Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-28 / 272. (1899.) szám

London, november 27. A Times ma ve­zető bolyon foglalkozóik a® ellövendő j6vá­tiéíbeli konferencia problémájával és cikkét mindenképpen az angol kormány hivatalos véleimiétnyéndk kell tekinteni. A lap szerint elérkezett annak az ideje, hogy minden to­vábbi haladék nélkül végrehajtsák a genfi népszövetségi tanácsülésen hozott határoza­tot és megalakítsák a jóvátételi kérdés el­lenőrzésére irányuló szakértőbizottságot. A német memorandum, amelyet az elmúlt hé­ten nyújtottak át Churchill pénzügyi kan­cellárnak, nem lesz mást, mint vázolja a né­met álláspontot és épp úgy nem kötelezi semmire a szövetséges kormányokat, mint ahogy a szövetségesek memoranduma nem kötelezi Németországot. Londoni vélemény szerint ezek után Anglia optimizmussal várja a jóvátételi konferenciát Magyar kötelesség Vasárnapon végetér a többhetes választási harc, a választótömegek az urnák elé járul­nak, hogy szavazatukkal döntsenek abban a kérdésben, minő összetétele legyen a tarto­mányi gyűlésnek. Annak ellenére, hogy több nagy szerepet játszó politikus tagadásba vet­te, miszerint a jelenlegi választásnak politi­kai jelentősége lenne, a valóság az, hogy az összes politikai pártok erőpróbának veszik a jelenlegi küzdelmet és az is bizonyos, hogyha a választásokon valamilyen irányban jelen­téktelen eltolódások következnek be, akkor ennek érezhető hatása lesz a belpolitikai élet­ben is. Éppen ezért, mert erőpróbáról van szó, a magyarság szempontjából elhatározó fontosságú, hogy a választások jelentőségé­nek teljes értékelésével vonuljanak a magyar tömegek az urnák elé és szavazatukkal egy­értelműig juttassák kifejezésre a mai kor­mányzati rendszerrel szemben jogosan táplált ellenérzésüket. Solon törvényben tette kötele­zővé a választásokon való részvételt, az ö fel­fogásában a demokráciának lényege éppen abban állott, hogy a polgárok szükségesnek tartsák a politikai életben való részvételt. Mi- nálunk is törvény rendeli el a szavazás köte­lességét, a törvényen felül azonban a magyar választónak egy magasabb kötelességet is ismernie kell: a nemzete iránti kötelességet. A magyarságnak igen kevés ajkalma van ar­ra, hogy a belpolitikai élet fórumán mint ha­tékony dinamikai erő jelentkezzék, mert a törvényhozás, kormányzás és közigazgatás apparátusa mindent elkövet, hogy ezt az ele­ven erőt a jelentéktelenségbe sülyessze. A magyarságnak éppen ezért a választási nagy alkalmakkor kell bebizonyítania erejét, poli­tikai érettségét és rendíthetetlen élniakará- sát. Félre kell vetni minden kényelmi szem­pontot, mert egyenesen magyar érdek az, hogy a választások eredménye egy nagy ma­gyar demonstráció legyen a belföldön és a külföldön egyaránt. Most, amikor a szenátus­ban nemrégiben hallottuk Stodola Kornél sze- s nátor beszédét, aki a magyarságnak a statisz­tikában is megállapított hétszázötvenezres létszámából sietett elcsioni százezer lelket, a magyar tömegeknek egyenesen életérdekük, hogy hatékony cáfolatát adják az ilyen kiseb­bítő tendenciájú beállításoknak. Annyi ma­gyar szavazatnak kell a magyar pártokra jut­nia, hogy ebből mindenki helyes képet alkot­hasson magának a magyatság számarányára vonatkozólag. Kényelmes és kicsinyes gondolkozás az, amely úgy hiszi, hogy az ő egy szavazata semmit sem jelent a szavazatok tízezreinek a tömegében, tehát a magyarság ügyét nem éri károsodás, ha ő a vasárnapi választás alkal­mával a szavazástól tartózkodni fog. A poli­tikai matematika törvényei egészen mások, mint az egyszerű matematikáé. Itt az egy szavazat gyakran sorsdöntő jelentőségű és megértük már azt a furcsaságot, hogy a vá­lasztási matematika szövevényességében egy szavazat egy egész mandátumot jelentett. Egyetlen szavazatot sem szabad elvonni a nemzetfentartó erőtől. Éppen ilyen megbo­csáthatatlan bűn lenne azonban, ha magyar érzésű ember nem kifejezetten magyar párt-j ra adná szavazatát, hanem olyan pártot támo- ‘ gatna, amelynek politikai célkitűzései egye-1 nesen ellentétben állnak a magyar kisebbség i életérdekeivel. Az urna előtt megszűnik! minden agitáció, de a titkos szavazás rend-'; szere mellett eltűnik minden lelkiismereti í kényszer is. A felszabadult emberi öntudat! azt az utat választhatja, amelyet egyedül he-j lyesnek ismert meg és amelyet követni lelki-! ismeretbeli kötelességének tart. A magyarság tízéves kisebbségi életében a politikai érett- j ségnek olyan sok tanujelét adta, hogy nem j tudjuk feltételezni róla, miszerint eltérne ar-j ról a nyílegyenes útról, amelyet életkörül­ményei számára kijelöltek. Magyar becsület, magyar lelkiismerét,- magyar kötelesség, ez a háromság legyen az urna elé készülő ma­gyar választótömegeknek jelszava. ­elsősorban a washingtoni kormány meg­felelő participálásáinak elérésére kell lé­péseket tenni. Ha ez megtörténik, meg kell állapítani a szakértők számát, az első ülés helyét és időpontját. Anglia elkészí­tette az október 80-iki német jegyzékre adandó választ és azonnal átnyújtja azt a német kormánynak, amint a francia kor­mány és többi számításba kerülő hatalom értesítették Londont, hogy megfelelő jegy­zékük szintén elkészült és átnyujtásra vár. Az angol felfogás nem pesszimista. Általános vélemény szerint Németország még a Dawes-tervozet annuitásainál kisebb annuitásokkal is kényelmesen törleszthet a szövetségesek háborús adósságait és az el­pusztított területek újjáépítési költségeire is elegendő pénz marad. Bukarest, november 27. A beavatottak szerint a külföldi kölcsön ügye igen rossz fordulatot vett. A kormány a külföldi ban­koktól az összeg felemeléséit és alacso­nyabb kamatlábat kért, amit a bankok nem voltak hajlandók teljesíteni. Komoly információk szerint a kormány elhatároz­ta, hogy a népszövetséghez fordul a köl­csön ügyében. Kolozsvár, november 27. A magyar néppárt Változatlanul súlyos az angol király állapota A raellhártyagyulladás terjed — Nyugtalan éjszaka — György herceg útban hazafelé — meg 8 a londoni tengerészeti hivatal „nincs informálva*4, London, november 27. A király állapota a ma reggeli órákban változatlan. Igen jól értesült orvosi körökből származó informá­ció szerint V. György az éjszakát nyugtala­nul töltötte s egyetlen pillanatig sem huny­ta le szemét. A mellhártyagyulladás ve­szedelmes mértékben terjed s a krízis egy­re közeledik. A* orvosok egyelőre tehetet­lenül állnak a kórral szemben s összes igyekezetük arra irányul, hogy a király el- lentállóképességét megtartsák, vagy fokoz­zák. Végérvényes prognózist csak a közeli napokban lehet állítani. Angliában nagy a nyugtalanság. A Buk- kingham-palota előtt éjjel-nappal sok ezer ember táboroz és híreket vár a királyi pa­lotából. A lapok óráról-órára különkiadá­sokat adnak ki. Most tűnik ki, mennyire népszerű V. György Angliában. VII.! Eduárd és Viktória királynő sohasem tud­ták annyira megindítani az angol sziveket, mint V. György, aki szerény és tartózkodó magatartásával mindenütt, még a legszél­sőbb munkáspárti körökben is, rokonszen-, vet keltett önmaga iráni J > Nal ssámunk 12 oldal | vn. évf. 272. (1899) szám 3 Szerda 1928 november 28 Előfizetés! árt évente 300, félévre 130, A SzlovertSzkÓi és ruszinszkői ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága O* Panská ulice negyedévre76, havonta26Ké;külföldre: nnlitikni nnnilnnin 12, IL emelet Telefon: 30311 - Kiadó­évente 430, félévre 226, negyedévre 114, Fősxertesztő: pOUllKOl napilapja Fddős aertesxtoi hivatal: Prága II„ Panská ul 12/111. — T©. havonta 38 K& Egyes szám ára 1*20 Ke’ DZURAMY1 LÁSZLÓ FORGAG1 6EZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Egységed magyarság a romániai választásokon — Rosszul áll a román külföldi kölcsön ügye — elhatározta, hogy miután a kormánnyal foly­tatott tárgyalások nem elégítették ki és hogy a magyarság választási 'esélyeit ne gyengítse, nem vesz részt önállóan a válasz-; fásokon és lemond a hivatalos magyar párt javára a jelöltetiésekről. A párt ezzel egyide­jűleg kommünikét is tesz közzé, amelyben felkéri a magyar pártot, hogy képviselje ér­dekeit Ennek alapján a választásokon csak egy magyar párt vesz részt. Dérer és a lex Dérer Prága, november 27. Dérer Iván dr. szódáidén mokrata képviselő a választási kampány során azt a tréfának is komolytalan állitást kockáz­tatta meg, hogy a lex Dérer rossz és kielégítet­len végrehajtásának oka nem más, mint maga — Szent-Ivány. Dérer most éppúgy, mint 1925-ben, a válasz­tási agitáció leghálásabb témájaként ismét a honpolgársági kérdést egyikszik megfejni, mert látta, hogy a szlovenszkói magyarság a jubiláns évben mily elementáris erővel követeli ennek az elsikkasztott kérdésnek a rendezését s nem ké­sett, hogy ennek az erkölcsileg részünkről már megnyert csatának sikeréből élelmesen részt kér­jen magának és máris egy lex Dérért nyújtott be a képviselőházhoz. Dérer rossz néven vette, hogy eljárását kor­teskedésnek neveztük s a pozsonyi magyar nyel­vű kormánylapban hosszasan védekezik e meg-í állapításunk ellen, bár ugyanakkor beismeri, hogy 1925-ben a választási kampány során szín-, tén sürgette az állampolgársági kérdés rendezé­sét a régi magyar gyakorlat alapján. Szent-ívány szerepéről a lex Dérer létrejötte kapcsán a következőket mondja: j — Tény, hogy Szent-Iványnak, jobban mond­va Szent-Ivány akkori politikájának nagyba kő-, szönhető a lex Dérer létrejötte. Szent-Ivány ak­ikor a kormánytöbbség tagja volt, a Buud dér ;Landwirte magatartását e kérdésben ő határoz^ |ta meg s így vált lehetővé, hogy a kormányt : többség a javaslat mellett foglaljon állást s a kvalifikált többség létrejöjjön. Meg vagyok róla győződve, hogy ha Szent-Ivány később nem rét tirált volna lord Rothermere előtt s tovább folyt tátta volna aktivista politikáját, a törvény vég-, rehajtása nem restriktiv, hanem liberális szel­lemben történt volna s ma nem 2000, hanem 10.000 magyar embernek és családnak volna ált lampolgársága. Nem igaz az, hogy az állampolt gárság rendezésére vonatkozó törvényjavaslat ! tóm évek hosszán át porosodott volna a bízott-. ■ Ságokban. Mikor 1921—22-ben a kormány tagja j voltam, az állampolgárság kérdése még nem ! szorult törvényes rendezésre, mert akkoriban az j illetőségnek automatikus megszerzésére vonatt jkozó magyar praxis volt az irányadó. Kaotikus | lett a helyzet csak a legfőbb közigazgatási bírót ■ ságnak 1924. évi döntése után, amely az auto- Imatikus jogszerzést elvetette. Mikor 1926 elején I újból unifikációs miniszter lettem, nyomban [megfelelő törvényjavaslatot dolgozhattam ki, j de még mielőtt a minisztertanács dönthetett volt na a dologban, bekövetkezett 1926 márciusában a koalíció bukása és a kormányból való kiválá­som. Nyomban ezután, mint képviselő, önálló iniciativ törvényjavaslatot terjesztettem 1926 áprilisában a képviselőház elé s ugyanazon év, júniusában e javaslatomat a lex Dérer mai fórt májában megszavazta a képviselőház. Nem éve­kig porosodott tehát javaslatom, hanem három hónapon belül törvénnyé vált. Készséggel elis-. merem, hogy a gyors eredmény Szent-Ivány akt J kori aktivista politikájának volt köszönhető. —i j Ha most tőlem azt kérdezik az emberek, hogy, | mi lesz a sorsa njabb törvényjavaslatomnak, amelyet egy hónappal ezelőtt az állampolgársági I kérdés végleges rendezése érdekében pártom- j mai együtt beterjesztettem, a kérdésre csak’ | egyet válaszolhatok: ha Szent-Ivány és a ma- igyar pártok aktivista politikát fognak csinálni, | akkor három hónap múlva szintén törvény lehet 'belőle! London, november 27. A király egész­ségi állapota a tegnapról mára virradó éj­jelen ismét rosszabbodott. A két kezelő­orvos tegnap este hét órakor több, mint egy óra hosszat tartózkodott a betegágynál s este 10 óra 30 perckor ismét visszajött, hogy éjfélig g Bnckingham-palotában ma­radjon. Hivalatos bulletint nem adtak ki, de a reggeli lapok úgy értesültek, hogy éj­félkor a király állapota „változatlanul sú­lyos** volt és az utolsó orvos, aki a beteg­szobát elhagyta, kijelentette, hogy „a ki­rály állapota nem javult**. Amerikai jelentések szerint György her­ceg, a király legfiatalabb fia, aki, a többi herceghez hasonlóan, az angol impériuni tengerentúli birtokain tartózkodik és ép­pen a nyugatindiai szigeteken időzött, egy expresszhajóval útban van London felé. György herceg tengerésztiszti szolgálatot végez s csak abban az esetben kaphat sza­badságot, ha tényleg rendkívül komoly szükség van rá. Éppen ezért Londonban nagy nyugtalansággal és csodálkozással fo­gadták a herceg visszaérkezéséről szóló hirt. Az admiralitás kötelességének tartot­ta, hogy sietve kijelentse, miszerint az ame­rikai híradást sehonnét sem erősítették LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11.# Tel. 29-22.

Next

/
Thumbnails
Contents