Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-06 / 253. (1880.) szám
2 MR Tm-CAt-AWAAR-HTRIiAP 1928 november 6, IpsíM. Megkezdődött a választási harc A csehszlovák pártok választási felhívásai—A szlovák néppárt zsákutcákén A cseh iparospárt program nélkül — kik választhatnak és kik választhatók Prága, november 5. Az országos és járási képviselőtestületi választásokat, minit jelentettük, december 2-án ejtik meg. A terminusban a koalíció csak nagyon hosszas vajúdás után tudott megállapodni. A koalícióban voltaik egyes pártok, a melyeik jövő tavaszra szerették volna halasztani ezt a választást, azonban a kormány már presztízskérdésből is (kénytelen volt most kiíratni a választásokat, hogy a közigazgatási reform a történelmi országokban december 1-én törvényesen is érvénybe léphessen. A reform életbeléptetése napján így is választott képviselőtestületek ellenőrzése nélkül kezdik meg a működésűket az országos hivatalok, nem beszélve Szlo- venszkóról és Ruszinszkóról, ahol már julius elseje óta áll az interregnum. A választások politikai jellegűek s eredményük minden bizonnyal, ha talán nem is uj nemzetgyűlési választásokat, de legalább kormányváltozást fog maga ntán vonni. A harc igen kemény lesz, elsősorban azért, mert az ellenzéki pártok be akarják bizonyítani, hogy a kormánytöbbség mögött nem áll a lakosság többsége, vagyis a választók ma már másképpen ítélkeznek, mint 1925-ben s éppen ezért erkölcsi és politikai kötelessége lesz a kormánynak a változásból eredő következményeket levonni és lemondani. A kormánypártok nagyon sovány választási programmal léphetnek választóik elé, mert hiszen az, amit 1925 óta végeztek, a polgárságra nézve csupa negatívum. Nem javult a gazdasági helyzet,- a drágaság egyre nő, a szociális biztosítás reformja senkit sena elégít ‘ki, súlyosak -a következményei a községek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvénynek, amely válságba sodorta az összes községeket és eltemette az önkormányzati testületek autonómiáját. A kormánytöbbség egész idő alatt párt- politikát folytatott. Ezenkívül az ellenzék részére kitűnő választási agitációs anyagot szolgáltatnak még az építkezés állami támogatásának hiányossága a a gyakori építkezési katasztrófák. A kormánytöbbség pártjainak helyzete egyáltalában nem lesz irigylésreméltó. A kormánypártok közül a legkényesebb helyzetbe jutott a szlovák néppárt, amely önző személyi érdekekért teljesen lemondott Szlovenszkó autonómiájáról, a közigazgatási reform életbeléptetésével kaotikus helyzetet teremtett Szloven- szkón, a régi megyék székhelyeinek eltörlésével városokat gazdasági válságba sodort. A szlovák néppárt sok fronton kénytelen megvívni a választási harcát, így kénytelen felvenni a harcot az országos keresztényszocialista párttal is, amely rohamosan növekszik és szervezkedik szlováklakta vidékeken is, továbbá fel kell vennie a küzdelmet a katolikus cseh néppárt Micsura-szárnyával, amely ugyancsak veszedelmes riválisa lesz Hlinka pártjának. A választási küzdelem minden bizonnyal a szlovák néppárt további nagyarányú gyengülésével fog végződni. A cseh néppárt a történelmi országokban munkásválasztőinak nagy részét igen könnyen elveszítheti, ami főleg a párt vezérének, Sramek népjóléti miniszternek rossz szociálpolitikájára vezethető vissza. A cseh iparospárt még inkább vereség előtt áll, mert a történelmi országokban teljesen elvesztette jelentősegét s igy megtizedelt sorait kétségbeesett erőlködéssel szlovenszkói és ruszinszkói szavazatokkal szeretné kiegészíteni. Éppen ezért az iparospárt Szlovenszkóh és Ruszinszkóban szokatlanul nagy korteskedést üz s teljesen hamis programmal félre akarja vezetni a politikailag tájékozatlan, vagy politikával egyáltalában nem foglalkozó szlovenszkói és ruszinszkói kereskedők és iparosok némelyikét. Itt azonban figyelmeztetnünk kell Szlovenszkó és Ru- szinszkó kereskedő és iparostársadalmát, hogy Najman, a cseh iparospárt vezére, mint vasutügyi miniszter mindezideig határozottan ellenszenvvel viseltetett Szlo- venszkóval és Ruszinszkóva! szemben. Semmit sem tett az irányban, hogy ennek a két országrésznek évek óta válságban levő kereskedelmét és kisiparát jobb vasúti ösz- szeköttetésekkel, tarifakedvezményekkel talpraállítsa, sőt ellenkezőleg, a történelmi országok kereskedelmét előmozdítva, ő akadályozta meg azt is, hogy a vasúti hálózatot Szlovenszkőn kiépítsék. Ugyanakkor azonban kassai exponense, Maxon Milán, aki az őslakos városi alkalmazottak drágasági segélye ellen foglalt állást, nem átall szlovenszkói kereskedőkarökben választókat verbuválni a Csehmorvaországban levitézlett iparospártnak. A pártok váluztási felhívásai A választások kiirasa előtt elsőnek a cseh agrárpárt bocsátotta ki választási felhívását, amelyben, mint már jelentettük, hangoztatta a decemberi választások politikai jelentőségét A csehszlovák nemzeti demokrata párt vasárnap bocsátotta ki Kramár aláírásával választási felhívását, amelyben kiemeli az országos önkormányzat jelentőségét. Hangoztatja a cseh állam nemzeti jellegét, egyúttal megjegyzi, hogy azok a nemzeti, kisebbségek, amelyek az alkotmány alapján állanak és a nemzeti állammal szemben teljesítik kötelességüket, az államban megtalálhatják nyugodt fejlődésüket. (?) ! A cseh nemzeti szocialista párt felhívása szerint a választások eredményétől függ az, vájjon meddig tart a „reakció" szocialista- és munkásellenes uralma. A cseh-német koalíció megszegte az alkotmányt, rontott a választójogon. Megszüntette a megyei rendszert s jóllehet a legtöbb ország az állami egységre törekszik, addig itt az egységes csehszlovák államot darabokra tépték és Szlovenszkót s Ruszinszkói a Indáik ok és magyar „irrendentistáík" prédájául szolgáltatták ki. A cseh szociáldemokraták ugyancsak élesen elitélik felhívásukban a kormánytöbbséget, amelynek pártjai a felhívás szerint 1926- ban egyesültek a munkásság ellen és megerősítették a nagybirtokosok és a papság hatalmát. A földbirtokosoknak nagyobb jövedelmet,, a népnek drágább cukrot, az osztrák generálisoknak magasabb nyugdijat, a népnek kisebb jogot, a kapitalistáknak kisebb adókat, a szegény népnek keményebb adósrőfot: ez a kormány politikája — mondja a szociáldemokrata kiáltvány. A cseh iparospárt nagyon gyenge felhívással lépett a nyilvánosság elé. A párt nem hivatkozik semmiféle eredményére, hanem csak általánosságban mozogva jelenti be, hogy továbbra is a kereskedők és iparosok érdekében akar dolgozni. A német kormánypártok közül elsőnek a német keresztényszocialista párt lépett porondra fölhívással, amelyben bejelenti, hogy továbbra is harcolni fog az ittélő németek jogaiért, a nemzeti önkormányzatért és hü maradt a szudétanémetek nemzeti politikájához. Az uj országos ‘képviselőtestületekbeu javulást lát s az országos iskolatanácsban a nmzeti önkormányzathoz vezető első lépést látja elérkezettnek. Ki választhat, ki választható! Az országos képviselőtestületi tagok választásánál az aktív választói jog nemre való tekintet nélkül megilleti a csehszlovák köztársaság mindazon állampolgárait, akik a választói névjegyzékek összeállítása napján betöltötték 24-ik életévüket, a választói névjegyzékek összeállításának időpontjától visszamenőleg számítva legalább egy év óta lakhellyel birnak az országrészben és pedig legalább az utolsó három hónapot ama községben töltötték, amelynek névjegyzékéről szó van, föltéve, hogy a törvény által a választójogból kifejezetten nincsenek kizárva és nem tartoznak azok közé, akik az 1927. év április 8-án 56. szám alatt kelt és a védérő és a csendőrség tagjainak választójogáról szóló törvény rendelkezése értelmében nem választhatnak. A katonai szolgálatban eltöltött idő a helyben lakást nem szakítja meg. Minden polgárnak csak egy községben van választójoga s ezt személyesen gyakorolja. Az országos képviselőiestület tagjaivá a csehszlovák köztársaság azon állampolgárai választhatók nemre való különbség nélkül, akik a választás napján betöltötték 30-ik életévüket, az ország valamely községében a választás kiírás,inak napjától visszamenőleg számítva legalább két év óta laknak és választójoguk gyakorlásából nincsenek kizárva. Minden választó köteles résztvenni a vá- Isaztásban. Ezen kötelezettségek alól azon személyek mentesek, akik: több mint hetvenévesek; akik betegség, vagy testi fogyatkozás miatt a választási helyiségben nem jelenhetnek meg; akii-; hivatalukat, vagy foglalkozásukkal járó halaszthatatlan kötelességeik megakadályoznak a választáson való kellő idejű megjelenésben; akik a választás napján a választás helyétől legalább 100 kilométernyire vannak s a forgalom megszakadása, vagy más leküzdhetetlen akadály miatt íávoltart- nak. A munkaadó köteles a választás napján alkalmazottjának szolgálatát úgy beosztani, hogy a szolgálattevők szavazhassanak. . Pártszervezetik és választék figyelmébe A szlovenszkói ás ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája felkéri a pártszervezeteket s * választó kö- wneéget, hogy országos és járási válasz- tásokat előkészítő eljárás és a választások alkalmával felmerülő törvénytelen ségek et és szabálytalanságokat a központi iroda crlmére (Prága I, Kaprová 14, III.) bejelenteni szíveskedjenek, mert a központi irodának csak igy áll módjában, hogy illetékes helyen a panaszok orvoslása érdekében kö'zbenjárjoo és azokat a bel- és külföldi sajtóban szellőztesse. MéüTéM A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARMO JÓZSEF (2) Tompa dübörgéssel csapódott ibe mögötte a nehéz vasajtó. A zárban megcsikordnilt a kulcs, lépések 'távolodó kopogása hallatszott s aztán csend lett. Megfeszülitek az izmai, szive a torkában dobogott, valami nyomasztó kétségbeesés nekiparancsolta az ajtónak: ütött. A keze az ütés után lehanyatlott: fájt. Öklével szerette volna szétzúzni a vasajtót, de érezte, hogy tehetetlenül gyönge a tömör vassal szemben. Néhány pillanatig még gyilkos dühhel nézte az ajtót, aztán fáradt, törődött léptékkel az ágyhoz ment s leheveredett n. Az idő állt: a négy fehér fial között semmi sem mozdult, semmi sem éli A folyósón egyhangú léptek kopoglak: az őr. Ez a kopogás jelentette az életet, — ezen a kopogáson túl nem volt semmi, csak maga a mozdulatlanság, az időtlenségbe fulladit végtelen. Szentesei az ágy szélén ült és nézett A falat nézte, melyet kegyetlen precizitással meszeltek fehérre. Soha ilyen végtelen fehérség nem tárulkozott eléje, mint ez a harmad- fél méter hosszai s három méter magas fal. Sokszor látott már fehér falat: a falusi ház falait, melyek közt gyermekéveit töltötte, aiz iskola falát, melyre izgalmas felelések idején gyakran meredt ijedten a szeme e a kaszárnya falát, melyet álmatlan éjszakákon bámult meg. De ezek más falak voltak: ezeknek fehérségét szeszélyes vonalakkal ragasztotta fel fütyürésző mázolósegédek ecsetje. A börtönjfal fehérségében seholse voltai# foltok s a hár omméteres végtelen sédben nem hagytak nyomot a anázolóeoselek vékony szála). Ez a fal gyilkosán,, kegyetlenül, fejbeverő remény- teleriééggel volt fehér: ez a fehérség nem tisztaságot, de halált szimbolizált, — maga volt a börtön. Szentessi hosszasan nézte a falait s a komor fehérség, — mely olyan volt, mintha valami puritán mázolómesber a kiíe&tésnél óvatosan vigyázott volna, hogy a mész végtelenségében sehol®© maradjon valami szeszélyes vonal, melyen eAszórakozhataának a sémimibefáradt rabszemek, — gúnyosan nézett farkasszemet vele. — őt óra, — szólalt meg hangosan s összerezzent. A hang idegenül csapott a fülére: itt, a csend házában, kontraszttá sikoltott a hangos szó. Elmosolyodott: — Már a saját hangomtól is félek! Régi, romantikusan ostoba regényrészek jutottak eszébe, melyek hátborzongató történeteket mesélitek a középkor földalatti börtöneinek lakóiról, akik éveken keresztül nem hallottak emberi hangot, csak a magukét és a porkolábét. Kényelmetlenül érezte magát: vájjon igy van-e ez most is? ... Felkelt és körülnézett a zárkában: ez a nyolc négyzetméter az ő birodalma volt, — bizony talanul végtelen időkig .., Első látásra ^óvés néznivaló akadt: négy fehér fal, ráosozott ablak, mely alig mutat darabka eget, törődött faasztal, katonás vaságy, gy álra lattan szék, cipőd oboz nagyságú szekrényke a falon és — a va<sajtó, mely a maga falbapréeelbségében szimbóluma volt az életnek, mely a négy fehér fal közzé szorult. Később mégis észrevett valami néznivalót: kinyitotta a szekrényt s meglátta, hogy a szekrényke falán kuszáit ceruza jegyzetek éktelenkednek. Feltörő örömei, érzett: betű!... Csak most jutott eszébe, hogy napok óta nem látott betűt r ez a betűvel valló találkozás 1 azonnal felébresztette benne az oítva sásvágyat. Figyelmesen, szinte izgatotttan kezdte betűzni: Kovács Sándor 1908.... Glűck Ármin 1915 ... Fehérvári Ferenc 1916... Gyolcs Mihály 1916... Fülöp Rezső 1916 ... Hámori Dénes 1918... SdhwaTz ÁTpád 1920 ... Komor Bertalan 1921... Pálosi és monoti Mo- nory Gyula 1922 ... — Az elődeim, — morogta gúnyosan, m'égegyszer végigolvasta a névsort s megszámolta a neveket: — egy... kettő ... ölt... nyolc... Kiváncsian nézegette a szekrényt e rajtakapta magát, hogy ceruza'után kutat a zsebében: ő is bele akarta jegyezni a nevét a szekrényajtó statisztikájába.... Elszégyelte magát e nagyon benső meggyőződéssel zsörtölődött: — Ezek ifi csirkefogók. A társadalom salakja. Bűnözők. S fe, Szentessi István már annyira közéfjük tartozónak érzed magad, hogy be akarod írni a neved az ő sorukba ... Az ősi Szem tepsi nevet, — pedig te nem is vagy bűnös ... Nem, én csakugyan nem vagyok bűnös, — csak a körülmények... Nagyon a magáénak érezte ezeket a gondolatokat, melyeket kintről hozott, a vasaijtón tűiről, dó máT őrült volna, ha ceruzát talál a zsebében... — Az írás szórakozás, — gondolta el, — ellop néhány pillanatot a bizonytalan végtelenből ... A végtelen pedig már mellette állott és mázsás súllyal feküdt a gondolataira. ♦ Kulcficsörőmpiölés hallatszott a folyósóról s megcfiikordfU'l't a zárkaajtó. Szentessi hirtelen becsukta a szekrényt, mintha az ajtóra jegyzett listát akarná elrejteni a fogházőr szemei elől. Szinte félt, hogy meglátják a névsort, s elviszik a szekrényt, — elviszik a szórakozást. Ez a szekrény már az övé volt, — szüksége volt rá: ez volt az egyetlen dolog a zárkában, ami nem tartozott a fogház szigorú rendjéhez, ami élet volt Az őrmester jött be a zárkába s mögötte egy irosszképü legény, aki egy koffert cipelt. A kofferben a sajátjára ismert rá Szentessi. — De sok mindent hozatott be magának az ur, — margótt az őrmester, -- csak rakja széjjel gyorsan a hómit, hadd látom ... Szentessi izgatottan látott neki a kicsomagolásnak: az édesanyja küldte ....... Nem tu dta elképzelni, mi lehet a kofferben: mire van neki szüksége itten, — mire szabad, hogy szüksége legyen ... Az édesanyját nem látta, mióta letartóztatták. Most egyszeriben síró szemekkel látta maga előtt az öregasszonyt, — végtelen hála buggyant fel a szivéből s ez a hála egy könnycsepp alakjaiban gördült le az arcán: nem feledkeztek el róla, nem hagyták magára, pedig fegyenc... A kofferből sorra kerültek elő holmik, melyeket reszkető kezekkel csomagolt be az anyai gondoskodás: fehér kenyér, ruha, fehérnemű, párna, takaró, nehány könyv, cigaretta szipka e egy doboz cigaret ta ... Az őrmester megszólalt: — A ruhák maradhatnak, a párna is... Kenyeret itt is kap majd, — de ha ez jobban Ízlik... Ekkor meglátta a cigarettát, — felcsattant a hangja: — Hohó, nagyságos ur! Cigarettázni aztán nem lehet! Ez nem szanatórium, de fogház... Hivatalosnak szánt hangon tette hozzá: — A cigarettát elkobzom. Ez a paragrafusokat sejtető hang olyan groteszk ül esett elő a kunko rádió bajusz alatt húzódó paraszti szájból, hogy Szentessi mindenről feledkezve mosolyodon el: — .Buta paraszt... (Folytatjuk.)
