Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-10 / 257. (1884.) szám
1928 november 10, szombat. párti érdekek ssanunel tartása mellett történik. Azt lehet mondani, — írja a legnívósabb cseh lap, — hogy a ruszinszkói közigazgatás disz- kreditálta magát és csak rendőri s egyéb eszközökkel tartja fönn magát, melyeknek itt nem volna helyük, nevezetesen nem az államalkotó pártokkal szemben, melyek első sorban érzik mindezt az erőszakot. Kommentárt nem füzünk a Lidové Noviny kritikájához. „A rajtakapott rési vadoné..." Hírt adtunk a szlovák néppárt hivatalos orgánumának arról a közléséről, hogy az agrárpárt és Englis közti konfliktus azért keleti kezett, mert Englis ki akarta venni az agrárpárt kezéből az államkincstár tartalékalapjai fölötti rendelkezési jogot. Más oldalról a nemzeti szocialista Ceské Slovo is megismételte ezt a vádat: —- A republikánus párt lelki ismeretével összefér, hogy az államkincstár milliós tartalékalapjait is elköltse. Magától értetődik, hegy ilyen föltételek mellett a választások az agráriusok részére igen jól, s ami fontosabb, igen olcsón sikerülnek. Az agrárpárti Vecer mai esti száma „A rajtakapott régi vadorzó erdőőrnek adja iki magát" címen válaszol a nemzeti szocialisták oldaláról jött támadásra. *— A nemzeti szocialisták néhány hónapra azután, ahogy bebizonyosodott, hogy hadiköt- vénykölcsön-csalásaikkal nagy összegek erejéig megrövidítették az államkincstárt s az összegeket eddig sem térítették vissza, sem kártérítést nem adtak, azzal mernek gyanúsítani más pártokat, hogy az államkassza kirablására áhítoznak. A hadikölcsönköfcvényes nemzeti szocialisták sértegetik Svelila pártját, annak a Svebíának a pártját, aki előtt a hadikölcsönkötvények átférjenek napvilágra jötte alkalmával siránkozva és koldulva csúszkáltak térden. Az elsők, akik köztársaságunk államkincstárát fosztogatták: a nemzeti szocialisták voltak (Vrbensky és társai). Csak Hasin és Svehla együttes munkája mentette meg az államkincstárt a fosztogatóktól. Rasin halála után pedig maga Svehla védelmezte meg az államkasszát. És most a hadikölcsönköfcvényes nemzeti szocialisták még Svehla pártjának becsületét merészelik érinteni. A nemzeti szocialisták nemcsak az államkasszát, hanem a községi és betegisegély- zői pénztárakat is fosztogatták. 1919 óta, amikor a nemzeti szocialisták hozzákerültek a községi pénztáraikhoz, nagyszámú (több, mint száz) sikkasztást követtek el a községi pénzekből. Erről egész könyv fog megjelenni. És hány betegsegélyző pénztárat loptak meg a nemzeti szocialisták? Tizenkettőt! — már amennyiben ezek a tolvajlások a biI róság elé kerültek. A Vecer ezután „revolverező, útonálló apacs-módszernek" bélyegzi a szocialista sajtó eljárását. A hév a vádak után teljesen érthető, csak azt nem értjük, hogy az agrársajtó mért nem utasítja vissza ugyanakkor a szlovák néppárt satjójának hasonló vádját? A szociáldemokraták cukros ötmilliója Az agrárpárt másik lapja, a Venkov viszont a szociáldemokraták szennyesét szellőzteti. A lap állítása szerint a szociáldemokraták a földhivatali alapból a maguk birtokaira néhányszor tíz milliót vettek föl s megkérdi, visszafizették-e a szociáldemokraták a oukorgy árasoknak art az öt milliót, melynek átvétele a Cha- lupa-féle pör tárgyalásán tudódott ki. Ha majd erre a két kérdésre megfelelnek, akkor az agráriusok majd újabb kérdést fognak föladni. A Prazsky Vecemiik, a cseh néppárt, délutáni lapja nagy kárörvendéssel állapítja meg, hogy az agrárpárti Venkov szavaira „a szocialisták úgy hallgatnak, mint a m eg vessző- zöfct kutya." A ker.-szoc. párt Mptószenfmiklási eidtörése Az agrárpárti Slovenská Politika elször-1 nyülködik az országos keresztényszocialista I párt Mptőszenfcmiklósi tél-foglalásán. — A magyar kereszfcényszocialisták! Hiiuka-allenes támadása föllángolt az i egész vonalon — írja a lap. — Egyenesen! borzasztó jelenségek mutatkoznak. Például még Liptószentmiklóson, ebben a! színtiszta szlovák járásban is kezdi felütni a fejét a magyar keresztényszocializmus j és szlovák paróchiák papjai állanak ennek a mozgalomnak az élére. A lap természetesen rágalmakkal is il-; leli a keresztényszocialista pártot s többek j közt azt állítja, hogy a párt exponensei a vegyes községekben, ahol katolikusok és evangélikusok laknak, az evangélikusok ellen izgatnak és úgy érvelnek a katolikus választók előtt, hogy Hlinka nem tudja megvívni a katolikus harcot, mert nemzetiségi nehézségekkel kell számolnia, a keresztényszocialista táborban azonban a szlovák és magyar katolikusok együttesen vonulhatnak föl az „eretnekekkel" és az istentagadókkal szemben. Nem , is kell különösen hangsúlyoznunk, hogy a* agrárpárt lapjának állítása üres kitalálás. A keresztényszocialista párt annyiban különbözik a szlovák néppárttól, hogy mig a Hlinka-párt kimondottan katolikus, addig a keresztényszocialista párt kimondottan keresztény és mint ilyen nem vezet és nem vezethet harcot az evangélikusok ellen, kik tekintélyes számmal vannak képviselve a pártban és a párt jelöltjei között, hanem igenis a keresztény felekezetek és az őslakos nemzetek harmóniáját hirdeti. Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy amig az agrárpárt oly jelentősnek tartja a keresztényszocialista párt előnyomulását Liptószentmiklós környékén, addig a Slovák — éppúgy, mint Rózsahegy esetében tette, — érthető okokból, teljesen bagatelizálni szeretné. Cáfolatul elég ráutalni a Slovenská Politika cikkére. , 1 Srdinko a magyarokról és zsidókról, „akik Szloventzkóból Boszniát csinálnak" Srdinko földművelésügyi miniszter tegnapi beszédében, melyet a szenátus pénzügyi bizottsága előtt tartott s melynek gazdasági vonatkozású részeit lapunk más helyén ismertetjük Szlovenszkóról is nyilatkozott. A legelők szlovenszkói kiosztásának kérdésében többek között a következőket mondta: —• A legelők kiosztására 8 a fakitermelésre vonatkozó kérvények eseteiben Szlovcn- szkón és Ruszinszkóban nem lehet mindig tisztán látni, hol gondolják az ügyet őszintén és hol áll a dolog mögött valamilyen magyar-zsidó kereskedelmi társaság. Ha minden kívánságot teljesítenének, akkor Szlovensszkó rövidesen Bosznia és Hercegovina sorsára jutna. Az agrárpárti földművelésügyi miniszterből a hivatalos parlamenti könyomatos ismert szűrőjén keresztül is, ime, kivillant a magyarok és zsidók iránti „rokonszenv". A magyarok és zsidók köszönettel veszik tudomásul a Hodzsa-párt miniszterétől ezt a rokonszenv- nyilvánitást. A magyar- és zsidógyülölettől fütött agráriusok vemellett nem átallják magukat, hogy álmagyár és álzsidó pártok álarcában korteskedjenek a magyarok és zsidók között. A magyarság és a zsidóság emlékezni fog a sok magyarfaló agrár nyilatkozata mellett Srdinko szavaira is. Titulescu kormányalakítása kudarcot vallott Hantul bízták meg a kormányalakítással — Kombinációk az uj választásokról Bukarest, november 9. Tibii esen a máj napon Brafiauuval, Maniuval, Jorgával, Lu púval és A varosén val tanácskozott és ezekről a tárgyalásairól jelentest tett a ré- gemstanácsnafe. Titulescu e tanácskozások s^rán meggyőződött arról, hogy a liberálisok és Mamin között a megbékülés lehetetlen. Ezért elhatározta, hogy ma visszaadja a régen stanáesnak kabinetalakitási megbízatását és egyúttal Mamin kinevezését fogja javasolni. Bukarest, november 9. Tituloscut ma délben a régenstanács egyórás kihallgatáson fogadta. Titulescu közölte a régenstanáccsal, hogy kormányalakitási megbízatását nem sikerült végrehajtani, ennélfogva mandátumát a régenstanács rendelkezésére bocsátja. Az audiencia után Titulescu az újságírók kérdésére kijelentette, hogy a pártvezéreknek a következő kérdéseket tette fel: Hajlandók-e egy nemzeti kormányzatba belépni, amely megköti a kölcsönt és azt a yoienlegi parlament elé terjesztené ratifikálás végett Ebhez valamennyi párt hozzájárult, Maniu Gyula, a nemzeti paraszt- párt vezérének kivételével. Á második kérdés pedig az volt, hogy hajlandók-e a pártok a nemzeti kormányba belépni, amely megkötné a kölcsönt, de egyúttal azonnal feloszlatja a parlamentet és a kölcsön ratifiKálasát az újonnan megválasztandó parlament által vinné keresztül. Ehhez valamennyi párt hozzájárult, Bra- tiannnak, a liberális párt elnökének kivételével. Miután eszerint egyik kombinációhoz sem tudta a pártok egyhangú hozzájárulását megnyerni, kénytelen volt megbízatását visszaadniTitulescu kihallgatása alatt nagy tömeg gyűlt össze, a király palota elé, amely feszült érdeklődéssel várta az audiencia eredményét. Ma délután né0y órakor Maniu Gyula jeleni meg audiencián a régenstanács előtt. Azt várják, hogy Maniu ezen az audiencián megbízást kap a kormányalakításra. Bukarest, november 9. A lapok már kombinációkat közölnek arról, hogy az uj parlamenti választások milyen számbeli eredményeket hoznak. A lapok kombinációi szerint, ha tiszta választások lesznek, a magyar párt harminc, a német pártok pedig tizenegy mandátumhoz fognak jutni. ^ S&'M'€l» IW a Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNO JÓZSEF (6) Mohó, gyors harapásokkal tépte a kenyér fehér húsát. A kiéhezett fest kívánta az ételt és a fogak vadul szakítottak bele a tegnapról maradt kenyér száraz fehérségébe. Megfeledkezett mindenről: evett. A kínzó gondoltok elmaradtak mellőle: már nem létezett számára a börtön, a vasajtó, a végtelen, semmi se érdekelte, csak a kenyér ... Az evés mámora csak nehány pillanatig tartott, — újra követelni kezdett a test: — Vizet! Most vette csak észre Szentesei, hogy a zárkában nincs viz sehol. A test türelimet- oliül követelt e Szenteesi, — egyebet neon lehetett, — szavakba formulázta a test lázongását : — Vizet még a középkor földalatti börtöneiben ie kapott a fogoly. .. Megint érezte a magány, az elh agyat oit- ság kínját: akár el is pusztulhat, senki se ; örödik vele... A vasajtót nézte, de ez nem voit vigasztaló látvány: ajtó, melyet nem lehet kinyitni, ajtó, mely csak kívülről ajtó, — belülről fal.., — Ha nekimennék az ajtónak, — tanakodott, — s dörömbözni kezdenék, — vájjon adnának-© vizei?... Egy pillanatig egész tenné sz -Ívnek érezte a dolgot: — Perez©, dörömbözni kell... Felkelt s odament az ajtóhoz. Az ajtónál felemelte a kezét ée — nem zörgette meg a vasat... Rá ijedt arra, hogy az ajtó szinte farkasKzornet néz vele és — megtiltja a dÖrömWVzést. V:-■ ■/'■u az (\ • hoz fe-Olt. A torkai ’ . ’ :f ■ ’j; d. ;ná lu.'lfe Ír cy i;l;u fog dörömbözni: nem lehet. Fogcsikorgatva nézi© a falat: kegyetlen, végtelen fehérség. A szeme nem / is bírta sokáig ezt a fehérséget, — lenézett a földre: feketésszürke massza, aszfalt........A percek belenyúltak a végtelenbe s a folyósón egyenletesen kopogott az őrtjáró fogházőr bakkan- csa, — a végtelen monoton zenéje. Nem bírta sokáig. Felugrott és elkezdte a sétát: ... Négy lépés ... négy lépés ... Már szerette volna, ha este lenne, de a zárkában vigasztalan világosság jelezte, hogy odakint még mindig süt a nap. — Este... Megint bejön az őrmester s megkérdezi, hogy rendben van-e minden ... Vajion minek kell itt rendben lenni? De legalább már jönne az az őrmesteri Akkor legalább, — ha csak egy percre is, — de megnyílna a vasajtó! Beszélni lehetne, — ha csak egy szót is, — de beszélni lehetne ... Eszébe jutott, hogy tegnap, amikor megszólalt, — megijedt a saját hangjától. Elhatározta, hogy most rögtön beszélni fog: keli, hogy beszéljen, hogy mondjon valamit. Pillanatokig habozott: mit mondjon. — Emberek, — suttogta, A szája gúnyos mosolyra rándult: — Már beszélni sem merek, csak suttogok! Dacosan felszegte a fejét, mintha valami láthatatlan hatalommal akarna harcba szállni: — Emberek! — ismételte meg most már hangosabban, de érezte, hogy kiáltani nem tudna, akárhogy akarna, is. A nagy fehér fal nem tűrte a hangos szót, — ilt csalt suttogni lehetett... IV. A zárban .megcsörrent, a kulcs. Sz-:ntepsi felugrott az ágyról « Mv- iáyi- vá ró szpmekkel meredt az ajtó felé. .. TiiM:}' ■ -1) voll és luifszunak érezte a p.i 11.o , űr k. .il.'.U végre kinyílott az ajtó. Andris, jött be, a házimunkás. Hatalmas pléhkannát hozott, tele vízzel s egy lavórt. Otthonosan mozgott a zárkában s félszemmel mindig az őrt figyelte, aki az ajtóban állt. — Tessék mosakodni, — kezdett 'beszélni, — addig én majd összerakok. — Fürdeni nem lehetne? — bátortalan- kodott elő Szenteseiből a kérdés. — Lehet azt is, — szólalt meg a fogházőr az ajtóban, — iratkozzon fel fürdésre este az őrm-ester urnái. Kelletlenül cihelődött neki a mosakodásnak. Kényelmetlennek érezte, hogy nyitott ajtó mellett kell mosdania, szerette volna megkérdezni, hogy benmaradhat-e a viz akii orra is, amikor majd rázárják az ajtót, de sehogy sem tudta kierőszakolni a kérdést a száján. Elfogult volt s nem tudta, miért. — Mikor az ur lenn lesz a sétán, — szólalt meg Andris, — fel is fogom súrolni a zárkát. Most csak az ágyat hozom rendibe. Rögtön neki Is látott a munkának: a párnát s a takarót lerakta egy székre, majd felrázta a szalmazsákot. Szentessi elkészült a mosakodással s fésű lkod ni kezdett. A fogházőr elunta a várakozást s elment az ajtó mellől. Az ajtó nyitva maradt. — Elment a smaszer, — állapította meg vidoran Andris, — hoztam az unnak szénát és gerendát Szentesei értelmetlenül nézett a legényre! — Micsodát?-*• Ja, az ur még nem tudja, hogy mi a széna? Majd megtanulja idebent: széna az dohány, gerenda az gyufa ... Most nem adom oda, mert megláthatja a amaszer. Majd befessek mindent a szalmazsákba, mikor az ur lent tesz a eétóm ... Csak vigyázni kell, mikor szí, hogy meg ne lássák a füstűi ;• cirlfen ... — Dirid in? —- Igen, a lyukon ... Milyen lyukon? — Ejnye no, hát nem látta még a lyukakat az ajtón, — az a cirkli. Szentessi csak most értette meg, hogy miről van szó: azok a szabályos kört képező lyukak az ajtón arra vannak, hogy az őr akkor is figyelhesse a rabokat, mikor zárva van az ajtó... — Akkor nekem jó, — állapította meg gúnyos mosollyal, — az én cirkli-m el vau rontva, engem nem figyelhetnek ... — A cirkli el van rontva? — tamáskodott a házimunkás. — Persze. Már tegnap próbáltam kinézni rajta, de nem tehetett. A házimunkás röhögni kezdett: — A cirklin nem lehet kinézni. — a cirklin csak benézni lehet! — Hogyan? — Hát azt nem nekünk csinálták, hanem a smaszeroknak. A lyukakon kívül egy vaslap van. Ezt csak akkor tolija fel a smaszer, ha ő akar benézni. — S mikor szoktak benézni a ... — A cirklin? Hát ki mikor ... Ha a " smaszer unatkozik, akkor gyakran néz be... ha uj smaszer a szolgálatos, az benéz minden percben... Néha Órákig senki se néz be... nem lehet azt tudni, hogy mikor lesnek — Hogyan lehet akkor itt cigarettáini — szakadt fel a kétség Szenteseiből. — Cigarettázni mindig tehet —■ állapította meg egy klasszikus bölcs felsőbb ségé- vel a házimunkáé —, osak vigyázni kell. Nem szabad nagyon fújni a füstöt s a cigit rögtön el kell dugni, mikor kiFcscsöroést hall. A smaszer hiába veszi észre a füstöt, nála nincs kulcs — nem jöhet be. Csak szólhat a kulcsosnak vagy az őrmesternek... Azt pedig hallani, mikor kinyitják az ajtót... Ilyen- korú jól el kell dugni mindent — ha semmit se találnak — s© hamut, e© dohányt - akkor nincs baj... Akkor legfeljebb muriók egy kicsit az őrmester... (Folytatjuk.) 2
