Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-29 / 273. (1900.) szám
Prága, november 28. A hontalanok „fájó nemzetközi problémája'4 egy hatalmas lépéssel haladt isméit a megoldás felé- Az országos ikeiresdiénysaociailista párt megbízásából Gnrossohmid Géza dr. szenátor javaslatot dolgozott ki az állampolgárság méltányos és végleges szabályozása tárgyában s a magyar nemzeti párt támogatásával tegnap benyújtotta a szenátus elnökségének. Mint ismeretes, a lex Dérer nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket s rossz végrehajtása révén inkább visszaesést, semmint javulást hozott A magyar nemzeti párt annak idején csak jogfenfartással járult hozzá az ideiglenes megoldásnak tekintett törvényhez s kezdeményező javaslatot nyújtott be, hogy a kormány uj javaslatot dolgoztasson ki és terjesszen be az állampolgársági és illetőségi kérdés végleges rendezésére. A kezdeményező javaslatot a (képviselőház megszavazta, a kormány azonban az azóta lefolyt két év alatt nem tudott elkészülni a kívánt törvényjavaslattal. A kormány mulasztását pótolandó nyújtotta be most Gros- schunid szenátor az országos kereszíényszo- cialista párt megbízásából és a magyar nemzeti párt hozzájárulásával a magyarság pártja imák uj javaslatát. A nagyioulosságu kérdés végleges megoldására hivatott javaslat szövege a következő: 1. §. Mindazon személyek, akik 1918 október 28-án magyar állampolgárok voltak, ezen a napon S*Ioven®zkó vagy Rnszinoz- kó valamely községében lakták és az érvényben levő törvények szerint csehszlovák állampolgárságot, illetőleg más államban állampolgárságot nem szereztek, e törvény folytán szerzik meg a csehszlovák állampolgárságot ég nsrv tekintetnek, mintha már 1918 október 28-án a csehszlovák köztársaság állampolgáraivá váltak volna. 2. S. A törvényes házasságban élő nők férjük, a kisütöm gyermekek pedig atyjuk, ilyennek nemlétében anyjuk e törvény alakján megszerzett állampolgárságát követik. Ha a férj. illetőleg az atya. ilyennek nemlétében pedig az anya, aiki, ha életben volna, az 1. § alapján csehszlovák állam n olgárságot szerezne, 1918 október 28-ika után, de ezen törvény hatálybalép- tének napja előtt meghalt, úgy az özvegy, illetőleg a gyermekek e törvény folytán ugyancsak megszerzik a csehszlovák állami) ol gárságot. 8. §. Az 1. és 2. szerint megszerzett áillam polgárság az 1918 október 28-iki lakág °zerint illetékes járási hivatal által dij- és illetékmentesen igazolandó. 4. §. Ajou személyek illetőségét, akik e törvény folytán szerezték meg a csehszlovák állampolgárságot, az 1920 április 9-én 236. sz. a, kelt törvény 14. §-ábam foglalt elveik alapján a belügyminiszter állapítja meg. . 5. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a belügyminiszter biztatóik meg. Indokolás Közismert tény, hogy az állampolgárság rendezetlensége következtében Szlovén szkó és Ruszimszkó lakosságának igen jelentékeny része, önhibáján kívül teljesem tarthatatlan helyzetben él. A trianoni békeszerződés 61. cikke értelmében a csehszlovák állampolgárság mindazon volt magyar állampolgárt megilleti, aki 1910 január 1-én valamely csehszlovák községben illetőséggel bírt. Ugyanezt mondja ki az 1920. évi 236. t.-c. 1. paragrafusa is, azonban az illetőség kérdésének eltérő és téves magyarázata okozta a tarthatatlan jogi helyzetet. A hatóságok és a legfőbb közigazgatási bíróság ugyanis az illetőség igazolásához megkívánták annak Írásbeli bizonyítását, hogy az illetőséget, illetve állampolgárságot kérő égvén 1910 előtt már valamely község kötelékébe kifejezettem, képviselőtestületi határozattal is, felvétetett. Ezen feltételek teljesítése a jelenlegi szlovenszkói és ruszinszkói lakók közül soknak nem áll módjában, mert a régi magyar joggyakorlat egyáltalán nem kívánta annak írásos igazolását, hogy valaki valmely község kötelékéből kilépett és egy másik község kötelékébe felvétetett, hanem azzal a ténnyel, hogy valaki valamely községben 4 érig lakott és ott a község terhei- hez hozzájárult, minden külön alakszerűség nélkül az illetőséget megnyerte, — az olyan köztisztviselők és katonai személyek pedig, akik a községi adók viselésétől fel voltak mentve, olybá tekintettek, mint akik a községi adót megfizették. Ez a törvénymagyarázat és jogfejlődés ellentétes ugyan a volt osztrák területeiken érvényben volt közigazgatási joggal, ámde mindem életviszony rendezésének s igy az illetőségnek kérdése is csak az annakidején az Illető jogterületen érvényben volt jog szerint bírálható el, tehát oly jogot, amely a jelzett területeken I9Í8 előtt ott soha sem volt érvényben, irányadónl venni az általános jogelrekbe ütközik. Ennek felismerése alapján és a lehetetlen állapotoknak rendezése céljából jött létre az 1926. évi 152. számú (lex Dérer) törvény, amely azonban a kérdést nem oldotta meg. Ez utóbbi törvény ugyanis az 1920. évi 236. számú csehszlovák törvénynél is egy lépéssel hátrább megy, mert nem ismeri el csehszlovák állampolgárokul mindazon személyeket, akik 1910 január 1-én itt illetőséggel bírtak, hanem csak igényt nyújt az ezen törvényben felsorolt egyéneknek arra, hogy az állampolgárság megadását a csehszlovák hatóságoktól kérhetik. Ez azért bizonyos fokú visszaesés, mert amire a trianoni békeszerződés és a felhívott korábbá törvény szerint valakinek joga van, annak a megadását nem is kell kérnie és még kevésbé kell e jog megadásáért dijat és illetéket fizetnie. A lex Dérer az állampolgárság megadásának igényét csak azon volt magyar állampolgároknak biztosította, akik 1910 január 1-e után is, mind a mai napig, megszakítás nélkül, a csehszlovák köztársaság mai területén laktak és más állam területén sem illetőséget, sem állampolgárságot nem szereztek. A törvénynek ez a rendelkezése egyrészt Budapest, november 28. (Budapesti szerkesztőségünk tellefonjéleinitiése.) A képviselő- ház mai üJlésién Györki Imre dr. szociáldemokrata ké p visel ő interpellált a sajtóviszonyok és a külföldi sajtótermékeknek az országba való beengedése tárgyában. Hangsúlyozta, hogy maga is kulturbotránynak tartja azt, hogy vannak még országok, amelyek elzárják határaikat a külföldi sajtótermékek elől. Hibáztatja azonban, hogy Karafááfh Jenő múltkori interpellációjában csak egyoldalúkig világította meg ezt a kérdést és nem mutatott rá arra, hogy a magyar kormány is hasonló álláspontra helyezkedik. Ezt az eljárást meg lehetne érteni akkor, ha a kormány csak a kisantantállamok sajtótermékeinek egy részétől tagadná meg a postai szállítás jogát, de fcitiittja olyan államok lapjait is, amelyek a magyar sajtótermékek behozatali® elé nem gördítenek akadályt. Egyöntetű állásfoglalásra van szükség. A kormány járjon elől jó példával és helyezze hatályon kívül a külföldi lapokkal szemben fönnálló kitiltó rendelkezéseket. Kifogásolta, hogy a kivételes hatalom alapján még mindig a kormánytól függ az, hogy vallafei lapot indithait-e, vagy sem. A kormány először a saját portáján teremtsen rendet és ha már biztosította a sajtószabadságot, akikor joga van panaszt tenni. Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszolt az interpellációra. Hangsúlyozta, hogy ha nem is az voilt Györífyi interpellációjának tendenciája, hogy gyöngítse^ azt a benyomást, amit Karafiáth múltkori ktterpetl3 ellenkezik a békeszerződéssel, másrészt fizikailag teljesíthetetlen követelmény. Ellenkezik a békeszerződéssel, mert ez az állandó itt- lakást nem kívánja, fizikailag teljesíthetetlen pedig, mert oly negatív bizonyítást igényel, amely ad absurdum vive például a délamerikai államok, vágj’- apróbb szigetállamok bizonyítványának becsatolását is igényelhetné. A lex Dérer továbbá egy csomó egyént, például a volt katonai egyéneket, az annakidején a fogadalmat bármi okból le nem tevőket, valamint, akiket kiutasitottak, vagy államellenes magatartást tanúsítottak, kizárja azok közül, akik ezen törvény alapján az állampolgárságot kérelmezhetik. Ez az álláspont jogilag sem tartható, mert az ipso faoto és pedig as államfordulat következtében és folyományaképpen megszerzett állampolgárságától ilyen kizárás statuálásával jogszerűen senki meg nem fosztható, illetve a netáni büntetendő cselekmények csak a remltörvény és a büntetőtörvény alapján büntethetők. A helyzeten javítani akaró, törvény ezen és még egyéb hiányossága, homályossága az uralkodó jogbizonytalanságot tehát nemhogy megszüntette, hanem még fokozottabb mértékben növelte is. A törvény végrehajtása pedig még zavarosabb helyzeteket teremtett. A jelen törvényjavaslat az ilyképp előállott visszás állapotokon óhajt gyökeresen segíteni azzal, hogy mindenki részére, aki az állaim- fordulat folytán ideesatolt területnek lakója, e terület idecsatolásának természetszerű folyományaként az illetőséget és állampolgárságot is megadja. Ezt a megoldási módot indokolja részben a saint-germaini kisebbségi szerződés 3. cikke is, amely szerint a csehszlovák állam köteles állami)olgáro- knl elismerni azokat, akik a szerződés élet- beléptetésének napján, 1921 julius 2ö-án illetőséggel bírtak Szlovenszkón, illetőleg Ruszinszkóban. A magyar jog szerint pedig ezen a napon illetőséggel bírtak mindazok, akik 4 év óta, tehát 1917 julius 26-ika óta valamely szlovenszkói vagy ruszinszkói községben laktak és adót fizettek. A saint-germaini szerződés szerint ezek tehát ipso jure csehszlovák állampolgársággal bírnak. A jelen javaslat azonban az állampolgár- sági kérdés végleges megoldása céljából a méltányosság azon álláspontjára helyezkedik, hogy az állampolgárságot megadja, mindazok részére is, akik az államfordulatkor itt laktak és azóta is itt élnek. A méltányosság gyak óriás ára annál is inkább szükség van, mert az 1920 április 9-én. 236. szám alatt kelt törvény 1. paragrafusának 2. bekezdése alapján a volt német állampolgárok ugyancsak a lakás puszta ténye alapján szerezték meg a csehszlovák állampolgárságot, a volt osztrák állampolgárok számára pedig az 1921 március 26-iki 107. számú törvénnyel becikkelyezett brünni szerződés könnyítette meg a csehszlovák állampolgárság megszerzését és igy a csehszlovák köztársaság azon lakosainak, akik előbb magyar állampolgárok voltak, is, végre ugyanolyan föltételek mellett meg kell adni az állampolgárságot. lációja tett, gyakorlati eredménye mégis ez lesz, ment hivatkoznak majd erre az interpellációra annak igazolására, hogy Magyarország is hasonlóképpen jár el, mint az utódállamok, holott ez egyáltalán nem áll. Különbséget kel tenni aközött, hogy szomszédaink Vörösmarty, Arany és Jókai könyveit nem engedik be, Magyarország pedig Bucharinnak és más hasonló Íróknak könyveit tiltja ki. A leghatározottabban tiltakozik az élik?' - beállítás ellen, mintha a két eljárás kör ir- miifóle párhuzamot lehetne vonni. Ti;. be az ország nevében Györki fölszótalása eben, mert olyan eljárásra, amit az interpelláló kivám, a kormány semmi körülmények között nem kapható. Már többizben kijelentette, hogy a kormány az időszaki lapok engedélyezéséről szóló miniszterelnöki rendelethez csak addig ragaszkodik, amíg a sajítónoveűila a ház elé nem kerül. A házszabályrevizió után a pl én untnak első teendője lesz, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Amint a novelláiból törvény lesz, automatikusan szűnnék meg a kormánynak azok a jogai, amelyeket az 1912. évi 63. törvénycikk ad. A kormány csak a legszűkebb mértékben és valóban csak azokban az esetekben él a külföldi lapok kitiltásának jogával, amikor az ország belső rendje ezt mulhatatla- nul szükségessé teszi. A Magyarországról kitiltott Arbeiter-Zeitung munkatársai között helyet foglal az emigráció egyik tagja is, aki a kommunizmus idején vezetőezerepet töDtött be. Grosschmid Géza dr. szenátor törvényjavaslatot nyújtott be az állampolgárság végleges rendezéséről A javaslatot a magyarság mindkét pártiának szenátorai aláírták Önnek is Szerencset hoz! Vásárolja ott osztálysorsjegyeit 2 millió koronát nyer! A Fortuna Bank fizette ki a legnagyobb nyereményeket. Mint ismeretes az osztálysorsjáték nagy prémiumát is a Fortunánál nyerték. — Rendeljen még ma levelezőlapon: Vs Ke 20.—, va Ke 40.—, Vi Ke 80.—. FORTUNA bankOslet* Bratislava, Duna-utca 7. Fizetés befizetőlappal a sorsjegyek kézhezvétele után. Húzás december TI. és 13-én. „Az utódállamok Vörösmaitv. Arany i$ Jókai Hunét nem engedik be. Magyaromig pedig Budiarin könyveit tiltja ki" Györki szociáldemokrata képviselő interpellációja és ietltlen rcfe’sz- terelnék válasza a külföldi sajtótermékek beengedése tárgyában 1928 november 29, csütörtök. Bécs lesz az oplánstárgyalások színhelye Bukarest, november 28. A bukaresti magyar ügyvivő és Maniu miniszterelnök, valamint Mironescu külügyminiszter között megállapodás jött létre, miszerint az optánstár- gyaláöok december 15-én Récsben fognak megkezdődni. A Tornán delegációt Langa Ras- canu athéni román követ fogja vezetni. Az uj óriás Zeppelih Berlin, november 28. A németországi Aero- Sklub társadalmi estjén Brandenburg minisztériumi igazgató, aki mint ismeretes, részi- veit a Gráf Zeppelin amerikai utján, érdekes nyilatkozatot tett az amerikai tengerészet megrendelésére Amerikában épülő uj óriási Zeppelin-léghajóról, a Z. R. S. 1-ről. Az uj léghajót nyolc motorral szerelik fel, melyeket a léghajó belsejében helyeznek el, mivel a nem robbanó uj gáz, a hélium, nem veszélyezteti a mőtorok zavartalan működését. A léghajó űrtartalma 180.000 köbméter lesz s a kitűnő motorok könnyedén 135 kilométeres átlagsebességet kölcsönözhetnek néki. A léghajó akció- rádiusáit 17.000 kilométerre becsülik. A levegő uj óriása négy repülőgépet vihet magával, amelyek menet közben startolhatnak fedélzetéről, vagy leszállhatnak fedélzetére.
