Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-29 / 273. (1900.) szám
1928 flomnfoear 29, csütörtök. 5 Kramár Szlovenszkőről Prága, dov. 28. Röviden ismertettük Kramár cseh nemzeti demokrata pártvezér pozsonyi beszédét, melyben ez a szókimondásáról hire * cseh politikus a szlovákság és a csehek viszonyával foglalkozott. A lapok utólag a beszédet egész terjedelmében ismertették 8 igy módunkban van a Národny Denmk közlése nyomán a beszédből a magyar vonataozásu részleteket kiemelni. — Mi volt Szlovén szkó közigazgatási szem- pontitól az országos közigazgatás megszervezése előttV Megyék szövetsége s inkább érzelmi költői fogalom, sem mint jogi és közjogi tényező, — mondotta többek közt Kramár. A magyarok épp ennek a hatása alatt még mindig nem akartak lemondani Szlovenszkóról, mely az ő szemükben továbbra is „Felvidék'1 volt magyar megyékkel. Az országos közigazgatás azonban Szlóvenszkónak egységes, egész szilárd formát adott. Ennek gyakorlatilag is óriási jelentősége van. Ha Szlovenszkó nemzetiségi összetételére tekintünk, főleg Szlovenszkó legkeletibb részén, úgy azt látjuk, hogy itt a megyék alakjában egyedülálló, egymástól elkülönített egységek léteztek s különösen ilyen volt a kelet- szlóvenázkói megye, mely nemzetiségi összetételében magyar többségével állandóan veszedelmet képviselt az állam egységére nézve. Kétségtelen, hogy egész Szlóvenszkónak elszakitá- sa a csehszlovák köztársaságtól egész Európa érdekeibe ütköznék és kétségkívül az antant intervencióját hívná ki. Kérdés azonban, hogy egy megyének az elszakitása tudna-e kelteni olyan széleskörű érdeklődést, különösen akkor, ha ennek a megyének többségét képező magyar lakosság oly értelemben nyilatkozna, hogy nem vonzódik hozzánk. Egy megyének elszakitása miatt az európai szövetséges hatalmak aligha határoznák el magukat katonai intervencióra. Ez. volt egyike a legfőbb okonak, amiért arra törekedtünk, hogy Szlovenszkó az egész köztársaság egységes, oszthatatlan alkotó része legyen. — Mikor a nemzetgyűlés többsége a mi akaratunk ellenére megszavazta a nagymegyerendszert, akkor általában az volt a feltevés, hogy itt nincs semmiféle háborús veszedelem. Az volt az általános nézet, hogy a legyőzött Németország és Magyarország egyszersmindenkorra megszűnt veszélyeztetni Európa békéjét. Ez a vélemény azonban teljesen téves volt. Magyarország, bár megcsonkították és bár arról volt szó, hogy leszerel, nem szűnt meg foglalkozni azzál a gondolattal, hogy megújítsa a régi magyar királyságot. Hogy Magyarország e cél felé miképen neveli ifjúságát, ez általánosan ismeretes. Ideológiai szempontból egész nevelése arra irányul, hogy a trianoni béke revíziója kierősza- koltassék, amivel aztán Magyarország visszanyerhetné azt a jogot, hogy a nem magyar, szláv nemzetiségeit ismét fojtogathassa. — Nézzük csak a szlovák kérdést úgynevezett cseh egoisztikus szempontból — mondotta tovább Kramár. — Nincs benne kétség, hogy Magyarország nem mond le a régi Hungária visszaállításának gondolatáról, amig látja, hogy Csehszlovákiában a csehszlovák egységnek ellenzői vannak. A magyarok nem szőhetnének ilyen terveket, ha nem látnak, hogy Szlovenszkón még mindig vannak nyugtalan elemek. Ma senki sem veszélyezteti jobban Szlovenszkót, mint azok, akik azt hiszik, hogy Szlovenszkó továbbra is bizonytalan nagymegyék konglomerátuma maradhatna, miket a történelmi országokhoz csak holmi laza kapocs fűzne. Hogy Magyarországot meggyőzzük reményeinek kilátástalan voltáról, meg kell mutatnunk, hogy Szlovenszkó olyan területi egység, amelyet a történelmi országokhoz szilárd, adminisztratív kapcsok elszakitha- tatlanul fűznek és hogy Szlovenszkó is a béke- szerződések érinthetetlenségét vallja. — Nagy veszély származhatna abból, ha a leendő országos képviselőtestületben olyan beszédek hangzanának el, melyek mindennek tekinthetők, csak ép nem a csehszlovák egység melletti hitvallásnak, — mondta a szónok később. — Ezt azért említem, mert halottam, hogy egyes turócszentmártoni urak az európai fórum elé akarnak menni. Nem tudom ugyan, mit akarnak ott csinálni és kivel akarnak tárgyalni. Szeretném azonban, hogy előbb hallják meg a cseh választ is. Ha az európai helyzetre tekintünk be kell látni, hogy mi csehek a volt történelmi országokban teljes biztonságban vagyunk. Bismarck egykor világosan kijelentette, hogy az, aki ura Csehországnak, az ura Középeurópának. S ezért az antant hatalmak a cseh nemzetet tették meg Csehország urává, mert a cseh nemzet biztosíték volt számukra, hogy nem lesz forrongó és béke veszélyeztető elem Középeurópában. Németország támadása nem volna cseh-német kérdés, hanem kétségkívül európai, sőt világkérdés. Németország Csehország elleni támadása egész Európát katonai intervencióra késztetné, mert ebben a támadásban mindenki a régi német Drang nach Osten tervnek a felújítását látná. A mi önállóságunkat egész Európa védelmezné, nem ugyan szerelemből, hanem tisztán a saját érdekeiért. Amig Németország demokratikus rendszerű, addig bizonyára nem engedi belerántani magát ilyen háborúba. Németország arra sem gondol, hogy a csehszlovákiai német kisebbség kedvéért üzenjen nekünk hadat. Erre már a német kisebbség sem számit. Egész másképen mutatkozik a helyzet azonban, ha Szlo- venszkóra tekintünk. Hangsúlyozom: nem Cseli- orszúgo!. hanem .Szlovenszkót fenyegethetné veszély. Hu tehát Szlovén szkó m ogszi b'i rd ulá kí ért te erősödéséért mi csehek i '< »1,m-zmi.ií . m/i :ie >i annyira a magunk érdekében, mint inkább Szlovenszkó jövője és szabadsága kedvéért tesszük. Nein fogok foglalkozni áZzal a frázissal, hogy mi csehek ki2sáknlányoljuk Szlovenszkót. Ezt ma mát bizonyára a legnaívabb polgár sem hiszi, de egyetlen cseh Bem tekint Önzéssel a szlovák kérdésre. Nem szabad elfelejteni art, hogy milyen nagyszerűen kiépített cseh államunk lehetne, ha elfogadtuk volna mindazokat az előnyöket, miket Magyarország kinált nekünk az esetre, ha lemondunk Szlovenszkóról. Mi visszautasítottuk mindezeket az előnyöket, mert azt a szilárd meggyőződést vallottuk, hogy mi és a szlovákok egy egységes nemzet két szláv ága vagyunk, és szláv erkölcsi kötelességünk a szlovákságért, mindazt megtenni, amit magunknek kívánunk, hogy még a legnagyobb áldozatok árán is kivívjuk a szabadságukat. Ezután Kramár azt hangsúlyozta, hogy a csehek visszonva a szlovákokhoz a szláv szolidaritás érzetében gyökerezik. — öva intem a szlovákságot — folytatta — hogy Szlovenszónak külön jellegéről sokat beszéljenek s szükségét lássák Szlovenszkó elkülönítésének a történelmi országoktól, mert olyan valami keletkezhetne, ami sokkal rosszabb volna, mint az egykori osztrák-magyar dualizmus. A cseh nemzet semmiféle ellenszolgáltatást nem kivan azért, amit Szlovenszkó szabadsága érdekében tett. Ezt szívesen tette a saját maga és Szlovenszkó kedvéért, hogy mindketten erősek és szabadok legyenek, mégis a szlovákságtól nem gyűlöletet, hanem legalább is egy kis sze- retetet kívánna. Erre joga volt és a szlovákoknak is érdekük, hogy ezt megadják a szlo- vákokhak nem szabad elfeledniük, hogy a nagy szeretetből néha nagy gyűlölet is válik s ón nem tudom, hogy az igy megromlott viszony kire volna ártalmasabb: a csehekre-e, vagy a szlovákokra? Van gramofonja? Miért nem hásználja azt nyelvtanárjának? A LINGUAPHON-módszer megtanítja Önt gramofon által az idegen nyelvekre. írjon azonnal árjegyzékért; The Linguaphone Institute, London csehszlovákiai vezérképviselete „ F. PALLAUSCH, Prága I., Ulfce El. Krásnohorské 3-11. A legfényesebb választási kilátások jegyében folynak pártjaink vitatást gyűlései Szent-lyány és Törköly Eperjesen — Keresztényszodafista pártgyűlések Siloyensiká-szeite Eperjes, november 28. (Saját tudósítónktól.) Eperjes magyar nemzeti párti közönsége hétfőn délután látta vendégül a magyar nemzeti párt vezérét: Szent-Irány József nemzetgyűlési képviselőt éá a párt Országos elnökét: Törköly József dr. szenátort. Á zsúfolásig megtelt terem hallgatóságában nemcsak Eperjes magyarsága, de a környékből iderándult magyarok is lelkesen ünnepelték a két politikust. Bánó Dezső dr. körzeti elnök nyitotta meg az értekezletet. Rövid beszédben ismertette a magyar nemzeti párt eperjesi viszonyait. Hangoztatta, hogy a párt sohasem bántotta, senkinek a felekezeti és nemzeti érzékenységét és programjához hiven ezt a jövőben is mindig kerülni fogja. Ezután általános figyelem között Szent- Irány József emelkedett szólásra. Nagy vonásokban ismertette a párt programját. Mi ideálokért harcolunk, — mondotta — szent ideálokért s elsősorban a magyar nemzeti egység ideáljáért. Magyar nemzeti autonómiát akarunk, de ném területi autonómiát, hanem személyes jogegyenlőségen alapuló autonómiát, Sok gáncs éri reálpölitikája miatt, de 6 nyugodt lelkiísmcrettel vállalja azt, amit a szlovenszkói magyarságért tett és a jövőben tenni fog. Az egység felé vezető utón a személyi kérdés nem bir fontossággal. A pillanatnyi nehézségek dacára bízik a magyarság jobb jövőjében. Élénk színekkel ecseteli a maevar- ság nyomasztó helyzetét és vázolta azt a kivezető utat, amelyen haladva biztosan reméli a helyzet kedvező megváltozását. Óriási taps fogadta a pártvezér megnyilatkozását. A taps elültével Törköly József dr. országos elnök ragadta meg a szót. Gazdasági és kulturális sérelmeket sorolt föl és frapDáns példákkal illusztrálta, hogy a magyarság semmit sem várhat a kormányzás mai szellemétől. Maga Scotus Viator, a szlovák nép legnagyobb barátja mutatott fá azokra a súlyos gravámonekre, amelyeket szlovenszkói ta- nulmányutján saját szemével látott. Rámutat arra, hogyan akarják pénzügyi téren Szlovenszkót és elsősorban a magyarságot gyengiteni. A nagy tapssal és éljenzessel fogadott beszéd után a párt kassai körzetének alelnöke, Halmi Béla dr. szólalt fel, aki az aktuális kérdésekkel és különösen azzal foglalkozott, hogy miért nem lehet óe miért nem szabad a kereskedőknek és iparosoknak és a ma^var zsiStubnyaMrcW szép meleg gyógyvizfűrdö a magas Fátratövébeo. Téli szezon. dóságnak a zsidópártra, vagy az u^vnevezett kereskedők és iparosok pártjára, erre a Csehországban általánosan antiszemitának elismert pártra szavazniuk. A felekezti egyoldalúság elitélendő, mert megbontja az őslakosok társadalmi egységét és összhangját. Nagy tetszést aratott a zsidó pártra tett ama megjegyzése, hogy eddig vallott programját feladta és már letagadja azt is, hogy pártjának nemzetiségi jellege volna. Ennek a pártnak nincs programja s jól tudja. hogy egy mandátumot sem szerezhet, mégis felveszi a harcot, intrikál és gyűlöletet szit csak azért, hogy a kormány érdekeinek megfelelően elrontsa a dolgunkat. ez neiu fog neki sikerülni, mert a .ma gyár őslakos zsidóságban kiirtatlanul él az őslakos magyarság iránti szeretet és ragaszkodás, amely logikus következetességgel mutatja meg a zsidóság útját, amely a magyar nemzeti párthoz vezet. A hallgatóság ujjongó lelkesedéssel fogadta Pozsony, november 28. Az országos keresztényszocialista párt lelkes lefolyású csallóközi választási gyűlései során Gregorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő Énekes László titkár kíséretében a napokban Egyházgellén, Szent- miháíyfán, Csütörtökön és Félen tartott beszámolót. Az egyházgeilei szövetkezet nagyterme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, mely előtt Ferenczy Károly titkár mondott megnyitó beszédet, majd Gregorovits Lipót birálta a kormányzati rendszert, rámutatott a súlyos adóterhekre és a kér. szoc. párt programját fejtette ki hangoztatva azt, hogy nem a vallás avatkozik a politikába, hanem a politika avatkozik a vallásba. Éljenzéssel fogadott szavai után Viola István pósíai születésű róín. kath. káplán beszélt földijeihez, kérve őket, hogy tartsanak jú vezéreik mellett. Innen Szenímihályfára mentek át a szónokok, ahol Puskás Endre vendéglőjében Énekes László megnyitója után Gregorovits Lápot mondott nagyhatású beszámolót. Csütörtök és Fél községekben ugyancsak nagyszámú közönség gyűlt egybe és a gyűlések hangulata a pártra nézve a lehető legjobb volt. Gregorovits képviselő továbbá meglátogatta e napokban Alsónyárasd és Vasárut községeket is. Alsónyárasdon Krascsenits Géza az ottani helyiszervezet elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Ferenczy Károly titkár beszélt. Gregorovits beszámolójában azt hangoztatta, hogy ki kell tartanunk vallásunk és magyarságunk mellett. Minthogy a kormányzati rendszer mindkettőt támadja, nem folytathatunk hosonó, november 28. Az országos keresztén yszocialista párt losonci szervezete r e ndki - vüil nagy érdeklődés mellett tartotta meg választási gyűlését a Városi Vigadó nagytermében, amelyet a választópolgárok teljesen megtöltöttek. A gyűlést Vida Gyula dr. körzeti elnök, járási képviselőtestületi listavezető nyitotta meg lendületes, szép szavakkal. Majd Fleisch- mann Gyula dr. kerületi főtitkár tartotta meg általános érdeklődéssel kisért, a kisebbségi helyzet minden fontos kérdését és problémáját felölelő, erős logikával felépített beszédét. Hangoztatta, hogy az országos keresztény- szocialista párt 10 éiv óta megfeszitett erővel s szívós kitartással küzd a kisebbségi sors megjavításáért és ebből a küzdelemből Szüliő Géza dr., a párt elnöke és vezére vette ki az oroszlánrészt, akinek sikerült a külföld meleg szimpátiáját felébreszteni a magyar kisebbségi kérdéssel szemben. Ezután az itt élő magyarság sorsát ecsetelte. Hosszú évek munkája keleti ahhoz, hogy felelős állásban lévő tényezők is elismerjék és nyíltan hangoztassák azt, hogy a magyarságot ért sérelmeket orvosolni kell. A keresztény- szocialista párt belpolitikai tekintetben is igen értékes munkát végez a kisebbségi gondolat érvényesülése érdekében. Különösen gazdasági téren igyekszik megszervezni a magyarság erejét, hogy minél nagyobb és niivóöabb ellenállást tudjon kifejteni a centralisztikus I őre Evésekkel szemben. a beszédet, amely után még számosán felszólaltak. Este a Fekete Sas éttermében bankett volt, amely a legjobb hangulatban zajlott le és Szent-lyány József ünneplése mellett a hajnali órákban ért véget. más politikát, csakis ellenzékit. Lelkes éljenzés követte szavait, majd Galambos Béla plébános beszélt általános helyeslés mellett. Ugyanezek a szónokok vettek részt a vásáruti gyűlésen, amelyét Matus István helyi elnök nyitott meg. A keresztényszocialista párt titkárai felkeresték azonkívül Keszölcés és Doborgaz, Ve- reknye, Kispaka, Nagypaka községeket. Énekes László titkár, Frank Rudolf, Hideghéthy Illés és Horváth Ferenc gazdák Alsójányokot, Csenkét, Olgyát, Vajasvattát, Bélvattát, 11- lésházát, Kismagyart és Tonkházát látogatták meg. A falvak lakói mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták őket. FQssy Kálmán a Garamvfilgyftn Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, mint jelentetitíülk, az Ipoly völgyében tett nagysikerű választási körutat. A képviselő tegnap délután Lécára érkezett s ezen a héten a Garamvolgy magyar falvait járja végig. Tegnap Borfőn és Vareányban volt lelke® pártértekezlet, melyen Füssy képviselő terjedelmes beszámoló beszédben ismertette a magyar nemzeti párt programját, munkáját és célkitűzéseit s magávalragadó szónoki hévvel ostorozta azokat, aMk a centralista pártok törekvésével egybehangzóan a magyar szavazatok szétfő fgáésoiását tűzték ki céljukul. Pártja teljes odaadással és elszántsággal harcol (tó mkmámia megmlásitásáért. Az autonómiát úgy értelmezi, hogy a szlovák területek lakossága szlovákul, a magyar területeké pedig magyarul önkormányozza magát. Hisz a szlovák-magyar megértés és testvéri együttmunkálkodás eslméjében. A losonci és losoncvidéki ipar sorvadásának végzetes gazdasági következményeivel foglalkozott. Végül utalt arra, hogy az országos képviselőtestület őslakostagjaira a Szlo- venszkó lakosságát közelről érdeklő kérdések szempontjából rendkívül fontos feladat vár. Fleisobm&nn Gyula meggyőző érvekkel alátámasztott beszéde után lelkes taps zugull fel. A gyűlést Vida dr. elnök néhány keresetlen szóval rekesztette be. Népgyülétek Szloventzkó-tzerte Porubszky Gé&a dir. párkányi körzeti elnök agitáció® körútija folyamán legutóbb Fámádét kereste föl. Beídmárik József plébános megnyitó szavai után Mészáros László, majd Porubszky Géza dr. intézett lelkesítő szavakat a szépszámú hallgatósághoz. Végül Postát András szőgyéni kisgazda a pú útprogramot ismertette. Sikeres gyűlést rendezett a párt Dénesden is, ahol Éneké® László és Boór Ferenc voltak a szónokok. Vasárnap tartott a párt a legszebb siker jegyében választási gyűléseiket Naigymácsé- don é® Kismáceédon is, ahol Galambos Béla plébános (intézett szívhez szóló magyar saso•$ üreaepiwifs képviseld választási körútja A ker.-szue. párt választói gyűlése Losoncon
