Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-09 / 256. (1883.) szám

Í928 november 9, péntek. 'PKAOAW * tAftfíAR- HI KXiAl> . X KdZCÍAZDAiSiGP BBMgBWSLJJil---!ÜJ^L!BBgSBHBBfeaB£BSBSHHBEBBBBgBHBBHBgB8B.ffl.S!S.lTO! A nyitrai Nova-szalámigyár szérumgyártásra akar berendezkedni A városnak felajánlotta gyárépületét 4*5 millió korona ráfizetés és a modern közvágóhíd ellenében — A gyár évente 120.000 korona vágási illetéket fizetne azonkívül a városnak — A kiküldött városi szakbizottság elutasításra ajánlja a gyár indítványát Nyitra, november 8. (Saját tudósitónktól.) 'Mint ismeretes, két évvel ezelőtt merült fel az az eszme, hogy Szlovenszkón magyar tőke bevonásával szalámigyárat létesítsenek, mely úgy berendezésénél, mint méreteinél fogva alkalmasnak nyilvánuljon arra, hogy a jóne- vü magyar szalámival felvegye a versenyt. A gyár létesítésének eszméje Mohr Béla dr.-tól, a budapesti Részvényszalámigyár volt vezér- igazgatójától eredt. Mohr segítőtársai Péri magyarországi nagyvágó és néhány agilis munkatárs volt, akik alapos előkészítés után megszervezték az uj részvénytársaságot. A gyár megalapítása előtt a szlovenszkói városok között valóságos versengés folyt, amennyiben mindegyik a maga részére szerette volna biztosítani a gazdasági jelentőséggel biró vállalótól. A legtöbb esélye Érsekújvárnak volt, mely óriási kedvezményeket akart biztosítani a lé­tesítendő gyárnak, mintegy másfélmillió ko­rona értékben. Az előkészítő munkálatok be­fejezése után az egyszerre több felé tárgyaló vállalat meglepetésszerűen Nyitrán telepedett meg, amennyiben Nyitra városa is nagy ér­téket képviselő kedvezményeket helyezett ki­látásba arra az esetre, ha a vállalat Nyitrát választja székhelyül. A vállalat, mely a „No- va^-Szalámigyár nevet vette fel, kedvező fel­tételek mellett megszerezte a Zsivno banktól az időközben megszűnt nyitrai sörgyár épü­letkomplexumát és kellő átalakítás után kezdetét vette a munka. A gyárat modern gé­pekkel szerelték fel, külön vágóhidat építtet­tek és még a mull óv őszén megindult a sza­lámi gyártása. A szezont a legteljesebb mértékben hasz­nálta ki a vállalat, nagymennyiségű, szalá­mit gyártott és bizonyos tekintetben fon­tos feladatot teljesített, amennyiben olcsó áron nagymennyiségű hús­árut bocsátott áruba Nyitrán, főleg a munkás­osztály részére. Meglepetósszámba ment annak a hírnek az elterjedése röviddel az üzem megindulása után, hogy a vállalat, mely időközben vezetőségét a szlovák politikusok és gazdasági szaktekin­télyek egész sorával bővítette, közeledést keres bizonyos csehországi húsipari érde­keltségekkel. Ez a tapogatózás azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Az első meglepetést azonban követte a többi. Az utóbbi időben a nyitrai hetilapok­ban olyan — lanszirozott izü — híradások láttak napvilágot, melyek szerint a nyitrai husiparosok rendkívül szeretnék és kívánják, hogy jövőben a város találjon módot arra, hogy a hentesek és mészárosok ne a városon kívül fekvő iárosi közvágóhídon legyenek kénytelenek vágásokat eszközölni, hanem a közelebb fekvő és minden tekintet­ben szintén megfelelő Nova vágóját használ­hassák. Ez a hír annál is inkább furcsán ha­tott, mert a város óriási anyagi áldozattal alig nehány évvel ezelőtt olyan vágóhidat lé­tesített, mely minden tekintetben kielégíti az igényeket és modern berendezésével a „leg­modernebb csehszlovákiai*4 vágóhíd nevet ér­demelte ki. A lanszirozottnak látszó hírekkel kapcsolatban az egyik helyi lap azt az állí­tást is megkockáztatta, hogy a városi közvá­góhíd — rossz. Erélyes hangú nyilatkozat azonban teljesen letompitotta az érthetetlen állitás élét. Majd oly hirek kaptak lábra, hogy a Nova konzervgyártásra rendezkedik be, valamint a hentesipar friss húsáruval mló ellátására is. Az utóbbi hirek kellemes meglepetéssel szol­gállak, úgy a lakosságnak, mint a részvénye­seknek, amennyiben a terjeszkedési kísérlet azt eredményezhette volna, hogy a gyárnak sikerül megszereznie a katonai hussellátást és konzervszállitást is. Közben múltak a hetek. Bombaként hatott a napokban az a tény, hogy a gyár a városnak egy konkrét ajánlatot tett, mely sok szóbeszédre adott alkalmat. A gyár ajánlatával a városi tanács a legutób­bi ülésén foglalkozott is és oly értelmű hatá­rozatot hozott, hogy azt tanulmányozás és vé­leményezés végett egy szakértőkkel bővített bizottságnak adja ki. Mint illetékes helyen si­került megtudnunk, a gyár ajánlatának lé­nyege a következő: A gyár tervbe vette a szérumgyártás beve­zetését, abban az esetben, ha a város átengedi a gyár­nak a vágóhidat, melyért cserébe megkapja a Nova-gyár épületét teljes berendezésével együtt. A város az üzletre ráfizet a gyárnak négy és fél millió koronát, ezzel szemben azonban a gyár évi 120.000 koronára átalá- nyozott vágási illetéket fizet a városnak. A Nova ajánlata azonban nem terjedt ki arra a nagy kiterjedésű telekre, melyet a volt le­gyének szándékozott eladni 750 ezer koro­náért s mely telekadási ügy ma felebbezés alatt áll. A felebbezés indokolása szerint a Nova — tekintet nélkül arra, hogy rend­kívül olcsó áron jutott a telekhez — maga­san annak értéke felett akarja eladni a megyének. A városhoz érkezett ajánlat, — tekintettel a gyártási főszezonra, meglepetést keltett és sok szóbeszédre adott alkalmat. A városi tanács által kiküldött bizottság tegnap foglalkozott a Nova ajánlatával és beható tárgyalás után azt határozták el indít­ványozás céljából, hogy a város vezetősége utasítsa el a N&va ajánlatát, amely mai formájában nem alkalmas az el­fogadásra. A Nova uj terve minden tekintetben fi­gyelemreméltó, amennyiben eddig hasonló gyártmányokat külföldről kellett beszerezni. Ennek alapján széles körben fogadták szim­pátiával a komoly formában felmerült tervet', mindenesetre azonban különösnek tartják, hogy a vállalat éppen most a gyártási fő- szezoban vetette fel a szérumtelep alapításá­nak tervét, —* holott azon kell törekednie, hogy minden rendelkezésre álló tőkét és pénzforrást arra fordítson, hogy a főszezon nyújtotta előnyöket a lehető legnagyobb mér­tékben használhassa ki. Dallos István. Holnap tárgyasnak Bécsbea a licit és linzi s a pozsonyi és komáromi kiülik érdek­szférájának felosztása ügyélen A sztovenszkói malomipar sérelmeink orvoslása előtti Prága, november 8. Az elmúlt héten Prágában miniszterközi tanácskozás folyt az Ausztriával fennálló gabona-tarifális versengés ügyében. A ta­nácskozáson résztvettek a pozsonyi terménytőzs­de és a Duna-gözhajózási társaság képviselői is. A konferencián megegyezés létesült a pozso­nyi és komáromi kikötők, illetve a bácsi és linzi kikötők érdekszférájának a körülhatá­rolására vonatkozó alapelveket illetően. Ezeket az alapelveket csehszlovák részről a no­vember 9-re, holnapra összehívott bécsi konferen­cián fogják érvényesíteni. Ezen a konferencián a pozsonyi és komáromi kikötők egyrészről, más­részről pedig a linzi és bécsi kikötők átrakodási érdekszférájának a körülhatárolásáról és a Ma­gyarországból Csehszlovákiába irányuló lisztszál- litmányok forgalmi beosztásáról fognak tárgyalni. Mint már több ízben megírtuk, ezek a tárgyalások a csehszlovák és osztrák vasutak között fennálló tarifa-konfliktus ki­küszöbölésére vonatkoznak s nagy jelentőséggel bírnak nemcsak a magyar lisztexport, hanem a történelmi országokba irá­nyuló szlovenszkói lisztszállitmányok szempont­jából »s. ® Eredetileg ugyanis a Magyarországból a dunai viziuton továbbított lisz'szá litmányokat Becsen keresztül vitték s ott rakták át A háború után Csehszlovákia igyekezett ezekét a szállítmányokat különleges tarifái is kedvezmények révén Pozsony felé irányítani. Erre az osztrák szövetségi vas­utasok s Bécs város raktárházai szintén tarifális engedményekkel igyekeztek a magyar lisztexpor- tot Bőcsen keresztül dirigálni. A cseh államvas­utak erre újabb tarifa-leszállitással feleltek s vé­gül is odavezetett az áldatlan versengés, hogy a Pozsonyon keresztül irányított magyar liszt olcsóbban jutott Csehországba, mint a szlo­venszkói liszt. Ex ellen a tarifapolitika ellen a szlovenszkói mal­mok tiltakozást jelentettek be s a vasutügyi mi­nisztérium szeptemberben ankétet is hívott egybe Brünnbe, amely azonban eredménytelenül végző­dött. Mivel azonban a békés megegyezés mindkét versengő érdekében áll, megindultak a tárgyalá­sok a forgalom elosztása céljából. k kereskedelmi adék megtérítését i közvetve exportáló vállalatokra Is kiterjesztik Az addrefundásiSt minden egyes esetben a pénzügyminiszter állapítja meg — Ptely vállalatok részesülhetnek az adémegtéritésben I — Prága, november 8. A koalíciós pártok parlamenti bizottságának legutóbbi tanács­kozásán végleges megszövegezés alá vették azt a kormányjavaslatot, amely az exportáló ipari vállalatoknak a forgalmi vagy fényüzési, valamint a közlekedési adó visszatérítését megengedi. A kormányjavaslat szerint a pénzügyminisztert felhatalmazzák arra, hogy az áru külföldre való kivitelénél teljer sen vagy részben megtérítse a forgalmi, vagy fényüzési, valamint a közlekedési adót azon ipari vállalatoknak, amelyeknek a termelését a megjelölt adók oly mérték­ben terhelik meg, hogy lehetetlenné teszik, vagy nagy mértékben súlyosbítják konku­ráló lehetőségeiket azon államokkal szem­ben, amelyekben ezek az adók vagy egy­általában nem léteznek, vagy pedig nem olyan súlyosak, mint Csehszlovákiában. A koalíció nyolcas bizottsága erre vo­natkozólag a következő szövegben állapodott meg: „Kinek, mely mértékben, mely módon és mely föltételek mellett téritik meg az adót, minden egyes esetben a pénzügymi­niszter állapítja meg a földművelési s keres­kedelmi miniszterrel való egyetértésben és amennyibed a közlekedési adóról van szó, a vasutügyi miniszterrel való egyetértésben is“. Ezt a szövegezést jóváhagyta a költségvetési bizottság is 8 a kormányjavaslathoz mellé­kelte. A parlamentben tegnap olyan hírek is terjedtek el, hogy a koalíció nyolcas bizottsá­ga elhatározta, a kereskedelmi adók megtérí­téséről szóló kormányjavaslatot oly értelem­ben változtatja meg, hogy ezeket az adókat nem csupán az exportáló ipari vállalatoknak, hanem valamennyi vállalatnak téritik meg, ame­lyek exportjelleggel bírnak, tekintet nélkül arra, hogy termékeiket közvetlenül vagy ex­portvállalatok közvetítésével szállitják-e ki a külföldre. Ezt az indítványt a koalíció nyolcas bizottsága szintén elfogadta. Amíg a ” törvénytervezet végleges szövege nem válik ismeretessé, nem lehet megítélni, hogy a koalíció ezzel mit ter­vez. Koalíciós körökből eredő jelentés sze­rint arról van szó," hogy a kereskedelmi adók megtérítését ezzel az utólagos betoldással nemcsak a gyárakra akarják korlátozni, ha­nem a közvetve exportáló vállalatokra is ki­terjeszteni. Azonban minden jel arra mutat,, hogy ez a kedvezménykiterjesztés elsősorban azt célozza, hogy némely szövetkezetek, nyilván elsősorban mezőgazdasági szövetkezetek is részesülje­nek a kereskedelmi adók megtérítésében. Aláírták a régikorona-követelésekben Jugoszláviával kötött egyezményt. Mint je­lentettük, szeptember 17-től 29-ig a prágai pénzügyminisztériumban tárgyalások folytak azon régikorona-követelések szabályozásá­ról, amelyek 1919 február 26-ika előtt a cseh­szlovák és szerb-horvát-szlovén hitelezők és adósok között keletkeztek. Ezen tárgyalások alkalmával a két állam képviselői megegyez­tek a szerződés szövegében, amelyet sezptem- ber 29-én parafáltak. Tegnap, november 7-én ezt az egyezményt a két állam meghatalma­zott képviselői a prágai pénzügyminisztérium­ban aláírták. Az egyezményt rövidesen be­terjesztik a két ország parlamentjének rati­fikálás céljából. — Ugyanekkor a külügy­minisztériumban aláírták a Csehszlovákia és Jugoszlávia között létrejött konzuláris egyez­ményt Változtatások a bőr forgalmi adójának az átalányán. A pénzügyminisztérium az ipari körök beleegyezésével hozzálátott a bőr for­galmiadóátalányára vonatkozólag még 1922- ben hozott előírások megváltoztatására. Az átalány újonnan való szabályozása nem fogja érinteni az eredeti tételeket, amelyek válto­zatlanok maradnak, csupán egyes kisebb vál­toztatásokról van sző. Elnapolták a nemzetközi kábeltárgyalá- sokat. Az európai kábelgyárak párisi tanács­kozásait tegnap ismét elnapolták. Végleges eredményt nem lehetett létrehozni, azonban valószínű, hogy a tanácskozásokat néhány hó­nap múlva folytatni fogják, A Nyitra folyó szabályozási munkáinak ünnepélyes nicgxezdcse. NyiLrai tudósítónk jelenli: Mint ismeretes, hetekkel ezelőtt vette kezdetét a Nyitra-folyó szabályozásának nagy­szabású munkája. November 15-én délelőtt a városi tanács ünnepség keretében fogja az alapkőlelételi ünepségekhez hasonló ünnepé­lyes „munkamegkezdést** eszközölni. Az ün­nepségen résztvesznek a földművelésügyi mi­nisztérium kiküldöttje, az országos hivatalos képviselője és a nyitrai hivatalok vezetői. A magyar kereskedelmi szerződések fel­mondásának parlamenti előkészítése. Walko magyar külügyminiszter tegnap a képviselő- házban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a kormányt felhatalmazza, hogy az egyes külföldi államokkal legfeljebb három­évi tartamra és egy legfeljebb hathónapos fel­mondási határidő megállapításával a keres­kedelmi és közlekedésügyi kapcsolatok sza­bályozása céljából megegyezéseket létesíthes­sen s ezeket rendeleti utón léptethesse élet­be. Az indokolás szerint ezen törvényjavaslat­nak az a célja, hogy a kormány kereskedelem­politikai mozgási szabadságát az ország gaz­dasági érdekeitől megkívánt mértékben biz­tosíthassa, amint ez már az előző kormányok alatt is megtörtént. A szesz- és iiköripar tárgyalásai a szesz- átvételnél adott engedmény szabályozásáról. A szeszértékesitő társaság és a likőrgyárosok szervezetének a képviselői tárgyalásokat folytatnak a likőr és a szeszes italok gyártá­sánál használt szesz átvételénél adott enged­mény szabályozásáról. A likőrgyárosok tö­rekvése oda irányul, hogy az eddigi jelen­téktelen engedményt a kereskedelmi rabat alapján szabályozzák, amint ez Ausztriában történt. A likőrgyárosok szervezetének a kö­vetelése két százalék rabatra szól, ami egy hektoliter megadőzott szesznél mintegy 75. koronát tenne ki. Az uj magyar-olasz kereskedelmi szerző­dés. A magyar képviselőház tegnapi ülésén Walkó külügyminiszter benyújtotta a magyar- olasz kereskedelmi szerződés becikkelyezé­sére vonatkozó törvényjavaslatot. Az uj ke­reskedelmi szerződés szerint Olaszország töb­bek között a magyarországi lovak vámját 225 líráról 90 re, ille.ve 112.5 lírára szállította le. A katonai célokra szánt lovak vámját még inkább csökkentette. Zabot, burgonyát és szé­nát vámmentesen lehet Magyarországból Olaszországba szállítani. Ezzel szemben Ma­gyarország leszállította az olasz kemény saj­tokra, friss virágokra, gesztenyére, zöldbor­sóra és babra vonatkozó vámokat Azokat a kedvezményeket, amelyeket a francia és spa­nyol borok élveznek, az olasz borok is meg­kapják. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződésben foglalt vámok a közönséges nyomott és festett gyapotanyagokra, a ma­gyar-olasz szerződésben is bennfoglaltatnak. Első olvasásban befejezték a magyar— német kereskedelmi tárgyalásokat. A német delegáció tegnap Budapestről visszatért Ber­linbe, miután a magyar—német kereskedel­mi tárgyalásokat első olvasásban befejezték. A mindkét részről előterjesztett követelése­ket részben az érdekeltek bevonásával fogják felülvizsgálni. A tárgyalások második olvasá­sa az előmunkálatok befejezése után Berlin­ben fog megtörténni. A ruszinszkói gyáriparosok közgyűlése, A ruszinszkói gyáriparosok november 14-én tartják meg közgyűlésüket, amelyen a szövet­séget ujjávszervezik. Ez alkalommal megvá­lasztják az uj szövetségi titkárt is, mivel Faltyn Ottó, az eddigi titkár néhány hónappal ezelőtt lemondott. Az uj alapszabályokat még nem készítették el. A ruszinszkói gyáriparos­szövetség továbbra is a csehszlovák gyáripa­rosszövetség .keretében marad. A német—orosz szállítási társaság cseh­szlovákiai terjeszkedésének akadályai. A „Derutra** (Deutschrussische Exportgesell- sdiaft), amely Hamburgban székel, ez év ta­vaszán fiókot nyitott Prágában, amely jelen­tős tevékenységet fejt ki az orosz—csehszlo­vák áruforgalomban. így többek között a wit- kowitzi vasmüvekből tizenötezer darab csövet szállítottak az oroszországi naftatárnák szá­mára és a csehszlovák hajózási társaságokkal is együttműködik. A prágai fiók korlátolt fe­lelősségű társasággá akar átalakaulni, hogy különböző beruházásokat eszközölhessen, raktárakat építhessen és felállíthassa saját fiókjait, így elsősorban Pozsonyban. Azonban a korlátolt felelősségű társaság engedélyezése elé különböző akadályok tornyosultak, külö­nösen az igazságügyminisztérium és a prágai kereskedelmi kamara utal arra, hogy Cseh­szlovákia és Oroszország között ezirányban nem áll fenn jogi kölcsönösség, viszont a De­rutra hamburgi vállalatát nem tekintik biro­dalmi német vállalatnak, annak ellenére, hogy székhelye Hamburgban van, ÉRTÉKTŐXSl 2 Részben javult a prágai értéktőzsde Prága, november 8. A mai tőzsdén a vas- és szénpiacról szilárduló irányzat terjedt ki a többi piacokra. A pénzpiac feszültsége eny­hült és a tőzsdén a napipénz’ hategynegyed százalék volt. A bank- és a beruházási piac szintén barátságos volt. Az. ipari részvények piacán javult: Nordbahn bonnok 110, Nord>

Next

/
Thumbnails
Contents