Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-04 / 252. (1879.) szám

UKRÁNIA AZ ELSIKKASZTOTT ORSZÁG Az ukrán kérdés, Keleteurópa legnagyobb problémája revolverlövésben robbant ki Prágában Egy harminc miííiós nemzet, amelytőt megtagadták a független állami életet Az ukránok nemzeti tragédiája hat évszázadon át tart és még ma sem szűnt meg i. Még nem ültek törvényt az altián követ­nek, Oena bégnek gyilkosa felett s Prágában újból eldördült a revolver lövés egy keleteuró- pai állam diplomatája ellen. Ezek a merény­letek mind sűrűbben jelentkeznek Európa szi­vében, Bécsl>en és Prágában s Európa most bizonyára ijedten niad fel arra a tényre, hogy a macedón forradalmi komitén kívül van egy ukrán forradalmi komitő is s Európának az a kritikus, veszélyeztetett zónája, amely a Balti tengertől az Egei tengerig terjed, Európának ma is éppen úgy viharié szike, mint volt két évtizeddel ezelőt. Az európai kisebbségek idei genfi kon­gresszusán először jelentek meg az ukrán ki­sebbség delegátusai, hogy figyelmeztessék Európa vezető államíérfiait az ukrán kérdés fontosságára, Szavuk rendkívül komoly volt és belső feszültség izzott felszólalásukban. Jo­gosan vetettók fel a kérdést, mi jogon tagad­ják meg éppen az ukrán nemzettől azt a jo­got, amely sokkal kisebb nemzeteket önálló állami élethez segített, hogy az ukránok is nemzeti államukban élhessék szabad életü­ket? Nemzet, amelyről Európa tudomást sem szerzett Talán még ma is sokan csodálkozva kör­űin, milyen jogon tartják magukat az ukránok külön nemzetnek és milyen alapon köwLel- nek állami szuverenitást a maguk számára? Pedig tény és való: Európa keleti felében van egy 30 milliós nagy nemzet, amelyeit sem a politika, sem a tudomány nem ismert el annak, ugyanakkor, amidőn a népvándorlás minden jelentéktelen néptoredékét pontosan számön- tártották és regisztrálták. És mégis kétségte­len tény, hogy ukrán nemzet létezett és léte­zik s régebben sem a politika, sem a tudo­mány nem vonta ezt kétségbe. Előttem fekszik egy 1796-ban német nyel­ven megjelent általános világhistória, amely­ben Engel nagyon érdekes-dolgokat mond el Ukrániáról. így megtudják belőle, hogy Fran­ciaország moszkvai követe tiltakozott a cári udvarban, amikor I. Péter „a ruszjok császár­jának" címét akarta felvenni, mert nem tör­ténhetik meg, hogy egy még létező állam ne­vét egy idegen állam uralkodója egyszerűen kisajátíthassa. Az ukrán állam uralkodója ugyanis első skandináv fejedelmi családjának, a „Ruszj" nemzetségnek nevét viselte. így nevezték a Nagy Péter által Oroszországhoz csatolt ukrán államot s mert ezt az országot csupán perszonális unió kapcsolta Mo szít ovié­hoz, a francia diplomácia megengedhetetlen­nek tartotta, hogy Nagy Péter az egész állam­ra alkalmazza a ruszjok országának nevét. Francia és angol tudósok több bizonyíté­kot hoznak fel, hogy az ukrán népnek nem­csak külön állama volt a régi századokban, hanem az ukránok eredetre, nyelvre, vallásra és népszokásokra való tekintettel teljesen elütnek a nagyorosz néptől, amely a moszkovita államot megalapította. Az alapos tudományos vizsgálat szerint az uk­rán nyelv, vagy amint Oroszországban hivata­losan nevezték, a kásorosz, nem dialektus, ha­nem éppen olyan külön szláv nyelv, mint a bolgár, vagy a szerb. Persze a cári Oroszor­szág politikája kezdettől arra irányult, hogy a különbséget eltüntesse, az ukránokat erő­szakosan asszimilálja s ez nagy részben sike­rült is neki. így történhetett meg, hogy egy 80 milliós nemzet létezése Európa tu­datából csaknem teljesen eltűnt. Hogy milyen céltudatosam járt el az orosz kormány, jellemző erre II. Sándor belügymi­niszterének, Valujevnek 1863-bam elhangzott híres mondása: „Ukrán nyelv sohasem volt, nincs és nem szabad lennie". Éppen úgy el­lopta a hivatalos orosz történetírás az ukrán nemzet történetét is. A kievi periódusnak, amely a varégok bevonulásától a tatárok be­töréséig terjed, semmi köze Moszkovia törté­netéhez, ez az ukrán nép és állam keletkezé­sének története. Az ukrán állam megalapítása Az ukrán nép már az ötödik század óta azon a vidéken lakik, amely most is telepte- irülete. Központja Kiev. Azonban csak a ki­lencedik századiban fejlődik ki itt erős állam­alakulat. A svéd normannok, vagyis a varjé- gok Bizáncba vivő útjukon letelepednek a szláv törzsek között s Oleg vezérük 880-ban megalapítja a kievi államot. A germán ural­kodók germán kíséretükkel az első időben erős kézzel tartják hatalmukban az ellensze­gülő szí#?i tttaseket, a klév4 bércesek leg­alább egy évszázadon át germánoknak tartják magukat, svédül is beszélnek, bár az anyaor­szággal való kapcsolat mind lazább lett. Alig konszolidálódott a kievi állam, rögtön meg­kezdődtek azok a súlyos küzdelmek, amelyek végül is megsemmisitették. A 12. és 13. szá­zadban keletről a pecsenegek és kunok vad törzsei pusztították el a területet s a kievi hercegek kénytelenek voltak székhelyüket nyugatra, a Galícia 'területén fekvő Halicsba áttenni. A régi kievi állam sohasem volt mereven centralizált egység, csupán a kisebb államok laza szövetsége. A kievi nagyherceg fiai rész- hercegségeket kaptak. A részhercegségek urai azután, akiit a kievi nagyfejedelem főhatósá­ga alatt állottak, az uj hódításokkal s gyarma­tosítással növelték hatalmukat. Lengyelország és Moszkva ütközőjében A tatárok támadása a kievi államot is megsemmisítette. A galíciai részből Román herceg 1199-ben megalakította Halics és La- doméria fejedelemséget. Fia nyugati segítség­re támaszkodva akarta a tatárokat feltartóz­tatni s ezért a pápa kezéből felvette a királyi koronát is. Ennek a maradék ukrán államnak 1336-ban véget veteti Lengyelország és Ma­gyarország szövetsége. Halicsot és a Cholm- földet Lengyelország annektálta, míg a kievi fejedelemség területe Litvánia birtokába ju­tott. Mivel ebben az időben Ukránia kulturá­lis fejlődése magasabb fokon állott Litvániáé­nál, az ukrán népnek jellege érintetlen ma­radt, sőt a litvánok az orthodox hittel együtt több ukrán szokást, részben a nyelvet is fel­vették. 1386-ban azonban a helyzet megváltozott. Lengyelország és Litvánia perszonális unió­ban egyesült s Litvániában most már a magas kulturfokon álló lengyelség játszotta az irá­nyító szerepet. Ukránia felső osztályaiban is a lengyel életmód kezdett szétterjedni. Ez elégedetlenséget szült, amit a moszkvai kor­mány a közös ortodox hitre való hivatkozás** sál ügyesen aknázott íki. Ekkor szállta meg Moszikva Ukrániának néhány határvidékét, mint Csernigovot és Szmolenszket, sőt előké­szítette Kiev meghódítását is. Amikor 1569-ben a lublini unióban Lit­vánia végleg beolvadt Lengyelországba, az ukrán területeken a politikai és nem­zeti elnyomás súlyos korsziaka kezdődött meg. A 16. század második fele az ukrán fejlő­dés legmélyebb sülyedését jelenti. Az arisz­tokráciát a lengyelesités teljesen idegenné te­szi a nemzet testétől. A polgárságot sok üldöztetés éri s jelen­tőségét itt is éppúgy elveszti, mint Lengyel- országban. A parasztságot megfosztják a sza­bad költözködés és a birtofcszerzés jogától. A Lengyelországba kebelezett ukrán (terüle­teken lengyel nagybirtokosoké desz a föld s ezek mindent megtesznek a itemgyelesités ér­dekében. A kozákok ukrán köztársasága A lengyel állam tudmagy és tulgyönge volt ahhoz, hogy Ukrámiának legdélibb terü­leteit a keletről ismételten betörő nomád törzsiekkel szemben megvédeílmezze. Itt me­nekülő ukrán parasztok telepedtek le, akik harci szervezetben 'tömörültek s kozákoknak nevezték magúkat. (Ez elnevezésnek semmi köze nincs a későbbi orosz hadsereg kozák­jaihoz.) A 'törökökkel s tatárokkal vívott foly­tonos csatározások mellett csalchamar Moszk­va és Lengyelország ellen is síkra szállottak a kozákok, hogy az ukránok függetlenségét kivívják. Ezek a harcok csaknem két évszá­zadot töltenek ki s végül Moszkva teljes győ­zelmével végződtek. Moszkvának szüksége volt az ukrán kozákok földjére, mert ez nyi­tott utat a Fekete-tengerhez s a Balkánra, meg természeti kincsekben, jó fekete föld­ben és ércben gazdag. (Donod. medence.) A kozákoknak központja a Dnyepr zuha- tagai melile bt épített erősség, az úgynevezett szaporogi szics volt. Ez a kezdetben katonai szervezet mindinkább az egész ukrán nép előharcosává fejlődött. Kapcsolatba lépett az ukrán nemesség maradványával s a görög- katolikus lelkészséggel. A kezdetben csak a háború idejére választott hetman később az ukrán köztársaság vezetője lett politikai ügyekben is. A kozákok szabadságharca A lengyel kormány nem akarta elismer­ni az ujraalakuló ukrán hatalmat, ezért min­dig uj összeütközésre került a sor a lengyel 'kormány s a kozákok között. Lengyelország 1638—1647 között erős represszáiliákkal akart ujból befolyást nyerni a kozákokon, mire Ghmalnyckyj Bogdán vezérletével kitört a kozákok szabadságharca. Chmelnyckyj jó hadvezérnek, de rossz politikusnak bizo­nyult A lengyel seregeket több Ízben meg­verte s az ukrán fölívelés mindinkább kiter­jedt nyugatra. Győzelmei ellenére azonban nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy Lengyelországgal szemben megállhasson. Hosszú ideig habozott a két lehetőség között: létre kell hozni az orthodox népeknek, a nagyoroszoknak, ukránoknak, moldvaiaknak és balkáni szílávoknak szövetségét, ez termé­szetesen Török- és Lengyelország ellen irá­nyult volna, vagy pedig Törökországgal kell szövetkezni Lengyelország és Moszkva ellen. Chmelnyckyj végül Moszkva mellett döntött, egyrészt, mert a kozákság egyházi elemed a félholddal való harcot kívánták, másrészt, mert Moszkvában erősebb katonai szövetsé­get remélt. 1654-ben kötötte meg Moszkvával a perejasilauili szövetséget A tudósok még most is vitatkoznak azon, milyen volt Ukránjának ez a csatlakozása Moszkvához? Az egyik szerint perszonális unió volt, a másik szerint Ukránia teljes autonómiát kapott a kozák-alkotmány meg­tartásával s a cár hűbéri uralmával, egy harmadik szerint nyitva áll a kérdés, hogy ez a viszony perszonális unió, vazallusa, vagy pedig messzemenő tartományi autonómia volt-e. Bármilyen is volt ez a forma, annyi bizonyos, hogy az ukránok megtartották a hetman választásának a jogát, a hetman ide­gen államok követeit fogadhatta, a bírásko­dás független maradt, a kozákok megtartot­ták harci szervezetüket s az ukrán egyház is független maradt, mert közvetlenül a kon­stantinápolyi patriarchának volt aláren­delve. Moszkva elnyeli Ukrániát A szerződés meglehetősen nagy szabad­ságot biztosított Ukránjának, de Moszkva Eli 0Üiklfecl toteraisiólc. autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat = Motor-Import = BRATI8LAVA, Royko-u. 2/a. most is hü maradt hagyományos szokásához: semmibe se venni a szerződéseket s mindig célzatosabban mutatta ki szándékát, hogy az ukrán területeket be akarja kebelezni; Chmelnyckyj utóda, Vyhovskyj hetman be is látta elődjének hibáját s Lengyelországgal kezdett tárgyalásokat, hogy Ukránia, mint harmadik tag, csatlakozzék a lengyel állam- szövetséghez. Ez azonban nem valósulhatott meg. Lengyelország sokallta az ukrán feltéte­leket; s a bizalmatlanság is mindkét részről igen nagy volt. A hetmannak vissza kellett lépnie s utóda ujból felvette Moszkvával ' kapcsolatokat. 1667-ben az andrusszovi szerződésben Moszkva, és Lengyelország megegyezett az ukrán területek felosztásában. Moszkva kapta a Dnyeprtől jobbra, Lengyel- ország pedig a balra fekvő területeket, úgy azonban, hogy Kiew Moszkvához került. Az ukránok elkeseredése határtalan volt. Véres felkelésre került a sor, amelynek vezére, Dowsenko hetman, Törökországgal szövetke­zett s 1673-ban török segítséggel elvette Len­gyelországtól a Dnyeprtől balra eső ukrán területeket. Moszkvával azonban már nem tudta felvenni a harcot, kénytelen volt alku­dozásokba bocsátkozni s az ukránok ismét több szabadságjogot vesztettek el, elsősorban az ukrán egyház autonómiáját. Oroszország ettől kezdve mind szilárdabban veti meg a lábát Ukrániában. Az ukránoknak még egyszer sikerült a fojtogató bilincseket lerázniok. Amikor XII. Károly, az utolsó politikus, aki nemcsak he­lyesen ítélte meg Európa szempontjából az orosz veszedelmet, hanem Ukrániában felfe­dezte annak sebezhető pontját is, megkezdte |háborúját Nagy Péter ellen, az akkori ukrán 'hetman, Mazeppa, az ukránoknak legnagyobb történeti -alakja, hozzácsatlakozott. Poltavánál azonban összeomlott Svédor­szág nagyhatalmi állása s Ukránia fölött is meghúzták a lélekharangot. A szaporogi kozákok követték Mazeppát a török emigrációba, amikor azonban 1734-ben engedélyt nyertek a visszatérésre, befolyá­suk már odavolt. Minden fontos ukrán város­ban moszkovita garnizon fészkelt. A hetman nem fogadhatott külföldi követeket, az uk­rán egyház a moszkvai patriarchátus alá ke­rült. Még néhányszor .tartottak hetman-vá- lasztást, ez azonban már puszta komédiává sülyedt, mert a moszkvai kormány bizalmi embereit kéllett megválasztani. Ha pedig mégis egy uikrán nemzeti érzésű hetmant választottak meg, azt hamarosan száműzte Moszkva. A szaporogi sics utolsó urát 25 évi súlyos börtönre ítélték. II. Katalin megsemmisítette Ukránia függetlenségének minden maradványát s az ukrán területet kormányzóságokra osztotta. Az ukrán népben azonban tovább élt a sza­badság szelleme. 1791-ben Kapniszt ukrán nemes Berlinbe utazott, ahol Hertzberg mi­niszterrel hosszas tárgyalásokat folytatott. II. Frigyes Vilmos. Lengyelország felosztása al­kalmával, amikor Oroszország állást foglalt Poroszország m eignagy obbitása ellen, III. Szelim szultánnal levélben közölte azt a szán­dékát, hogy Oroszországnak háborút üzen. Az ukrán nemzet képviselője azért jött Ber­linbe, hogy Ukrániának független életet biz­tosítson. Lengyelország felosztásakor az ukrán terület nagy része Oroszországhoz került s a monarchia Kedetgaliciának és Bukovinának ukránok lakta területét kapta meg. A mon­archia kulturáltabb légkörében ezek a terü­letek kedvezőbb fejlődésen mentek keresz­tül s itt alakult meg az ukrán Piomont is, ahonnan az ukrán reneszánszmozgalom impulzusait kapta. A következőkben látni fogjuk, miként alakult az ukrán probléma Keleteurópa leg­súlyosabb konfiliktusamvagává s meg fogjuk érteni, hogy az uj Európa legnehezebb kér­désének is az ukrán probléma maradt meg, -mint évszázados bűnök terhes öröksége. yécsey Zoltán dr. 1928 aorermber 4, vasárnap. 7 SSKHSBkiaUBB W@fi® v Speciális Traktor-Vetáftépeket egyszerű és mütrágya- szóróval kombinált kettössorú önbeálló svéd" golyós­csapágyas cséplőgépeket, teljes rrvaiomberendezéseket és egyesgépeket, Fcrdson Traktorokat Legújabb tipusú FORD személy és teherautókat legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett szállít a Lesenc! Mezőgazdasági Gépgyár r.-l. | ÉLisrase. (Stovenskfr)

Next

/
Thumbnails
Contents