban. Vásári szerint Sebastiano dél Piombo rézre is festett Cinkre, rézre, vasra, ónra, ezüstre, aranyra, elefántcsontra, márványra, achátra és a’akástromra sokan müvészkedtek. Böaklin is festett kőre. A freskófestés nem egyéb, mint előkészített mészre való festés, amelynek srwv,-ális technikája nem tartozik ismerteté­sem körébe. Az üvegfestés szintén küiönáuó dekoratív művészet. Papír és karton gyako­riak, de a pergament ritkább. Holbein Cleve Annája vászonnal bevont pregamentre van festve. Ritka a selyem mint nem iparművé­szeire szánt anyag. Újabban papirvásttnat is használnak. Az alapszíneik felrakásáról más­kor óhajtanék szólni. RÁDIÓMŰSOR SZERDA PRÁGA: 11.15 Gramofon. — 12.30, 16.30 Hang­verseny. — 17.45 Német előadás. — 19.00 A csa­vargó, operett Brünnből. — 22.15 Hírek. — PO­ZSONY: 17.50 Gramofon. — 19.00 Operett Brünn­ből. — 22.00 Hírek. — KASSA: 18.30 Hangver­seny. — 19.00 Harangszó a Dómból. — BRÜNN: 12.30 Déli hangverseny. — 17.55 Német előadás. — 19.00 A csavargó, Piskacsek operája. — 22.00 Hirek. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 Hangverseny. Pállfy Mária, Zeitinger Jenő és Kovács Antal köz­reműködésével. — 9.30 Hirek. — 12.50 Déli ha­rangszó. — 12-20 Zongorahangverseny. — 13.00 Pontos időjelzés. — 14.30 Hirek. — 15-30 Magyar Rádió Újság morse tanfolyama. — 16.00 Harsányi Gizi gyermekmeséi. — 16.45 Pontos időjelzés, hi­rek. — 17.10 Radics Béla cigányzenekara. — 18.15 Gyorsirási tanfolyam. — 18.50 Olasz nyelvoktatás. — 19.30 Bandat Horst dr. egyetemi tanársegéd felolvasása: Budapest biológiai múltja. — 20.15 Klasszikus operettrészletek, zenekari hangver­seny, vezényel Berg Ottó, énekel Medgyasszay Vilma. — 21.45 Hirek. — 22.00 Gramofon hang­verseny. — 23 00 Rigó Jancsi cigányzenekara az EMKE-ből. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.30 Zene. — 19.00 A zenebarátok hangversenye, vezényel Hégel Róbert tanár. — ZÜRICH: 15.00 Gramofon. — 20.00 Huggenberger (svájci)-est. — BERLIN: 21.00 Vogehveide W. emlékest. — 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 16.35 Operett. — 20.15 Régi idők — uj idők. — 22.30 Tánczene. — LEIPZIG: 20.00 Szimfonikus hangverseny. — MÜNCHEN: 20.00 Rosmarin, dráma. — 21 40 Dalóra. — HAM­BITRG: 21.00 Shakespeare-korabeli zene. — LANGENBERG: 21.45 Citera-hangverseny. — FRANKFURT: 22.15 Orgonabangverseny:' Bach müveiből. — RÓMA: 20.45 Hangverseny. — NÁ­POLY: 21.02 Hangverseny. — ZÁGRÁB: 17.30 és 20.00 Hangversenyek. — KRAKÓ és KATTOWITZ: 18.00 Szimfónikus hangverseny. — 20.30 Szláv zeneszerzők. — 22.30 Tánczene. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén A Prágai Magyar Hírlap em összes régi és új előfizetőnknek ingyen küldjük, ha csomagolási és portó­laü'l költség fejében 5«— kiadóhivatalunkhoz beküldőnek. iiiiiiimuuiiiiiiiiiíiiiiiiíiiuiiiuiuiiim^^ / 4 amerikai borotválkozási módszer aM%BgLJ^P.ENGEL mim MAT1SLAVA KAPHATÓ MINŐÉN SZAKÜZLETBEN GEÖSSUNG9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents