Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-24 / 269. (1896.) szám

5 1W8 nov’fjmft-eT 24, ‘womöai. Lelkes lefolyású magyar választási gyűlések Stuszinszkóban és Dél­szlovenszkón Törköly József szenátor az Ipoly völgyében — Egri Ferenc szenátor az ungí járásban — Nagykér és Kískér volt kommunistái a keresztényszocialista párthoz csatlakoztak Ungvár, november 23. (Saját tudósítónktól.) A ruszinszkói magyar ellenzéki pártszövetség ung­vári központjának vezetősége egymás után tart­ja a lelkesebbnél-] elkesebb népgyüléseket az ungvári járásban, ahol minden magyar községet felkeresnek. Kedden délután Eszeny és Szalóka tiszamenti községekben volt nagysikerű népgyidés. A gyű­léseken mint szónokok Egry Ferenc szenátor, Köszörű Károly pártfőtitkár és Varga János nagygejőci biró a tartományi lista egyik jelöltje vett részt. Szerdán Korláthemec és Szerednye községek­ben Köszörű Károly pártfőtitkár, Szűcs Balázs botfalvai pártelnök és Varga János nagygejőci biró beszélt. keszi községben is. A gyűlést ifjú Rigó József he­lyi-elnök nyitotla meg. Utána mély hatású beszé­det mondott Porubszky Géza dr. körzeti eluök, majd Mészáros László titkár ismertette a választá­sok jelentőségét, végül Postár András szőgyéni gazda buzdította a jelenlevőket a kitartásra. Ugyancsak teljes siker jegyében zajlott le a vá- gai gyűlés, melyen az egész község lakossága páit- különbség nélkül vett részt. Galambos Béla hi­daskürti plébános lelkes szavakkal hívta föl a hall­gatóságot arra. hogy a keresztényszócialista párt­ban tömörüljön. Nagy hatása volt még Kovács Je­nő iparos beszédének is. A népgyülések sorozatához csatlakoznak az egyes községekben tartott értekezletek, amelyek csaknem kivétel nélkül igen jól látogatottak. A dumszer- j dahelyi járásban Nagybodak, Csallóköznádasd és ! ! Dercsika községekben voltak ilyen megbeszélések Ferenci Károly körzeti titkár. Bartossik György és Baríal Iván járási jelöltek részvételével. Nyitra vidékén Cséfáy Géza titkár kereste fel Csiffár, Egerazeg, Alsócsitár és Gerencsér községeket. a ker.-szoc. párt pozsonyi gyűlése Pozsony, november 2o. Az országos keresztény- iBoeialista párt november 25-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor Pozsonyban a Vigadó kistermé­ben választási gyűlést tart. A nagyjelentőségű gyűlésen beszélni fog Sziiilő Géza dr. nemzet­gyűlési képviselő, országos elnök és Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő. A gyűlés iránt Pozsonyban és a környéken is igen nagy az ér­deklődés. 1 rusiinszhól csal? agrárok kortéziájának ujobh rikító példája Az agrárpárti sajtó közli, hogy a párt legutóbb Tiszaásványban „nópgyűlést" tartott, mely nagyon jellemző az agrárkortesek er­kölcsére. A gyűlést Bacsinszlcy Ödön táb- labirq és Bálint Miklós volt kommunista biztos rendezte Aozél Béla dr. ungvári ügyvéd közremű­ködésével. E három agrár épp akkor érkezett Ti- szaásvány községbe, amikor a református gyüleke­i zet templom hijján az iskolában tartotta istentisz­teletét. Bár a törvény tiltja, hogy iskolaépületekben po­litikai gyűléseket tartsanak, a három cseh agrár élt az alkalommal és a már együtt levő gyüleke­zetét határozott föllépéssel hirtelen korleskedő népgyiiléssé avatták. A lelkészt, ki még a palástját sem ért rá letenni, rávették, hogy nyissa meg a „gyűlést". A cseh ag­rárok tehát egy biró, egy volt kommunista biztos és egy ügyvéd közreműködésével még az iskolá­ból, sőt templomból is korteslanyát csinálnak. Jel­lemző a ruszinszkói viszonyokra. | A LINGUAPHONE-módszer lehetővé i teszi, hogy a legkisebb megerőltetés 1 nélkül, néhány hónapon belül idegen nyelven értsen és beszéljen. Kérjen 9 azonnal árjegyzéket, vagy keressen fel I I bennünket vételkötelezettség nélkül 1 jj The Linguaphone ínstitute, London ! csehszlovákiai vezérképviselete F. PALLAUSCIi, Prága I., j Ulice El. Krásnohorské 3-11. A szerednyei gyűlésen az előbb említett szó­nokokon Jdvül Jaczik Miklós ungvári iparos, a tartományi lista egyik jelöltje is megjelent. Csütörtökön Tiszaágtelek községben tartott szépsikerü népgyülést az ungvári pártközpont. Mint szónokok itt Köszörű Károly pártfőtitkár és Varga János nagygejőci biró szerepeltek. A magyar nemzeti párt nagysikerű gyűlései Négy halottja? héí súlyos F F 09 * ©$ * ® f m • es számos könnyű sérültje van a mmburgt vasműi kaíasztr Ipolyság, november 23. (Saját tudósítónktól.) rA magyar nemzeti pártnak nagyszabású ipoly- sági gyűléseiről már beszámoltunk. Ipolyságról Törköly József dr. szenátor, a párt országos el­nöke Kővárra ment, s rósztvett hétfőn a ma­gyar nemzeti párt nagyszerűen sikerült gyűlé­sén. Törköly szenátor beszédében a magyar me­zőgazdák elégedetlenségének okait fejtegette, Szlovenszkóban — úgymond a mezőgazdasági termelés a pusztulás felé halad akkor. A magyar nép 70 százalékát a földművelők alkotják s úgy igaz az, hogy a falu sorsától függ a magyarság sorsa. Szükségesnek mondotta a magyar földmü- vesnép teljes összefogását. Salkovszky Jenő dr. szólalt fel ezután. Mindkét szónokot melegen ünnepelte a szépszámú közönség. Törköly, József dr. szenátor vezetésével ked­den KisöÍved, Ipoly.pásztó. és Szakállas közsé­gekben folytak le .ugyancsak, hatalmas síként választási gyűlések." A ker.-szoc. párt választási munkájának nagy sikerei Érsekújvár, november 23. (Saját tudósitónk­tól.) Az országos keresztényszocialista párt ér- sekujvári kiküldöttei a napokban nagyszerűen sikerűit népgyülést rendeztek Nagykér község­ben Kiskér bevonásával. A két község lakossá­gának eddig hetven százaléka kommunista ér­zelmű volt és a kisebbségi birák is az ő táboruk­ból kerültek ki. A keresztényszocialista párt azonban őket is jobb belátásra bírta, és a nép- gyűlés úgy a hangulatot, mint a látogatottsá­got tekintve várakozáson felül sikerült. Előzete­sen küldöttség járt az érsekujvári pártiródában és szónokokat kért onnan. Mintegy ezer főnyi hallgatóság előtt szólalt fel először Szolnoky Gyula és bírálta a kormány politikáját a kisebb­ségekkel szemben. Mikulka János bőrgyári mun­kás a Mohácsy—Lukovies-féle uj pártalakulást támadta, amely a magyarság pártjainak gyengí­tését idézte elő. Majd Kanyar István kisgazda összefogásra buzdította a földművelő osztályt. Nagy hatást váltott ki Ölvedi János lelkesítő beszége, aki azt a türelmetlenséget ostorozta, amelyet a kormánykörök részéről a magyarság iránt tanusitarnak. A gyűlést Csebik Vilmos zár­ta be, aki meleg szavakkal hívta föl a község lakosait, hogy sorakozzanak egységesen a ke- resztónyszocialista zászló alá. A gyűlés hatására jellemző, hogy utánna számosán kérték a jelen­levő párttitkárt, hogy a választások lezajlása után alapítsa meg a két községben a keresztény­szocialista szervezetet. Ipolyság, november 23. E hét elején Gürtler Dénes esperes, országos képviselőtestületi jelölt Reiehel Kálmán körzeti titkár kiséretében Kő- keszi és Nagycsalomja községeket látogatta meg. Népes hallgatóság előtt fejtegette a párt programját. Hivatkozott Drégely várának sorsá­ra. Intő példa ez a múltból, hogy fönnmaradá­sunkat csak úgy biztosíthatjuk, ha kitartunk szilárdan magyarságunk mellett. Nagy tetszést váltottak ki még Reieliel Kál­mán szavai is. Délután Kővár községben kellett volna nép- gyűlésnek lennie, de annak megtartását csend­őrök megakadályozták, noha a gyűlést előzete­sen szabályszerűen bejelentették. Az egybegyült tömeg fölháborodássaí értesült a gyűlés betiltá- sáról s csakis Gürtler esperes és Reichel titkár csillapító szavaira volt hajlandó csöndben elvo­nulni. Pozsony, november 23. Ax országos keresztényszócialista párt szépen dOtiftrük népgyülést rendezett e napokban Bábu* A csehszlovákiai vasúti szerencsétlenségek sorozatának legújabb fekete száma — A katasztrófa közvetlen okozója halállal bűnhődött meg a szerencsétlenségért — Borzalmas részletek a katasztrófáról Prága, november 23. Aránylag nagyon rö­vid idő imult el azóta, hogy a csehszlovák ál- lamvasut a saitzi szörnyű, vasúti katasztrófá­val és annak huszonkét halottjával jegyezte be nevét újból a tömeg tragédiák fekete köny­vébe és tegnap ismét olyan vasúti szerencsétlenség történt, amely már az edldigi jelentések sze­rint is négy emberéletet követelt áldozatul, azonkívül heten súlyos, tizen pedig köny- nyebb sérüléseket szenvedtek. Az újabb katasztrófa, melyről a P. M. H. teg­napi számában rövid jelentést közöltünk, mély megdöbbenést váltott ki az egész köz­társaságban. A nymburki vasúti szerencsétlenségről, amelynek híre különösen Csehországban és Prágában keltett ijedt riadalmat, az illetékes vasútigaj'gatóság már a késő délutáni órákban hivatalos jelentést adott ki, amely a rémhírek túlzott adatait a következőkre redukálta: Hivatalos jelentés Csütörtök délután 16 óra 38 perckor a hu- szonnógyes számú gyorsvonat a nyimöurki pá­lyaudvar torkolatánál összeütközött a 8821-es számú lei}ervonattal. Az összeütközés előidéző oka az volt, hogy a tehervonat indítása nem történt szabály­szerű módon. Az összeütközés következtében a tehervonat vezetője és a gyorsvonat két utasa életét vesz­tette, nyolc ember, köztük hat vasüti tisztvi­selő pedig súlyosan megsebesült. A sebesül­teket a szerencsétlenség megtörténte után pár perccel a nymburki kórházba szállították. A tiz könnyebben sérült utast a községi or­vosok részesítették első segélyben. Az állam­vasutak mentőkülönitménye tüstént a szeren­csétlenség színhelyén termett. Az összeütkö­zött vonatok mozdonyai súlyosan megrongá­lódtak. Ezenkívül rommá zúzódott a gyorsvo­nat podgy ászkocsi ja, egy harmadosztályú sze­mélykocsi és a teher vonat két vagonja. A for­galomban nem állott bé fennakadás. A hivatalos jelentlés szerint a katasztrófa halottal: Kyselka József (Bodenbach), a te­hervonat vezetője, Krzmár Antónia (Leitime- ritz) és egy harmadik harminc év körüli asz- szony, akinek személyazonosságát még nem sikerült megállapita'm. Súlyosan sebesültek: Toms Alois (Bodenbach) vonatvezető, Suta Alois vasutas, Ebért Károly (Iglau), a gyors­vonat mozdonyvezetője, Karmik Károly (Nym- burk) fékező, Böhm Wally és Plas Emánue] lakatosok. A csehszlovák sajtóiroda közlése szerint a karambol által okozott közvetlen anyagi kár kétszázezer korona körül, mozog. A pályatestet ina reggelre, teljesen szabaddá tették. A vonalon át közlekedő vonatok nem szenvedtek késést. Egy későbbi jelentés ar­ról ad számot, hogy Marii János vonatkísérő vasutas, akit élet­A Képes Hét j előfizetési dija Praha ll„ Panská 12. ss, RÍ. smsUt cimre küldendő A Znaim Séd® induló prágai gyorsvonat 15 óra 44 perckor hagyta el Prágát és kö­rülbelül 5Q pere múlva ért a nimbungi ál­lomás közelébe. Az állomáson ebben az időpontban egy tehervonat vesztegelt, amely eddigi utján 20 perces késést jegy­zett, amiit a vonat vezetője be akart hozni. A tehervonat ezért elindult az állomásról, még mielőtt a forgalmi tisztviselőtől meg­kapta volna az előírásos indulási jelzési A teher vonat mérsékelt kezdősebességgel robogott ki az állomásról a váltóik felé és ugyanekkor harminc kilométerre lassított sebességgel jött szembe a prágiai gyors­vonat. A karambol veszélyét a tehervon art vasutasai csak az utolsó pillanatban vet­ték észre. Kyselka József voaatvezetö, aki a korai elindulás miatt felelőse volt a ka­tasztrófának, az utolsó pillanatban leug­rott a vonatról és a váltó fele szaladt, hogy átváltsa és elhárítsa a már elkerülhetet­lennek látszó összeütközést. A gyorsvonat mozdonyvezetője azonban, miután a jelző­készülék szerint útja szabad volt, gyanút­lanul vitte a vonatot a halálveszedelembe. A tehervonat vasutasai közül többen ki­ugráltak, de ezek sem jártak sokkal sze­rencsésebben, mint társuk. Kyselka halá­los rémületben rohant pár lépést a váltó felé, de a tehervonat mozdonyának kere­kei elkapták és halálra roncsolták. A kö­vetkező pillanatban a két mozdony össze­csapódott. a mögéjük kapcsolt kocsik, a gyorsvonat poggyászkocsija és az első sze­mélykocsi, a tehervonat két vagonja ösz- szeroppant az irtózatos erejű karambolban és egv szempillantás múlva óriási rom­halmaz füstölgőit, feketéllett a síneken. A romhalmaz alól és a gyorsvonat sértetle­nül maradt kocsijaiból vérfagyasztó jajga­tás, orditás tört elő, a pánikban sikoltozó emberek és asszonyok kiabálása tulhar- sogta a sebesültek hörgését. V gyorsvonat utasai ki ugráltak a kocsikból s az első percben fejvesztetten, kétségbeesetten szaladgáltak, kiáltoztak. A megelevenedett borzalom ... A nimbugi állomás főnöksége pár ptlüa- Uftititfll a katasztrófa ímeigtörténte után ©zét- Ikütote a segélykérő telefonjotentétaetket és egyidejűleg kivezényelte az állomiási meintő- ikülfö1;] itiftiéaiyt’. Szerencséinek számit a szte- roncstetteniséglbon, (hogy az, állomás 'fel volt szíerolvie a meintésTO és az üdéjében érieisi- beft va&uíti orvosok rövid ©gy-két porc letfor­gáaa alatt a helyszínén termeltek. Az eléjük táruló látvány a maga borzal­u . ságában mélységesen megrendítő volt. Az egymásra torlódott, ronccsá zúzódott vas­úti kocsik romhalmaza alól véres lábcsonk meredt elő. A gyorsvonat szétmorasolt har­madosztályú kocsijának falai közül egymás­után emelték ki a könnyebben, súlyosabban sebesült utasokat és a két hatott asszonyt. Az egyikük köp ony ács ont1 tö rést szenvedett, a másik hátgerinosériilést. A halott asszony /mellett egy hatéves kisleány zokogott és tá­borait a véres tetemre. A gyerektől tudták meg, hoigy a karambol halottja: K ram ár An­tónia, az ő nagynénje. A súlyos sebesültek legtöbbje a telier- vonat vasúti személyzetéből került ki ret­tenetes törési sérülésekkel. A bűnös megbünhödöií A csendőrség széles sugárban vont kordont a szerencsétlenség színhelye köré s az időköz­ben kiérkezett városi mentők a vasutasokkal vállvetve ásták magukat a romok közé, hogy felszínre hozzák az alattuk levő sebesülteket. Közülük egy gyermeket csak egy órai megfeszített munka után tudtak az egymásba fúródott vaslemezek és deszkák alól kimenteni. A késő esti órákban még két súlyosan sebe­sült került elő: Hegenbart Ede fütő és Stampl Hermán, a tehervonat mozdonyvezetője. Prá­gából még az esti órákban miniszteri vizs­gáló-bizottság érkezett Nymburkba s a sze­rencsétlenség okának, felelősségének és kö­rülményeinek megállapítására bevezette a nyomozást. A bizottság megállapította, hogy a végzetes tömegkatasztrófáért a vonaíveze- tőt terheli a felelősség. Jóllehet a vonatvezető még nem kapott jeli a tehervonat indítására, mégis kieresztette a vo­natot. A karambol egyetlen felelőse azonban mulasztásáért életével fizetett. Egyes verziók szerint, melyek a szemtanuk állítására támaszkodnak, Kyselka József vo­natvezető öngyilkosságot követett el: midőn látta, hogy a karambol menthetet­lenül bekövetkezik, leugrott a vonatról és a mozdony elé vetette magát. Egy szemtanú A gyorsvonat, utasainak egyike, aki átélte a karambol minden izgalmát, az a követke­zőkben számol be szörnyű élményéről: — Az összeütközés olyan heves lendületű volt, hogy a gyorsvonat kocsijainak csomag­tartó hálóiból lezuhantak a bőröndök, ame­lyek több utast megsebesítettek. A szeren­Hogyan lödén! a jékoztatás illetékes szervei a nymburki vasúti katasztrófát, amelynek „nemhivatalos részle­teiről" az alábbiakban számolunk be: veszélyes sérüléssel szállítottak a kórházba, még az éjszaka folyamán kiszenvedett. Ilyen szűkszavúan intézik el a hivatalos tá-

Next

/
Thumbnails
Contents