Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-04 / 252. (1879.) szám
UKRÁNIA AZ ELSIKKASZTOTT ORSZÁG Az ukrán kérdés, Keleteurópa legnagyobb problémája revolverlövésben robbant ki Prágában Egy harminc miííiós nemzet, amelytőt megtagadták a független állami életet Az ukránok nemzeti tragédiája hat évszázadon át tart és még ma sem szűnt meg i. Még nem ültek törvényt az altián követnek, Oena bégnek gyilkosa felett s Prágában újból eldördült a revolver lövés egy keleteuró- pai állam diplomatája ellen. Ezek a merényletek mind sűrűbben jelentkeznek Európa szivében, Bécsl>en és Prágában s Európa most bizonyára ijedten niad fel arra a tényre, hogy a macedón forradalmi komitén kívül van egy ukrán forradalmi komitő is s Európának az a kritikus, veszélyeztetett zónája, amely a Balti tengertől az Egei tengerig terjed, Európának ma is éppen úgy viharié szike, mint volt két évtizeddel ezelőt. Az európai kisebbségek idei genfi kongresszusán először jelentek meg az ukrán kisebbség delegátusai, hogy figyelmeztessék Európa vezető államíérfiait az ukrán kérdés fontosságára, Szavuk rendkívül komoly volt és belső feszültség izzott felszólalásukban. Jogosan vetettók fel a kérdést, mi jogon tagadják meg éppen az ukrán nemzettől azt a jogot, amely sokkal kisebb nemzeteket önálló állami élethez segített, hogy az ukránok is nemzeti államukban élhessék szabad életüket? Nemzet, amelyről Európa tudomást sem szerzett Talán még ma is sokan csodálkozva körűin, milyen jogon tartják magukat az ukránok külön nemzetnek és milyen alapon köwLel- nek állami szuverenitást a maguk számára? Pedig tény és való: Európa keleti felében van egy 30 milliós nagy nemzet, amelyeit sem a politika, sem a tudomány nem ismert el annak, ugyanakkor, amidőn a népvándorlás minden jelentéktelen néptoredékét pontosan számön- tártották és regisztrálták. És mégis kétségtelen tény, hogy ukrán nemzet létezett és létezik s régebben sem a politika, sem a tudomány nem vonta ezt kétségbe. Előttem fekszik egy 1796-ban német nyelven megjelent általános világhistória, amelyben Engel nagyon érdekes-dolgokat mond el Ukrániáról. így megtudják belőle, hogy Franciaország moszkvai követe tiltakozott a cári udvarban, amikor I. Péter „a ruszjok császárjának" címét akarta felvenni, mert nem történhetik meg, hogy egy még létező állam nevét egy idegen állam uralkodója egyszerűen kisajátíthassa. Az ukrán állam uralkodója ugyanis első skandináv fejedelmi családjának, a „Ruszj" nemzetségnek nevét viselte. így nevezték a Nagy Péter által Oroszországhoz csatolt ukrán államot s mert ezt az országot csupán perszonális unió kapcsolta Mo szít oviéhoz, a francia diplomácia megengedhetetlennek tartotta, hogy Nagy Péter az egész államra alkalmazza a ruszjok országának nevét. Francia és angol tudósok több bizonyítékot hoznak fel, hogy az ukrán népnek nemcsak külön állama volt a régi századokban, hanem az ukránok eredetre, nyelvre, vallásra és népszokásokra való tekintettel teljesen elütnek a nagyorosz néptől, amely a moszkovita államot megalapította. Az alapos tudományos vizsgálat szerint az ukrán nyelv, vagy amint Oroszországban hivatalosan nevezték, a kásorosz, nem dialektus, hanem éppen olyan külön szláv nyelv, mint a bolgár, vagy a szerb. Persze a cári Oroszország politikája kezdettől arra irányult, hogy a különbséget eltüntesse, az ukránokat erőszakosan asszimilálja s ez nagy részben sikerült is neki. így történhetett meg, hogy egy 80 milliós nemzet létezése Európa tudatából csaknem teljesen eltűnt. Hogy milyen céltudatosam járt el az orosz kormány, jellemző erre II. Sándor belügyminiszterének, Valujevnek 1863-bam elhangzott híres mondása: „Ukrán nyelv sohasem volt, nincs és nem szabad lennie". Éppen úgy ellopta a hivatalos orosz történetírás az ukrán nemzet történetét is. A kievi periódusnak, amely a varégok bevonulásától a tatárok betöréséig terjed, semmi köze Moszkovia történetéhez, ez az ukrán nép és állam keletkezésének története. Az ukrán állam megalapítása Az ukrán nép már az ötödik század óta azon a vidéken lakik, amely most is telepte- irülete. Központja Kiev. Azonban csak a kilencedik századiban fejlődik ki itt erős államalakulat. A svéd normannok, vagyis a varjé- gok Bizáncba vivő útjukon letelepednek a szláv törzsek között s Oleg vezérük 880-ban megalapítja a kievi államot. A germán uralkodók germán kíséretükkel az első időben erős kézzel tartják hatalmukban az ellenszegülő szí#?i tttaseket, a klév4 bércesek legalább egy évszázadon át germánoknak tartják magukat, svédül is beszélnek, bár az anyaországgal való kapcsolat mind lazább lett. Alig konszolidálódott a kievi állam, rögtön megkezdődtek azok a súlyos küzdelmek, amelyek végül is megsemmisitették. A 12. és 13. században keletről a pecsenegek és kunok vad törzsei pusztították el a területet s a kievi hercegek kénytelenek voltak székhelyüket nyugatra, a Galícia 'területén fekvő Halicsba áttenni. A régi kievi állam sohasem volt mereven centralizált egység, csupán a kisebb államok laza szövetsége. A kievi nagyherceg fiai rész- hercegségeket kaptak. A részhercegségek urai azután, akiit a kievi nagyfejedelem főhatósága alatt állottak, az uj hódításokkal s gyarmatosítással növelték hatalmukat. Lengyelország és Moszkva ütközőjében A tatárok támadása a kievi államot is megsemmisítette. A galíciai részből Román herceg 1199-ben megalakította Halics és La- doméria fejedelemséget. Fia nyugati segítségre támaszkodva akarta a tatárokat feltartóztatni s ezért a pápa kezéből felvette a királyi koronát is. Ennek a maradék ukrán államnak 1336-ban véget veteti Lengyelország és Magyarország szövetsége. Halicsot és a Cholm- földet Lengyelország annektálta, míg a kievi fejedelemség területe Litvánia birtokába jutott. Mivel ebben az időben Ukránia kulturális fejlődése magasabb fokon állott Litvániáénál, az ukrán népnek jellege érintetlen maradt, sőt a litvánok az orthodox hittel együtt több ukrán szokást, részben a nyelvet is felvették. 1386-ban azonban a helyzet megváltozott. Lengyelország és Litvánia perszonális unióban egyesült s Litvániában most már a magas kulturfokon álló lengyelség játszotta az irányító szerepet. Ukránia felső osztályaiban is a lengyel életmód kezdett szétterjedni. Ez elégedetlenséget szült, amit a moszkvai kormány a közös ortodox hitre való hivatkozás** sál ügyesen aknázott íki. Ekkor szállta meg Moszikva Ukrániának néhány határvidékét, mint Csernigovot és Szmolenszket, sőt előkészítette Kiev meghódítását is. Amikor 1569-ben a lublini unióban Litvánia végleg beolvadt Lengyelországba, az ukrán területeken a politikai és nemzeti elnyomás súlyos korsziaka kezdődött meg. A 16. század második fele az ukrán fejlődés legmélyebb sülyedését jelenti. Az arisztokráciát a lengyelesités teljesen idegenné teszi a nemzet testétől. A polgárságot sok üldöztetés éri s jelentőségét itt is éppúgy elveszti, mint Lengyel- országban. A parasztságot megfosztják a szabad költözködés és a birtofcszerzés jogától. A Lengyelországba kebelezett ukrán (területeken lengyel nagybirtokosoké desz a föld s ezek mindent megtesznek a itemgyelesités érdekében. A kozákok ukrán köztársasága A lengyel állam tudmagy és tulgyönge volt ahhoz, hogy Ukrámiának legdélibb területeit a keletről ismételten betörő nomád törzsiekkel szemben megvédeílmezze. Itt menekülő ukrán parasztok telepedtek le, akik harci szervezetben 'tömörültek s kozákoknak nevezték magúkat. (Ez elnevezésnek semmi köze nincs a későbbi orosz hadsereg kozákjaihoz.) A 'törökökkel s tatárokkal vívott folytonos csatározások mellett csalchamar Moszkva és Lengyelország ellen is síkra szállottak a kozákok, hogy az ukránok függetlenségét kivívják. Ezek a harcok csaknem két évszázadot töltenek ki s végül Moszkva teljes győzelmével végződtek. Moszkvának szüksége volt az ukrán kozákok földjére, mert ez nyitott utat a Fekete-tengerhez s a Balkánra, meg természeti kincsekben, jó fekete földben és ércben gazdag. (Donod. medence.) A kozákoknak központja a Dnyepr zuha- tagai melile bt épített erősség, az úgynevezett szaporogi szics volt. Ez a kezdetben katonai szervezet mindinkább az egész ukrán nép előharcosává fejlődött. Kapcsolatba lépett az ukrán nemesség maradványával s a görög- katolikus lelkészséggel. A kezdetben csak a háború idejére választott hetman később az ukrán köztársaság vezetője lett politikai ügyekben is. A kozákok szabadságharca A lengyel kormány nem akarta elismerni az ujraalakuló ukrán hatalmat, ezért mindig uj összeütközésre került a sor a lengyel 'kormány s a kozákok között. Lengyelország 1638—1647 között erős represszáiliákkal akart ujból befolyást nyerni a kozákokon, mire Ghmalnyckyj Bogdán vezérletével kitört a kozákok szabadságharca. Chmelnyckyj jó hadvezérnek, de rossz politikusnak bizonyult A lengyel seregeket több Ízben megverte s az ukrán fölívelés mindinkább kiterjedt nyugatra. Győzelmei ellenére azonban nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy Lengyelországgal szemben megállhasson. Hosszú ideig habozott a két lehetőség között: létre kell hozni az orthodox népeknek, a nagyoroszoknak, ukránoknak, moldvaiaknak és balkáni szílávoknak szövetségét, ez természetesen Török- és Lengyelország ellen irányult volna, vagy pedig Törökországgal kell szövetkezni Lengyelország és Moszkva ellen. Chmelnyckyj végül Moszkva mellett döntött, egyrészt, mert a kozákság egyházi elemed a félholddal való harcot kívánták, másrészt, mert Moszkvában erősebb katonai szövetséget remélt. 1654-ben kötötte meg Moszkvával a perejasilauili szövetséget A tudósok még most is vitatkoznak azon, milyen volt Ukránjának ez a csatlakozása Moszkvához? Az egyik szerint perszonális unió volt, a másik szerint Ukránia teljes autonómiát kapott a kozák-alkotmány megtartásával s a cár hűbéri uralmával, egy harmadik szerint nyitva áll a kérdés, hogy ez a viszony perszonális unió, vazallusa, vagy pedig messzemenő tartományi autonómia volt-e. Bármilyen is volt ez a forma, annyi bizonyos, hogy az ukránok megtartották a hetman választásának a jogát, a hetman idegen államok követeit fogadhatta, a bíráskodás független maradt, a kozákok megtartották harci szervezetüket s az ukrán egyház is független maradt, mert közvetlenül a konstantinápolyi patriarchának volt alárendelve. Moszkva elnyeli Ukrániát A szerződés meglehetősen nagy szabadságot biztosított Ukránjának, de Moszkva Eli 0Üiklfecl toteraisiólc. autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat = Motor-Import = BRATI8LAVA, Royko-u. 2/a. most is hü maradt hagyományos szokásához: semmibe se venni a szerződéseket s mindig célzatosabban mutatta ki szándékát, hogy az ukrán területeket be akarja kebelezni; Chmelnyckyj utóda, Vyhovskyj hetman be is látta elődjének hibáját s Lengyelországgal kezdett tárgyalásokat, hogy Ukránia, mint harmadik tag, csatlakozzék a lengyel állam- szövetséghez. Ez azonban nem valósulhatott meg. Lengyelország sokallta az ukrán feltételeket; s a bizalmatlanság is mindkét részről igen nagy volt. A hetmannak vissza kellett lépnie s utóda ujból felvette Moszkvával ' kapcsolatokat. 1667-ben az andrusszovi szerződésben Moszkva, és Lengyelország megegyezett az ukrán területek felosztásában. Moszkva kapta a Dnyeprtől jobbra, Lengyel- ország pedig a balra fekvő területeket, úgy azonban, hogy Kiew Moszkvához került. Az ukránok elkeseredése határtalan volt. Véres felkelésre került a sor, amelynek vezére, Dowsenko hetman, Törökországgal szövetkezett s 1673-ban török segítséggel elvette Lengyelországtól a Dnyeprtől balra eső ukrán területeket. Moszkvával azonban már nem tudta felvenni a harcot, kénytelen volt alkudozásokba bocsátkozni s az ukránok ismét több szabadságjogot vesztettek el, elsősorban az ukrán egyház autonómiáját. Oroszország ettől kezdve mind szilárdabban veti meg a lábát Ukrániában. Az ukránoknak még egyszer sikerült a fojtogató bilincseket lerázniok. Amikor XII. Károly, az utolsó politikus, aki nemcsak helyesen ítélte meg Európa szempontjából az orosz veszedelmet, hanem Ukrániában felfedezte annak sebezhető pontját is, megkezdte |háborúját Nagy Péter ellen, az akkori ukrán 'hetman, Mazeppa, az ukránoknak legnagyobb történeti -alakja, hozzácsatlakozott. Poltavánál azonban összeomlott Svédország nagyhatalmi állása s Ukránia fölött is meghúzták a lélekharangot. A szaporogi kozákok követték Mazeppát a török emigrációba, amikor azonban 1734-ben engedélyt nyertek a visszatérésre, befolyásuk már odavolt. Minden fontos ukrán városban moszkovita garnizon fészkelt. A hetman nem fogadhatott külföldi követeket, az ukrán egyház a moszkvai patriarchátus alá került. Még néhányszor .tartottak hetman-vá- lasztást, ez azonban már puszta komédiává sülyedt, mert a moszkvai kormány bizalmi embereit kéllett megválasztani. Ha pedig mégis egy uikrán nemzeti érzésű hetmant választottak meg, azt hamarosan száműzte Moszkva. A szaporogi sics utolsó urát 25 évi súlyos börtönre ítélték. II. Katalin megsemmisítette Ukránia függetlenségének minden maradványát s az ukrán területet kormányzóságokra osztotta. Az ukrán népben azonban tovább élt a szabadság szelleme. 1791-ben Kapniszt ukrán nemes Berlinbe utazott, ahol Hertzberg miniszterrel hosszas tárgyalásokat folytatott. II. Frigyes Vilmos. Lengyelország felosztása alkalmával, amikor Oroszország állást foglalt Poroszország m eignagy obbitása ellen, III. Szelim szultánnal levélben közölte azt a szándékát, hogy Oroszországnak háborút üzen. Az ukrán nemzet képviselője azért jött Berlinbe, hogy Ukrániának független életet biztosítson. Lengyelország felosztásakor az ukrán terület nagy része Oroszországhoz került s a monarchia Kedetgaliciának és Bukovinának ukránok lakta területét kapta meg. A monarchia kulturáltabb légkörében ezek a területek kedvezőbb fejlődésen mentek keresztül s itt alakult meg az ukrán Piomont is, ahonnan az ukrán reneszánszmozgalom impulzusait kapta. A következőkben látni fogjuk, miként alakult az ukrán probléma Keleteurópa legsúlyosabb konfiliktusamvagává s meg fogjuk érteni, hogy az uj Európa legnehezebb kérdésének is az ukrán probléma maradt meg, -mint évszázados bűnök terhes öröksége. yécsey Zoltán dr. 1928 aorermber 4, vasárnap. 7 SSKHSBkiaUBB W@fi® v Speciális Traktor-Vetáftépeket egyszerű és mütrágya- szóróval kombinált kettössorú önbeálló svéd" golyóscsapágyas cséplőgépeket, teljes rrvaiomberendezéseket és egyesgépeket, Fcrdson Traktorokat Legújabb tipusú FORD személy és teherautókat legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett szállít a Lesenc! Mezőgazdasági Gépgyár r.-l. | ÉLisrase. (Stovenskfr)
