Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-27 / 271. (1898.) szám
5 1928 november 27, kedd. «irat^M&tS6sR-HIte5E> A választási agitáció utolsó vasárnapján as islakossás lelkes tömeggyiiléseken sorakozott pártjaink mögé SzÜllfl Géza is JaiiEsirnzky János Pozsonyban, Törköly József Losoncon, Franciscy Lajos és Peirásek ágostoo iyitrán, Egry Ferenc az ungi járásban líwstionak beszédeket Pozsony, november 26. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt Pozsony város őslakosságának tekintélyes része inrnpozáus módon nyilatkozott meg az orsz. keresztényszocialista párt mellett. A városi Vigadó terme zsúfolásig megtolt hallgatósággal, amelynek soraiban valamennyi társadalmi osztály képviselőit ott láttuk. A gyűlést már betekkel ezelőtt határozta el az országos keresztény szocialista párt központja és jellemző, hogy a legsovinisztább cseh párt, a nemzeti demokrata párt, ugyanezt az időpontot s ugyanazt az épületet választotta ki Kramár beszámolójának megtartására is. Alig egy esztendeje annak, hogy ugyanezen párt hívei a demokráciát és a szólásszabadságot megcsufoló módon megzavarták a keresztényszocialisták pozsonyi gyűlését. Ezúttal nem ismétlődött meg az eset, mert a keresztényszocialisták olyan impozáns tömegben vonultak föl, hogy ez a körülmény maga is kizárt minden rendzavarási lehetőséget. A gyűlést a pozsonyi helyiszervezet elnöke. Aixinger László dr., országos képviselőtestületi jelölt nyitotta meg három nyelven. Üdvözölte elsősorban Szüllő Géza dr. országos elnököt, aki választói körútja folyamán — úgy mond — valósággal apostoli működést fejt ki a szlovén- szkói őslakosság fölvilágositása érdekében. — Ugyancsak üdvözölte a párt másik törvényhozóját. Jabloniczky János dr.-t is. Megnyitó beszédében többek között kitért a pozsonyi őslakosság azon legújabb sérelmére is. hogy a katolikus hitközséget meg akarják fosztani autonómiájától a tagok egyharmadrészének kinevezése által. A mi küzdelmünk — mondotta — az elmúlt tíz esztendő alatt elsősorban a kormánykörök kisebbségellenes törekvéseinek meggátlá- sára és gyengítésére irányul. Most újabb éra következik: a szlovák néppárt, amely éveken keresztül szintén a prágai centralizmus ellen harcolt, ő maga is elsajátította annak különös módszereit. Ép ezért a mi jövőbeli küzdelmünk kettős irányú lesz: harcolni fogunk Prágában, de harcolni fogunk Szlovenszkóban is, hogy Szlo- venszkó nemzetiségi.különbség nélkül az.összes szloveöszkóiaké lehessen. . .. . J " Ezután feszült érdeklődéstől kísérve Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök emelkedett szólásra, akit önkénytelen feltörő tapsorkánnal ünnepelt a hallgatóság. Beszédét azzal kezdte, hogy körútja folyamán ez az ötvenedik népgyülés, mindazonáltal szeretettel jött Pozsonyba, ahova minden emléke és minden idegszála fűzi. Amikor kezembe adták a keresztényszocialista párt lobogóját, — mondotta — elhatároztam, hogy nem fogok vicinális politikát követni, hanem olyan politikát, amelyet hosszú tanulmányozás után a legcélravezetőbbnek láttam a nemzetiségek érdekében. A történelemben két módját látjuk a nemzetiségi politikának, az egyik az, ahogy azt a lengyelek lefolytatták, a másik pedig az, amelyet az írek követtek. Azonban mindkét politikában föltétlenül szükséges az eszmék tisztasága, az abszolút értelmi erő, de legfőképpen szükséges a meg nem ingatható törekvés a célkitűzésben, amely viszont nem dogmaszerüen ragaszkodik az elvekhez. A logika szerint Csehszlovákia nem nemzeti állam, hanem nemzetiségi, amelyben minden nemzetiségnek meg kell hogy legyen a teljes joga, teljes szabadsága kultúrájában, nyelvében és gazdasági életében. Mi ennek a logikának az érvényesüléséért küzdünk. Két fegyver van a kezünkben: az igazság és a jog, ez oly két erkölcsi kvalitás, amelyet nem lehet lebirni. Ezekkel a fegyverekkel harcoltunk eddigi politikánkban, amelyet egyesek negativistának neveztek. Kijelenthetem, hogy én nem voltam soha negati- vista. Én azt hirdetem, hogy nekünk őslakosoknak abszolút közjogi autonómia kell, mi ragaszkodunk a jogok teljességéhez, mert enélkül lehetetlen, hogy megőrizzük nemzetiségünket. Az az alapelv, amelynek szellemében Csehszlovákiát megalkották, a szabadság, egyenlőség és testvériség. Minden államfilozófus pedig azt tanítja, hogy nem lehet másképp megtartani egy hatalmat, csak úgy, ahogy azt valaki megszerezte. Miután pedig ez az állam azért alakult, hogy Középeurópában a demokrácia uralkodjék, csak úgy maradhat fenn, ha ennek a demokráciának három legfontosabb koefficiensét, a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget teljes mértékben érvényesítik. Ezután bírálta Hlinkáók és Hodzsáék magatartását, majd'rátért az állam tiz éves jubileumára, amely alkalom lett volna arra, hogy 'az őslakos- sf'g sérelmeit’orvosolják, ez azonban nem következett be. Az az összetartó'erő, amely a békét és konszolidációt biztosítja, a szabadság; ennek érvényesüléséért küzdünk és meg vágyunk szilárdan győződve az Igazság győzelmében. A mindvégig lenyűgöző hatású beszéde után meleg ovációban részesítették Sziillőt, majd Jabloniczky János dr. mondott német nyelvű beszámolót. Foglalkozott az országos keresztény^ szocialista párt ellenzéki magatartásával és annak helyességére meggyőző érveket sorakoztatott föl. Idézte Kramár egyik legutóbbi kijelentését. amely szerint ő ellenzi azt, hogy a németek részt vegyenek a kormányzásban, mert az államnak — szerinte — csehszlovák nemzeti államnak kell lenie. Ugyancsak hasonló törekvéssel találkozott az utolsó pozsonyi zsupánnál, Bella Methodnál, aki egy alkalommal kifejtette előtte, hogy tehetünk bármit, ez az országrész szlovák lesz, sőt még a Csallóköz is. Hogy a soviniszta szellem milyen gyümölcsöket teremt, annak illusztrálására ismertette a szlovenszkói ügyvédi kamarára vonatkozó törvénytervezetet, amelyet hivatalosan kapott meg véleményadás céljából. Itt szóról-szóra azt olvasta, hogy az ügyvédi kamara elnöke, helyettese és pénztárosa, csakis csehszlovák lehet. Ez a tendencia érvényesül minden vonalon, hogyan kívánhatják tehát tőlünk, hogy a kormányt támogassuk. Az őslakosságon esett sérelmeket a szlavofil Scotus Viator is kénytelen volt elismerni, pedig köztudomású dolog, hogy a londoni egyetemi katedrát is a csehek támogatásának köszönheti. A közállapotokra jellemző, hogy az államfő szép i szavakat mond ugyan a demokráciáról, de azok a gyakorlatban nem érvényesülnek. Azzal a kéréssel fejezte be nagyhatású beszédét, hogy sorakozzanak egységesen a párt zászlaja alá. A soviniszta centralizmus egyformán sújtja a magyart, a németet és a szlovákot, ne legyen tehát a politikában se különbség közöttünk. Szavait hosszan tartó éljenzés követte. Ezután Szüllő Géza dr. mondott néhány közvetlen buzdító szói szlovákul, amelyet ugyancsak lelkesedéssel fogadtak. Végül a pozsonyi munkásság nevében Vircsik Károly vázolta a szlovenszkói őslakos munkásság és a közalkalmazottak nehéz helyzetét. Az utóbbiak helyzetével kapcsolatban fölemlítette, hogy sem kérvenyezés, sem deputációjárás nem használt semmit, minden törekvés megtört a kormánykörök kőszivüségón, azzal a kéréssel fordult tehát Szüllő Géza dr.-hoz, hogy terjessze a népszövetség elé panaszaikat. Találóan jellemezte a kommunisták és a szociáldemokraták érdekpolitikáját, akik 1920-as uralmuk idején semmi eredményt elérni nem tudtak. Nagy tetszéssel fogadott szavai után Aixinger László dr. a mindvégig lelkes hangulatú gyűlést bezárta. A magyar nemzett párt 1§í@is1 választási értekezlete Loöoiiic, november 26. Szombaton este kilenc óraikor tartotta meg a imagyar nemzeti párt választási párl'érteikezletét Losoncon a K aiimár-vemd égte nagytermében. A párt- értiefceztetem megjelent Szilassy Béla dr. földbirtokos, a párt országos ügyvezető elnöke ás. A párt törvényhozói közül Törköly József dr. szenátor, a párt országos elnök© .jelent meg. A magyar nemzeti munkáspárt losonci szervezete az értekezleten nagyobb- számu munkásokból álló küldöttséggel képviseltette magát. Az értekezletet Dombo rovszky József losonci iparos, helyi' elnök nyitotta meg telkes szavak kíséretéiben, meleg szeretettel üdvözölve Törköly József dr. szenátort a losonci szervezet nevében. Majd Törköly József dr. tartotta meg pompásan felépített, nagyhatású beszédét. A magyarság érzéseiről beszélt, melyek mindennél jobban bizonyítják ország-világ előtt, hogy a magyarság nem tudja itt kiélni a maga nemzeti életét. Ezt a* elégedetlenséget azonban nemcsak hangoztatnunk és megmutatnunk kell, de munkával kell oda- hatnunik, hogy a magyar nemzeti, gazdasági és kulturális értékek megmaradjanak, sőt gyarapodjanak. A nagy tapssal fogadott s gyakori helyeslésekké! kisért beszéd mély hatást tett a résztvevőkre. Utána Telek A. Sándor, a párt iparosesz- tályának titkára mondott értékes beszédet Beszéde elején meleg szavakkal aposztrofálta Törköly szenátort, akit például állított a magyarság éllé. Az iparosság ellen törő kormánypolitika bűneit ismertetve rámutatott arra, hogy csak a magyar összefogás mientheti meg a magyarságot a boldog jövő számára. Bodor Antal munkás, a magyar nemzeti munkáspárt tagija szólt aztán hozzá a beszédekhez s kifejtette, hogy . az öntudatos magyar munkásság ma már érzi és tudja, hogy nemzeti érzés nélkül minden magyar osztály elpusztul s ezért testvérként üdvözöl minden igaz magyar embert. Domborovszky József zárszavai után a sikerült értekezlet véget ért. A magyar nemzeti párt rimaszombati gyűlése Rimaszombat, november 26. November 29-én, csütörtökön délelőtt fél 11 órai kezdettel tartja meg a magyar nemzeti párt választási gyűlését Rimaszombatban, a Tátra-szálló emeleti nagytermében. A gyűlésen Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőn és Törköly József dr. szenátoron kivül felszólal még Giller János dr., Sörös Béla, Halmi Béla dr., Fábry Viktor és Telek A. Sándor. A keresztényszocialista párt nyitni választási fölkészülése Nyitra, november 26. (Saját tudósítónktól.) Az országos keresztényszocialista párt nyitrai helyi szervezete vasárnap délelőtt tartotta meg választási gyűlését a Schiller-szállő zsúfolt nagytermében. A gyűlés elnöke Franciscy Lajos dr. szenátor volt, akinek rövid megnyitó beszéde után Petrásek Ágoston, a szlovák keresztényszocialisták egyik vezéralakja, az országos képviselőtestületi jelöltlista harmadik jelöltje, emelkedett szólásra. Nagyszabású beszédében annak a megállapításából indult ki, hogy a szlovák autono- misták ma már csakis az országos keresztényszocialista pártban küzdhetnek autonomista programjukért. A szlovák néppárt a hatalom egy-két tál lencséjéért föladta az autonómiát s mostani politikai tevékenysége a sovinizmus türelmetlen jelszavainak hangoztatásában s a magyargyalázásban merül ki. Hlin- káék ebből a negatívumból akarnak megélni: szidni a múltat s emellet semmit sem alkotni. Prága ugyancsak jól dolgozott: Hlinkáék is a centralizmus szolgálatában állanak már s a szlovák autonómisták utolsó mentsvára a keresztényszocialista párt lett. E pártot támadják a csehszlovák pártok és lapok, de semmi más „rosszat*4 nem tudnak kitalálni a párt szlovák tagjairól, mint azt, hogy magyarok, „magyarónok**, vagy hogy „irredenták**. E gyerekes „vádakéra frappánsul megfelelt a szónok. „Ha a magyarság — úgymond — azt jelenti. hogy a szlovák szereti a magyar testvérét, akkor igenis magyarónok vagyunk s ezt büszkén vállaljuk.** Irredenták nem vagyunk, de igenis ellenzéke vagyunk ezer és egy okból a mostani kormányzati rendszernek. Azoknak a sovinisztáknak magyarellenes gyűlölködéseit, akik emellett magyar szavazatokra vadásznak, elitéli és önérzetesen jelenti ki, hogy „mi keresztényszocialista szlovákok ezelőtt nem szégyeltünk szlovákul beszélni, viszont ma nem félünk magyarul is, németül is és más kulturnyelveken is beszélni...!“ A gerinces szlovák álláspontot kifejtő beszéd utolsó részében Petrásek Ágoston a köz- igazgatás uj rendjét vette a kritika bonckése alá s ígéretet tett a maga részéről is arra nézve, hogy- a keresztényszocialista párt képviselői az országos képviselőtestületben minden őslakos érdek önzetlen védői lesznek. Tiso miniszter, az egykori ker.-szoc. titkár tévedése A lelkes helyesléssel fogadott beszéd után Morvay Kálmán pártvezetőségi tag szólalt fel, aki a szlovák néppárt múltkori nyitrai gyűlésével foglalkozva, többek között a következőket jelentette ki: „Tiso miniszter a gyűlésen azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy ő és szlovák néppárt mentette meg Nyitrát az 1918-as időit rombolásaitól s rablásaitól. Meg kell állapitanom, hogy Tiso állítása vaskos tévedésen alapszik. Mindenekelőtt tudvalevő, hogy akkoriban a szlovák néppárt még nem létezel' és így nem is volt módjában senkit megvédeni. Tiso, aki abban az időben a nyitrai kereszI ” A LINGUAPHONE-módszer lehetővé teszi, hogy a legkisebb megerőltetés nélkül, néhány hónapon belül idegen nyelven értsen és beszéljen. Kérjen azonnal árjegyzéket, vagy keressen fel bennünket vél elkötelezettség nélkül! fi The Linguapíione Institute, London ] csehszlovákiai vezérképviselete F. PALLAUSCH, Prága I., Ulice El. Krásnohorské 3-íí. tényszocialista egyesület titkára vált, ma már elfelejti, hogy a forradalmi idők rablásaitól nem ő, hanem a nyitrai nemzeti tanács által szervezett polgárőrség mentette meg a várost. Tiso szerepe mindössze abban merült ki, hogy ö volt az, aki a megszálló csapatokat fogadni ment. Ez olyan feladat volt, amelyet bárki más is elvégezhetett volna és ez még igazán nem jogosít fel arra, hogy ma, tiz év elmúltával, az akkor nem is létező szlovák néppártot saját személyének előretolásával Nyitra védőangyalaként szerepeltesse.“ Morvay kijelentéseit valóságos tapsorkán fogadta. Franciscy Lajos dr. szenátor elnöki zárószavaiban kitért a belpolitikai helyzet aktuális kérdéseire, majd a szlovenszkói iskolaügyi sérelmekkel kapcsolatban utalt arra az akcióra, amely Nyitrán . katolikus gimnáziumot kíván létesíteni. Nyitrának mindig volt katolikus gimnáziuma s ezzel együtt Szloven- szkőnak mind a tizennyolc katolikus gimnáziumát megszüntették. Mindenki emlékezetében él még, hogy Hlinkáék annak idején azért váltak ki a "kormánykoalícióból, mert nem teljesítették azon kívánságukat, hogy három gimnáziumot adjanak vissza. Tavaly ismét beléptek a kormányba, de ez alkalommal már teljesen megfeledkeztek a katolikus gimnáziumok ügyéről és egyetlen egyet sem kívántak vissza. Ha Hlinkáék le is tudnak ezekről mondani, az őslakosság tovább fog harcolni felekezeti iskoláiért s ezek egyikéről sem lesz hajlandó lemondani. Fedor Miklós Magerőién Kassa, nvember 26. (Kassai szerkesztősé* güruk t elefonj el erdős e.) Az országos kér észtén yszocialista párt Nagyrőcén nagysikerű népgyülési rendezett, amelyen Fedor Miklós' képviselő szlovák nyelven másfél órás beszédben vázolta a politikai helyzetet. Mi nem vagyunk államellenesek, — mondotta többek közt, — hanem kormányellenesek. Azt akarjuk, hogy Szlovenszikő autonómiát kapjon. A kiküldött hatósági közeg több ízben megszakította a szónokot és mérsékletre intette. A' környék tiszta szlovák lakossága nagy számban jelent meg a lelkes gyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Murányhossziiréten és Murányiban, járt Fedor képviselő a keresztényszocialista párt muránytkörnyéki szervezetei megalakítása érdekében. Délután Vashe- gyen volt értekezlet, ahol Fedor a bányamunkások előtt fejtette ki a párt programját. A Hiaiiar nemzeti pirt BépssraiÉsei az ungi Járásion Ungvár, november 26. Az ungvári pártközpont lankadatlan hévvel folytatja a választások előtti felvilágosító munkáját s a legutóbbi napokban Baranya, Csaszlóc és Kerek- nye községekben tartott gyűléseket. Baranyán a népgyülésen a magyar és ruszin lakosság egyaránt hatalmas számban vett részt. Itt Köszörű Károly pártfőtitJkár és Vargha János nagygejőci bíró mondott beszédet. A csaszióci hatalmas arányú és izzó magyar hangulatú gyűlésen Egry Ferenc szenátor és Köszörű Károly beszélt. Kereknyén Köszörű Károly, Földes János és Erdős István csaszióci kisgazda mondott beszédet. Ezzel egyidejűleg a ruszinszkói magyar falvakban a cseh agrárpárt egyik csúfos kudarcot a másik után kénytelen elkönvyelni. Pénteken Nagygejőcön akart tartani gyűlést Vis- nyovszky Milán. Hallgatósága fciz-tizenkét emberből állott, akik kommunisták tevén, & ,yföldosztó“ Visnyovszkyt szóhoz sem engedték jutni s a Hódzsa-agitátoraak hosszú or- : ral kellett a községből elvonulnia. Agrárpárt! trükk — agrárpárt! kudarc Körmöcbánya, november 26. (Saját tudősitőnktol.) Az országos keresztényszocialista párt vasárnapra népgyüléseket hivott egybe Pálosnagyme- zőn és Dócfürészen. Az újbányái járási hivatal mindkét gyűlést november 22-én 13, 9S5. szám alatt tudomásulvette. A pálosnagymezői gyűlésre mintegy kétezer főnyi tömeg vonult fel s nagy lelkesedéssel hallgatta végig Tonhaizer Ferenc és Klein Antal beszédét. A gyűlés után itt egy is- i meretlen politikai agitátor szólalt fel s vallásos